Az Olaszországgal 1906. évi február hó 11-én kötött állategészségügyi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
és
Ő Felsége Olaszország királya,
azon óhajtól vezérelve, hogy illető területeik közt az állatokkal, bőrökkel, szarvakkal és egyéb hasonló terményekkel való kereskedelmet megkönnyitsék és hogy az állatokkal való forgalom és az állati terményekkel való kereskedés következtében az egyikük vagy másikuk területeinek valamelyikén létező vagy előfordulandó ragadós állatbetegségek áthozatalának veszélyét, a mennyire csak lehet, elháritsák: e czélból egyezmény kötésére határozták el magukat és meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált idevonatkozó meghatalmazásaikat kölcsönösen közölvén, a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek egyikének területeiről a másiknak területeire irányuló forgalmat állatokkal (egy-patásokkal, kérődzőkkel és sertésekkel), állati nyersterményekkel és olyan tárgyakkal, a melyekkel ragadós állatbetegségek fertőző anyaga elhurczolható, egyes meghatározott belépő állomásokra lehet korlátozni és azokon azon állam részéről, melynek területeire a bevitel történni fog, állatorvosi ellenőrzés alá lehet venni.
Az 1. czikkben megjelölt állatoknak, állati nyersterményeknek és tárgyaknak az egyik szerződő fél területeiről a másik fél területeire való beviteléhez, vagy ezeken át történő szállitásához származási bizonyitvány szükséges. Ezt a helyi hatóság állitja ki és annak, ha élő állatokról szól, az állatok darabszámát, pontos leirását és különös ismertető jeleit, ugyszintén rendeltetési helyét kell tartalmaznia. Hasitott körmü állatokra nézve azonfelül azt is kell igazolni, hogy az illető állatok 40 napot töltöttek abban a községben, a hol a bizonyitványt kiállitották.
A származási bizonyitványnak el kell látva lennie az állam által alkalmazott vagy az állam által e czélból külön felhatalmazott állatorvos részéről annak az igazolásával, hogy az állatok egészségesek és hogy a származási községben s az ezzel szomszédos községekben az elszállitás előtt az utolsó 40 napon belül egy esete sem fordult elő sem a keleti marhavésznek, sem más olyan ragadós betegségnek, melynek jelentését a törvény előirja és a mely a bizonyitványban leirt állatok fajára átragadhat.
Nem akadályozza a bizonyitvány kiállitását a lépfenének, serczegő üszöknek, sertésorbáncznak vagy veszettségnek valamelyik szomszédos községben való szórványos fellépése, de ezt a bizonyitványon fel kell tüntetni. Ugyanez a szabály az ivarszervi hólyagos kiütés tekintetében, az ökrökre és herélt lovakra szóló bizonyitványok kiállitásánál.
A bizonyitvány lóra, öszvérre, szamárra és szarvasmarhára csak egy állatról szóljon, juhra, kecskére és sertésre több állatról is szólhat.
A bizonyitványok tiz napig érvényesek. Ha ezen határidő szállitás közben jár le, a bizonyitványok további tiz napra csak ugy lesznek érvényesek, ha az állatokat az állam által alkalmazott vagy az állam által e czélból külön felhatalmazott állatorvos megvizsgálja. E vizsgálat eredményét a bizonyitványokon igazolni kell.
Ha a szállitás vasuton vagy hajón történik, az állatokat az állam által alkalmazott vagy az állam által e czélból külön felhatalmazott állatorvos részéről a berakás előtt meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét a bizonyitványra fel kell jegyezni.
Tejtermékeket, olvasztott faggyut és zsirt, gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjut és zárt ládákba vagy hordókba rakott száraz vagy sózott beleket származási bizonyitvány nélkül is szabad forgalomba hozni.
Egyéb állati nyerstermények bevitelét és átvitelét önkormányzati hatóság által kiállitott olyan bizonyitvány felmutatásához lehet kötni, a melyen igazolva van, hogy azok az állatok, a melyekből ezek a nyerstermények származnak, egészségesek voltak és hogy ezen állatok származási községeiben nincs ragadós betegség.
E felsorolt feltételeknek meg nem felelő szállitmányok, valamint oly állatok, melyeken a határon való átmenetük alkalmával az állatorvos ragadós betegséget állapit meg, vagy a melyeket ilyen betegségre gyanusaknak talál, végre oly állatok, melyek ilyen beteg vagy gyanus állatokkal bármiként érintkeztek, a belépő állomáson visszaküldhetők. A visszaküldés okát a határszéli állatorvos a bizonyitványra feljegyezni és aláirásával igazolni tartozik. A visszaküldés megtörténtét és ennek indokát a határszéli illetékes hatóság késedelem nélkül a legrövidebb uton közli a kiviteli ország határkerületének közigazgatási hatóságával.
Ha a ragadós betegséget a bevitt állatok között már a határ átlépése után a rendeltetési országban veszik csak észre, a tényállást állami állatorvos közremüködésével jegyzőkönyvben kell megállapitani. A jegyzőkönyv másolatát a másik szerződő fél külügyministeriumának haladéktalanul meg kell küldeni.
Ha a szerződő felek egyikének területein a keleti marhavész lép fel, a másik félnek jogában áll a kérődzők, sertések, állati nyerstermények és a ragályanyag elhurczolására alkalmas tárgyak bevitelét a fertőzés veszélyének tartamára megtiltani vagy korlátozni.
Ha a szerződő felek egyikének területeiről az állatforgalom utján olyan ragadós állatbetegségeket hurczoltak be a másik fél területeire, a mely betegséget a törvény szerint be kell jelenteni: az utóbbi félnek jogában áll a fertőzés veszélyének tartamára mindazon fajbeli állatok bevitelét korlátozni vagy megtiltani, a mely állatfajokra a betegség átragadhat.
Abban az esetben, ha ezen állatbetegségek valamelyike a szerződő felek egyikének területein fenyegető módon lép fel, a másik félnek szintén jogában áll a fertőzés veszélyének tartamára mindazon fajbeli állatok bevitelét korlátozni, vagy megtiltani, a mely állatfajokra a betegség átragadhat.
Takonykór, lépfene, serczegő üszök, vadjárvány, egypatások rühkórja, egypatások és szarvasmarhák ivarszervi hólyagos kiütése eseteiben csak a származási területekre (1-ső bekezdés), vagy csak a fertőzött területekre (2-ik bekezdés) nézve szabad beviteli tilalmat elrendelni.
Származási vagy fertőzött területek gyanánt tekintendők:
Ausztriában: az illető politikai kerületek és az ezekkel határos kerületek területei;
Magyarországban: a vármegyék;
Olaszországban: az illető provincziák és az ezekkel határos provincziák területei.
Az előző határozmányok olyan állati nyersterményekre és olyan tárgyakra is alkalmazhatók, melyek a ragályanyag közvetitői lehetnek.
A gümőkór fellépése vagy behurczolása miatt az állatforgalmat nem lehet megtiltani.
Nem érinti a jelen egyezmény a szerződő felek állategészségügyi törvényeinek és rendeleteinek azon határozmányait, melyek szerint abban az esetben, ha ragadós állatbetegségek a határon vagy ennek közelében lépnek fel, ezen betegségek távoltartása és elfojtása érdekében, a két részrőli határszéli kerületek között a forgalmat, ugyszintén a határkerületen átmenő forgalmat korlátozni, sőt megtiltani lehet.
Mindegyik szerződő fél a ragadós betegségek állásáról időszaki kimutatásokat fog 8 naponkint közzétenni és e kimutatásokat a másik szerződő félnek közvetlenül meg fogja küldeni.
Ezek a kimutatások lehetőleg egyöntetüen legyenek szerkesztve akként, hogy a betegségeknek az elsőfoku közigazgatási kerületekben és a községekben miként való állását is feltüntessék.
A határszéli közigazgatási kerületekben felmerülő ragadós betegségekről az illető hatóságok közvetlenül fogják egymást kölcsönösen és azonnal értesiteni.
Ha a szerződő felek egyikének területein a keleti marhavész kitör, erről és a betegség kiterjedéséről a másik fél távirat utján közvetlenül fog értesittetni.
Olyan vasuti kocsikat, ugyszintén hajókat vagy hajórészeket, a melyek lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések vagy nyers bőrök szállitására alkalmazotattak, ujabb használat előtt olyan tisztitási (fertőtlenitési) eljárás alá kell venni, a mely alkalmas a kocsikra, hajókra vagy hajórészekre rátapadhatott ragályanyagokat teljesen megsemmisiteni.
A rakodókat és a hajórakodó pontokat minden rakodás után meg kell mosni.
A szerződő felek kölcsönösen el fogják ismerni, hogy vasuti kocsiknak, hajóknak és hajórészeknek az egyik fél területein szabályszerüen foganatositott fertőtlenitése a másik félre nézve is érvényes.
A szerződő felek kormányai utólag fognak megegyezni azokra a feltételekre és alakiságokra nézve, a melyeket ezen fertőtlenitések elismerése czéljából teljesiteni kell.
Állatoknak legeltetés czéljából bevitele, mely általában alá van vetve az állatforgalomra nézve kikötött határozmányoknak, a következő feltételek mellett szabad:
a) a nyájak tulajdonosai a határ átlépésekor hitelesités (átvizsgálás és igazolás) végett jegyzéket fognak bemutatni a legelőre hajtandó állatokról, mely jegyzék az állatok darabszámát és legjellegzetesebb külső ismertetőjeleit tartalmazza;
b) az állatokat csak azonosságuk megállapitása után lesz szabad a származási területre visszahajtani.
Ha azonban a legeltetés tartama alatt a nyájak egy részében, vagy csak olyan helyen is, mely a legelőtől 20 kilométernél közelebb fekszik, vagy azon az uton, melyen az állatokat a határállomásra visszahajtani kellene, olyan állatbetegség üt ki, mely az illető állatfajra átragadhat; akkor az állatokat a másik szerződő fél területeire visszahajtani tilos, hacsak kényszeritő körülmények (takarmányhiány, rossz időjárás stb.) kivételt nem tesznek szükségessé. Ezen utóbbi esetekben a ragadós betegség által még meg nem lepett állatoknak visszatérésére csak az illetékes hatóságok által a betegség elhurczolásának megakadályozása végett egyetértőleg megállapitott óvintézkedések mellett történhetik.
A határtól 5 kilométernél távolabb nem fekvő községek lakosai ekébe vagy járműbe fogott saját állataikkal mindkét irányban bármikor átléphetik a határt, de csak gazdasági munkák végzése vagy foglalkozásuk gyarkorlása czéljából.
E részben a következő szabályokhoz kell alkalmazkodniok:
c) Minden egyes fogatot, mely a határt mezőgazdasági munka vagy foglalkozás gyakorlása czéljából átlépi, azon község előljáróságának bizonyitványával kell ellátni, mely községben az állatok istállója van. ezen bizonyitványnak tartalmaznia kell a tulajdonosnak vagy a fogat hajtójának nevét, az állatok leirását és (kilométerekben) azon határmenti terület kerületének megjelölését, melyen belül a fogattal dolgozni szándékoznak.
b) Ezenkivül ugy kilépéskor, valamint visszatéréskor azon határszéli község előljáróságának bizonyitványa, a honnan a fogat jön, más község területén történő áthajtás esetén pedig az utóbbinak igazolása is szükséges arról, hogy az illető községek minden ragadós betegségtől mentesek. Ezt a bizonyitványt 8 naponkint meg kell ujitani.
A jelen egyezmény, mely kizárólag a szerződő felek területeiről származó termékekre vonatkozik, a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződéssel egyidejüleg lép életbe és ugyanaddig marad érvényben.
A jelen egyezményre vonatkozó megerősitő okiratok a kereskedelmi és hajózási szerződésre vonatkozókkal egyidejüleg fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt kettős kiadásban Rómában, 1906. évi február hó 11-én.
[Aláírások]
Az Ausztria-Magyarország és Olaszország között létrejött állategészségügyi egyezménynek mai napon történt aláirása alkalmával az alulirott meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat tették, a melyek magának az egyezménynek integráns részét képezik:
1. Átszivárgást kizáró módon csomagolt friss és elkészitett hust és egyéb állati nyersterményeket, ugyszintén teljesen kiszáritott bőröket, körmöket és szarvakat az egyik szerződő fél területeiről a másiknak területein keresztül vasuton, ólomzárolt, teljesen elzárt kocsikban vagy hajókon elkülönitett és elzárt helyiségekben, minden korlátozás nélkül szabad közvetlenül átvinni, feltéve, hogy a szerződő felek területeiről származó árukról van szó.
2. Ha az állategészségügyi egyezmény kezelésére nézve a szerződő felek között nézeteltérés merülne fel, akkor ezen felek egyikének, kivánságára egy vegyes bizottság vételménynyilvánitása fog bekivántatni. Ez a véleménynyilvánitás az ezután hozandó határozatnál méltányos figyelemben fog részesülni.
A szerződő felek mindegyike két tagot nevez ki ezen bizottságba, melynek joga van magát olyan esetekben, a melyekben megegyezésre nem juthat, egy ötödik taggal kiegésziteni. Ez az ötödik tag, ha a bizottság erre nézve máskép nem állapodik meg, a vegyes bizottság alakitásának első esetében a szerződő felek egyikének állampolgárai közül, a második esetben pedig a másik fél állampolgárai közül és igy váltakozva az egyik vagy a másik fél állampolgárai közül választandó. Az első ily esetben sorshuzás utján állapittatik meg, hogy melyik szerződő fél állampolgárai közül kell venni az ötödik tagot.
3. A határszéli állatorvosi vizsgálatért nem fognak magasabb dijak szedetni, mint a milyen legmagasabb dijak a szerződő felek között való kölcsönös forgalomra nézve jelenleg érvényben vannak.
A jelen jegyzőkönyv, mely külön jóváhagyás nélkül a vonatkozó állategészségügyi egyezményt illető megerősitő okiratok kicserélésének egyszerü ténye által elfogadottnak és helybenhagyottnak tekintendő, két példányban állittatott ki.
Kelt kettős kiadásban Rómában 1906. évi február hó 11-én.
[Aláírások]
