Az Oroszországgal 1906. évi február hó 15/2-án * kötött kereskedelmi és hajózási szerződés az ország törvényei közzé iktattatik azzal, hogy az ezen szerződésben, B) mellékletében és a zárjegyzőkönyvben használt „osztrák-magyar vámtarifa” s „általános tarifa” kifejezések ugy értelmezendők, a mint az a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés, illetőleg zárjegyzőkönyvben meg van állapitva.
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya
és
Ő Felsége a minden oroszok császárja a területeik közt fennálló kereskedelmi összeköttetések fejlődését előmozditani óhajtván, e végből kereskedelmi és hajózási szerződés kötését határozták el s e czélra meghatalmazottaikká kinevezték és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek egyikének állampolgárai, kik a másik fél területein állandóan letelepedtek, vagy ideiglenesen tartózkodnak, az ipar és kereskedelem gyakorlásában ott ugyanazon jogokat élvezik és semminemü magasabb vagy másféle megterheltetésnek alávetve nincsenek, mint a nemzetbeliek. A másik szerződő fél területein minden tekintetben ugyanazon jogokat, kiváltságokat, mentességeket, kedvezményeket és szabadságokat élvezik, mint a legnagyobb kedvezményt élvező ország állampolgárai.
Megegyezés jött létre azonban arra nézve, hogy a fentebbi határozmányok nem érintik a kereskedelem, ipar és rendészet terén érvényben levő azon külön törvényeket, rendeleteket és utasitásokat, melyek a szerződő felek valamelyikének területein érvényben vannak vagy lesznek és minden külföldire alkalmazást nyernek.
Az orosz mezőgazdasági és ipari termékek, melyek Ausztria-Magyarországba, ugyszintén Ausztria-Magyarország mezőgazdasági és ipari termékei, melyek Oroszországba akár fogyasztás vagy raktározás, akár ujból való kivitel vagy átvitel czéljából bevitetnek, ott ugyanazon elbánásban részesülnek, mint a legnagyobb kedvezményt élvező országok termékei. Semmi esetre és semmiféle okból magasabb vagy más olyan vámoknak, illetékeknek, adóknak vagy dijaknak alávetve, sem pedig oly pótlékokkal vagy oly beviteli tilalmakkal sujtva nem lesznek, melyek bármely más ország hasonló termékeit nem terhelik. Különösen az általános tarifában vagy szerződéses tarifákban foglalt beviteli vámokra vonatkozólag a szerződő felek egyike által valamely harmadik hatalomnak ellenszolgáltatással vagy a nélkül megadott ideiglenes vagy állandó kedvezmény és könnyités, mentesség és mindenféle mérséklés, azonnal és feltétlenül, minden fentartás és ellenszolgáltatás nélkül a másik szerződő fél mezőgazdasági és ipari termékeire nézve is alkalmazást nyer.
A jelen egyezmény határozmányai alá esőknek nem tekintetnek.
I. Azon kötelezettségek, a melyeket a szerződő felek egyike valamely vámegyesülés határozmányai szerint magára vállalt, nevezetesen azon kedvezmények, a melyek Ausztria-Magyarország által e czimen a Lichtensteini fejedelemségnek, valamint Boszniának és Herczegovinának nyujtatnak.
II. Azon kedvezmények, melyek más szomszédos államnak, 15 kilométernél nem szélesebb határmenti öv helyi forgalmának megkönnyitése végett engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak.
III. Az archangeli kormányzóság lakosainak, valamint ázsiai Oroszország (Szibéria) északi és keleti tengerpart vidékeire nézve a bevitel vagy kivitel tekintetében jelenleg engedélyezett vagy utóbb netán engedélyezendő kedvezmények.
Mindazonáltal Ausztria-Magyarországnak ezen területekre irányuló kivitele ugyanazon vámkedvezményekben részesül, mint bármely más európai vagy északamerikai államé.
Magától értetik egyébiránt, hogy a jelen szerződés 2., 7. és 8. czikkének határozmányai nem alkalmaztatnak sem az Oroszország és Svédország és Norvégia között 1838. évi (április 26-án, május 8-án) kötött szerződés különös határozmányaira, sem pedig azon határozmányokra, a melyek az Azsia szomszédos államaival és országaival való kereskedelemre vonatkozólag meg vannak állapitva vagy meg fognak állapittatni, s hogy ezen határozmányokra semmi esetre sem történhetik hivatkozás oly czélból, hogy a jelen szerződés által a szerződő felek közt létesitett kereskedelmi és hajózási viszonyok módosittassanak.
IV. Az orosz császári kormány elismeri Ausztria-Magyarországnak azon jogát, hogy az Oroszországból Ausztria-Magyarországba bevitt czukrot vámpótlék alá vesse, feltéve hogy:
a) ezen pótlék csak Ausztria-Magyarország belfogyasztására szánt czukor után szedhető és pedig a brüsszeli állandó bizottság által megállapitott összeget meg nem haladó mértékben;
b) hogy ezen pótlék csak azon időtartamára szedhető, mig a brüsszeli egyezmény érvényben marad és Ausztria-Magyarország abban részt vesz;
c) hogy Ausztria-Magyarország azon jogával, melynél fogva az orosz czukor bevitelét megtilthatja, nem él és sem az ujból való kivitelre szánt orosz czukor bevitelét, sem pedig e czukorral való más müveletet korlátozó intézkedésekkel nem gátolja;
d) hogy a czukorra vetett pótlék magassága a körülményekhez képest revizió tárgyát képezheti.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a területeik közt való kereskedelmet semmiféle beviteli vagy kiviteli tilalom által nem gátolják és hogy megengedik a szabad átvitelt, kivéve azon utakon, melyek az átvitel számára nincsenek vagy nem lesznek megnyitva.
Ezen szabály alól csak a következő esetekben lehet kivételnek helye:
a) a dohányra, sóra, lőporra vagy más robbanó anyagokra, valamint az egyik szerződő fél területein jelenleg érvényben levő vagy jövőben netán életbeléptetendő állami egyedáruságokra nézve;
b) kivételes körülmények közt a hadi készletek tekintetében;
c) a közbiztonság, a közegészségi és állategészségügyi rendészet szempontjából.
A jelen szerződéshez csatolt A) tarifában felsorolt osztrák vagy magyar föld és ipari termékek, az Oroszországba való bevitelnél és a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában felsorolt orosz föld- és ipartermékek, az Ausztria-Magyarországba való bevitelnél az emlitett mellékletekben megállapitottaknál magasabb vámoknak vagy más vámoknak nem fognak alávettetni.
Ha a szerződő felek egyike az A) és B) mellékletekben felsorolt belföldi termelésü vagy gyártásu czikkek valamelyike után uj állami fogyasztási adót, illetéket; vagy pótadót léptetne életbe, akkor az azonos czikket a bevitelnél ugyanazon vagy megfelelő vámmal sujthatja, de oly feltétellel, hogy ez a vám bármely országból származó árukra egyenlő legyen.
Az állam, a községek vagy testületek részére szedett belső adók, melyek valamely czikk termelését, gyártását vagy fogyasztását az egyik szerződő fél területein terhelik, a másik szerződő fél termékeit semmi szin alatt sem sujthatják nagyobb mértékben vagy terhesebb módon, mint a megfelelő belföldi terméket.
Az egyik szerződő fél területeiről a másik fél területeire kivitt termékek után nem szedhető más vagy magasabb kiviteli vám, mint a melyet ugyanazok a czikkek az e tekintetben legnagyobb kedvezményt élvező országba való kivitelnél fizetnek. Minden más kedvezmény, melyet az egyik szerződő fél a kivitel tekintetében egy harmadik hatalomnak megad, azonnal és minden föltétel nélkül kiterjesztetik a másik szerződő félre.
Mindennemü áruk, melyek az egyik szerződő fél területein az átvitelnek megnyitott kereskedelmi uton át szállittatnak, kölcsönösen felmentetnek minden átviteli vám alól, akár közvetlenül vitetnek át, akár pedig akkor, ha az áruk az átvitel közben lerakatnak, beraktároztatnak és ismét fölrakatnak.
Az 1851. okt. 3. szept. 21. napján az orosz-osztrák határon való csempészet megakadályozása czéljából és 1902. február 19/7. napján az átviteli áruk kölcsönös továbbitása tárgyában (áruk, melyeknek kilépését igazolni kell) kötött egyezmények érvényben maradnak addig, a mig közös megegyezéssel uj egyezmény létesül.
A folyamhajókra vonatkozó külön határozmányok fentartásával megállapittatik, hogy mindenféle jármüveket, ide értve azok fölszerelését is, melyek a belépéskor utasok és áruk szállitására szolgálnak és a melyeket az orosz, illetve osztrák és magyar vámhatóságok előtt ismert egyének kizárólag ezen czélból időlegesen hoznak be Oroszországba, az orosz hatóságok át fogják bocsátani a határon, a nélkül, hogy a vámot letétbe kellene helyezni, vagy a vám biztositandó lenne, feltéve, hogy a jármü vezetője kötelezi magát a jármüvet meghatározott időn belül ismét kivinni. Ezen nyilatkozat irásbeli kiállitása ingyenes és teljesen dijmentes.
Az egyik szerződő fél alattvalóinak a másik szerződő fél területeire való letelepedéseik alkalmával magukkal vitt ingóságaikhoz tartozó használt háztartási czikkek után a másik fél területén semmiféle behozatali vám nem fog szedetni.
A szerződő felek mindegyikének állampolgárai a másik fél területein jogositva lesznek mindennemü ingó vagy ingatlan vagyont megszerezni és birtokolni, a mennyiben erre az ország törvényei értelmében bármely más idegen nemzet állampolgárai jogositva vannak vagy lesznek. Eladás, csere, ajándékozás, házasság, végrendelet utján vagy bármely más módon rendelkezhetnek azzal, ugyszintén jogositva lesznek öröklés utján vagyont szerezni, ugyanazon föltételek alatt, a melyek bármely más idegen nemzet állampolgáraira nézve meg vannak vagy meg lesznek állapitva és az emlitett esetek egyikében sem sujthatók semmiféle czimen más vagy magasabb illetékekkel, adóval vagy teherrel, mint a milyenek a saját nemzetbeliekre nézve megállapitva vannak vagy lesznek.
A három évi határidő, melyet az 1887 márcizus 14-iki orosz császári rendelet az idegenek által birt ingatlanok elidegenitésére megállapitott, az osztrák és a magyar állampolgárok részére tiz évre kiterjesztetik.
A szerződő felek mindegyikének állampolgárai az ország törvényeinek figyelembe vétele mellett a tulajdonuk eladásából befolyt összegeket és általában javaikat szabadon vihetik ki és ezért mint külföldiek nem fizetnek más vagy magasabb adót, mint a milyet hasonló körülmények közt a nemzetbeliek tartoznának fizetni.
Az ország törvényeihez való alkalmazkodás föltétele alatt joguk van a biróságok előtt felperesi vagy alperesi minőségben megjelenni és e tekintetben ugyanolyan jogokat és mentességeket élveznek, mint a nemzetbeliek és ép ugy, mint ezek, minden ügyükben az ország törvényei által elismert bármiféle ügyvédet, megbizottat vagy ügynököt vehetnek igénybe.
A szerződő felek egyikének kereskedői, gyárosai és egyéb iparosai, a kik a hazájukbeli hatóságok által kiállitott iparigazolvány felmutatásával igazolják, hogy ott jogositva vannak kereskedést vagy ipart üzni és hogy ott a törvényesen megállapitott adókat fizetik, fel lesznek jogositva arra, hogy személyesen vagy a szolgálatukban álló utazók utján, a másik szerződő fél területein vásárlásokat eszközöljenek, vagy megrendeléseket gyüjtsenek.
Az emlitett kereskedőknek, gyárosoknak vagy egyéb iparosoknak, hogy a jelen czikk első bekezdésében emlitett jogot Oroszországban gyakorolhassák, külön igazolványnyal kell birniok, melynek az állam részére szedett dija nem lesz több mint 150 rubel az egész évre és 75 rubel az év második felére.
Kereskedelmi utazóiknak azonfelül személyes igazolványnyal kell ellátva lenniök, melynek az állam részére szedet dija nem lesz több mint 50 rubel az egész évre és 25 rubel az év második felére. A jelen czikk 2. bekezdésében emlitett igazolványok kiállithatók magának az illető személynek nevére, a mely Oroszországba utazik és akkor az illető nem tartozik külön személyi igazolványt váltani.
Az igazolványok kiszolgáltatása és azok dija tekintetében az illető kereskedő, gyáros, iparos vagy kereskedelmi utazó hitfelekezetisége szerint semmiféle különbség nem fog tétetni. Az utlevél láttamozásának érvényességi tartama tekintetében, a mely Oroszországban hat hónapra állapittatik meg, sem fog az érdekeltek hitfelekezetisége szerint megkülönböztetés tétetni.
Az ipari igazolványok a szerződő felek által megállapitott minta szerint fognak kiállittatni.
A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással az ipari igazolványok kiállitására illetékes hatóságok neveit és az igazolványok birtokosainak foglalkozására vonatkozó szabályzatokat.
Az iparosok (kereskedelmi utazók), a kik ipari igazolványnyal vannak ellátva, csak mustrákat és mintákat vihetnek magukkal, de árukat nem.
A vámköteles tárgyak, melyeket az emlitett iparosok vagy utazók mustrák vagy minták gyanánt visznek be, kölcsönösen mentesek lesznek a beviteli és kiviteli vámok alól, föltéve, hogy ezen tárgyak egy éven belül ismét kivitetnek és hogy a bevitt és az ismét kivitt tárgyak azonossága kétségtelen, bármely vámhivatalnál történjék is a kivitel.
A mustrák isméti kivitelének biztositási fejében a belépő vámhivatalnál a figyelembe jövő vám vagy készpénzben, vagy megfelelő biztositék alakjában letétbe helyezendő.
A megállapitott határidő lejárta után a vámösszeg a szerint, a mint pénzben tétetett le, vagy biztositék által fedeztetett, a kincstár birtokába megy át, illetve annak javára folyóvá tétetik, a mennyiben meg nem állapittatik, hogy a mustrák vagy minták ezen határidőn belül ismét kivitettek.
Ha a mustrák vagy minták az e czélra jogositott vámhivatalnál a határidő lejárta előtt ujból való kivitel czéljából bemutattatnak, akkor ez a hivatal megvizsgálás utján megbizonyosodik a felől, hogy a bemutatott áruczikkek csakugyan azok-e, a melyekre a beviteli engedély megadatott. Ha ez iránt nem forog fenn semmi kétely, akkor a vámhivatal megállapitja a visszkivitel tényét és a bevitelkor letett vám összegét visszaszolgáltatja, illetve intézkedik a biztositék feloldása iránt.
A bizonyitvány vagy engedélyjegy kiállitásáért, valamint a mustrák vagy minták azonosságának biztositására szolgáló jegyek alkalmazásáért járó bélyegilleték kivételével, a bevivő felet semminemü költség nem terheli.
Az egyik szerződő fél állampolgárai, a kik a másik fél területein kereskedésük üzése vagy termékeik elárusitása végett vásárokra és sokadalmakra mennek, kölcsönösen oly bánásmódban részesittetnek, mint a saját nemzetbeliek és ez utóbbiaknál magasabb dijakkal nem terheltetnek.
A mennyiben Oroszországban a külföldi lőfegyverek bevitele nem tilos, az osztrák és a magyar kereskedelmi utazók ily fegyvermintákat is vihetnek magukkal, de azzal a határozott kikötéssel, hogy alávetik magukat a lőfegyverekre nézve érvényben levő vagy érvénybe léptetendő általános vagy helyi szabályoknak.
A részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy kereseti társaságok, ide értve a biztositó társaságokat is, a melyeknek székhelyük a szerződő felek egyikének területein van és ennek törvényei értelmében jogérvényesen fennállanak, törvényesen fennállóknak fognak elismertetni a másik szerződő fél területein is, és ott nevezetesen joguk lesz a biróságok előtt akár felperesi, akár alperesi minőségben perelni.
Magától értetik azonban, hogy az előbbi kikötés nem érinti azt a kérdést, hogy az egyik szerződő fél területein megalakult ilynemü társaságnak a másik fél területein megengedtetik-e vagy sem, hogy üzletüket folytassák, mert ez az engedély mindenkor az illető országban e tekintetben fennálló vagy jövőben életbe léptetendő szabályoktól függ.
A nevezett társaságok a másik szerződő fél területein minden esetre ugyanazon jogokat fogják élvezni, melyek bármely állam hasonnemü társaságait megilletik vagy megilletni fogják.
Az orosz császári kormány késznek nyilatkozik a jelen szerződés életbelépését követő három éven belül Ausztria-Magyarországgal tárgyalásokba bocsátkozni az irodalmi, müvészeti és fényképészeti szerzői jogok kölcsönös védelme tárgyában való megállapodás létesitése iránt.
A találmányi szabadalmak, gyári védjegyek, ipari mustrák és rajzok és a kereskedelmi nevek kölcsönös védelmének szabályozása egy minél előbb kötendő külön egyezménynek tartatik fenn.
Ily megállapodás létrejöttéig az ezen jogok kölcsönös védelmére vonatkozólag érvényen levő határozmányok fentartatnak.
Az osztrák és a magyar hajók és azok rakományai Oroszországban, az orosz hajók és azok rakományai pedig Ausztria-Magyarországban teljesen ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint a saját nemzetbeli hajók és azok rakományai, bármely országból és bárhova indultak is ezen hajók és bármilyen származásu vagy rendeltetésü is a rakományuk.
Minden kiváltság vagy mentesség, melyet e tekintetben a szerződő felek egyike valamely harmadik hatalomnak megad, nyomban és föltétel nélkül megadatik a másik szerződő félnek is.
Az előbbi határozmányok alól azonban kivétel állapittatik meg:
a) a nemzeti halászat tekintetében, melyet kizárólag az illető szerződő fél területein érvényben levő vagy érvénybe léptetendő határozmányok szabályoznak;
b) azon kedvezmények tekintetében, melyek a nemzeti kereskedelmi tengerészetnek megadattak vagy később esetleg megadatni fognak.
A jelen szerződés határozmányai nem alkalmazhatók a parthajózásra, a melyet továbbra is az illető szerződő fél területein érvényben levő vagy érvénybe léptetendő törvények szabályoznak. De az osztrák vagy a magyar és az orosz hajók a szerződő felek egyikének valamely kikötéjéből szabadon mehetnek a másik fél egy vagy több kikötőjébe, akár oly czélból, hogy külföldről hozott rakományukat, illetve annak egy részét ott lerakják, akár pedig oly czélból, hogy idegen országba rendelt rakományukat ott felvegyék vagy kiegészitsék.
A hajók nemzetisége kölcsönösen az illető ország saját törvényei és szabályai értelmében fog elismertetni, a fedélzeten levő s az illetékes hatóságok által kiállitott okmányok és hajólevelek alapján.
A hajóköbözési bizonyitványok, melyeket a szerződő felek egyike kiállitott, a másik fél által a szerződő felek közt létesült vagy létsitendő külön megegyezések értelmében fognak elismertetni.
Az országos és egyéb közutaknak, a csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilásoknak, a kikötők és rakpartoknak, a vizi utaknak, valamint a megjelölt és megvilágitott szorosoknak, a kalauzszolgálatnak, a darucsigák és mérlegeknek, a rakterületeknek, a hajórakományok megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló és más ilynemü berendezések és intézeteknek használata, a mennyiben mindezen berendezések és intézetek a közhasználatra és közforgalomra szánvák, kezeltessenek azok akár az állam, akár az állam által erre jogositott magánosok által, a másik szerződő fél állampolgárainak ugyanazon feltételek mellett és ugyanazon illetékek fizetése ellenében lesz megengedendő, mint a saját állambelieknek.
A tengervilágitásnál és révkalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatáért lesznek illetékek szedhetők.
A szerződő felek mindegyikének kikötőiben teljesen fölmentetnek a tonna- és kezelési illetékek alól:
1. azok a hajók, melyek bárhonnan rakomány nélkül érkeznek és ugyancsak rakomány nélkül mennek tovább;
2. azok a hajók, melyek akár önszántukból, akár kényszer folytán rakománynyal érkeznek valamely kikötőbe s onnan tovább mennek, a nélkül, hogy bármily kereskedelmi müveletet végeztek volna.
Ez a mentesség nem terjed ki a világitási, a kalauzolási, vontatási, vesztegzári és egyéb a forgalom érdekében létesitett szolgálatokért és a fölszerelésekért ez egyes hajótest után járó illetékekre, a melyek egyforma mérvben terhelik a belföldi hajókat és a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek hajóit.
Kényszerszünetelés esetén nem tekintetik kereskedelmi müveletnek az áruknak hajójavitás czéljából való kirakása és ismét berakása, az átrakodás valamely tengerképes hajóról egy másikra, a legénység élelmezésére való kiadás, a megrongált áruknak vámhivatali engedély mellett való eladása.
Az osztrák és a magyar hajók, melyek valamely orosz kikötőbe és viszont az orosz hajók, melyek valamely osztrák vagy magyar kikötőbe jönnek, csak azon czélból, hogy ott rakományukat kiegészitsék, vagy rakományuk egy részét kirakják, az illető országok törvényeihez és szabályaihoz való alkalmazkodás föltétele mellett, megtarthatják fedélzetükön rakományuk azon részét, mely akár valamely azon országbeli más, akár más országbeli kikötőbe van rendelve és ismét kivihetik ezt a rakományt, a nélkül, hogy rakományuk ezen utóbbi része után a felügyeleti dijon kivül más vámilletéket kellene fizetniök, mely felügyeleti dij csak a saját nemzetbeli hajózás részére megállapitott tétel szerint szedhető be.
Ha a szerződő felek egyikének hajója a másik fél partjain megfeneklik, vagy hajótörést szenved, ez a hajó ugy a hajótest, mint a rakomány tekintetében ugyanazon kedvezményeket és mentességeket élvezi, melyeket az illető ország törvényhozása hasonló körülmények közé jutott saját hajóinak biztosit. A kapitány és a legénység személyeikre nézve, valamint a hajó és ennek rakománya tekintetében minden segélyben és támogatásban részesitendők.
A szerződő felek megegyeznek továbbá az iránt, hogy a megmentett áruk nem esnek semmiféle vám alá, kivéve ha a belső fogyasztásra lesznek szánva.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy vasuti szállitási dijszabásaikat önállóan szabályozzák.
De sem a szállitási dijtétel, sem a szállitás tartama és módja tekintetében nem tehető különbség a szerződő felek területeinek lakói közt. Nevezetesen az Oroszországból érkező áruszállitmányok, melyek valamely osztrák vagy magyar állomásra irányittatnak, vagy Ausztria-Magyarországon átvitetnek, az osztrák és a magyar vasutakon nem fizetnek magasabb dijtételeket, mint a hasonló osztrák, magyar vagy külföldi áruk, melyek ugyanazon irányban, az osztrák és a magyar vasutak ugyanazon állomásai közt szállittatnak. Ugyanez áll az orosz vasutakon azon áruszállitmányokra nézve, melyek Ausztria-Magyarországból jönnek és valamely orosz állomásra irányittatnak, vagy Oroszországon át szállittatnak.
Kivétel csak oly szállitmányokra nézve tehető, melyek közérdekü vagy jótékony czélokra szállittatnak mérsékelt dijtétel mellett.
A vasuti szállitmányok vámkezelését minél előbb megkötendő külön egyezmény fogja szabályozni.
Ezen egyezmény megkötéséig megállapittatik, hogy:
1. a szerződő felek vámtörvényei értelmében a már használatban levő teherkocsik, valamint a tartozékok, melyek kizárólag arra szolgálnak, hogy az áruk a szállitás alatt megvédessenek vagy biztonságban legyenek, igy pl. a ponyvák és takarók, vámmentesen bocsáttassanak be akkor is, ha a szerződő felek egyikének területeiről nem közvetlenül, de egy harmadik hatalom területén át jutnak a másik szerződő fél területeire, de azon kifejezett kikötés mellett, hogy ezen tartozékok három hónapon belül ismét kivitetnek;
2. a vasutigazgatóságok tartoznak a határvámhivatalnál valamint a vámigazgatás által előzetesen megnevezendő minden más vámhatóságnál a határon átmenő vagy ezekkel csatlakozó vonatok menetrendjének minden módositását legkésőbb nyolcz nappal a módositás érvénybe lépése előtt bejelenteni, viszont a határállomás csak az érdekelt határvámhivatalnak fogja irásban bejelenteni a menetrendben nem emlitett vonatokat (külön vonatok, a korülmények által igényelt vonatok, kettéosztott vonatok, mozdonyforgalom), még pedig oly időben, hogy a vámhivatal ezen vonatok szemléjére és vámkezelésére megtehesse a szükséges intézkedéseket;
3. virágok, élő növények, friss gyümölcs, friss hal és minden olyan gyorsan romló áru kölcsönösen, a vámraktárba való érkezéstől számitott 24 órán belül kerül vámkezelés alá, hacsak erőhatalom esete nem forog fenn;
4. a szerződő felek egyike vasutainak szolgálatában levő kalauzok, gépészek és alkalmazottak, ha rájuk bizonyul, hogy a vonatokban csempészárut vittek be a másik szerződő fél területére, az illetékes vámhatóságok kivánatára megfosztatnak attól a jogtól, hogy vonatokat a határhoz kisérhessenek;
5. a mennyiben a csatlakozó vágányok egyforma szélességénél vagy a teherkocsik különleges szerkezeténél fogva lehetséges, a kocsikat az egyik szerződő fél területeiről a határállomáson való átrakodás nélkül a másik fél területeinek belsejébe továbbitani, az ily átmenetre alkalmas és vámzári biztositékot nyujtó kocsikba rakott áruk a belépésnél fölmentetnek a határvámhivatalnál való vámbevallás, lerakodás, mérés és szemle alól, ha megvan annak a lehetősége, hogy a határvámhivatal vámkezelés czéljából ez árukat más vámhivatalhoz utalja és ha csempészet gyanuja nem forog fenn.
A nyitott kocsikon szállitott áruk is részesülhetnek ebben a kedvezményben, ha olyan természetüek, hogy nem kell attól tartani, hogy a rendeltetési állomásig való szállitás alatt eltünnek vagy kicseréltetnek.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy minél előbb tárgyalásokat inditanak konzuli egyezmény és a hagyatékokat szabályozó egyezmény kötése iránt. Ezen egyezmények megkötéseig:
1. A szerződő felek főkonzuljai, konzuljai, alkonzuljai és konzuli ügynökei, a kik az illető államokban müködnek, ugyanazon kiváltságokat és előjogokat élvezik, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ugyanily közegei.
De a mennyiben egyenes adó alól való mentességről van szó, arra nézve történt megegyezés, hogy csak a hivatásos konzulok élvezhetik ezt a mentességet, föltéve azonban, hogy nem állampolgárai azon szerződő félnek, melynek területén müködnek és hogy a mentesség semmi esetre sem lesz nagyobb mérvü, mint a milyet a szerződő felek diplomácziai képviselői élveznek.
2. Ha egy orosz állampolgár után Ausztriában vagy Magyarországban, illetve egy osztrák vagy egy magyar állampolgár után Oroszországban hagyaték marad olyan helyen, a hol az elhunytnak hazája részéről főkonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynök vagy ilyenek hiányában diplomácziai ügynök, székhelyének közelségénél fogva részt vehet a hagyatéki ingók leltározása és biztonságba helyezése czéljából szükséges intézkedésekben, akkor az illetékes hatóságok ezen formaságokat ama konzuli vagy diplomácziai közeggel együtt fogják elvégezni, a ki az emlitett helyi hatóság által alkalmazott pecsétet a konzulátus vagy nagykövetség pecsétjével fogja keresztezni és ezen hatósággal együttesen fogja megtenni az örökösök érdekének megóvására szükséges összes intézkedéseket.
Azon ország hatóságai, a mely országban a hagyatéki javak vannak, a hagyaték megóvása és folyósitása tekintetében az összes intézkedéseket azon törvény értelmében fogják megtenni, mely saját nemzetbeliek hagyatékaira nézve érvényes.
A hagyaték elleni perek vagy felszólamlások, a mennyiben nem öröklési vagy hagyományi czimen alapulnak, azon országbeli hatóságok illetékességi körébe tartoznak, a melyeknek területén a hagyatéki javak vannak, még pedig hat hónapon át a helyi hatóság részéről az örökség megnyiltára vonatkozó hirdetés utolsó közzétételétől számitva, vagy ha a helyi hatóság a hagyatékra vonatkozó hirdetést nem tett közzé, nyolcz hónapon át az elhalálozás napjától számitva. Ezen határidő leteltekor az ingó hagyaték megmaradt része, az országban fizetendő terhek, adósságok és adók levonásával, átadatik azon konzulnak, a kinek a nemzetéhez az elhunyt tartozott. A hagyaték ezen részére vonatkozó perek és felszólamlások tekintetében az elhalt egyén hazájának biróságai illetékesek.
A konzul, a midőn a hagyatéki maradványt konzuli minőségében átveszi, nyugtatványt ad a helyi hatóságoknak és az átvételhez sem az örökségre igényt tartók meghatalmazására, sem pedig saját kormányától származó általános vagy különös felhatalmazásra szüksége nincs.
Mihelyt a konzul a hagyatéki maradványról nyugtatványt adott, e tárgyban senkinek sem tartozik számadással, csak a saját kormányának.
A hagyaték ingatlan része teljesen azon ország törvényének uralma alá esik, melyben fekszik és a hagyaték ezen részére vonatkozó minden intézkedés kizárólag a helyi biróságok illetékessége alá tartozik.
Ha a helyi törvény gátolná a hagyatéki ingatlan átszállását az örökös vagy az örökösök részére, akkor a szerződő felek kölcsönösen megfelelő határidőt fognak adni az érdekelteknek a hagyatéki ingatlannak minél előnyösebb értékesitésére.
Az előző kikötések végrehajtásának biztositása végett a helyi hatóságok az emlitett diplomácziai vagy konzuli közegeket haladéktalanul értesiteni fogják az illető állampolgárok közt előfordult minden halálesetről.
Mindegyik szerződő fél állampolgárai a másik fél államaiban és területein föl vannak mentve minden rendbeli katonakötelezettség alól, ugy a szárazföldi és tengeri haderőben, mint a népfölkelésben és a nemzetőrségben. Föl vannak továbbá mentve mindenféle birói vagy törvényhatósági szolgálattételtől vagy hivataloskodástól, kivéve a gyámságot, valamint minden olyan pénzben vagy természetben teljesitendő szolgáltatás alól, mely a személyes szolgálattétel helyettesitése gyanánt van kivetve, végül minden kényszerkölcsön és katonai szolgáltatás vagy kivetés alól.
A birói és törvényhatósági szolgálattétel vagy hivataloskodás tekintetében kivételt képeznek azok, melyek az ingatlanok birtokával vagy bérletével járnak, a katonai adók és szolgálmányok tekintetében pedig azok, melyeket az ország összes állampolgárai, mint földbirtokosok vagy bérlők tartoznak teljesiteni.
A mennyiben valamely harmadik hatalom állampolgárai Oroszországban fennálló szerződések és egyezmények értelmében fölmentetnek a gyámsági kötelezettség alól, az Oroszországban élő osztrák és magyar állampolgárok ugyanezt a mentességet fogják élvezni olyan kiskoruk tekintetében, a kik nem az ő nemzetbelieik.
A szerződő felek területein a helyi hatóságok, a főkonzulok, konzulok, alkonzulok vagy konzuli ügynökök, illetve ha olyanok ott nem volnának, a hajók tulajdonosai és parancsnokai megkeresésére kölcsönösen minden az ország törvényeivel összeegyeztethető jogsegélyt kölcsönösen meg fognak adni az illető nemzetbeli hadi és kereskedelmi hajók szökevényeinek elfogása és kiadatása tekintetében.
A jelen szerződés kiterjed azokra az országokra is, a melyek a szerződő felek vámterületeihez tartoznak.
Az orosz császári kormány, mielőtt a Finn nagyherczegség vámterületét bekebelezné az orosz birodalom vámterületébe, ebbeli elhatározásáról Ausztria-Magyarországot legalább két évvel előbb értesiteni fogja; az orosz császári kormány egyben kijelenti, hogy ez a bekebelezés minden valószinüség szerint csak fokozatosan, elég tág időközökben fog megtörténni.
A jelen szerződés hivatva van helyettesiteni az 1860 szeptember 14/2. napján kötött kereskedelmi és hajózási szerződést és az 1894 május 18/6. napján kötött kereskedelmi egyezményt. Életbe fog lép 1906 márczius 1. február 16. napján és érvényben marad 1917 évi deczember 31/18. napjáig.
De a szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy a jelen szerződést 12 hónappal 1915 deczember 31/18. előtt felmondhassák, mely esetben az az imént emlitett napon hatályon kivül lép.
Ha egyik szerződő fél sem élne ezen jogával és tizenkét hónappal 1917 deczember 31/18. napja előtt sem nyilvánitja a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetésére vonatkozó szándékát, akkor a szerződés továbbra is érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számitva, melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja.
Jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok Szent-Pétervárott, mihelyt lehetséges, ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül azt az illető meghatalmazottak aláirták és pecséteikkel elláttak.
Kelt Szent-Pétervárott, 1906. évi február hó 15/2. napján.
[Aláírások]
A) Tarifa *
A mi az utleveleket illeti, a szerződő felek állampolgárai, a mennyiben nem az utlevelek láttamozásáról van szó, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet bánásmódjában részesülnek.
Az utlevél-láttamozás érvényének tartama Oroszországban hat hónapra terjed.
Ezen határozmány az izraelita vallásu osztrák és magyar kereskedelmi utazók utleveleinek a láttamozására is szól.
Az Oroszországban lakó osztrákok és magyarok részére kiállitandó külföldi utlevelek dija Oroszországban nem lesz több, mint 50 kopek.
Oroszország továbbra is 28 napi érvényt biztosit azon igazolványoknak, melyek a 30 kilométernyi határövön belül érvényesek, és a tulajdonost, ugy, mint a jelenben, a határnak különböző pontokon való ismételt átlépésére jogositják. Ezen érvényességi tartam mindkét részen attól a naptól fogva számittatik, hogy a melyen az igazolvány először használtatott a határon való átmenethez, oly megszoritással, hogy az igazolvány elvesziti az érvényét, ha a kiállitástól számitott 15 nap leteltéig nem használtatott. Ezen 28 napi érvényességi tartamot nem érinti az annak folyama alatt beálló ujév. Az igazolványok mindkét részről csak a saját nemzetbeliek és a másik fél oly állampolgárai részére fognak kiállittatni, a kik azon a területen laknak, melyen az igazolvány kiállittatik.
A határon való átmenet napját az illetékes hatóságok rá fogják vezetni az igazolványra ugy az Oroszországban, mint Ausztria-Magyarországban használt naptári időszámitás szerint.
Az igazolványok ezentul is ugy, mint ez idő szerint, keresztényeknek és izraelitáknak egyaránt adatnak.
Azon áruk, melyek a szerződő felek illető területein a kikészitési forgalomban készültek, szintén a jelen szerződés 2. czikkében megállapitott elvek szerint kezeltetnek.
Valamely harmadik hatalom föld- és ipartermékei, melyek az egyik szerződő fél területeire átvitettek, a másik szerződő fél területeire való belépéskor nem fizetnek más vagy magasabb vámokat, mint a milyeneket fizettek volna, ha a származási országból közvetlenül vitettek volna be.
A 2. és 5. czikkekhez
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy a területeikre behozott árukra nézve, a mennyiben azok a származási ország szerint különböző vámkezelés alá esnek, bizonyitványt követelhessenek, mely az illető árunak a másik szerződő fél területein való termelését vagy gyártását igazolja. Mindegyik szerződő fél intézkedni fog, hogy a követelt származási bizonyitványok lehetőleg kevés kényelmetlenséget okozzanak a kereskedelemnek.
Miután Oroszországban jelenleg bizonyos áruk a szárazföldi határon való belépésnél magasabb vámot fizetnek, mint a Balti tenger felől való belépéskor, megegyezés jött létre arra nézve, hogy a jelen szerződés életbelépte napjától kezdve a szárazföldi határon szedett vámok le fognak szállittatni a Balti tengeren való belépéskor szedett vámtételek szinvonalára, és hogy ezentul a Balti, a Fekete és az Azovi tenger felől (a Kaukázus partvidékének kivételével) a tengeri uton való bevitelnek kedvező semmiféle uj különbözeti vámok nem fognak megállapittatni.
Ausztria-Magyarország viszont kötelezi magát, hogy a jelen szerződés életbe léptekor a tengeren való bevitelnél érvényben levő különbözeti vámokon kivül ujakat nem fog megállapitani.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a mennyiben egyikük a másik félhez a jelen szerződés tartama alatt azt az indokolt kivánságot fogja intézni, hogy uj vámhivatal létesittessék, vagy egy meglevő vámhivatal magasabb fokozatba emeltessék, és kiterjedtebb hatáskörrel ruháztassék fel - ezt a kivánságot alapos tanulmányozás tárgyává teendi és lehetőleg teljesiteni fogja. A szerződő felek ugyanily módon fognak megegyezni arra nézve, hogy valamely vámhivatal megszünjék, alacsonyabb fokozatba soroztassék, vagy hatásköre korlátoztassék.
Minden módositást, mely valamely vámhivatal jellege vagy hatásköre tekintetében eszközöltetik, az illető szerződő fél nyomban tudomására fogja juttatni a másiknak.
A mi a vámok fizetését illeti, az orosz császári kormány kijelenti, hogy vámhivatalai az Ausztriában és a Magyarországban vert koronaértékü aranyérméket el fogják fogadni és 1000 koronát 393 rubel és 78 kopek egyenértékének el fognak ismerni.
A szerződő felek fentartják maguknak, hogy a Visztula, Pruth és Dnyeszter folyókon való hajózásra nézve külön megállapodást létesitsenek.
A kormányok megegyeznek abban, hogy a nevezett folyókon való hajózást illetőleg ezen megállapodás megkötéséig fentartják az ezen hajózás szabályozására most érvényes szerződések kikötéseit.
Mindazonáltal megegyezés történt arra nézve, hogy az orosz és osztrák kompok jogositott kompvezetői Sandomir és Nadbrzezie közt fel vannak jogositva arra, hogy a vámügyi és rendőri szabályok betartása mellett, kompjaikon ausztriai származásu utasokat és árukat az orosz partra, és orosz származásuakat az osztrák partra szállithassanak, anélkül, hogy az áruk fölrakásáért vagy lerakásáért bármily külön illetékeket tartoznának fizetni. A jogositott kompvezetők kötelesek a hatóságok által jóváhagyott átkelési illetékek dijszabásait pontosan betartani.
Oly osztrák vagy magyar hajók, melyek a közös határt átszelő vizi utakon Oroszországba mennek, de utóbb Ausztria-Magyarországba visszatérnek, bebocsáttatnak Oroszországba, anélkül, hogy a beviteli vámot lefizetni, vagy biztositékul letenni tartoznának.
A határidő, melyen belül ezeket a hajókat vissza kell szállitani Ausztria-Magyarországba, az Oroszországba való belépés napjától számitott két évben állapittatik meg. Ha a hajó Oroszországban eladatik, vagy két évnél tovább marad ott, akkor a megfelelő beviteli vám lefizetendő. Az emlitett határidő meghosszabbitandó, ha a hajóvezető akaratán kivül eső okok miatt késik, minők pl. elégtelen vizállás, tetemes javitásokat igénylő rongálás vagy más eféle okok. A beviteli vám nem szedetik, ha a hajó tüz vagy hajótörés folytán elpusztul.
A visszkivitel vagy vámfizetés kötelezettségére vonatkozó bizonyitványok mindennemü illeték alól mentesek.
A mig a hajó Oroszországban van, a hajó köbözési okmánya az orosz vámhatóság őrizete alatt marad.
Az Ausztria-Magyarországba rendelt rakományok fuvarleveleit és hajófuvarleveleit a Visztula partján felállitott orosz vámhivatalok bélyegzik le.
A szerződő felek a vasuti dijszabásügy terén, különösen közvetlen személy- és árudijszabások létesitése tekintetében, egymást kölcsönösen lehetőleg támogatni fogják.
Az orosz-osztrák határon át mozgó vasuti forgalom ép oly bánásmódban részesül, mint az orosz-német határon való vasuti forgalom, és pedig ugy az orosz területen a távolság növekedésével csökkenő (személy- és árufuvarozásra vonatkozó) rendes dijszabások és a mellékilletékek, mint a szállitási föltételek tekintetében is. De ez a kikötés nem terjed ki azon külön dijszabásokra, melyeket az orosz és a német kormányok a königsbergi, danzigi és memeli kikötőig terjedő vonalra nézve megállapitottak.
Viszont az osztrák-orosz határon át mozgó vasuti forgalom ép oly bánásmódban részesittetik, mint az osztrák-német határon át mozgó, ugy az osztrák és a magyar területeken (a személy és áruszállitásra szóló) rendes dijszabások és a mellékilletékek alkalmazása, mint a szállitási föltételek tekintetében.
Ausztria-Magyarország konzulai Oroszországban, valamint az orosz konzulok Ausztria-Magyarországban, amazok az orosz vámügyi szakosztálylyal, emezek a pénzügyministeriumokkal közvetlenül fognak levelezhetni az emlitett hatóságokhoz felebbezett vámfelszólalások tekintetében.
Az osztrák-magyar hivatásos konzulok és azon tisztviselők, a kik az Oroszországban székelő cs. és kir. osztrák-magyar nagykövetséghez, főkonzulátusokhoz, konzulátusokhoz és alkonzulátusokhoz tartoznak, és a kiket az osztrák-magyar kormány Oroszországba kiküld, az orosz czenzurával szemben teljes szabadságot élveznek ugy a hirlapok, mint a tudományos, müvészeti és szépirodalmi müvek tekintetében.
Jelen jegyzőkönyv azon szerződésnek, melyre vonatkozik, kiegészitő részét alkotja, és utóbbival egy és ugyanazon okmányban lesz jóváhagyva.
Kelt Szent-Pétervárott, 1906. évi február hó (15-2.) napján.
[Aláírások]
