A nagykikinda-aradi helyi érdekű vasut létesitése ugy közforgalmi, mint különösen közgazdasági szempontokból bir jelentőséggel, a mennyiben egyrészt összeköttetést létesit a m. kir. államvasutak arad-tövisi és valkány-varjasi és folytatólag a temesvár-szegedi vonalai között s ekként a m. kir. államvasutaknak az ország keleti része és a Tisza vidéke közti csereforgalmát szolgálja és fejleszti, másrészt pedig hivatva lenne, a vonalmenti termékeny és igen gazdag vidék mezőgazdasági termékeinek a fogyasztás czéljaira való elszállitását megkönnyiteni, ez uton a gazdasági termékek értékét növeli és a belterjes gazdálkodást elősegiteni. Ezen helyi érdekü vasut engedélyezési tárgyalása 1907. évi április hó 27-én tartatott meg. A vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A tisztelettel idezárt helyszinrajzi vázlatban feltüntetett vasut a m. kir. államvasutak Nagykikinda állomásából kiágazólag a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasut Lovrin és a m. kir. államvasutak Perjámos állomásán át a m. kir. államvasutak ujarad-aradi vonalszakaszának együttes használata mellett a m. kir. államvasutak Arad állomásáig, mint forgalmi végpontig vezető fővonalból, továbbá ennek Perjámos közelében a Maros folyóhoz vezető vontatóvágányából és a m. kir. államvasutak Nagykikinda állomásától Nyerőig, illetve a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekü vasut Lovrin állomásától a magyar királyi államvasutak Zsombolya állomásáig vezető szárnyvonalaiból állana.
A nagykikinda-aradi fővonal épitési hossza 85 kilométert, a lovrin-zsombolyai szárnyvonal épitési hossza 26.7 kilométert, a nagykikinda-nyerői szárnyvonalé 15.5 kilométert, tehát az egész helyi érdekü hálózat épitési hossza 127.2 kilométert tenne ki. A helyi érdekü vasut szabványos nyomtávval épittetnék és a pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 km legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a nagykikinda-perjámosi, nagykikinda-nyerői és lovrin-zsombolyai vonalakon 3‰-ben, a perjámos-ujaradi vonalon pedig 5‰-ben állapittatnék meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23.6 kg-nál könnyebbek nem lehetnének és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün elhelyezendők, hogy igénybevételük 6.000 kg keréknyomás alatt cm2-ként 1000 kg-ot meg ne haladjon. A csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó és kibővitendő Nagykikinda, Perjámos, Zsombolya, Ujarad, Arad és Lovrin állomásokon kivül a következő állomások lennének létesitendők:
A) A nagykikinda-ujaradi fővonalon:
1. Nákófalva állomás 250 méter hosszban.
2. Nagykomlós keresztező állomás 360 m. h.
3. Kisősz állomás 250 m. h.
4. Pészak állomás 250 m. h.
5. Marospart állomás 300 m. h.
6. Marosrév rakodóhely 200 m. b.
7. Székeskut-Nagyfalu keresztező állomás 360 m. h.
8. Munar feltételes megállóhely 70 m. h.
9. Németszentpéter állomás 250 m. h.
10. Fönlak vizállomás 410 m. h.
11. Ujvinga feltételes megállóhely 70 m. h.
12. Zádorlak állomás 250 m. hosszban.
B) A nagykikinda-nyerői szárnyvonalon:
13. Nagyteremia állomás 300 méter hosszban.
14. Nyerő végállomás 385 m. hosszban.
C) A lovrin-zsombolyai szárnyvonalon:
15. Bogáros állomás 300 méter hosszban.
16. Csatár keresztező állomás 360 m. h.
17. Grabac állomás 300 m. hosszban.
A nagykikinda-ujaradi fővonal tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6.830,000, a lovrin-zsombolyai szárnyvonalé 2.161,000, a nagykikinda-nyerőé 1.159,000, az egész helyi érdekü vasut épitési és üzletberendezési tőkéje tehát 10.150.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 79,769 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 636,000 korona, rendes tartalékalapra 56,000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédmüvek, továbbá vizjavitási berendezések költségeinek fedezésére külön tartalékalapként 30,000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerü felhasználása után netán fennmaradó része a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 10.150,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis 3.552,600 korona erejéig törzsrészvények, 65%-a, vagyis 6.597,400 korona beszerzése czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 3.552,600 korona törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak:
A) A nagykikinda-aradi fővonalra:
Temesvármegye 100,000 K.
Arad sz. kir. város 120,000 K.
Nagykikinda város 50,000 K.
Zádorlak község 60,000 K.
Fönlak 70,000 K.
Németszentpéter község 70,000 K.
Munár község 20,000 K.
Székeskut község 60,000 K.
Perjámos község 100,000 K.
Pészak község 30,000 K.
Lovrin község 40,000 K.
Kisősz 100,000 K.
Nagykomlós 100,000 K.
Nákófalva 50,000 K.
Összesen 970,000 K.
B) A nagykikinda-nyerői szárnyvonalra:
Nagykikinda város 30,000 K.
Nagyteremia község 100,00 K.
Nyerő község 50,000 K.
Összesen 180,000 K.
C) A lovrin-zsombolyai szárnyvonalra:
Zsombolya község 30,000 K.
Grabacz község 100,000 K.
Csetér község 100,000 K.
Bogáros község 80,000 K.
Lovrin község 10,000 K.
Összesen 320,000 K.
Végösszeg 1.470,000 K.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosittatnának:
a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott 50 éven át fizetendő 44,600 korona. 892,000 korona tőkeértékben;
b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 50,750 korona évjáradék 1.015,000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen.
A most emlitett állami hozzájárulások a tényleges tőke 8.8, illetve 10%-át teszik és igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os maximális segélyezés mérvén alól maradnak. A fentebb biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 3.377,000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezeténél 175,600 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezését az engedélyt kérő vállalta magára. A helyi érdekü vasut üzletét a m. kir. államvasutak a bevételek százalékos osztása mellett kezelnék. Tekintettel az államvasutaknak azon fontos érdekeire, melyek az arad-perjámosi utirányhoz füződnek, kiköttetnék, hogy ezen vonalszakaszt a m. kir. államvasutak a kereskedelemügyi minister által egyoldalulag megállapitandó pályahasználati dij fizetése ellenében peáge-vonal gyanánt a saját helyi dijszabásukba felvehessék. Az átmeneti forgalom tekintetében a szóban forgó helyi érdekü vasut különben is fontosabb szerepet játszván, szükségesnek látszott az átmeneti forgalmaknak évi átalányösszegben való megváltása, hogy ekként a m. kir. államvasutaknak a dijszabási és irányitási önrendelkezései jog minden tekintetben biztosittassék. Az átalányösszeg a forgalmi adatok tüzetes mérlegelése alapján évi 40,000 koronában állapittatnék meg. Az engedélyezés további feltételei általában megegyeznek a helyi érdekü vasutak engedélyezésénél kikötni szokott feltételekkel. A tisztelettel előadottak után s annak felemlitése mellett, hogy az engedélytkérő Kraushaar Károly temesvári lakos a 300,000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot letette és a helyi érdekü vasut megépitésére és üzletére feltétlen kötelezettséget elvállalta, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, elfogadni s hason czélból azt a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
