Jelen törvény hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. A szabadterületeken és vámkülzeteken azonban e törvény határozatai nem alkalmaztatnak.
Minden áru, mely nincs határozottan vámmentesnek megjelölve, a behozatalnál vámköteles és azon vám alá esik, mely a mellékelt behozatali vámtarifában arra a számra, mely alá az áru tartozik, meg van állapitva.
A hol a vámtarifa egyenesen mást nem határoz, a fogyasztási adó alá vetett tárgyak után az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében még az állami, vagy községi belső fogyasztási illetékek és pótlékok is fizetendők.
A kormány felhatalmaztatik, hogy a vámon kivül a belföldi fogyasztási adó összegének megfelelő vámpótlékot szedhessen olyan czikkek behozatalánál, a melyekhez belföldi fogyasztási adó alá eső alkatrész van hozzáadva, vagy a melyek készitéséhez belföldi fogyasztási adó alá eső czikk használtatik fel és a melyekhez hasonló czikkeknek a belföldön való előállitásához az adómentes beszerzés nincs megengedve.
Az áruk átvitelénél vám nem fizetendő.
A kivitelnél csakis a mellékelt kiviteli vámtarifában emlitett tárgyak esnek az ott megállapitott vám alá.
Az alább megnevezett gabonanemüeknek a behozatali vámtarifában megállapitott vámjai a szerződéses megállapodások utján csak a következő összegekig szállithatók le:
| 23. szám. | Buza, kétszeres, tönköly | 100 kg. -kint | 6.30 K | |
| 24. szám. | Rozs | 100 kg. -kint | 5.80 K | |
| 25. szám. | Árpa | 100 kg. -kint | 2.80 K | |
| 26. szám. | Zab | 100 kg. -kint | 4.80 K | |
| 27. szám. | Tengeri | 100 kg. -kint | 2.80 K |
Áruk, melyek oly államokból hozatnak be, hol a magyar hajók, vagy a magyar származásu áruk más államok hajóinál vagy áruinál bármely tekintetben kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a behozatalnál a tarifában megállapitott vámon felül még ennek 200 százalékáig vagy az áru teljes kereskedelmi értékének összegéig terjedhető vámpótlék, a mennyiben pedig a tarifa szerint vámmentesek, az áru kereskedelmi értékének 100 százalékáig terjedhető speczifikus vám alá vonhatók.
A kormány felhatalmaztatik, hogy ezeket az intézkedéseket rendeleti uton tehesse meg.
Rendeleti uton kibocsátandó árulajstrom és magyarázatok, melyek szükség esetén kiegészithetők és módosithatók, fogják a vámtarifa szövege és értelme szerint az egyes árukat minőségüknek és használati czéljuknak megfelelően az egyes tarifaszámokba besorozni.
Ujonnan forgalomba kerülő áruk azon tarifaszámok alá sorozandók, a melyekben a hozzájuk minőség és használati czél szerint legközelebb álló áruk megjelölve vannak.
Az áru tarifaszerü megitélésénél rendszerint az az állapot vétetik figyelembe, melyben az áru behozatalra kerül; az áru tarifaszerü beosztásánál első sorban az az anyag mérvadó, mely az illető áru jellegét megadja.
Különböző anyagokból készült áruk, a melyek a tarifa szerint külön vám alá nem esnek, vagy rendeleti uton külön tarifaszám alá nincsenek utalva és a melyeknek részei különböző tarifaszámok alá tartoznak, főalkatrészük szerint és ha kétséges, hogy mi a főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámozandók, mely a tarifa szerint magasabb vám alá esik.
A tarifa különböző tételei alá utalt részekből álló mechanikai keverék, ha mint ilyen a tarifa szerint külön vám alá nem esik vagy rendeleti uton külön tarifaszám alá nincs sorozva, azon alkatrésze szerint vámozandó, a mely a tarifában magasabb vám alá esik, kivéve azt az esetet, ha ezt az alkatrészt az illető keverék csak jelentéktelen mennyiségben tartalmazza.
Az állami egyedáruság tárgyai, a mennyiben a tarifa külön határozatot nem tartalmaz, csak külön engedélylyel bocsáthatók behozatalra és átvitelre.
A kormány felhatalmaztatik, hogy bizonyos áruknak forgalmát közérdekből, különösen pedig egészségügyi és biztonsági szempontokból rendeleti uton korlátozhassa. Az ez irányban fennálló szabályok további intézkedésig érvényben maradnak.
A kormány felhatalmaztatik arra, hogy belföldi rossz termések esetében a gabonára és hüvelyesekre megállapitott vámokat általában vagy csak egyes nemekre nézve az egész vámhatáron vagy annak egyes részein, a visszaélés ellen védő ellenőrzés és korlátozás mellett, ideiglenesen hatályon kivül helyezhesse vagy leszállithassa.
A behozatali vám fizetése alól mentesek:
1. Az Ő Felsége közvetlen használatára rendelt tárgyak.
2. Külföldi államok souverain fejedelmeinek közvetlen használatára - a vámterületen való átmeneti tartózkodásuk alatt - érkező tárgyak.
3. Azon tárgyak, melyek a cs. és kir. udvarnál megbizott diplomatiai személyek közvetlen használatára vannak rendelve és pedig a külön szabályokhoz képest.
4. Az idegen államok által a vámterületen felállitott consuli hivataloknak hivatali szükségletei és pedig: hivatali czimtáblák, zászlók, jelvények, hivatali bélyegzők, hivatalos nyomtatványok, a mennyiben az illető idegen állam e tekintetben viszonosságot nyujt.
5. Állami egyedáruság tárgyai gyárak és kincstári raktárak számára, vagy melyek a szabadterületek, illetve vámkülzetek környékén lakók által a szabadterületek, illetve vámkülzetek árus helyein vásároltatnak.
6. Katonai készletek, ugymint; katona-ruhák, fegyverzeti tárgyak, fegyverek, lőszer, tábori szerek (melyekhez az ágykellékek, az orvosi és kórházi szerek is tartoznak), továbbá lovak, ha hadcsoportok vagy a hadi tengerészet telepei között a vámterületen kivül és belül való forgalomban; a hadigazgatásnak katona-müszaki kisérleteihez való robbantó szerek és robbanó anyagok.
7. Állami intézetek által a külföldről, szabadterületekről és vámkülzetekből a vámterületre küldött hivatali szükségletek.
8. A vámterületre bevándorlók átköltözködési tárgyai, ugyszintén azoknak gépei és géprészei, gyári eszközei és szerszámai, a mennyiben ezek a tárgyak a külföldön a bevándorlók által már használtattak, saját használatukra valók, viszonyaiknak megfelelnek és a folytonos használat nyomait magukon viselik.
A bevándorlókkal egyenlőknek tekintendők azok a belföldiek is, ki a vámterületen kivül való hosszabb tartózkodás után a vámterületre visszatérnek.
9. Kiházasitási tárgyak és nászajándékok, külföldiek vagy két évnél tovább külföldön lakott belföldiek számára, kik belföldön lakó személylyel való házasságuk következtében a vámterületre költöznek, a mennyiben azok viszonyaiknak megfelelnek.
10. Örökölt tárgyak, ugymint: butor, házi-, asztali- és konyhaeszközök, ruházatok, ágy-, asztal- és fehérnemü, használt gyári szerek, használt szerszámok stb., a mennyiben azok az örökös saját használatára valók és viszonyainak megfelelnek.
A 8., 9. és 10. pontban megállapitott vámmentességből azonban ki vannak zárva: a fogyasztási adó alá eső összes tárgyak és fogyasztási czikkek, állatok, fel nem dolgozott kelmék és félgyártmányok, valamint a nyers anyagok.
A 8., 9. és 10. pontban megállapitott kedvezmények viszonosságot nem nyujtó állam alattvalóival szemben rendeleti uton teljesen vagy részben felfüggeszthetők.
11. Anatomiai készitmények, csontvázak; hullák a koporsókkal együtt, elégetett hullák hamuját tartalmazó vedrek (urnák), a koporsók és vedrek diszitésére vagy szállitására szolgáló tárgyakkal együtt.
12. Oly tárgyak, melyek birósági tárgyalás czéljából hozatnak be.
13. Adományozott rendjelek és kiállitási érmek; külföldi souverainek ajándékai.
Vámmentesek kezelendők továbbá:
1. az utazók holmija, ugymint:
Fehérnemü, ruházat, ágynemü, utazási eszközök, arany- és ezüstnemüek és egyéb drágaságok; a kézmüvesek és szerelők szerszámai, valamint a művészeknek, tudósoknak, orvosoknak és egyéb oly személyeknek eszközei, mű- és hangszerei, kiknek ezen tárgyakra művészetük vagy hivatásuk gyakorlására van szükségük; fényképészeti készülékek, kis irógépek, utiórák, tolószékek, gyermekkocsik stb.; vadászok és lövészek töltényei 200 darabot meg nem haladó mennyiségben; könyvek; élelmiszerek és gyógyszerek utazás közben való használatra; dohány, 10 darab szivart, 25 darab szivarkát vagy 35 gramm dohányt nem nem haladó mennyiségben, - a mennyiben e tárgyak csupán az utazó saját használatára valók és minőségökre, valamint mennyiségükre nézve az utazó szükségleteinek, állásának és egyéb viszonyainak megfelelnek.
A fuvarosok és hajósok az utazókkal egy tekintet alá esnek.
Használt házi eszközök és butorok vámmentes behozatala is engedélyezhető oly utazóknak és közszolgálatban álló személyeknek, kik hosszabb időn át szándékoznak a vámterületen tartózkodni és ezen szándékukat hitelesen igazolják.
2. A vámterületre átmeneti használatra behozott szállitási eszközök, ugymint: vasuti és vizi járművek (a rajtuk levő leltári darabokkal együtt), melyek a vámhatáron való átjövetelkor személy- vagy áruszállitásra szolgálnak és csakis ez alkalomból jönnek be; továbbá a belföldi vasuti és hajózási vállalatoknak üresen visszatérő vasuti és vizi járművei, valamint a külföldi vasuti és hajózási vállalatoknak a közlekedési szolgálatba már a belföldi vasuti és hajózási vállalatoknak a közlekedési szolgálatba már beállitott vasuti és vizi járművei; ugyszintén egyéb személy- és áruszállitó kocsik, szánok, taligák, teherkosarak, puttonok és teherhordásra való hasonló eszközök; az illető igás- és teherhordó állatok, ezek szerszámai és takarói, valamint az ezen állatok számára hozott takarmány, de csak oly feltétel mellett, ha a szállitási eszközökön a használat világos nyomai láthatók és különben is a szállitott személyek és áruk, a rendeltetés helye, az ut iránya, a szállitási eszközök és a szállitás minősége kétségtelenné teszik, hogy az ut vagy szállitás czélja valóban személy- vagy árufuvarozás, nem pedig az, hogy a szállitási eszköz a vám alól mentesitessék.
Visszaérkező üres, használt bőröndök, uti kosarak stb., melyekben utasoknak használati tárgyai külföldre vitettek.
3. A menő és jövő hajók elesége a rendeleti uton megállapitott feltételek mellett.
4. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek csak mint ilyenek használhatók, de az egyedárusági tárgyakból és a fogyasztási czikkekből való bárminő próbák kivételével.
5. Burkolatok és tartályok, a melyekben a megvámolandó áruk csomagolva van, kivéve:
a) ha azok a göngysulyról szóló határozatok szerint az áruval együtt vámolandók el;
b) ha valamely áru oly burkolatban vagy tartályban kerül behozatalra, a minőben alakjánál és minőségénél fogva nem szokott csomagolva lenni és a mely nagyobb vám alá esik, mint maga az áru.
A fából való üres használt petroleumhordók vámkezelésére nézve az 1888. évi XIII. tc. határozatai érvényben maradnak.
6. Az egyedárusági tárgyak kivételével minden áru, melynek sulya 25 grammnál csekélyebb, vagy a mely után 10 fillérnél kisebb vám volna fizetendő. Visszaélések esetében ez a kedvezmény egyes személyekre vagy bizonyos határvonalakra nézve ideiglenesen megszüntethető.
Fogyasztási czikkekből postán érkező próbák tekintetében rendeleti uton az előző bekezdés határozataiban megállapitottnál továbbmenő vámmentesség engedélyezhető.
A behozatali vám fizetése alól felmentetnek továbbá:
1. Művészeti, tudományos és ipari tárgyak, melyek tudományos, művészi és közérdekü intézetek nyilvános gyüjteményei számára vannak rendelve; tanszerek nyilvános tanintézetek számára az elhasználási tárgyak kivételével; tudományos czélokra szánt pontos műszerek; a külföldön tartózkodó magyar művészek művei.
2. Régiségi tárgyak, ha minőségük nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy értékük leginkább csak óságukban áll és a gyüjtési czélon kivül más czélra és használatra nem alkalmasak.
3. Áruk, melyek vámhivatali ellenőrzés mellett történt szállitás közben vagy hivatalos raktárakban teljesen megromlottak. Ha az áru csak annyiban romlott meg, hogy eredeti rendeltetésére többé nem alkalmas, mint p. o. a bor, mely még mint eczet használható, az ily áru számára a tényleges minőségének megfelelő vámdij engedélyezhető. A vámmentesség, illetve a vámmérséklés oly árukra nézve is engedélyezhető, melyek vámhivatali ellenőrzés mellett megsemmisittettek, illetve oly átalakuláson mentek át, hogy változott minőségükben más tarifaszámnak felelnek meg, mint eredeti állapotukban, továbbá a postaigazgatás által már megvámolt oly árukra nézve, melyek még a czimzettnek való kézbesités előtt megromlottak. A részletesebb határozatok rendeleti uton fognak megállapittatni.
Méltánylást érdemlő viszonyok közt továbbá megengedhető, hogy a következő tárgyak vámmentesen vagy mérsékelt vám fizetése mellett hozathassanak be:
1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és imaházai számára rendelt szertartási tárgyak (az orgonák kivételével), továbbá az ily templomok és imaházak épitésére vagy helyreállitására és berendezésére való anyagok;
2. élelmi szerek, ruházatok és egyéb tárgyak, melyek tüzvész vagy más elemi csapás által károsult belföldi lakosoknak életük fentartására vagy épületeik fölépitésére vagy berendezésére és gazdaságuk üzésére ajándékul küldetnek;
3. ócska és a használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének saját használatukra külföldről ajándékul kapnak, a mennyiben azok viszonyaiknak megfelelnek.
Nyers anyagoknak (a gabona kivételével), félgyártmányoknak és ipari termékeknek a vámterületre további kikészités végett való időleges vámmentes behozatala megengedhető:
1. mindazon esetekben, melyekben a további kikészités végett behozott árunak a visszkivitelre kerülő kikészitett áruval való azonossága megállapitható;
2. azon esetekben, melyekben egyes gazdasági vagy ipari érdekekben kivánatos kikészitési vagy feldolgozási eljárásoknál az azonosság biztositása a nyujtandó kedvezmény előnyeit veszélyeztető nehézséget okozna, a kormány felhatalmaztatik, hogy megfelelő ellenőrző intézkedések megállapitása mellett az azonosság szigoru igazolásától kivételesen eltekinthessen.
Az ezek szerint megengedhető egyes kikészitési nemek, valamint az ellenőrzés tekintetében azokhoz alkalmazott szabályok rendeleti uton állapitandók meg.
A vámterületen előállitott valamely árunak kikészitése a külföldön vámkedvezményes visszbehozatal mellett, a mennyiben a tarifa e részben külön határozatot nem tartalmaz, csak kivételesen engedhető meg oly esetekben, midőn a kisebb határszéli forgalomnak a gyakorlati életbe már átment ilynemü könnyitéseiről van szó.
A behozatali vám alól mentesek továbbá:
1. Oly áruk és tárgyak, melyek a vámterületre kijavitás végett hozatnak be, azon feltétel mellett, hogy a kijavitott áruk és tárgyak ujbóli kivitele előre meghatározott idő alatt történjék és hogy a behozott és ismét kivitt áruk azonossága biztositható legyen.
Áruk és tárgyak, melyek javitás végett a külföldre vitettek ki, kijavitott állapotban való visszbehozataluknál, a mennyiben azok azonossága biztositható; a külföldön hozzáadott részek azonban a tarifa szerint megvámolandók. Ez a kedvezmény oly állammal való forgalomban, mely viszonosságot nem nyujt, rendeleti uton felfüggeszthető.
2. Oly áruk és tárgyak, melyek a szabadterületekre vagy a vámkülzetekbe ott leendő kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető szabadterületről vagy vámkülzetből kikészitve, kijavitva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak.
3. Áruk, melyek a vámterületről vámhivatali ellenőrzés (előjegyzési eljárás) mellett kivitetnek és változatlanul visszahozatnak.
Oly áruk, melyek az előjegyzési eljárás alkalmazása nélkül a külföldre küldettek a nélkül, hogy ott szabadforgalomba kerültek volna. Ha azonban a gyárjegyekből, jelekből és efélékből, vagy ilyenek hiányában az áru külsejéből minden kételyt kizáró módon kitünik az, hogy a külföldről visszaérkező áru a vámterületen előállitott czikk és ha a kivitt és visszahozott áru azonossága okmányilag hitelesen igazoltatik, a vámmentes visszahozatalnak akkor is helye van, ha ez az áru külföldön a szabadforgalomba került. A vámterületen való megvámolás utján nemzetiesitett áruk ezen elbánásból nincsenek kizárva.
4. Oly áruk után, melyek már behozatali megvámolás alá vétettek, de utólag visszkivitelre rendeltetnek, méltánylást érdemlő, rendeleti uton közelebbről megjelölendő esetekben a már lefizetett vám visszatéritése engedélyezhető, a mennyiben a megvámolt és azután ujból kivitelre kerülő tárgyak azonossága tekintetében kétely fenn nem forog.
Belföldi tárlatokra, versenyekre és pályázatokra, továbbá kipróbálás végett kisérleti czélokra vagy ideiglenes használatra behozott tárgyak, ismétkivitelül feltétele mellett, ideiglenes vámmentességben részesithetők.
5. Áruk, melyek utánzás végett hozatnak be és melyeknek ez a rendeltetése hitelesen igazoltatik.
6. Legelő- és igavonó-marha, vagyis oly állat, mely átmeneti legeltetés (téli etetés) vagy mezőgazdasági munkáknak időleges végzése czéljából a vámhatáron át behozatik vagy kivitetik. Ugyszintén azok a termények is, melyek a külföldi legelőre hajtott belföldi állatoktól nyeretnek (tej, vaj, sajt), továbbá az időközben megszaporodott állatok a vámterületre vámmentesen hozhatók be.
A belföldi halászok által a magyar szent korona országainak, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak parti- és határvizeiben fogott halak és egyéb viziállatok, az azokból nyert termékekkel együtt szintén vámmentesen kezelendők.
7. Hajók épitésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872. évi XXV. tc. értelmében.
A határszéleken vámmentesen kezelendők: a vámhatár által átszelt földbirtokok gazdasági forgalmában az e birtokhoz tartozó gazdasági állatok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények.
A kormány felhatalmaztatik, hogy oly nemzetközi egyezmények alkalmából, melyekben vasuti összeköttetések biztositása végett a vámhatáron belül közös határ- és üzemváltóállomásnak létesitése állapittatik meg, vámmentes behozatalt biztosithasson:
a) az üzemváltóállomás épitéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozó vonalrészhez szükséges összes anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a mennyiben az idevágó munkák szerződésszerü elvállalása folytán mindezeknek szolgáltatása a külföldi hatóságok vagy a külföldi vasuti vállalat kötelességében áll;
b) a külföldi vasuti vállalat által elvállalt üzemi szolgálat ellátásához (beleértve a karbantartást is), valamint a külföldi határhivatalok szolgálatához szükséges összes üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, az e czélra bebizonyithatólag megkivántató mennyiségekben;
c) a külföldi vasuti igazgatóságnak és a szomszéd állam érdekelt hatóságainak a vámhatáron belül állomásozó hivatalnokai és alkalmazottai költözködési holmijára és szolgálati szereire.
A vámtarifában megjelölt vámok, ideértve a vámpótlékokat és mérlegpénzt is, aranyban fizetendők.
10 K-nál kisebb vámösszegek, illetve ezen határon aluli maradékösszegek 1 frt (= 2K) belföldi ezüstpénzben és a koronaérték váltópénzeiben fizethetők.
A vámfizetéseknél használható külföldi aranypénznek koronaértéke rendelti uton fog megállapittatni.
A kormány felhatalmaztatik, hogy a készpénzfizetések felvételének törvényes megállapitása után - az általa alkalmasnak tartott időben - elrendelhesse, hogy a vámok aranypénz helyett a koronaérték pénznemeiben fizetendők.
A vám- és mellékilletékek - ideértve a fogyasztási adókat, engedélyilletékeket, vám- és fogyasztási adópótlékokat - a felek kérelmére és megfelelő biztositék mellett a rendeleti uton megállapitandó módozatok szerint a pénzügyminiszter által rendeleti uton megállapitandó kamat fizetése ellenében hat hóig hitelezhetők.
Vámhitelnek nem tekintendő: a nyilvános szállitási- és raktárvállalatoknak különös tekintetekből esetről-esetre adott az az engedély, hogy hetenkint vagy havonkint utólag fizethessék be az ezen idő alatt összegyült behozatali illetékeket; továbbá a hitelraktárak számára a leszámolási időszakon belül szabadforgalomba helyezett árukra vonatkozólag engedélyezett utólagos befizetés.
Öt százalékos késedelmi kamat fizetendő:
a) ha a hitelezett illeték az esedékesség napján be nem fizettetik, az esedékesség napját követő naptól kezdve;
b) kisérőjegy mellett - vámhivatal elé állitás kötelezettsége nélkül - való kezelés esetében, ha az illeték a kisérőjegyben a fizetésre nézve megállapitott határidő alatt meg nem fizettetik, az ezen határidő lejártát követő naptól kezdve;
c) ha az előjegyzési eljárásban kezelt valamely áru a megállapitott határidőn belül ujból ki nem vitetik, az ezen határidő lejártát követő naptól kezdve, épségben maradván az 1. bekezdésben emlitett kamatfizetés azon illetékek után, melyek az előjegyzési határidő alatt ki nem vitt árukat terhelik.
A kamatfizetés kötelezettsége azonban egyik esetben sem áll fenn akkor, ha az esedékes összegek készpénzben teljesen biztositva vannak.
A késedelmi kamatok követelése a c) pontban emlitett esetben mellőzhető, ha a határidő elmulasztását az előjegyzési jegy tulajdonosának saját hibája nélkül baleset vagy erőhatalom okozta.
A tarifában minden egyes tarifaszám alatt megjelölt illetékeken (vámdijakon, engedélyilletékeken, fogyasztási illetékeken) és a vámpótlékokon kivül a vámeljárásnál következő mellékilletékek fizetendők:
1. A mérlegpénz és pedig 10 fillérjével 100 kilogrammnyi teljsuly után, oly áruknál, melyek hivatalból vagy a fél kivánatára méretnek meg, a tényleg megmért mennyiség mérvéhez képest.
A sulynak számitás utján való megállapitásáért és magánmérlegen történt mérésért, mint például a vasuti pályaudvarokon történő vámkezelésnél, továbbá mindazon esetekben, melyekben vámilleték nem szedetik be, mérlegpénz felszámitásának helye nincs.
A mérlegpénz kiszámitásánál 50 kilogrammnál kisebb sulyrészek számba nem vétetnek, 50 kilogramm és ennél nagyobb sulyrészek azonban 100 kilogrammnak számittatnak.
Ha az áru összes sulya 50 kilogrammnál kisebb, mérlegpénzül 5 fillér fizetendő.
2. Raktárdij: a hivatalos raktárakban elhelyezett árukért és pedig a helyi és egyéb viszonyok tekintetbe vételével külön rendelet által megállapitandó összegben, mely azonban a teljsuly minden 100 kilogrammja után egy-egy napra rendszerint 3 fillérnél nagyobb nem lehet. A félnek legalább 3 fekbérmentes napra van joga; a fekbérmentes idő rendeleti uton tetszés szerint kiterjeszthető.
Rendkivüli árutorlódás esetén a raktárdij 100 kilogrammonkint egy-egy napra 5 fillérig emelhető, vagy a raktározás ideje megfelelően korlátozható.
A hivatalos helyiségen kivül teljesitett hivatalos eljárásért járó költségmegtéritések és az áruk hivatalos kisérésért fizetendő illetékek tekintetében az eddigi szabályok maradnak érvényben.
Ha a vám- és mellékilletékek felszámitásakor 5 fillérnél kisebb összegek fordulnak elő, a 3 fillérnél kisebb összegek számba nem veendők, a 3 fillér és ennél nagyobb összegek ellenben 5 fillérnek veendők.
A göngysulynak meghatározása és változtatása, tekintettel a forgalomban szokásos csomagolási módokra és azoknak sulyviszonyaira, rendeleti uton fog történni. Oly áruknál, melyeknek 100 kilogrammja után 7 korona 50 fillérnél nagyobb vám nem fizetendő, valamint a folyadékokat közvetlenül magukba foglaló tartályoknál, a mennyiben a tarifában eltérő határozat nem foglaltatik, göngysuly czimén levonásnak nincs helye. Ha azonban a teljsuly szerint vámozandó folyadékok a szállitásukra külön szerkesztett szárazföldi és vizi jármüveken minden egyéb tartály nélkül hozatnak be, megállapitott tiszta sulyukhoz a szokásos csomagolási módnak megfelelő és rendeleti uton megállapitandó göngysuly adandó.
1917. évi deczember hó 31-ig, t. i. a meddig a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására nézve kötött szerződés fennáll és ennek alapján a jelen törvény rendelkezéseivel azonos jogszabályok ezen királyságokban és országokban érvényben állanak, ezekkel a királyságokkal és országokkal, valamint a megszállott tartományokkal való forgalomra nézve az emlitett szerződés határozatai érvényesek.
Ezen időn belüli érvénynyel a jelen törvény és az annak kiegészitő részét képező vámtarifa határozatai változás alá csak akkor eshetnek, ha ugyanoly változást elrendelő jogszabály lép hatályba a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is.
Utasittatik a kormány, hogy a jelen törvény végrehajtása, a vámtarifa, vám és jövedéki szabályok alkalmazása, nemkülönben az ezen czikkben emlitett szerződésből folyólag szükségeseknek mutatkozó egyéb kérdések rendezése tekintetében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg járjon el.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában 1917. évi deczember hó 31-ig terjedő érvénynyel kötött szerződés hatálya alatt:
1. a jelen törvény IV. czikkében foglalt határozatok oly államokkal szemben is alkalmazhatók, a hol osztrák hajók vagy osztrák származásu áruk más államok hajóinál vagy áruinál bármely tekintetben kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek;
2. a behozatali vám fizetése alól mentesek a külföldön tartózkodó osztrák művészek művei (XI. Czikk 1. pont);
3. vámmentesen kezelendők osztrák halászok által a magyar szent korona országainak, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak parti és határvizeiben fogott halak és egyéb vizi állatok, az azokból nyert termékekkel együtt;
4. a jelen törvény XXII. czikkében megállapitott azonos jogszabályok alól kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban:
a) a jelen törvény mellékletét képező behozatali vámtarifa 27. számához tartozó jegyzetben megállapitott kedvezmény helyett Dalmáczia és a quarneói szigetek szükségletének fedezésére az emlitett jegyzetben kikötött feltételek mellett évenkint legfeljebb 50.000 q tengeri és évenkint legfeljebb 30.000 q buza és köles vámmentes bevitele engedélyezhető;
b) a jelen törvény mellékletét képező behozatali vámtarifa 175. számához tartozó jegyzetben megállapitott kedvezmény, az ezen jegyzetben körülirt feltételek mellett, az évi legfeljebb 190.000 métermázsa helyett csak évi 10.000 métermázsát tul nem haladó mennyisége engedélyezhető;
c) a jelen törvény mellékletét képező behozatali vámtarifában Fiumét, valamint a fiumei volt szabad kikötő területét illetőleg megállapitott kedvezmények azonos feltételek mellett Triesztet, valamint a trieszti volt szabad kikötő területét illetőleg engedélyezhetők.
Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe.
A jelen törvény életbeléptetésével egyidejüleg az eddigi vámtarifára vonatkozó törvények és rendeletek, a mennyiben azok a jelen törvénynyel ellentétben állanak, hatályon kivül helyeztetnek.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, kereskedelemügyi- és földmivelésügyi miniszterek bizatnak meg.
| Osztály | Szám | |||
| I. | Gyarmatáruk | 1-3 | ||
| II. | Füszerek | 4-8 | ||
| III. | Déli gyümölcs | 9-18 | ||
| IV. | Cukor | 19-21 | ||
| V. | Dohány | 22 | ||
| VI. | Gabona; maláta; hüvelyesek; liszt és őrlemények; rizs | 23-24 | ||
| VII. | Gyümölcs, főzelék, növények és növényrészek | 35-62 | ||
| VIII. | Vágó és igás állatok | 63-72 | ||
| IX. | Más állatok | 73-77 | ||
| X. | Állati termékek | 78-87 | ||
| XI. | Zsiradékok | 88-101 | ||
| XII. | Zsiros olajok | 102-106 | ||
| XIII. | Italok | 107-112 | ||
| XIV. | Eledelek | 113-132 | ||
| XV. | Fa, szén és tőzeg | 133-135 | ||
| XVI | Esztergályos és faragó anyagok | 136-141 | ||
| XVII. | Ásványok | 142-150 | ||
| XVIII. | Gyógyszer- és illatszeranyagok | 151-155 | ||
| XIX. | Festő- és cserzőanyagok | 156-163 | ||
| XX. | Mézgák és gyanták | 164-174 | ||
| XXI. | Ásványolaj, továbbá barnaszén- és palakőkátrány | 175-179 | ||
| XXII. | Pamut, pamutfonalak és pamutáruk, más növényi fonóanyagokkal vegyesen is, de gyapju vagy selyem nélkül | 180-201 | ||
| XXIII. | Len, kender, juta és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagok, az ezekből készült fonalak és áruk, pamut, gyapju vagy selyem nélkül | 202-219 | ||
| XXIV. | Gyapju, gyapjufonalak és gyapjuáruk, más fonóanyaggal vegyesen is, azonban selyem nélkül | 220-239 | ||
| XXV. | Selyem és selyemáruk, egyéb fonóanyagokkal vegyesen is | 240-260 | ||
| XXVI. | Confectionált áruk | 261-274 | ||
| XXVII. | Kefekötő- és szitakötő-áruk | 275-278 | ||
| XXVIII. | Más osztályokban meg nem nevezett áruk szalmából, nádból, háncsból, szilánkból és efélékből | 279-283 | ||
| XXIX. | Papiros és papirosáruk | 284-303 | ||
| XXX. | Kaucsuk és guttapercha s az azokból való áruk | 304-320 | ||
| XXXI. | Viaszos vászon és az ebből való áruk | 321-327 | ||
| XXXII. | Bőr és bőráruk | 328-344 | ||
| XXXIII. | Szücsáruk | 345-346 | ||
| XXXIV. | Faáruk; áruk esztergályos és faragó anyagokból | 347-367 | ||
| XXXV. | Üveg és üvegáruk | 368-390 | ||
| XXXVI. | Kőáruk, azaz áruk kövekből, nem égetett földből, czementből és kőgyuradékból | 391-410 | ||
| XXXVII. | Agyagáruk | 411-427 | ||
| XXXVIII. | Vas és vasáruk | 428-487 | ||
| XXXIX. | Nemtelen fémek és ezekből való áruk | 488-525 | ||
| XL. | Gépek, készülékek és ezek alkatrészei fából, vasból vagy nemtelen fémekből, a XLI. és XLII. osztályba tartozók kivételével | 526-538 | ||
| XLI. | Villamos gépek és készülékek; elektrotechnikai szükségleti tárgyak | 539-546 | ||
| XLII. | Járművek | 547-559 | ||
| XLIII. | Nemes fémek, drága- és féldrágakövek és az ezekből készült áruk; érczpénz | 560-572 | ||
| XLIV. | Mű- és hangszerek; órák | 573-591 | ||
| XLV. | Konyhasó | 592-595 | ||
| XLVI. | Vegyészeti segédanyagok és vegyészeti termékek | 596-622 | ||
| XLVII. | Firniszek (kenczék), festő-, gyógy- és illatszerek | 623-633 | ||
| XLVIII. | Gyertya, szappan és viaszáruk | 634-639 | ||
| XLIX. | Gyujtószerek | 640-646 | ||
| L. | Irodalmi és műtárgyak | 647-651 | ||
| LI. | Hulladékok | 652-657 |
| Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok | 658 |
| Vám koronákban | ||||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 1. | Kákáóbab és kákáóhéj | 58.- | ||
| Jegyzet. A tengeren való behozatalnál | 48.- | |||
| 2. | Kávé: | |||
| a) nyers | 95.- | |||
| Jegyzet. A tengeren való behozatalnál | 88.- | |||
| b) pörkölt | 120.- | |||
| 3. | Tea | 240.- | ||
| Jegyzet. A tengeren való behozatalnál | 217.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 4. | Bors (fekete, fehér és vörös [spanyol paprika is], hosszubors, törött, borshulladék); piment (szegfübors); gyömbér | 60.- | ||
| 5. | Fahéj | 100.- | ||
| 6. | Csillagos ánizs (bádián); szegfüszeg (a magszegfü is); szerecsendió virág (macis); szerecsendió héjban | 145.- | ||
| 7. | Szerecsendió héj nélkül | 200.- | ||
| 8. | Kardamóm; sáfrány; vanilia | 280.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. A II. osztályba tartozó áruk a tengeren való behozataluknál 100 kilogrammonkint 12 koronával kisebb vám alá esnek. | ||||
| 2. Füszerek illó olajok és esszencziák készitésére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 9. | Füge: | |||
| a) friss | 10.- | |||
| b) száritott: | ||||
| 1. dobozokban, ládácskákban vagy kosárkákban | 40.- | |||
| 2. füzérekben vagy egyéb csomagolásban | 30.- | |||
| 10. | Aszuszőlő, szemekben és fürtökben; aprószőlő | 50.- | ||
| Jegyzet. Eczetgyártásra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 6.- | |||
| 11. | Czitrom, limóni, czedrátgyümölcs | 20.- | ||
| 12. | Narancs | 24.- | ||
| Jegyzet. A 11. és 12. számok alá tartozó s a termelési helyekről tengeren Fiuméba behozott és osztályozás végett kirakott déli gyümölcsökből 30%, mint selejtezés, vámmentesen bocsáttatik be. | ||||
| 13. | Sósvizbe rakott czitrom, limóni, czedrátgyümölcs és narancs; éretlen, apró narancs; narancs-, czedrátgyümölcs- és czitromhéj-, őrölve vagy sósvizbe rakva is | 10.- | ||
| 14. | Datolya, pisztácz, banána (pizáng) | 36.- | ||
| 15. | Ananász | 30.- | ||
| 16. | Mandula: | |||
| a) száraz, héjastul vagy héj nélkül | 36.- | |||
| Jegyzet. Ugyanez a fiumei volt szabad kikötő területén foganatositandó mandulaolaj gyártásra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| b) éretlen, héjastul | 15.- | |||
| 17. | Fejtetlen czirbolyamag (pignoli); szentjánoskenyér, lazeruoli, gesztenye; étkezésre való kókuszdió és efféle exotikus diók; friss, aszalt és sózott olajbogyó | 8.- | ||
| 18. | Fejtett czirbolyamag (pignoli); gránátalma | 30.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 19. | Répaczukor és minden hasonnemü czukor (nádczukor), bármely tisztasági fokban, a melássz kivételével | 26.- | ||
| 20. | Másnemü czukor, pl. glykose, szőlőczukor, gyümölcsczukor, tejczukor, és eféle; festőczukor (czukor- és sör-couleur) | 26.- | ||
| 21. | Melássz | 15.- | ||
| Jegyzet. A vámon felül a czukor után a fogyasztási adó is fizetendő és pedig a 19. sz. alá tartozó czukor után a nádczukorra és a 20. sz. alá tartozó czukor után a másnemü czukorra megállapitott mérvben. |
| 100 kilogrammonkint | ||||||
| 22. | Dohány és mindennemü dohánygyártmány | 125.- | ||||
| Csak külön engedély mellett. | ||||||
| Jegyzet. A vámon felül az elvámolás alapjául vett tiszta suly minden kilogrammja után következő engedély-illeték fizetendő: | ||||||
| szivarkákért | K 30.- | - | ||||
| szivarokért | K 26.- | - | ||||
| egyéb dohánygyártmányokért és nyersanyagokért | K 20.- | - | ||||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 23. | Buza; kétszeres; tönköly | 7.50 | ||
| 24. | Rozs | 7.- | ||
| 25. | Árpa | 4.- | ||
| 26. | Zab | 6.- | ||
| 27. | Tengeri | 4.- | ||
| Jegyzet. Lika-Krbava vármegye részére: tengerire a meghatározandó vámhivatalokon át és megfelelő ellenőrzés mellett a vámmentes behozatal engedélyezhető évenkint legfeljebb 20.000 q erejéig | ||||
| 28. | tatárka | 2.- | ||
| 29. | Köles | 1.75 | ||
| 30. | Maláta | 5.40 | ||
| 31. | Bab, borsó, lencse | 4.50 | ||
| 32. | Bükköny, csillagfürt | 3.- | ||
| 33. | Liszt és őrlemény gabonából és hüvelyesekből (darált, törött, hántolt szemek; kása, dara, apródara) | 15.- | ||
| 34. | Hántolatlan és hántolt rizs, valamint töredékrizs | 6.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Nyers rizs, egészben vagy csak részben héjastul, rizshántoló malmok részére, polirozásra, ugyszintén ilyféle rizs és töredékrizs keményitő készitésre, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett, a hántolt rizsre minden fennálló legalacsonyabb vámnak a felét, a tengeren való behozatalnál pedig annak negyedét fizeti. | ||||
| 2. Rizsőrlemények a 33. sz. szerint vámolandók. |
| 100 kilogrammonkint | |||||
| Gyümölcs. | |||||
| 35. | Fris szőlő, borczefre is | 40.- | |||
| 36. | Érett dió és mogyoró | 20.- | |||
| 37. | Külön meg nem nevezett fris gyümölcs: | ||||
| a) finom csemegegyümölcs | 20.- | ||||
| b) másféle, csomagolatlanul (alla rinfusa) vagy csomagolatlanul zsákokban: | |||||
| 1. alma, körte és birsalma, csomagolatlanul (alla rinfusa) | vámmentes | ||||
| 2. alma, körte és birsalma csomagolatlanul zsákokban | 2.- | ||||
| 3. szilva és másféle az 1. és 2. alatt meg nem nevezett gyümölcs | 3.- | ||||
| c) másféle, egyéb csomagolásban | 5.- | ||||
| 38. | Szilva, aszalva vagy száritva: | ||||
| a) hordókban, ládákban, zsákokban vagy hasonló csomagolásban 30 kilogrammnál nagyobb teljsulyban vagy csomagolatlanul | 14.- | ||||
| b) másféle | 25.- | ||||
| 39. | Külön meg nem nevezett gyümölcs, elkészitve (száritva, aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrá törve, vagy másképen apritva; sós vizbe vagy eczetbe rakva, hordókban; szilvaiz czukor nélkül) | 20.- | |||
| Főzelék: | |||||
| 40. | Szarvasgomba | 40.- | |||
| 41. | Hagyma és fokhagyma | 6.- | |||
| 42. | Fris kápőoszta | 2.- | |||
| 43. | Külön meg nem nevezett fris főzelék és étkezésre való másféle fris növény: | ||||
| a) finom főzelék | 20.- | ||||
| b) másféle | vámmentes | ||||
| 44. | Mindennemü főzelék (a szarvasgomba kivételével) és étkezésre való másféle növény, elkészitve (száritva, aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrá törve vagy másképen apritva): | ||||
| a) aszalt főzelék, sózva is | 25.- | ||||
| b) másféle, sózva is; továbbá sós vizbe vagy eczetbe rakva, hordókban | 12.- | ||||
| Jegyzet. Gyümölcs és főzelék szelenczékben, palaczkokban s efélékben légmentesen elzárva vagy másképen, mint az itt felsorolt módokon elkészitve, mint eledel kezelendő. | |||||
| Növények és növényrészek: | |||||
| Magvak: | |||||
| 45. | Káposztarepcze- és repczemag (réparepcze, repcsénymag; retekmag, mezei mustár és eféle hasonló külsejü olajdus magvak is) | 3.50 | |||
| 46. | Mák (érett mákfejek is | 14.- | |||
| Jegyzet. Mákolaj készitésére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 3.- | ||||
| 47. | Len- és kendermag, továbbá más szám alá nem tartozó olajos magvak | vámmentes | |||
| 48. | Mustármag (őrölve is, hordókban) | 3.- | |||
| 49. | Heremag: | ||||
| a) baltaczimmag | 10.- | ||||
| b) másféle | 30.- | ||||
| 50. | Fűmagvak | 30.- | |||
| 51. | Ánizs; koriánder, konyhakömény; édes kömény | 6.- | |||
| Jegyzet. Illó olajok készitésére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 1.- | ||||
| 52. | Külön meg nem nevezett magvak | 15.- | |||
| Jegyzet. Illó olajok készitésére, továbbá czukorrépamag vetési czélokra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | ||||
| 53. | Mindennemü mag, boritékokban s efélékben a kicsinyben való elárusitásra elkészitve | 50.- | |||
| Diszitésre való virágok és levelek, továbbá élő növények: | |||||
| 54. | Diszitésre való lemetszett virág (ágak is diszgyümölcscsel), kötetlenül vagy összekötve, dróton is: | ||||
| a) fris | 50.- | ||||
| b) száritva (természetes szalmavirág is), festve, valamint telitve, vagy a tartósság fokozására másképen elkészitve is | 12.- | ||||
| 55. | Diszitésre való lemetszett levelek, füvek, ágak (diszgyümölcs és virág nélkül), kötetlenül vagy összekötve, dróton is: | ||||
| a) fris | 25.- | ||||
| b) száritva, festve, valamint telitve vagy a tartósság fokozására másképen elkészitve is | 12.- | ||||
| 56. | Élő növények (közönséges cserepekben, vedrekben és efélékben is): | ||||
| a) virágzó növények | 20.- | ||||
| b) fák vagy cserjék | 16.- | ||||
| c) virághagymák, virággumók és gyökhajtások (rhizoma, hagymagyök) | 6.- | ||||
| d) szőlővesszők | 2.- | ||||
| e) másfélék, palánták, dugványok, oltóvesszők és hajtások is | vámmentes | ||||
| Egyéb növények és növényrészek: | |||||
| 57. | Katánggyökér, száritva (nem pörkölve), fölszeletelve is | 5.- | |||
| 58. | Takácsmácsonya | 4.- | |||
| 59. | Komló | teljsuly szerint | 70.- | ||
| 60. | Komlóliszt (lupilin) | teljsuly szerint | 100.- | ||
| 61. | Tengerifü, espartofü (alfa), piassava és eféle növényi párnázó-, fonó-, kefekötő- és seprü-anyagok; háncs, raffia; káka; szalma; széna; alom; mindezek festve is; gabona és hüvelyesek kévékben vagy szárastul | vámmentes | |||
| 62. | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek: | ||||
| a) fris | vámmentes | ||||
| b) száritva vagy elkészitve (porrá törve vagy másképen apritva vagy festve) | 12.- | ||||
| Jegyzet. Ugyanezek a tengeren való behozatalnál | vámmentes | ||||
| darabonkin | ||||
| 63. | Ökör | 60.- | ||
| 64. | Bika | 30.- | ||
| 65. | Tehén | 30.- | ||
| 66. | Növendékmarha | 18.- | ||
| 67. | Borju | 5.- | ||
| 68. | Juh és kecske (kos, ürü és bak is) | 2.50 | ||
| 69. | Bárány és gödölye | 1.50 | ||
| 70. | Sertés: | |||
| a) 10 kilogrammnál nem nehezebb (malacz) | 1.50 | |||
| b) 10 kilogrammnál nehezebb, egészen 120 kg.-ig bezárólag | 12.- | |||
| c) 120 kilogrammnál nehezebb | 22.- | |||
| 71. | Ló: | |||
| a) két évnél idősebb | 100.- | |||
| b) két éves korig | 50.- | |||
| Jegyzet. Az anyját követő csikó | vámmentes | |||
| 72. | Öszvér és szamár | 5.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 73. | Mindennemü szárnyas (a szárnyas vad kivételével): | |||
| a) eleven | 8.- | |||
| Jegyzet. A kormány felhatalmaztatik, hogy a sulyvámnak darabszámra való átszámitása iránt rendeleti uton intézkedjék. | ||||
| b) leölt, a belső részektől megtisztitva, koppasztva vagy a végtagoktól megfosztva is | 25.- | |||
| 74. | Vad, a szárnyas vad is: | |||
| a) eleven | vámmentes | |||
| b) leölt, feldarabolva is | 20.- | |||
| 75. | Fris hal, édesvizi rák, szárazföldi csiga, scampi | 20.- | ||
| 76. | Fris tengeri kagylós- vagy héjas állatok (pl. osztriga, homár, tengeri pók, ollótlan rák, teknősbéka), megfőzve is, de héjukból ki nem szedve | 60.- | ||
| 77. | Külön meg nem nevezett állatok | vámmentes |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 78. | Tej | vámmemtes | ||
| 79. | Tojás, tojás sárgája és tojás fehérje is, folyékony állapotban | 8.- | ||
| Jegyzet. Tojás sárgája és tojás fehérje ipari czélokra (albumingyártásra, cserzésre stb.), a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| 80. | Méz, mesterséges méz is | 28.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Lépesméz méhköpükben, élő méhek nélkül | 20.- | |||
| 2. Méhköpük élő méhekkel, a lépesmézzel és viaszszal is | vámmentes | |||
| 81. | Állati viasz: | |||
| a) természetes állapotban | 14.- | |||
| b) praeparálva (fehéritve, festve, táblácskában vagy golyóalakban), más anyagokkal vegyitve is, pl, oltóviasz, ragasztóviasz, viaszragasz és efélék | 28.- | |||
| 82. | Szivacs: | |||
| a) finom és durva szivacs (fürdő- és lószivacs), természetes állapotban, meg nem munkálva, nem tisztitva; lószivacs, tisztitva, tovább megmunkálva, de nem fehéritve | 36.- | |||
| Jegyzet. Fürdő- és lószivacs, természetes állapotban, megmunkálás nélkül használatra nem alkalmas, megmunkálás czéljából behozva, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett, a tengeren való behozatalnál | vámmentes | |||
| b) másféle szivacs | 145.- | |||
| 83. | Nyers bőrök (frissen vagy száritva; sózva vagy meszezetten is, de tovább ki nem készitve) | vámmentes | ||
| 84. | Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, fürtökbe rakva is); sörte | vámmentes | ||
| 85. | Külön meg nem nevezett toll (ágytoll, tollszárak is); meg nem munkált disztollak | vámmentes | ||
| 86. | Fris, sózott vagy száritott hólyagok és belek; aranyverőhártya; belekből készült kötelek | 8.- | ||
| 87. | Külön meg nem nevezett állati termékek | vámmentes |
| Ételzsiradékok: | ||||
| 88. | Természetes vaj, fris vagy sózott, olvasztott is | 35.- | ||
| 89. | Disznózsir (háj); olvasztott disznózsir, szalonna; ludzsir, olvasztva is | 45.- | ||
| 90. | Mesterséges vaj és margarin, továbbá egyéb külön meg nem nevezett ételzsiradékok | 35.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Ételzsiradékok, melyek izüknél és egyéb tulajdonságuknál fogva disznózsir-, olvasztott disznózsir-, szalonna- vagy ludzsirpótlóknak tekinthetők, a 89. sz. szerint kezelendők. | ||||
| 2. Mindennemü ételzsiradékok denaturálva technikai czélokra | 4.50 | |||
| 3. Nyers vagy olvasztott ételfaggyu a 90. sz. szerint kezelendő. | ||||
| Technikai czélokra szolgáló zsiradékok és zsirsavak: | ||||
| 91. | Hal- és fókazsir: | |||
| a) hordókban vagy hasonló nagyobb tartályokban, legalább 10 kg, teljsulyban | 2.50 | |||
| b) tartályokban, 10 kilogrammnál kisebb teljsulyban | 24.- | |||
| 92. | Állati faggyu, nyers vagy olvasztott; sajtolt faggyu | 2.50 | ||
| 93. | Növényi faggyu, pálmaolaj, pálmamag- és kókuszdióolaj, szilárd állapotban | 2.50 | ||
| 94. | Növényi viasz: | |||
| a) japán viasz | 2.50 | |||
| b) karnaubaviasz és egyéb külön meg nem nevezett növényi viasz: | ||||
| 1. természetes állapotban | 14.- | |||
| 2. praeparálva (fehéritve, festve, táblácskákban vagy golyóalakban), más anyagokkal vegyitve is | 28.- | |||
| Jegyzet. Karnaubaviasz és egyéb kemény növényi viasz ceresingyárak részére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| 95. | Stearinsav (stearin), palmitinsav (palmitin) | 14.- | ||
| 96. | Paraffin: | |||
| a) tisztátlan paraffinpikkelyek is | 16.- | |||
| b) másféle | 20.- | |||
| Jegyzet. Lágy paraffin, melynek olvadási hőmérséklete 42°C. és ennél kisebb, gyufagyártásra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 7.- | |||
| 97. | Dégras és elainsav | 6.- | ||
| 98. | Ceresin | 10.- | ||
| 99. | Vaseline és lanolin (tisztitott gyapjuzsir): | |||
| a) hordókban | 24.- | |||
| b) bádogszelenczékben s eféle kisebb edényekben | 30.- | |||
| 100. | Kocsikenőcs: | |||
| a) ásványolajjal vagy ásványi zsiradékkal | 16.- | |||
| b) másféle | 7.- | |||
| 101. | Külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverék | 2.50 |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 102. | Repczeolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 12.- | ||
| 103. | Lenolaj és egyéb külön meg nem nevezett zsiros olajok hordókban, tömlőkben és hólyagokban, az olajfirniszek kivételével | 10.- | ||
| 104. | Faolaj, kukoriczaolaj, mákolaj, sesamolaj, földidióolaj, bükkmakkolaj és napraforgómagolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 24.- | ||
| 105. | Pamutolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 40.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. A 104. sz. alá tartozó faolaj és földidióolaj, továbbá a 103. sz. alá tartozó riczinusolaj technikai czélokra, a denaturálás fentartása mellett, ha a vámkezelés erre különösen felhatalmazott fővámhivataloknál történik | 2.- | |||
| 2. Sulfurolaj | 2.- | |||
| 3. Pamutmagolaj technikai czélokra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 12.- | |||
| 106. | Zsiros olajok palaczkokban, korsókban és hasonló tartályokban, 25 kilogrammnál kisebb sulyban: | |||
| a) a 102. és 103. számok alá tartozó olajok | 30.- | |||
| b) a 104. sz. alá tartozó olajok | 36.- | |||
| c) pamutmagolaj | 48.- | |||
| Jegyzetek a XII. osztályhoz. | ||||
| 1. A 102., 103., 104. és 105. számok alá tartozó olajok, ha a határforgalomban nyitott korsókban, bádog- vagy üvegpalaczkokban és hasonló el nem zárt tartályokban a határszéli lakosok szükségletére hozatnak be, ugy kezelendők, mint a hordókban levő eféle olajok. | ||||
| 2. Zsiros olajok palaczkokban és korsókban vagy más hasonló tartályokban, ha legalább 25 kg. sulyuak, ugy vámolandók el, mint a hordókban levő zsiros olajok. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 107. | Sör: | |||
| a) hordókban | 5.- | |||
| b) palaczkokban vagy korsókban | 18.- | |||
| Jegyzet. A vámon felül a fogyasztási adó ugyanabban a mérvben fizetendő, mint a belföldön gyártott sör után. E fogyasztási adó kiszámitásának módja rendeleti uton állapittatik meg. | ||||
| 108. | Égetett szeszes folyadékok: | |||
| a) cognac | 200.- | |||
| b) likőr, puncsesszencia és czukorral vagy egyéb anyagokkal kevert más égetett szeszes folyadékok; franczia borszesz | 170.- | |||
| c) arrak, rum | 145.- | |||
| d) más égetett szeszes folyadékok | 110.- | |||
| Jegyzet. A vámon felül a szeszadó a belföldre nézve megállapitott fogyasztási adó magasabb tétele szerint fizetendő. E fogyasztási adó kiszámitásának módja rendeleti uton állapittatik meg. | ||||
| 109. | Bor, gyümölcsbor, bor- és gyümölcsmust, gyümölcs- és bogyólevek, be nem süritve; méhsör: | |||
| a) hordókban | 60.- | |||
| b) palaczkokban | 75.- | |||
| Jegyzet. 22.5 térfogatszázaléknál nagyobb szesztartalommal biró bor mint égetett szeszes folyadék kezelendő. | ||||
| 110. | Pezsgőbor | 150.- | ||
| 111. | Ételbe való eczet: | |||
| a) hordókban | 12.- | |||
| b) palaczkokban és korsókban | 24.- | |||
| 112. | Természetes vagy gyártott ásványvizek | 1.50 | ||
| Jegyzet a 107., 109. és 111. számokhoz. Italok, melyek a határforgalomban kannákban, korsókban, bádogpalaczkokban vagy be nem szurkozott üvegpalaczkokban a határszéli lakosok szükségletére hozatnak be, hordókban levő italokként kezelendők. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 113. | Közönséges fekete vagy fehér kenyér; hajóskétszersült | 15.- | ||
| 114. | Sütemény (biscuit, cakes, kalács, ostya stb.) | 150.- | ||
| 115. | Szágó és szágópótló, tapioka, arrowroot | 30.- | ||
| 116. | Tésztanemü (azaz maccaroni, metélt és hasonló nem sütött készitmények lisztből | 40.- | ||
| 117. | Hus: | |||
| a) fris | 30.- | |||
| b) elkészitve és pedig sózva, száritva, füstölve, páczolva, ugyszintén főzve is | 45.- | |||
| 118. | Huskolbász | 100.- | ||
| 119. | Sajt: | |||
| a) finom csemegesajt | 60.- | |||
| b) másféle | 50.- | |||
| 120. | Besózott vagy füstölt hering | 7.- | ||
| 121. | Külön meg nem nevezett halak, sózva, füstölve, száritva | 30.- | ||
| 122. | Elkészitett halak (marinálva vagy olajba rakva stb.), hordókban | 60.- | ||
| 123. | Kaviár és kaviárpótló | 120.- | ||
| 124. | Kávépótló (a pörkölt katáng is) | 45.- | ||
| 125. | Kákáóvaj | 18.- | ||
| 126. | Kákáópor | 200.- | ||
| 127. | Kákáótészta; csokoládé, csokoládépótló és csokoládégyártmányok | 200.- | ||
| 128. | Hal-, hus- és héjasállat-konzervek | 120.- | ||
| 129. | Főzelékkonzervek (a 44. a) sz. alá tartozó aszalt főzelék kivételével) | 120.- | ||
| 130. | Gyümölcskonzervek, besüritett must, besüritett gyümölcs- és más bogyólevek; tamarinda | 120.- | ||
| 131. | Szelenczében, palaczkokban és efélékben légmentesen elzárt mindennemü eledel (a 114., 126. és 127. sz. alatt megnevezettek kivételével) | 120.- | ||
| 132. | Külön meg nem nevezett eledelek | 120.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 133. | Tüzifa, fakéreg is, rőzse, rőzsenyaláb, kötőfüz, galyak, kilugozott cser és cserpogácsa | vámmentes | ||
| 134. | Épület- és szerszámfa: | |||
| a) európai, kemény vagy puha, kerek, ácsolva, fürészelve, vágva, hasitva, a furnirok kivételével, tovább meg nem munkálva, vasuti talpfa is | vámmentes | |||
| b) nem európai, kerek vagy fejszével megmunkált nyers rönkökben, fürészelve, vágva, hasitva is, a furnirok kivételével, tovább meg nem munkálva | vámmentes | |||
| 135. | Faszén, tőzeg és tőzegszén, lignit és kőszén, koksz és ezekből az anyagokból előállitott minden szilárd mesterséges tüzelőanyag | vámmentes |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 136. | Nyers, hasitatlan széknád; finomabb botok és nádak, nyers állapotban | vámmentes | ||
| 137. | Kókusz- és coquilldió és kókuszdióhéj; areka- és kődió | vámmentes | ||
| 138. | Szarvak, szaruszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták; hasitott, lapitott vagy szétvagdalt csontok | vámmentes | ||
| 139. | Borostyánkő (a borostyánkőgyuradék is); gagát; elefántcsont és más állati fogak; teknősbékahéj; tajték; gyöngyház és más kagylók | vámmentes | ||
| A 138. és 139. sz, alatt megnevezett anyagok, nyers állapotban vagy csupán hasitva, lapitva vagy szétvagdalva. | ||||
| 140. | Nyers halcsont; nyers korál (furva is, de nem tisztitva vagy köszörülve) | vámmentes | ||
| 141. | Czelluloid lemez, rúd, vagy cső alakban, polirozva vagy aljazva is, tovább meg nem munkálva; külön meg nem nevezett mesterséges esztergályos és faragó anyagok, tovább meg nem munkálva | 3.50 |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 142. | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy legfeljebb három oldalon fürészelt kövek; nem hasitott és nem fürészelt kőlapok | vámmentes | ||
| 143. | Kénkovand (pyrit) | -.30 | ||
| 144. | Külön meg nem nevezett érczek, előkészitett állapotban is | vámmentes | ||
| 145. | Gipsz: | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) égetve | -.60 | |||
| 146. | Fehér kréta, súlypát (természetes kénsavas baryt): | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) őrölve, iszapolva | 1.- | |||
| 147. | Surla: | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) szemcsésen, őrölve, iszapolva | 2.- | |||
| 148. | Festékföldek: | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) égetve, őrölve, iszapolva, sajtolva | 3.- | |||
| c) szépitve | 12.- | |||
| 149. | Egyéb földelemek és kövek, mesterségesen festve | 12.- | ||
| 150. | Külön meg nem nevezett földnemek és ásványi anyagok, nyers állapotban, égetve, őrölve vagy iszapolva | vámmentes | ||
| mindezek az áruk, a mennyiben más osztályokban nem foglaltatnak. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 151. | Édes gyökérnedv, besüritve, ládákban vagy tuskóalakban | 24.- | ||
| 152. | Szürke ambra; kasztoreum; pézsma (moschus); czibet; kőrisbogár; pézsmamag; kubéba; ópium; szerecsendióbalzsam (muskatvaj); borostyánmeggyviz | 36.- | ||
| 153. | Kámfor: | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) tisztitva (finomitva) | 36.- | |||
| 154. | Illatos vizek (borszesz nélkül) ugymint: narancsvirág-, rózsa-, lavendula-, édeskömény-, borsmenta-, millefleurs- és eféle vizek: | |||
| a) legalább 10 kg, teljsulyban | 7.- | |||
| b) 10 kilogrammnál kisebb teljsulyban | 15.- | |||
| 155. | Illó olajok: | |||
| a) borostyán-, rozmarin- és fenyőmagolaj, továbbá könnyü kámforolaj | 24.- | |||
| b) külön meg nem nevezettek | 60.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 156. | Festőfa: | |||
| a) tuskókban | vámmentes | |||
| b) felapritva (azaz szétvagdalva, felszerelve, őrölve)2.50 | ||||
| c) felapritottan erjesztve (fermentálva) | 5.- | |||
| 157. | Quebrachofa és egyéb cserzőfa: | |||
| a) tuskóban | 1.- | |||
| b) felapritva (azaz szétvagdalva, reszelve, őrölve | 3.- | |||
| 158. | Tölgy- és fenyőfahéj és -kéreg | -.60 | ||
| 159. | Festésre vagy cserzésre való egyéb héjak, továbbá gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsök (pl. myrobalánok), gubacsok (gallus) és efélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép felapritva is | vámmentes | ||
| 160. | Catechu (japánföld); kino; kermeszrovar, lacdye, orlean | vámmentes | ||
| 161. | Buzérkivonatok; garancine és garancinette; lakmus; nyers sepia hólyagokban | 3.50 | ||
| 162. | Orseille, persio; indigo; cochenille; gesztenyefakivonat; quabrachofakivonat; külön meg nem nevezett cserzőanyag-kivonatok | 8.- | ||
| Jegyzet. Indigó és ochenille a tengeren való behozatalnál | vámmentes | |||
| 163. | Külön meg nem nevezett festőanyagkivonatok | 8.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 164. | Kátrány, a barnaszénkátrány és a palakőkátrány kivételével | -.50 | ||
| 165. | Közönséges gyanta; hegedügyanta; külön meg nem nevezett szurok | 1.20 | ||
| 166. | Kőszénkátrány-, barnaszénkátrány-, palakőkátrány-, ásványolaj- és stearin-szurok | 1.20 | ||
| 167. | Kádár-, sörfőző-, kefekötő- és kötélverő-szurok | 2.50 | ||
| 168. | Aszfaltföld, aszfaltkő, nyersen őrölve is | -.30 | ||
| 169. | Aszfaltbitumen | 5.- | ||
| 170. | Aszfaltragasz; aszfaltmastix; gyantaczement (faczement) | 7.- | ||
| 171. | Kövezőlapok és -koczkák aszfaltból | 10.- | ||
| 172. | Nyers ozokerit (földi viasz, hegyi viasz) | vámmentes | ||
| 173. | terpentin, terpentinolaj, szurokolaj (gyantaolaj): nyers borostyánkő-, szarvasagancs- és kaucsukolaj, továbbá a benzolsorozathoz tartozó kőszénkátrányolajok; lép (madárenyv) | 3.50 | ||
| 174. | Kopálgyanta, damárgyanta, sellak, gummi-arabicum, gummi-gedda, gumi-senegal, gummi-gutti, tragant-gummi; külön meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézga-gyanták, természetes balzsamok és növénynedvek | 3.50 | ||
| Jegyzet a 174. sz. alatt megnevezett áruk a tengeren való behozatalnál | vámmentes |
| 175. | Nyers állapotban, a 176. sz, alatt megnevezettek kivételével, vagy desztilláczióval kapcsolatos előzetes finomitás (tisztitás) nélkül világitásra nem használható tisztasuly szerint | 8.30 | |||
| Jegyzet. Nyers és előzetes finomitás (tisztitás) nélkül világitásra nem használható ásványolaj, melynek sürüsége 12 Réaumur (15 Celsius) hőfok mellett 830 foknál nagyobb, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett, évi 190,000 métermázsát tul nem haladó mennyiségben | tisztasuly szerint | 1.62 | |||
| 176. | Nyers állapotban, desztilláczióval kapcsolatos előzetes finomitás (tisztitás) nélkül világitásra használható | tisztasuly szerint | 11.- | ||
| 177. | Finomitott (tisztitott) vagy félig finomitott, könnyü, melynek sürüsége 880 és ennél kisebb foku | tisztasuly szerint | 11.- | ||
| Jegyzet. A 176. és 177. sz. alá sorolt ásványolajok után a vámon felül minden 100 kg. tisztasuly után 13 koronát tevő fogyasztási adó szedendő. A fogyasztási adó (1882. évi XVIII. t. cz. 2. §-a) ezután is a finomitás (tisztitás) által a magyar korona országaiban - fiumei szabad terület kivételével - előállitott oly ásványolaj után fizetendő, melynek sürüsége 12 Réaumur (15 Celsius) hőfok mellett 880 fokot meg nem halad. | |||||
| 178. | Finomitott (tisztitott) vagy félig finomitott, nehéz, melynek sürüsége 880 foknál nagyobb, továbbá kenőolajok, állati vagy növényi olajokkal vagy zsiradékokkal keverve is | tisztasuly szerint | 12.- | ||
| Jegyzet. Nehéz olajok, melyeknek sürüsége 880 foknál nagyobb (a kész kenőolajok kivételével) kőolajfinomitók (kenőolajgyárak) számára, kenőolajgyártás czéljából, külön engedély alapján és ellenőrzés mellett | tisztasuly szerint | 7.- | |||
| 179. | Az ásványolaj-desztillácziónál vagy tisztitásnál visszamaradt és kenőolaj vagy kenőzsiradék gyanánt való felhasználásra már nem alkalmas üledék (residuum), a szilárd üledék kivételével | tisztasuly szerint | 7.- | ||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 180. | Pamut, nyers állapotban, gyaratolva, fehéritve, festve, őrölve; pamuthulladék | vámmentes | ||
| 181. | Pamutvatta, a gyógyászati czélokra való kivételével; gépek stb. tisztitására előkészitett fonalak | 12.- | ||
| 182. | Előfonat, nyers állapotban, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | |||
| a) egyes vagy kettős | 12.- | |||
| b) hármas vagy többes | 24.- | |||
| Pamutfonalak: | ||||
| 183. | Egyes fonalak, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 14.- | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 19.- | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 33.- | |||
| d) az 50. számon felül egész a 70. számig | 38.- | |||
| e) a 70. számon felül | 43.- | |||
| 184. | Kettős fonalak, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 19.- | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 24.- | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 38.- | |||
| d) az 50. számon felül egész a 70. számig | 45.- | |||
| e) a 70. számon felül | 40.- | |||
| 185. | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak, egyszer czérnázva, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 24.- | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 29.- | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 43.- | |||
| d) az 50. számon felül | 50.- | |||
| 186. | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak, többször czérnázva, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 29.- | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 33.- | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 50.- | |||
| d) az 50. számon felül | 57.- | |||
| 187. | Pamutfonalak, fehéritve, merczerizálva, festve (szinnyomatosan is), az illető nyers fonál vámján felül a következő pótlék alá esnek: | |||
| a) fehéritve | 8.- | |||
| b) merczerinálva | 9.- | |||
| c) festve (szinnyomatosan is) | 14.- | |||
| d) fehéritve és merczerinálva | 14.- | |||
| e) festve (szinnyomatosan is) és merczerinálva | 16.- | |||
| 188. | A kisforgalom számára kiszerelt fonalak: | |||
| a) egyes vagy kettős fonalak; hármasával vagy többesével sodrott fonalak, egyszer czérnázva | 83.- | |||
| b) hármasával vagy többesével sodrott fonalak, többször czérnázva | 90.- | |||
| Pamutáruk: | ||||
| 189. | Közönséges, az 50-es számu és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 mm. oldalu négyszögre 38, vagy annál kevesebb fonál esik: | |||
| a) simák, egyszerüen sávolyosak is: | ||||
| 1. nyers állapotban | 80.- | |||
| 2. fehéritve | 110.- | |||
| 3. festve | 130.- | |||
| 4. szinnyomatosan: 1-4 szinüek, vagy 2 szinnel tarkán szőve | 170.- | |||
| 5. szinnyomatosan: 5 vagy több szinüek, vagy több mint 2 szinnel tarkán szőve | 180.- | |||
| b) mustrásak: | ||||
| 1. nyers állapotban | 110.- | |||
| 2. fehéritve | 130.- | |||
| 3. festve | 155.- | |||
| 4. szinnyomatosan: 1-4 szinüek, vagy 2 szinnel tarkán szőve | 190.- | |||
| 5. szinnyomatosan: 5 vagy több szinüek, vagy több mint 2 szinnel tarkán szőve | 200.- | |||
| 190. | Közönséges, sürü, azaz 50-es számu és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 mm. oldalu négyszögre 38 fonálnál több esik: | |||
| a) simák, egyszerüen sávolyosak is: | ||||
| 1. nyers állapotban | 131.- | |||
| 2. fehéritve | 155.- | |||
| 3. festve | 180.- | |||
| 4. szinnyomatosan: 1-4 szinüek, vagy 2 szinnel tarkán szőve | 215.- | |||
| 5. szinnyomatosan: 5 vagy több szinüek, vagy több mint 2 szinnel tarkán szőve | 230.- | |||
| b) mustrásak: | ||||
| 1. nyers állapotban | 136.- | |||
| 2. fehéritve | 160.- | |||
| 3. festve | 185.- | |||
| 4. szinnyomatosan: 1-4 szinüek, vagy 2 szinnel tarkán szőve | 220.- | |||
| 5. szinnyomatosan: 5 vagy több szinüek, vagy több mint 2 szinnel tarkán szőve | 235.- | |||
| 191. | Finom, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál bezárólag nem finomabb fonálból készült szövetek: | |||
| a) nyers állapotban | 195.- | |||
| b) fehéritve, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 295.- | |||
| 192. | Legfinomabb, azaz 100-as számunál finomabb fonálból készült szövetek | 385.- | ||
| 193. | Bársony és bársonyszerü szövetek, bársonyszalagok is | 230.- | ||
| Jegyzet. Vágott manchester ugyanazon vám alá esik, mint a bársony. | ||||
| 194. | Szalagáruk (a bársonyszalagok kivételével) | 226.- | ||
| Jegyzet. Végben merczerizált szövetek, vagy egészben vagy részben merczerizált fonálból készült szövetek, valamint eféle bársony- és szalagáruk az illető szövet vámján felül pótlék alá esnek. | 18.- | |||
| 195. | Tüll és tüllnemü hálószerü szövetek: | |||
| a) simák: | ||||
| 1. nyers állapotban | 380.- | |||
| 2. fehéritve, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 400.- | |||
| Jegyzet. Bobbinetnemü hálószerü keményitett szövetek | 131.- | |||
| b) mustrásak, a csipkeszerü mintákkal ellátottak kivételével: | ||||
| 1. nyers állapotban | 400.- | |||
| 2. fehéritve, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 440.- | |||
| Jegyzet. Mustrás tüll és tüllnemü hálószerü szövetek, csipkeszerü mintákkal, mint csipkék kezelendők. | ||||
| 196. | Bobbinet- vagy csipkeszerü függönyök (store, vitrage és efélék) és butorhálók, szabásos alakban szőve | 440.- | ||
| 197. | Csipkék, léghimzések is (kiétetett áruk)750.- | |||
| 198. | Himzések: | |||
| a) boritáscsikok (bandes, entre-deux): | ||||
| 1. csupán szegélyhimzéssel | 730.- | |||
| 2. másfélék (alaphimzéssel is) | 800.- | |||
| b) himzett tüllök és csipkék | 750.- | |||
| c) külön meg nem nevezettek | 730.- | |||
| 199. | Paszománt- és gombkötőáruk | 226.- | ||
| 200. | Kötszövött és kötött áruk: | |||
| a) kötszövött és kötött kelmék egész végekben (méteráru): | ||||
| 1. nyers állapotban | 220.- | |||
| 2. fehéritve, festve, szinnyomatosan, tarkán kötve vagy kötszőve | 240.- | |||
| b) harisnyák: | ||||
| 1. tuczatpáronkint 1 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 220.- | |||
| 2. tuczatpáronkint 1 kilogrammnál nem nagyobb sulyuak | 285.- | |||
| c) keztyük: | ||||
| 1. tuczatpáronkint 300 grammnál nagyobb sulyuak | 300.- | |||
| 2. tuczatpáronkint 300 grammnál nem nagyobb sulyuak | 400.- | |||
| d) külön meg nem nevezettek | 300.- | |||
| 201. | Műszaki czikkek: | |||
| a) izzófényharisnyák, ki nem égetve | 215.- | |||
| száritónemezek, szőve, borzolva is | 155.- | |||
| c) hajtószijak | 85.- | |||
| d) hevederek és pamutbelek | 75.- | |||
| e) tömlők, szőve vagy fonva; kötőzsineg 1 mm. vagy ennél nagyobb átmérővel; durva hálók, továbbá kötelek és eféle műszaki czikkek | 70.- | |||
| Jegyzet. Kötőzsineg 1 milliméternél kisebb átmérővel fonal gyanánt kezeltetik. | ||||
| f) nyüstszál (takácszsineg): | ||||
| 1. czérnázott fonalakból | 85.- | |||
| 2. másféle | 220.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 202. | Len, kender, juta és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagok, nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehéritve, festve, hulladékaik is | vámmentes | ||
| 203. | Ezekből a fonóanyagokból készült vatta, a gyógyászati czélokra való kivételével; gépek stb. tisztitására előkészitett fonalak | 12.- | ||
| Fonalak: | ||||
| 204. | Lenfonalak (lenrostból vagy lenkóczból); ramiéfonalak: | |||
| a) egyes fonalak, nyers állapotban | 3.60 | |||
| b) egyes fonalak, fehéritve, szapulva vagy festve | 12.- | |||
| c) czérnázva | 43.- | |||
| d) a kisforgalom számára kiszerelve: | ||||
| 1. egyes fonalak | 43.- | |||
| 2. czérnázva | 83.- | |||
| 205. | Kenderfonalak (kenderrostból vagy kenderkóczból, az ebbe az osztályba tartozó más fonóanyagokkal vegyesen is); külön meg nem nevezett fonalak: | |||
| a) egyes fonalak, nyers állapotban | 3.60 | |||
| b) egyes fonalak, fehéritve, szapulva vagy festve | 12.- | |||
| c) czérnázva | 43.- | |||
| d) a kisforgalom számára kiszerelve: | ||||
| 1. egyes fonalak | 43.- | |||
| 2. czérnázva | ||||
| 206. | Jutafonalak (jutából, lennel vegyesen is): | 83.- | ||
| a) egyes fonalak, nyers állapotban | 3.60 | |||
| b) egyes fonalak, fehéritve, szapulva vagy festve; czérnázott jutafonalak | 12.- | |||
| c) a kisforgalom számára kiszerelve: | ||||
| 1. egyes fonalak | 43.- | |||
| 2. czérnázva | 83.- | |||
| Jegyzet a 204., és 205. és 206. számokhoz, Ugynevezett kévekötők gombolyagokban vagy motolákon | 12.- | |||
| Len-, kender-, juta- stb. áruk: | ||||
| 207. | Szövetek len- vagy ramiéfonalakból, mustrátlanok (csak egy alapkötéssel): | |||
| a) nyers állapotban: | ||||
| 1. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 40 láncz- és vetőlékfonál esik | 15.- | |||
| 2. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 41-160 láncz- és vetőlékfonál esik | 19.- | |||
| 3. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 160 láncz- és vetőlékfonál több esik | 190.- | |||
| b) fehéritve, szapulva, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve: | ||||
| 1. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 80 láncz- és vetőlékfonál esik | 48.- | |||
| 2. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 81-160 láncz- és vetőlékfonál esik | 95.- | |||
| 3. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 160 láncz- és vetőlékfonál esik | 190.- | |||
| 208. | Szövetek len vagy ramiéfonalakból, mustrásak (váltakozó alapkötésekkel vagy egyéb mustrával, a damaszt kivételével): | |||
| a) nyers állapotban: | ||||
| 1. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 160 láncz- és vetőlékfonál esik | 95.- | |||
| 2. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 160 láncz- és vetőlékfonál esik | 190.- | |||
| b) fehéritve, szapulva, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 190.- | |||
| 209. | Mindennemü damaszt, nyers állapotban is | 190.- | ||
| 210. | Batiszt, gaze, linon és más ritkás szövetek | 330.- | ||
| 211. | Csipke, szegélycsipke, tüll és tüllnemü hálószerü szövetek | 715.- | ||
| 212. | Himzések: | |||
| a) boritáscsíkok (bandes, entre-deux): | ||||
| 1. csupán szegélyhimzéssel | 730.- | |||
| 2. másfélék (alaphimzéssel is) | 800.- | |||
| b) himzett csipkék és tüllök | 750.- | |||
| c) külön meg nem nevezettek | 730.- | |||
| 213. | Bársony és bársonyszerü szövetek (felvágott vagy fel nem vágott bolyhokkal) | 190.- | ||
| 214. | Szalagáruk | 200.- | ||
| 215. | Paszománt- és gombkötőáruk | 200.- | ||
| 216. | Szövetek kender- és a 205. sz. alá tartozó egyéb fonalakból, az ebbe az osztályba tartozó egyéb fonalakkal vegyesen is, mustrálatlanok (csak egy alapkötéssel): | |||
| a) nyers állapotban: | ||||
| 1. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 40 láncz- és vetőlékfonál esik | 15.- | |||
| 2. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 41-160 láncz- és vetőlékfonál esik | 29.- | |||
| b) fehéritve, szapulva, festve, szinnyomatosan, tarkán szőve: | ||||
| 1. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 80 láncz- és vetőlékfonál esik | 48.- | |||
| 2. melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre 81-160 láncz- és vetőlékfonál esik | 95.- | |||
| Jegyzet. Kenderfonalakból stb. való minden más szövet úgy vámolandó el, mint a lenfonalakból való szövetek. | ||||
| 217. | Jutaszövetek: | |||
| a) nyers állapotban, mustrátlanok (csak egy alapkötéssel), melyeknél 2 cm. oldalu négyszögre legfelebb 40 láncz- és vetőlékfonál esik | 15.- | |||
| b) butor- és ruhaszövetek, tapéták, valamint mindennemü jutaszövet más növényi fonóanyagokkal kapcsolatban, a pamutot is ideértve, a mennyiben a juta a fonalak számában tulnyomó | 100.- | |||
| Jegyzet. Jutaszövetek, melyeknél a fonálszám tekintetében a pamut, illetve a len ramié, kender vagy a külön meg nem nevezett növényi fonóanyagok a túlnyomók, ugy vámolandók el, mint a pamut-, illetve a len- vagy kenderszövetek. | ||||
| c) külön meg nem nevezettek | 30.- | |||
| Jegyzet. Himzett jutaszövetek, csipkék, tüllök, bársony és bársonyszerü szövetek, szalag-, paszománt- és gombkötőáruk jutából ugy kezelendők, mint a lenből való ilynemü áruk. | ||||
| 218. | Lábszőnyegek lenből, kenderből, jutából és külön meg nem nevezett növényi fonóanyagokból, fehéritve, festve, szinnyomatosan, mustrásan is: | |||
| a) nem bolyhosan szőve | 30.- | |||
| b) bolyhosan szőve | 100.- | |||
| 219. | Kötélverőáruk és műszaki czikkek: | |||
| a) kötelek, alattságok 5 mm. vagy annál nagyobb átmérővel, fehéritve, kátrányozva is | 18.- | |||
| Jegyzet. Kókusz- és hasonló rostok zsinegszerüen összesodorva (kókuszfonál és efélék) takarók és efélék készitésére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| b) köteles 5 milliméternél kisebb átmérővel és kötőzsinegek: | ||||
| 1. a kisforgalom számára ki nem szerelve | 43.- | |||
| 2. a kisforgalom számára kiszerelve, (gombolyitva stb.) 1 milliméternél nagyobb átmérővel | 48.- | |||
| 3. a kisforgalom számára kiszerelve, 1 mm, és ennél kisebb átmérővel | 83.- | |||
| c) tömlők, szőve vagy fonva | 50.- | |||
| d) hajtószijak | 85.- | |||
| e) külön meg nem nevezett kötélverőáruk és műszaki czikkek | 43.- | |||
| Jegyzet. A XXIII. osztályba tartozó kötőszövött és kötött áruk a 200. sz. szerint vámolandók el. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 220. | Gyapju, nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, fehéritve, őrölve és gyapjuhulladék | vámmentes | ||
| 221. | Gyapju- és szőrvatta; kalapvatta és kalapnemez (csupán nemezelve, nem kallózva) | 22.- | ||
| Fonalak: | ||||
| 222. | Fonalak durva állati szőrökből (marhaszőr s efélék) a metrikus számozási mód szerint bezárólag az 5. számig, nyers állapotban: | |||
| a) egyes vagy kettős fonalak | 19.- | |||
| b) többesével sodrott fonalak | 29.- | |||
| Jegyzet. Durva állati szőrökből való fonalak a metrikus számozási mód szerint az 5. számon felül, valamint fehéritve, festve, és szinnyomatosan, mint posztófonalak a 226. sz. szerint vámkezelendők. | ||||
| 223. | Egyes vagy kettős mohair-, alpacca- (mottled- alpacca- is) és genappes-fonalak, nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott vámhivatalokon át hozatnak be | vámmentes | ||
| 224. | Fésüs fonál teveszőrből, egyes vagy kettős, nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott vámhivatalokon át hozatik be | 5.- | ||
| 225. | Külön meg nem nevezett fésüs fonál: | |||
| a) nyers állapotban, egyes: | ||||
| 1. a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 12.- | |||
| 2. a metrikus számozási mód szerint a 45. számon felül | 21.- | |||
| b) nyers állapotban, kettős vagy többesével sodrott: | ||||
| 1. a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 17.- | |||
| 2. a metrikus számozási mód szerint a 45. számon felül | 29.- | |||
| Jegyzet. Külön meg nem nevezett fésüs fonál nyers állapotban, egyes vagy kettős, a 30. számon felül bezárólag a 45. számig a metrikus számozási mód szerint, paszománt-gyártásra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| c) a fehéritve, festve, szinnyomatosan, egyes: | ||||
| 1. a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 29.- | |||
| 2. a metrikus számozási mód szerint a 45. számon felül | 38.- | |||
| d) fehéritve, festve, szinnyomatosan, kettős vagy többesével sodrott: | ||||
| 1. a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 38.- | |||
| 2. a metrikus számozási mód szerint a 45. számon felül | 48.- | |||
| e) anyagában festett gyapjuból való, vagy szinnyomatos melirozott, ugyszintén festetlen gyapjuval melirozott (nyersfehér) fésüs fonál: | ||||
| 1. egyes | 33.- | |||
| 2. kettesével vagy többesével sodrott, ugyszintén különböző szinü szálakból való eféle fonál is | 38.- | |||
| Jegyzet. Szőnyeghez való szinnyomatos lánczfonál, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 29.- | |||
| 226. | Posztófonál és posztófonálszerüen font, külön meg nem nevezett fonalak: | |||
| a) nyers állapotban, egyes | 19.- | |||
| b) nyers állapotban, kettős vagy többesével sodrott | 29.- | |||
| c) fehéritve, festve, szinnyomatosan: | ||||
| 1. egyes | 29.- | |||
| 2. kettesével vagy többesével sodrott | 38.- | |||
| 227. | A kisforgalom számára kiszerelt fonalak | 52.- | ||
| Gyapjuáruk: | ||||
| 228. | Pokrocz; szűrposztó; posztószélek | 29.- | ||
| 229. | Külön meg nem nevezett gyapjuáruk, szinnyomatosak is: | |||
| a) négyszögméterenkint 700 grammnál nagyobb sulyuak | 120.- | |||
| b) négyszögméterenkint 200 grammnál nagyobb, de 700 grammnál nem nagyobb sulyuak | 200.- | |||
| c) négyszögméterenként 200 gr. és ennél kisebb súlyúak | 262.- | |||
| 230. | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), szinnyomatosan is | 240.- | ||
| 231. | Szalagáruk | 240.- | ||
| 232. | Paszománt- és gombkötőáruk | 240.- | ||
| 233. | Kötszövött és kötött áruk: | |||
| a) kötszövött és kötött kelmék egész végekben (méteráru) | 240.- | |||
| b) harisnyák: | ||||
| 1. tuczatpáronkint 1 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 250.- | |||
| 2. tuczatpáronkint 1 kilogrammnál nem nagyobb sulyuak | 320.- | |||
| c) keztyük | 330.- | |||
| d) külön meg nem nevezettek | 250.- | |||
| 234. | Sálok és sálszerü szövetek; csipkék és csipkekendők; tüllök és tüllnemü hálószerü szövetek | 476.- | ||
| 235. | Himzések, selyemmel himezve | 600.- | ||
| 236. | Himzések, más anyaggal himezve | 500.- | ||
| 237. | Lábszőnyegek: | |||
| a) kutya-, borju- vagy marhaszőrből, csekély mennyiségü gyapjuval vegyesen is | 30.- | |||
| b) csomózott szőnyegek | 180.- | |||
| c) másfélék és a nemezből valók, szinnyomatosan is | 120.- | |||
| 238. | Nemez és nemezáruk (a lábszőnyegek kivételével): | |||
| a) durva nemez állati szőrből (szabva, kátrányozva vagy fénymázozva is) | 32.- | |||
| b) másféle nemez és nemezáruk: | ||||
| 1. szinnyomás nélkül | 120.- | |||
| 2. szinnyomatosan | 190.- | |||
| 239. | Műszaki czikkek: | |||
| a) szitafenekek, kötelek és alattságok lőszörből; durva hálószerü szövetek, bogozott hálók és eféle külön meg nem nevezett műszaki czikkek | 35.- | |||
| b) sajtoló- és szürőkendők négyszögméterenkint 500 gr.-nál nagyobb sulyuak | 95.- | |||
| Jegyzet. 500 g. és ennél kisebb sulyu sajtoló- és szürőkendők mint külön meg nem nevezett gyapjuáruk kezeltetnek. | ||||
| c) tömlők, szőve vagy fonva; hevederek | 95.- | |||
| d) hajtószijak | 100.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 240. | Selyemgubó; fonatlan selyemhulladék | vámmentes | ||
| 241. | Selyemvatta, a gyógyászati czélokra való kivételével | 30.- | ||
| 242. | Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is: | |||
| a) nyers állapotban | vámmentes | |||
| b) fehéritve (mézgátlanitva) | 120.- | |||
| c) festve: | ||||
| 1. fekete | 95.- | |||
| 2. más szinü | 120.- | |||
| 243. | Floretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | |||
| a) nyers állapotban vagy fehéritve | vámmentes | |||
| b) festve: | ||||
| 1. fekete | 95.- | |||
| 2. más szinü | 120.- | |||
| 244. | Műselyem, czérnázva is: | |||
| a) nyersfehér, nem festve | vámmentes | |||
| b) festve: | ||||
| 1. fekete | 95.- | |||
| 2. más szinü | 120.- | |||
| 245. | Selyemből, floret- vagy műselyemből való fonalak, más fonóanyagokkal kapcsolatban czérnázva is: | |||
| a) csomós fonál hulladékselyemből | 48.- | |||
| b) másfélék | 70.- | |||
| Jegyzet. Nyers fésüsfonalak, melyeken egy sodratlan selyemszál fut végig, mint a 225. sz. alá tartozó fésüsfonalak kezelendők. | ||||
| 246. | Selyemből, floret- vagy műselyemből való czérna, más fonóanyagokkal kapcsolatban is, fehéritve vagy festve, a kisforgalom számára kiszerelve | 160.- | ||
| Tiszta selyemáruk (selyemből, floret- vagy műselyemből): | ||||
| 247. | Tiszta selyemáruk, himezve | 1400.- | ||
| 248. | Tüll és tüllnemü hálószerü szövetek: gaze, (szövött crepp és flor is); csipkék és csipkekendők | 1350.- | ||
| 249. | Malomszitaszövet | 900.- | ||
| 250. | Külön meg nem nevezett tiszta selyemszövetek: | |||
| a) simák (nem mintázva [nem faconnirozva]: | ||||
| 1. nem festve vagy feketére festve | 1200.- | |||
| 2. más szinüre festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 1300.- | |||
| b) mintázottak (faconirozottak): | ||||
| 1. nem festve vagy feketére festve | 1250.- | |||
| 2. más szinüre festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 1350.- | |||
| 251. | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal) | 1300.- | ||
| 252. | Kötszövött és kötött áruk: | |||
| a) kötszövött vagy kötött kelmék, egész végekben (méteráru) | 1300.- | |||
| b) harisnyák | 1400.- | |||
| c) keztyük | 1400.- | |||
| d) külön meg nem nevezettek | 1400.- | |||
| 253. | Szalagáruk: | |||
| a) himzettek vagy tüllből, gazeból, vagy a 248. sz. alá tartozó egyéb szövetekből | 1400.- | |||
| b) bársonyszalagok és bársonyszerü felülettel biró szalagok | 1300.- | |||
| c) másfélék: | ||||
| 1. nem mintázva (nem faconnirozva) | 1300.- | |||
| 2. mintázva (faconnirozva) | 1400.- | |||
| 254. | Paszománt- és gombkötőáruk | 1000.- | ||
| Félselymek (selyemből, floret- vagy műselyemből, egyéb fonóanyagokkal kapcsolatban): | ||||
| 255. | Félselyemáruk, himezve; tüll és tüllnemü hálószerü szövetek, gaze (szövött crepp és flor is); csipkék és csipkekendők | 1200.- | ||
| 256. | Külön meg nem nevezett félselyemszövetek: | |||
| a) simák (nem mintázottak [nem faconnirozottak]) | 600.- | |||
| b) mintázottak (faconnirozottak) | 650.- | |||
| Jegyzet. Négyszögméterenkint 200 grammnál nagyobb sulyu félselyemszövetek mintázva (faconnirozva) is, az a) pont szerint kezelendők. | ||||
| 257. | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett, vagy metszetlen bolyhokkal) | 960.- | ||
| 258. | Kötszövött és kötött áruk: | |||
| a) kötszövött és kötött kelmék egész végekben (méteráru) | 600.- | |||
| b) harisnyák | 650.- | |||
| c) keztyük | 650.- | |||
| d) külön meg nem nevezettek | 650.- | |||
| 259. | Szalagáruk: | |||
| a) himezve vagy tüllből, gazeból vagy a 255. sz. alá tartozó egyéb szövetekből | 1200.- | |||
| b) bársonyszalagok és bársonyszerü felülettel biró szalagok | 960.- | |||
| c) másfélék: | ||||
| 1. ripszszerüen szőtt félselyemszalagok, 6 cm. vagy ennél kisebb szélességüek, feketére, szürkére vagy barnára festve (kalapszalagok) | 450.- | |||
| 2. másfélék, nem mintázottak (nem faconnirozottak) | 600.- | |||
| 3. mintázottak (faconnirozottak) | 650.- | |||
| 260. | Paszománt- és gombkötőáruk | 600.- | ||
| Jegyzetek a XXV. osztályhoz. | ||||
| 1. Selyemhulladékból való nyers fonalakból készült egészen durva szövetek, melyeknek külseje olyan, mint a szürke csomagolóvászon és a melyek sajtolókendőknek, törülő ruháknak stb. használtatnak, egyes festett szálakkal is | 57.- | |||
| 2. Selyem, mely más fonóanyagból készült fonalakba akkép van belefonva, hogy azokat kivülről nem takarja vagy hogy a szövetfonálnak egész hosszában összefüggőleg nem fut végig, az ilyféle fonalakból készült szöveteknél tekintetbe nem veendő. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 261. | Művirágok, azaz kész virágok egészben vagy részben szövőanyagokból | 1100.- | ||
| 262. | Művirágrészek, egészben vagy részben szövőanyagokból | 480.- | ||
| Jegyzet. Művirággyártáshoz való kaucsukcsövecskék szövőanyagokkal kapcsolatban is | 48.- | |||
| 263. | Megmunkált disztollak és ezekből készült áruk | 1100.- | ||
| 264. | Mesterséges tollprém: | |||
| a) struccztollból és efféle finom tollakból | 1100.- | |||
| b) másféle tollakból: | ||||
| 1. confectionálva, boritáscsíkok is | 620.- | |||
| 2. külön meg nem nevezett | 480.- | |||
| 265. | Parókás- és egyéb munkák hajból | 240.- | ||
| darabonkint | ||||
| 266. | Kalapkup nemezből | -.40 | ||
| 267. | Férfi- és fiukalap: | |||
| a) selyemből és mindennemü más szövetekből, gibus; felszerelve is | 1.50 | |||
| b) nemezből: | ||||
| 1. felszerelés nélkül | -.70 | |||
| 2. felszerelve | 1.- | |||
| c) szalmából, háncsból, faszilánkból vagy egyéb anyagokból: | ||||
| 1. felszerelés nélkül | -.50 | |||
| 2. felszerelve | 1.- | |||
| 268. | Mindennemü női- és leánykalap: | |||
| a) felszerelés nélkül | -.70 | |||
| b) felszerelve | 1.20 | |||
| 269. | Mindennemü kalap, diszitve | 1.80 | ||
| Jegyzetek. 1. Női- és leánykalapok, melyeknek alakja és kiállitása olyan, mint a férfi- és fiukalapoké, ugy vámolandók el, mint az utóbbiak. | ||||
| 2. Süvegek, sapkák és hasonló fövegek, a fezek kivételével, ugy vámolandók el, mint a kalapok. | ||||
| 3. Szerelés alatt a kalapnak béléssel, szegélylyel és betétbőrrel való ellátása, valamint szalaggal, szövettel, zsinórral és efélével való egyszerü körülfoglalása, vagy ezen alkatrészeknek csak valamelyikével is való ellátása értetik. | ||||
| 270. | Fez (török sapka), bojttal vagy a nélkül | -.10 | ||
| 271. | Mindennemü legyező: | |||
| a) közönséges anyagokból | 120.- | |||
| b) finom anyagokból vagy finom anyagokkal kapcsolatban | 200.- | |||
| c) legfinomabb anyagokból vagy legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 420.- | |||
| d) nemes fémekből való szereléssel: | ||||
| 1. aranyszereléssel | 850.- | |||
| 2. ezüstszereléssel | 600.- | |||
| 272. | Nap- és esernyők, szövetekkel bevonva: | |||
| darabonkint | ||||
| a) nemes fémekkel való szerelés nélkül: | ||||
| 1. diszitve vagy csipkékből, himzésekből | 2.75 | |||
| 2. tiszta selyemből | 2.20 | |||
| 3. félselyemből | 1.70 | |||
| 4. egyéb szövetekből | -.70 | |||
| b) nemes fémekkel való szereléssel: | ||||
| 1. aranyszereléssel | 5.- | |||
| 2. ezüstszereléssel | 3.- | |||
| 273. | Boritásáruk zsinórokból, tincsekből, zseniliákból és ezekhez hasonló paszomántárukból készitve, tovább confectionálva is (de csipkék vagy himzések nélkül): | |||
| a) egészen vagy részben selyemből, floret- vagy műselyemből | 1300.- | |||
| b) másféle fonóanyagokból | 350.- | |||
| Jegyzet. Eféle boritásáruk csipkével vagy himzéssel confectionálva a 274. sz. alá tartozó pipereáruk gyanánt kezeltetnek. | ||||
| 274. | Külön meg nem nevezett ruházatok, fehérnemüek, pipereáruk és egyéb varrott áruk kelmékből főalkatrészük szerint, milyennek a női ruházatoknál és pipereczikkeknél a legmagasabb vámmal terhelt alkatrész tekintendő, és ezen felül 40% pótlékkal vámolandók meg. | |||
| Általános jegyzetek a XXII-XXVI. osztályokhoz. | ||||
| 1. Péppel telitett vagy enyvezett lánczfonalak a felhasznált fonál vámján felül 5% pótlék alá esnek. | ||||
| 2. Beszőtt, belekötött stb. üveg-, porczellán- vagy fémgyöngyök, üvegzomácz, pililemezkék, üvegfonadékok, halcsontszálak stb. a textiláruk tarifálásánál figyelmen kivül hagyatnak. | ||||
| 3. Fémszálakkal (gömbölyü vagy lapitott dróttal) vegyes mindennemü textiláru után az illető textiláru vámján felül 30% pótlék fizetendő. | ||||
| 4. A himzések elvámolásánál az alapanyag a mérvadó és a himzőanyag - a mennyiben erről a tarifa külön nem intézkedik - figyelmen kivül hagyandó. Himzett bársony és bársonyszerü szövetek, továbbá himzett szalagok, ez utóbbiak, a mennyiben a tarifában külön nincsenek megnevezve, mint himzések vámolandók el. | ||||
| Himzett kötszövött és kötött áruk, paszománt- és gombkötőáruk, - a 247. (himzett tiszta selyemáruk) és 255. (himzett félselyemáruk) számok alá tartozók kivételével - nem mint himzések, hanem egyéb minőségük szerint vámolandók el. A selyemmel himzett vagy selyemmel varrás utján diszitett és pamutból, lenből vagy gyapjuból való kötszövött és kötött áruk ugy kezelendők, mint a 258. sz. alá tartozó félselyemből való kötszövött és kötött áruk; épugy a selyemmel himzett vagy selyemmel varrás utján diszitett és pamutból, lenből és gyapjuból való paszománt- és gombkötőáruk ugy vámolandók el, mint a 260. sz. alá tartozó félselyemből való paszománt- és gombkötőáruk. | ||||
| 5. Harisnyáknál, keztyüknél és a külön meg nem nevezett kötszövött és kötött áruknál a confectionálás figyelmen kivül hagyandó; kivételt képeznek a kötött pipereáruk (diszitett fantáziaáruk), a melyek mint pipereáruk a magasabb vám alá eső diszitéseik szerint vámolandók el. | ||||
| Csak egyszerü szegésekkel vagy egyes varrásokkal ellátott szövetek - a mennyiben a pipereáruczikkek sorába nem tartoznak - nem a varott czikkek vámjai szerint kezeltetnek, hanem az illető szövet vámján felül csak 10% pótlék alá esnek. | ||||
| 6. Durva kelméből való zsákok ugy kezelendők, mint az illető szövetek. | ||||
| 7. Durva kelméből való használt jegyes zsákok, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be, és két hó leforgása alatt ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentesek | |||
| 8. Durva kelméből való használt jegyes zsákok, melyek bárminemü gabonával, malátával, malátacsirával, olajos magvakkal, veteménymagvakkal, kaolinnal, szénnel, papirosanyaggal megtöltve, a vámterület szabad forgalmából kiléptek és üresen visszahozhatnak, bizonylat és a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentesek |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 275. | Közönséges kefekötő-áruk, azaz tovább meg nem munkált sörtéből (sörtepótlókból is), szalmából, piassávából és egyéb növényi anyagokból valók, festetlen, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal szerelve is: | |||
| a) seprők szalmából, piassávából vagy egyéb növényi anyagokból | 12.- | |||
| b) durva ecsetek | 43.- | |||
| c) egyéb közönséges kefekötőáruk | 36.- | |||
| 276. | Külön meg nem nevezett kefekötőáruk (a műszaki czélokra szolgáló drótkefék kivételével): | |||
| a) közönséges anyagokból való szereléssel | 72.- | |||
| b) finom anyagokból való szereléssel | 120.- | |||
| c) legfinomabb anyagokból való szereléssel | 240.- | |||
| d) nemes fémekből való szereléssel: | ||||
| 1. aranyszereléssel | 850.- | |||
| 2. ezüstszereléssel | 600.- | |||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Dörzsölő- és lókeféknél a textilárukkal való kapcsolat figyelmen kivül hagyandó. | ||||
| 2. Finom ecsetek, a mennyiben a c) és d) pontok alá nem esnek, a b) pont szerint vámolandók. | ||||
| 277. | Kész fasziták, fafonásokból vagy vasdrótból készült fenekekkel; szitafenekek fából | 40.- | ||
| 278. | Külön meg nem nevezett szitakötő-áruk: | |||
| a) lószőr vagy drótfenékkel | 72.- | |||
| b) egyéb fonóanyagokból (a lószőr és selyem kivételével) való fenékkel | 120.- | |||
| c) selyemből való fenékkel | 240.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 279. | Széknád: | |||
| a) hasitva, lehántva is (peddig-nád), nyers állapotban | 1.20 | |||
| b) páczolva, festve, fénymázolva, bronzolva vagy előkészitve | 12.- | |||
| 280. | Durva lábteritők és gyékények (kocsitakarók és efélék), nem festve vagy festve | 12.- | ||
| Jegyzet. Kókuszfutók (futó-szőnyegek módjára készitve) | 20.- | |||
| 281. | Külön meg nem nevezett fonásáruk: | |||
| a) közönségesek, vagyis durva áruk házi vagy ipari használatra, fával kapcsolatban is | 12.- | |||
| b) finomak, a mennyiben a c) pont alá nem tartoznak, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 36.- | |||
| c) legfinomabbak, azaz selyem- vagy más fonalakkal, lószőrrel vagy fémszálakkal átvont vagy átszőtt fonásáruk, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| d) egyéb legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 282. | Kosárkötő-áruk (kötőfüzből is): | |||
| a) közönségesek (durva málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és efélék), hántatlan vagy hántott vesszőkből stb. nem páczolva, nem festve, nem firniszelve, sem fénymázolva, fával, vassal, vagy nemtelen fémekkel kapcsolatban is | 12.- | |||
| b) finomabb vagyis minden másféle, a mennyiben a c) pont alá nem tartoznak, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| c) legfinomabbak, vagyis a legfinomabb anyagokkal kapcsolatban levők | 240.- | |||
| Jegyzet. kosárfonásu butorok mint XXXIV. osztályba tartozó faáruk kezelendők. | ||||
| 283. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 284. | Papiros-anyag, fehéritve vagy nem fehéritve: | |||
| a) rongyokból (rongypép) | 1.50 | |||
| b) fából, szalmából, espartóból és eféle rostokból: | ||||
| 1. mechanikai uton leköszörülve | 1.50 | |||
| 2. vegyészeti uton előállitva | 1.50 | |||
| Jegyzet. Iv-, tekercs- vagy lemezalakban érkező papirosanyag csak abban az esetben vámolandó ezen szám szerint, ha át van lyukgatva, vagy ha az a fél kivánságára hivatalos felügyelet mellett lyukgattatik át. | ||||
| 285. | Papiroslemez: | |||
| a) közönséges, négyszögméterenkint 300 gr. vagy ennél nagyobb sulyu | 7.20 | |||
| b) fényesitő papiroslemez, palapapiroslemez, fényes papiroslemez | 7.20 | |||
| c) finom kartonok, továbbá festékkel bemázolt vagy mintázott minden papiroslemez, a rajzosra préseltek is | 15.- | |||
| 286. | Kátrányos és kőpapiroslemez | 7.20 | ||
| Papiros: | ||||
| 287. | Csomagolópapiros négyszögméterenkint 30 gr. és ennél nagyobb sulyu: | |||
| a) nem festve | 7.20 | |||
| b) anyagában festve vagy kátrányozva | 10.- | |||
| 288. | Itatós papiros: | |||
| a) közönséges, nem festve | 7.20 | |||
| b) finom, itatós kartonok is | 14.- | |||
| c) rajzosra préselt (itatós damaszt) | 36.- | |||
| 289. | Rajzolópapiros, festésre való lemezpapiros, réznyomó papiros | 20.- | ||
| 290. | Tarka papiros, fénymázozott és fehérre mázolt papiros is: | |||
| a) sima | 27.- | |||
| b) rajzosra préselt, barkázott vagy gouffrirozottt | 40.- | |||
| 291. | Pergamenpapiros | 20.- | ||
| 292. | Papiros, fényképészeti czélokra praeparálva: | |||
| a) nem fényérzékeny (albumin-, gelatine-, pigment- stb.) papiros) | 30.- | |||
| b) fényérzékeny | 50.- | |||
| 293. | Más vegyészeti papiros | 30.- | ||
| 294. | Arany- és ezüst-papiros, arany- és ezüst-mustrákkal ellátott papiros (valódi vagy nem valódi aranyozással vagy ezüstözéssel, bronzolva is), csipke és eféle áttört papiros | 40.- | ||
| 295. | Papirostapéta | 60.- | ||
| 296. | Külön meg nem nevezett papiros: | |||
| a) sima | 12.- | |||
| b) vonalozott | 20.- | |||
| c) rajzosra préselve, creppszerüen előállitva, gouffrirozva vagy barkázva | 36.- | |||
| 297. | Papiros és papiroslemez rá- vagy közéragasztott vászonnal (pamutvászonnal is); kalapbélés papirosból, szövetekkel bevonva is | 36.- | ||
| Papirosáruk: | ||||
| 298. | Nyomtatványok, hirdetmények és falragaszok: | |||
| a) két vagy többszintüek, vagy arany- vagy ezüstnyomással, vagy fotomechanikai uton előállitva | 72.- | |||
| b) másfélék | 24.- | |||
| 299. | Fényüzési papeteria, a képnyomó-iparnak külön meg nem nevezett tömeggyártmányai, játékszerek, mindezek közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is; papiros fehérnemü; virágok és virágrészek papirosból | 100.- | ||
| Jegyzet. E szám alá tartozó áruk legfinomabb anyagokkal kapcsolatban a 300 d) sz. szerint kezelendők. | ||||
| 300. | Külön meg nem nevezett áruk papirosból, papiroslemezből vagy papirospépből: | |||
| a) papirospépből, papiroslemezből, papirosból a 290. b), 294. és 296. c) sz. alá tartozó papiros kivételével | 36.- | |||
| b) egészben vagy részben a 290. b), 294. és 296. c) sz. alá tartozó papirosból, továbbá minden ily áru képekkel vagy festményekkel | 72.- | |||
| Jegyzet. Az a) és b) alá tartozó áruk közönséges anyagokkal kapcsolatban is. | ||||
| c) finom anyagokkal vagy könyvkötővászonnal kapcsolatban | 120.- | |||
| d) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| Jegyzet. Ide tartoznak a különösen a cartonnage- és könyvkötő-munkák (dobozok, tokok, mappák, könyv- és albumtáblák, albumrészek, kész albumok, confectionált vagy fényüzési naptárak, zseb- és előjegyzési könyvek, irófüzetek stb.) is, a 647. sz. alá tartozó bekötött könyvek, térképek, folyóiratok és hangjegyek kivételével. | ||||
| 301. | Formásművek kőpapirospépből, aszfaltból és hasonló anyagokból: | |||
| a) mázolatlanul, fénymázolatlanul, fával, vagy vassal kapcsolatban is | 20.- | |||
| b) másfélék, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 40.- | |||
| Jegyzet. A játékkártyák után a fennálló szabályok szerinti bélyeg is fizetendő, és azok a játszmák mennyisége és minősége, valamint a kártyalapok száma szerint is bevallandók. | ||||
| 303. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 304. | Kaucsuk, guttapercha (balata is), nyersen vagy tisztitva és ezek hulladékai, az azokból készült áruk után ócska, elhasznált darabjai; kaucsukhulladékból regenerált kaucsuk (Mitchel-gummi) | vámmentes | ||
| 305. | Kaucsukoldat | 6.- | ||
| 306. | Kaucsukpép | 10.- | ||
| 307. | Körül nem font kaucsukszálak (laposak is, legfeljebb 3 mm. szélesek) | 3.60 | ||
| 308. | Nem vulkanizált lemezek, vágva, mázolva, hengerelve (patentlemezek) | 40.- | ||
| 309. | Külön meg nem nevezett áruk patentlemezekből, vulkanizálva vagy nem vulkanizálva, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 130.- | ||
| 310. | Gyermekjátékszerek lágy kaucsukból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 100.- | ||
| 311. | Czipészáruk, mindennemü textilárukkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | ||
| 312. | Külön meg nem nevezett áruk lágy kaucsukból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 100.- | ||
| 313. | Keményitett kaucsuk (kemény vagy bőrszerü keménységü), táblák, pálczák és csövek, fényesitve is, de tovább ki nem dolgozva | 30.- | ||
| 314. | Külön meg nem nevezett áruk keményitett kaucsukból: | |||
| a) nyersen préselve, látható présvarratokkal | 84.- | |||
| b) másfélék, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 135.- | |||
| 315. | Szövetek és kötött kaucsukkal bevonva, áztatva, bekenve vagy kaucsukrétegekkel kapcsolatosan, ha az azokban feldolgozott fonadékok: | |||
| a) egészen vagy részben selyemből, floret- vagy műselyemből vasól | 200.- | |||
| b) más textilanyagból valók, eféle nemezek is | 130.- | |||
| 316. | Ruganyos szövetek, kötszövött és paszománt-áruk, ha az azokban feldolgozott fonadékok: | |||
| a) egészen vagy részben selyemből, floret- vagy műselyemből vasól | 200.- | |||
| b) más textilanyagból valók: | ||||
| 1. czipőrugany | 170.- | |||
| 2. másfélék | 185.- | |||
| 317. | A 315. és 316. sz. alatt megnevezett kelmékből készült ruházatok és ragasztás, varrás stb. utján confectionált egyéb áruk, mint az emlitett kelmék, 20% pótlék hozzáadásával vámolandók. | |||
| 318. | Kaucsukáruk legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | ||
| 319. | Kaucsukáruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- | |||
| 320. | Műszaki czikkek: | |||
| a) gyaratolókhoz való szövetek, gyaratoló gyárak számára, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 7.- | |||
| b) tömlők egészen vagy részben kaucsukból, szövet- vagy drótbetétekkel is | 70.- | |||
| Jegyzet. Patentlemezből való tömlők a 309. sz. szerint kezelendők. | ||||
| c) tömitési anyagok | 100.- | |||
| d) hajtószijak | 100.- | |||
| e) pneumatiquek (tömlők és burkolatok) | 150.- | |||
| f) szigetelő anyag patentlemezekből, vulkanizálva is | 130.- | |||
| g) felszerelések technikai és elektrotechnikai czélokra, műszerek stb. számára, keményitett kaucsukból, a 314. sz. a) pontja alá tartozó, keményitett kaucsukból való, nyersen préselt czikkek kivételével | 135.- | |||
| Jegyzet. Telefon- és mikrofonépitéshez, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 100.- | |||
| h) kaucsuknyomtatókendők és egyéb külön meg nem nevezett műszaki czikkek | 120.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 321. | Viaszos vászon, durva, szinnyomat nélkül; aszfaltvászon | 18.- | ||
| 322. | Kocsi- és egyéb takarók durva kelméből, szövetben, illetve fonálban vegyileg praeparálva, vagy olajjal, kátránynyal vagy zsirkeverékekkel bevonva vagy áztatva | 60.- | ||
| 323. | Padozattakarók viaszos vászonból, linoleumból, kamptulikonból és eféle vegyületekből: | |||
| a) 2 milliméternél nem vastagabbak | 75.- | |||
| b) 2 milliméternél vastagabbak | 60.- | |||
| 324. | Könyvkötővászon | 72.- | ||
| 325. | Külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos muszelin és viaszos tafota is: | |||
| a) méteráru szabásos minta nélkül | 75.- | |||
| b) szabásos vagy méteráru szabásos mintával | 85.- | |||
| 326. | Áruk viaszos vászonból, viaszos muszelinból és viaszos tafotából, az eféle nyerges-, szijgyártó- és bőröndösáruk kivételével: | |||
| a) közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 100.- | |||
| b) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 327. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszerelésekkel | 850.- | |||
| b) ezüstszerelésekkel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| Bőr: | ||||
| 328. | Marha- és lóbőr, talpbőrszerüen kidolgozva (hajtószijaknak való is): | |||
| a) hátdarabokban (kruponok): | ||||
| 1. növényi anyagokkal cserezve | 50.- | |||
| 2. ásványi anyagokkal cserezve | 60.- | |||
| b) másféle (a hulladékbőr kivételével): | ||||
| 1. növényi anyagokkal cserezve | 43.- | |||
| 2. ásványi anyagokkal cserezve | 50.- | |||
| c) hulladékbőr | 35.- | |||
| 329. | Marha- és lóbőr, nem talpbőrszerüen kidolgozva, készre dolgozva is, de nem fénymázozva: | |||
| a) természetes szinü vagy feketére festett | 30.- | |||
| b) másféle | 43.- | |||
| Jegyzet. Gyaratoló bőr gyaratolók készitésére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 20.- | |||
| 330. | Borjubőr, a fénymázozott bőr kivételével | 60.- | ||
| 331. | Cserzett bak-, kecske- és gödölyebőr, hasitva is, nem festve, tovább ki nem készitve | 5.- | ||
| 332. | Cserzett juh- és báránybőr, nem festve, tovább ki nem készitve: | |||
| a) a husoldalon hasitva | 14.- | |||
| b) másféle | 30.- | |||
| 333. | Bak-, kecske- és gödölyebőr, kikészitve, a keztyübőr és fénymázozott bőr kivételével | 60.- | ||
| 334. | Juh- és báránybőr, kikészitve, a keztyübőr és fénymázozott bőr kivételével | 60.- | ||
| 335. | Mindennemü keztyübőr | 43.- | ||
| Jegyzet. Festés czéljából kivitt keztyübőr festett állapotban való visszahozatala alkalmával, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 20.- | |||
| 336. | Mindennemü fénymázozott bőr | 60.- | ||
| 337. | Külön meg nem nevezett bőr; pergament | 43.- | ||
| Jegyzet. Kivágott bőr, továbbá bőrszeletek és csikok, a melyek ragasztás, diszitmények be- vagy kivágása, lyukgatás, tüzés, varrás stb. utján tovább megmunkáltattak, a mennyiben a tarifa másként nem intézkedik, mint a 342. sz. alá tartozó külön meg nem nevezett bőráruk vámolandók el. | ||||
| Bőráruk: | ||||
| 338. | Nyerges- és szijgyártóáruk, más anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| a) fémalkatrészek nélkül, vagy vasból és aczélból való veretekkel, csatokkal, gyürükkel, kengyelekkel és egyéb alkatrészekkel (a nikkelezett vagy egyéb fémekkel boritott vasból és aczélból készültek kivételével) | 90.- | |||
| b) sárgarézből, nikkelből és egyéb nemtelen fémekből való vagy ily fémekkel boritott veretekkel, csatokkal, gyürükkel, kengyelekkel és egyéb alkatrészekkel (ide értve az ily fémekkel boritott vasból és aczélból készülteket is) | 120.- | |||
| c) ezüstből való, ezüst lemezzel boritott ezüstözött vagy aranyozott veretekkel, csatokkal, gyürükkel, kengyelekkel és egyéb fémalkatrészekkel | 240.- | |||
| 339. | Bőröndös áruk bőrből, viaszos vászonból és kelmékből: | |||
| a) vasból és aczélból való szerelésekkel (a nikkelezett vagy más nemtelen fémekkel boritott vasból és aczélból készültek kivételével), egyéb közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 110.- | |||
| Jegyzet. Ide tartoznak a csupán viaszos vászonból, bőrvászonból, lábszőnyegkelméből s efélékből készült ily áruk is. | ||||
| b) más, mint az a) pont alatt megnevezett fémekből való szerelésekkel (a nemes fémekkel valók kivételével), közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 175.- | |||
| Jegyzet. Ide tartoznak a csupán bőrből készült, darabonként 1 kg. vagy ennél nagyobb sulyu ily áruk is. | ||||
| c) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban, továbbá csupán bőrből készült, darabonkint egy kilogrammnál kisebb sulyu bőrdiszműáruk | 240.- | |||
| 340. | Egészben vagy részben bőrből készült mindennemü czipészáru, textilárukkal vagy másféle anyagokkal kapcsolatban is, páronkint: | |||
| a) 1200 grammnál nagyobb sulyu | 100.- | |||
| b) 600 grammnál nagyobb, de 1200 grammnál nem nagyobb sulyu | 125.- | |||
| c) 600 gr. vagy ennél kisebb sulyu | 145.- | |||
| 341. | Bőrkeztyü (csupán kiszabva is vagy textilárukkal kapcsolatban is), himzett is | 150.- | ||
| Jegyzet. Bőrkeztyük finom prémbőrrel prémezve, boritva vagy bélelve mint a 346. sz. b) pontja alá tartozó szücsáruk kezelendők. | ||||
| 342. | Külön meg nem nevezett bőráruk: | |||
| a) csupán bőrből, vagy közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban | 110.- | |||
| b) bőrből, legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 343. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel, a 338. sz. c) pontja alá tartozó nyerges- és szijgyártóáruk kivételével | 600.- | |||
| 344. | Műszaki czikkek: | |||
| a) czipőkeretbőr (u. n. welting); kiszabott nyeregbőr kerékpárnyergekhez; nyers bőrtömbök, továbbá meg nem munkálva | 60.- | |||
| Jegyzet. Kerékpárnyergek a 338. sz. alá tartoznak. | ||||
| b) lapos hajtószijak, ütközőszijak is: | ||||
| 1. növényi anyagokkal cserzett bőrből | 70.- | |||
| 2. irhává kikészitett vagy ásványi anyagokkal cserzett bőrből, nyers bőrből is | 80.- | |||
| c) gömbölyü és szögletes hajtózsinórok bőrből, sodorva is | 80.- | |||
| d) külön meg nem nevezett műszaki czikkek bőrből, nyers bőrből is, mint emelővedrek, takácsvetélőhajtók, fogaskerekek, manchetták, korongok és gyürük tömitési czélokra és efélék | 75.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 345. | Prémbőr, megmunkálva, de szűcsárunak még teljesen ki nem készitve: | |||
| a) közönséges bőrökből | 24.- | |||
| b) finom bőrökből | 120.- | |||
| 346. | Kész szűcsáruk: | |||
| a) közönséges bőrökből | 200.- | |||
| b) finom bőrökből | 480.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 347. | Szerszámfa és fürészáruk: gyalulva, hornyolva vagy szádalva; abroncsfa szabva, kapocsrovátkokkal is; előkészitett hordófa; galyseprők; mindezek nyers állapotban, nem páczolva, nem festve stb. | 5.- | ||
| 348. | Fadrót és faseprü (fagyapot): | |||
| a) nyers állapotban | 5.- | |||
| b) páczolva vagy festve | 12.- | |||
| 349. | Faszegecsek (faszegek), páczolva vagy festve is | 12.- | ||
| 350. | Párkányzatok, hevederek, pálczák és táblák, gyalulva, ugyszintén parketták (összeenyvezett vagy másképen összeillesztett táblák); mindezek sem furnirozva, sem kirakva: | |||
| a) nyers állapotban | 5.- | |||
| b) páczolva, festve, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve | 7.20 | |||
| 351. | Furnirok, a furnirok összeenyvezésével előállitott lapok is: | |||
| a) ki nem rakva: | ||||
| 1. nyers állapotban | 7.- | |||
| 2. festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve | 14.- | |||
| b) kirakva vagy bepréselt rajzokkal; famozaik faárukhoz való további felhasználásra | 30.- | |||
| 352. | Faléczek (butorok, rámák stb. számára): | |||
| a) simán vagy párkányozva: | ||||
| 1. nyers állapotban | 10.- | |||
| 2. páczolva, festve, firniszelve, fénymázozva, alapozva, fényezve, továbbá minden furnirozott falécz | 15.- | |||
| 3. boritó anyaggal fedve vagy abból készitett diszitésekkel, mart vagy préselt diszitésekkel | 36.- | |||
| 4. bronzolva, aranyozva, ezüstözve, finoman festve | 50.- | |||
| b) finoman áttört vagy szobrászmunkával, továbbá kirakott munkával | 70.- | |||
| 353. | Rámák (képek, tükrök stb. számára), a mennyiben a 362. sz. alá nem tartoznak: | |||
| a) a 352. sz. a) 1. és 2. pontjai alá tartozó faléczekből | 25.- | |||
| b) a 352. sz. a) 3. pontja alá tartozó faléczekből | 48.- | |||
| c) a 352. sz. a) 4. és b) pontjai alá tartozó faléczekből | 80.- | |||
| 354. | Botok fából vagy nádból: | |||
| a) durván megmunkálva, nyers állapotban, szoritókkal is | 7.- | |||
| b) durván megmunkálva, páczolva, festve, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve, szoritókkal is | 18.- | |||
| c) finoman megmunkálva, továbbá minden bot közönséges anyagokkal kapcsolatban (a szoritókat ide nem értve) | 36.- | |||
| d) finom anyagokkal kapcsolatban | 60.- | |||
| e) fonadékokkal vagy bélhurokkal körülfonva | 120.- | |||
| f) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 355. | Játékszer fából: | |||
| a) durva, csupán gyalulva, faragva vagy esztergályozva, nyers állapotban, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 15.- | |||
| b) finoman megmunkálva, nyers állapotban, továbbá minden páczolt, mázolt, fénymázolt, fényezett és festett játékszer, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 55.- | |||
| c) finom anyagokkal kapcsolatban | 120.- | |||
| d) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| Jegyzet. Játékszerek az ezen osztályba tartozó egyéb faragó anyagokból ugy kezelendők, mint az ezekből készült áruk. | ||||
| 356. | Külön meg nem nevezett áruk, közönséges fából, gyalulva is (simán vagy párkányozva), durván esztergályozva, vagy durván faragva, összeenyvezve, egymásba illesztve vagy másképen összeerősitve is: | |||
| a) nyers állapotban, más anyagokkal való kapcsolat nélkül: | ||||
| 1. puha fából | 8.- | |||
| 2. kemény fából vagy furnirozva (közönséges fával) | 15.- | |||
| b) nyers állapotban, vasalásokkal vagy egyébként vassal vagy más nemtelen fémekkel kapcsolatban: | ||||
| 1. puha fából | 12.- | |||
| 2. kemény fából vagy furnirozva (közönséges fával) | 20.- | |||
| c) páczolva, festve, firniszelve, fénymázolva, fényezve, továbbá mindezek az áruk bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban, a b) pont alá sorozottak kivételével: | ||||
| 1. puha fából | 16.- | |||
| 2. kemény fából vagy furnirozva (közönséges fával) | 24.- | |||
| 357. | Külön meg nem nevezett áruk finom fákból vagy ilyenekkel furnirozva, gyalulva (simán vagy párkányozva) is, durván esztergályozva vagy durván faragva, összeenyvezve, egymásba illesztve vagy másképen összeerősitve is: | |||
| a) nyers állapotban, vasalásokkal, vagy egyébként vassal vagy más nemtelen fémekkel kapcsolatban is | 20.- | |||
| b) páczolva, festve, firniszelve, fénymázolva, fényezve, továbbá mindezek az áruk bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban, az a) pont alá tartozók kivételével | 34.- | |||
| 358. | Külön meg nem nevezett faáruk, finoman esztergályozva, továbbá mindezek beégetett, bepréselt vagy maratott diszitésekkel, bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban is; párnázott áruk bevonat nélkül | 40.- | ||
| 359. | Külön meg nem nevezett faáruk, finoman áttört vagy szobrászmunkával; aranyozott, ezüstözött vagy bronzolt faáruk; külön meg nem nevezett faáruk finom anyagokkal kapcsolatban, a bőr, valamint a textilárukból való bevonatok kivételével | 50.- | ||
| 360. | Külön meg nem nevezett faáruk, kirakott munkával (boulemunkák, intarsiák, famozaik); külön meg nem nevezett faáruk bármilyen bevonattal | 72.- | ||
| Jegyzet. Külön meg nem nevezett faáruk legfinomabb anyagokkal kapcsolatban a 362. sz. b) pontja szerint kezelendők. | ||||
| 361. | Külön meg nem nevezett áruk más esztergályos- és faragóanyagokból, mint fából: | |||
| a) egyebütt meg nem nevezett növényi faragó anyagokból (az arekadióból, kődióból és efélékből való gombok kivételével), közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 48.- | |||
| b) csontból, szaruból és más - az e) pont alatt meg nem nevezett - állati faragó anyagokból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | ||||
| 1. szaruhalcsont | 130.- | |||
| 2. másfélék | 120.- | |||
| Jegyzet. Az arekadióból, kődióból és efélékből való gombok is a 361. sz. b) 2. pontja szerint kezelendők. | ||||
| c) tajtékból, celluloidból és hasonló mesterséges faragóanyagokból [a d) és e) alatt megnevezett anyagok utánzatainak kivételével], közönséges vagy egyéb finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| d) valódi vagy utánzott borostyánkőből, gagátból, közönséges, finom vagy más legfinomabb anyagokkal kapcsolatban is | 240.- | |||
| e) valódi vagy utánzott elefántcsontból, gyöngyházból, teknősbékahéjból, közönséges, finom vagy más legfinomabb anyagokkal kapcsolatban is | 270.- | |||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. További feldolgozásra előkészitett darabok a 361. sz. b) 2., d) és e) pontjai alá tartozó anyagokból | 24.- | |||
| 2. A 361. sz. a) pontja alá tartozó áruk finom anyagokkal kapcsolatban a b) 2. pont szerint, legfinomabb anyagokkal kapcsolatban pedig a d) pont szerint kezelendők; ugyancsak ez utóbbi pont szerint vámolandók a 361. sz. b) és c) pontjai alá tartozó áruk is, ha legfinomabb anyagokkal vannak kapcsolatban. | ||||
| 362. | Díszműáruk (csecsebecsék és piperecikkek): | |||
| a) fából vagy a 361. sz. a) pontja alá tartozó faragó anyagokból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| b) efélék legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 363. | Parafadara, parafaliszt és parafakoczkák | 4.- | ||
| 364. | Parafalapok és korongok | 8.- | ||
| 365. | Parafakövek | 17.- | ||
| 366. | Parafadugók, talpak és egyéb áruk parafából, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 30.- | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Parafaáruk finom vagy legfinomabb anyagokkal kapcsolatban a 362. sz. a), illetve b) pontja szerint kezelendők. | ||||
| 2. Hosszában szétvágott, új, valamint használt parafadugók szőlőnemesitési czélokra, termelők számára, a rendeleti uton megállapitandó feltételek mellett | vámmentes | |||
| 367. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | |||||
| 368. | Üveganyag; zománczanyag és üvegmáz, őrlött üveg (üvegpor) | 3.60 | |||
| 369. | Üvegpálczikák, üveglemezkék és üvegcsövecskék, szintkülönbség nélkül, (a milyenek a gyöngykészitéshez, műfuváshoz és gombgyártáshoz használtatnak) | 3.60 | |||
| Öblös üveg: | |||||
| 370. | Közönséges öblös üveg, azaz köszörületlen, mustrátlan, surolatlan, préseletlen öblös üveg: | ||||
| a) a maga természetes szinében, azonban nem fehér | 5.- | ||||
| b) fehér, félfehér (átlátszó) is | teljsuly szerint | 10.- | |||
| c) szines (anyagában festve vagy bevonva) | 30.- | ||||
| 371. | Öblös üveg csak surolt dugókkal vagy köszörült fenekekkel vagy szélekkel: | ||||
| a) a maga természetes szinében vagy fehér (átlátszó) | teljsuly szerint | 10.- | |||
| b) szines (anyagában festve vagy bevonva) | 30.- | ||||
| 372. | Finomitott öblös üveg: | ||||
| a) étetve, köszörülve, mustrásan, surolva vagy mesztve: | |||||
| 1. a maga természetes szinében vagy fehér (átlátszó) | 20.- | ||||
| 2. szines (anyagában festve vagy bevonva) | 30.- | ||||
| b) festve, aranyozva, ezüstözve | 30.- | ||||
| c) üveggel körülfonva vagy üvegráillesztésekkel | 30.- | ||||
| 373. | Üvegkörte villamos izzólámpák számára | 30.- | |||
| 374. | Külön meg nem nevezett préselt és tömörüveg: | ||||
| a) nyers, beégetett szélekkel, ugyszintén köszörült szélekkel vagy fenekekkel is, természetes szinü vagy fehér (átlátszó) | 20.- | ||||
| b) másféle (szines, festett stb.) | 30.- | ||||
| Táblaüveg: | |||||
| 375. | Külön meg nem nevezett tükör- és táblaüveg, nyersen, köszörületlenül, csiszolatlanul, mustrálatlanul, foncsorozatlanul, nem szines: | ||||
| a) öntött vagy fuvott tükörüveg; nyers öntött üveg, 5 milliméternél vastagabb | 4.- | ||||
| b) táblaüveg és nyers öntött üveg legfeljebb 5 milliméter vastagságban: | |||||
| 1. táblánkint 240 cm. vagy ennél kisebb kerülettel | teljsuly szerint | 10.- | |||
| 2. 240-en felül egészen 400 czentiméterig terjedő kerülettel | teljsuly szerint | 11.- | |||
| 3. 400 czentimétert meghaladó kerülettel teljsuly szerint | 13.- | ||||
| 376. | Külön meg nem nevezett tükör- és táblaüveg, szines, köszörületlenül, csiszolatlanul, mustrálatlanul, foncsorozatlanul | teljsuly szerint | 24.- | ||
| 377. | Külön meg nem nevezett tükör- és táblaüveg, köszörülve, csiszolva, mustrásan, hajlitva, szines vagy bevonva is: | ||||
| a) nem facettirozva, nem foncsorozva | teljsuly szerint | 28.- | |||
| b) facetirozva, de nem foncsorozva; kathedrál-üve, fehér is | teljsuly szerint | 30.- | |||
| c) foncsorozva | teljsuly szerint | 33.- | |||
| Jegyzet. Tükör- és táblaüveg, festve, aranyozva vagy ezüstözve, - festéknek rámázolásával vagy beégetésével mustrázva is, - a 377. sz. c) pontja szerint kezelendő. | |||||
| 378. | Tükrök rámástól | 40.- | |||
| 379. | Drótüveg (öntött táblák vagy lapok drótbetéttel) | teljsuly szerint | 24.- | ||
| 380. | Fényérzékeny szárazlemezek fényképészeti czélokra | teljsuly szerint | 30.- | ||
| 381. | Optikai üveg, nyers lencsékké nem köszörülve, darabokká, lemezekké vagy lencsékké öntve, préselve vagy metszve, - próbára vagy nagyjából köszörülve is, - fehér vagy szines | 3.60 | |||
| 382. | Zsebórákra való üveg, szemüveg és egyéb optikai üveg, köszörülve | 180.- | |||
| 383. | Üveggyöngyök: | ||||
| a) fehér vagy szines üvegből, de nem festve, nem aranyozva, nem ezüstözve | 5.- | ||||
| b) festve, aranyozva vagy ezüstözve | 30.- | ||||
| c) igazgyöngyök utánzatai | 240.- | ||||
| 384. | Csillárfüggők, tömör üvegből, csillárokhoz stb., szinesen is, köszörülve, füzőlyukkal vagy a nélkül; üvegfonadék, szines is | 5.- | |||
| 385. | Üveggombok, füllel vagy a nélkül, üvegkorálok, üveggyolyócskák, üvegcsöppek, szines üvegből is: | ||||
| a) nem festve, sem aranyozva, sem ezüstözve | 5.- | ||||
| b) festve, aranyozva vagy ezüstözve | 30.- | ||||
| 386. | Hamis kövek, foglalás nélkül | 30.- | |||
| 387. | Karpereczek és nyakékek üvegből; munkák üveggyöngyökből (az igazgyöngyök utánzatainak kivételével), hamis kövekből, üveglemezkékből, üvegfonadékból és efélékből, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| 388. | Külön meg nem nevezett üveg- és zománczáruk: | ||||
| a) más mint a b)-d) pontos alatt megnevezett anyagokkal kapcsolatban is | 36.- | ||||
| b) kaucsukkal, bőrrel, vagy vasból vagy nemtelen fémekből készült, nem nikkelezett alkatrészekkel kapcsolatban | 72.- | ||||
| c) egyéb finom anyagokkal kapcsolatban | 120.- | ||||
| d) legfinomabb anyagokal kapcsolatban | 240.- | ||||
| 389. | Műfogak nemes fémekből való szerelés nélkül | 240.- | |||
| 390. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | ||||
| a) aranyszereléssel | 850.- | ||||
| b) ezüstszereléssel | 600.- | ||||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 391. | Kövek, háromnál több oldalon fürészelve, de egyébként nyers állapotban vagy csak durván faragva; 16 czentiméternél vastagabb kőtáblák, csupán fürészelve vagy hasitva | 1.- | ||
| 392. | Tűzálló kövek quarczitból, téglaalakra faragva vagy fürészelve: | |||
| a) darabonkint 5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 2.- | |||
| b) darabonkint 5 kg.-nál nagyobb sulyuak | 3.- | |||
| 393. | Palakő: | |||
| a) táblákban, csak vágva | 5.- | |||
| b) fedélpala és más táblás pala | 2.50 | |||
| c) tovább megmunkálva, csiszolva is, feketitve, vonalozva, nyers fából való keretekben is | 10.- | |||
| 394. | Kőtáblák 16 cm. vastagok vagy ennél vékonyabbak (a palakőtáblák és nyomdakövek kivételével): | |||
| a) nyers állapotban )faragva, hasitva, fürészelve): | ||||
| 1. a 2. és 3. alatt meg nem nevezett kövekből | 3.60 | |||
| 2. alabastromból, márványból vagy szerpentinből | 6.- | |||
| 3. gránitból, prophyrból, syenitből és hasonló kemény kövekből | 5.- | |||
| b) tovább megmunkálva, csiszolva vagy fényesitve is: | ||||
| 1. a 2. és 3. alatt meg nem nevezett kövekből | 7.- | |||
| 2. alabastromból, márványból vagy szerpentinből | 20.- | |||
| 3. gránitból, prophyrból, syenitből és hasonló kemény kövekből | 20.- | |||
| 395. | Külön meg nem nevezett munkák a következő két szám alatt meg nem nevezett kövekből: | |||
| a) faragva, fürészelve vagy szemcsézve: | ||||
| 1. egyszerüen párkányozva (profilozva), vagy egyszerüen megmunkálva, nem esztergályozva | 1.20 | |||
| 2. másként párkányozva (profilozva), diszitve vagy esztergályozva | 3.60 | |||
| b) egészben vagy részben csiszolva, fényesitve, aranyozva vagy ezüstözve | 8.- | |||
| 396. | Külön meg nem nevezett munkák alabastromból, márványból vagy szerpentinből: | |||
| a) faragva, fürészelve vagy szemcsézve: | ||||
| 1. egyszerüen párkányozva (profilozva), vagy egyszerüen megmunkálva, nem esztergályozva | 5.- | |||
| 2. másként párkányozva (profilozva), diszitve vagy esztergályozva | 8.- | |||
| b) egészben vagy részben csiszolva, fényesitve, aranyozva vagy ezüstözve | 20.- | |||
| 397. | Külön meg nem nevezett munkák gárnitból, pophyrból, syenitből és hasonló kemény kövekből: | |||
| a) faragva, fürészelve vagy szemcsézve: | ||||
| 1. egyszerüen párkányozva (profilozva), vagy egyszerüen megmunkálva, nem esztergályozva | 3.60 | |||
| 2. másként párkányozva (profilozva), diszitve vagy esztergályozva | 7.20 | |||
| b) egészben vagy részben csiszolva, fényesitve, aranyozva vagy ezüstözve | 20.- | |||
| Jegyzet. A 395. sz. a) 2. és b) pontjai, továbbá a 396. és 397. sz. alatt megnevezett munkák, fával, vagy vasból, vagy más nemtelen fémekből durván készitett alkatrészekkel kapcsolatban is. Ennek következtében a 395. sz. a) 1. pontja alatt megnevezett munkák, kapcsolatban a most emlitett anyagokkal, ezen sz. a) 2. pontja alá esnek. | ||||
| 398. | Hőtartó anyagok ázalagföldből, asbesttel, szőrrel, fürészporral és efélékkel keverve | 4.- | ||
| Jegyzet. Formázott hőtartó anyagok ázalagfüldből, mint a 365. sz. alá tartozó parafakövek kezelendők. | ||||
| 399. | Czement | 1.80 | ||
| 400. | Külön meg nem nevezett áruk czementből vagy gipszből, fával, vagy vasból vagy más nemtelen fémekből durván készitett alkatrészekkel kapcsolatban is: | |||
| a) sem csiszolva, sem mázolva, sem fénymázozva | 3.60 | |||
| b) csiszolva, mázolva vagy fénymázozva | 7.- | |||
| 401. | Asbestáruk: | |||
| a) asbestpapiros és asbestpapiroslemez, formázatlan | 12.- | |||
| b) efélék formázva, lyukgatva is; formázatlanul vagy formázva drótbetéttel | 30.- | |||
| c) asbestfonadékok, más fonóanyagokkal vagy dróttal kapcsolatban is | 30.- | |||
| d) asbestszövetek, más fonóanyagokkal vagy dróttal kapcsolatban is | 48.- | |||
| e) másféle asbestáruk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 409. sz. c) pontja alá nem esnek | 72.- | |||
| 402. | Malomkövek, vasabroncsokkal vagy fémburokkal is; nyomdakövek | 1.20 | ||
| 403. | Természetes köszörülő- és fenőkövek: | |||
| a) kapcsolat nélkül | 1.20 | |||
| b) fával, vassal vagy más nemtelen fémekkel kapcsolatban | 8.- | |||
| 404. | Mesterséges köszörülő- és fenőkövek, fával, vassal vagy más nemtelen fémekkel kapcsolatban is: | |||
| a) surlából, carborondumból vagy hasonló kemény köszörülő anyagokból | 22.- | |||
| b) másfélék | 12.- | |||
| 405. | Ásványi tisztitó, köszörülő- és csiszoló anyagok, a kisforgalom számára kiszerelve | 12.- | ||
| 406. | Csiszoló papiros | 12.- | ||
| 407. | Csiszoló vászon, csiszoló szalagok és eféle csiszoló anyagok | 16.- | ||
| 408. | Finom kőáruk, azaz fényüzési tárgyak (levélnyomók, gyertyatartók, csészék, tintatartók, eféle csecsebecsék; szobrok, mellszobrok, állati alakok és egyéb plasztikus művek 5 kilogrammnál nem nagyobb sulyuak); játékszer; mindezek közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 40.- | ||
| 409. | Kőáruk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben az ily kapcsolatra nézve ezen osztály más számai alatt külön intézkedés nem foglaltatik: | |||
| a) közönséges anyagokkal | 36.- | |||
| b) finom anyagokkal | 72.- | |||
| c) legfinomabb anyagokkal | 120.- | |||
| 410. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 411. | Nem tüzálló téglák, máz nélkül: | |||
| a) közönséges téglák, fedélcserepek és burkolattéglák agyagból (vályogból), nem égetve vagy égetve, tovább meg nem munkálva | -.20 | |||
| b) formástéglák (éktáglák, radialis téglák, üreges téglák stb.), falburkoló téglák, uszó téglák, hornyolt fedélcserepek, agyagból (vályogból), égetve is, továbbá meg nem munkálva | 1.20 | |||
| c) mázolva, impraegnálva, gőzölve | 1.50 | |||
| 412. | Nem tüzálló téglák, mázzal | 2.40 | ||
| 413. | Tüzálló téglák: | |||
| a) dinas-, magnesit-, bauxit- és grafittéglák: | ||||
| 1. darabonkint 5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 2.- | |||
| 2. darabonkint 5 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 3.- | |||
| b) másfélék: | ||||
| 1. darabonkint 10 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 1.20 | |||
| 2. darabonkint 10 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 2.40 | |||
| 414. | Kongó-tégla és kövezőanyag közönséges kőanyagból, 30 milliméternél vastagabb | 2.40 | ||
| 415. | Agyagcsövek: | |||
| a) máz nélkül, likacsosak, nem tüzálló anyagból (alagcsövek) | vámmentesek | |||
| b) mázzal | 2.50 | |||
| 416. | Csövek közönséges kőanyagból vagy tüzálló anyagból | 3.- | ||
| 417. | Bal- és padozattáblák, legfeljebb 30 mm. vastagságuak (a porczellánból való kivételével): | |||
| a) máz nélkül: | ||||
| 1. egyszinüek, 15 milliméternél vastagabbak, egészen 30 milliméterig | 3.60 | |||
| 2. egyszinüek, legfeljebb 15 milliméter vastagságuak | 10.- | |||
| 3. többszinüek, 15 milliméternél vastagabbak, egészen 30 milliméterig | 7.20 | |||
| 4. többszinüek legfeljebb 15 mm. vastagságuak | 15.- | |||
| b) mázzal: | ||||
| 1. egyszinüek | 12.- | |||
| 2. többszinüek, festve, szinnyomatosan, aranyozva vagy ezüstözve | 20.- | |||
| Jegyzet. Fal- és padozattáblák porczellánból a 424. sz. b) pontja szerint kezelendők. | ||||
| 418. | Épületekhez való diszitmények (terracottából is), mázzal vagy máz nélkül | 7.20 | ||
| 419. | Közönséges kályhák és eféle kályharészek | 7.20 | ||
| 420. | Retorták, olvasztó tégelyek, tokok, fuvókák, kavarólapátok és eféle müszaki czikkek: | |||
| a) grafitból | 6.- | |||
| b) tüzálló anyagokból vagy közönséges kőanyagokból; továbbá mesterséges köszörülő és fenőkövek égetett földből | 3.- | |||
| 421. | Közönséges cserépedény és külön meg nem nevezett áruk közönséges kőanyagból; fekete graffitedény | 3.- | ||
| 422. | Közönséges cserépedény szinesre égő közönséges agyagföldből | 1.80 | ||
| Jegyzet. A 411-417. a) 1., 420. b) és 421. továbbá 422 számok alatt megnevezett áruk fával vagy vasból vagy más nemtelen fémekből durván készitett alkatrészekkel kapcsolatban | 5.- | |||
| 423. | Szigetelő és szerelő alkatrészek elektrotechnikai czélokra, más anyagokkal való kapcsolat nélkül: | |||
| a) fehérek | 20.- | |||
| b) szinesek, szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, ezüstözöttek, aranyozottak | 36.- | |||
| 424. | Porczellán: | |||
| a) pipafejek és pipaalkatrészek; játékszer (a bábfejek kivételével) és diszműáruk (csecsebecsék és pipereczikkek): | ||||
| 1. fehérek | 20.- | |||
| 2. szinesek, szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, ezüstözöttek, aranyozottak, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 40.- | |||
| b) másféle: | ||||
| 1. fehér | 17.- | |||
| 2. szines, szines szélü, festett, szinnyomatos, ezüstözött, aranyozott, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 36.- | |||
| 425. | Külön meg nem nevezett agyagáruk: | |||
| a) kőedényáruk műszaki és hygienikus czélokra, a mennyiben a 423. sz. alá tartoznak: | ||||
| 1. egyszinüek | 15.- | |||
| 2. két- vagy többszinüek, szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, ezüstözöttek, aranyozottak | 25.- | |||
| b) másfélék: | ||||
| 1. egyszinüek | 12.- | |||
| 2. két- vagy többszinüek, szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, ezüstözöttek, aranyozottak | 20.- | |||
| 426. | Másféle (máshova be nem sorozott) agyagáruk: | |||
| a) közönséges anyagokkal kapcsolatban | 36.- | |||
| b) finom anyagokkal kapcsolatban | 120.- | |||
| c) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | |||
| 427. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| Vas és félgyártmányok vasból. | ||||
| 428. | Nyers vas; ócska vastöredék és vashulladék, ócska aczéltöredék és aczélhulladék, olvasztásra vagy hegesztésre | 1.90 | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Vasreszelék és kovácsreve (kovácspor) | vámmentes | |||
| 2. Bádoghulladék óntalanitó telepek részére, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| 429. | Buczavas; ingot | 3.80 | ||
| 430. | Farkvas folytvasból és hegesztett vasból; farkvas buczavaasból kovácsolással alakitva, platinák | 4.80 | ||
| 431. | Vas és aczél rudakban, kovácsolva, hengerelve vagy huzva: | |||
| a) nem formás | 6.50 | |||
| b) formás | 8.40 | |||
| c) diszvas, ékitményes | 9.50 | |||
| d) kikészitett (appretált), nem az e) pont alá tartozó | 12.- | |||
| e) nikkelezve, rézzel, rézöntvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy csiszolva | 20.- | |||
| 432. | Pléh és lemez: | |||
| a) nyers (fekete pléh): | ||||
| 1. 2 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 9.50 | |||
| 2. 2 milliméternél vékonyabb egészen 1 milliméterig | 10.70 | |||
| 3. 1 milliméternél vékonyabb egészen 0.6 milliméterig | 11.30 | |||
| 4. 0.6 milliméternél vékonyabb egészen 0.4 milliméterig | 12.50 | |||
| 5. 0.4 milliméternél vékonyabb egészen 0.25 milliméterig | 13.70 | |||
| 6. 0.25 milliméternél vékonyabb | 15.- | |||
| b) kikészitve (dressirozve vagy dekapirozva): | ||||
| 1. 1 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 12.- | |||
| 2. 1 milliméternél vékonyabb egészen 0.6 milliméterig | 13.70 | |||
| 3. 0.6 milliméternél vékonyabb egészen 0.4 milliméterig | 15.- | |||
| 4. 0.4 milliméternél vékonyabb | 16.- | |||
| c) ónozva, czinkezve, ólmozva, rezezve, sárgarezezve, firniszelve, köszörülve: | ||||
| 1. 1 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 19.- | |||
| 2. 1 milliméternél vékonyabb egészen 0.6 milliméterig | 20.- | |||
| 3. 0.6 milliméternél vékonyabb egészen 0.4 milliméterig | 21.50 | |||
| 4. 0.4 milliméternél vékonyabb | 24.- | |||
| d) nikkelezve, rézzel, rézötvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy csiszolva | 24.- | |||
| e) mintázva (szinesen vagy préselve), habosan (moirirozva) fénymázozva | 29.- | |||
| 433. | Átütött, lyukgatott, mélyitett vagy kiszabott pléh és lemez: | |||
| a) fekete pléh | 17.- | |||
| b) kikészitve (dressirozva vagy dekopirozva) | 21.- | |||
| c) másféle | 36.- | |||
| 434. | Drót: | |||
| a) 1. 1.5 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 9.50 | |||
| 2. 1.5 milliméternél vékonyabb egészen 0.5 milliméterig | 12.50 | |||
| 3. 0.5 milliméternél vékonyabb | 15.- | |||
| b) ónozva, czinkezve, ólmozva, rezezve, sárgarezezve, firniszelve: | ||||
| 1. 1.5 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 14.30 | |||
| 2. 1.5 milliméternél vékonyabb egész 0.5 milliméterig | 18.- | |||
| 3. 0.5 milliméternél vékonyabb | 21.- | |||
| c) nikkelezve, rézzel, rézötvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy csiszolva | 24.- | |||
| 435. | Keményitett drót: | |||
| a) nyers állapotban | 16.- | |||
| b) csiszolva vagy egyébként tovább megmunkálva | 38.- | |||
| Vasáruk: | ||||
| 436. | Aczélpor | 7.20 | ||
| 437. | Hengerek nem kovácsolható öntvényből: | |||
| a) nyers állapotban, surolva is | 8.25 | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 21.- | |||
| 438. | Csövek nem kovácsolható öntvényből, ide értve az eféle csőkapcsoló részeket is: | |||
| a) nyers állapotban, surolva is, aszfalttal vagy kátránynyal bevonva is: | ||||
| 1. 7 milliméter vagy ennél nagyobb falvastagságuak | 7.20 | |||
| 2. 7 milliméternél kisebb falvastagságuak | 10.50 | |||
| b) más módon közönségesen megmunkálva: | ||||
| 1. 7 milliméter vagy ennél nagyobb falvastagságuak | 12.- | |||
| 2. 7 milliméternél kisebb falvastagságuak | 19.- | |||
| c) finoman megmunkálva: | ||||
| 1. 7 milliméter vagy ennél nagyobb falvastagságuak | 21.50 | |||
| 2. 7 milliméternél kisebb falvastagságuak | 24.50 | |||
| 439. | Csövek kovácsolt vasból, hengerelve vagy huzva, vagy kovácsolható öntvényből, karimázott, ráforrasztott vagy hegesztett peremekkel is, az eféle csőkapcsoló részek kivételével; hullámos csövek | |||
| a) nyers állapotban, surolva is, csavarmenetekkel vagy kifurt vagy leesztergályozott peremekkel | 15.50 | |||
| b) más módon közönséges megmunkálva | 20.- | |||
| c) finoman megmunkálva | 29.- | |||
| 440. | Csövek lemezből vagy pléhből, szegecselve, forrasztva vagy hornyolva: | |||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva: | ||||
| 1. kályhacsövek, könyökrészek is fekete pléhből | 17.- | |||
| 2. másfélék | 21.- | |||
| b) finoman megmunkálva | 29.- | |||
| 441. | Csőkapcsoló részek (fitting) és peremek kovácsolható vasból: | |||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 22.- | |||
| b) finoman megmunkálva | 30.- | |||
| 442. | Vasszerkezetek (kész tárgyak vagy ilyenek készre dolgozott alkatrészei) vas- vagy aczélrudakból, pléhekből és lemezekből, szegecselve, összesrófolva stb., durván mázolva is | 17.- | ||
| 443. | Hordók vasból: | |||
| a) szegecselve, préselve, hornyolva, forrasztva, hegesztve, durván mázolva is | 21.- | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 36.- | |||
| 444. | Kazánkovácsok, a XL. osztályba tartozók kivételével; kovácsolva, szegecselve, préselve: | |||
| a) közönségesen megmunkálva | 21.- | |||
| b) finoman megmunkálva, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 29.- | |||
| 445. | Külön meg nem nevezett pléháruk: | |||
| a) nyers fekete pléhből | 18.- | |||
| b) fekete pléhből, durván mázolva vagy kikészitett (dressirozott) pléhekből, durván mázolva is | 23.- | |||
| c) leköszörülve, finoman mázolva vagy firniszelve, ólmozva, czinkezve, ónozva (bádogból is); közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 38.- | |||
| d) festve, szinnyomatosan, bronzolva, fénymázolva; zománczozva vagy mintázott pléhekből; közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 66.50 | |||
| e) csiszolva, rezezve, sárgarezezve, nikkelezve, rézzel rézötvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy ezüstüzve; közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| 446. | Sinek, a keresztmetszetre való tekintet nélkül, furva is: | |||
| a) folyóméterenkint 15 kg. vagy ennél nagyobb sulyuak | 6.- | |||
| b) folyóméterenkint 15 kilogrammnál kisebb sulyuak | 7.20 | |||
| 447. | Sinmegerősitő eszközök: sinhevederek, ékek, sinszegek, aljazati lemezek, rögzitő gyürük stb. (a csavarok, csavarszegek és anyacsavarok kivételével), vasuti sinaljzatok, sinszékek | 14.- | ||
| 448. | Vasuti kocsitengelyek és kerékvasrészek (kerékagyak, kerékabroncsok [tyres], kerékkorongok, küllőcsillagok), esztergályozva, leköszörülve is | 14.50 | ||
| 449. | Vasuti kerekek és tengelyre illesztett kerekek, kész állapotban: | |||
| a) 36 cm. vagy ennél nagyobb átmérőjüek | 14.50 | |||
| b) 36 czentiméternél kisebb átmérőjüek | 20.- | |||
| 450. | Kitérő készülékek, keresztezők, tolópadok, váltók, fékező készülékek, ütközők és eféle nehéz vasuti kellékek: | |||
| a) nyers állapotban, surolva is | 14.- | |||
| b) más módon közönségesen megmunkálva | 20.- | |||
| 451. | Tengelyek, tengelytusák, tengelyperselyek és tengelyütközők közuti jármüvek számára: | |||
| a) nyers állapotban, tovább meg nem munkálva | 10.50 | |||
| b) tovább megmunkálva: | ||||
| 1. közönséges tengelyek és ezek alkatrészei | 21.- | |||
| 2. olaj- és félolajtengelyek, továbbá patenttengelyek, valamint alkatrészek, nemtelen fémekből való alkatrészekkel kapcsolatban is | 48.- | |||
| Szerszámok: | ||||
| 452. | Kaszák és sarlók, fával kapcsolatban is | 16.- | ||
| 453. | Nehéz kovácsfogók, feszitő rudak, kecskelábak és kőfurók, köszörült éllel is | 12.- | ||
| 454. | Csákányok, kapák és lapátok (ideértve a vakolókat is), fával kapcsolatban is: | |||
| a) nyers állapotban, köszörült éllel is | 17.50 | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 22.- | |||
| 455. | Széna-, trágya- és egyéb durva villák, gereblyék, és irtókapák, fával kapcsolatosan is: | |||
| a) nyers állapotban, megmunkált hegygyel is | 24.- | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva, csiszolva vagy nikkelezve is | 35.- | |||
| 456. | Kalapácsok, sulykok; fejszék, bárdok, balták; fogók, a nehéz kovácsfogók kivételével; üllők, üllőtőkék és kovács-odorok (sülyesztékek, anyaminták): | |||
| a) darabonkint 500 gr. vagy ennél nagyobb sulyuak: | ||||
| 1. feketék vagy közönségesen megmunkálva | 33.- | |||
| 2. finoman megmunkálva | 48.- | |||
| b) darabonkint 500 grammnál kisebb sulyuak, továbbá a darabsulyra való tekintet nélkül az egészen vagy részben csiszoltak vagy nikkelezettek is | 60.- | |||
| 457. | Reszelők és ráspolyok: | |||
| a) 250 milliméternél hosszabb vágott felülettel | 30.- | |||
| b) 150-250 mm. hosszu vágott felülettel | 60.- | |||
| c) 150 milliméternél rövidebb vágott felülettel | 75.- | |||
| Jegyzet. Kovácsolt, ugyszitén csak kimetszett, valamint köszörült, de fel nem vágott reszelővasak a 483. b) sz. szerint vámolandók. | ||||
| 458. | Fürészek és fogtalan fürészlapok, egészen vagy részben csiszolva vagy nikkelezve is: | |||
| a) lombfürészek | 150.- | |||
| b) másfélék | 60.- | |||
| 459. | Marók, dörzsárak (a szöglet-dörzsárak kivételével), csavarmetsző- és csigafurók, metszőpofák; árak; mindezek egészen vagy részben csiszolva vagy nikkelezve is: | |||
| a) darabonkint 250 gr. vagy ennél nagyobb sulyuak | 60.- | |||
| b) darabonkint 250 grammnál kisebb sulyuak | 85.- | |||
| 460. | Gyaluvasak és vésők, vágók, másutt meg nem nevezett furók, bélyegzők, csákók és egyéb külön meg nem nevezett szerszámok; mindezek egészen vagy részben csiszolva vagy nikkelezve is | 60.- | ||
| 461. | Szegek, drótszegek is: | |||
| a) czipőszegek és cseglyék; patkószegek; külön meg nem nevezett vágott szegek | 24.- | |||
| b) drótszegek, surolva is | 16.- | |||
| c) másféle szegek: | ||||
| 1. nyers állapotban, surolva is | 18.- | |||
| 2. más módon közönségesen megmunkálva; más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 20.- | |||
| d) finoman megmunkálva, továbbá minden szeg más közönséges anyagból való fejjel | 36.- | |||
| 462. | Anyacsavarok és csapszegek, csavarmenet nélkül; szegecsek: | |||
| a) nyers állapotban: | ||||
| 1. 14 mm. vagy ennél nagyobb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 12.- | |||
| 2. 7 mm. vagy ennél nagyobb, de 14 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 19.- | |||
| 3. 7 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 24.- | |||
| b) közönségesen vagy finoman megmunkálva: | ||||
| 1. 14 mm. vagy ennél nagyobb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 19.- | |||
| 2. 7 mm. vagy ennél nagyobb, de 14 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 24.- | |||
| 3. 7 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 29.- | |||
| 463. | Csavarok, anyacsavarok és csapszegek, csavarmenettel: | |||
| a) nyers állapotban: | ||||
| 1. 14 mm. vagy ennél nagyobb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 21.50 | |||
| 2. 7 mm. vagy ennél nagyobb, de 14 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 29.- | |||
| 3. 4 mm. vagy ennél nagyobb, de 7 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 36.- | |||
| 4. 4 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 43.- | |||
| b) közönségesen vagy finoman megmunkálva: | ||||
| 1. 14 mm. vagy ennél nagyobb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 29.- | |||
| 2. 7 mm. vagy ennél nagyobb, de 14 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 36.- | |||
| 3. 4 mm. vagy ennél nagyobb, de 7 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 43.- | |||
| 4. 4 milliméternél kisebb szárvastagsággal, illetve nyilásátmérővel | 50.- | |||
| 464. | Lánczok, az öntött lánczok és a csuklólánczok kivételével: | |||
| a) 6 milliméternél vastagabb lánczszemekkel: | ||||
| 1. nyers állapotban, surolva vagy kátrányozva is | 13.- | |||
| 2. más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 23.- | |||
| b) 2-6 mm. vastagságu lánczszemekkel: | ||||
| 1. nyers állapotban, surolva vagy kátrányozva is | 22.- | |||
| 2. más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 36.- | |||
| c) 2 milliméternél vékonyabb lánczszemekkel: | ||||
| 1. nyers állapotban, surolva vagy kátrányozva is | 36.- | |||
| 2. más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 40.- | |||
| 465. | Csuklólánczok, az 552. sz. alá tartozó kerékpárlánczok kivételével | 42.- | ||
| 466. | Külön meg nem nevezett drótáruk: | |||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva: | ||||
| 1. 1.5 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu drótból | 22.- | |||
| 2. 1.5 milliméternél vékonyabb drótból | 38.- | |||
| b) finoman mázolva, ónozva, czinkezve | 40.- | |||
| Jegyzet. A 466. sz. a) 2. és b) pontjai alá tartozó drótkötelek | 36.- | |||
| c) más módon finoman megmunkálva, csiszolva vagy nikkelezve is; fonalakkal körülfont drót | 60.- | |||
| 467. | Mindennemü gyaratoló; takácsbordák, takácsbordafogak, kötegekben vagy karikákban is; takácszsinegek drótból; maillonok | 90.- | ||
| 468. | Tűk, a mennyiben a 469. sz. alá nem esnek; irótollak és tollhüvelyek; aczélgyöngyök, aranyozva vagy ezüstözve is; halhorgok, kapcsok, csattok, gombok, gyüszük és eféle kisebb használati tárgyak | 120.- | ||
| Jegyzet. Az u. n. tűszárak a 466. sz. szerint mint külön meg nem nevezett drótáruk kezelendők: | ||||
| 469. | Varrótűk (ide értve a füző, himző és öltögető tűket is), aranyozott fokokkal is; varró-, kötő-, himző- és szővekötőgépekhez való tűk | 240.- | ||
| 470. | Rugóaczél (szalagszerüen lapitott aczél kötegekben vagy karikákban, edzés utján rugalmassá téve), csiszolva is: | |||
| a) 0.5 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú | 36.- | |||
| b) 0.5 milliméternél vékonyabb | 84.- | |||
| 471. | Rugók: | |||
| a) lapos vagy tekercsrugók vasuti és közuti vasuti járművek számára | 15.50 | |||
| b) másféle kocsirugók | 21.- | |||
| c) butor- és másféle durva rugók: | ||||
| 1. nyers állapotban, surolva vagy durván mázolva is | 36.- | |||
| 2. más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 60.- | |||
| d) külön meg nem nevezett rugók, csiszolva vagy közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | |||
| 472. | Pántok (csuklópántok, reteszek, ablak- és ajtósarkok, sarkgombok és sarkrészek, ajtó-, ablak-, butor és kocsivasalások); sarkantyuműves-áruk; mindezek, a műlakatos munkákhoz tartozók kivételével, nemtelen fémekkel kapcsolatban is: | |||
| a) nyers állapotban, surolva, furva vagy durván mázolva is | 24.- | |||
| b) köszörülve, finoman mázolva, firniszelve, ólmozva, czinkezve, ónozva vagy más módon közönségesen megmunkálva (bádogból is) | 40.- | |||
| c) más módon finoman megmunkálva | 50.- | |||
| 473. | Lakatok és zárak, kulcsok és egyéb lakat- és záralkatrészek: | |||
| a) közönséges lakatok és zárak, a biztonsági lakatok és zárak és a műlakatos munkákhoz tartozók kivételével: | ||||
| 1. darabonkint 300 grammnál nagyobb sulyuak | 38.- | |||
| 2. darabonkint 300 gr. vagy ennél kisebb sulyuak | 50.- | |||
| b) biztonsági lakatok és zárak, műlakatosmunkával is | 65.- | |||
| Jegyzet. A lakatokkal és zárakkal behozatalra kerülő és azokhoz tartozó kulcsok a lakatokkal és zárakkal együtt vámoltatnak el; a darabsuly megállapitásánál ellenben azok figyelmen kivül hagyandók. | ||||
| c) közönséges vagy finom megmunkált kulcsok és lakat- és záralkatrészek, a lakat- és zárrugók kivételével | 50.- | |||
| Jegyzet. Meg nem munkált kulcsok és lakat- és záralkatrészek minőségük szerint vámolandók el. | ||||
| 474. | Műlakatosmunkák kovácsolt, préselt vagy domboritott diszitményekkel, nemtelen fémekkel kapcsolatban is | 65.- | ||
| 475. | Pénztárak és biztonsági szekrénykék vasból: | |||
| a) készre nem dolgozva, csupán vaslemezekből és vasrudakból | 24.- | |||
| b) készre dolgozva (eféle tresorbetétek is), műlakatosmunkákkal kapcsolatban is: | ||||
| 1. szigetelő anyagokkal töltve | 36.- | |||
| 2. szigetelő anyagok nélkül | 70.- | |||
| 476. | Vasbutorok, a műlakatosmunkákhoz tartozók kivételével; tornaszerek: | |||
| a) nyers állapotban, vagy durván mázolva, fával kapcsolatban is | 20.- | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva, más anyagokkal kapcsolatban is | 60.- | |||
| 477. | Mindennemü sarkantyu | 120.- | ||
| 478. | Fegyverek és fegyverrészek: | |||
| a) vágó- és szurófegyverek, valamint ezek alkatrészei | 75.- | |||
| b) lőfegyverek: | ||||
| 1. ágyuk és ágyurészek | 60.- | |||
| 2. szoba- és lég (nyilas) puskák, szétszedve is | 72.- | |||
| 3. másféle kész kézi lőfegyverek, legfinomabban megmunkálva is | 150.- | |||
| c) kézi lőfegyverek alkatrészei: | ||||
| 1. csövek, készre dolgozva is | 60.- | |||
| 2. másfélék, nyers állapotban, nem edzett, nem berakott, nem barnitott kézi lőfegyverrészek, | 75.- | |||
| 3. másféle készre dolgozott kézi lőfegyverrészek, legfinomabban megmunkálva is | 150.- | |||
| 479. | Késművesáruk és ilyenek alkatrészei: | |||
| a) késművesáruk alkatrészei, öntve, préselve vagy kovácsolva, nyers állapotban, lepréselt sorjával is, tovább meg nem munkálva | 45.- | |||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Késművesáruk tovább megmunkált alkatrészei (fúrva, ráspolyozva, edzve, köszörülve stb.) mint kész késművesáruk vámolandók el. | ||||
| 2. Pléhből préselt villák ónozásra az ónaczélból való evőeszközök gyártására, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 36.- | |||
| b) durva kések és ollók ipari vagy mezőgazdasági használatra | 55.- | |||
| c) ollók (az ipari vagy mezőgazdasági használatra való durva ollók kivételével), legfinomabban megmunkálva is | 175.- | |||
| d) mindennemü zsebkés és bicska, legfinomabban megmunkálva is | 150.- | |||
| e) minden egyéb késművesáru, legfinomabban megmunkálva is | 175.- | |||
| 480. | Diszműáruk (csecsebecsék, pipereczikkek és ékszerek); játékszer; közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | ||
| Jegyzet. E szám alá tartozó áruk nyers alkatrészei (csak öntve, préselve stb.) minőségük szerint vámolandók el. | ||||
| 481. | Külön meg nem nevezett áruk nem kovácsolható öntvényből, kovácsolható vasból való összekötő részekkel vagy fával kapcsolatban is: | |||
| a) nyers állapotban vagy csak surolva: | ||||
| 1. darabonkint 100 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 6.- | |||
| 2. darabonkint 40 kilogrammnál nagyobb, egészen 100 kg. sulyuak | 7.50 | |||
| 3. darabonkint 5 kilogrammnál nagyobb, egészen 40 kg. sulyuak | 8.50 | |||
| 4. darabonkint 5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 10.50 | |||
| b) más módon közönségesen megmunkálva: | ||||
| 1. darabonkint 100 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 14.- | |||
| 2. darabonkint 40 kilogrammnál nagyobb, egészen 100 kg. sulyuak | 16.- | |||
| 3. darabonkint 5 kilogrammnál nagyobb, egészen 40 kg. sulyuak | 18.- | |||
| 4. darabonkint 5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 22.- | |||
| c) finoman megmunkálva: | ||||
| 1. darabonkint 100 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 20.- | |||
| 2. darabonkint 40 kilogrammnál nagyobb, egészen 100 kg. sulyuak | 25.- | |||
| 3. darabonkint 5 kilogrammnál nagyobb, egészen 40 kg. sulyuak | 30.- | |||
| 4. darabonkint 5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 36.- | |||
| 482. | Műöntvény és más finom, nem kovácsolható öntvény, kovácsolható vasból való összekötőrészekkel vagy fával kapcsolatban is: | |||
| a) nyers állapotban vagy surolva: | 36.- | |||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 50.- | |||
| 483. | Külön meg nem nevezett áruk kovácsolható vasból, nem kovácsolható öntvénynyel vagy fával kapcsolatban is: | |||
| a) nyers állapotban vagy surolva vagy durván mázolva: | ||||
| 1. darabonkint 25 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 10.- | |||
| 2. darabonkint 3 kilogrammnál nagyobb, egészen 25 kg. sulyuak | 12.- | |||
| 3. darabonkint 0.5 kilogrammnál nagyobb, egészen 3 kg. sulyuak | 14.- | |||
| 4. darabonkint 0.5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 16.- | |||
| b) más módon közönségesen megmunkálva: | ||||
| 1. darabonkint 25 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 20.- | |||
| 2. darabonkint 3 kilogrammnál nagyobb, egészen 25 kg. sulyuak | 22.- | |||
| 3. darabonkint 0.5 kilogrammnál nagyobb, egészen 3 kg. sulyuak | 24.- | |||
| 4. darabonkint 0.5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 28.- | |||
| c) finoman megmunkálva: | ||||
| 1. darabonkint 25 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 30.- | |||
| 2. darabonkint 3 kilogrammnál nagyobb, egészen 25 kg. sulyuak | 32.- | |||
| 3. darabonkint 0.5 kilogrammnál nagyobb, egészen 3 kg. sulyuak | 36.- | |||
| 4. darabonkint 0.5 kg. vagy ennél kisebb sulyuak | 40.- | |||
| 484. | Vasáruk közönséges anyagokkal kapcsolatban | 40.- | ||
| 485. | Vasáruk finom anyagokkal kapcsolatban | 120.- | ||
| 486. | Vasáruk aranyozva vagy ezüstözve, vagy legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | ||
| Jegyzet. Névszerint felsorolt aranyozott vagy ezüstözött vasáruk, továbbá az összes külön megnevezett tárgyak, melyek kapcsolatuk miatt az előző három szám egyike alá esnének, de a tarifa szerint legalább 40 K, illetve 120 K vagy 240 K vámmal vannak megterhelve, külön számaik szerint kezelendők. | ||||
| 487. | Ezen osztályba tartozó áruk nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- | |||
| Általános jegyzetek a XXXVIII. osztályhoz. | ||||
| 1. A vámtarifa értelmében a kovácsolható vas fogalma alá tartozik az aczél, továbbá a lágy- és az aczélöntvény is. | ||||
| 2. A megmunkálást illetőleg a vasáruknál előforduló megmunkálási módok a nyers állapottal szemben három fokozatba osztatnak. | ||||
| Ezen megkülönböztetéshez képest, a mennyiben ennek az osztálynak némely számai egyes megmunkálási módok névszerint fel nem soroltatnak vagy egyéb kivételek nem tétetnek: | ||||
| a) közönségesen megmunkáltnak tekintendő: minden surolt, lyukgatott, fúrt, vagy bemetszett csavarmenettel ellátott, továbbá valamennyi egészben vagy részben reszelt, lenagyolt, esztergályozott, surlázott, gyalult, köszörült vagy durván mázolt vasáru; továbbá valamennyi szegecselt, összesrófolt vagy hasonló módon utólagosan összeillesztett vasrésznek, a mennyiben további megmunkálásuk miatt a b) és c) pont alá nem tartoznak. | ||||
| Ellenben az öntési és sajtolási varratoknak (sorjáknak) vésőzés, reszelés vagy tompitás utján való eltávolitása, a törési felületek kiegyenlitése, az öntvényfejek leszurása, továbbá az aczélöntvény előnagyolása a hibátlanság megállapitása czéljából, megmunkálásnak nem tekintetik. | ||||
| b) finoman megmunkáltnak tekintendő: minden egészben vagy részben ónozott, czinkezett, ólmozott, rezezett, sárgarezezett, oxydált, finoman mázolt, firniszelt, fénymázozott, festett, bronzolt vagy zománczozott vasáru; végül: | ||||
| c) legfinomabban megmunkáltnak tekintendő: valamennyi csiszolt, vésett, nikkelezett, rézzel, rézötvényekkel vagy aluminiummal lemezelt vasáru. | ||||
| A mennyiben a tarifa különleges határozmányt nem tartalmaz, a legfinomabban megmunkált áruk után az illető áru vámján felül 50% pótlék fizetendő. Ha az illető árunál a közönséges vagy finom megmunkálásra külön vámok vannak megállapitva, az 50%-os pótlék kiszámitásánál a finom megmunkálásra előirt vám veendő alapul. |
Nyers fémek és félgyártmányok:
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 488. | Nemtelen fémek, nyers állapotban, ócska fémtöredék vagy fémhulladék: | |||
| a) ólom, antimonnal, arzénnel, ónnal vagy czinkkel ötvözve is | 4.80 | |||
| b) ón, antimonnal, ólommal, vagy czinkkel ötvözve is; britanniafém | vámmentes | |||
| c) czink, ólommal vagy ónnal ötvözve is | 2.40 | |||
| d) réz (finomitva is), elektronikus, tárcsa- és czementréz (ejtett réz) | vámmentes | |||
| e) nikkel | vámmentes | |||
| f) alunminium, magnezium és ezeknek egymással való ötvényei | vámmentes | |||
| g) külön meg nem nevezettek | vámmentes | |||
| h) külön meg nem nevezett ötvényei nemtelen fémekből | vámmentes | |||
| 489. | Fürészelt lapok, azaz nyers fémek vagy fémötvények tuskóiból fürészelés által előállitott lapok a hengerelés vagy huzás utján való közvetetlen feldolgozás czéljára | 7.20 | ||
| 490. | Nikkelanódok | 14.50 | ||
| 491. | Pléhek és lemezek (hengerelve, nyujtva), tovább meg nem munkálva: | |||
| a) ólomból | 12.- | |||
| b) ónból vagy britanniafémből | 9.50 | |||
| c) czinkből | 7.20 | |||
| d) rézből, nikkelből, aluminiumból és más külön meg nem nevezett nemtelen fémekből és fémötvényekvől: | ||||
| 1. 0.5 milliméternél vastagabbak | 19.- | |||
| 2. 0.5 mm. vastagságúak vagy ennél vékonyabbak | 24.- | |||
| 492. | Pléhek és lemezek, mélyitve vagy lyukgatva: | |||
| a) ólomból | 12.- | |||
| b) ónból vagy britanniafémből | 9.50 | |||
| c) czinkből | 12.- | |||
| d) rézből, nikkelből, aluminiumból és más külön meg nem nevezett nemtelen fémekből és fémötvényekből | 25.- | |||
| 493. | Mindennemü pléhek és lemezek, köszörülve, csiszolva, firniszelve, fénymázozva, nikkelezve, sárgarezezve, rezezve vagy más nemtelen fémekkel bevonva, mintázva (szinesen vagy préselve) | 29.- | ||
| 494. | Pléhek és lemezek, aranyozva vagy ezüstözve, aranynyal vagy ezüsttel lemezelve is | 60.- | ||
| 495. | Rúddá vert fémek és vert forraszok, fémfüst előállitására | 24.- | ||
| 496. | Rudak, pálczák és drótok (hengerelve, nyujtva vagy huzva): | |||
| a) ólomból | 12.- | |||
| b) ónból vagy britanniafémből | 9.50 | |||
| c) czinkből: | ||||
| 1. rudak és pálczák | 7.20 | |||
| 2. drótok | 12.- | |||
| d) rézből, nikkelből, aluminiumból és más nemtelen fémekből és fémötvényekből: | ||||
| 1. 0.5 milliméternél vastagabbak | 19.- | |||
| Jegyzet. Hengerelt rudak, hengerelt drót, valamint fürészelt lapokból és efélékből vágott csíkok a d) pont alatt megnevezett nemtelen fémekből és fémötvényekből, dróthuzók számára, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 12.- | |||
| 2. 0.25 milliméternél vastagabbak egészen 0.5 milliméterig | 24.- | |||
| 3. 0.25 mm. vastagságuak, vagy ennél vékonybbak | 28.- | |||
| 497. | Rudak, pálczák és drótok csiszolva, firniszelve, fénymázozva, nikkelezve, sárgarezezve, rezezve vagy más nemtelen fémekkel bevonva, rajzosra préselve: | |||
| a) ólomból, ónból, britanniafémből vagy czinkből | 29.- | |||
| b) rézből, nikkelből, aluminiumból és más nemtelen fémekből és fémötvényekből: | ||||
| 1. 0.25 milliméternél vastagabbak | 29.- | |||
| 2. 0.25 mm. vastagságuak vagy ennél vékonyabbak | 36.- | |||
| 498. | Rézdrót, czementált; drótok nemtelen fémekből vagy fémötvényekből, ezüstözve vagy ezüsttel lemezelve; mindezek lapitva is, de tovább meg nem munkálva | 72.- | ||
| 499. | Drótok nemtelen fémekből vagy fémötvényekből aranyozva vagy aranynyal lemezelve, lapitva is, de tovább meg nem munkálva: | |||
| a) 0.5 milliméternél vastagabbak | 72.- | |||
| b) 0.5 mm. vastagságuak vagy ennél vékonyabbak | 300.- |
Fémáruk:
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 500. | Csövek és hengerek, tovább meg nem munkálva: | |||
| a) ólomból | 12.- | |||
| b) ónból vagy britanniafémből | 9.50 | |||
| c) czinkből: | ||||
| 1. huzva, öntve vagy hengerelve | 12.- | |||
| 2. czinkpléhből | 28.- | |||
| d) más nemtelen fémekből vagy fémötvényekből: | ||||
| 1. folyóméterenkint 1 kg. és ennél nagyobb sulyuak | 28.- | |||
| 2. folyóméterenkint 1 kilogrammnál kisebb sulyuak | 48.- | |||
| Jegyzet. Tovább megmunkált, ugyszintén vésett, mintázott, formázott (faconnirozott), nikkelezett vagy más nemtelen fémekkel bevont, de nem aranyozott vagy ezüstözött csövek és hengerek a fentebbi vámon kivül | 7.- | |||
| pótlék alá esnek. | ||||
| 501. | Durva öntvények, tovább meg nem munkálva, diszitmények nélkül, fával vagy durván megmunkált vasalkatrészekkel kapcsolatban is: | |||
| a) ólomból | 12.- | |||
| b) más nemtelen fémekből és fémötvényekből (az aluminium és nikkel kivételével), darabonkint 10 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 20.- | |||
| 502. | Durva üstök és üstkovácsáruk, tovább meg nem munkálva (a XL. osztályba tartozó munkák kivételével): | |||
| a) üstök ólomból | 12.- | |||
| b) üstök más nemtelen fémekből és fémötvényekből (az aluminium és nikkel kivételével); csupán domboritott csészék; kovácsolt vagy hengerelt fenekek és tűzszekrények; mindezek darabonkint 10 kilogrammnál nagyobb sulyban | 24.- | |||
| Jegyzet. az 501. és 502. számokhoz. Más öntvények, üstök és üstökovácsáruk, nikkelből vagy aluminiumból is, mint fémáruk, minőségük szerint vámolandók el. | ||||
| 503. | Gyorsforrasz; golyók és sörétek ólomból | 12.- | ||
| 504. | Keményforrasz | 24.- | ||
| 505. | Ólom- és ónlevelek (stanniol), fényesek, mustrásak, festettek vagy fénymázozottak; palaczkupakok, tubuszok és hasonló áruk ónból, ónozott ólomból vagy ólomötvényekből | 48.- | ||
| 506. | Nyomdabetük (eféle vonalak, keretek és diszitmények is): | |||
| a) betüfémből | 28.- | |||
| b) sárgarézből, vagy egyéb nemtelen fémekből | 50.- | |||
| 507. | Drótkötelek nemtelen fémekből vagy fémötvényekből | 48.- | ||
| 508. | Szitafenekek, fémszövetek és egyéb drótszövetek: | |||
| a) melyeknél 1 négyszögczentiméterre 20-nál kevesebb egyes drótszál esik | 55.- | |||
| b) másfélék | 125.- | |||
| Jegyzet. Szélesre font drótáruk is mint egyéb drótszövetek kezelendők. | ||||
| 509. | Fémgyöngyök, aranyozva vagy ezüstözve is; gyermekjátékszerek; tűk, fűzőkarikák, gombok, csatok, kapcsok, gyűszűk és egyéb kisebb használati tárgyak; irótollak és tollhüvelyek nemtelen fémekből és fémötvényekből; mindezek a mennyiben az 520. sz. alá nem tartoznak | 120.- | ||
| 510. | Férfi- és női ékszerek, nem aranyozva, sem ezüstözve közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is; a mennyiben az 520. sz. alá nem tartoznak | 120.- | ||
| 511. | Diszműáruk (csecsebecsék és pipereczikkek), nem aranyozva, sem ezüstözve, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben az 520. b) sz. alá nem tartoznak | 140.- | ||
| 512. | Fémfüst (hamis aranyfüst és hamis ezüstfüst) | 130.- | ||
| 513. | Bronzpor és bronzfestékek | 130.- | ||
| 514. | Külön meg nem nevezett áruk ólomból, ónból és e fémek egymás közötti ötvényeiből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| a) közönségesen megmunkálva | 48.- | |||
| b) finoman megmunkálva | 85.- | |||
| 515. | Külön meg nem nevezett áruk czinkből és czinkötvényekből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| a) közönségesen megmunkálva | 60.- | |||
| b) finoman megmunkálva | 95.- | |||
| 516. | Öntött áruk rézből és más külön meg nem nevezett nemtelen fémekből vagy fémötvényekből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, az 501. sz. alá tartozó durva öntvények kivételével: | |||
| a) nyers állapotban, reszelve is, diszitmények nélkül | 48.- | |||
| b) tovább megmunkálva vagy diszitményekkel: | ||||
| 1. kis öntött áruk, darabonkint 50 grammnál kisebb sulyuak, továbbá minden diszitményes öntött áru | 120.- | |||
| 2. másféle öntött áruk, közönségesen megmunkálva | 52.- | |||
| Jegyzet. Efélék, finoman megmunkálva az 517. szám b) pontja szerint kezelendők. | ||||
| 517. | Külön meg nem nevezett áruk rézből és egyéb másutt meg nem nevezett nemtelen fémekből vagy fémötvényekből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| a) közönségesen megmunkálva | 55.- | |||
| b) finoman megmunkálva | 120.- | |||
| 518. | Külön meg nem nevezett áruk nikkelből, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | ||
| 519. | Külön meg nem nevezett áruk britanniafémből, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 120.- | ||
| 520. | Mindennemü áru aluminumból és aluminiumhoz hasonló ötvényekből, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| a) technikai czélokra | 120.- | |||
| b) másféle | 150.- | |||
| 521. | Áruk nemtelen fémekből vagy fémötvényekből, finom anyagokkal kapcsolatban | 120.- | ||
| 522. | Áruk nemtelen fémekből vagy fémötvényekből, egészen vagy részben aranyozva vagy ezüstözve, aranynyal vagy ezüsttel lemezelve vagy legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 240.- | ||
| Jegyzet. Névszerint felsorolt, aranyozott vagy ezüstözött fémáruk, továbbá mindazon külön megnevezett tárgyak, melyek kapcsolatuk miatt az előző két szám valamelyike alá esnének, de a tarifa szerint legalább 120 K, illetve 240 K vagy ennél nagyobb vámmal vannak megterhelve, külön számaik szerint kezelendők. | ||||
| 523. | Bouillonok, pililemezek (fémlevélpilik is) és fonalak nemtelen fémekből vagy fémötvényekből: | |||
| a) nem ezüstözve, sem aranyozva | 145.- | |||
| b) ezüstözve vagy ezüsttel lemezelve | 240.- | |||
| c) aranyozva vagy aranynyal lemezelve | 480.- | |||
| 524. | Leoni áruk (szegélyek, paszomántok stb.) nemtelen fémekből vagy fémötvényekből: | |||
| a) nem aranyozott és nem ezüstözött drótokból, bouillonokból, pililemezekből és fémfonalakból | 260.- | |||
| b) aranyozott vagy ezüstözött drótokból, bouillonokból, pililemezekből és fémfonalakból: | ||||
| 1. selyemmel kapcsolatban, arany- és ezüstszerelésekkel is | 850.- | |||
| 2. másfélék, ezüstszerelésekkel is | 700.- | |||
| 525. | Ezen osztályba tartozó áruk, a mennyiben az 524. szám b) pontja alá nem tartoznak, nemes fémekből való szerelésekkel: | |||
| a) aranyszereléssel | 850.- | |||
| b) ezüstszereléssel | 600.- | |||
| Általános jegyzetek a XXXIX. osztályhoz. | ||||
| 1. Az öntési és sajtolási varratoknak (sorjáknak) vésőzés, reszelés vagy tompitás által való eltávolitása, valamint a törési felületeknek egyengetése megmunkálásnak nem tekintetik. | ||||
| 2. Finoman megmunkáltaknak tekintendők; az összes festett, bronzolt, fénymázozott, patinált, vernirozott, rezezett, sárgarezezett, nikkelezett, zománczozott, valamennyi finoman csiszolt vagy hasonló módon finoman kidolgozott fémárúk. | ||||
| Ellenben a más módon megmunkált összes fémáruk (lyukgatva, furva vagy bemetszett csavarmenetekkel ellátva, egészen vagy részben reszelve, esztergályozva, gyalulva, köszörülve vagy egyszerüen csiszolva, ónozva, czinkezve, ólmozva stb.) közönségesen megmunkáltaknak tekintendők. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 526. | Gőzkazánok; pároló-, hűtő- és főzőkészülékek; cziszternák és tartányok; mindezek készre dolgozva, a hozzávaló és reáerősitett felszereléssel is: | |||
| a) vasból | 26.- | |||
| b) vasból nemtelen fémekből való alkatrészekkel | 32.- | |||
| c) nemtelen fémekből | 40.- | |||
| 527. | Gőzmozdonyok és szerkocsik; lokomobilok | 29.- | ||
| 528. | Gőzgépek és egyéb külön meg nem nevezett motorok (a XLI. és XLII. osztályokba tartozó motorok kivételével); gőzmotorokkal elválaszthatatlanul összekapcsolt munkagépek (gőzkotrók, gőzdaruk, gőzkalapácsok, gőzszivattyuk, gőzfecskendők és efélék): | |||
| a) darabonkint 2 q vagy ennél kisebb sulyuak | 40.- | |||
| b) darabonkint 2 q-nál nagyobb, egészen 25 q sulyuak | 32.- | |||
| c) darabonkint 25 q-nál nagyobb, egészen 100 q sulyuak | 26.- | |||
| d) darabonkint 100 q-nál nagyobb, egészen 1000 q sulyuak | 22.- | |||
| e) darabonkint 1000 q-nál nagyobb sulyuak | 20.- | |||
| 529. | Szerszámgépek | 24.- | ||
| 530. | Külön meg nem nevezett mezőgazdasági gépek és készülékek: | |||
| a) gőzekék | 10.- | |||
| b) cséplőgépek | 18.- | |||
| c) másfélék: | ||||
| 1. fából (azaz a melyeknél 75% vagy több a fa) | 17.- | |||
| 2. vasból | 24.- | |||
| 531. | Lent, kendert jutát és a XXIII. osztályba tartozó más fonóanyagokat, fésüsgyapjut és selymet előmunkáló és feldolgozó gépek; továbbá ezen fonóanyagok fonásához és czérnázásához tartozó mindenféle gépek; kelmenyomtató-hengergépek; himzőgépek; gyaratoló-készitőgépek | 7.- | ||
| 532. | Pamutot előkészitő és feldolgozó, valamint annak fonásához és czérnázásához tartozó gépek, a mennyiben nem esnek a következő szám alá | 15.- | ||
| 533. | Előmunkáló és feldolgozó gépek, fonó és czérnázógépek, mindezek pamutból vagy gyapjuból való hulladékfonál vagy posztófonál fonására | 15.- | ||
| 534. | Szövőszékek, szőve-kötőgépek, továbbá szövéshez és szővekötéshez való segédgépek | 15.- | ||
| 535. | Varró- és kötőgépek: | |||
| a) állványok, szétszedve is | 20.- | |||
| b) gépfejek, ezek kész alkatrészei is (a tűk kivételével) | 78.- | |||
| c) gépfejalkatrészek, teljesen el nem készitve, nyers öntvényből is; varró- és kötőgépek állványnyal | 50.- | |||
| 536. | Külön meg nem nevezett gépek és készülékek fából (azaz a melyeknél 75% vagy több a fa) | 18.- | ||
| 537. | Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen fémekből (azaz a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém) | 40.- | ||
| 538. | Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek: | |||
| a) darabonkint 2 q vagy ennél kisebb sulyuak | 30.- | |||
| b) darabonkint 2 q-nál nagyobb, egészen 10 q sulyuak | 28.- | |||
| c) darabonkint 10 q-nál nagyobb sulyuak | 24.- | |||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Vésett vagy vésetlen réz- és sárgarézhegyek és lapok, belföldi kelmenyomtató és kikészitő (appretáló) telepek számára, külön engedély mellett | vámmentesek | |||
| 2. Gépeknek, készülékeknek vagy ezek alkatrészeinek tarifa szerinti osztályozásánál a más anyagokkal való kapcsolat figyelmen kivül marad. | ||||
| 3. Gépek vagy készülékek részei gyanánt a vámtarifában külön meg nem nevezett oly tárgyak vámolandók, melyek másra, mint gépek, illetve készülékek összeállitására nem használhatók. | ||||
| Gépeknek, illetve készülékeknek egyenkint behozatalra kerülő alkatrészei úgy vámolandók el, mint az illető gépek (készülékek). | ||||
| Az előző számok alatt megállapitott vámok az ily alkatrészekre akkor alkalmaztatnak, ha a behozatali vámkezelésnél a fél az illető gép (illetve készülék) tarifaszerü megitéléséhez szükséges bizonyitékokat szolgáltatja. Ily bizonyitékok hiányában a gép- és készülékalkatrészek (a varró- és kötőgépalkatrészek kivételével) következőkép vámoltatnak el: | ||||
| alkatrészek csupán fából vagy a melyeknél 75% vagy több a fa, az 536. sz. szerint; | ||||
| alkatrészek csupán nemtelen fémekből vagy a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém, az 537. sz. szerint; | ||||
| minden egyéb alkatrész: | ||||
| darabonkint 2 q-nál nagyobb sulyban az 528. sz. b) pontja szerint; | ||||
| darabonkint 2 q vagy ennél kisebb sulyban az 528. sz. a) pontja szerint. | ||||
| 4. Gyaratoló boritékok mindenkor a 467. sz. szerint külön vámolandók. | ||||
| 5. Gépeknek vagy készülékeknek külön meg nem nevezett részei, melyek minőségük szerint a 481. sz. a), illetve a 483. sz. a) pontja alá tartoznak, ezen számok szerint vámolandók, a mennyiben megmunkálva nincsenek. Szétszedett állapotban behozatalra kerülő gépek vagy készülékek ebből a kedvezményből ki vannak zárva. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 539. | Dynamogépek és elektromotorok (az automobilmotorok kivételével), mechanikai berendezésekkel vagy készülékekkel szétválaszthatatlan kapcsolatban is; transformátorok (forgó vagy álló átalakitók): | |||
| a) darabonkint 25 kg vagy ennél kisebb sulyuak | 72.- | |||
| b) darabonkint 25 kilogrammnál nagyobb, egészen 5 q sulyuak | 50.- | |||
| c) darabonkint 5 q-nál nagyobb, egészen 30 q sulyuak | 43.- | |||
| d) darabonkint 30 q-nál nagyobb, egészen 80 q sulyuak | 36.- | |||
| e) darabonkint 80 q-nál nagyobb sulyuak | 24.- | |||
| 540. | Villamos táviró-, csengetyü-, jelző- és vasuti biztositó-készülékek, telefonok és mikrofonok; villám ellen óvókészülékek (a villámháritók kivételével); villamos mérő és számláló készülékek: | |||
| a) darabonkint 5 kg vagy ennél nagyobb sulyuak | 120.- | |||
| b) darabonkint 5 kilogrammnál kisebb sulyuak | 240.- | |||
| 541. | Kapcsoló- és kontakt-készülékek, felszerelt biztositók és efélék, villamos vezető-készülékek; mindezek foglalatokban (szelenczékben és efélékben) darabonkint 250 grammnál nem nagyobb sulyuak | 180.- | ||
| 542. | Villamos lámpák (iv-, izzó és eféle lámpák); felszerelt foglalatok villamos lámpákhoz; felszerelt üvegtestek villamos fényjelenségek számára | 200.- | ||
| 543. | Külön meg nem nevezett villamos készülékek és elektrotechnikai berendezések (szabályozók, ellenállások, inditók s efélék) | 120.- | ||
| Jegyzet. Az 539. sz. alatt megnevezett dynamogépekhez, elektromotorokhoz stb. tartozó alkatrészeknek külön behozatalánál azok a készre dolgozott részek, melyek szerkezetüknél fogva kétségtelenül ilyen gépek alkatrészei gyanánt ismerhetők fel, ezen szám szerint vámolandók, és pedig a b)-e) pontok szerint akkor, ha a fél a szükséges bizonyitékokat szolgáltatja annak megitélésére, hogy ezek s részek a b)-e) pontok szerint vámolandó gépek valamelyikéhez tartoznak. Ily bizonyitékok hiányában az ily géprész az a) pont szerint vámolandó el. | ||||
| Ily gépeknek stb. külön elvámolásra kerülő egyéb alkatrészei, a mennyiben gépalkatrészeknek mutatkoznak, mint a XL. osztályba tartozó külön behozott gépalkatrészek kezelendők, minden más alkatrész az anyag minősége szerint vámolandó. | ||||
| Ezen osztályba tartozó egyéb készülékeknek és elektrotechnikai szükségleti czikkeknek alkatrészei, a mennyiben névszerint felsorolva nincsenek, ugy vámolandók, mint az illető készülékek stb., ha szerkezetük szerint ily készülékek stb. készredolgozott részeinek tekinthetők; más alkatrészek egyéb minőségük szerint vámolandók. | ||||
| Külön meg nem nevezett villamos készülékek és elektrotechnikai berendezések, a mennyiben darab sulyuk 5 kilogrammnál kisebb, rászerelt villamos mérő és számláló készülékekkel, az 540. b) sz. szerint vámolandók. | ||||
| 544. | Kábelek és elszigetelt drótok villamos vezetékek számára. | |||
| a) fémburkolattal | 48.- | |||
| b) fémburkolat nélkül: | ||||
| 1. papirossal, asbesttel és más anyagokkal (de nem kaucsukkal, guttaperchával vagy fonalakkal elszigetelve | 60.- | |||
| 2. kaucsukkal vagy guttaperchával elszigetelve | 95.- | |||
| 3. fonállal elszigetelve, asbesttel, papirossal és efélékkel, kaucsukkal, guttaperchával vagy ezek pótló anyagaival kapcsolatban is | 145.- | |||
| 545. | Akkumulátorok ólomlemezekkel, valamint ólomlemezek ilyenek számára | 36.- | ||
| 546. | Villamos szén: | |||
| a) világitó szén (széngyertya) folyóméterenkint 1 kg. vagy ennél kisebb sulyu | 48.- | |||
| b) másféle | 24.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| Közuti jármüvek. | ||||
| 547. | Teherszállitó kocsik és szánok | 15.- | ||
| darabonkint | ||||
| 548. | Személyszállitó kocsik bőr- és párnamunka nélkül | 60.- | ||
| 549. | Személyszállitó kocsik bőr- és párnamunkával | 180.- | ||
| Jegyzet. Szánokért az 548. számnál a vám fele, az 549. számnál a vám kétharmada fizetendő. | ||||
| 550. | Egész kerékpárok, szétszedve is; kész kerékpárkeretek, egyéb kerékpáralkatrészekkel kapcsolatban is; kerékpárhoz való készletek) | 60.- | ||
| 551. | Kerékpárokhoz való egyes, kész, külön behozott kerekek (feszitett kerekek): | |||
| a) pneumatikus abroncsok nélkül | 20.- | |||
| b) pneumatikus abroncsokkal | 24.- | |||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 552. | Kerékpáralkatrészek (csőkapcsoló darabok, villák, kormányrudak, nyeregtámaszok, lánczkerekek, pedálok, szelepek fékrészek, kerékagyak és hajtószerkezetek [szétszedve is], kerékpárlánczok, forgattyuk, küllők csavarmenettel, küllőfeszitők, fúrt keréktalpak stb.), megmunkálva | 190.- | ||
| Jegyzet. Durván préselt vagy kovácsolt, továbbá durván öntött kerékpáralkatrészek (öntési varratok nélkül is) az anyag minősége szerint vámolandók. | ||||
| 553. | Automobilok, szétszedve is (keretvázak [chassis] is, ide értve a rászerelt motorokat is): | |||
| a) darabonkint 4 q sulyig | 150.- | |||
| b) darabonkint 4 q-nál nagyobb, egészen 18 q sulyuak | 120.- | |||
| c) darabonkint 18 q-nál nagyobb, egészen 32 q sulyuak | 100.- | |||
| d) darabonkint 32 q-nál nagyobb sulyuak | 60.- | |||
| 554. | Automobilmotorok (külön behozva): | |||
| a) darabonkint 50 kg. sulyig | 150.- | |||
| b) darabonkint 50 kilogrammnál nagyobb, egészen 2 q sulyuak | 120.- | |||
| c) darabonkint 2 q-nál nagyobb, egészen 4 q sulyuak | 100.- | |||
| d) darabonkint 4 q-nál nagyobb sulyuak | 60.- | |||
| Jegyzet. Automobilmotorokhoz stb. tartozó alkatrészek külön behozatala esetén azoknak készre dolgozott ama részei, melyek szerkezetüknél fogva kétségtelenül ilyen motorok alkatrészeinek ismerhetők fel, ezen szám szerint vámolandók és pedig a b)-d) pontok szerint akkor, ha a fél a szükséges bizonyitékokat szolgáltatja annak megitélésére, hogy ezek a részek a b)-d) pontok szerint vámolandó motorok egyikéhez tartoznak. Ily bizonyitékok hiányában elvámolásuk az a) pont szerint eszközlendő. Az ilyen motoroknak külön vámkezelés alá kerülő egyéb alkatrészei, a mennyiben gépalkatrészeknek mutatkoznak, mint külön beérkező gépalkatrészek a XL. osztály szerint, minden egyéb alkatrész pedig az anyag minősége szerint kezelendők. | ||||
| Vasuti és közuti vasuti járművek: | ||||
| 555. | Teherszállitó kocsik és alvázak: | |||
| a) vasból | 24.- | |||
| b) vasból és fából | 19.- | |||
| 556. | Párnázatlan személyszállitó kocsik, továbbá posta-, kalauz- és egyéb szolgálati kocsik vasutak számára | 26.- | ||
| 557. | Párnázott személyszállitó kocsik vasutak számára; személyszállitó kocsik közuti vasutak számára, párnamunkával vagy a nélkül | 32.- | ||
| Jegyzet. Villamos vasutakhoz való kocsik a fél kivánságához képest a következő módozatok egyike szerint vámolhatók el: | ||||
| a) ha a motor leszereltetik és külön kerül elvámolásra, akkor az 539. sz. szerint, ellenben maga a kocsi azon szám szerint vámolandó el, a mely alá egyéb minősége szerint tartozik: | ||||
| b) ha a motor nem szereltetik le, hanem a kocsival együttesen kerül elvámolásra, akkor az a vám szedetik be, a mely alá a kocsi egyéb minősége tartozik és ezen felül a kocsi és motor összsulyának minden 100 kilogrammja után | 8.- | |||
| pótlék fizetendő. | ||||
| Hajók: | ||||
| tonna hordképeség után | ||||
| 558. | Hajók fából (vassal vagy rézzel pántolva is) | 1.- | ||
| a fémsuly 100 kilogrammja | ||||
| 559. | Hajók vasból vagy más nemtelen fémekből, gőzhajók | 14.50 | ||
| Jegyzet. A hajózási üzemhez szükséges eszközök (pl. vitorlák és vitorlarudak, horgonyok és horgonylánczok, hajóköteles, mellékhajók), a mennyiben számuk a közönséges szükségletet meg nem haladja, külön nem vámolandók el. Egyéb leltári tárgyak, valamint a gőzhajók gőzgépei tarifaszerü külön elvámolás alá esnek. |
| 100 kilogrammonkint | |||||
| 560. | Arany, ezüst, platina és egyéb külön meg nem nevezett nemes fémek, nyers állapotban, ócska töredék és hulladék is | vámmentes | |||
| 561. | Érczpénz: | ||||
| a) nemes fémekből | vámmentes | ||||
| b) nemtelen fémekből | vámmentes | ||||
| Jegyzet. Érmek és emlékpénznek fül nélkül, ha egyes példányokban hozatnak be, vámmentesek, ellenben ugyanazon veretüeknek több példányban való egyidejü behozatala esetén ezek (mint kereskedelmi áru), valamint a füllel ellátott mindennemü érmek stb. az anyag minősége szerint vámolandók el. | |||||
| kilogrammonkint | |||||
| 562. | Lemezek, pléhek, rudak és drótok nemes fémekből: | ||||
| a) aranyból vagy platinából | 5.50 | ||||
| b) ezüstből, aranyozva vagy aranynyal lemezelve is (az 564. sz. alá tartozó drótok kivételével) | 2.40 | ||||
| 563. | Valódi aranyfüst és ezüstfüst: | ||||
| a) vert ezüst (u. n. forrasz) | -.60 | ||||
| b) kész ezüstfüst | 1.50 | ||||
| c) aranyfüst | 6.- | ||||
| 564. | Drótok szinezüstből, vagy szinezüstből nemtelen fémekből való béllel, aranyozva vagy aranynyal lemezelve is, 2 mm. vagy ennél kisebb átmérővel | 6.- | |||
| 565. | Boullinok, pililemezek és fonalak nemes fémekből; szövetek, fonások, paszomántok és más munkák eféle drótokból, pililemezekből és fonalakból | 12.- | |||
| 566. | Félgyártmányok nemes fémekből, nem forrasztva, mint galleriák, chatonok, préselések, golyók, gyürüsinek, mintázott pléhek is: | ||||
| a) aranyból és platinából | 11.- | ||||
| b) ezüstből | 7.- | ||||
| 567. | Aranymunkák és egyéb külön meg nem nevezett áruk, egészen vagy részben aranyból vagy platinából, igazi vagy hamis gyöngyökel vagy korlálokkal, drága- vagy féldrágakövekkel utánzott drágakövekkel kapcsolatban is | 30.- | |||
| 568. | Ezüstmunkák és egyéb külön meg nem nevezett áruk, egészen vagy részben ezüstből, aranyozva vagy igazi vagy hamis gyöngyökkel vagy korálokkal, drága- vagy féldrágakövekkel és utánzott drágakövekkel kapcsolatban is: | ||||
| a) evőeszközök és kanalak, evőeszköznyelek is, darabonkint 10 grammnál nagyobb sulyuak | 12.- | ||||
| b) evőeszközök és kanalak, evőeszköznyelek is, darabonkint 10 gr. vagy ennél kisebb sulyuak | 15.- | ||||
| c) valódi gyémánt- vagy igazi gyöngyékszer ezüst foglalatban | 30.- | ||||
| d) egyéb munkák, továbbá aranynyal lemezelt ezüst munkák (doubléáru) | 30.- | ||||
| 569. | Platinaáruk tudományos vagy ipari használatra | 6.- | |||
| 570. | Külön meg nem nevezett munkák egészben vagy részben valódi vagy hamis korálokból, hamis gyöngyökből (az 567. és 568. sz. alá tartozók kivételével); gránátokból való áruk | 7.- | |||
| 571. | Drágakövek (drága- és féldrágakövek), korálok (valódiak és hamisak), megmunkálva (köszörülve, vágva), foglalat nélkül; igazgyöngyök, foglalat nélkül | 100 kilogrammonkin | 60.- | ||
| 572. | Áruk féldrágakövekből az 567. és 568. sz. alá tartozók kivételével | 100 kilogrammonkint | 240.- | ||
| kilogrammonkint | ||||
| Műszerek (a XLI. osztályba tartozók kivételével): | ||||
| 573. | Műszerek, sebészeti és más orvosi műszerek: | |||
| a) üvegből | 1.20 | |||
| b) másféle anyagokból | 1.70 | |||
| 574. | Mennyiségtani és természettani műszerek | 1.70 | ||
| 575. | Optikai műszerek: | |||
| a) csiptetők, pápaszemek, lorgnettek és másféle szemüvegek: | ||||
| 1. máshol, mint nemes fémből készült foglalatokban | 5.50 | |||
| 2. ezüstfoglalatokban | 7.50 | |||
| 3. arany- vagy platinafoglalatokban | 11.- | |||
| b) szinházi látcsövek, távcsövek és egyéb optikai müszerek: | ||||
| 1. másból, mint nemes fémből vagy aluminiumból készült foglalatokban | 4.80 | |||
| 2. ezüst- vagy aluminiumfoglalatokban | 6.- | |||
| 3. arany- vagy platinafoglalatokban | 10.- | |||
| c) foglalatok és tokok csiptetőkhöz, pápaszemekhez és eféle szemüvegekhez, továbbá másféle optikai műszerekhez: | ||||
| 1. nemtelen fémekből, gyöngyházból, teknősbékahéjból, elefántcsontból (valódiból vagy utánzottból) | 3.- | |||
| 2. másféle anyagokból, a nemes fémek kivételével | 2.40 | |||
| Jegyzet. Nemes fémekből való foglalatok a XLIII. osztály szerint kezelendők. | ||||
| 576. | Külön meg nem nevezett műszerek | 1.70 | ||
| 577. | Mérőeszközök ipari használatra (mérővesszők, izekre osztott mérővesszők, szög-, tapintó- és lyukkörzők, drótmérők és efélék): | |||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| a) méterrudak és izekre osztott mérővesszők fából | 80.- | |||
| b) másfélék | 110.- | |||
| 578. | Mérlegek és mérlegalkatrészek, az 574. sz. alá tartozó pontos mérlegek kivételével: | |||
| a) tizedes- és hidmérlegek | 36.- | |||
| b) másfélék | 72.- | |||
| Hangszerek: | ||||
| 579. | Zongorák, pianinók, harmóniumok és eféle billentyüs hangszerek (az orgonák kivételével) | 110.- | ||
| 580. | Templomi és másféle siporgonák | 30.- | ||
| 581. | Száj- és kéziharmonikák | 60.- | ||
| 582. | Külön meg nem nevezett hangszerek | 24.- | ||
| 583. | Zongora- és pianino-művezetek; harmoniumhangok és hanglemezek | 48.- | ||
| Jegyzet. Hangszerek másféle alkatrészei (a hurok, az egyszerü rezonáncfenekek és a zongorákhoz és pianinókhoz való fémkeret kivételével) ugy kezelendők, mint az illető hangszerek. Rezonáncfenekek és fémkeretek minőségük szerint vámolandók el. | ||||
| 584. | Hurok: | |||
| a) hurok sárgarézből és másféle nemtelen fémekből | 24.- | |||
| b) aczélhurok | 38.- | |||
| c) bélhurok | 120.- | |||
| d) körülfont hurok | 120.- | |||
| e) selyemhurok | 500.- | |||
| Órák: | ||||
| darabonkint | ||||
| 585. | Zsebórák: | |||
| a) arany- vagy aranyozott tokokban | 2.40 | |||
| b) ezüst- vagy ezüstözött tokokban | 1.20 | |||
| c) másféle tokokban | -.70 | |||
| 586. | Óratokok zsebórákhoz: | |||
| a) aranyból vagy aranyozottak | 1.70 | |||
| b) ezüstből vagy ezüstözöttek | -.50 | |||
| c) másfélék | -.25 | |||
| Jegyzet. Az óratokoknak középrészei (u. n. carrues) akkor is, ha fedél nélkül kerülnek behozatalra, ugy vámolandók el, mint a teljes tokok. | ||||
| 587. | Zsebórákhoz való óraművek, óramű-platinák és nyersművek (ebauches) is | -.70 | ||
| 588. | Zsebórákhoz való órarészek: | |||
| 100 kilogr.-kint | ||||
| a) sem ezüstözve, sem aranyozva | 120.- | |||
| b) ezüstözve vagy aranyozva | 240.- | |||
| 589. | Külön meg nem nevezett órák és óraművek; óraállványok (vázak); fogas tengelyek beillesztett csapokkal és rájuk szegecselt kerekekkel | 275.- | ||
| 590. | Mindennemü órarészek az 589. sz. alá tartozó órákhoz | 155.- | ||
| 591. | Toronyórák és ezek alkatrészei | 40.- |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 592. | Konyhasó, nem vegyitve (kősó, főtt só és tengeri só), vagy más anyagokkal vegyitve is (marhasó, sóslug, sósviz), a mennyiben ily vegyülékek más szám alá sorozva nincsenek | 2.- | ||
| csak külön engedély mellett. | ||||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. A vámon felül az elvámolás alapjául vett suly után 100 kilogrammonkint 20 K engedélyilleték fizetendő. | ||||
| 2. A pénzügyministerium a külföldi sónak a rendeleti uton megállapitott feltételek és ellenőrzési módozatok mellett való vám- és engedély-illetékmentes behozatalát engedélyezheti oly gyári és ipari czélokra, melyekre a vonatkozó szabályok értelmében a belföldi gyári sónak beszerzése meg van engedve. | ||||
| 593. | Vegyileg tiszta konyhasó (chlornatrium chemice purum), továbbá szilárd, konyhasó tartalmu forrástermékek, gyógyászati és tudományos czélokra, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 22.- | ||
| 594. | Sósviz és konyhasó-tartalmu anyalugok gyógyászati czélokra, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 5.80 | ||
| 595. | Tengeri viz természetes állapotban (azaz nem töményitve) | vámmentes |
| 100 kilogrammonkint | |||||
| 596. | Külön megnevezett egyszerü testek (elemek): | ||||
| a) kén (darabokban és rudakban), őrölve is és kénvirág; foszfor; fémantimon (antomin regulus, kénantimon regulus); kéncső | vámmentes | ||||
| b) fémarzén (arzenik) | 1.20 | ||||
| 597. | Külön megnevezett oxidok és bázisok: | ||||
| a) marókáli (kausztikus káli, kaliumhydroxyd); marónátron (kausztikus szóda, natriumhydroxid), szilárd | 9.60 | ||||
| b) marókálilug és marónátronlug (marókáli és marónátron vizes oldatai) | 4.80 | ||||
| c) baryumhydroxid (maróbarbyt, kausztikus barbyt); égetett magnézia (magnéziumoxyd, vegyileg nem tiszta) | 1.20 | ||||
| d) baryumsuperoxyd | 12.- | ||||
| e) mesterséges agyagföld (agyagföldhydrát, aluminiumhydroxyd) | 9.60 | ||||
| f) arzénessav (arzéntrioxyd) | 1.20 | ||||
| g) czinkfehér (fehér czinkoxyd), czinkszürke (szürke czinkoxyd) | 9.60 | ||||
| h) mesterséges ónoxyd (ónhamu) | 14.50 | ||||
| i) ólomhamu | 3.60 | ||||
| k) ólomtajt pikkelyekben és darabokban (ezüst- és aranytajt) | 4.80 | ||||
| l) ólomtajt, őrölve, poralakban; sárga ólomoxyd (massicot) és vörös ólomoxyd (minium) | 9.60 | ||||
| m) szénsav, folykony | 7.20 | ||||
| n) ammoniákos viz (gázviz), töményitve | 1.20 | ||||
| o) szalmiákszesz és szarvasagancsszesz | 3.60 | ||||
| p) ammoniák, folyékony (folyékony ammoniákgáz) | 14.50 | ||||
| q) hydrogén-superoxyd | 24.- | ||||
| 598. | Külön megnevezett savak: | ||||
| a) foszforsav, folyékony | vámmentes | ||||
| b) sósav, salétromsav (választóviz); faeczet, nyers | 1.20 | ||||
| c) kénsav (kénsavhydrat): | |||||
| 1. nem füstölgő | 2.- | ||||
| 2. füstölgő | 3.- | ||||
| d) bórsav: | |||||
| 1. nyers | vámmentes | ||||
| 2. finomitott | 7.20 | ||||
| e) oxálsav (czukorsav, sóskasav) | 12.- | ||||
| f) folysav (fluorhydrogénsav) | 24.- | ||||
| Külön megnevezett sók és egyéb vegyületek: | |||||
| 599. | Külön megnevezett kálium-, nátrium- és ammoniumsók: | ||||
| a) trágyasó-félék (nyers kálisók, természetes összetételükben, ugynevezett buroksó és hulladéksó, valamint sókeverékekből készült mesterséges trágyaanyagok); klórkálium (sósavas káli); chilisalétrom (nátronsalétrom); bórax, nyers; borkő, nyers; borseprő, száraz; moslékszén | vámmentes | ||||
| Jegyzet. Trágyasó-félék csak a rendeleti uton megállapitott szabályok értelmében kezelhetők. | | ||||
| b) glaubersó (nátriumsulfát, kénsavas nátron) | -.50 | ||||
| c) kénsavas káli (duplikátsó, káliumsulfát); ketted-kénsavas káli és nátron (kálium- és nátriumhydrosulfát); borkőkészitmény; hamuzsir (szénsavas káli, kaliumkarbonát) 85%-ig terjedő szénsavas kálitartalommal | 1.90 | ||||
| d) szóda (szénsavas nátrium, natriumkarbonát), nyers vagy kristályos | 1.50 | ||||
| e) hamuzsir 85%-nál nagyobb szénsavas kálitartalommal; vizüveg, szilárd (oldható üveg) | 3.60 | ||||
| f) égetett szóda, vizüveg, folyékony (üvegoldat) | 2.40 | ||||
| g) kénsavas és sósavas ammoniák (ammoniáksulfát, ammoniumklorid, szalmiák) | 3.60 | ||||
| h) kálisalétrom (káliumnitrát) | 4.80 | ||||
| i) ketted-salétrom káli és nátron (kálium- és nátriumbikarbonát, soda bicarbonata); bórax, tisztitott; natriumsulfit, szilárd (kénessavas nátron), natriumbisulfit, szilárd (ketted-kénessavas nátron); natriumhyposulfit, szilárd (alkénessavas nátron) | 7.20 | ||||
| k) natriumnitrit; nyers mangánsavas és hypermangánsavas káli és nátron (kalium és natrium manganat és hypermanganat); oxálsavas káli (sóskasó); borkő, finomitott; szénsavas ammoniák | 9.60 | ||||
| l) ketted-kénessavas natron vizes oldatban (bisulfitlug) | 3.60 | ||||
| m) krómsavas káli és nátron (sárga kálium- és nátriumkromát, vörös káliumkromát, vörös kálium- és nátriumbikromát); eczetsavas ammoniák (ammoniumacetat); kaliumacetat (eczetsavas és faeczetsavas káli); natriumacetat (eczetsavas és faeczetsavas nátron) | 14.50 | ||||
| n) ferro- és ferrid-cyankalium, cyannatrium (sárga és vörös véglugsó); ferro-cyankaliczium | 20.- | ||||
| o) kálium- és natriumsulfid (kénkálium és -nátrium), kénmáj is; ammoniumsulfid (kénammonium; klórsavas káli és nátron (kálium- és nátriumklorát); foszforsavas nátrium (nátriumfoszfát) | 24.- | ||||
| 600. | Külön megnevezett kalcium-, strontium-, baryum- és magneziumsók: | ||||
| a) czitromsavak és borkősavas (borsavas) mész; klórmagnezium | vámmentes | ||||
| b) strontiumkarbonát, mesterséges; stronctiumhydroxyd (maróstontian) | -.50 | ||||
| c) klórkalcium, nem tiszta; annaline (mesterséges kénsavas mész); kénbaryum, nyers; mesterséges szénsavas baryt (baryumkarbonát) | 1.20 | ||||
| d) spodium (csontszén) | 2.40 | ||||
| e) klórmész | 3.60 | ||||
| f) gázmész | 3.60 | ||||
| g) fényesitőfehér, barytfehér (mesterséges kénsavas baryt); magnéziumsulfát (kénsavas magnézia, keserüsó) | 7.20 | ||||
| h) kénessavas, ketted-kénessavas és alkénessavas mész (kalciumsulfit, -bisulfit és hyposulfit), szilárd állapotban | 9.60 | ||||
| i) kénessavas, ketted-kénessavas és alkénessavas mész, vizes oldatban | 3.60 | ||||
| k) faeczetsavas mész | 14.50 | ||||
| l) szénsavas mész (kalciumcarbonát), mesterséges; foszforsavas mész (kalciumfoszfát), mesterséges; kalciumcarbid; salétromsavas strontian (strontiumnitrat); klórbaryum (baryumklrorid); salétromsavas baryt (baryumnitrat) | 24.- | ||||
| 601. | Külön megnevezett aluminium-, vas-, króm-, nikkel- és kobaltvegyületek: | ||||
| a) mindennemü vaspácz; vasgálicz; caffer (pörkölt kobaltércz), szmálta, üvegporzó | 1.20 | ||||
| b) timsófélék; kénsavas és sósavas agyagföld (aluminiumsulfát, kloraluminium, aluminiumklorid) | 3.60 | ||||
| c) eczetsavas és faeczetsavas agyagföld | 14.50 | ||||
| d) kénvas (vasszulfid), mesterséges; vasklorid (vassesquiklorid), szilárd; nikkelsulfát (kénsavas nikkeloxydul), nikkelammoniumsulfát (kénsavas nikkelammoniák) is | 24.- | ||||
| 602. | Külön megnevezett réz-, ólon-, czink- és ónvegyületek: | ||||
| a) rézgálicz; admonti gálicz (vas- és rézgálicz keveréke) | 3.60 | ||||
| b) czinkgálicz | 3.60 | ||||
| c) rézrozsda (rézzöld) | 7.20 | ||||
| d) ólomfehér | 9.60 | ||||
| e) faeczetsavas ólon; ónsó (ónkloür) és másféle ónkészitmények; kénsavas ólomoxyd (ólomsulfát), ólomüledék is; ólomczukor; ólomeczet | 14.50 | ||||
| f) salétromsavas rézoxyd (réznitrat); salétromsavas ólomoxyd (ólomnitrat); czinkklorid (klórczikk); czinkkéneg, fehér; lithipone, griffithfehér | 24.- | ||||
| 603. | Külön megnevezett kén-, szelen-, antimon- és arzénvegyületek: | ||||
| a) kénantomin; szénkéneg | vámmentes | ||||
| b) kénarzén (arzénsulfid, operment, realgar) | 1.20 | ||||
| c) szeliniiszap | 3.60 | ||||
| d) kénklorid | 24.- | ||||
| 604. | Külön megnevezett szerves vegyületek: | ||||
| a) glycerin, nyers | 3.- | ||||
| b) glycerin, tisztitott, vagyis viztiszta vagy más szinü, hamumentes | 12.- | ||||
| c) anilinolaj; nitrobenzol; antracen, nyers; naftalin, nyers; karbolsav, nyers | 3.60 | ||||
| d) pyridinaljak | 24.- | ||||
| e) krezol (krezolsav, anyalúg a kristályos tiszta karbolsavból) | 9.60 | ||||
| f) kreolin, lysol és hasonló készitmények | 24.- | ||||
| Egyéb vegyészeti segédanyagok és termékek: | |||||
| 605. | Korom, szénpor és őrült feketitők (a 600. sz. d) pontja alá tartozó, szemmé tört csontszén kivételével) | 4.- | |||
| 606. | Korombiszter (feketelakk) | 6.- | |||
| 607. | Elkészitett nyomdafesték (feketitők) | 15.- | |||
| 608. | Csizmamáz: | ||||
| a) fekete, nem folyékony | 12.- | ||||
| b) másféle, ugynevezett bőrczéme is | 60.- | ||||
| 609. | Mindennemü ragasz | 7.- | |||
| 610. | Gelatine (tisztitott, száritott, állati és növényi kocsonya), porrátörve is és ebből készitett áruk | 30.- | |||
| 611. | Mindennemü enyv, vizahólyag is | 14.50 | |||
| 612. | Fehérje és albuminoidok; kazein, kaseogomme | 14.50 | |||
| 613. | Keményitő (keményitőliszt is) | 16.- | |||
| 614. | Keményitőmézga (dextrin, leiogomme, gommeline) és egyéb külön meg nem nevezett mézgapótlók; csiriz, pép és hasonló keményitőliszt-tartalmu ragasztó és appretáló anyagok | 18.- | |||
| 615. | Sajtolt élesztő | 55.- | |||
| Jegyzet. Ezen vám magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készitése után járó adót. | |||||
| 616. | Másféle élesztő, a borseprő és sajtolt élesztő kivételével | 24.- | |||
| Jegyzet. Anyaélesztő sörfőzdék számára, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | ||||
| 617. | Foszfátok, savakkal feltárva (superfoszfátok) | vámmentesek | |||
| 618. | Szappanpótlók, nem illatosak; poliment; tisztitó paszták, szappantartalom nélkül; keményitőfény (fényesitő keményitő) | 24.- | |||
| 619. | Kollodium, kloroform, methylalkohol (faszesz), aceton; eczetsav töményitett | 60.- | |||
| 620. | Aether: | ||||
| a) aethylaether (kénaether) | 145.- | ||||
| b) másféle egyszerü, valamint mindennemü összetett aetherek, oenantaether is: | |||||
| 1. hordókban | 200.- | ||||
| 2. másféle tartályokban | 300.- | ||||
| 621. | Külön meg nem nevezett gázok folyékony állapotban | 15.- | |||
| 622. | Külön meg nem nevezett vegyészeti segédanyagok és termékek | az érték után | 15% | ||
| Jegyzet. Ha ezen értékvám alkalmazásakor oly vámmegterhelés állana elő, mely 100 kilogrammonkint 120 koronát meghalad, a vám ezen 120 koronát tevő tétel szerint szedendő. | |||||
| 100 kilogrammonkint | |||||
| Firniszek (kenczék): | |||||
| 623. | Olajfirnisz ([olajkencze], gyanta, terpentin vagy kőolaj nélkül): | ||||
| a) hordókban | 12.- | ||||
| b) pléhszelenczékben, palaczkokban és efélékben | 24.- | ||||
| 624. | Fénymázfirnisz ([fénymázkence] gyantával, terpentinnel, kőolajjal vagy alkohollal vegyitve) | 60.- | |||
| Festékek: | |||||
| 625. | Kátrány-festőanyagok | az érték után | 15% | ||
| Jegyzetek. | |||||
| 1. Ha ezen értékvám alkalmazásakor oly vámmegterhelés állana elő, mely 100 kilogrammonkint 120 koronát meghalad, a vám ezen 120 koronát tevő tétel szerint szedendő. | |||||
| 100 kilogr.-kint | |||||
| 2. A kőszénkátrányból száraz destilláció utján nyert termékek a kátrányfestékgyártásnál való további felhasználásra, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentesek | ||||
| 626. | Külön meg nem nevezett festékek | 24.- | |||
| 627. | Mindennemü festékek táblácskákban, zacskókban, tésztaalakban, tokokban (tubuszokban, hólyagokban, csészécskékben, üvegekben, kagylókban és szekrényekben | 65.- | |||
| 628. | Tinta, tintapor, pecsétviasz | 24.- | |||
| 629. | Fekete és szines czeruza, rajzkréta, foglalva és nem foglalva; rajzszén, tus, ugy folyékony, mint szilárd | 60.- | |||
| Gyógy- és illatszerek: | |||||
| 630. | Elkészitett gyógyszerek, valamint felirataik, czimczéduláik, boritékaik és efélék által gyógyszereknek (állati gyógyszereknek is) mondott mindennemü anyagok; gyógyczélokra előkészitett vatták és kötésszerek | 57.- | |||
| Jegyzet. Elkészitett gyógyszeráruk 15 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalommal, mint kevert égetett szeszes folyadékok kezelendők. | |||||
| 631. | Illatos eczetek, zsiradékok és olajok: | ||||
| a) 5 kilogrammot vagy ennél többet tartalmazó tartályokban | 24.- | ||||
| b) 5 kilogrammnál kevesebbet tartalmazó tartályokban | 180.- | ||||
| 632. | Alkoholos, aromatikus esszencziák | 300.- | |||
| 633. | Illatszerek (valamint felszereléseik, czimczéduláik, használati utasitásaik és efélék illatszereknek hirdetett minden illatos anyag és keverék); kozmetikus szerek: | ||||
| a) alkoholtartalom nélkül (arczfesték, illatos hajpor, hajolaj, hajkenőcs, fogpaszta, füstölőkup stb.) | 180.- | ||||
| b) alkoholtartalommal | 300.- | ||||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 634. | Szurokfáklyák | 3.60 | ||
| 635. | Faggyugyertyák | 14.- | ||
| 636. | Külön meg nem nevezett gyertyák és zsirgyártmányok stearinból, czetvelőből, palmitinból, paraffinból és egyéb zsiranyagokból | 28.- | ||
| 637. | Szappan: | |||
| a) közönséges | 12.- | |||
| b) finom, azaz illatos vagy táblácskákban, golyókban, szelenczékben, edényekben | 36.- | |||
| 638. | Viaszgyertyák, viaszfáklyák, viasztekercsek, mécsek, gyujtógyertyácskák | 60.- | ||
| 639. | Áruk mintázott viaszból | 120.- |
| 100 kilogrammonkint | |||||
| 640. | Közönséges gyujtószerek és pedig: kénszálak, gyufák, dörzsölő fidibuszok; természetes páczolt tapló; mesterséges tapló; gyujtó (természetes és mesterséges); papiros-tapló | 17.- | |||
| 641. | Tüzijátékkészitmények | 72.- | |||
| 642. | Kanóczok (gyujtó- és robbantózsinegek) | 60.- | |||
| 643. | Töltényhüvelyek, lőkupakok és gyutacsok, üresek, nem töltöttek | 100.- | |||
| 644. | Töltények, lőkupakok és gyutacsok gyujtóanyaggal, teljesen kész (töltött) állapotban is | csak külön engedély mellett | 145.- | ||
| 645. | Másféle lőanyagok (lőfegyverekből való lövésre); robbantószerek a lőpor alkatrészeiből (salétromból, kénből és szénből) | csak külön engedély mellett | 145.- | ||
| 646. | Az előző szám alá nem tartozó robbantószerek és robbanóanyagok | csak külön engedély mellett | 60.- | ||
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 647. | Könyvek, nyomtatványok, szintugy naptárak irodalmi mellékletekkel, hirlapok, térképek (tudományosak), hangjegyek, iratok (akták és egyéb kéziratok) | vámmentesek | ||
| 648. | Réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fametszetek, szines műnyomatok és efélék; mindezek a mennyiben nem a képnyomóiparnak a 299. sz. alá tartozó tömeggyártmányai; fényképek | vámmentesek | ||
| 649. | Fára vagy nemtelen fémre, vászonra vagy kőre festett képek; eredeti képek és rajzok papiroson | vámmentesek | ||
| 650. | Képnyomólapok nemtelen fémből, kőböl vagy fából | vámmentesek | ||
| 651. | Szobrok (szintugy mellszobrok és állati alakok), valamint domborművek kőből, 5 kilogrammnál sulyosabb darabokban; hasonlóképen szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább is természetes nagyságban | vámmentesek | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Fűzött vagy papiroslemezbe vagy papirosba kötött könyvek, képes művek stb., vagy vászonra vagy papiroslemezre ragasztott térképek és képek a 647. és 648. sz. szerint kezelendők. Könyvek, naptárak, képek, hangjegyek stb. oly kötésekben, melyek egészben vagy részben szövetekkel, könyvkötővászonnal, viaszos vászonnal, bőrrel, czelluloiddal stb. vannak bevonva vagy ezekkel felszerelve, a kötés minősége szerint vámolandók el. | ||||
| Ha a könyvek, képesművek stb. kötésekben, mappákban, kartonokban és efélékben fekszenek, ez utóbbiak anyaguk minősége szerint külön vámolandók. | ||||
| 2. Képek és papiroson levő rajzok (648. és 649. sz.) rámákban, ez utóbbiak anyagának minőségéhez képest kezelendők. Berámázott festményeknél (649. sz.) a rámák minőségükhöz képest külön vámolandók; ha azonban a festmények a rámáktól el nem különithetők, az összsulynak fele a ráma minősége szerint vámolandó. |
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 652. | Állati és másféle trágya, gyártott trágyaszerek (nem sókeverékekből valók) is, a 617. sz. alá tartozó superfosfátok kivételével; fa- és kőszénhamu; csontok; csonthamu; csontliszt; holt csontszén, csupán trágyázásra alkalmas; Thomas-salak és egyéb salak; ráspolyozott szarvak és paták; híg és száritott vér; állati inak; hushulladékok trágyázási czélokra; a vérlugsógyártás maradékai; ammoniákos viz (gázviz), nem töményitve | vámmentes | ||
| 653. | Korpa (mandulakorpa is); rizshulladék; malátacsirák; polyva; a zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok, őrölve is; moslék; répaszeletek kilugozva | vámmentes | ||
| 654. | Törköly: | |||
| a) bortörköly | 15.- | |||
| Jegyzet. Ugyanez szeszgyártáshoz, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| b) másféle | vámmentes | |||
| 655. | Borseprő, tésztaszerü állapotban | vámmentes | ||
| Jegyzetek. | ||||
| 1. Ugyanez szeszgyártáshoz, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | |||
| 2. Folyékony borseprő mint bor vámolandó el. | ||||
| 656. | Az üveggyártásnál előforduló hulladékok, az olvasztó edényből futott tisztátlan üveganyag, üvegcserép és agyagáruk cserepei is; szivacshulladékok; enyvbőr | vámmentesek | ||
| 657. | Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek; tépés (tépett vászon); kalaphulladékok | vámmentesek | ||
| Jegyzet. A vámtarifában külön fel nem sorolt hulladékok, melyek másra nem használhatók, ugy kezelendők, mint ama nyers anyagok, a melyekből e hulladékok valók. |
Általános jegyzet a behozatali vámtarifához.
A más anyagokkal kapcsolatban levő áruk vámtarifaszerü megitélésére, - a mennyiben ezek a kapcsolatok a vámtarifához tartozó végrehajtási utasitás értelmében figyelmen kivül nem hagyandók, vagy a kapcsolat tekintetében magában a tarifában külön rendelkezések nem tétetnek, - a kapcsolat tárgyát képező anyagok három csoportba foglaltatnak és a tarifában mint legfinomabb, finom és közönséges anyagok jelöltetnek meg.
Ezen beosztásnak megfelelően:
a) legfinomabb anyagoknak tekintendők: elefántcsont, teknősbékahéj, gyöngyház, borostyánkő, gagát (valódi vagy utánzott); selyemáruk, csipkék, himzések szőtt és kötött árukon, a 261. és 262. sz. alá tartozó művirágok és levelek; megmunkált disztollak, parókásmunkák és egyéb munkák hajból; féldrágakövek, valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémek (eféle vas vagy aczél is), valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni drótok vagy fonalak és ezekből való munkák, valamint hamis leoni drótokból és fonalakból való munkák;
b) finom anyagoknak tekintendők: kaucsuk, bőr, külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos muszelin, viaszos tafita, könyvkötővászon; csont vagy szaru, mesterséges faragóanyagok (az a) alá tartozó anyagok utánzatainak kivételével; diszitményes, nikkelezett vas vagy aczél, finoman megmunkált (diszitményes, nikkelezett) nemtelen fémek, nikkel, aluminium; tajték és ennek utánzatai, láva, hamis leoni drótok és fonalak, másféle szőtt és kötött áruk (az a) alatt megnevezettek és a közönséges anyagokhoz tartozó kötélverőáruk és durva [a 207. a) 1., 216. a) 1. és 217. a) számok alá tartozó] szövetek kivételével); kapcsolatok mintázott viaszból való árukkal; himzések (nem selyemmel) más, mint szőtt és kötött árukon;
c) közönséges anyagoknak tekintendők mindazok, a melyek a) és b) alatt nincsenek külön megnevezve.
Nemes fémekkel szerelt tárgyak a tarifában foglalt külön határozmányokhoz képet kezelendők, a mennyiben a XLIII. osztályba tartozó áruknak jellegével nem birnak.
| 100 kilogrammonkint | ||||
| 658. | Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy híg papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek | 9.60 | ||
| Minden egyéb itt fel nem sorolt áru vámmentes. |
