1907. évi LX. törvénycikk

a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről * 

1. § A magyar királyi közigazgatási biróságról szóló 1896:XXVI. tc. második részének II. fejezetében felsorolt eseteken felül, a mennyiben a kérdés nincs a rendes biróság hatásköréve utalva, a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye: a ministernek (kormánynak), vagy a minister (kormány) bármely közegének a törvényhatóságra sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen azon az alapon, hogy azzal a minister (kormány), vagy a ministernek (kormánynak) közege a törvényhatóságnak, a törvényhatóság szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért.

2. § A közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye különösen akkor, ha az a kérdés válik vitássá, vajon a ministernek (kormánynak), vagy a minister (kormány) bármely közégének volt-e a törvény szerint joga ahhoz, hogy:

a) megsemmisitse a törvényhatóság határozatát, vagy a törvényhatóság helyett maga határozzon (1886:XXI. tc. 10. §-a);

b) a szabályrendeletre nézve módositást, vagy átalakitást kivánjon, vagy rendeleti uton maga állapitsa meg a szabályrendeletet (1886:XXI. tc. 12. §-ának utolsó bekezdése);

c) a törvényt, vagy a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeletét a törvényhatóság helyett maga hajtsa, vagy hajtassa végre (1886:XXI. tc. 18. §-a, 1872:XXXVI. tc. 11. §-a).

3. § A közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye továbbá akkor is, ha az a kérdés válik vitássá, vajjon a ministernek (kormánynak) volt-e a törvény szerint joga ahhoz, hogy

a) a vármegyei törvényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaira járó illetményeket ki ne szolgáltassa (1883:XV. tc. 1. §-a, 1893:IV. tc. 22. §-a, 1902:III. tc. 18. §-a és 1904:X. tc. 14. §-a);

b) a községi (kör-) jegyzők és segédjegyzők javadalmazásának kiegészitésére járó államsegélyt, személyi és korpótlékokat a vármegyének rendelkezésére ne bocsássa (1904:XI. tc. 10. §-a).

4. § E törvény értelmében a közigazgatási biróság előtti eljárásnak nincs helye:

a) oly ügyekben, a melyek kormányzata az 1867:XII. tc. szerint Ausztriával közösen történik;

b) mozgósitás elrendelése esetén ennek, valamint a mozgósitottsági viszonynak egész tartama alatt a mozgósitással és a mozgósitottsági viszonynyal összefüggésben álló rendeletekkel szemben.

5. § Az e törvény alapján emelhető panasz joga megilleti:

a) a törvényhatósági bizottság közgyülését;

b) a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább felét együttesen.

6. § A törvényhatóság bizottság közgyülése e törvényben biztositott panaszjogát a sérelmes rendeletnek, határozatnak a törvényhatóságnál való beiktatását, vagy a sérelmes intézkedések megtételét követő 6 hónapon belül mindaddig gyakorolhatja, a mig az illető rendelet, határozat vagy intézkedés tárgyában érdemleges határozatot nem hozott.

7. § Ha a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a ministernek (kormánynak), vagy a minister (kormány) közegének olyan rendeletéről, határozatáról vagy intézkedéséről szerez tudomást, a mely ellen ezen törvény értelmében a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye, 24 óra alatt köteles jelentést tenni a főispánnak (főpolgármesternek), a ki további 24 óra alatt az illető ministerhez indokolt előterjesztést tesz, kivéve, ha a sérelmes rendeletet, határozatot vagy intézkedést visszavonja, vagy a kérelemhez képest módositja.

A főispán (főpolgármester) akadályoztatása, vagy állásának üresedése esetén a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese közvetlenül fordul a ministerhez.

Ha a minister (kormány) vagy a ministernek (kormánynak) közege a sérelmes rendeletet, határozatot vagy intézkedést a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese által tett jelentés elküldésének napjától számitott 6 nap alatt vissza nem vonja, vagy a kérelemhez képest nem módositja, a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese köteles a közgyülést haladéktalanul olykép összehivni, hogy az további 8 napon belül összeüljön és határozzon abban a kérdésben, hogy kiván-e a közigazgatási birósághoz panaszszal fordulni. Ha erre az időre különben is közgyülés lenne összehiva, a kérdést ez elé kell terjeszteni, még ha az ügy nincs is a tárgysorozatba felvéve.

Sürgős esetekben a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a közgyülést a jelentés elküldésével egyidejüleg, de a legalább 8 napi határidőre is összehivhatja.

8. § Abból a czélból, hogy valamely rendeletnek, határozatnak vagy intézkedésnek e törvény alapján panaszszal való megtámadása kérdésében határozat legyen hozható, a törvényhatósági bizottság tagjainak egyhatoda is kivánhatja a közgyülés összehivását.

A közgyülést a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese köteles haladéktalanul olykép összehivni, hogy az a kérelem benyujtásától számitott 8 napon belül összeüljön.

9. § A törvényhatósági bizottság közgyülésének az a határozata, melylyel a panasz emelését kimondja, felebbvitellel meg nem támadható s a minister által semmi czimen felül nem birálható.

10. § Az e törvény 5. §-ának b) pontja értelmében a jogositottak a panasz jogával a 6. §-ban meghatározott 6 hónapi határidőn belül élhetnek, ha

a) a törvényhatósági bizottság közgyülése, bár erre alkalma nyilt, az illető rendeletnek, határozatnak vagy intézkedésnek panaszszal való megtámadása kérdésében nem határozott;

b) a 8. § értelmében kérelmezett közgyülés meg nem tartatott.

11. § Az e törvény szerint emelt panaszt mindig irásban kell benyujtani, még pedig a törvényhatósági közgyülés panaszát a ministernél, az 5. § b) pontja értelmében jogositottak panaszát pedig a törvényhatóságnál.

A minister a panaszt érkezésétől számitott 6 nap alatt köteles a közigazgatási birósághoz áttenni, kivéve, ha a megtámadott rendeletet, határozatot vagy intézkedést visszavonja, vagy a kérelemhez képest módositja.

Ha a törvényhatóság panaszának a ministerhez való felterjesztésétől számitott 8 nap alatt nem nyer megfelelő választ, a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a panasz másodpéldányát - az előzmények előadása mellett - a közigazgatási biróságnál nyujtja be.

A törvényhatósági közgyülés panaszát abban az esetben, ha a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a 7. § értelmében a főispánhoz (főpolgármesterhez), illetőleg a ministerhez az illető ügyben már jelentést tett, közvetlenül a közigazgatási biróságnál kell benyujtani.

12. § A törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese köteles a törvényhatósági közgyülés panaszát a 11. § szerint a ministernél, vagy a közigazgatási biróságnál haladéktalanul benyujtani, az 5. § b) pontja értelmében jogosittottaknak a törvényhatóságnál benyujtott panaszát pedig a közigazgatási birósághoz felterjeszteni.

Egyszersmind köteles a közigazgatási birósághoz közvetlenül benyujtott vagy felterjesztett panaszról a ministernek jelentést tenni.

13. § A törvényhatósági bizottság közgyülését megillető panasz benyujtására szolgáló határidő (1896:XXVI. tc. 93. §-a) azon közgyülés befejezését követő nappal kezdődik, mely a panasz emelését elhatározta.

Az 5. § b) pontja értelmében jogositottak panaszának benyujtására szolgáló határidő a 10. § a) pontjában emlitett esetben a közgyülés befejezését követő nappal, az ugyane § b) pontjában emlitett esetben a közgyülés megtartására megszabott nyolcz napi határidőt (8. §) követő nappal kezdődik.

14. § Az 5. § b) pontja értelmében jogositottak által emelt panaszt csak mindazok együttesen vonhatják vissza, a kik előterjesztették.

Egyesek elhalálozása esetében ez az intézkedés a fennmaradó panaszlókra vonatkozik.

15. § A törvényhatósági bizottság által a sérelmes rendeletnek, határozatnak a törvényhatóságnál való beiktatást, vagy a sérelmes intézkedés megtételét követő 15 napon belül elhatározott panasz a végrehajtást felfüggeszti.

Az 5. § b) pontja értelmében jogositottak panasza is felfüggeszti a végrehajtást, ha az illető közgyülés (10. §) a panaszemelést felfüggesztő hatállyal határozhatta volna el.

Az előző bekezdésekben megszabott időn belül emelt panasz sem függeszti fel a végrehajtást, ha az 1896:XXVI. tc. 103. §-ában emlitett esetek valamelyike forog fenn, vagy ha a panasz a szabadságolt és tartalékos katonák behivására vonatkozó rendeletek ellen irányul.

16. § A közigazgatási biróság az e törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, a mennyiben a panasznak helyt ad, a megtámadott rendeletet, határozatot vagy intézkedést, kivéve a 3. §-ban emlitett eseteket, csak megsemmisitheti, de érdemlegesen nem intézkedhetik.

17. § Az e törvény alapján emelt panaszra nézve a közigazgatási biróság előtti eljárásban a magánpanaszra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az e törvény alapján emelt panasz a közigazgatási biróság a minister, vagy a panaszló kivánságára soronkivül köteles elintézni.

18. § Ha a törvényhatóság, illetőleg ennek első tisztviselője valamely rendelet, határozat, intézkedés végrehajtása körül fennálló törvényes kötelességét elmulasztaná vagy megtagadná: az 1886:XXI. tc. 64. §-ában és az 1872:XXXVI. tc. 70. §-ában körülirt felhatalmazásnak van helye.

19. § A panasz megujitásának - kivéve az 1896. évi XXVI. tc. 139-144. §-aiban szabályozott ujrafelvétel esetét - az e törvény által a közigazgatási biróság hatáskörébe utalt ügyekben sincs helye.

20. § Oly rendeletekre nézve, melyek az országgyülés által meg nem szavazott adóra, vagy meg nem ajánlott ujonczokra vonatkoznak, a jelenlegi törvényes állapot marad érvényben. (1886:XXI. tc. 20. §-a, 1872:XXXVI. tc. 13. §-a.)

21. § E törvény alapján csak olyan határozatok, rendeletek és intézkedések ellen lehet panasszal élni, melyek a törvény hatályba lépte után keletkeztek.

22. § Ez a törvény Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki.

Fiume várost és kerületét illetőleg e törvény alkalmazásánál a főispán (főpolgármester) helyett a fiumei kormányzó (kormányzó-helyettes), a törvényhatósági bizottság helyett a fiumei képviselőtestület értendő.

23. § Az 1886:XXI. tc. 65. §-a és az 1872:XXXVI. tc. 71. §-a első bekezdésének az a rendelkezése, hogy a főispán (főpolgármester) a nem engedelmeskedő tisztviselőket és közegeket elmozdithatja és véglegesen engedelmeskedő tisztviselőket és véglegesen helyettesitheti, valamint az 1886:XXI. tc. 65. §-ának második és harmadik bekezdése és az 1872:XXXVI. tc. 71. §-ának második bekezdése hatályukat vesztik.

Az 1886:XXI. tc. 19. §-a, 57. §-ának e) pontja, 68. §-ának c), d) és h) pontjai, 73. §-ának d), e) és h) pontjai, továbbá az 1872:XXXVI. tc. 12. §-a, 69. §-ának e) pontja és 74. §-ának d) és e) pontjai, a mennyiben a törvénybe ütköző rendeletekkel szemben követendő eljárást szabályozzák, szintén hatályukat vesztik.

24. § E törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére