1. § A budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasutvonalak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister bizatik meg.
Az 1. § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő:
A budapest-tiszai helyi érdekü vasut egyesitett engedélyokirata
A budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasut részvénytársaságok társasági különállásuk megszüntetésével budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság elnevezés alatt egy társasággá egyesülvén, ezen részvénytársaság azon kérelmét terjesztette elő, hogy a tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag részére egységes engedélyokirat adassék ki.
Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a budapest-lajosmizsei helyi érdekü vasut épitésére és üzletére a volt közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1888. évi február hó 24-én 8214. szám alatt kiadott engedélyokirat és ehhez a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1898. évi julius hó 5-én 41,842. szám alatt kiadott függelék, továbbá a kecskemét-tiszaughi helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1896. évi IX. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1896. évi junius hó 4-én 38,470. szám alatt kiadott engedélyokirat, valamint a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1904. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1904. évi szeptember hó 12-én 58,878. szám alatt kiadott engedélyokirat ezennel hatályon kivül helyeztetnek és a budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság részére a következő egységes engedélyokirat adatik ki:
1. § Ezen „engedélyokirat” erejénél fogva a budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság, mint a budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasut részvénytársaságok jogutódja, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar királyi államvasutak budapest-czeglédi vonalának Lőrinczi átrakodó állomásából kiágazólag Lajosmizsén át a magyar királyi államvasutak Kecskemét-alsópályaudvar állomásáig s innen a magyar királyi államvasutak Kecskemét-kecskemét-alsópályaudvari vonalszakaszának együttes használata mellett a m. kir. államvasutak Kecskemét állomásán át a tiszaughi révig, illetve a Tisza partjáig vezető fővonalból és ennek Kisnyir állomásából kiágazólag Kerekegyházáig vezető szárnyvonalból álló már megépült vasutvonalakat, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egyeséges engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.
A helyi érdekü vasut forgalmi végpontja gyanánt Budapestet illetőleg megállapittatnak:
a) a személyforgalomban a m. kir. államvasutak Kőbánya-alsópályaudvar állomása;
b) az áruforgalomban pedig a m. kir. államvasutaknak Budapest székesfőváros területén a Duna balpartján fekvő összes állomásai mindazon üzemekre nézve, a melyekre azok be vannak rendezve.
Mi mellett engedélyes részvénytársaság részére biztosittatik, hogy a helyi érdekü vasut személyszállitó vonatai a m. kir. állami vasutak Budapest nyugoti pályaudvar állomásáról indittatnak, illetve továbbittatnak.
Ezen intézkedésekből folyó részletes feltételek az alábbi 9. § értelmében kötendő egységes üzletkezelési szerződésben állapittatnak meg.
2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében és az engedélyes részvénytársaság jogelődeire nézve érvényben állott mértékben és terjedelemben továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak, viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá - mint engedményesre - kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz, annyiban, amennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a magyar korona országaiban közforgalomra szolgáló helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1904. évi márczius hó 26-án 15,400. szám alatt kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a volt közmunka- és közlekedésügyi ministernek 1888. évi február hó 24-én 8,214. szám alatt, továbbá a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 1896. évi junius hó 4-én 38,470. és 1904. évi szeptember hó 12-én 58,878. számok alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében - már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épp ugy, mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.
4. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
5. § A m. kir. államvasutak Lőrinczi átrakodó és Kecskemét állomásaihoz való csatlakozás, ugyszintén ezen állomások és a csatlakozó vonalrészek, valamint a m. kir. államvasutak kecskemét-kecskemét-alsópályaudvari szakaszának közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6. 472,000 korona, azaz hatmilliónégyszázhetvenkettőezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 750,200 koronát, tartalékalap képzésére illetve kiegészitésére pedig 65,000 koronát forditott.
A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerü felhasználásukig osztalékban nem részesitendők.
7. § Az engedélyes társaság köteles a forgami eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
8. § Az engedélyezési biztositékoknak a magyar királyi központi állampénztárban ez idő szerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek ezen biztositék-részleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, miáltal az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
9. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
10. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér dijtétel szedhető be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint 0. 80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad suly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru osztályban 1. 80 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1. 20 fillér és a terjedemes áruk után 2. 40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál - maximális viteldij gyanánt - a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedeme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijaszabásokat megfelelően leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.
Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes társaság:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy a szolnok-kiskunfélegyházai helyi érdekü vasutnak Laky-telek állomáson át irányuló átmeneti forgalmában, továbbá azon esetben is, ha a kecskemét-tiszaughi vagy kecskemét-lajosmizsei vonalak egy más vasuttal csatlakozást nyernének, ezen csatlakozási ponton át irányuló átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát a társaság a kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei vonalán a magyar királyi államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen jog gyakorlásának módozatai, valamint az abból folyó részletes feltételek a fenti 9. § értelmében kötendő egységes üzletkezelési szerződésben nyerend szabályozást;
5. hogy - a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani, és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.
11. § Az előző szakasz értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
12. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
13. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császár és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapitattni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek mint a hadsereg kiegészitő részei a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják, és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkak együtt ingyen szállitandók.
15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar kir. minister kivánatára a magyar kir. postát szállitani köteles.
A postaszállitás feltételeit - az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi magyar kir. minister rendeleti uton állapitja meg.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak között váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
16. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybe vétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar kir. ministertől külön engedély kérendő.
Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.
Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedélykérésre nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságok, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.
Uj épitkezések és meglévő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületében a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda-, távbeszélő és villamos-berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések - az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni s engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.
17. § Mihelyt a polgári vagy katoni forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségére mindazon berendezéseket eszközölni, és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegy-bevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1964. évi szeptember 7-ig követelhető.
18. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát - a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü - a felügyeleti hatóságok által kivánt - statisztikai adatot beszolgáltatni.
19. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
20. § A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1984. évi szeptember hó 7-én éjféli 12 órakor jár le.
Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Az állami megváltási jog, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ának második bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen egyesitett engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1909. évi november hó 4-ig gyakorolható.
Ezen időponton tul az idézett szakaszban körülirt hét évi tiszta jövedelem képezi a megváltás alapját.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1924. évi szeptember hó 7-ike állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
21. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:
a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;
b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1924. évi augusztus hó 31-ig, és
c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) az 1908. évi január hó 1-ső napjától 1909. évi október hó 31-ig terjedő időtartamra.
22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy - a forgalom növekedéséhez képest - engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és a pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, - nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtatni.
Ha az engedélyokiraton, vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.
24. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.
25. § Jelen engedélyokirat az azt beczikkelyező törvény hatályba léptével emelkedik jogérvényre.
