Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város és Mátészalka község között elterülő gazdag vidék érdekeltsége régóta szükségét érezte annak, hogy a vasuti hálózatba bevonassék, s igy egyrészt a vasuti szállitás számára megnyittassék, másrészt pedig Szatmárnémeti várossal, mint a környék ipari és kereskedelmi központjával közvetlen kapcsolatba hozassék. A szatmár-mátészalkai helyi érdekü vasut megépitése tehát gazdasági, ipari és kereskedelmi szempontból felette kivánatos lévén, ezen vasut tervezésére Szatmárnémeti város községének az 1902. évben az előmunkálati engedély kiadatott.
Ez előmunkálati engedélylyel készitett müszaki müveletek alapján, a m. kir. államvasutak Szatmárnémeti állomásából, mint forgalmi kezdőpontból kiindulólag, a m. kir. államvasutak Szatmárnémeti-Szatmárgőzfürész közötti vonalszakaszának együttes használata mellett Csenger, Porcsalma és Győrtelek községek irányában a szabolcsvármegyei helyi érdekü vasutak Mátészalka állomásáig vezetendő szatmár-mátészalkai helyi érdekü vasutvonal közigazgatási bejárása 1904. évi január hó 12-én és a következő napokon, illetve az utóbb tervezett vonalváltoztatásokra 1904. évi szeptember hó 21. és 22-én, az engedélyezési tárgyalás pedig 1905. évi május hó 1-én tartatott meg. A vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat, az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A tisztelettel idezárt helyszinrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekü vasut épitési hossza 49. 5 kilométert tenne ki, rendes nyomtávval épittetnék, s a pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon a gőzmozdonynyal vontatott vonatok óránkint 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek.
A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 5‰-ben állapittatnék meg, s a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral biró kanyarulatok nem engedélyeztetnének. A folyóméterenkint legalább 23. 6 kilogramm sulylyal biró aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybe vételük 6,000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1,000 kilogrammot meg ne haladjon.
A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó, illetve kibővitendő Szatmárnémeti és Szatmárgőzfürész államvasuti állomásokon és a szabolcsvármegyei helyi érdekü vasutak Mátészalka állomásán kivül, a következő állomások létesittetnének:
1. Vetés rakodó megállóhely 150 m. hosszban.
2. Óvári állomás 350 m. h.
3. Csengeri rakodó állomás 220 m. h.
4. Porcsalma-Tyukod vizállomás 400 m. h.
5. Ököritó rakodó megállóhely 150 m. h.
6. Győrtelek állomás 350 m. h.
7. Kocsord rakodó állomás 220 m. hosszban.
A helyi érdekü vasut épitési és üzletberendezési tényleges tőkéje összesen: 3.424,000 koronában, vagyis pályakilométerenként 69,171 koronában állapittatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 247,000 korona, tartalékalap képzésére pedig 40.000 korona lenne forditandó. A 3.424. 000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 1.198.400 korona erejéig törzsrészvények teljes névértékben, - 65%-a, vagyis 2.225,600 korona erejéig pedig legfeljebb 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények 78%-os árfolyamon bocsáttatnának ki.
Az 1. 198,400 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak:
1. Szatmár vármegye részéről 200. 000 K.
2. Szatmárnémeti th. város részéről 225,000 K.
3. Óvári község részéről 6. 000 K.
4. Csengerujfalu község részéről 2,000 K.
5. Ura község részéről 2. 000 K.
6. Tyukod község részéről 20. 000 K.
7. Csenger község részéről 10. 000 K.
8. Porcsalma község részéről 20. 000 K.
9. Ököritó község részéről 15,000 K.
10. Kocsord község részéről 10. 000 K.
11. Mátészalka község részéről 5,000 K.
12. A magánérdekeltek részéről 74. 600 K.
Összesen 589. 600 korona.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében, a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba:
1. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-a alapján postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymást követő 50 éven át fizetendő 10,000 korona évi átalány, tőkeértékben: 200,000 korona.
2. Az 1888. évi IV. törvénycikk 7. §-a alapján a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az épités jogszerü megkezdésétől számitott egymást követő 50 éven át, évenként 17,120 korona évjáradék; tőkeértékben 342,400 korona oly kikötéssel, hogy ezen összeg a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is kifizethető legyen. A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 5. 84, illetve 10%-át teszik s igy az, 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os maximális segélyezés mérvén alul maradnak.
Fentebb jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 1.132.000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében még 66,400 korona hiány mutatkozik, melynek fedezéséről gondoskodni engedélytkérő feladata leend. A tervezett szatmár-mátészalkai helyi érdekü vasut üzletének kezelése, a bruttó szállitási bevételek feles osztása, esetleg a tonnakilometrikus önköltségek megtéritésén alapuló ugynevezett szabványszerződés alapján ugyanazon módozatok és feltételek mellett ruháztatnék a magyar királyi államvasutak igazgatóságára, mint a mely módozatok és feltételek az ugyanily alapon kezelendő uj helyi érdekü vasutakra nézve általában megállapittatni szoktak.
Egyebekben az engedélyezés feltételei teljesen megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. A tisztelettel előadottak után s annak felemlitése mellett, hogy a 150.000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot Szatmárnémeti város közönségének jogutódja, a Gregerson G. és fiai épitő vállalat, budapesti czég már letette és a vasut megépitésére és üzletére a feltétlen kötelezettséget elvállalta, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, elfogadni s hason czélból azt a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. (1907. nov. 4-én; 10. sz. irom.; v. ö. a képviselőház közlekedésügyi bizottságának 1907. nov. 19-én és pénzügyi bizottságának 1907. decz. 6-án 671. sz. a kelt jelentését, továbbá a keresk. min. 1908. márcz. 22-én 815. sz. a beterjesztett jelentését a vasut engedélyezéséről és a képviselőház közlekedésügyi bizottságának 1908. máj. 22-én 876. sz. jelentését).
