1. § A rendes biróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság között ugyszintén a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére Budapesten hatásköri biróság állittatik fel.
2. § A hatásköri biróság elnöke háromévenkint váltakozva a m. kir. Curiának és a m. kir. közigazgatási biróságnak az elnöke. Az elnöki tisztet az első három évben a m. kir. Curia elnöke viseli.
A hatásköri biróság elnöki tisztében a m. kir. Curia elnökét a m. kir. Curia másodelnöke, a m. kir. közigazgatási biróság elnökét a m. kir. közigazgatási biróság másodelnöke helyettesiti. A másodelnök akadályoztatása esetében a helyettest a rangsor szerint a hatásköri biróság elnöke jelöli ki, a hatásköri biróságnak a vezetése alatt álló birósághoz tartozó tagjai sorából.
3. § A hatásköri biróság tagjai: az elnökön kivül a m. kir. közigazgatási biróságnak nyolcz-nyolcz itélőbirája (tanácselnök, curiai biró, közigazgatási biró.)
Az itélőbirákat a m. kir. Curia és a m. kir. közigazgatási biróság teljes ülésben, saját tagjai sorából három év tartamára titkos szavazással választja.
a tagokat akként kell megválasztani, hogy a hatásköri biróságnak a m. kir. Curiának mind polgári, mind büntető osztálya és a m. kir. közigazgatási biróságnak mind általános közigazgatási, mind pénzügyi osztálya képviselve legyen.
A megválasztott a megválasztást elfogadni köteles és a hatásköri birósági tagságról nem mondhat le. A megválasztott nem lehet tovább tagja a hatásköri biróságnak, mint a meddig tagja az őt megválasztó biróságnak. Annak a tagnak a helyébe, a kinek tagsága a három év letelte előtt megszünik és a szükséghez képest annak a tagnak a helyébe, a ki a működésben előreláthatólag huzamosabb időn át akadályozva van, a három év hátralevő tartamára uj tagot kell választani.
4. § A hatásköri biróság az elnökön kivül hat tagból alakult tanácsban határoz.
A tanács elnöke: a hatásköri biróság elnöke vagy helyettese, vagy a hatásköri biróság elnöke részéről a vezetése alatt álló birósághoz tartozó tagok sorából a rangsor szerint kijelölt itélőbiró.
A tanács három tagjának a m. kir. Curia, három tagjának a m. kir. közigazgatási biróság itélő birájának kell lennie.
5. § Az 1869:IV. tc. 19. és 22. §-a a hatásköri biróságra is kiterjed.
Az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében az 1891:XVII. tc. 41. §-ának rendelkezéseit a hatásköri biróság tagjaira is alkalmazni kell. Az ily viszonyban levők közül az alsóbbállásu tag, egyenlő állásuk közül a későbben kinevezett tag helyébe kell uj tagot választani.
Arra nézve, hogy a hatásköri biróság tagjai érdekeltség okából mely ügy elintézésében nem vehet részt, a polgári törvénykezési rendtartás szabályait kell alkalmazni. Az érdekeltség felett szükség esetében a hatásköri biróság határoz.
6. § Ügyrendjét a hatásköri biróság teljes ülésben a ministerium jóváhagyásával állapitja meg. Az ügyrendre nézve a m. kir. Curia elnökét és a m. kir. közigazgatási biróság elnökét, a mikor bármelyikük a hatásköri biróságnak nem elnöke, előzetesen meg kell hallgatni.
A jegyzői és ügykezelési munka végzését az ügyrend határozza meg.
7. § A törvény értelmében hatásköri összeütközés esete akkor merül fel:
1. ha mind a rendes biróság, mind a közigazgatási biróság vagy közigazgatási hatóság, ugyszintén ha mind a közigazgatási biróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik;
2. ha a rendes biróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz tartozik;
3. ha a rendes biróság - akár nem jogerősen, akár jogerősen - és a közigazgatási biróság ugyanannak az ügynek érdemében határozott;
4. ha a rendes biróság nem jogerősen és a közigazgatási hatóság - akár nem jogerősen, akár jogerősen - ugyanannak az ügynek az érdemében határozott;
5. ha a fentemlitett birói vagy közigazgatási hatóságnak egyike hatáskörét a 2. pont értelmében megállapitotta, másika pedig a 3., vagy a 4. pont értelmében ugyanannak az ügynek érdemében határozott.
A rendes biróság és a közigazgatási biróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a biróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó.
A közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között a 2. pontnak megfelelő esetben felmerült hatásköri összeütközésre nézve az eljárás tekintetében a m. kir. közigazgatási biróságról szóló törvény rendelkezései érintetlenül maradnak.
8. § Az a birói vagy közigazgatási hatóság, a melynek határozata következtében a hatásköri összeütközés felmerült, hivatalból haladéktalanul, legkésőbb 15 nap alatt köteles a felmerült összeütközési esetre vonatkozó összes iratokat - ideértve az ügyben eljárt másik birói vagy közigazgatási hatóságnak szükség esetében beszerzendő iratait is - közvetlenül a hatásköri birósághoz felterjeszteni.
9. § A felterjesztő birói vagy közigazgatási hatóság a hatásköri összeütközés felmerültéről az ügyben eljárt másik közigazgatási vagy birói hatóságot nyomban értesiteni köteles.
A hatásköri összeütközés felmerültét a rendes biróság az igazságügyministernek, a közigazgatási hatóság annak a ministernek, a kinek ügykörébe az összeütközésre alkalmat adó ügy tartozik, a tényállás közlésével haladéktalanul tudomására juttatja. Ugyanennek a ministernek hozza tudomására a közigazgatási biróság a rendes birósággal szemben felmerült hatásköri összeütközés esetét.
10. § A felmerült hatásköri összeütközés az eljárás folytatását és az érdemi határozat jogerőre emelkedését felfüggeszti, a halaszthatatlanul szükséges intézkedések megtételét azonban nem zárja ki.
A mennyiben a hatásköri összeütközés felmerülte idején végrehajtás rendelkezésének vagy folytatásának lehet helye, a végrehajtás a hatásköri összeütközés elintézéséig a biztositó intézkedések foganatositásán tul nem terjedhet, kivéve, ha a végrehajtás elhalasztásából helyrehozhatatlan kár származnék.
11. § A hatásköri biróság elnöke az iratok beérkezése után az ügynek előadót rendel.
Ha az ügy kellő felszerelésének, nevezetesen a felek vagy az ügy megjelölésének, vagy a szükséges iratoknak hiánya miatt tárgyalásra nem alkalmas: az elnök az előadóval együtt a hiányok pótlásáról gondoskodik és a tárgyalásra a hiányok pótlása után tüzhet határnapot. Ha pótlásra nincs szükség, a tárgyalásra nyomban kell határnapot kitüzni.
A tárgyalás határnapjáról a felet és ha a felet az ügyben ügyvéd képviselte, a képviselőt értesiteni kell.
A tárgyalás határnapjáról továbbá értesiteni kell azt a ministert, a kinek ügykörésbe tartozik az az ügy, a melyből az összeütközés felmerült. Ha a hatásköri összeütközés rendes birósággal szemben merült fel, az igazságügyministert, bünvádi ügyben pedig ezenfelül a koronaügyészt is értesiteni kell.
A határnapot akként kell kitüzni, hogy az értesités kézhezvétele és a határnap között rendszerint harmincz nap maradjon.
12. § Az ügyfelek, valamint az érdekelt minister, bünvádi ügyben a koronaügyész is, a tárgyalási időköz első felében a hatáskör kérdésében a hatásköri birósághoz irásbeli nyilatkozatot adhatnak be.
A nyilatkozatot indokolással ellátva annyi példányban kell beadni, hogy a hatásköri biróságnak és a felek mindegyikének egy-egy példány jusson.
A nyilatkozat másod- és további példányait az ügybeli ellenfelekkel közölni kell.
Az ügy iratait a nyilatkozat beadására jogosultak az ügyrendben meghatározott időben és helyen megtekinthetik.
13. § A nyilatkozatot a félnek ügyvédi képviselettel kell benyujtani.
Az ügyvéd köteles a polgári peresügyekre fennálló szabályoknak megfelelő alakban kiállitott meghatalmazását a nyilatkozathoz csatolni és a nyilatkozatot ellenjegyzéssel ellátni. Az e szabályoknak meg nem felelő nyilatkozatot az elnök az előadóval együtt hivatalból visszautasitja.
A birói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnok, a királyi közjegyző, egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár, az, a kinek birói hivatalra, vagy ügyvédségre minősitő oklevele van és a jogtudor saját ügyében vagy atyai hatalma alatt álló kiskoru gyermeke, gyámoltja, vagy gondnokolta ügyében, továbbá mint nejének meghatalmazottja, ügyvédi képviseletre nem szorul.
A királyi kincstár és a közalapitványok képviseletére, valamint a vádhatóság képviseletére vonatkozó szabályokat ez a § nem érinti.
14. § A tárgyalásra, a mennyiben a jelen törvényből más nem következik, a m. kir. közigazgatási biróságról szóló törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
15. § A fél a tárgyaláson - a 13. § második és harmadik bekezdésének esetét kivéve - csak ügyvédi képviselettel jelenhetik meg.
A minister, ha nem fél, de mint hatóság a közérdeket képviseli, a tárgyaláson bármely közhivatalnokkal képviseltetheti magát.
16. § A nyilatkozat (12. §) elmaradása, ugyszintén a kellően értesitett félnek, a ministeri képviselőnek vagy a koronaügyésznek a tárgyaláson meg nem jelenése a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát nem gátolja.
17. § A tárgyalás az előadó előterjesztésével kezdődik.
Az előadó előterjesztése után a felek (15. §), a ministeri képviselők és a koronaügyész felszólalhatnak.
A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
18. § Ha a hatásköri biróság az eljárásban oly lényeges hiányt tapasztal, a mely a szóbeli tárgyaláson nem pótolható, ugyszintén, ha a hatásköri kérdés elintézésére döntő tényállás sem az iratok alapján, sem a jelenlevők meghallgatásával nem derithető ki: a hatásköri biróság a hiányok pótlása vagy a tényállás kideritése iránt valamely alsóbbfoku birói vagy közigazgatási hatóság utján intézkedik.
19. § A hatásköri biróság csak a felől határoz, hogy az ügyben az eljárás a rendes biróság, a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, vagy hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikének a hatáskörébe sem tartozik vagy hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel.
Arra, hogy a birói vagy közigazgatási uton melyik birói vagy közigazgatási hatóságnak kell eljárnia, a hatásköri biróság határozata nem terjeszkedhetik ki.
A hatásköri biróság határozata végérvényes és az azzal eldöntött ügyben mind a rendes és a közigazgatási biróságot, mind a közigazgatási hatóságot kötelezi.
20. § A hatásköri biróság határozatát Ő Felsége a király nevében hozza.
A határozatot indokolni kell.
A határozatot a tárgyalás határnapján, esetleg azonnal kitüzendő más határnapon kell kihirdetni. A kihirdetés nyolcz napnál hosszabb időre el nem halasztható.
21. § A hatásköri biróság határozatát a feleknek, az érdekelt ministereknek, bünvádi ügyben a koronaügyésznek is, az ügyben eljárt hatóságoknak kézbesitteti.
A hatásköri biróság az iratokat a felterjesztő hatóságnak küldi vissza.
22. § Az eljárás bélyeg- és illetékmentes.
23. § Az eljárás költségének viseléséről vagy a költség kölcsönös megszüntetéséről a hatásköri biróság az eset minőségéhez képest saját belátása szerint határoz.
Az ügyvédi képviselettel okozott költségben az ellenfél nem marasztalható.
24. § A hatásköri biróság költségben marasztaló határozata végrehajtásának elrendelését a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő lakhelye szerint illetékes kir. járásbiróságnál lehet kérni.
25. § A fél az ügyében felmerült hatásköri összeütközés esetét (7. §) a hatásköri biróságnál közvetlenül bejelentheti (13. §). A hatásköri biróság elnöke az ügy előadójával együtt a bejelentés vétele után a vonatkozó iratokat beszerzi. Az eljárásra a 11-24. §-ok alkalmazandók.
26. § Ha oly ügyben, a melyben csak a fél fellépése (keresete, kérelme, magáninditványa stb.) alapján lehet eljárásnak helye, a felek egyértelmüen kijelentik, hogy az ügyükben felmerült hatásköri összeütközés esetének elintézését nem kivánják, a 7. § I. esetében az iratok felterjesztése, ha pedig az iratokat már felterjesztették, az összeütközés elintézése elmarad. A hatásköri biróság előtt történő ily kijelentésre a 13. § alkalmazandó.
Az összeütközés esetének hatásköri birósági elintézése akkor is elmarad, ha a hatásköri összeütközés a fennálló törvényes intézkedéseknek megfelelő közigazgatási intézkedés következtében megszünik.
A hatásköri biróság e § esetében az iratokat elintézetlenül visszaküldi a felterjesztő hatósághoz.
27. § Ennek a törvénynek a rendelkezéseit a folyamatban lévő hatásköri összeütközési esetekre is alkalmazni kell.
28. § Ennek a törvénynek hatályossága Fiume városára és kerületére is kiterjed.
29. § Az 1869:IV. tc. 25. §-ának első bekezdése és az 1879:XXXI. tc. 134. §-a hatályát veszti.
Oly hatásköri összeütközésre, mely Horvát-Szlavon és Dalmátországok biróságával vagy más autonom hatóságával szemben merül fel, ez a törvény nem terjed ki. Az 1896:XXVI. tc. 158. §-ának első bekezdése alá eső ügyekben a közigazgatási biróság és Horvát-Szlavon és Dalmátországok birósága vagy más autonom hatósága között felmerülő hatásköri összeütközésre nézve az 1896:XXVI. tc. 159. §-a érintetlenül marad. Egyebekben az 1896:XXVI. tc. 159. §-a hatályát veszti.
30. § E törvény életbeléptetésének napját a ministerium határozza meg. Végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
