A Németbirodalommal az 1891. évi deczember hó 6-án kötött és az 1892. évi III. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés módositása iránt 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó 1905. évi február 28-án kelt „Nyilatkozat” ezennel az ország törvényei közé iktattatik azzal, hogy az ezen szerződésben és annak B) mellékletében használt „osztrák-magyar vámterület” és „osztrák-magyar általános tarifa” kifejezések ugy értelmezendők, a mint az a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés, illetőleg zárjegyzőkönyvben meg van állapitva.
Ezen pótszerződés magyar nyelvü eredeti szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében másrészről, azon óhajtól vezéreltetve, hogy az Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom közt fennálló, 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződés átvizsgálás alá vétessék, elhatározták, hogy ezen szerződéshez pótszerződés köttessék, s e czélból meghatalmazottakká kinevezték, még pedig:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya:
magyar-szögyéni és szolgaegyházi Szögyén-Marich Lászlót, kamarását, valóságos belső titkos tanácsosát, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Felségénél a német császárnál, Poroszország királyánál,
Ő Felsége a német császár, Poroszország királya:
gróf Posadowsky-Vehner Arthurt, államministerét, valóságos titkos tanácsosát, belügyi államtitkárt
és
báró Richthofen Oswaldot, valóságos titkos tanácsosát, a külügyi hivatal államtitkárát, kik a mindkét részről leendő jóváhagyás fentartásával a következőkben állapodtak meg:
A fennálló szerződésnek egyes czikkei következőkép módosittatnak:
I. A 3. czikk az abban emlitett A és B mellékletekkel együtt a következőkkel helyettesittetik:
Az A mellékletben felsorolt osztrák és magyar föld- és ipari termékek után a német vámterületre való bevitelüknél és a B mellékletben felsorolt német föld- és ipari termékek után az osztrák-magyar vámterületre való bevitelüknél semmiféle, illetve az ezen mellékletekben megállapitottaknál magasabb beviteli vámok nem fognak szedetni.
Ha a szerződő felek egyike a jelen szerződés A, illetve B mellékletében felsorolt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj belső adót, vagy a belső adóhoz pótlékot vetne ki, a hasonnemü áru a bevitelnél egyenlő vagy megfelelő adóval terhelhető.
II. A fennálló szerződés 14. czikke a következő uj bekezdéssel toldatik meg.
Az egyik fél területeiről a másik fél területeire átmenő vagy az utóbbiakon keresztül menő áruk kezelését és szállitását illetőleg, a mennyiben azok az utóbbi területeken hajózási vállalatok által folyókon vagy csatornákon továbbittatnak és ezeknek a vállalatoknak azon viteldijaira vonatkozólag, melyek bizonyos árukra nézve állami rendelkezés folytán léptettetnek életbe, a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy nem fognak oly intézkedéseket tenni, melyek által az ilynemü kedvezményeknek a másik fél áruira való alkalmazása kizáratik.
III. A 16. czikk második és harmadik bekezdése helyébe a következő határozmány lép:
A szerződő felek a vasuti dijszabásügy terén, különösen közvetlen személy- és árudijszabások létesitésére vonatkozó javaslatoknál is, kölcsönösen a tényleges szükséghez képest lehetőleg támogatni fogják egymást.
IV. A 17. czikk a következő kiegészitést nyeri:
Oda fognak hatni, hogy az átmenő forgalom igényei a személy- és áruforgalomban egymáshoz csatlakozó menetrendek létesitése által lehetőleg kielégittessenek.
V. A 19. czikk ötödik bekezdése a következő szövegezést nyeri:
Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, ideértve a biztositó társaságokat is, melyeknek székhelye a szerződő felek egyikének területein van és ennek törvényei értelmében jogszerüen fennállanak, a másik fél területein is az ott érvényben levő idevágó törvények és rendeletek szem előtt tartása mellett minden jogukat érvényesithetik és nevezetesen a biróság előtt mint fel- vagy alperesek pert viselhetnek. Azon kérdés, vajjon az ily társaságok szerezhetnek-e és mennyiben a másik szerződő fél területein telkeket és egyéb vagyont, az ezen területeken érvényes törvények szerint döntendő el. Üzletüknek a másik fél területein való folytathatására vonatkozólag az ott érvényben levő törvényes és rendeleti intézkedések nyernek alkalmazást. A szóban levő társaságok a másik fél területein minden esetre ugyanazon jogokat fogják élvezni, melyek valamely harmadik állam jogszerüen fennállóknak elismert hasonnemü társaságait megilletik vagy jövőben megilletni fogják.
VI. A 20. czikk következő uj bekezdéssel toldatik meg:
Egyetértés jött létre, hogy az egyenes adók tekintetében csak a mindkét részről való azon hivatásos konzulokat illeti meg az adómentesség, kik azon államnak, melyben hivatásukat gyakorolják, nem állampolgárai és semmi esetre sem nagyobb mérvben, mint a szerződő felek diplomácziai képviselőit.
A fennálló szerződésbe a következő uj czikk vétetik fel:
23. a. czikk Ha a szerződő felek közt a jelen szerződés tarifáinak (A és B melléklet) és az ezen tarifákra vonatkozó póthatározmányoknak értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő egyéb szerződéses tarifák tényleges kezelése tekintetében való alkalmazása körül nézeteltérés merül fel, ez a felek bármelyikének kivánságára választott biróság döntése által intézendő el.
A választott biróság minden vitás esetre akként alakittatik meg, hogy mindegyik fél saját alattvalói közül két alkalmas egyént rendel ki választott biróul és hogy a két fél elnöknek egy baráti viszonyban álló harmadik állam alattvalóját választja meg. A két fél fentartja magának, hogy az adott esetben kinevezendő elnök személyére vonatkozólag egymással előre és bizonyos időtartamra megállapodjanak.
Adott esetben és külön megállapodás fentartása mellett a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag az 1. bekezdésben megjelölt nézeteltéréseken kivül egyéb nézeteltérések elintézését is választott biróságra fogják bizni.
A fennálló szerződés C melléklete következőkép módosittatik:
I. A 3. pontban felsorolt azon tárgyaknál, melyek bizonyos feltevések mellett mellékutakon is vámmentesen be- vagy kivihetők, ezen szavak: méhkasok élő méhekkel törlendők, ellenben a turfa előtt a tűzifa, szén szavak beiktatandók.
II. Az 5. pont a következő szövegezést nyeri:
5. Ideiglenes munkára az egyik területről a másikra áthajtott és az utóbbiról munka után ismét visszahajtott marha, ugyszintén az egyik határkerületből a másikba ideiglenes használatra bevitt és a használat után ismét az előbbibe visszavitt mezőgazdasági gépek és eszközök, továbbá a mázsálás czéljából bevitt és ismét kiviendő marha az előjegyzési eljárás tekintetében fennálló ellenőrzés mellett vámmentességet élveznek.
III. A 8. pont a következő szövegezést nyeri.
8. A mindkét részbeli határkerület lakosságának forgalmában, a saját szükségleteikre szolgáló tárgyak javitása vagy kézmivesszerü megmunkálása tekintetében, melylyel a házi bérmunka egyenlőnek tekintendő és mely a fonalak és szövetek festésére is kiterjedhet, a fennálló könnyitések továbbra is fentartanak. A ruházatok előállitására szolgáló szövetekkel való megmunkálási forgalomban a vámmentesség az előállitásnál felhasznált kellékekre is kiterjed.
IV. A következő uj pont vétetik fel.
11. A német határkerületből származó és az osztrák határkerületbe ottani felhasználásra bevitt turó és gipsz Ausztria-Magyarországba vámmentesen fog bebocsáttatni. Ugyanily elbánásban részesül a Zittau vidékéről származó hagyma és foghagyma, mely tengelyen a cseh határkerületekbe vitetik be.
Az osztrák határkerületből származó és a német határkerületbe ottani felhasználásra bevitt vörös áfonya a Németbirodalomba vámmentesen fog bebocsáttatni.
A szerződő felek mindegyike fentartja magának azt a jogot, hogy ezen kedvezményeket, a mennyiben azok saját területére érvényesek, külön feltételek teljesitésétől tegye függővé.
Az érvényben levő vámkartel (a fennálló szerződés D) melléklete) a hozzá tartozó autonom végrehajtási rendelkezésekkel együtt, ez utóbbiak esetleges ujból való megállapitásának fentartása mellett, továbbra is érvényben marad.
A fennálló szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyv következőképen módosittatik:
I. A fennálló szerződés 1. czikkére vonatkozó határozatok közé a következő 2. a. pont iktattatik be:
2. a. Fegyvereknek, lőszernek és robbanó anyagoknak, valamint mindennemü oly áruknak átvitele, melyekre nézve az átviteli országban állami egyedáruság áll fenn, lehetőleg kevéssé akadályozandó meg.
A mennyiben az emlitett tárgyak átvitelére nézve külön engedély szükséges, ennek megadása vagy megtagadása iránt az illetékes hatóság lehetőleg mielőbb tartozik határozni.
Ha lőszer és robbanó anyagok átvitelre jelentetnek be, rendszerint csakis az ily tárgyaknak, készitményeknek stb. első izbeni átvitelénél vehetők azokból mustrák vagy minták vizsgálat alá; ismételt vizsgálat csak alapos kétely esetén és akkor foganatositható, ha a küldemények a származási ország illetékes hatóságainak az áru minemüségére vonatkozó szabályszerü bizonyitványaival ellátva nincsenek. Ezen bizonyitványok már az átviteli engedély megadási iránti kérvényhez csatolandók. A szerződő felek azon hatóságok iránt, a melyek a származási országban a bizonyitványok kiállitására jogositva lesznek, valamint a kiállitásnál követendő, a technika mindenkori állásának megfelelő szabályok iránt meg fognak egyezni. Az átviteli országnak szabadságában áll az ily bizonyitványokkal ellátott küldeményekből tetszés szerint mustrákat és mintákat venni, a nélkül, hogy a küldemények maguk visszatartatnának. A mennyiben e könnyebbségeknek visszaélésén alapuló kihasználása állapittatik meg, az átviteli országnak jogában áll azok megfelelő korlátozásait elrendelni.
II. A fennálló szerződés 1. czikkére vonatkozó határozatok 4. pontja a következő szövegezést nyeri:
4. A szerződő felek a részükről egymással szemben kiadott minden beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmat vagy korlátozást egymással kölcsönösen közölni fognak.
III. A fennálló szerződés 1. czikkére vonatkozó határozatok a következőkkel egészittetnek ki:
5. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a kézi lőfegyverek vizsgálati jegyeinek kölcsönös elismerése iránt megegyezést fognak létesiteni.
6. Oly nemesfémáruk, melyek kereskedelmi utazók által csupán mustrakép bemutatás czéljából a beviteli előjegyzési eljárásban a vám biztositása mellett vitetnek be és ennél fogva a szabad forgalomba át nem mehetnek, a fél kivánságára a fémjelzési kényszer alól felmentendők, ha megfelelő biztositék nyujtatik, mely a mustráknak nem a megállapitott határidőn belül való visszkivitele esetén elvész.
7. A Balderschwang bajor községbe, vagy ezen községből osztrák területen át Bajorország egyéb részeiből vagy ezekbe irányuló áruátvitel kezelése tekintetében a fennálló könnyitések érvényben maradnak.
8. Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb községeiben termelt természetes borok (tokaji aszuborok, szamorodni) nem tekintendők a bor, bortartalmu és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló, 1901. évi május 24-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzbl. 1901. 175. oldal) értelmében külföldi származásu csemegeboroknak (délvidéki, édes boroknak). Ennek folytán nem alkalmazható reájuk az emlitett törvény 2. §-ának azon rendelkezése, hogy külföldi származásu csemegeborok (délvidéki, édes borok) elismert pinczekezelésénél, ideértve a tartóssá tételt is, egy térfogatrésznél nagyobb mennyiségü alkohol keverhető száz térfogatrész borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás az élelmiszerek, élvezeti czikkek és használati tárgyak forgalmáról szóló, 1879. évi május 14-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzbl. 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében borhamisitásnak vagy utánzásnak volna minősithető. Az 1901. évi május hó 24-én kelt, emlitett törvény 3. §-ának 3. pontja, 5., 13., 16., és 18. §-ai értelmében továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógytokaji (Medizinal-Tokajer,) tokaji aszu, szamorodni vagy a tokaji borvidék helyiségeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, száritott gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy süritett mustanyagoknak felhasználása mellett iparszerüleg előállitani vagy utánozni, vagy ilyen italokat, a mennyiben azok az emlitett gyümölcsök vagy anyagok felhasználásával, ha nem is iparszerüleg állittattak elő, eladni vagy áruba bocsátani.
A tokaji borvidékhez tartoznak:
a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Bodrogkeresztur, Kisfalud, Legyesbénye, Mád, Monok, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaujhely, Szegilong, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kistoronya, Vámosujfalu, Végardó, Zombor, Bodrogzsadány községek területei;
b) Abauj-Torna vármegyében: Abaujszántó község területe.
IV. A fennálló szerződés 2. czikkéhez a következő határozatok vétetnek fel:
1. Árpának vagy árpamalátának a német vámterület szabad forgalmából való kivitelénél beviteli jegyek csak olyképen fognak kiadatni, hogy vámértékük megállapitásánál a legalacsonyabb vám fog alapul vétetni azon vámok közül, melyek az árpa egyes nemeire vagy felhasználási czéljaira mindenkor fennállanak.
2. A rongyok és a papirosgyártásra való egyéb hulladékok osztrák-magyar kiviteli vámja 100 kilogrammonkint a 9. 60 koronát nem fogja meghaladni.
3. Egyetértés jött létre az iránt, hogy a czukortörvényhozás tekintetében a jelen szerződés határozatai a szerződő felek egyikét sem akadályozhatják az 1902. évi márczius hó 5-én kötött brüsseli egyezményből folyó kötelezettségeinek teljesitésében.
V. A fennálló szerződés 3. czikkére vonatkozó határozatok 1. pontja a következő határozatokkal helyettesittetik:
1. A szerződő felek valamelyikének ipari készitményeit megillető elbánásból az annak területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a vámkedvezményes kikészitési forgalomban előállitott tárgyak nincsenek kizárva.
A szerződő felek egymásközti forgalmában a jelen szerződés tarifáiban megállapitott kedvezmények élvezete az azokban felsorolt azon árukra nézve, melyek a kivivő országra nagyobb gazdasági jelentőséggel birnak, csak abban az esetben fog származási bizonyitvány bemutatásától függővé tétetni, ha erre nyomós kereskedelempolitikai ok fenforog.
VI. A fennálló szerződés 3. czikkére vonatkozó határozatok 3. és 4. pontja a következő határozatokkal helyettesittetik:
3. Az A és B tarifákhoz. - Beviteli vámok a két vámterületen.
a) Az A tarifában (a jelen szerződés melléklete) és az ahhoz tartozó határozmányokban emlitett német általános tarifa alatt az 1902. évi deczember 25-iki tarifa az ugyanezen napon kelt törvény által megállapitott szövegében és a B tarifában (a jelen szerződés melléklete) és az ahhoz tartozó határozmányokban emlitett osztrák-magyar általános tarifa alatt az osztrák-magyar vámterület uj általános vámtarifájának tervezete értendő.
b) A mennyiben a mellékelt A és B szerződéses tarifákban felsorolt valamely áru egy alapvám és ehhez adandó vámpótlékok vagy kiegészitő vámok alapján vámolandó el, az ezek szerint eszközlendő vámkiszabásnál az alapvám a másik fél készitményei után szedendő legalacsonyabb összeg szerint veendő számba, ha a két szerződéses tarifa külön kivételeket nem állapit meg. Ugyanezen feltétel mellett a két szerződéses tarifában megnevezett valamely árura nézve más vámtételre való utalás esetén a másik fél készitményei után szedendő legalacsonyabb vámösszegből, melyre utalás történik, kell kiindulni, a mennyiben az ezen vámra vonatkozólag esetleg figyelembe veendő különböző szerződésszerü engedmények tartalma az ily eljárásnak megfelel. Az A és B szerződéses tarifákban a tarifaszámok vagy tarifaosztályok idézésénél használt az általános tarifának szavak az előző szabály alól való kivételre alapot nem nyujtanak.
c) Komló légmentesen elzárt fémhengerekben a tartalom megvizsgálása nélkül vámkezelhető, ha a küldemény a vám- vagy pénzügyi hivatal bizonyitványával van ellátva, mely igazolja azt, hogy a hengerek tartalma komló és továbbá, hogy a hengerek az illető hivatal által hivatalos zár alá helyeztetnek, vagy hogy egész vasuti rakományokban való szállitásnál az utóbbiak vámzárral láttatnak el.
d) A szerződő felek mindegyike oly palaczkokat, korsókat és tartályokat, melyekben a másik fél területeire ásványviz vitetett ki, üres állapotban való visszahozataluk alkalmával a fél kérésére és az előjegyzési forgalom alakiságainak figyelembevétele mellett, vámmentesen fogja bebocsátani.
e) A szaruból, szarugyuradékból vagy csontból, valamint kődióból, arekából vagy effélékből való gombokra vonatkozólag közigazgatási uton egyetértőleg el fog rendeltetni, hogy az áruk vámköteles tiszta sulyához tartozóknak csakis azon papiroslemez- vagy papiroslapok tekintessenek, melyekre a gombok rávarrva vagy egyébként megerősitve vannak és hogy oly papiroslemezdobozok (kartonok,) rávarrott mintagombbal is, melyekbe a gombok vagy a lapok a rávarrott gombokkal beletéve vannak, ezekkel együtt elvámolás alá ne vonassanak.
f) Az A tarifa 107. sz. -hoz. Külön csomagolás nélkül vasuti kocsikban bevitelre kerülő mindennemü élő tyuknak és egyéb élő szárnyasnak (a lud kivételével) elvámolásánál a vámköteles tisztasulynak a vágánymérlegen (századosmérlegen) való mérés utján leendő megállapitása oly módon fog megengedtetni, hogy a kocsi össz-sulyából, ideértve a rakományt is, az üres kocsi önsulya (a ketreczkocsiknál és a szállitásra külön berendezett egyéb vasuti kocsiknál a beleépitett berendezések sulyának hozzászámitásával) levonatik. Ha a tyukok stb. különleges csomagolásban (kalitkákban, ketreczekben és effélékben) vitetnek be, a teljsuly négyötödrésze tekintendő tisztasulynak és veendő a vámkiszabás alapjául.
VII. A fennálló szerződés 6. czikkére vonatkozó határozatok 2. pontja a következő szövegezést nyeri:
2. A mindkét részről való beviteli forgalomban azon fentartással, hogy ezen kedvezmény visszaélés esetében helyenkint megszüntethető vagy korlátozható, vám alól mentes:
vágott hus, friss és elkészitett, legfeljebb két kilogramm mennyiségben,
őrlemény gabonából és hüvelyesekből, közönséges sütemény (kenyér) legfeljebb három kilogramm mennyiségben,
a mennyiben ezek az áruk a határkerület lakói számára nem postán vitetnek be.
Mindegyik szerződő fél azonban fentartja magának a jogot, hogy a 2. pontban megállapitott kedvezményeket bármikor előzetes hat havi felmondás mellett egészben vagy részben hatályon kivül helyezhesse.
VIII. A következő uj határozmány vétetik fel:
A szerződés 9. czikkéhez: Mindaddig, mig Ausztriában és Magyarországon a német sör után a belső söradó az eredeti sörlé saccharometrikus tartalmának alapulvétele mellett szedetik be, a német tudományos intézetek által ezen tartalomról kiállitott bizonyitványok az osztrák és a magyar hatóságok által el fognak ismertetni. Az ily bizonyitványokkal ellátott sörküldemények saccharometrikus tartalmukra nézve nem fognak ujból vizsgálat alá vétetni, feltéve, hogy a tudományos intézet az illető szabályokat figyelembe vette, és a bizonyitvány helyessége tekintetében különös kételyek nem merülnek fel. A vámhivatalok, melyeknél bizonyitványokkal ellátott sörküldemények bevitelben kezeltetnek, időről-időre mintákat vehetnek, a nélkül, hogy a küldeményt visszatartanák. Ezen minták az előirt azonossági megjelöléssel látandók el, és a hivatal és a fél pecsétje alatt a technikai pénzügyi ellenőrzés vizsgáló hivatalának Wienbe, illetve Budapestre küldendők az eredeti sörlé kivonattartalmának megvizsgálása végett. Ha ez a vizsgálat a bizonyitvány kiállitása körül hiányokat állapitana meg, erről közvetlenül az illető pénzügyministeriumnak teendő jelentés.
Másrészről a német hatóságok az osztrák vagy magyar bor megvizsgálásának eredményéről az osztrák vagy magyar tudományos intézetek részéről kiállitott bizonyitványokat el fogják ismerni azon esetekben, melyekben a vizsgálat a vámhivatali kezelés számára szükséges. Az ily bizonyitványokkal ellátott borküldemények nem fognak ujból vizsgálat alá vétetni, feltéve, hogy a tudományos intézet az illető szabályokat figyelembe vette és hogy a bizonyitvány helyessége tekintetében különös kételyek nem merülnek fel.
A szerződő felek kormányai azon tudományos intézetekre nézve, melyek a bizonyitványok kiállitására felhatalmazva lesznek, valamint a bizonyitványok kiállitásánál és a sörnek és bornak előzetes megvizsgálásánál követendő szabályokra nézve egymás közt meg fognak állapodni.
Mindegyik szerződő fél fentartja magának előforduló visszaélések esetére azt a jogot, hogy ezen megegyezéstől hat havi felmondás mellett visszaléphessen.
IX. A fennálló szerződés 15. czikkére vonatkozó határozat első bekezdése töröltetik. A második bekezdés bevezetésében a „Megegyezés történt” szavak „A szerződő felek megegyeztek” szavakkal helyettesittetnek.
X. A fennálló szerződés 16. és 18. czikkeire vonatkozó határozatok 4. pontja a következő szövegezést nyeri:
A kölcsönös vasuti forgalomnak vámhivatali kezelésére és a hajóürzár alkalmazására nézve az erre vonatkozólag külön megállapitott határozatok érvényesek.
XI. A fennálló szerződés 19. czikkére vonatkozó határozatokba a következő uj 1. pont vétetik fel:
„1. A kereskedelmet és ipart terhelő bárminemü közszolgáltatás kiszabásánál az ezen üzemekben előforduló áruk származása magában véve nem fogja ezen közszolgáltatások kedvezőtlenebb kiszabását maga után vonni.”
Az eddigi 1. pont 1. a. jelzést nyer.
XII. A fennálló szerződés 19. czikkére vonatkozó határozatok következő uj ponttal egészittetnek ki:
3. Fuvarozási ipar alatt a 19. czikk negyedik bekezdése értelmében áruknak és személyeknek szárazföldi utakon (a vasutak kivételével) való iparszerü szállitása értendő. „Ipari adó” alatt az ipari üzemnek minden adóbeli megterhelése, ideértve az ipari üzemből eredő jövedelem megadóztatását is, értendő, tekintet nélkül arra, hogy az adó az állam vagy a községek stb. javára szedetik-e be.
A mennyiben az iparos a másik szerződő fél területein belül fekvő egyes helységek közt közvetit szállitmányokat, a kettős megadóztatás elkerülése végett fennálló megállapodások tekintetbevétele mellett, az ország törvényeinek megfelelő megadóztatásnak van alávetve. Ha az iparos a másik szerződő fél területein a fuvarozáson vagy a hajózáson kivül ezen iparok üzése által közvetlenül nem igényelt önálló mellékipart üz, vagy fekvőséggel bir, ezek után korlátozás nélkül szintén az ország törvényeinek megfelelő megadóztatás alá esik.
A hajózásnál önálló mellékipar üzésének nem tekintendő, ha az iparos a másik fél területein fekvő állomásokon a hazájából saját szállitási eszközeivel érkező árukat a helyben levő czimzettekhez közvetlenül, vagy a másutt levő czimzettekhez vasutak stb. közvetitésével tovább szállitja és viszont ha a szállitási eszközeivel való továbbitásra szánt árukat helyben átvéteti és szállitási eszközeire rakatja; ép ily kevéssé tekinthető ily üzemnek, ha az iparos a másik fél területein letelepedett önálló szállitóval állandó üzleti összeköttetést tart fenn.
XIII. A következő uj határozatok vétetnek fel:
A szerződés 20. czikkéhez: Egyetértés jött létre az iránt, hogy a kölcsönösség megállapitott feltételére való tekintettel az egyik fél konzulainak a másik fél területein a legnagyobb kedvezménynél fogva adandó előjogok, jogosultságok és kedvezmények nem nyujthatók nagyobb mértékben, mint a melyben azok az utóbbi fél konzuli képviselői részére az előbbi fél területein adatnak.
A szerződés 23. a. czikkéhez: Azon esetekre, melyekben a 23. a. czikk első és második bekezdése alapján választott birósági döntésnek van helye, a szerződő felek az eljárást illetőleg a következőkben állapodnak meg:
Az első vitás esetben a választott biróság székhelye a panaszlott fél területein lesz, a második vitás esetben a másik fél területein és igy felváltva az egyik vagy másik fél területein, oly városban, melyet az illető szerződő fél jelöl meg. Ez tartozik a választott biróság müködéséhez szükséges helyiségekről, irnokokról és szolgaszemélyzetről gondoskodni. Az elnök vezetője a választott biróságnak, mely szótöbbséggel határoz.
A szerződő felek egyes esetben vagy egyszersmindenkorra fognak megegyezni a választott biróság eljárására nézve. Ily megegyezés hiányában az eljárást maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha szerződő felek egyike sem tesz kifogást; ez esetben az előző bekezdés határozmányától el lehet térni.
A tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása tekintetében mindegyik szerződő fél hatóságai a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.
A szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy azt az elbánást, melyben az egyik fél munkásai a másik fél területein a munkásvédelem és munkásbiztositás tekintetében részesülnek, barátságos egyetértésben megvizsgálják abból a czélból, hogy megfelelő megállapodások utján ezen munkásoknak kölcsönösen oly bánásmód biztosittassék, mely nekik lehetőleg egyenértékü előnyöket nyujt.
Ezen megállapodások a jelen pótszerződés életbeléptétől függetlenül külön egyezménybe fognak foglaltatni.
A jelen pótszerződés 1906. évi február hó 15-én lép életbe.
Az 1891. deczember 6-án kötött, fennálló kereskedelmi és vámszerződés a pótszerződés által megállapitott módositásokkal és kiegészitésekkel 1917. évi deczember 31-ig marad érvényben.
A szerződő felek mindegyike fentartja azonban magának azt a jogot, hogy a szerződést tizenkét hónappal 1915. évi deczember hó 31. előtt felmondja azzal az érvénynyel, hogy az ezen időponttal hatályon kivül lépjen.
Ha a felek egyike sem él ezen joggal és tizenkét hónappal 1917. évi deczember hó 31. előtt sem nyilvánitja a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetése iránti szándékát, a szerződés az emlitett módositásokkal és kiegészitésekkel 1917. deczember hó 31-én tul érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számitva, melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok minél előbb kicserélendők.
Minek hiteléül a mindkét részbeli meghatalmazottak a jelen pótszerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt kettős kiadásban Berlinben, 1905. évi január hó 25-én.
[Aláírások]
Alulirottak, az Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom közt 1891. évi deczember 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január 25-én Berlinben aláirt pótszerződés 7. czikkének első bekezdésében foglalt határozat módositásával, a szerződő felek nevében a következőkben állapodtak meg:
Az emlitett pótszerződés életbelépésének időpontjául az 1906. évi február 15-ike helyett az 1906. évi márczius 1-eje állapittatik meg.
A jelen nyilatkozat jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok az emlitett pótszerződésre vonatkozókkal egyidejüleg cserélendők ki.
Kelt kettős kiadásban Berlinben, 1905. évi február hó 28-án.
[Aláírások]
A hajóürzárnak az Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom közti belvizi hajózási forgalomban való alkalmazására vonatkozó rendelkezések ujbóli szabályozása czéljából az alulirottak és pedig:
1. az osztrák-magyar cs. és kir. rendkivüli és meghatalmazott nagykövet Berlinben,
2. a Németbirodalom külügyi hivatalának államtitkára,
a kormányaiktól nyert felhatalmazás alapján a következő határozatokban állapodtak meg:
1. czikk. A folyami járműveknek az Elbén, ennek mellékfolyóin és a vele összeköttetésben levő viziutakon való forgalmára nézve az „1865. évi április 11-iki kereskedelmi és vámszerződés végrehajtási jegyzőkönyvének D. melléklete” jelenleg érvényes rendelkezései az Elbehajók számára mindkét fél területein kibocsátandó, a csatolt tervezeteknek megfelelő ürzárszabályzattal és a hozzátartozó végrehajtási határozatokkal helyettesittetnek.
2. czikk. Az ezen ürszabályzat 14. §-a alapján az egyik fél valamely főhivatala által kiállitott elismervények és a 18. § alapján a hajótulajdonosoknak kiszolgáltatott engedélyjegyek a másik fél hivatalai által tekintetbe fognak vétetni; az előbbiek mindazonáltal csak annyiban, a mennyiben a hajónak valamely erre felhatalmazott hivatal részéről történt megvizsgálása alkalmával (l. az árszabályzat 17. §-át) az ürzárberendezés nem tüntet fel oly hiányokat, a melyek azonnal meg nem szüntettetnek.
Az elismervénynek vagy engedélyjegynek bevonása esetén (az ürszabályzat 16., 17. és 20. §-ai) ezek az okmányok az illető tárgyalási iratokkal együtt közvetlenül azon hatósághoz küldendők be, a mely az elismervényt vagy engedélyjegyet eredetileg kiállitotta.
3. czikk. Az engedélyjegynek az ürszabályzat 20. §-a alapján az egyik fél valamely vezető hatósága részéről elrendelt időleges vagy állandó megvonása a másik fél hivatalai által épugy fog tekintetbe vétetni, mintha azt saját vezető hatóságuk rendelte volna el. Oly egyén, a ki az egyik fél valamely vezető hatóságának intézkedése folytán valamely ürzár alá helyezett hajó vezetőjeként való alkalmazásból kizáratott, a másik fél területein sem fog ily müködéshez bocsáttatni.
Az ürzárszabályzat 20. §-a alapján valamely hajótulajdonosra kiszabott szerződésszerű büntetésekről, valamint bizonyos egyének hajóvezetői minőségben való alkalmazását tiltó rendelkezésről a másik szerződő fél összes figyelembe jövő főhivatalai is, azaz mindazon főhivatalok, a melyek hajóknak ürzár alá helyeztetéséről szóló elismervények kiállitására fel vannak jogositva és azon pénzügyi hatóság, a mely a hajótulajdonosnak az engedélyjegyet kiállitotta, közvetlenül értesitendők.
E czélból a mindkét részrőli kormányok az elbei hajók ürzárberendezéséről szóló elismervények kiállitására saját területükön feljogositott főhivatalok jegyzékét egy hónapon belül ki fogják cserélni.
4. czikk. Az ürzárszabályzathoz tartozó végrehajtási határozatok tervezetében emlitett jegyzékek és kimutatások egyöntetü vezetése, valamint az érdekelt hatóságok közti iratváltások mintái tekintetében megállapodás fog létesittetni.
5. czikk. A Dunán, ennek mellékfolyóin és a vele összeköttetésben levő viziutakon közlekedő folyami járművek ürzár alá helyezésére nézve egyelőre a jelenleg gyakorlatban levő eljárás marad érvényben.
6. czikk. Jelen egyezmény külön jóváhagyás nélkül a Németbirodalom és Ausztria-Magyarország közt 1891 deczember 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez létrejött és mai napon aláirt pótszerződéssel egyidejüleg lép hatályba és azon módositásokkal együtt, a melyek ujonnan felmerülő szükségletek figyelembevételével a mindkét részrőli kormányok által egyetértőleg netalán megállapittatnak, az emlitett kereskedelmi és vámszerződés további tartalma alatt érvényben marad.
Kelt kettős kiadásban Berlinben, 1905 január 25-én.
Mellékelve volt máj. 2. törvényjavaslathoz az elbei hajókra vonatkozó ürszabályzat és az ennek végrehajtását tartalmazó határozatok tervezete, továbbá az 1892. évi III. törvénycikkbe foglalt kereskedelmi és vámszerződés s mellékleteinek a pótszerződés következtében átalakult uj, most hatályos szövege.
