1908. évi XVIII. törvénycikk indokolása

a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet létesitése iránt 1905. évi junius hó 7-én Rómában kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Viktor Emánuel olasz király Ő Felsége 1905. évi január hó 24-én kelt és az akkori olasz királyi ministerelnökhöz intézett legfelső kéziratával tudatni méltóztatott, hogy Lubin Dávid északamerikai közgazdasági irónak egy nemzetközi mezőgazdasági intézmény létesitése vonatkozó tervét magáévá téve, erről egyuttal a külföldi államfőket is értesité. A terv az egész müvelt világon általánosan rokonszenves fogadtatásban részesült. A terv mielőbbi megvalósitása érdekében a kezdeményező, nemes gondolkozásu Uralkodó Rómába nemzetközi kongresszust hivott össze.

Az összehivott kongresszuson leendő képviseltetése az összes európai és a legtöbb tengerentuli állam részéről biztosittatván, az Intézet alakuló ülés-sorozata Rómában 1905. évi május hó 29-től 1905. évi junius hó 6-ikáig megtartatott. Az üléssorozaton résztvevő Hatalmak kiküldöttei 1905. évi junius hó 7-iki kelettel „Egyezményt” szövegeztek és irtak alá, mely most a magyar törvényhozás által az ország törvényei közé leendő beczikkelyezésre vár.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megalakitását czélzó kongresszuson a magyar kormány is képviseltette magát, kiküldvén e czélból a mondott kongresszusra két kormánymegbizottat. A kongresszus által megállapitott Egyezmény szövege azóta az értekezleten résztvevő államok kormányainak jóváhagyása alá terjesztetvén, az illető meghatalmazottak - és pedig Magyarország részéről római nagykövetünk (ki ugyanezen minőségben Ausztria meghatalmazottja gyanánt is szerepelt) - azt aláirták és pecsétjeikkel ellátták. Az Egyezmény tizennegyedik czikkének tartalma szerint az Egyezmény megerősitendő és a vonatkozó megerősitő okiratok lehető legrövidebb idő alatt kicserélendők lévén, e czélból az Egyezményben törvényeink közé leendő beczikkelyezése szükséges. Ezért a mondott czélból törvényjavaslat alakjában szerkesztett Egyezményt alkotmányos tárgyalás végett oly kéréssel van szerencsém a t. Képviselőház elé terjeszteni, hogy ezt lehetőleg mielőbb tárgyalás alá venni és elfogadni méltóztassék.

Az Egyezmény főbb intézkedéseit van szerencsém a következőkben ismertetni: Állandó Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet létesittetik, melynek székhelye Róma. Az Intézet állami intézmény, melyben minden csatlakozó állam saját külön kiküldöttei által fogja magát képviseltetni. Az Intézet közgyülésből és állandó bizottságból áll. A kögyülést az Egyezményhez csatlakozó államok képviselői alkotják s ezeknek az államoknak ahhoz képest, hogy az egyezmény költségeihez való hozzájárulás szempontjából felállitott csoportok melyikébe lépnek be és annak megfelelőleg azután minő arányban fognak hozzájárulni az Intézet fenntartási költségeihez, bizonyos számu szavazatra lesz joguk. Az egyes résztvevő államokat az Intézet közgyülésén megillető szavazatok száma és az államok hozzájárulási aránya tekintetében az Egyezmény 10. czikke tartalmaz részletes intézkedéseket s egyuttal megjelöli azokat a határokat is, a melyek megállapitják az egyes résztvevő államok részéről a költségekhez való hozzájárulás arányának maximumát.

Az Egyezmény továbbá részletesen szabályozza a közgyülés jogait és kötelességeit, nemkülönben megállapitja, hogy a közgyülés határozatainak érvényességéhez a csatlakozó államok szavazatainak kétharmad részét képviselő meghatalmazottak jelenléte szükséges. A közgyülés ügyköréhez hasonlóan, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet tulajdonképeni végrehajtó szervének, az „állandó bizottságnak” hatáskörét is részletesen szabályozza az Egyezmény. Az állandó bizottságot a csatlakozó államok kormányai által kiküldött tagok alkotják olyképen, hogy mindegyik csatlakozó államot egy tag képviseli. Ha valamely hatalom magát külön megbizott által képviseltetni nem kivánja, mód adatik arra, hogy képviseletét valamely másik csatlakozó állam meghatalmazottjára ruházhassa; mégis azzal a korlátozással, hogy az állandó bizottság tényleges tagjainak száma tizenötnél kevesebb ne legyen. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet tulajdonképeni hivatását és nemzetközi téren maga elé tüzött feladatait az Egyezmény 9. czikke irja körül. Általánosságban egyik legfőbb feladata lesz az Intézetnek a mezőgazdaság és a mezőgazdasággal foglalkozóknak, lehetőleg egységes szabályok szerint való nemzetközi védelme és támogatása.

Ennek a nagy és szép feladatnak az idők folyamán való megvalósitása érdekében a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet müködési körébe vonja a mezőgazdasági termelési és forgalmi statisztikára vonatkozó nemzetközi intézkedések egységes ismertetését és jónak bizonyult rendszerek általános gyakorlatiasitása czéljából az azok követhetése végett szükséges közléseket. Figyelmét ki fogja terjeszteni mindazon ujonnan fellépő növényi betegségek ismertetésére, melyek a termelést veszélyeztetik és ha lehetséges lesz, ismertetni fogja a betegségek ellen való védekezések módozatait is. Értesitéseket fog közzétenni a mezőgazdasági munkabérekről s egyuttal mint a mezőgazdaság müvelőinek egyik jelentékeny erkölcsi és anyagi támaszát, nagy figyelemmel készül tanulmányozni az első sorban a legkisebb existencziák részéről nélkülözhetetlen szövetkezeti-, biztositási- és kölcsönügyek nemzetközi szervezetét is, azzal a czéllal, hogy az azokban rejlő előnyöket a közjó érdekében értékesithesse. Végül pedig - a nélkül, hogy az egyes államok belső autonomiájához nyulni kivánna, - az Egyezmény a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet feladatai közé sorolja mindazon kivánságok és tapasztalatok ismertetését, valamint a megvalósitásukra való törekvést is, mely kivánságokat a mezőgazdaság elméleti és gyakorlati téren elismert és hivatott müvelői a mezőgazdaság érdekében hasznosaknak jeleznek.

Mint minden uj intézmény megalakulásánál, ugy természetesen a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet bölcsőjénél is önként felmerül az a kérdés, hogy képes lesz-e a hozzáfüzött várakozásoknak megfelelni, és hogy a közgazdaság egyes ágait, más ágak rovására nem fogja-e tulságos egyoldalusággal szolgálni? Habár az Intézet feladatainak megvalósitása kétségtelenül nem csekély nehézségekkel fog is járni, azt az egyet már ma is nagy valószinüséggel remélni lehet, hogy az állandó jellegü intézmény bizonyos egyöntetüségét és összhangot fog létesiteni a legkülönbözőbb államok és azok távoli gyarmatainak mezőgazdasági munkássága között. A mi az ezen müködésből folyólag a magyar mezőgazdaság fejlesztésére nézve is előnyt rejt magában, azt nézetem szerint Magyarországnak is készséggel kell üdvözölnie. Ha pedig netalán oly jelenségek volnának észlelhetők az Intézet müködésében, melyek egyes közgazdasági ágakat nem méltatnának a közgazdasági összhang érdekében szükséges tekintetekre: ugy magának az Intézetnek szervezete módot nyujt arra, hogy az államok képviselői saját érdekeiket kellőképen megvédhessék. Jelenteni tartozom még a tisztelt Képviselőháznak, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet a részes államoktól - önként érthetőleg - bizonyos anyagi áldozatokat is igényel.

Ennek folytán az Intézet fenntartási költségeihez Magyarországnak is hozzá kelend járulnia. A törvényhozás e czélból már 1906-ban is megengedte, hogy az Intézet költségeihez való hozzájárulás és az abban való képviseltetésünk költségeinek fedezésére 50,000 korona összeget vehessek fel a földmivelésügyi tárcza költségvetésébe. A folyó 1907. évre szóló költségvetésben a jelzett czélból az emlitett 50,000 korona ismét engedélyeztetett.

Az, hogy Magyarország az Egyezmény 10. czikke szerint megállapitott hozzájárulási kategóriák melyik osztályába szándékozik optálni, - az Egyezmény végrehajtásának során lesz elintézendő. Ezért - a mennyiben az Egyezmény törvényeink közé beczikkelyeztetik - Magyarország gazdasági helyzetét, de egyuttal az Intézetben részes többi állam optálását és gondos mérlegelés tárgyává fogom tenni, hogy hozzájárulásunk anyagi helyzetünknek, illetőleg államháztartásunk egyensulyának megfeleljen, de azért azt a jogos helyet se téveszszük szem elől, mely hazánkat a részes államok csoportjában megilleti. Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy a fentebbiekben előadott indokolást méltányolni és a javaslat lehető mielőbbi elfogadásával lehetségessé tenni méltóztassék, hogy ily módon az emlitett intézmény keretében Magyarország is a föld többi müvelt államainak egy üdvös czél megvalósitása érdekében létesitett ujabb szerves kapcsolatába léphessen be.