1. § A Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonában egyesült somogyszobb-barcsi, balatonszentgyörgy-somogyszobbi és kaposvár-barcsi helyi érdekü vasutvonalak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyminister bizatik meg.
Az 1. § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő:
A Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak egyesitett engedélyokirata
A balatonszentgyörgy-somogyszobbi és a somogyszobb-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaságok egyesüléséből keletkezett barcs-balatoni helyi érdekü vasut részvénytársaság és a kaposvár-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaság társasági különállásuk megszüntetésével Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság elnevezés alatt egy társasággá egyesülvén, ezen részvénytársaság azon kérelmét terjesztette elő, hogy a tulajdonában egyesült somogyszobb-barcsi, balatonszentgyörgy-somogyszobbi és a kaposvár-barcsi helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag részére egységes engedélyokirat adassék ki.
Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a somogyszobb-barcsi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1899. évi XLVII. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1890. évi január hó 2-án 70,641/89. szám alatt kiadott engedélyokirat, továbbá a balatonszentgyörgy-somogyszobbi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1893. évi XI. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1893. évi junius hó 8-án 37,781. szám alatt kiadott engedélyokirat és végül a kaposvár-barcsi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1904. évi XXX. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1904. évi szeptember hó 12-én 58,834. szám alatt kiadott engedélyokirat ezennel hatályon kivül helyeztetnek és a Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság részére a következő egységes engedélyokirat adatik ki:
1. § Ezen „engedélyokirat” erejénél fogva a Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság, mint a somogyszobb-barcsi és a balatonszentgyörgy-somogyszobbi helyi érdekü vasut részvénytársaságok egyesüléséből alakult barcs-balatoni és a kaposvár-barcsi helyi érdekü vasut részvénytársaságok jogutódja engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya Balatonszentgyörgy állomásából kiágazólag a magyar királyi államvasutak Somogyszobb állomásán át a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya Barcs állomásáig, továbbá a magyar királyi államvasutak Kaposvár állomásától, mint forgalmi kezdőponttól kiindulva a kaposvár-kaposmérői vonal együttes használata mellett a Kaposmérőnél beiktatott csatlakozó forgalmi kitérőtől kiágazólag Kadarkuton át a királyi szabadalmazott pécs-barcsi vasut Darány és Barcs állomásai között beiktatott Rigócz kitérőig, illetve a rigócz-barcsi vonalrész együttes használata mellett, a császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság Barcs állomásáig, mint forgalmi végpontig megépült vasutvonalakat, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadtalanul üzletben tartsa.
2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében és az engedélyes részvénytársaság jogelődeire nézve érvényben állott mértékben és terjedelemben továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá - mint engedélyesre - kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi július hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1. §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz - annyiban, a mennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a magyar korona országaiban közforgalomra szolgáló helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1904. évi márczius hó 26-án 15,400. szám alatt kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 1890. évi január hó 2-án 70,641/89., 1893. évi junius hó 8-án 37,781. és az 1904. évi szeptember hó 12-én 58,834. számok alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épp ugy, amint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.
4. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
5. § A császári királyi szabadalmazott déli vaspálya Balatonszentgyörgy és Barcs állomásaihoz a m. kir. államvasutak Kaposvár-Kaposmérő és Somogyszobb állomásaihoz, való csatlakozás, valamint ezen állomások és a csatlakozó vonalrészek, nemkülönben a magyar királyi államvasutak kaposvár-kaposmérői és a királyi szabadalmazott pécs-barcsi vasut rigócz-barcsi vonalrészének közös használata iránt az e részben fennálló, illetve ezután kötendő szerződések határozmányai irányadók.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozásra, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 8. 950,000 K azaz: nyolczmilliókilenczszázötvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 634,000 koronát, tartalékalap képzésére pedig 120,000 koronát forditott.
A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át az engedélyes részvénytársaság - mint jogutód - tulajdonába, a melyben az egyesüléskor jogszerüen fennáll.
A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
7. § Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ez idő szerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák müszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek ezen biztositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. tc. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
10. § A menet- és szállítási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg.
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban tiz fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
Amennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér dijtétel szedhető be.
b) Utipodgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint 0,80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Utipodgyásznál szabadsuly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru-osztályban 1,80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1,20 fillér és a terjedelmes áruk után 2,40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál - maximalis viteldij gyanánt - a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijszabásokat megfelelően leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.
Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát a társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át. Ezen jog gyakorlásának módozatai, valamint az abból folyó részletes feltételek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződésben szabályoztatnak;
5. hogy - a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el, - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani, és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.
11. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik, vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
13. § A katonaság és a katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a minenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegitése és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fenntartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek mint a hadsereg kiegészitő részei a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.
A posta-szállitás feltételeit - az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
16. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.
Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75,000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.
Uj építkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelző-készülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, - a vonatkozó táborkari térkép kapcsán - külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités, vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda-, távbeszélő- és villamosberendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda, vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések - az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja.
Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.
17. § Mihelyt a polgári, vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg, a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1966. évi április hó 3-áig követelhető.
18. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát - a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.
19. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalék-igényeinek, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
20. § A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1986. évi április hó 3-án éjféli 12 órakor jár le.
Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódjai azokat teljes jó karban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2-ik §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-nak c) pontjában körülirt állami megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1926. évi április hó 3-ika állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken lévő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő és villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn lévő cselekvő-követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
21. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:
a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;
b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1926. évi márczius hó 31-ig; és
c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) az 1908. évi január hó 1-ső napjától 1910. évi április hó 30-ig terjedő időtartamra.
22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fenntartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, - nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés, vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtatni.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.
24. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.
25. § Jelen engedélyokirat az azt beczikkelyező törvény hatályba léptével emelkedik érvényre.
