Bács-Bodrog vármegyének a szabadka-zombor-gombosi és szabadka-kula-palánkai vasutvonalak között elkerülő vidéke jóllehet a meglevő vasutvonalaktól nagyobb távolságra nem esik, tekintettel a közutaknak még nagy részben kiépitetlen voltára, a biztos és gyors közlekedés előnyeit nélkülözni kénytelen s ekként e fejlődésképes gazdag vidék gazdasági terményeinek a piaczra hozatalában, másrészt pedig a közigazgatási, ipari és kereskedelmi központjával, nevezetesen Szabadka városával való érintkezésében hátráltatva van, mely hátrányokon a zombor-óbecsei transersális vonalnak legutóbb történt megépülése csak részben segitett. Erre való tekintettel az érdekeltség a vidéket átszelő ujabb vasuti tervezetnek, nevezetesen a m. kir. államvasutak Szabadka állomásából kiágazólag Pacsé-Ómoravicza és Duboka községek irányában a zombor-óbecsei helyi érdekü vasut Cservenka állomásán át Veprőd és Szentfülöp községek érintésével a baja-zombor-ujvidéki helyi érdekü vasut Hódság állomásáig, majd innen folytatólag Bácsordas község irányában a m. kir. államvasutak szabadka-dáljai vonalának Ujgombos állomásáig vezetendő fővonalból, továbbá az emlitett vonalon létesitendő Bácsordas állomásból való elágazással Dernye, Bács, Bácstóváros és Borócz községek irányában ujpalánkáig vezető szárnyvonalból és végül Ujpalánkától folytatólag a Dunapartig vezető vontatóvágányból álló helyi érdekü vasutnak megvalósitása iránt a tárgyalásokat a Gfrerer, Schoch és Grossmann budapesti épitési vállalat czéggel még az 1904. évben folyamatba tette.
Ez alapon a nevezett czég az előmunkálati engedélyért folyamodván, ennek elnyerésével a terveket elkészitette s ezek alapján a vasut közigazgatási bejárása 1906. évi augusztus hó 6-án és a következő napokon, az engedélyezési tárgyalás pedig 1907. évi március hó 18-án tartatott meg. A vasut épitési és üzletberendezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A % alatt tisztelettel idezárt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett egész helyi érdekü vasuthálózat hossza 134 klm, melyből a szabadka-cservenka-gombosi fővonalra 98.4 klm, a bácsordas-ujpalánkai szárnyvonalra, 34.2 klm, az ujpalánka-dunaparti vontató vágányra pedig 1.4 klm hossz esik. A pálya szabványos nyomtávval épittetnék és gőzüzemre olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés illetve esés 5‰-ben állapittatnék meg.
A nyilt pályán 300 méternél kisebb sugaru kanyarulatok létesitése meg nem engedtetnék, kivéve a dunaparti vontató vágányon, a melyen 200 méter sugaru kanyarulatok alkalmazására is engedély adatnék. A folyó méterenként legalább 23.6 kilogramm sullyal biró aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon helyeztetnének el, hogy igénybevételük 6000 kilogram keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogramot meg ne haladjon.
A helyi érdekü vasuton a következő állomások és megálló-helyek létesittetnének:
a) A szabadka-gombosi fővonalon:
1. Szabadka (külváros) rakodó állomás 200 m. hosszban,
2. Kisvörösegyháza-kitérő rakodó állomás 335 m. h.
3. Vámtelek rakodó állomás 200 m. h.
4. Györgyén-kitérő rakodó állomás 335 m. h.
5. Pacsér vizállomás 385 m. h.
6. Ómoravicza keresztező állomás 365 m. h.
7. Angyalbandi rakodó állomás 250 m. h.
8. Középsőszállás rakodó megállóhely 150 m. h.
9. Duboka-kitérő rakodó állomás 335 m. h.
10. Lászlószállás rakodó megállóhely 150 m. h.
11. Veprőd keresztező állomás 365 m. h.
12. Szentfülöp rakodó állomás 300 m. h.
13. Hódság-Kálvária rakodó állomás 200 m. h.
14. Bácsordas elágazó- és mozdony-állomás 400 m. h.
15. Kisgombos rakodó állomás 200 méter hosszban.
b) A bácsordas-ujpalánkai szárnyvonalon:
16. Dernye rakodó állomás 250 méter hosszban.
17. Bács vizállomás 385 m. h.
18. Bácstóváros keresztező állomás 365 m. h.
19. Borócz rakodó állomás 300 m. h.
20. Ujpalánka vég- és mozdonyállomás 400 méter hosszban.
c) Az ujpalánka-dunaparti vontató vágányon:
21. Palánka-Dunapart átrakodó hely 300 méter hosszban.
Ezenfelül a m. kir. államvasutak Szabadka és Ujgombos állmásai, továbbá a zombor-óbecsei helyi érdekü vasut Cservenka és a baja-zombor-ujvidéki helyi érdekü vasut Hódság állomása az uj helyi édekü vasut csatlakozása folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakittatnának és kibővittetnének. A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 11.552. 000 koronában, az az pályakilométerenként 86,208 koronában állapittatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 688,000 korona lenne forditandó, rendes tartalékalap képzésére 60,000 korona, a pályán létesitendő hóvédmüvek költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 45,000 korona hasittatnék ki. A kilométerenként épitési és üzletberendezési költségeknek aránylag magas volta egyrészt a munkabérek és az épitési anyagok árának az utóbbi időben történt rendkivüli emelkedése, másrészt pedig azon körülményre vezethető vissza, hogy a vasut mindenütt értékes földeken vezet keresztül, melyeknek a vasut czéljaira való megszerzése, illetve kisajátitása igen tetemes összegeket fog igényelni. A 11.552,000 koronát tevő tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 4.043,200 korona törzsrészvények, 65%-a vagyis 7.509,000 korona pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján fedeztetnék.
A 4.043,200 koronányi törzsrészvény tőkéből a helyi érdekeltség összesen 2.400,000 koronát jegyzett, és pedig:
1. Bács-Bodrog vármegye közönsége 1.070,000 koronát.
2. Szabadka sz. kir. város közönsége 350. 000 K.
3. Pacsér község 100,000 K.
4. Ómoravicza község 200. 000 K.
5. Cservenka község 80,000 K.
6. Vepród község 80,000 K.
7. Szentfülöp község 80,000 K.
8. Hódság község 80,000 K.
9. Bácsordas község 120,000 K.
10. Dernye község 40,000 K.
11. Bács község 100,000 K.
12. Borócz község 50,000 K.
13. Bácstóváros község 50.000 koronát.
Összesen 2. 400,000 koronát.
Az állam részéről a helyi érdekü vasut segélyezésére az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő hozzájárulások biztosittattak:
a) a m. kir. postának a helyi érdekü vasuton az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállitása fejében a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 25,000 korona átalány 500,000 korona tőkeértékben;
b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból külön állami segély czimén ugyancsak 50 éven át fizetendő évi 57,160 korona évjáradék 1.143,200 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás, a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen.
A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 4.4, illetve 9.89%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os maximális segélyezés mérvén alul maradnak. A helyi érdekü vasut üzletét a tonna kilometrikus költségmegtéritésen alapuló ugynevezett szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak kezelnék, kiköttetnék azonban, hogy a helyi érdekü vasut három évi kezelés után kötelezhető lesz az elért tényleges eredmények alapján megállapitandó osztókulcs szerint a százalékos szabványnak megfelelő szerződésre áttérni. Az engedélyezés további feltételei teljesen megegyeznek a helyi érdekü vasutak engedélyezésénél általában kikötni szokott feltételekkel. A tisztelettel előadottak után, - s annak felemlitése mellett, hogy az engedélyt kérő Gfrerer, Schoch és Grossmann épitési vállalat, budapesti czég a 450,000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot a m. kir. központi állampénztárba letette, s egyben a vasuthálózat megépitésére és üzletére a megállapitott feltételek mellett feltétlen kötelezettséget vállalt, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó 675. sz. a. tisztelettel idezárt törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.
