A Németbirodalommal 1905. évi január hó 25-én kötött állategészségügyi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Magyar nyelvü eredeti szövege a kövekező:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, egyrészről, és Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében, másrészről, azon óhajtól vezéreltetve, hogy az állatoknak és állati nyersterményeknek a mindkét rész területei közt végbemenő forgalmát uj megállapodásokkal szabályozzák, e czélból meghatalmazottakká kinevezték, még pedig:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya: magyar-szögyéni és szolgaegyházai Szögyény-Marich Lászlót, kamarását, valóságos belső titkos tanácsosát, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Felségénél a német császárnál, Poroszország királyánál,
Ő Felsége a német császár, Poroszország királya: gróf Posadowsky-Wehner Arturt, államministerét, valóságos titkos tanácsosát, belügyi államtitkárt és báró Richthofen Oswaldot, valóságos titkos tanácsosát, a külügyi hivatal államtitkárát, kik a mindkét részről leendő jóváhagyás fentartásával a következő állategészségügyi egyezményt kötötték:
A szerződő felek egyikének területeiről a másiknak területeire irányuló forgalmat állatokkal - beleértve a baromfit, állati nyersterményekkel és olyan tárgyakkal, a melyekkel állati fertőző betegségek ragályanyaga elhurczolható, meghatározott belépő állomásokra lehet korlátozni és azokon azon állam részéről, melybe a bevitel történik, állatorvosi ellenőrzés alá lehet venni.
Az I. czikkben megjelölt állatoknak és tárgyaknak az egyik fél területeiről a másik fél területeire vagy ezeken át történő szállitásánál származási bizonyitvány szükséges. Ezt a helyi hatóság állitja ki, és ha az élő állatokról szól, azon az illető állatoknak egészségi állapota az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e czélból külön felhatalmazott állatorvos által igazolandó. Nem német nyelven kiállitott bizonyitványhoz hivatalosan hitelesitett német forditást kell mellékelni. A bizonyitványnak olyan tartalommal kell birni, hogy annak alapján az állatok és tárgyak származását és a belépő állomásig megtett utat biztosan meg lehessen állapitani; továbbá az állatorvosi igazolásnak arra is ki kell terjedni, hogy a származás helyén a szomszédos községekben az elszállitás előtt az utolsó 40 napon belül sem keleti marhavész, sem más olyan ragadós betegség nem uralkodott, melyet be kell jelenteni és a mely a bizonyitványokon leirt állatok fajára átragadhat. (Baromfiszállitmányoknál az állatorvosi igazolások tekintetében lásd azonban a 4-ik bekezdést.)
Nem akadályozza a bizonyitvány kiállitását a lépfenének, serczegő üszöknek, sertésorbáncznak vagy veszettségnek valamelyik szomszédos községben való szórványos fellépése, de ezt a bizonyitványon fel kell tüntetni. Ugyanez a szabály a hólyagos kiütés tekintetében az ökrökre és herélt lovakra szóló bizonyitványok kiállitásánál.
A bizonyitvány lóra, öszvérre, szamárra és szarvasmarhára csak egy állatról szóljon, juhra, kecskére, sertésre és baromfira több állatról is szólhat.
A baromfiszállitmányokra szóló együttes bizonyitványok annak az igazolását tartalmazzák, hogy abban a községben, a melyből az állatok kivitelre kerülnek, ragadós baromfibetegség nem uralkodik, sem pedig attól a naptól számitva, a melyen valamely ilyen betegség hivatalosan megszüntnek nyilvánittatott, 14 napon belül elő nem fordult. E mellett feltételeztetik, hogy ugyancsak 14 nap telt el az utolsó betegedési eset és azon időpont között, a mikor a ragadós betegség hivatalosan megszüntnek nyilvánittatott
A bizonyitványok nyolcz napig, érvényesek. Ha ezen határidő szállitás közben jár le, a bizonyitványok további nyolcz napra csak ugy lesznek érvényesek, ha az állatokat az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e czélból külön felhatalmazott állatorvos ujból megvizsgálja és a leletet a bizonyitványba bejegyzi.
Ha a szállitás vasuton vagy hajón történik, az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvos részéről a felrakodás előtt külön vizsgálat foganatositandó és a lelet a bizonyitványba bejegyzendő.
A vasuton vagy hajón szállitott baromfit ellenben a felrakodás előtt csak akkor kell állatorvosi vizsgálat alá venni, ha az ilyen szállitmányokat kisérő állatorvosi egészségi igazolványok több mint három nap előtt állittattak ki.
Olvasztott faggyut és zsirt, gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjut, zárt ládákba vagy hordókba rakott száraz vagy sózott beleket származási bizonyitvány nélkül is szabad forgalomba hozni.
A felsorolt feltételeknek meg nem felelő szállitmányok, valamint oly állatok, melyeken a határszéli állatorvos ragadós betegséget állapit meg, vagy a melyeket ilyen betegségre gyanusaknak talál, végre oly állatok, melyeket beteg vagy gyanus állatokkal együtt szállitottak, vagy a melyek ilyenekkel egyébként érintkeztek, a belépő állomáson visszautasithatók. A visszautasitás okát a határszéli állatorvos a bizonyitványban megjelölni és aláirásával igazolni tartozik.
A visszautasitás megtörténtét és ennek indokát a határszéli vámhatóság késedelem nélkül a legrövidebb uton közli azon szerződő fél határkerületének politikai hatóságával, a mely fél területéről a kivitelnek történnie kellett volna.
Ha az ilyen betegséget a bevitt állatokon már a határ átlépése után a rendeltetési országban veszik csak észre, a tényállást hatósági (állami) állatorvos közremüködésével jegyzőkönyvben kell megállapitani és a jegyzőkönyv másolatát a másik szerződő félnek haladéktalanul meg kell küldeni.
Az ezen czikkben megjelölt esetek mindegyikében késedelem nélkül és közvetlenül értesiteni kell a másik szerződő fél netán megnevezett megbizottját. (6. czikk.)
Ha a szerződő felek egyikének területein a keleti marhavész lép fel, a másik félnek jogában áll a kérődzők, sertések, állati nyerstermények és a ragályanyag elhurczolására alkalmas tárgyak bevitelét a betegség veszélyének tartamára megtiltani vagy korlátozni.
Ha a szerződő felek egyikének területeiről az állatforgalom utján olyan ragadós állatbetegséget hurczolnak be a másik fél területeire, a mely betegségre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn: az utóbbi félnek jogában áll mindazon fajbeli állatok bevitelét a betegség veszélyének tartamára korlátozni vagy megtiltani, a mely állatfajokra a ragályanyag átvihető.
Abban az esetben továbbá, ha ezen állatbetegségek valamelyike a szerződő felek egyikének területein fenyegető módon uralkodik, a másik félnek jogában áll mindazon fajbeli állatok bevitelét a betegség veszélyének tartamára korlátozni vagy megtiltani, a mely állatfajokra a ragályanyag átvihető.
Takonykór, lépfene, serczegő üszök, vadjárvány, egypatások rühkórja, egypatások és szarvasmarhák hólyagos kiütése, ugyszintén baromfibetegségek esetében csak a származási területekre (1-ső bekezdés) vagy csak a fertőzött területekre (2-ik bekezdés) nézve szabad beviteli tilalmat elrendelni. Ez a határozmány a 2-ik bekezdés esetében a szarvasmarha ragadós tüdőlobjára is érvényes.
Származási vagy fertőzött területek gyanánt tekintendők ezen rendelkezés értelmében
a) a ragadós tüdőlobot illetőleg:
Ausztriában az I. mellékleten közelebb megjelölt zárlati területek,
Magyarországban a vármegyék,
a Németbirodalomban a szövetséges államok, kormánykerületek vagy ez utóbbiaknak megfelelő közigazgatási kerületek;
b) az ezen czikk 3-ik bekezdésében felsorolt többi betegséget illetőleg:
Ausztriában és Magyarországon a II. mellékletben közelebb megjelölt zárlati területek;
a Németbirodalomban ugyanazon területek, mint a) pont alatt.
Az előző bekezdésekben foglalt határozmányok olyan állati nyers terményekre és tárgyakra is érvényesek, melyek a ragályanyag közvetitői lehetnek.
A gümőkór behurczolása vagy uralgása miatt beviteli tilalmak nem alkalmaztatnak.
Nem érinti a jelen egyezmény a szerződő felek állategészségügyi törvényeinek azon rendelkezéseit, melyek szerint abban az esetben, ha ragadós állatbetegségek a határon vagy ennek közelében lépnek fel, ezen betegségek távoltartása és elfojtása érdekében, a két részrőli határszéli kerületek között a forgalom, ugyszintén a veszélyeztetett határkerületen átmenő forgalom rendkivüli korlátozások és tilalmak alá vehető.
A szerződő felek kölcsönösen feljogositják egymást arra, hogy megbizottak által a másik fél területein a helyszinén értesülést szerezhessenek az állatállományok egészségi állapotáról, az állattelepek, vágóhidak, veszteglő intézetek s effélék berendezéséről és az érvényes állategészségrendőri szabályok végrehajtásáról. A megbizottakat előre bejelenteni nem szükséges. A szerződő felek általában utasitani fogják hatóságaikat, hogy a másik fél megbizottjait, mihelyt azok ezt a minőségüket igazolják, kivánságukra támogassák és nekik felvilágositást adjanak.
Mindegyik szerződő fél a ragadós betegségek állásáról időszaki kimutatásokat fog közzétenni és e kimutatásokat a másik szerződő félnek közvetlenül meg fogja küldeni.
A határszéli közigazgatási kerületekben felmerülő ragadós betegségekről a hatóságok közvetlenül fogják egymást kölcsönösen és azonnal értesiteni.
Ha a szerződő felek egyikének területein a keleti marhavész kitör, erről és a betegség kiterjedéséről a másik fél kormányai távirat utján közvetlenül fognak értesittetni.
Olyan vasuti kocsik, a melyekben lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarha, juhok, kecskék, sertések vagy baromfi szállittattak, a vasuti vállalatoknak hozzátartozó szerelvényeivel együtt, az állategészségügyi egyezménynyel egyidejüleg egyetértőleg megállapitott határozmányoknak megfelelően kitisztitandók és fertőtlenitendők.
A szerződő felek az első bekezdéshez mérten az egyik fél területein szabályszerüen foganatositott tisztitást és fertőtlenitést a másik félre nézve is érvényesnek fogják elismerni.
A legelőre hajtás az egyik szerződő fél területeiről a másik fél területeire a következő feltételek mellett szabad:
a) A nyájak tulajdonosai a határ átlépésekor hitelesités (átvizsgálás és igazolás) végett jegyzéket fognak bemutatni a legelőre hajtandó állatokról, mely jegyzék az állatok darabszámát és külső ismertető jeleit tartalmazza.
b) Az állatokat csak azonosságuk megállapitása után lesz szabad visszahajtani.
Ha azonban a legeltetés tartama alatt a nyájak egy részében, vagy csak olyan helyen is, mely a legelőtől 20 kilométernél közelebb fekszik, vagy azon az uton, melyen az állatokat a határállomásra visszahajtani kellene, olyan állatbetegség üt ki, mely az illető állatfajra átragadhat: akkor az állatokat a másik fél területeire visszahajtani tilos, hacsak kényszeritő körülmények (takarmányhiány, rossz időjárás stb.) kivételt nem tesznek szükségessé. Ily esetekben a ragadós betegség által még meg nem lepett állatoknak visszatérése csak az illetékes hatóságok által a betegség elhurczolásának megakadályozása végett megállapitott óvóintézkedése mellett történhetik.
A határtól öt kilométernél távolabb nem fekvő helyiségek lakosai ekébe vagy jármübe fogott saját állataikkal mindkét irányban bármikor átléphetik a határt, de csak gazdasági munkák végzése vagy üzletük gyakorlása czéljából és csak az érvényes vámszabályok megtartásával.
Ezt a kedvezményt a szerződő felek a következő feltételek teljesitéséhez köthetik:
a) Minden egyes fogatot, mely a határt mezőgazdasági munka vagy az üzlet gyakorlása czéljából átlépi, azon község előljáróságának bizonyitványával kell ellátni, mely községben az állatok istállója áll. Ezen bizonyitványnak tartalmaznia kell a tulajdonosnak vagy a fogat hajtójának nevét, az állatok leirását és (kilométerekben) azon határmenti terület kerületének megjelölését, melyen belül a fogattal dolgozni szándékoznak.
b) Ezen kivül ugy kilépéskor, valamint visszatéréskor azon határszéli község elöljáróságának bizonyitványa, ahonnan a fogat jön, más község területén történő áthajtás esetén pedig az utóbbinak igazolása is szükséges arról, hogy az illető község minden ragadós állatbetegségtől teljesen mentes, és hogy 10 kilométeres körületében sem fordul elő a keleti marhavész vagy a ragadós tüdőlob. Ezt a bizonyitványt hat naponkint meg kell ujitani.
A jelen egyezmény érvénybe lépésekor netán még fennálló s annak határozmányaival össze nem egyeztethető korlátozások és tilalmak hatályon kivül helyezendők.
A jelen egyezmény a szerződő felek között 1891. évi deczember hó 6-án kötött állategészségügyi egyezmény helyébe lép.
A jelen egyezmény a szerződő felek által a fennálló, 1891. évi deczember 6-án kelt kereskedelmi és vámszerződéshez kötött pótszerződéssel egyidejüleg lép hatályba és addig marad érvényben, a mig a nevezett kereskedelmi és vámszerződés, az ennek további tartamára nézve a pótszerződésben megállapitott határozmány alapján, fennáll.
A jelen egyezményre vonatkozó jóváhagyási okmányok a fennálló kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó pótszerződésre vonatkozó jóváhagyási okmányokkal egyidejüleg cserélendők ki.
Minek hiteléül a mindkét részrőli meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt kettős kiadásban Berlinben, 1905. évi január 25-én.
[Aláírások]
I. Első zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Waidhofen a. d. Thaya, Gmünd, Zwettl, Pöggstall, Horn, Krems, Oberhollabrunn, Tulln, Korneuburg, Mistelbach, Unter-Gänserndorf, Floridsdorf.
II. Második zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Amstetten, Scheibbs, Melk, Sankt-Pölten, Lilienfeld, Hietzing, Bruck, a. d. Leitha, Mödling, Baden, Wiener-Neustadt, Neunkirchen, Wien birodalmi fő- és székváros, Wiener-Neustadt város, Waidhofen a. d. Ybbs város.
III. Felső-Ausztria.
IV. Salzburg herczegség.
V. Stájerország.
VI. Karintia.
VII. Krajna.
VIII. Tengermellék.
IX. Tirol és Vorarlberg.
X. Első zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Asch, Éger, Plan, Graslitz, Tepl, Marienbad, Kralovitz, Hoiovitz, Rakonitz, Rokitzan, Podersam, Kaaden, Joachimsthal, Falkenau, Karlsbad, Luditz.
XI. Második zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Komotau, Brüx, Dux, Teplitz, Aussig, Leitmeritz, Raudnitz, Melnik, Schlan, Saaz, Laun.
XII. Harmadik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Tetschen, Schluckenau, Rumburg, Gabel, Reichenberg, Friedland, Gablonz, Semil, Turnau Jicin, Podebrad, Jungbunzlau, Dauba, Bömisch-Leipa, Münchengrätz. Reichenberg város.
XIII. Negyedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Starkenbach, Hohenelbe, Trautenau, Braunau, Neustadt, Senftenberg, Reichenau, Königgrätz, Neupaka, Königinhof, Neu-Bydzov.
XIV. Ötödik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Pardubitz, Hohenmauth, Landskron, Leitomischl, Poliˆka, Chrudim, Chotˆbor, Deutschbrod, Ledeˆ, Caslau.
XV. Hatodik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Tabor, Pilgram, Neuhaus, Wittingau, Kaplitz, Krumau, Prachatitz, Budweis, Moldautein.
XVI. Hetedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Shhüttenhofen, Klattau, Taus, Bischofteinitz, Tachau, Mies, Pilsen, Blatna, Mühlhausen, Pisek, Strakonitz, Prestitz.
XVII. Nyolczadik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Selcan, Pribram, Smichow, Klaudno, Karolinenthal, Böhmisch-Brod, Kolin, Kuttenberg, Beneschau, Königl. -Weinberge, Zizkov. Prag város.
XVIII. Első zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Datschitz, Iglau, Neustadtl, Boskowitz, Gross-Meseritsch, Trebitsch, Brünn, Tischnowitz, Kromau, Mährisch-Budwitz, Znaim, Nikolsburg, Auspitz, Brünn város, Iglau város, Znaim város.
XIX. Második zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Göding, Gaya, Ungarisch-Hradisch, Ungarisch-Brod, Holleschau, Prerau, Kremsier, Wischau, Prossnitz. Ungarisch-Hradisch város, Kremsier város.
XX. Harmadik zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Olmütz, Sternberg, Littau, Römerstadt, Mährisch-Trübau, Hohenstadt, Schönberg, Wallachisch-Meseritsch, Weisskirehen, Neutitschein, Mährisch-Ostrau, Mistek. Olmütz város.
XXI. Szilézia.
XXII. Első zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Saybusch, Biala, Chrzanów, Wadowice, Krakau, Podgórze, Wieliczka, Myslenice, Bochnia, Limanowa, Neumarkt, Neu-Sandec, Brzesko, Dabrowa, Tarnów, Grybów. Krakau város.
XXIII. Második zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Gorlice, Jastó, Pilzno, Mielec, Tarnobrzeg, Nisko Kolbuszowa, Ropczyce, Przeworsk, Lancut, Rzeszów, Strzyzów, Krosno, Sanok, Brzozów.
XXIV. Harmadik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Jaroslau, Przemysl, Dobromil, Lisko, Turka, Staremiasto, Sambor, Mosciska, Jaworów, Cieszanów, Rawa ruska, Sokal, Zolkiew, Grodek, Rudki, Drohobycz.
XXV. Negyedik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Stryj, Dolina, Zydaczów, Bobrka, Lemberg, Kamionka Strumilowa, Brody, Zloczów, Przemyslany, Brzezany, Rohatyn, Kalusz, Bohorodczany, Stanislau. Lemberg város.
XXVI. Ötödik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Nadworna, Tlumacz, Buczacz, Podhajce, Tarnopol, Zbaraz, Skalat, Trembowla Husiatyn, Czortków, Borszczów, Zaleszczyki, Horodenka, Kolomea, Peczenizyn, Sniatyn, Kosów.
XXVII. Bukovina.
XXVIII. Dalmáczia.
I. Első zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Floridsdorf, Untergänserndorf, Mistelbach, Oberhollabrunn, Korneuburg, Tulln.
II. Második zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Horn, Krems, Waidhofen a. d. Thaya, Gmünd, Zwettl, Pöggstall.
III. Harmadik zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Bruck a. d. Leitha, Mödling, Baden, Wiener-Neustadt, Neunkirchen, Hietzingvidéki, Wien birodalmi fő- és székváros, Wiener-Neustadt város.
IV. Negyedik zárlati terület Alsó-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: St. -Pölten, Melk, Amstetten, Scheibbs, Lilienfeld, Waidhofen a. d. Ybbs város.
V. Első zárlati terület Felső-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Perg, Freistadt, Urfahr, Rohrbach.
VI. Második zárlati terület Felső-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Linz, Steyr, Kirchdorf, Gmunden, Linz város, Steyr város.
VII. Harmadik zárlati terület Felső-Ausztriában. Kerületi kapitányságok: Wels, Schärding, Ried, Braunau, Vöcklabruck.
VIII. Salzburg.
IX. Első zárlati terület Stájerországban. Kerületi kapitányságok: Bruck a. d. Mur, Mürzzuschlag, Leoben, Liezen, Grobming, Judenburg, Murau.
X. Második zárlati terület Stájerországban. Kerületi kapitányságok: Hartberg, Weitz, Feldbach, Radkersburg, Luttenberg, Marburg, Pettau, Marburg város, Pettau város.
XI. Harmadik zárlati terület Stájerországban. Kerületi kapitányságok: Graz-vidéki, Voitsberg, Deutch-Landsberg, Windischgraz, Feistritz, Gonnobitz, Cilli-vidéki, Rann, Gaz város, Cilli város.
XII. Első zárlati terület Karintiában. Kerületi kapitányságok: Wolfsberg, St. -Veit, Völkermarkt, Klagenfurt vidéki, Klagenfurt város.
XIII. Második zárlati terület Karintiában. Kerületi kapitányságok: Spittal, Villach, Hermagor.
XIV. Krajna.
XV. Tengermellék.
XVI. Első zárlati terület Tirolban. Kerületi kapitányságok: Kitzbüchel, Kufstein, Schwarz, Innsbruck, Brixen, Innsbruck város.
XVII. Második zárlati terület Tirolban. Kerületi kapitányságok: Reutte, Imst, Landeck, Meran, Schlanders.
XVIII. Harmadik zárlati terület Tirolban. Kerületi kapitányságok: Linz, Bruneck, Bozen, Cavalese, Primiero, Borgo, Bozen város.
XIX. Negyedik, zárlati terület Tirolban. Kerületi kapitányságok: Cles, Trient, Tione Rovereto, Riva, Trient város, Rovereto város.
XX. Vorarlberg.
XXI. Első zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Schluckenau, Rumburg, Tetschen, Leitmeritz, Böhmisch-Leipa. Friedland, Gabel, Reichenberg, Gablonz, Turnau, Daube, Münchengrätz, Melnik, Reichenberg város.
XXII. Második zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Aussig, Teplitz, Dux, Brüx, Komotau, Raudnitz, Laun, Saaz, Podersam, Schlan, Rakonitz.
XXIII. Harmadik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Kaaden, Joachimsthal, Karlsbad, Graslitz, Falkenau, Asch, Eger, Luditz, Kralovitz, Tepl, Marienbad, Plan.
XXIV. Negyedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Braunau, Trautenau, Hohenelbe, Starkenbach, Nachod, Neustadt, Königinhof, Königgrätz, Neupaka, Semil, Jicin, Neubvdzov.
XXV. Ötödik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Podébrad, Kolin, Kuttenberg, Jungbunzlau, Böhmisch-Brod, Beneschau, Karolinenthal, Zizkov, Königl. Weinberge, Smichov, Kladno. Prag város.
XXVI. Hatodik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Horovitz, Pribram, Selcan, Rokitzan, Blatna, Mühlhausen, Pisek.
XXVII. Hetedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Pilsen, Mies, Tachau, Prestitz, Bischofteinitz, Taus, Klattau.
XXVIII. Nyolczadik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Reichenau, Senftenberg, Landskron, Hohenmauth, Leitomisehl, Policka, Pardubie, Chrudim, Caslau, Chotebor.
XXIX. Kilenczedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Ledec, Deutschbrod, Tabor, Pilgram, Moldautein, Neuhaus, Wittingau.
XXX. Tizedik zárlati terület Csehországban. Kerületi kapitányságok: Budweis, Prachatitz, Krumau Kaplitz, Strakonitz, Schüttenhofen.
XXXI. Első zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Mährisch-Schönberg, Hohenstadt, Mährisch-Trübau, Römerstadt, Littau, Sternberg, Olmütz, Olmütz város.
XXXII. Második zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Neustadtl, Iglau, Gross-Meseritsch, Trebitsch, Datschitz, Mährisch-Budwitz, Mährisch-Kromau, Znaim, Iglau város, Znaim város.
XXXIII. Harmadik zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Boskovitz, Prossnitz, Prerau, Tischnowitz, Brünn, Wischau Kremsier, Auspitz, Gaya, Nikolsburg, Göding, Brünn város, Kremsier város.
XXXIV. Negyedik zárlati terület Morvaországban. Kerületi kapitányságok: Mährisch-Ostrau, Mährisc-Weisskirehen, Neutitschein, Mistek, Wallachisch-Meseritsch, Holleschau, Ungarisch-Hradisch. Ungarisch-Brod, Ungarisch-Brod város.
XXXV. Szilézia.
XXXVI. Első zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Chrzanów, Krakau, Podgórze, Wieliczka, Bochnia, Brzesko, Biala, Wadowice, Mislenice, Limanova, Neu-Sandec, Saybusch, Neumarkt, Krakau város.
XXXVII. Második zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Dabrowa, Mielec, Tarnobrzeg, Nisko, Kolbuszowa, Lancut, Tarnów, Pilzno, Ropczyce, Rzeszów, Przeworsk.
XXXVIII. Harmadik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Grybów, Gorlice, Jaslo, Strzyzów, Brzozów, Krosno, Sanok, Dobromil, Lisko.
XXXIX. Negyedik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Jaroslau, Cieszanów, Rawa-Ruska, Sokal, Jaworów, Zolkiew, Przemysl, Mosciska, Grodek.
XL. Ötödik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Stary-Sambor, Sambor, Rudki, Drohobycz, Zydaczów, Turka, Stryj, Dolina.
XLI. Hatodik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Kamionka-Strumilowa, Brody, Lemberg, Zloczów, Bobrka, Przemyslany, Brzezany, Rohatyn, Lemberg város.
XLII. Hetedik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Tarnopol, Zbaraz, Skalat, Podhajce, Trembowla, Husiatyn, Buczacz, Czortków, Zaleszczyki, Borszczów.
XLIII. Nyolczadik zárlati terület Galicziában. Kerületi kapitányságok: Kalusz, Stanislau, Tlumacz, Horodenka, Bohorodzany, Nadwórna, Kolomea, Sniatyn, Peczenizyn, Kosów.
XLIV. Bukovina.
XLV. Dalmáczia.
Zárlati területek:
1. Abauj-Torna vármegye és Kassa törvényhatósági joggal felruházott város.
2. Alsó-Fehér vármegye.
3. Arad vármegye, aradi, borosjenői, eleki, kisjenői, pécskai, világosi járásai és Arad törvényhatósági joggal felruházott város.
4. Arad vármegye borossebesi, nagyhalmágyi, radnai, ternovai járásai.
5. Árva, Liptó, Turócz vármegyék.
6. Bács-Bodrog vármegye bácsalmási, bajai, topolyai, zentai, zombori járásai, továbbá Zenta rendezett tanácsu város és Baja, Szabadka és Zombor törvényhatósági joggal felruházott városok.
7. Bács-Bodrog vármegye apatini, hódsági, kulai, németpalánkai, óbecsei, titeli, ujvidéki, zsablyai járásai és Ujvidék törvényhatósági joggal felruházott város.
8. Baranya vármegye és Pécs törvényhatósági joggal felruházott város.
9. Bars és Hont vármegyék és Selmecz- és Bélabánya törvényhatósági joggal felruházott város.
10. Békés vármegye.
11. Bereg és Ugocsa vármegyék.
12. Besztercze-Naszód vármegye.
13. Bihar vármegye berettyóujfalui, derecskei, érmihályfalvai, margittai, székelyhidi, sárréti járásai.
14. Bihar vármegye cséffai, élesdi, központi, mezőkeresztesi, szalárdi járásai és Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város.
15. Bihar vármegye béli, belényesi, magyarcsékei, nagyszalontai, tenkei, vaskóhi járásai.
16. Borsod vármegye.
17. Brassó és Háromszék vármegyék.
18. Csanád, Csongrád vármegyék és Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági joggal felruházott városok.
19. Csik vármegye.
20. Esztergom, Győr, Komárom vármegyék és Győr, Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok.
21. Fejér vármegye és Székes-Fehérvár törvényhatósági joggal felruházott város.
22. Fogaras és Szeben vármegyék.
23. Gömör és Kishont, Zólyom vármegyék.
24. Hajdu vármegye és Debreczen törvényhatósági joggal felruházott város.
25. Heves vármegye.
26. Hunyad vármegye.
27. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.
28. Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő vármegyék.
29. Kolozs vármegye és Kolozsvár törvényhatósági joggal felruházott város.
30. Krassó-Szörény vármegye bégai, bogsáni, facseti, karánsebesi, lugosi, marosi, temesi járásai és Karánsebes, Lugos rendezett tanácsu városok.
31. Krassó-Szörény vármegye bozovicsi, jámi, moldovai, oraviczai, orsovai, resiczai és teregovai járásai.
32. Máramaros vármegye.
33. Maros-Torda, Udvarhely vármegyék és Maros-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város.
34. Moson, Sopron vármegyék és Sopron törvényhatósági joggal felruházott város.
35. Nógrád vármegye.
36. Nyitra vármegye.
37. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye biai, gödöllői, pomázi, váczi járásai, továbbá Szent-Endre, Vácz rendezett tanácsu városok és Budapest székes főváros.
38. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alsódabasi, monori, nagykátai, ráczkevei járásai, továbbá Nagy-Kőrös, Czegléd rendezett tanácsu városok és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város.
39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye abonyi alsó, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, kunszentmiklósi járásai, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza rendezett tanácsu városok.
40. Pozsony vármegye és Pozsony törvényhatósági joggal felruházott város.
41. Sáros vármegye.
42. Somogy vármegye igali, lengyeltóti, marczali és tabi járásai.
43. Somogy vármegye barcsi, csurgói, kaposvári, nagyatádi. szigetvári járásai és Kaposvár rendezett tanácsu város.
44. Szabolcs vármegye.
45. Szatmár vármegye és Szatmár-Németi törvényhatósági joggal felruházott város.
46. Szepes vármegye.
47. Szilágy vármegye.
48. Szolnok-Doboka vármegye.
49. Temes vármegye buziási, központi, lippai, rékási, ujaradi, vingai járásai és Temesvár törvényhatósági joggal felruházott város.
50. Temes vármegye csákovai, dettai, fehértemplomi, kubini, verseczi járásai, továbbá Fehértemplom rendezett tanácsu város és Versecz törvényhatósági joggal felruházott város.
51. Tolna vármegye.
52. Torda-Aranyos vármegye.
53. Torontál vármegye csenei, nagykikindai, nagyszentmiklósi, pádányi, perjámosi, törökbecsei, törökkanizsai, zsombolyai járásai és Nagy-Kikinda rendezett tanácsu város.
54. Torontál vármegye alibunári, antalfalvai, bánlaki, módosi, nagy-becskereki, pancsovai járása, továbbá Nagy-Becskerek rendezett tanácsu város és Pancsova törvényhatósági joggal felruházott város.
55. Trencsén vármegye.
56. Ung vármegye, Zemplén vármegye homonnai, szinnai, sztropkói járásai.
57. Zemplén vármegye bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi, sátoraljaujhelyi, szerencsi, tokaji, varannói járásai és Sátoraljaujhely rendezett tanácsu város.
58. Vas vármegye felsőőri, kisczelli, kőszegi, németujvári, sárvári, szombathelyi járásai és Kőszeg, Szombathely rendezett tanácsu városok.
59. Vas vármegye körmendi, muraszombati, szentgotthardi, vasvári járásai és Szombathely rendezett tanácsu város.
60. Veszprém vármegye.
61. Zala vármegye keszthelyi, pacsai, sümegi, tapolczai, zalaegerszegi, zalaszentgróti járásai és Zalaegerszeg rendezett tanácsu város.
62. Zala vármegye alsólendvai, csáktornyai, kanizsai, letenyei, novai perlaki járásai és Nagykanizsa rendezett tanácsu város.
63. Fiume törvényhatósági joggal felruházott város.
64. Belovár-Kőrös, Varasd vármegyék és Varasd törvényhatósági joggal felruházott város.
65. Kika-Krbava vármegye.
66. Modrus-Fiume vármegye.
67. Pozsega vármegye.
68. Szerém vármegye és Eszék törvényhatósági joggal felruházott város.
69. Verőcze vármegye és Zimony törvényhatósági joggal felruházott város.
70. Zágráb vármegye és Zágráb törvényhatósági joggal felruházott város.
Az Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom között létrejött állategészségügyi egyezménynek mai napon történt aláirása alkalmával a mindkét részrőli meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat és megállapodásokat foglalták a jelen jegyzőkönyvbe:
1. Az állategészségügyi egyezmény határozatai csak a szerződő felek valamelyikének területeiről származó terményekre nyernek alkalmazást. Más országokból származó oly állatok vagy tárgyak bebocsátása, melyek az egyik fél területein keresztül a másik fél területeire vagy ezeken át szállittatnának, a jelen egyezmény keretén kivül esik.
Átszivárgást kizáró módon csomagolt friss és elkészitett hust és egyéb állati nyersterményeket, ugyszintén teljesen száraz bőröket, körmöket és szarvakat az egyik szerződő fél területeiről a másiknak területein keresztül vasuton ólomzárolt, teljesen elzárt kocsikban, vagy hajókon elkülönitett és elzárt helyiségekben korlátozások nélkül szabad közvetlenül átvinni, feltéve, hogy a szerződő felek egyikének területeiről származó árukról van szó (lásd az 1-ső bekezdést).
2. A származási bizonyitványokban a származás helyén kivül a közigazgatási járást s azon nagyobb közigazgatási területet is (a Németbirodalomban: szövetséges államokat és tartományokat; Ausztriában: királyságokat és országokat; Magyarországban: vármegyéket és törvényhatósági joggal felruházott városokat) meg kell jelölni, melyhez a származási helye tartozik.
3. A nem német nyelven kiállitott származási bizonyitványok forditásának hatósági hitelesitését hivatalos pecsét használatára jogosult egyén vagy hatóság teljesiti. Ezekhez az egyénekhez vagy hatóságokhoz tartozik vasuti szállitmányokra nézve a felrakó állomás főnöke.
4. A versenylovak és ügetőversenylovak kölcsönös forgalma csak bizonyitványokhoz van kötve, melyeket erre külön felhatalmazott lovaregyletek, pecsétjükkel ellátva, állitottak ki. Ezeknek a bizonyitványoknak tartalmazniok kell a helyi hatóság származási bizonyitványát és a hatósági állatorvos igazolását arról, hogy a ló egészséges, és hogy abban az udvarban, a hol a ló állandóan el volt helyezve, ugyszintén annak közvetlen közelében ragadós lóbetegségek az utolsó három hónap alatt elő nem fordultak. Az ilyen bizonyitványok kiállitására felhatalmazott lovaregyletek kölcsönösen meg fognak neveztetni.
5. A 100 darabnál kevesebből álló baromfiszállitmányoknak a határszéli forgalomban a szerződő felek egyikének területeire való bevitele alkalmával csakis az állategészségügyi egyezmény 2. czikke értelmében a helyi hatóság által kiállitandó származási bizonyitványnyal kell ellátva lenniök. Egyebekben az emlitett 2. czikk határozmányai ezekre a szállitmányokra nem alkalmaztatnak.
Határszéli forgalom alatt az egyik szerződő fél határkerületéből érkező és a másik fél határkerületében leendő használatra rendelt baromfi forgalma értendő.
6. Valamely ragadós betegség fellépése akkor tekintendő szórványosnak, ha egy udvar vagy egy nyáj állatállományából, ha ez 20 állatnál kevesebből áll, nem több, mint egy állat, ha pedig 20 vagy több állatból áll, az állatok egytizedrészénél nem több betegszik meg nyolcz napon belül.
7. Az állategészségügyi egyezmény 3. czikkében megállapitott visszaküldés csak olyan állatokra fog kiterjedni, a melyek a beteg vagy gyanus állatokkal kimutathatólag érintkeztek, főképen tehát oly állatokra, melyek ugyanabban a vasuti kocsiban vagy hajón egyidőben szállittattak, vagy ugyanazon az állomáson és ugyanazon a rakodón egy és ugyanazon a napon ki- vagy berakattak.
8. Az állategészségügyi egyezmény 5. czikke alapján a szerződő felek egyike részéről valamely ragadós betegség behurczolása vagy uralgása miatt elrendelt tilalmakat vagy forgalmi korlátozásokat legkésőbben akkor kell hatályon kivül helyezni, mihelyt az a betegség, a mely ezen rendelkezés okául szolgált, hivatalosan megszüntnek nyilvánittatott, vagy hivatalosan megállapittatott, hogy az illető terület vészmentes, és ha ezen felül a következő határidők leteltek:
a) az emlitett 5. czikk 3. bekezdésében megjelölt betegségek esetén 40 nap;
b) az összes többi betegségek esetén 9 hónap.
Erre nézve előfelvétel az, hogy azokra a határidőkre vonatkozólag, a melyek leteltével valamely betegség hivatalosan megszüntnek nyilvánitható, a rendelkezések Ausztriában és Magyarországon ugyanazok legyenek, mint a Németbirodalomban.
Ha a tilalom vagy egyéb forgalmi korlátozás alá vett területen az a) és b) alatt jelzett határidők leteltekor más betegségek uralganak, a melyek iránt az ezen intézkedéseknek alá vetett állatfajok fogékonyak, akkor a foganatositott rendelkezések mindaddig érvényben maradnak, a mig az azok hatályon kivül helyezésére vonatkozó előfeltételek az utóbbi betegségek tekintetében is beállnak.
9. Állategészségrendőri felügyelet alatt levő és a kellő berendezésekkel ellátott közvágóhidakon mielőbbi levágásra szánt szarvasmarháknak és juhoknak bevitelére nézve, eltekintve a keleti marhavész vagy a ragadós tüdőlob esetétől, a következő külön határozmányok érvényesek:
a) Ez a bevitel csak akkor lesz tilalmazható, ha ez a saját állattenyésztés megóvása czéljából elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik.
b) A kevésbé könnyen átterjedhető vagy kevésbé gyakran előforduló betegségek, pl. lépfene, serczegő üszök, vadjárvány, a szarvasmarha hólyagos kiütése okából, ilyen tilalmak ne érvényesittessenek.
c) A könnyen átterjedhető betegségek, pl. a ragadós száj- és körömfájás vagy a juhhimlő okából, a beviteli tilalmak csak fertőzött területrészek (zárlati területek) ellen alkalmaztassanak. Ha juhok himlőjéről van szó, akkor csak ezen állatfajnak bevitelét lehet tilalmazni.
Zárlati területeknek tekintendők Ausztriában és Magyarországon az egyezmény II. mellékletében elősorolt területrészek, a Németbirodalomban szövetséges államok, kormánykerületek vagy az utóbbiaknak megfelelő közigazgatási kerületek.
Mindazonáltal az ilyen zárlati terület egész kiterjedésében csak akkor kerülhet zárlat alá, ha községeinek legalább 10 százaléka van fertőzve.
Ha a fertőzöttségnek eme foka nem forog fenn, de egy elsőfoku közigazgatási kerületre nézve (kör, kerületi hivatal, kerületi kapitányság, szolgabirói járás stb.) fennáll, akkor a zárlat ezen utóbbi kerület ellen, ugyszintén a vele közvetlen határos azon elsőfoku közigazgatási kerületek vagy ezeknek részei ellen alkalmazható, a melyeknek határa a fertőzött helyek valamelyikéhez 10 kilométernél közelebb fekszik; ez az intézkedés a határos zárlati területekhez tartozó ilyen kerületekre is kiterjedhet.
Ha az elsőfoku közigazgatási kerület községeinek kevesebb mint 10 százaléka van fertőzve, ezen kerület, és illetve a határos kerületek ellen a zárlat mégis az előbb megjelölt terjedelemben alkalmazható akkor, ha vagy a fertőzött kerületből a betegség a másik szerződő fél területeire behurczoltatott, vagy ha különleges körülményeknél fogva a kérdéses kerület fertőzöttségéből a másik fél állatállományát komoly veszély fenyegeti. Ezen utóbbi esetben azonban annak a szerződő félnek az inditványára, a melynek területein a lezárt kerület fekszik, haladéktalanul egy vegyes bizottság (lásd a jelen zárjegyzőkönyv 15. pontját) összehivandó, a mely a tényállásnak a helyszinén történt megvizsgálása után legsürgősebben szakvéleményt ad arra nézve, vajjon ilyen veszély csakugyan fenforog-e; ez a szakvélemény a hozandó határozat alapjául fog szolgálni.
d) A c) alatt foglalt határozmányokhoz mérten netán alkalmazott tilalmak megszüntetésére nézve a jelen zárjegyzőkönyv 8. pontjában foglalt rendelkezések érvényesek, de akként, hogy az ott megállapitott határidők 30 napra szállittatnak le.
A szerződő felek ezen egyezmény hatályba léptekor kölcsönösen jegyzékeket fognak kicserélni azokról a közvágóhidakról, a melyekre az 1-ső bekezdés rendelkezései alkalmazást nyernek. Fentartatik, hogy oly vágóhidak, a melyeknek berendezései vágómarha felvételére többé nem elegendők, erre a czélra bezárassanak, másrészt oly vágóhidak, melyek a szükséges berendezésekkel el lettek látva, a vágómarha forgalmára megnyittassanak. Ilyen rendelkezések idejekorán fognak a másik fél tudomására hozatni.
10. A bajor és a szász határon Ausztria felé fekvő és a szerződő felek kormányai által egyetértőleg megjelölendő vágóhidakra mielőbbi leölés czéljából Ausztriából és Magyarországból összesen évenkint legfeljebb 80,000 darab egészséges sertés bocsáttatik be állami állatorvosi igazolványok alapján, a melyek az állategészségügyi egyezmény 2. czikkéhez mérten állitandók ki és ezenfelül annak az igazolását tartalmazzák, hogy ezek az állatok elküldés előtt a származási (tartózkodási) helyen 30 napon keresztül állatorvosi felügyelet alatt voltak és aggálytalanoknak találtattak, és hogy az elsőfoku politikai közigazgatási hatóságnak a területe, a melyen az állatok tartottak, sertéspestistől (sertésvésztől) és ragadós száj- és körömfájástól mentes.
Ebből a 80,000 darab sertésből 50,000 darab esik a bajor határon levő vágóhidakra és 30,000 darab a szász határon levő vágóhidakra. Ehhez képest az első helyen megnevezett vágóhidakra hetenkint legfeljebb 962 darab, az utóbbiakra pedig hetenkint legfeljebb 577 darab vihető be. Ezek a heti kontingensek átutalhatók olykép, hogy a bajor határon fekvő vágóhidakra 5625 darabnál nem többet, a szász határon fekvőkre pedig 3375 darabnál nem többet szabad egy hónapon belül bevinni.
Ezeknek az állatoknak husát és szalonnáját azokon a helyeken kivül, a hol ezek a vágóhidak vannak, még a következő helyeken lehet értékesíteni:
a) a mennyiben a leölés a bajor határon levő vágóhidakon történt, Münchenben, Nürnbergben, Fürthben, Hofban, Augsburgban, Ludwigshafenben, Stuttgartban, Kannstadtban, Heilbronnban, Mannheimban, Karlsruheban, Pforzheimban;
b) a mennyiben a leölés a szász határon levő vágóhidakon történt, Dresdenben, Leipzigben, Chemnitzben, Zwickauban, Glauchauban, Meeraneban, Plauenban, Crimitschauban, Werdauban, Reichenbachban, Greizban, Geraban.
A bevitelre nézve egyébként a vágómarhák és a vágójuhok bebocsátása tekintetében megállapitott határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást (lásd a jelen zárjegyzőköny 9. pontját).
11. Az állategészségügyi egyezmény 5. czikkének utolsó bekezdésében foglalt határozmány nem terjed ki a hivatalosan lezárt kocsikban való átviteli vasuti forgalomra, de ebben élő állatnak minden hozzárakása, minden átrakás és minden szállitási késleltetés a fertőzött határkerületben tilos.
12. A kölcsönös állatforgalomra nézve főképen tekintetbe jövő határvámhivatalokról ehhez a jegyzőkönyvhöz csatolt jegyzékeket jövőben csak kölcsönös egyetértéssel lehet módositani.
13. Az állategészségügyi egyezmény 9. czikkéhez képest legeltetésre bevitt állatok annak a félnek a területén, a melyhez a legelő tartozik, szabad forgalomba juthatnak, ha azoknak egészségére nézve aggály nem forog fenn, és ha származási helyük ellen állategészségrendészeti tilalmak vagy korlátozások nem állnak fenn.
14. Oly szarvasmarhára nézve, a melyet bajor, szász és württembergi határszéli területrészek mezőgazdái, saját gazdasági üzemükben való használat vagy tenyésztés czéljára, ausztriai határszéli területrészekből, az ezen forgalomra nézve autonom rendeletek alapján megengedett állategészségrendészeti könnyitések igénybevételével, a Németbirodalomba bevisznek, a szerződő felek kormányai szabványsulyokat állapithatnak meg, a melyek a szerződésszerü sulyvám mellett való elvámolásnak alapjául veendők.
15. Ha az állategészségügyi egyezmény kezelésére nézve a szerződő felek között nézeteltérések merülnek fel, akkor ezen felek egyikének kivánságára egy vegyes bizottság vélemény-nyilvánitása fog bekivántatni. Ez a nyilatkozat az ezután hozandó határozatnál megfelelően méltányoltatni fog.
A szerződő felek mindegyike ezen bizottság részére két tagot nevez ki. A bizottságnak jogában áll, hogy magát olyan esetekben, a melyekben megegyezésére nem juthat, egy ötödik taggal kiegészithesse. Ez az ötödik tag, ha a bizottság erre nézve máskép nem állapodik meg, a vegyes bizottság alakitásának első esetében a szerződő felek egyikének alattvalói közül, a második esetben pedig a másik fél alattvalói közül, és igy váltakozva az egyik a másik fél alattvalói közül választandó. Az első ily esetben sorshuzás utján állapittatik meg a szerződő fél, a melynek alattvalói közül az ötödik tag veendő.
A jelen jegyzőkönyv, mely külön jóváhagyás nélkül a vonatkozó állategészségügyi egyezményt illető jóváhagyási okiratok kicserélésének egyszerü ténye által a szerződő felek részéről elfogadottnak és helybenhagyottnak tekintendő, két példányban kiállitva, berlinben 1905. évi január hó 25-én aláiratott.
[Aláírások]
I. Tirolban: 1. Kufstein. 2. Kiefersfelden. 3. Wildbichl. 4. Scharnitz. 5. Leutasch-Schanze. 6. Pinswang. 7. Schönbichl. 8. Vilsrain. 9. Springen-Ach. 10. Unterhochsteg. 11. Bregenz. 12. Lindau (Bajorországban).
II. Salzburgban: 1. Oberndorf. 2. Salzburg. 3. Saalbrücke. 4. Hamerau. 5. Steinpass.
III. Felső-Ausztriában: 1. Schärding. 2. Passau (Bajorországban). 3. Haibach. 4. Oberkappel. 5. Hanging (a bajorországi Wegscheid m.). 6. Schwarzenberg. 7. Braunau. 8. Simbach (Bajorországban). 9. Ach. 10. Ettenau.
IV. Csehországban: A) Bajorországgal szemben: 1. Landstrasse. 2. Eisenstein. 3. Neumark. 4. Furth (Bajorországban). 5. Vollmann. 6. Haselbach. 7. Schwarzach. 8. Rosshaupt. 9. Paulubrunn. 10. Mühlbach. 11. Wies. 12. Neuhausen. 13. Selberstrasse.
B) Szászországgal szemben: 1. Rossbach. 2. Voitersreuth (pályaudvar). 3. Voitersreuth (ut). 4. Weipert (pályaudvar) 5. Weipert (ut). 6. Bodenbach-Tetschen. 7. Niedereinsiedl (a szászországi Sebnitz m.). 8. Rosenhain (a szászországi Sohland m.). 9. Georgswalde (a szászországi Ebersbach m.). 10. Warnsdorf. 11. Zittau (Szászországban).
C) Poroszországgal szemben: 1. Seidenberg (Poroszországban). 2. Liebau (Poroszországban). 3. Halbstadt. 4. Nachod. 5. Mittelwalde.
V. Sziléziában: 1. Ziegenhals (pályaudvar - Poroszországban). 2. Hennersdorf. 3. Hotzenplotz. 4. Jägerndorf (pályaudvar) 5. Jägerndorf (város). 6. Troppau. 7. Katharein. 8. Katharein (Piltscher-Strasse). 9. Dzieditz (pályaudvar). 10. Oderberg (pályaudvar). 11. Oderberg (város). 12. Petrowitz.
VI. Galicziában: 1. Oswiecim. 2. Jaworzno. 3. Szczakowa.
