A m. kir. államvasutak Szerencs állomásától kiágazólag Abaujszántón át a m. kir. államvasutak Hidasnémeti állomásáig tervezett kassa-hegyaljai helyi érdekü vasut megvalósitása által a vonalmenti vidék helyi közlekedési érdekei nyernének kielégitést. Igy a többi közt a tokaj-hegyaljai borvidék, melyen a philloxera által kipusztitott szőlők helyett nagy költséggel uj szőlőtelepek létesültek, az államvasutak fővonalaival közvetlen összeköttetésbe jutna, s ekként mód nyujtatnék a vidéknek arra, hogy világhirü bor- és szőlőterményeivel a világpiaczot minden nagyobb nehézség nélkül felkereshesse. Az ezen czélokat szolgáló helyi érdekü vasut megvalósitása tehát ugy a szükebb helyi, mint általános közgazdasági tekintetekből felette kivánatos.
A vasut tervezésére Molnár Béla gálszócsi lakos kapott az 1904. évben előmunkálati engedélyt, a ki ezen engedély alapján a vasut részletes terveit el is készitette. Ezen tervek, valamint a bemutatott költségvetés alapján a vaust közigazgatási bejárása 1905. évi április hó 4-én és a következő napokon, a vasut engedélyezési feltételeinek tárgyalása pedig 1906. évi szeptember hó 21-én tartatott meg. A helyi érdekü vasut épitési, üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdek vasut a magyar kir. államvasutak Szerencs állomásától kiágazólag Tállya, Abaujszántó és Vilmány községek irányában vezettetnék a m. kir. államvasutak Hidasnémeti állomásáig, forgalmi végpontja azonban a magyar kir. államvasutak hidasnémeti-kassai vonalszakaszának együttes használatával Kassa állomása lenne.
A helyi érdekü vasut rendes nyomtávval gőzmozdony-üzemre rendeztetnék be. A személyforgalom az áruforgalomtól elkülönitve bonyolittatnék le. A helyi érdekü vasut hossza 50 kilométert tenne ki s a pálya okyképen épittetnék ki és rendeztetnék be, hogy a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12‰-ban állapittatnék meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23.6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnének és függő alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételök 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon.
A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó Szerencs, Hidasnémeti és Kassa m. kir. államvasuti állomásokon kivül a következő állomások, illetve megállóhelyek volnának létesitendők:
1. Mád rakodó-állomás 200 m. hosszban,
2. Tállya állomás 360 m. h.
3. Abaujszántó vásártér-megállóhely 70 m. h.
4. Abaujszántó vizállomás 375 m. h.
5. Bodókőváralja rakodó-állomás 200 m. h.
6. Korlát-Vizsoly rakodó-állomás 200 m. h.
7. Vilmány vizállomás 375 m. h.
8. Gönczruszka megállóhely 70 m. h.
9. Göncz állomás 360 m. hosszban.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 4. 996,000 koronában, vagyis pályakilométerenként 99,920 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 264,000 korona, rendes tartalékalap képzésére 25,000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédmüvek költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapból rendeltetésszerü felhasználása után netán fennmaradó rész a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A kilométerenkénti költségek aránylag magas voltának indokolására van szerencsém előadni, hogy a pálya jó részben hegyi jellegü, másrészben a Hernád árterén vezet keresztül, következéskép nagy töltések és bevágások létesitése szükséges, egyfelől ez a helyzet és másfelől az a körülmény, hogy mezőgazdaságilag többnyire szőlő müvelésére használt területeket szl át, a melyekért igen magas árakat kell fizetni, a vasut létesitését igen megdrágitják. De a költségek mérlegelésénél nem hagyható figyelmen kivül az utóbbi időkben azon minden téren észlelhető nagymérvü drágulás sem, a mely ugy a munkabéreknél, mint az anyagáraknál nagyban hozzájárul a helyi érdekü vasutak épitési költségeinek emelkedéséhez.
A 4.996,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 1. 748,600 korona törzsrészvények, 65%-a pedig, vagyis 3.247,400 korona 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján nyer fedezetet. A törzsrészvénytőke fedezéséhez a helyi érdekeltség a következő hozzájárulásokat biztositotta: Kassa thj. város 80,000 K. Abauj vármegye 50,000 K, Zemplén vármegye 50.000 K, az egyes községek összesen 496.000 K, a magánosok 114.000 K, együtt 790.000 koronát. Az 1888. évi tc. IV. 4. illetve 7. §-ai alapján a törzsrészvények ellenében a vasut javára a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) A posta ingyen szállitása fejében átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 20,000 korona, b) A helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak ötven éven át 24,980 korona évjáradék oly kikötéssel, hogy az utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egy összegben is folyositható legyen. A postaszállitási átalánynak 400,000 koronára és a külön állami segélynek 499,600 koronára rugó tőkeértéke ellenében ugyanennyi névértékü törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó.
A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 8, illetve 10%-át, vagyis együtt 18%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10, vagyis összesen 20%-os maximális határon alól maradnak. A törzsrészvénytőkéből a fenti érdekeltségi és állami hozzájárulások beszámitása után is fedezetlenül maradó 59.000 korona fedezéséről tervező fog gondoskodni. A helyi érdekü vasut üzletét a m. kir. államvasutak az első 5 üzletév tartamára az átmeneti forgalom kivételével, mely meg fogna váltatni, a tonnakilometrikus költség megtéritésén alapuló szabványszerződés alapján fognák ellátni, kiköttetnék azonban, hogy ezen idő lejártával a helyi érdekü vasut engedélyese köteles lesz a tényleges eredményeknek megfelelően megállapitandó osztókulcs mellett áttérni a brutto bevételek százalékos megosztásán alapuló szabványszerződésre. Engedélyes a pályát az engedélyokirat keltétől számitott két év alatt tartoznék megépiteni és a közforgalomnak átadni.
Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb épitési feltételekkel. Végül annak tiszteletteljes megemlitése mellett, hogy az eddigi előmunkálati engedélyes Molnár Béla földbirtokos az ezen engedélyből folyó összes jogokat és kötelezettségeket Fábián Lajos budapesti lakos, mérnökre ruházván át, ezen most nevezett uj előmunkálati engedélyes a 200.000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot a m. kir. központi állampénztárnál már letette s a vasut létesitésére a feltétlen kötelezettséget elvállalta, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy e vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni s azt hason czélból a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
