I. Az 1871:LV. tc. 4. §-a helyébe 4. §. megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
4. § Ha az 1871:LV. tc. 3. §-ában felsorolt aránykulcsok egyike sem alkalmazható, az arányositandó területből csak azok részesülnek, a kik abban a községben, a melynek határához a terület tartozik, belsőséggel birnak.
A telepitvényesek az 1873. évi XXII. t. -czikk alapján tulajdonukká vált belső és külső birtok után az arányositandó területből osztályrészt nem igényelhetnek.
A jogosultak illeménye az egyesek által birt belső és külső birtok területe arányában állapitandó meg olyformán:
a) hogy az erdők, havasok és a mivelés alatti határon kivül fekvő legelők és kaszálók, továbbá a közösből tett foglalások a kiszámitásnál kihagyassanak és
b) hogy a belső telkek területe háromszoros mennyiségben számittassék.
II. Az 1880:XLV. tc. 6. §-a helyébe 6. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
6. § A tagositás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területére kiterjed.
Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégitést.
A tagositást bármelyik birtokos kérheti. A biróság a tagositást elrendeli, ha előzetesen a földmivelésügyi minister egy e czélra összeállitott gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagositást a községre nézve hasznosnak és czélszerüen keresztülvihetőnek mondotta ki és ha a tagositást kivánók birtoka a tagositandó község területének legalább egynegyedrészét teszi ki.
Az egynegyedrész területi kiszámitása tekintetében az adókataszteri adatok az irányadók.
Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapitványi javak, a közintézetek, az árvák és gondokság alatt levők birtoka, urbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányositás alá tartozó oly közös használatu területek, a melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagositást kivánók birtokához számitandók.
Ha a földmivelésügyi minister a tagositást az illető községre nézve hasznosnak és czélszerüen keresztülvihetőnek nem mondja ki, a tagositás csak akkor rendelhető el, ha az azt kivánók birtoka a tagositandó község területének felerészét teszi ki.
Ennek a felerésznek kiszámitásánál az ötödik bekezdésben felsorolt területek a tagositást ellenzők birtokához számitandók.
III. Az 1892:XXIV. tc. VI. czikkelyében foglalt 7. § helyébe 7. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
7. § Természetes határokkal biró vagy mivelésmód által elkülönitett egyes határrészeknek (düllők) gazdasági javitások czéljából kivánt külön tagositása bármelyik birtokos kérelmére a község összes határának tagositása nélkül is megengedhető (részleges tagositás).
A II. czikkelyben foglalt 6. § 3-7. bekezdéseinek rendelkezései részleges tagositások esetében is alkalmazandók azzal, hogy az egynegyed, illetőleg felerész birtok kiszámitásánál csak a tagositandó terület és az ebből az egyeseket illető birtokrészek szolgálnak a számitás alapjául.
A tagositás megengedhetőségét eldöntő elsőfoku határozat meghozataláig bármelyik birtokosnak az eljáró birósághoz benyujtott indokolt kérelmére a földmivelésügyi minister gazdasági szakbizottságának véleménye alapján kimondhatja azt, hogy a község határához tartozó nagy kiterjedésü erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak.
IV. Az 1880:XLV. tc. 8. §-a helyébe 8. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
8. § Az 1894:XII. tc. 12. §-a értelmében az osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányositás vagy az urbéri elkülönités folyama alatti vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871:III. tc. 42. § 2. és 3. bekezdésében és illetve 79. §-ában megállapitott előfeltételei is megmaradnak.
A közlegelő azonban más alkalmas és megfelelő becsértékü területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik és ha ahhoz a földmivelésügyi minister beleegyezését adja.
A kicseréléssel járó költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető és ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakitása szükséges, az átalakitás költségei a tagositó érdekeltséget terhelik.
Azokban a községekben, a melyekben az általános tagositás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégiti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell kihasitani, illetve kiegésziteni. A kihasitás vagy kiegészités szükségét, ugyszintén az összterületből e czélra kihasitandó terület nagyságát és helyét a tagositás czélszerüsége és kiviteli módja tekintetében véleményadásra hivatott gazdasági szakbizottság javaslata alapján a földmivelésügyi minister állapitja meg.
A tagositás alá kerülő birtokokból a közlegelő czéljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni és az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát, a melynek használata legelő-szabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy elsősorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe.
A közlegelő megállapitható területe a tagositás alá kerülő birtokok területének 5%-át meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb százalékban egyhangulag meg nem állapodott.
Erdők vagy havasok urbéri elkülönitése vagy arányositása alkalmával az azok között lévő egyes földrészletek akkor is kicserélés alá vehetők, ha a határ tagositása folyamatban nincsen.
A kicserélés ilyen esetben is a tagositás elvei szerint történik.
Olyan erdők közötti részletek, a melyek az 1880. évi január 1-én állandó lakással be voltak telepitve, általános tagositás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett cserélhetők ki.
V. Az 1880:XLV. tc. 9. §-a helyébe 9. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
9. § A földmivelésügyi minister határozatával felszerelt tagositási kérelem nyomán a helyszinére tárgyalás tüzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagositás elrendelésének előfeltételei megvannak-e.
Ha a földmivelésügyi minister a tagositást hasznosnak és czélszerüen keresztülvihetőnek mondta ki, a tárgyalásra szabályszerüen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagositásba beleegyeznek, ellenesetben ugy, mint a kik a tagositást ellenzik.
A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék a tagositás megengedhetősége felett itéletet hoz, a mely kir. itélőtáblához felebbezhető.
A kir. Curiához felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. itélőtábla az első biróság itéletét megváltoztatta.
Ha a tagositás nem engedtetett meg, az ebbeli itélet jogerőre emelkedésétől számitott öt éven belül tagositás ujólag nem kérhető.
VI. A II., III., IV. és V. czikkelyek szabályait azokban a folyamatban levő tagositási ügyekben is kell alkalmazni, a melyekben a megengedhetőség kérdése még jogerős határozattal eldöntve nincsen.
VII. Az 1892. XXIV. tc. VII. czikkelyében foglalt 13. § helyébe 13. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
13. § Az urbéri elkülönités, arányositás vagy tagositás alatti területekre nézve az eljárás folyamán felmerülő határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési vitás kérdések fölött, valamint az urbérileg elkülönitendő vagy arányositandó területek birtokállásának ideiglenes fentartása fölött a törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint külön tárgyalást tart és első fokon önállóan itél.
Ezekben a kérdésekben a további eljárásra, valamint a bizonyitásra és a perorvoslatokra az 1893:XVIII. törvénycikknek az e törvény 1. § 5. m) pontjában felsorolt keresetekre nézve megállapitott szabályai alkalmazandók. Perujitásnak ez ügyekben helye nincs.
Ezek a külön tárgyalandó kérdések az urbéri birtokrendezés, arányositás vagy tagositás menetére halasztó hatálylyal nem birnak.
VIII. Az 1892:XXIV. tc. VIII. czikkelyében foglalt 14. § helyébe 14. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
14. § Urbéri elkülönitési, arányositási és tagositási eljárásban a müszaki teendők ellátására csak erre jogositott földmérő alkalmazható.
A földmérők és segédeik minősitésének és az egyöntetü müszaki eljárásnak részletei rendelettel szabályozandók.
A jogositott földmérők és segédeik állandóan alkalmazott birósági szakértők minőségével birnak.
Azt, hogy az 1871:VIII. és 1891:XVII. t. -czikkben foglalt fegyelmi szabályok a jogositott földmérőkre és segédeikre minő módositással alkalmazhatók, továbbá, hogy a jogositott földmérők és segédeik ellen rendbirság kiszabásának mely esetekben és minő módozatok közt van helye: az igazságügyminister rendeleti uton szabályozza.
IX. Az 1892:XXIV. tc. X. czikkelyében foglalt 15. § helyébe 15. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
15. § Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti.
E bizottság urbéri elkülönitési, tagositási és oly arányositási ügyekben, melyeknél csak egy község van érdekelve: egy elnökből, két rendes és két póttagból áll.
Az elnököt az eljáró biró nevezi ki a község urbéri elkülönitési, tagositási vagy arányositási ügyében nem érdekelt azon gazdasági szakértők közül, a kiket a földmivelésügyi minister kijelöl.
Erdők osztályozása és becslése esetében az ezt a munkálatot teljesitő szakértői bizottság elnöke mindig az erdészeti hatóságnak a földmivelésügyi minister által kijelölt szakközege.
A bizottság tagjait a birtokosok érdekcsoportjai választják, ugy, hogy mindenik érdekcsoportra egy rendes és egy póttag választása esik.
A szakértők választásánál érdekcsoportok:
a) urbéres viszonyu községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt urbéresek; az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak;
b) városokban, szabad és vegyes községekben urbéri elkülönitésnél, arányositásnál, vagy általános tagositásnál a község összes területének, részleges tagositásnál pedig a tagositás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönitendő vagy arányositandó közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kimaradnak és ezek tulajdonosai a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt.
Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak.
Oly arányositásoknál, a melyeknél több község van érdekelve, a bizottságba mindegyik község egy rendes tagot és egy póttagot választ.
Ha valamely érdekcsoport vagy község a választást elmulasztja, vagy ha a megválasztott szakértő a tárgyaláson meg nem jelen: a szakértői bizottságot a kellő számra az eljáró biró kinevezés utján kiegésziti. A rendes tag helyébe azonban első sorban a megválasztott póttag lép.
Az osztályozást és becslést teljesitő szakértői bizottságnak a müködő földmérő vagy segédje sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (1892:XXIV. tc. XI. czikkellyében foglalt 16. §), a nélkül azonban, hogy ezért külön dijazást igényelhetne.
X. Az 1880:XLV. tc. 25. § helyébe 25. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
25. § Az arányositandó közös birtok, ha annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönitendő.
Ezenkivül az arányositandó közös birtokból illetményének természetben elkülönitését - az érdemleges tárgyalás rendjén - kivánhatja:
1. szántóföldekből, rétekből, kaszálókból, nádasokból, minden részes fél illetményeinek nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;
2. erdőkből, legelőkből és havasokból:
a) a volt földesur saját illetményére, valamint volt urbéresei összilletményére nézve, az illetmények nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;
b) mindaz a többi részes fél saját egyéni illetményére nézve, a kinek a kihasitandó illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja.
A természetben elkülönitett egyéni birtokrészek szabad tulajdonná lesznek. A közösen maradó területek használata a megállapitott arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket.
Az 1880. évi szeptember 10. napja után élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok után, vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek természetben való elkülönitése csak abban az esetben rendelhető el, ha azok után illetményeik elkülönitését a volt tulajdonosok egyénenkint is igényelhették volna.
A közösen maradt erdőkből, legelőkből és havasokból a már befejezett arányositási eljárás után, habár az a részesedési arány megállapitására korlátozottan történt is, továbbá az 1871:XIII. tc. 32. § tekintetbe vételével elkülönitett erdőkből egyéni illetmények elkülönitésének sem birtokrendezési, sem polgári peres eljárás után helye nincsen, azok részére sem, a kik azt az érdemleges tárgyalás során jogszerüen kérelmezhették volna.
A földmivelésügyi minister indokolt esetekben megengedheti, hogy a közösben maradó erdők oly részletei, a melyek fekvésüknél és talajuk minőségénél fogva állandó legeltetésre alkalmasak és a közös birtokosok legelő-szükségletének kielégitésére szükségesek, a közösen maradó legelőhöz vagy havashoz (havasi legelőhöz), és viszont a közösben maradó legelő vagy havasi legelő) oly részletei, a melyek a talaj termő erejének veszélyeztetése nélkül legeltetésre tovább nem használhatók, a közösben maradó erdőhöz csatoltassanak. A faállományért befolyó pénz ilyen esetben elsősorban a legelővé való átalakitással és a közös legelő okszerü berendezésével és jókarban tartásával járó költségek fedezésére forditandó.
XI. Az I. és X. czikkelyek szabályait kell alkalmazni az ennek a törvénynek hatálybaléptekor folyamatban levő, arányositási és arányositással kapcsolatos tagositási ügyekben is.
Ha azonban a részesedés jogosultságának, az aránykulcsnak és terjedelmének kérdése e törvény hatálybalépte előtt jogerős birói határozattal eldöntetett; továbbá ha az illetményének természetben való elkülönitésére igényt tartó részes fél (1880:XLV. tc. 25. §) illetménye ugyanezen időpont előtt jogerős birói határozattal megállapittatott és elkülönitendőnek mondatott ki: ugyanazok a kérdések a jelen törvény vonatkozó szabályai alá nem vonhatók.
XII. Az 1892:XXIV. tc. XVI. czikkelyében foglalt 28. a) § 2. bekezdéséből e szavak a „kolozsvári kataszteri igazgatóság utján”, 4. bekezdéséből pedig e szavak „kolozsvári kataszteri igazgatóság utján” kimaradnak.
Az 1880:XLV. és az 1892:XXIV. t. -czikkek szövegében előforduló e megjelölés: „hitelesitő mérnök helyett hitelesitő „kataszteri mérnök”, „mérnök”, „müködő mérnök” helyett „földmérő”, továbbá az 1892:XXIV. tc. szövegében előforduló e megjelölés: „állandó kataszter” helyett „országos kataszteri felmérés”, „kataszteri szabályok” helyett pedig „kataszteri felmérési szabályok” értendő.
XIII. Az 1880:XLV. tc. 32. §-a helyébe 32. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
32. § Tagositás esetében az eljárás összes költségeit valamennyi érdekelt fél és pedig általános tagositás esetében a község területén levő összes birtoka földadójának arányában, részleges tagositás esetében pedig tagositás alá jött birtoka földadójának arányában, készpénzben köteles viselni.
Általános tagositás esetében azonban azok a birtokosok, a kik a község területén három birtokrészletnél kevesebb részletből álló és összesen egy kat. holdnál nem nagyobb birtok után vannak földadóval megróva: csupán a szerződésileg kikötött földmérői munkadijnak az állami hozzájárulással nem fedezett összegéből a fent meghatározott arány szerint rájuk eső részt viselik. Az ezen felüli összes többi költségek a többi birtokosokat terhelik.
A birtokmennyiség megállapitására az adókataszteri adatok az irányadók.
Azok a birtokosok, kik a tagositandó községben csak beltelekkel birnak, a költségek viselésére csak akkor és annyiban kötelezhetők, a mikor és a mennyiben a tagositással egyidejüleg foganatositott birtokrendezés vagy arányositás utján részökre illetmény állapittatik meg.
Ha a tagositással kapcsolatban erdők, legelők vagy nádasok urbéri elkülönitése vagy arányositása is vitetik keresztül, a költségek viselésére nézve a tagositási szabályok alkalmazandók.
XIV. az 1892:XXIV. tc. XIX. czikkelyében foglalt 33. § helyébe 33. § megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
33. § Az arányositás és tagositás költségeiről az eljáró biró a felek meghallgatásával előirányzatot készit, a melynek megvizsgálása és jóváhagyása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik.
Az eljárás befejezése után a költségek végleges összegét az igazságügyministeri számvevőség előleges számfejtése után ugyancsak a kir. törvényszék állapitja meg.
Az előirányzott, valamint a végleg megállapitott költségeket a földadóval együtt a közadók módjára az ezek kezeléséről szóló törvényben megjelölt közegek hajtják be és kezelik.
A behajtás, a mennyiben az érdekelt felek egyetértőleg rövidebb időt nem állapitanak meg, az előirányzott költségekre nézve nyolcz, a pótlólag megállapitott költségekre nézve pedig további két év alatt eszközlendő.
Az általános és részleges tagositás összes költségeit a kir. kincstár előlegezi.
A költségek előlegezésének, kivetésének, behajtásának és kezelésének részletei a közadókról szóló törvények intézkedéseinek megfelelő alkalmazásával, továbbá a behajtott előlegek kifizetésének ideje s módja és az ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelmüveletek feltételei, valamint a szükségesnek mutatkozó átmeneti intézkedések rendeleti uton szabályozandók.
A birtokrendezési költségjárulékok kivetésére és behajtására az 1867:X. tc. intézkedései nem nyernek alkalmazást.
XV. Az 1892:XXIV. tc. XXII. czikkelyében foglalt 36. a) §)§ után 36. b) §)§ megjelöléssel a következő uj szakasz lép:
36/B. § A kir. törvényszék az itéleteket és az egyezségre vonatkozó határozatokat a törvényhatósági tiszti ügyésznek is kézbesitteti.
A törvényhatóság tiszti ügyésze a kézbesitett itélet vagy határozat ellen közérdekből épen olyan jogorvoslatokkal élhet, mint bármely más érdekelt fél.
Ha a tiszti ügyész jogorvoslattal élt, a felebbviteli biróság az egyezséget nemcsak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából, hanem még a tekintetben is megbirálja, vajjon nem ütközik-e valamely anyagi jogszabályba.
A tiszti ügyész eljárásának részletei rendelettel szabályozandók.
XVI. Az 1871:LV. t. -czikknek, továbbá az 1880:XLV. t. -czikknek és az ennek egyes rendelkezéseit módositó és kiegészitő 1892:XXIV. törvénycikknek azon szakaszai, melyek helyett a jelen törvény uj rendelkezéseket léptet életbe, hatályon kívül helyeztetnek.
XVII. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, belügyi, pénzügyi és földmivelésügyi ministerek bizatnak meg; valamint felhatalmaztatnak, hogy a jelen törvény életbeléptetésének idejét rendeleti uton határozzák meg. Felhatalmaztatnak továbbá, hogy a fennálló rendeletek hatályon kivül helyezésével az eljárás részleteit és az átmeneti intézkedéseket rendeleti uton szabályozzák, és a kibocsátandó rendeleteket szükség esetében pótolhassák és módosithassák.
