A Belgiummal 1906. évi február hó 12-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik azzal, hogy az ezen szerződésben és annak B) mellékletében használt „vámterület” és „osztrák-magyar vámtarifa” kifejezések ugy értelmezendők, a mint az a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés, illetőleg zárjegyzőkönyvben meg van állapitva.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről
és
Ő Felsége a belgák királya másrészről azon óhajtól vezérelve, hogy államaik közt a fennálló baráti kötelékeket szorosabbra füzzék s a kereskedelmi és tengerészeti viszonyokat kiterjeszszék, elhatározták, hogy e végből szerződést kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték, és pedig:
[következik a meghatalmazottak kinevezése]
kik, miután meghatalmazásaikat jó és kellő alakban találták, a következő czikkekben állapodtak meg:
Ausztria-Magyarország és Belgium közt a kereskedés és hajózás teljesen szabad leend; a szerződő felek állampolgárai az illető államok kikötőiben, városaiban és bármely más helyein üzött kereskedésük és iparuk tekintetében, ha ott akár letelepednek, akár csak ideiglenesen tartózkodnak is, nem vonhatók bármily néven nevezendő más vagy magasabb illetékek, dijak, adók vagy engedélyi dijak alá, mint a melyek a saját nemzetbeliektől szedetnek, és a kiváltságok, mentességek és más bármiféle kedvezmények, melyeket a szerződő felek egyikének állampolgárai a kereskedés és ipar tekintetében élveznek, a másik fél állampolgáraira is ki fognak terjedni.
Az ezen czikkben foglalt megállapodások a szerződő felek bármelyikének területein a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében hatályban levő és minden más állam állampolgáraira alkalmazandó külön törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat semmi tekintetben sem módositják.
Mindegyik szerződő fél állampolgárai a másik fél területein föl lesznek mentve minden katonai szolgálat alól, ugy a rendes hadseregben és a hadi tengerészetben, mint a népfelkelésben és a polgári őrségben.
Béke és háboru idején csak azokra a katonai szolgáltatásokra és kivetésekre szorithatók, melyek az ottani nemzetbeliekre vannak kivetve és kölcsönösen joguk lesz azon kártéritésekre, melyeket az illető országokban az érvényben levő törvények a saját nemzetbeliek javára megállapitanak.
A belga föld- és ipartermékek, melyek Ausztria-Magyarországba fognak bevitetni, valamint Ausztria és Magyarország föld- és ipari termékei, melyek Belgiumba fognak bevitetni, akár fogyasztásra, akár beraktározásra, akár visszkivitelre vagy átvitelre legyenek is szánva, ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint az e tekintetben legnagyobb kedvezményt élvező nemzet termékei és ezeknél sem magasabb, sem más illetékekkel nem sujthatók. Nevezetesen minden kedvezmény, mentesség és minden bevitel vámtarifamérséklés, melyet az egyik szerződő fél valamely harmadik hatalomnak adni fog, azonnal és minden föltétel nélkül kiterjesztetik a másik szerződő fél föld- és ipari termékeire.
Az előző bekezdés határozmányai mindazáltal nem alkalmaztatnak:
1. azon kedvezményekre, melyek szomszéd államoknak a határszéli forgalom könnyitésére engedélyeztettek vagy jövőben engedélyeztetni fognak, sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos meghatározott határvonalakra, vagy bizonyos területrészek lakosai számára engedélyeztetnek;
2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett, vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
A jelen szerződéshez csatolt A) tarifában felsorolt ausztriai és magyarországi föld- és ipartermékek Belgiumban, szárazon vagy tengeren való bevitelükkor nem fognak más vagy magasabb vámokat fizetni, mint a melyek az emlitett tarifában meg vannak állapitva. Viszont azon belga föld- és ipari termékek, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában fel vannak sorolva, Ausztria-Magyarországban, szárazon vagy tengeren való bevitelükkor nem fognak más vagy magasabb vámokat fizetni, mint a melyek az emlitett tarifában meg vannak állapitva.
A szerződő felek területei közt való forgalomban a jelen szerződés kedvezményes vámjainak alkalmazása az ott felsorolt oly árukra, melyeknek a kivivő országra nézve bizonyos közgazdasági fontosságuk van, csak oly esetekben lesz származási bizonyitvány előmutatásához köthető, ha arra valamely fontos kereskedelmi politikai szükség forog fenn.
Bizonyos áruk jelenleg Ausztria-Magyarországban a szárazföldön való bevitelkor magasabb vámoknak levén alávetve, mint a tengeren való bevitelkor, megegyezés jött létre arra nézve, hogy ez a vámkülönbözet egyik árura sem fog megnagyobbittatni, és hogy a tengeren való bevitel előnyére más czikkekre semmiféle uj különbözeti vám sem fog Belgium beleegyezése nélkül megállapittatni. Viszont Belgium, melynek a tengeren való bevitel előnyére nincs különbözeti vámja, ilyet ezentul sem fog életbe léptetni.
Ausztria-Magyarországban a Belgiumba való kivitelkor és Belgiumban az Ausztria-Magyarországba való kivitelkor nem fognak sem más, sem magasabb kiviteli vámok szedetni, mint az ugyanoly áruknak az e tekintetben legnagyobb kedvezményt élvező országba való kivitelkor szedetnek. Azonképen minden kedvezmény, melyet az egyik szerződő fél a kivitel tekintetében egy harmadik hatalomnak megad, azonnal és föltétel nélkül ki fog terjesztetni a másik szerződő félre is.
A Belgiumból jövő vagy oda menő áruk átvitele Ausztria-Magyarországban és az Ausztria-Magyarországból jövő vagy oda menő áruk átvitele Belgiumban föl van mentve minden átviteli vám alól, a mi azonban nem érinti a lőpor és a hadi fegyverek tekintetében fennálló különös határozmányokat.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a területeik közt való kereskedelmi forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalommal nem fogják gátolni.
Ezen szabály alól csak a következő kivételeknek lehet helyük:
a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál;
b) a közbiztonság és az egészségügyi és állategészségügyi rendészet szempontjából, nevezetesen a közegészség érdekében és az e részben fennálló nemzetközi elvek értelmében;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények között.
A b) kikezdésben emlitett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében a kártékony rovarok és organismusok elterjedésének meggátlása czéljából foganatosittatnak.
A fegyverek, valamint azon lőszerek és robbanó anyagok átvitele, a melyeknek az átvétele nincs megtiltva, a lehető legkevésbé fog akadályoztatni.
Ha a mondott tárgyak átviteléhez külön engedély szükséges, akkor az illetékes hatóság köteles a lehető legrövidebb idő alatt az engedély megadása iránt határozni.
Azon belső adók, melyek a szerződő felek egyikének területein akár az állam, akár a tartományok, önkormányzati hatóságok vagy testületek javára a belföldi termékek termelését, gyártását vagy fogyasztását jelenleg terhelik vagy jövőben terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben vagy terhelőbb módon a másik szerződő fél területeiről származó hasonló termékeket.
Ha az egyik szerződő fél szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél nyomban ugyanakkora, vagy a megfelelő vámmal vagy vámpótlékkal terhelhető.
A jelen czikk nem vonatkozik a beviteli vámokra. Ausztria-Magyarország beleegyezik abba, hogy ezen czikk addig, a mig Belgiumban a bor után beviteli vám nem szedetik, a borfogyasztási adóra alkalmazást ne nyerjen.
Kereskedők, gyárosok és egyéb iparosok, kik országuk hatóságai által kiállitott igazolvány birtokában levén, kimutatják, hogy a szerződő felek egyikének területein, a hol laknak, kereskedés vagy iparüzésre fel vannak jogositva és hogy ott a törvényes adókat és illetékeket fizetik, a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által a kereskedőknél vagy a termelőknél vásárlásokat fognak tehetni, vagy a kereskedőknél és más személyeknél, kik a nekik ajánlott czikkekkel kereskednek, mustrákkal vagy azok nélkül megrendeléseket fognak gyüjthetni.
Mindaddig, a mig a Belgiumban letelepedett, fentemlitett kereskedők, gyárosok és egyéb iparosok vagy utazók Ausztria-Magyarországban valamely belga czég részére utazván, a fentjelzett kereskedelmük vagy iparuk után ipari és kereseti adó fizetése alól mentesek lesznek, a viszonosság alapján ugyanazon bánásmódban fognak részesülni az Ausztria-Magyarországban letelepedett és Belgiumban valamely osztrák vagy magyar czég részére utazó kereskedők, gyárosok és egyéb iparosok vagy utazók is, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet jogainak különben kölcsönös biztositása mellett.
Az iparosok (kereskedelmi utazók), kik igazolványnyal el vannak látva, vihetnek magukkal mintákat, de árukat nem.
Az igazolványok az ide mellékelt minta szerint (C) melléklet) állitandók ki.
A szerződő felek egymással kölcsönösen közölni fogják, hogy mely hatóságok vannak megbízva az igazolványok kiállitásával, ugyszintén közölni fogják azon törvényes határozmányokat is, a melyekhez az utazóknak, kereskedésük üzésében alkalmazkodniok kell.
Az oly vámköteles tárgyak - a fogyasztási czikkek kivételével - melyek minta gyanánt vitetnek be, kölcsönösen fölmentetnek a beviteli és kiviteli vám alól, azon föltétellel, hogy azok előre meghatározott időn belül ismét kivitelnek és hogy a bevitt és ismét kivitt tárgyak azonossága kétségtelen legyen.
A minták visszkivitele a szerződő felek területeire való belépésnél biztositandó, akár az illető vámösszeg letétbe helyezése, akár óvadék által.
A nemes fémből való áruk, melyeket a kereskedelmi utazók a beviteli előjegyzési eljárásban az áruk kereskedelmi értékének megfelelő óvadék letétele mellett kizárólag a czélból visznek be, hogy azokat minták gyanánt bemutassák, a melyek tehát nem kerülhetnek a szabad forgalomba, az érdekeltek kivánságára felmentetnek a nemes fémből való áruk ellenőrzésének biztositása czéljából való fémjelzés alól. Ha a minták visszkivitele az előirt idő alatt nem történik meg, akkor az óvadék elkobozható.
Az e tárgyban netán később kötendő külön egyezmény határozmányainak fentartása mellett, a részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy kereseti társaságok, ideértve a biztositó társaságokat is, melyek az egyik szerződő fél területein székelnek, ott a törvényeknek és szabályoknak megfelelően jogérvényesen megalakultak, törvényesen létezőknek fognak elismertetni a másik szerződő fél területein is és nevezetesen jogositva lesznek, hogy ott a biróságok előtt mint felperesek vagy mint alperesek szerepelhessenek. Az a kérdés, hogy ezek a társaságok a másik fél területein szerezhetnek-e és mily mérvben földbirtokot vagy bármily más vagyont, az eme területeken érvényes törvények szerint döntendő el.
Üzletük vagy iparuk gyakorlásának a másik szerződő fél területein való megkezdésére nézve az illető területeken érvényes törvények és szabályok mérvadók.
Ez esetben ezen társaságok a másik szerződő fél területein ugyanazon jogokat fogják élvezni, melyek valamely harmadik hatalom hasonló, törvényesen elismert társaságainak vannak megadva vagy fognak megadatni.
A nemzeti lobogóju hajókat megillető bánásmód, ugy a hajók, mint rakományaik tekintetében a szerződő felek hajóinak ugy Ausztria-Magyarországban, mint a belga királyságban kölcsönösen biztosittatik.
Ezen kikötés alól kivétel tétetik az illető területeken való parthajózás és a nemzeti halászat tekintetében.
A szerződő felek fentartják maguknak, hogy külön egyezménynyel minél előbb szabályozzák állampolgáraik találmányi szabadalmainak, gyári és kereskedelmi védjegyeinek, ipari mustrái és mintáinak, neveinek és czégeinek kölcsönös oltalmát.
Ezen egyezmény megkötéséig érvényben maradnak az ipari tulajdonjog kölcsönös védelméről most fennálló határozmányok (a jelen szerződés 1. czikke és a gyári s kereskedelmi védjegyek tekintetében Ausztria-Magyarország és Belgium közt 1880. január 12-én létesült nyilatkozat.)
A belga konzulok és egyéb konzuli ügynökök Ausztria-Magyarországban élvezni fogják mindazon kiváltságokat, jogositványokat vagy mentességeket, melyeket a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet ugyanazon minőségü konzulai és egyéb konzuli ügynökei élveznek.
Ugyanezen bánásmódban fognak részesülni Belgiumban Ausztria-Magyarország konzulai és egyéb konzuli ügynökei.
Az egyenes adók alól való mentességet illetőleg abban történt megállapodás, hogy abban csak a hivatásos konzulok részesülnek, föltéve, hogy nem állampolgárai annak a szerződő félnek, amelynek a területein müködnek s hogy nem folytatnak semmiféle kereskedést és nem üznek semmiféle ipart vagy mesterséget. Ez az adómentesség az ingatlanok után járó közszolgáltatásokra nem vonatkozik.
A szerződő felek egyikének a másik fél területén székelő konzulai és egyéb konzuli ügynökei jogositva lesznek, hogy a nemzetükbeli hajóik legénységeihez tartozó tengerészeket és a hajó személyzetéhez bármi czim alatt számitható más egyéneket, ha azok ily hajóról a másik szerződő fél valamely kikötőjében megszöktek, letartóztathassák és azokat vagy a hajóra, vagy hazájukba visszaküldhessék.
E czélból irásban fognak az illetékes helyi hatóságokhoz fordulni és ez alkalommal a hajólajstromoknak, vagy a legénységi lajstromnak, vagy pedig más hivatalos okmánynak eredetiben vagy kellőleg hitelesitett másolatban leendő bemutatása által igazolni fogják azt, hogy a keresett egyének a hajó legénységéhez tartoztak.
Az ily módon igazolt megkeresése minden kitelhető támogatás fog nekik nyujtatni a szökevények felfedezésére és elfogadására, kik is a konzulok vagy más konzuli ügynökök megkeresésére és azoknak költségén az ország fogházaiba fognak helyezeteni és ott őriztetni mindaddig, mig a konzulok vagy konzuli ügynökök elszállitásukra alkalmat találnak.
Ha mindazáltal ily alkalom az elfogatás napjától számitandó két hónap lefolyta alatt nem találkoznék, a szökevények a konzulnak három nappal előbb történt értesitése után szabadlábra fognak helyeztetni és ugyanazon czimen többé ujra el nem foghatók.
Magától értetik, hogy azon tengerészek, vagy a hajólegénységhez tartozó oly más egyének, kik azon szerződő félnek alattvalói, melynek területén a szökés történt, a jelen czikk határozatainak alkalmazása alól ki vannak véve.
Ha a szökevény valamely büntényt követett el, az a konzulnak, vagy a konzuli ügynöknek csak azután szolgáltattaik ki, miután az illetékes biróság felette itéletet hozott és ezen itélet végre is hajtatott.
A jelen szerződés kiterjed azon országokra is, melyek jelenleg a szerződő felek valamelyikének vámterületéhez tartoznak, vagy jövőben tartozni fognak.
Ha a szerződő felek közt a jelen szerződéshez mellékelt A) és B) tarifáknak és az ezen tarifákra vonatkozó póthatározmányoknak értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő egyéb szerződéses tarifák tényleges kezelése tekintetében való alkalmazása körül nézeteltérés merül fel, ez a felek bármelyikének kivánságára választott biróság döntése által intézendő el.
A választott biróság minden vitás esetre akként alakittatik meg, hogy mindegyik szerződő fél saját állampolgárai közül két alkalmas egyént rendel ki választott biróul, kik elnöknek egy baráti viszonyban álló harmadik állam állampolgárát választják meg. A szerződő felek fentartják maguknak, hogy a vitás esetben kinevezendő elnök személyére vonatkozólag egymással előre és bizonyos időtartamra megállapodjanak.
Adott esetben és külön megállapodás fentartása mellett a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag az első bekezdésben megjelölt nézeteltéréseken kivül a jelen szerződés egyéb határozmányaiból kifolyó nézeteltérések elintézését is választott biróságra fogják bizni.
A mi az ezen czikk első és harmadik bekezdésében emlitett esetekben egybeülő választott biróság eljárási módját illeti, a szerződő felek a következők iránt egyeztek meg:
Az első választott birósági esetnél a választott biróság a panaszolt szerződő fél területein ül össze; a második esetben a másik fél területein is igy tovább, váltakozva a szerződő felek mindegyikének területein. Az a fél, melynek területein a biróság müködik, kijelöli a székhelyet, ez tartozik a biróság müködéséhez szükséges helyiséget, irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. Az elnök vezetője a választott biróságnak. A biróság szótöbbséggel határoz.
A szerződő felek minden egyes esetben, vagy egyszersmindenkorra fognak megegyezni a biróság ügyrendjére nézve. Ily megegyezés hiányában az ügyrendet maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha egyik félnek sincs ez ellen kifogása. Ez esetben az előző bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni.
A választott biróság előtti megjelenésre szóló idézéseknek kézbesitése és az ezen biróságtól származó megkereső levelek elintézése tekintetében mindegyik szerződő fél hatóságai, a választott biróságnak az illetékes kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.
A szerződő felek a költségek felosztására nézve akár minden egyes esetben külön, akár általános érvényü határozmánynyal fognak megegyezni. Megegyezés hiányában a nemzetközi vitás esetek békés kiegyenlitéséről szóló 1899. julius 29-iki hágai egyezmény 57. czikke fog alkalmaztatni.
A jelen szerződés 1906. évi márczius hó 1-én lép életbe és 1917. évi deczember hó 31-éig marad érvényben.
A szerződő felek mindegyike fentartja azonban magának azt a jogot, hogy a jelen szerződést tizenkét hónappal 1915. évi deczember hó 31-ike előtt felmondja azzal az érvénynyel, hogy az 1916. évi január hó 1-én hatályon kivül lépjen. Ha a szerződő felek egyike sem él ezen jogával és tizenkét hónappal 1917. évi deczember hó 31. előtt sem nyilvánitja a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetésére vonatkozó szándékát, akkor a szerződés továbbra is érvényben marad és pedig vagy az egyik vagy másik szerződő fél által történt felmondás napjától számitott egy év leteltéig.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok Bécsben minél előbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Bécsben, ezerkilenczszázhatodik évi február hó tizenkettedikén.
[Aláírások]
A) Tarifa *
(Vámok a Belgiumba való bevitelnél)
Érvényes az 19. . . évre
Ezennel igazoltatik, hogy N. . . . . ur . . . . . kereskedést üz (gyárral bir). . . . czég alatt. . . . . kereskedőház szolgálatában áll, mint kereskedelmi utazó és hogy ezen ház. . . . . kereskedést üz (gyárral bir). . . . . . . n.
N. . . . . . ur a fentnevezett czég, valamint a következő czégek számára:
/Ausztria-Magyarországban
/Belgiumban/megrendeléseket gyüjteni
és árukat vásárolni szándékozván, ezennel bizonyittatik, hogy az emlitett czég. . . . . hazájában kereskedelmi üzlete (üzletük) gyakorlásáért a szabályszerü adókat fizeti(k).
A jelen igazolvány előmutatójának joga van megrendeléseket gyüjteni és árukat vásárolni, de kizárólag utazás közben és csupán az előbb emlitett czég. . . . . számára. Hordhat magával mintákat, de nem árukat. A megrendelések gyüjtésénél és a vásárlások eszközlésénél minden egyes államban a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet kereskedelmi utazóira nézve érvényes szabályokat betartani és az igazolványt mindig magánál tartani köteles.
(Hely, kelet és az igazolványt kiállitó hatóság aláirása és pecsétje.)
(A kereskedelmi utazó személyleirása, lakóhelye és aláirása.)
Az Ausztria-Magyarország és Belgium közt a mai napon kötött kereskedelmi szerződés aláirásakor az alulirottak a következőkben állapodtak meg:
Az 1-ső czikknek a letelepedésre és a foglalkozás gyakorlására vonatkozó határozmányai nem alkalmaztatnak a szerződő felek területein a gyógyszerészekre, az alkuszokra, a házalókra és a kizárólag vándorjellegü kereskedelemre és ilyféle iparfoglalkozásra.
1. A belga vámtarifában megállapitott értékvámok ugy fognak számittatni, hogy a bevitt tárgy származási vagy gyártási helyén való értékéhez hozzáadatnak az elvámolási helyig való bevitelhez szükséges szállitási, biztositási és bizományi költségek.
Az esetben, ha az áruértékekre vonatkozó kifogások elintézése tárgyában jelenleg érvényes eljárás, mely 1882. május 13-iki belga királyi rendelet 2. czikkén alapul, módosittatnék, a következő elvek fognak szem előtt tartatni:
a) Ha a vámhivatal a behozó fél által bevallott értéket elégtelennek tartja, akkor a félnek öt napi határidő engedtetik arra, hogy a vámhivatal által kivánt pótbevallást aláirja, vagy hogy az ügyet a vitás kérdés elintézésére meghatalmazott hatóság döntése alá bocsássa.
b) A gyáros vagy kereskedő, a kinek számlájára a bevitel történik, adott esetben a védekezést az illetékes hatóságnál irásban adhatja be, vagy személyesen adhatja elő.
c) Birságolásnak nincs helye, ha a bevallott érték és a vámhivatal vagy az illetékes hatóság által meghatározott érték közt való különbözet nem teszi az utóbbi érték 10%-át. Ez a szabály nem áll abban az esetben, ha bebizonyittatnék, hogy a behozó fél a vámok csalárd kijátszása czéljából valott be elégtelen értéket. A vám a többlet után minden esetben beszedetik, bármekkora legyen is az.
2. Belgium fenntartja magának, hogy az A) tarifában szereplő értékvámok helyett egyenértékü mértékvámokat állapit meg. E végből Belgium a tervezett átváltoztatások tárgyában, a mennyiben az emlitett tarifában a 27., 40., 54. és 64. számok (fonatok) alatt emlitett czikkekre vonatkoznak, érintkezésbe fog lépni Ausztria-Magyarországgal. Ha a javasolt vámösszegekre nézve az Ausztria-Magyarországgal történt közléstől számitott három hónapon belül a megegyezés nem létesülne, akkor a kérdés a 18. czikkben előadott módon a választott biróság elé terjesztetik és az átváltoztatás csak ezen biróság határozatai értelmében fog megtörténhetni.
3. Ha Belgium a fürészelt tölgyfa vámjainak emelését határozná el, a vámok nem fogják meghaladni a következőkben megállapitott összegeket:
2 frank a fürészelt gerendák köbméterjeért,
2 frank a vasuti talpfák köbméterjeért,
6 frank egyéb fürészfák köbméterje után,
1 frank pótvám köbméterenkint kivethető a festett, a telitett vagy bármely vegyi kikészitéssel kezelt tölgyfára.
4. Addig, a mig a belga vámtarifa a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában felsorolt bizonyos árukra nézve más vámokat tart érvényben, mint a melyek eme tarifában megállapitva vannak, a bevivő fél a két elvámolási mód közt szabadon választhat.
5. A szerződő felek kölcsönösen mentesitik a behozatali és kiviteli vámok alól a területeikre letelepedni jövő egyének holmiját és butorát, ideértve a gépeket és gyári szerszámokat is, ha azok a használat nyomait mutatják, azzal a fenntartással, hogy a felek alkalmazkodnak az idevágó vámszabályokhoz és ha nyilvánvaló, hogy ezek a tárgyak a társadalmi állásukkal arányban állnak.
Ezen vámmentességből ki vannak zárva a közvetett adók alá eső tárgyak, a fogyasztási czikkek, az állatok és általában a kereskedelmi áruk és czikkek.
Minek hiteléül az alulirt meghatalmazottak a jelen jegyzőkönyvet, mely külön megerősités nélkül már a szerződés (melyre ezen jegyzőkönyv vonatkozik) megerősitő okiratai kicserélésének egyszerü tényénél fogva az illető kormányok által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, kiállitották és aláirásukkal ellátták.
Kelt Bécsben, ezerkilencszázhatodik évi február hó tizenkettedikén.
[Aláírások]
