A magyar szent korona országainak ministeriuma és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ministeriuma között az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalandó évi járulék tárgyában létrejött egyezményhez kötött pótegyezmény ezennel jóváhagyatik és az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő:
A magyar szent korona országainak ministeriuma és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ministeriuma között az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalandó évi járulék tárgyában 1867. évi deczember 24-én kötött egyezmény (1867. évi XV. törvénycikk és az 1867. évi deczember 24-én kelt ausztriai törvény, R. G. Bl. 1868. évi 3. sz.) a következő határozatokkal módosittatik és kiegészittetik:
a) Az egész államjószágkölcsön tervszerü törlesztéséig vagy korábbi visszafizetéséig az e kölcsön kamatoztatásából a magyar szent korona országaira eső évi rész egyezségi uton 990,000 frttal érczpénzben, azaz 1. 980,000 K-val állapittatik meg;
b) a magyarországi állampénztárakban még elhelyezett biztositékokat és letéteket (az 1867. évi XV. törvénycikk és az 1867. évi deczember hó 24-én kelt törvény, R. G. Bl. 1868. évi 3. sz. 2. §-ának 4. bekezdése) a magyar pénzügyi kormányzat saját számlájára való kamatoztatás és visszafizetés végett átveszi; a magyar pénzügyi kormányzat részéről már visszafizettetett biztositékok és letétek kamatainak hozzászámitásával az előbb idézett 2. § 4. bekezdése értelmében levonandó kamatok 28,330 frt 24 krt, azaz 56,660 K 48 ft tesznek;
c) az a) és b) alatt számjelzett 990,000 frtot érczpénzben, azaz 1. 980,000 Kt és 28,330 frt 24 krt, azaz 56,660 K 48 fillért tevő összegek levonása után a magyar szent korona országainak további változás alá nem eső évi járuléka az államadósságok kamataihoz 29. 169,669 frt 76 kr, azaz 58. 339,339 K 52 fillér, ebből 10. 786,000 frt, azaz 21. 572,000 K érczpénzben.
A magyar szent korona országai kötelezik magukat, hogy ezt az 58. 339,339 K 52 fillér kamatjárulékot készpénzbeli tőkefizetés utján az 1868. évi junius 20-án kelt törvény, R. G. Bl. 66. sz. alapján alkotott, 4. 2 százalékkal jegyekben és érczpénzben kamatozó egységes járadékadósság még akkor forgalomban levő kötvényeinek alacsonyabb kamatozásu kötvényekkel való kicserélésre leendő felmondása után legkésőbb 22 év alatt törlesztik.
A magyar szent korona országai részéről teljesitendő tőkefizetés, ha ez a fizetés legkésőbb az előző bekezdésben jelzett időtartam első tiz évén belül teljesittetik, 1,348. 886,462 K 89 fillért, ebből 498. 774,566 K 47 fillért érczpénzben, tesz; későbbi teljesitéskor tőkefizetés a tizennegyedik esztendőtől a huszonkettedikig évente 3. 345,452 K 53 fillérrel, ebből 1. 237,040 K 10 fillérrel érczpénzben, 1,389. 031,893 K 33 fillérre, ebből 513. 619,047 K 62 fillérre érczpénzben emelkedik.
Ha fizetések részletekben teljesittetnek, a hátralékos megváltási tőke megállapithatása végett a teljesitett részletfizetés abból a tőkéből, a mely az előző bekezdés szerint a részletfizetés évére esik, levonandó, az ekkép keletkező maradék pedig a fönnebbi időtartamnak a tizennegyediktől a huszonkettedikig terjedő éveiben ugyanabban az arányban fölemelendő, a melyben az egész megváltási tőke ezekben az években emelkednék; a magyar szent korona országainak évi hozzájárulása a kamatokhoz ugyanabban az arányban apad, a melyben a részletfizetés évében a megváltási tőke apad.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya, ha a tőkefizetés teljességében egyszerre történik, a február-augusztus és április-októberi kamatesedékkel biró egységes járadékból, a mennyiben még forgalomban van, ugyanoly összeget visszafizetés végett föl fog mondani; ugyanez az eljárás fog követtetni akkor, ha a tőkefizetés egyszerre oly összegben teljesittetik, a mely a II. czikk szerint Magyarországnak a február-augusztusi kamatesedékkel biró egységes járadékra vagy az április-októberi kamatesedékkel biró egységes járadékra - az utóbbit illetőleg érczpénzben - eső kamatjárulékának megfelel.
A magyar állami járadékadósság kötvényeinek a tőkefizetés czéljaira kibocsátandó és mint ilyen világosan megjelölendő külön kategóriája, ugyszintén ezeknek a kötvényeknek kamatai, illetőleg szelvényei a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban adó- és illetékjogi tekintetben az osztrák állami járadékadósság kötvényeivel és ezek kamataival, illetőleg szelvényeivel egyenlő elbánásban részesitendők, és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban gyámoltak vagyonának elhelyezésére és ezzel törvény szerint egyenlőknek tekintendő vagyonelhelyezésekre, valamint szolgálati és üzleti biztositékokra használhatók. Az ezen kötvények névértéke erejéig az emlitett kedvezmények a magyar állami járadékadósságnak ama kötvényeire is alkalmazandók, a melyek netalán később conversio utján az előbbiek helyébe lépnek.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányának joga van arra, hogy az ez idő szerinti 4. 2 százalékos egységes járadékot bármikor és a magyar szent korona országainak kormányával való minden további érintkezés nélkül alacsonyabb kamatozásu adósságra convertálhassa vagy visszafizethesse.
A magyar szent korona országai évi járuléka az államadósság kamataihoz ily conversio folytán változás alá nem esik és az abból eredő egész kamatmegtakaritás a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok javára esik.
Ha a két kormány között a jelen pótegyezmény, vagy a magyar szent korona országainak ministeriuma és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ministeriuma között 1867. évi deczember hó 24-én kötött egyezmény (1867. évi XV. törvénycikk és az 1867. évi deczember 24-én kelt ausztriai törvény, R. G. Bl. 1868. évi 3. sz.) értelmezése vagy alkalmazása iránt nézeteltérés keletkezik, ez a nézeteltérés az egyik vagy a másik kormány kivánságára választott birósági határozattal intézendő el.
A választott biróság megalakitása és az előtte való eljárás tekintetében, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában kötött szerződés XXIV. czikkének határozatai, és pedig ennek a szerződésnek lejárta után is irányadók.
A magyar szent korona országainak ministeriuma és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ministeriuma között 1867. évi deczember 24-én kötött egyezménynek (1867. évi XV. törvénycikk és az 1867. évi deczember hó 24-én kelt ausztriai törvény, R. G. Bl. 1868. évi 3. sz.) ama határozatai, a melyek a jelen pótegyezménynyel meg nem egyeznek, a pótegyezmény hatálybaléptének időpontjában hatályukat vesztik.
Ez a pótegyezmény a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződéssel egyidejüleg hatályba lép.
