1. § Az 1875:XLVII. tc. 13. §-a hatályon kivül helyeztetik, s helyébe az alább következő rendelkezések lépnek.
2. § A keresetadó II. osztályába azok az adóalanyok tartoznak, a kik a kivetés évében a fennálló szabályok értelmében:
a) föld- és házadó fizetésére kötelezvék;
b) tőkekamat- és járadékadóval lajstromszerüleg vannak megróva; végül
c) a házközösségek fejei.
Azok a közös vagyonbirtokosok, a kiknél az állami egyenes adó, a fennálló szabályok értelmében, hányadrészeik arányában egyénenkinti felosztás alá nem kerül, hanem az adóelőirás terhükre egy adófőkönyvi tétel alatt történik, mint nem fizikai személyek, a II. osztályu keresetadó kivetése szempontjából is egy adóalanynak tekintendők.
3. § Adómentesek:
1. a házközösségek fejei az 1886:XXXVII. tc. 3. §-ának 2. pontja értelmében;
2. családtagjaikkal együtt mindazok, kiknél az évi adóalap (5. §) tiz koronánál nem nagyobb.
4. § Ha a családfő II. osztályu keresetadó fizetésére kötelezett, az 1875:XXIX. tc. 4. §-ában emlitett családtagjai mint ilyenek adóznak még akkor is, ha a 2. §-ban emlitett adókkal külön is meg vannak terhelve.
Ez esetben azonban a családtagok terhére kivetett állami adók a családfő adóalapjához számitandók.
5. § A II. osztályu keresetadó abban a községben vettetik ki, ahol az adóalany rendes lakását tartja, illetőleg székel.
A kivetés alapját az adóalany terhére a megelőző évben a II. osztályu kereseti adó kivételével bárhol kivetett egyenes adóknak (ideértve a földtehermentesitési járulékot is) egybevont összege alkotja.
Az egybevonás módozatát a pénzügyminister rendeletileg szabályozza.
Uj adózóknál a folyó évi kivetés képezi az adóalapot.
6. § A II. osztályu keresetadó tétele:
1. két korona, ha az adóalap 10 koronát meghalad, de 40 koronánál nem nagyobb;
2. négy korona, ha az adóalap 40 koronát meghalad, de 100 koronánál nem nagyobb;
3. hat korona, ha az adóalap 100 koronát meghalad, de 200 koronánál nem nagyobb; végül
4. nyolcz korona, ha az adóalap a 200 koronát meghaladja.
A 3. §-ban foglalt adómentességektől eltekintve, a családtagok adótételeire nézve az 1875:XXIX. tc. 13-14. §-ai változatlanul maradnak.
7. § A tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875:XXII. tc. 4. §-a a következőképen egészittetik ki:
Az adó kulcsa két százalék:
a) a házassági életközösségben nem lévő nőnek tartásdija, s a lemenőknek, fogadott gyermekeknek, vőnek vagy menynek s a testvéreknek ellenszolgáltatás nélkül, de tényleg kikötötten és rendszeresen adott járadékok után;
b) a katonatisztek és katonai hivatalnokoknak adóköteles házassági óvadéka után;
c) a bányahaszonbér és a bányamivelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) után.
8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a végérvényesen még meg nem állapitott adókat is a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg állapittathassa meg.
9. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, rendelkezéseinek érvénye azonban az 1908. évi január hó 1-ső napjától kezdődik. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
