A kormány az Ausztriával létesitendő gazdasági kiegyezésre vonatkozó és az azzal összefüggő törvényjavaslatokat, nevezetesen: 1. a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országukkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről; 2. az 1851. évi vasuti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideiglenes szabályozásáról; 3. a magyar szent korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a kétszeres megadóztatások elkerülése végett, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt létrejött egyezményről; 4. a gőzhajózási szállitás használata után járó adónak megszüntetéséről, végre 5. az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalandó évi járulék tárgyában létrejött egyezményhez kötött pótegyezményről szóló törvényjavaslatokat folyó évi október hó 16-án a képviselőházban előterjesztette. Miután ezeket a javaslatokat a képviselőház illetékes szakbizottságai tüzetesen megtárgyalták és jelentéseiket a háznak megtették, a ház azokat november hó 12-ére napirendre is tüzte, oly időben intézkedett tehát a képviselőház az emlitett javaslatok iránt a midőn rendes viszonyok között azoknak legbehatóbb tárgyalása mellett is teljesen elég idő maradt volna arra, hogy ezek a javaslatok 1907. év végére, vagyis arra az időre a midőn Ausztriával fönnálló közgazdasági viszonyainknak az 1899. évi XXX. törvénycikkben megállapitott szabályozása véget ér, törvényerőre emelkedhettek volna. Az azóta kialakult parlamenti helyzet azonban azt az aggodalmat kelti, hogy a jelzett, összefüggő öt törvényjavaslat tárgyalása annyira elhuzódhatik, hogy azok a most jelzett időre törvényerőre nem emelkedhetnek. Az Ausztriával való közgazdasági viszonyaink szabályozatlanságából az ország közgazdaságára háramolható nagy kár, - a mely szabályozatlanságot következményeiben beláthatlan módon sulyosbitaná az a körülmény, hogy az osztrák-magyar bank szabadalma a folyó év végén önmagától megszünnék, ha a bankszabadalomra vonatkozó 1899. évi XXXVII. tc. 8. §-ában megállapitott föltétel csakugyan bekövetkeznék, - kötelességévé tette a kormánynak, hogy oly módról gondoskodjék, a melyen Ausztriával való közgazdasági viszonyaink oly törvényes szabályozást nyernének, a mely a jelzett károsodás bekövetkeztének utját állaná.
Ezen az alapon elindulva, a tisztelettel előterjesztett javaslatban a fönnebb megjelölt szerződés, egyezmény, illetőleg pótegyezmény jóváhagyását, nemkülönben a kiegyezéssel összefügő két törvényjavaslat határozatainak jóváhagyását és az arra való fölhatalmazást kéri a kormány, hogy ezeket a határozatokat 1908. évi január hó 1-étől kezdve hatályba léptethesse. Ez által a kormány jogalapot nyer, hogy az emlitett szerződéseket és egyezményeket az egész szerződési idő tartamára véglegesitse s a szállitási adó megszüntetésére vonatkozó s az egyezményekkel összefüggő törvényjavaslatban foglalt határozmányokat is végleg életbe léptesse, de nem nyer felhatalmazást arra, hogy mindezeket a törvénytárba be is iktathassa. Miután nemcsak kivánatos, hanem az eddig mindig követett gyakorlatnak is az felel meg, hogy ily szerződést képező s törvény erejével biró fontos intézkedések a törvénytárba, forma szerint is beiktattassanak; miután továbbá az is kivánatos, hogy ezen javaslatok, habár szerződéses természetökből folyólag részleteikben nem is változtathatók meg, de a végrehajtásuk tekintetében felvilágositó s a különböző kivánalmakat kifejezésre juttató megvitatás alá vonathassanak: a beterjesztett javaslatok tárgyalása tovább folytattatnék és a javaslatok ezek után a tárgyalások után, annak rendje szerint, forma szerint is beczikkelyeztetnének.
Az ugynevezett kiegyezési javaslatok érdemi tekintetben a most előterjesztett javaslat törvényerőre emelkedése esetén tehát végleg elintéztetnének, s csakis a forma szerinti beczikkelyezés történnék meg későbben. A javasolt jóváhagyást, illetőleg felhatalmazást a kormány ugyanazokhoz a feltételekhez kötötten kéri, mint a minők a kiegyezési javaslatokban vannak megvilágitva. Az egyik feltétel az, hogy Ausztriában is egyidejüleg tartalmilag azonos jogszabályok emelkedjenek törvényerőre, a másik, hogy a vámjövedelmeknek a közös kiadásokra való forditása, a mely rendeltetése a vámjövedelmeknek törvényesen csak a folyó év végéig van megállapitva, a kölcsönös forgalmi és kereskedelmi viszonyok szabályozása iránt megkötött szerződés tartamára biztosittassék. Természetes folyománya ennek a második kikötésnek az, hogy a magyar korona országai is biztositsák a vámjövedelmeknek a közös kiadásokra való forditását.
Habár a vámbevételeknek közös czélokra való forditása iránt az a törvény fog intézkedést tartalmazni, mely a közösügyi költségek arányának megállapitására vonatkozik, s mely legközelebb fog előterjesztetni, s melyet a kormány még ezen év folyamán érvényre kiván emeltetni, azon kapcsolatnál fogva, melylyel a vámjövedelmek a vám- és kereskedelmi viszonyok kölcsönös szabályozásával állanak, ezt a biztositékot feltételkép már ebben a javaslatban is felveendőnek tartjuk. A javaslatot, a mely habár alakilag hasonló természetü ügyeknek szokásos elintézési módjától, a jelzett rendkivüli parlamenti viszonyok miatt el is tér, az alkotmányosság minden követelményének megfelel, ugyanazért a kormány azt megnyugvással, de az ország közgazdasági nagy érdekeire való hivatkozással teljes nyomatékkal is ajánlja elfogadásra.
