1907. évi LV. törvénycikk indokolása

arról az arányról, a melyben a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben közösöknek elismert állami ügyek terheihez hozzájárulnak * 

Általános indokolás

Ennek a törvénynek a javaslatát a ministerelnök 639. sz. a. terjesztette a képviselőház elé, a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapitására kiküldött magyar orsz. bizottság jelentése kapcsán a mely - mellékleteivel együtt - e törvényjavaslat indokolását teszi. A képviselőház pénzügyi bizottsága 643. sz. a. a következő jelentést terjesztette elő: „Tagadhatatlan tény, hogy az országnak ugy az egész közgazdasági élete, valamint az ezzel összefüggő teherviselési képessége az utolsó esztendőkben igen örvendeted módon növekedett. Ezzel szemben tény azonban az is, hogy ezen idő alatt Ausztria haladása nem volt kisebb arányu s gazdasági fejlődése legalább is oly gyors ütemben ment előre mint a mienk. Teherviselési képesség tekintetében tehát semmi esetre sem változott meg a két állam közötti arány oly értelemben, hogy az indokolttá tenné a közösöknek elismert állami kiadásokhoz való hozzájárulási kvótának az adómentesség alapján Magyarország hátrányára való megváltozását.

A magyar pénzügyi kormány igen tanuságos adatokat terjesztett a kvótabizottság elé. - melyek a jelen törvényjavaslathoz is mellékelve vannak - annak számbeli feltüntetése czéljából, hogy mekkora volt a két állam fejlődésének egymáshoz való aránya 1888-tól kezdve az utolsó rendelkezésére álló zárszámadásokig. Ezt a fejlődést többféle szempontból többféle adatok egybevetéséből lehet megállapitani és megitélni. A pénzügyi bizottság egyetért a hozzájárulási arány megállapitására kiküldött magyar országos bizottság azon véleményével, hogy nincsen egyetlen szempont sem, melyből nézve, s nincs egyetlen értékmérő sem. - a gazdasági élet bármely ágazatából vétessék is - melylyel nézve azt lehetne konstatálni, hogy Magyarországnak teherviselési képessége Ausztiához viszonyitva ma nagyobb lenne, mint a minő volt 19 évvel ezelőtt. Teljesen hiányzik tehát közgazdasági viszonyainkban az az alap, mely indokolttá tenné azt, hogy Magyarország a közösöknek elismert állami kiadásokhoz ezentul két százalékkal magasabb arányban járuljon hozzá, mint a minő arányban eddig hozzájárult. Ha ennek daczára mégis elfogadásra ajánljuk a tisztelt Képviselőháznak e javaslatot tesszük azt tisztán és kizárólagosan politikai indokokból, mint a hogy jelentése szerint tette azt a magyar országos bizottság is, melyet e kérdésben az országgyülés két háza kiküldött.”