1908. évi XXV. törvénycikk indokolása

a Németbirodalommal 1905. évi január hó 25-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A Németbirodalommal fennállott 1891. évi deczember 6-iki állategészségügyi egyezmény nem bizonyult eléggé hatályosnak állatkivitelünk állandósitásának biztositására, mert - eltekintve attól, hogy határozmányai inkább csak általánosságban vannak és habár valamely betegség fennállása okából (nem számitva a keleti marhavészt) csakis a ragadós tüdőlob esetére engedi meg a beviteli tilalom alkalmazását - kivált betegségbehurczolás esetére a bevivő állam számára kikötött azon jognak, hogy a bevitt állaton megállapitott betegség iránt fogékony állatfajok bevitelét korlátozhatja vagy ideiglenesen megtilthatja - az elrendelhető tilalom térbeli és időbeli kiterjedésére nem állapit meg elég világos és eltérő értelmezést kizáró korlátokat. Az egyezménynek ebben az irányban nem elég határozott szövegezéséből levezetett tilalmazási jognak német részről való merev alkalmazása és érvényesitése folytán állatkivitelünk a gyakorlatban már kezdettől fogva voltaképen a német autonom rendelkezésektől függő merőben bizonytalan és az ottani agrár irányzat térfoglalásával egyre sulyosbódó helyzetbe jutott, ugy, hogy a magyar korona országainak egész területéről 1894. év óta juhot és 1895. év óta sertést a Németbirodalomba, hacsak közvetlenül levágásra is, bevinni állandóan tilos, szarvasmarhát pedig csak levágásra és kizárólag a kijelölt vágóhidakra szabad bevinni. Ezek folytán tehát uj egyezményre és annak tárgyalásánál a részletekre kiterjedő tételes biztositékok megszerzésére kellett a fősulyt fektetni s az e téren kiválóan és ismételten előtérbe került legjelentékenyebb akadályok elháritására törekedni. Nevezetesen arra, hogy az adott viszonyok között első sorban vágóállatkivitelünk számára a legmesszebb menő biztositékok kifejezett megállapitásával határozott és világos helyzet létesittessék, a mely mellett az eddig is csak aránylag jelentéktelen tenyész- és haszonállat kivitelünkre nézve, melynek fokozása a jelen viszonyok között általában amugy sem képez ránk nézve gazdasági szükséget, nyilvánvaló szigoritást kellett engedni, területi és időbeli korlátozások mellett. Mielőtt az ezen czélok szem előtt tartásával létesitett uj állategészségügyi egyezmény részletes indokolására rátérnék, ki kell jelentenem, hogy az az 1899. évi XXX. tc. határozott rendelkezései ellenére jött létre, a mennyiben az idézett törvény értelmében mindaddig, mig az uj vámtarifa megalkotva nincs, kereskedelmi szerzdés, illetőleg a vele tárgyilag szorosan összefüggő, amannak korollariumát képező, azonos lejáratu és az állatok s állati nyerstermékekkel való kereskedelmet és forgalmat szabályozó állategészségügyi egyezmény külállammal nem lett volna köthető. De egyébként is beleütközik ez a nemzetközi megállapodás az 1899. évi XXX. tc. -be, a mennyiben részben az egyezmény zárjegyzőkönyvre, részben mellékletei szövegezésében nem tesz eleget az idézett tc. 1. §-a azon rendelkezésének, mely szerint - a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt fenforgó vám- és kereskedelmi viszonyok az 1907. év végéig terjedő időtartamra az 1867. évi XII. tc. 68. §-ában az országnak fentartott önálló rendelkezési jog alapján szabályoztatván - az ezen idő alatt esetleg kötendő kereskedelmi szerződések, a melyek az 1899. évi XXX. tc. 4. §-a értelmében az 1907. éven tul terjedő időtartamra nem lettek volna köthetők, a két állam nevében kötendők. A bevégzett ténynyel szemben, midőn e szerződést a szerződő külállam már szószerint törvényerőre emelte, arra lehet csak szoritkoznunk, hogy a fentebbi fentartásnak kifejezést adjunk.

Az uj egyezménynek a jelenleg fennálló egyezménytől eltérő és a fentemlitett irányban kivánt biztositékok érvényesitését czélzó főbb rendelkezései a zárójegyzőkönyv és az ülési jegyzőkönyvek szerint is a következőkből állanak.

Az uj egyezmény az eddigitől eltérőleg kifejezetten kiterjed a baromfira is, a melyre nézve csupán csak azt kell igazolni, hogy abban a községben, a melyből az állatok kivitelre kerülnek, ragadós baromfibetegség 14 nap alatt óta nincsen. Vasuton vagy hajón szállitott baromfit a berakás alkalmával csak akkor kell állatorvosi vizsgálat alá vétetni, ha a vonatkozó egészségi igazolvány több mint három nap előtt állittatott ki. Egyebekben a baromfiforgalom korlátozására nézve nem változik az eddigi eljárás.

A belépőállomásokról kölcsönösen névjegyzék állapittatott meg, a melyen a jövőben csak egyetértőleg lehet változtatni.

A versenylovak és az ügetőversenylovak kölcsönös forgalmához marhalevelek helyett csakis igazolványok szükségesek, a melyeket az erre külön felhatalmazott versenyegyletek állitanak ki. Ezek az igazolványok csak annak a bizonyitására szoritkoznak, hogy a ló egészséges és hogy abban az udvarban és közvetlen környékén, a honnan az állat származik, ragadós betegségek elő nem fordultak.

Az állatforgalomban általában nem akadályozza a marhalevél kiállitását az a körülmény, ha a lépfene, serczegő üszök, sertésorbáncz vagy veszettség valamelyik szomszédos községben szórványosan fellépett; ugyanez a könnyités lép hatályba hólyagos kiütés esetében az ökrökre, vagy herélt lovakra szóló marhalevelek kiállitásánál, mint a mely nemü állatok az emlitett betegség iránt nem fogékonyak. Szórványosnak tekintendő a betegség akkor, ha egy udvar vagy egy nyáj 20 darabnál nem nagyobb állatállományából csak egy állat, nagyobb állományából pedig az állomány egy tized részénél nem több állat betegszik meg nyolcz napon belül. Minden olyan esetről, a midőn valamely szállitmány bármely okból a határról visszautasittatik, vagy pedig a midőn a szállitmányban valamely ragadós betegség már a határ átlépése után állapittatik meg, a másik szerződő fél részéről kijelölt megbizott haladéktalanul ésközvetlenül értesitendő.

A keleti marhavész fellépése esetén érvényesithető beviteli tilalomnak eddig semmiféle közelebbi határa nem volt megjelölve. Az uj egyezmény e helyett kimondja azt, hogy az ilyen tilalom a betegség veszélyének tartamára terjed.

Beviteli tilalom vagy korlátozás alkalmazható a betegség veszélyének tartamára nemcsak valamely betegség behurczolása esetén (repressiv tilalom), hanem akkor is, ha ilyen betegség fenyegető módon fennáll (preventiv tilalom). Azonban a mi ezen tilalmak területi kiterjedését illeti: a tilalom takonykór, lépfene, serzegő üszök, vadjárvány, az egypatásokon rühkór, ugyszintén az egypatásokon vagy szarvasmarhán hólyagos kiütés esetében, végül baromfibetegségeknél behurczolás esetén - az eddig az illető szerződő fél területeinek összességére elrendelhető tilalom helyett - csakis a származási terület ellen, a betegség fenyegető módon való fennállása miatt pedig csak a fertőzött terület ellen alkalmazható általában. A ragadós tüdőlob fennállása okából a tilalom területi kiterjedésére nézve is ez a határozmány mérvadó.

Mint tilalom alá helyezhető származási-, illetve fertőzött területek meg vannak állapitva a mondott esetekben beviteli tilalommal sujtható területi egységek gyanánt: a) a ragadós tüdőlob fenyegető módon való fellépésének esetére az egyes vármegyék, b) az imént megnevezett hét betegség eseteire pedig Magyarország 70 egységes zárlati területre van beosztva. Ezen tilalmakat vagy korlátozásokat - melyek maximális érvényességi tartama tekintetében eddig megfelelő időbeli határok nem voltak megjelölve - jövőre legkésőbben akkor kellend hatályon kivül helyezni, a midőn az azok alkalmazására okul szolgált betegség megszünte, illetve a szóban forgó terület vészmentessége hivatalosan megállapittatott és ezen felül az előirt megfigyelési idő: a már fentebb elősorolt hét betegségre nézve 40 nap, a többi betegségre nézve pedig kilencz hónap letelt. Ezek a tilalmak kihatnak olyan állati nyersterményekre és azokra a ragályfogó tárgyakra is, melyek a ragály közvetitői lehetnek. Gümőkor behurczolása vagy fennállása miatt tilalom alkalmazásának nincs helye.

Levágásra szánt szarvasmarháknak és juhoknak állategészségrendőri felügyelet alatt levő és a kellő berendezésekkel ellátott közvágóhidakra való bevitelére nézve (a keleti marhavész és a ragadós tüdőlob eseteitől eltekintve) követendő szabályul a következő határozmányok állapittattak meg: a) ezen bevitel általában csak akkor tilalmazható, ha a tilalom a rendeltetési állam saját állattenyésztésének megvédésére elkerülhetetlenül szükséges; b) a kevésbé könnyen átterjedő vagy kevésbé gyakran előforduló betegség okából (lépfene, serzegő üszök, vadjárvány, hólyagos kiütés szarvasmarhán, bivalyvész) tilalom egyáltalán nem érvényesithető; c) a könnyen átterjedő betegség okából (ragadós száj- és körömfájás, juhhimló) a tilalmak csak a fertőzött területekre (a már fent jelzett 70 zárlati területre), alkalmazhatók; juhhimlő okából csak a juhbevitel tilalmazható. Azonban a tilalom ilyen zárlati területre is egészben csak akkor alkalmazható, ha az illető terület községeinek legalább 10%-a a szóbanforgó intézkedésre egyáltalán okul szolgálható betegséggel (ragadós száj- és körömfájással vagy juhhimlővel) fertőzve van. Ellenben ha a fertőzés ezen foka csak valamelyik szolgabirói járásra (rend. tan. városra) nézve áll fenn, akkor csak ezen utóbbi terület és esetleg a vele közvetlenül határos azon elsőfoku közigazgatási terület vonható tilalom alá, a mely területnek határa a fertőzött helyek valamelyikéhez 10 kilométernél közelebb fekszik. Ha azonban az ilyen szomszédos járásnak területe a ragadós száj- és körömfájástól, illetve juhhimlőtől mentes: akkor a tilalom ennek a járásnak rendszerint csak azon községeire terjeszthető ki, a melyek a tilalom alá vett fertőzött járás vészes községeinek valamelyikéhez 10 kilométernél közelebb feküsznek. Ha a tilalom az ilyen vészmentes szomszédos járás egész területére kivételképen mindamellett kiterjesztetnék s a másik fél ezt az intézkedést megokolatlannak és sérelmesnek találja, akkor - ép ugy mint a külön beviteli engedély megtagadása esetében is - az ügyállás megvizsgálására és szakvélemény adására szakértői vegyes bizottság sürgős kiküldését követelheti. Habár az elsőfoku közigazgatási területen a mondott fertőzés a községek 10%-át el nem érte, az ilyen terület és a vele szomszédos járás ellen a tilalom kivételesen érvényesithető akkor, ha az illető járásból betegségbehurczolás történt, vagy ha az illető járás fertőzött állapotából különleges körülményeknél fogva komoly veszély fenyegeti a másik szerződő fél állatállományát. Ebben az utóbbi esetben azonban annak a szerződő félnek az inditványára, a melynek területén a lezárt járás fekszik, haladéktalanul egy vegyes bizottság alakittatik, mely az ügy állásának a helyszinén való megvizsgálása után, arra nézve, hogy ilyen veszély csakugyan fenforog-e, késedelem nélkül szakvéleményt ad, mely a hozandó további határozat alapjául fog szolgálni; d) a fenti c) ponthoz mérten netán alkalmazott tilalmak feloldásának időpontjára nézve a már fent ismertetett határozmányok mérvadók, de azzal az eltéréssel, hogy a szóban forgó (40 nap, illetve 9 hónap) határidők a vágóállatok forgalmát illetőleg egységesen 30 napra szállittatnak le.

A kijelölt közvágóhidak jegyzéke kölcsönösen megállapittatott azzal a fenntartással, hogy az uj közvágóhidaknak ezen bevitel részére való megnyitása, ugyszintén a vágómarha befogadására már nem alkalmas közvágóhidaknak ezen bevitel tekintetében való bezárása a másik félnek idejekorán tudomására hozandó.

A vágómarha bevitelére nézve keleti marhavész okából netán alkalmazott tilalmak a betegség veszélyének megszünte után haladéktalanul, a ragadós tüdőlob miatt érvényesitett tilalmak pedig lehetőleg még a kilencz hónapi határidő letelte előtt fognak feloldatni.

Minthogy a Németbirodalom sertésbevitelünk elől 1895. év óta állandóan és teljesen elzárkózott, ugy, hogy a levágásra való bevitelünk is teljesen szünetel: oda kellett törekedni, hogy a legmesszebb menő állategészségügyi biztositékokat nyujtva legalább közvetlenül leölés czéljából vihessük sertéseinket, habár csak meghatározott mennyiségben és csak egyes vágóhidakra a Németbirodalomba olyan helyekre, ahová Oroszországból hasonló korlátolt élősertésbevitel nincs megengedve.

Az ezen czél szem előtt tartásával létrejött megállapodást a következőkben ismertetem: Magyarországból és Ausztriából évenkint összesen 80,000 darab sertés a bajor és a szász határon kijelölt vágóhidakra bevihető 30 napon át állatorvosi felügyelet alatt való együttartás után és ha azon elsőfoku közigazgatási terület (járás), a melyen ezen megfigyelés történt, sertésvésztől és ragadós száj- és körömfájástól mentes. Erre a bevitelre nézve a vágómarhák és vágójuhok bevitelére megállapitott határozmányok mérvadók s egyuttal megjegyeztetik, hogy azon kevéssé könnyen átterjedhető betegségek közé, a melyek okából a vágóállat bevitel nem tilalmazható, a sertésorbáncz is felvétetett. Leölésre szánt baromfi a kellő berendezésekkel ellátott közvágóhidakra olyan módozatok mellett vihető be, mint a vágómarha és vágójuh.

Az állatszállitó vasuti kocsik és tartozékaiknak kitisztitásánál és fertőtlenitésénél alkalmazandó és egyoldaluan meg nem változtatható eljárás részleteiben is megállapittatott az ide mellékelt határozmányokkal.

A Németbirodalom egyes határszéli területrészeinek mezőgazdái saját gazdasági üzemükben való használat vagy tenyésztés czéljára egyes határszéli területrészekből szarvasmarhát bevihetnek az ezen forgalomra nézve autonom rendeletek alapján megengedett állategészségrendészeti könnyitésekkel és a szerződésszerü sulyvám mellett való elvámolásnak alapjául veendő szabványsulyok figyelembe vételével.

Az uj egyezmény életbelépésekor netán fennálló olyan tilalmakat és korlátozásokat, a melyek ezen egyezménynyel ösze nem térnek, hatályon kivül kell helyezni.

Ha az egyezmény vagy a zárójegyzőkönyv határozmányainak alkalmazására nézve a szerződő felek között nézeteltérések merülnének fel, akkor azok egyikének kivánságára egy öt tagu vegyes bizottság szakvéleményét kell bekivánni. Ezen bizottság megalakulásánakmódja is részletesen meg van állapitva és annak nyilatkozatát az ezt követő határozat hozatalánál kellően méltatni kell.

Egyezmény az állatszállitó vasuti kocsik fertőtlenitéséről

Az állatszállitó vasuti kocsiknak Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom közti forgalomban való fertőtlenitésére vonatkozó rendelkezések szabályozása czéljából az alulirottak, még pedig:

1. az osztrák magyar cs. és kir. rendkivüli és meghatalmazott nagykövet Berlinben;

2. a Németbirodalom külügyi hivatalának államtitkára, a kormányaik részéről nyert felhatalmazás alapján a következő határozatokban állapodtak meg:

I. CZIKK. Oly vasuti kocsik, a melyekben lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarha, juhok, kecskék, sertések vagy baromfi szállittattak, a vasuti vállalatok hozzátartozó szerelvényeivel együtt további használatuk előtt a következő szabályok szerint tisztitandók és fertőtlenitendők:

1. A kocsik tulajdonképeni fertőtlenitése előtt mindenkor el kell távolitani az almot, trágyát, tollakat, a kötélmaradványokat stb., ugyszintén alapos tisztogatás végzendő forró vizzel. A hol forró viz kellő mennyiségben nem áll rendelkezésre, nyomás alatt kiáramló hideg viz is alkalmazható, előbb azonban a kocsira tapadt szennyet forró vizzel való öblitéssel kell feláztatni. A tisztitás csak akkor tekinthető kielégitőnek, ha azzal a szállitmánytól származó minden tisztátlanság teljesen el van távolitva; a kocsik padlójának hézagaiba behatolt szennyrészeket is teljesen el kell távolitani, szükség esetén tompahegyü és letompitott élü vaseszközökkel.

2. Magának a fertőtlenitésnek a kocsi vagy a használt kocsiszakasz minden részére ki kell terjednie és pedig azokban az esetekben is, ha a kocsi csak részben volt megrakva.

A fertőtlenitést a következőképen kell foganatositani:

a) rendes körülmények között a padlót, mennyezetet és a falakat legalább 50 fok Celsiusra hevitett olyan szódaluggal kell lemosni, a melynek készitéséhez legalább 2 kilogramm szóda vétetett 100 liter vizhez. A szükséges berendezésekkel ellátott állomásokon a szódaluggal való mosás helyett a padlónak, mennyezetnek és a falaknak megfelelő készülékek alkalmazása mellett vizgőzzel való legalaposabb kezelése is meg van engedve; az alkalmazandó vizgőznek legalább két atmoszféra feszültséggel kell birnia;

b) abban az esetben, ha a kocsi marhavészszel (keleti marhavészszel), lépfenével, ragadós száj- és körömfájással, takonykórral, sertésvészszel (beleértve a sertéspestist), sertésorbánczczal, baromfikolerával, tyukpestissel van fertőzve, vagy ily fertőzés sulyos gyanuja forog fenn, az a) alatt előirt két eljárás egyike alkalmazandó és ezen felül a padlók, mennyezetek és a falak krezol-kénsavkeverék háromszázalékos oldatával vagy kétszázalékos formaldehydoldattal gondosan beecsetelendők. A krezol-kénsavkeveréket két rész nyers krezolnak (kersolum crudum a szerződő felek egyikének gyógyszerkönyve szerint) és egy rész nyers kénsavnak (acidum sulfuricum crudum a szerződő felek egyikének gyógyszerkönyve szerint) rendes hőfoknál való keverése utján kell előállitani. A háromszázalékos oldat előállitására a keverék készitése után legkorábban 24 óra mulva, legkésőbben pedig három hónap mulva használható. Az oldatot 24 órán belül kell felhasználni.

A beecsetelés helyett az illető állam kormánya által alkalmasnak talált készülékekkel való befecskendezés is alkalmazható.

3. A fertőtlenités szigoritott módja 2. b) rendszerint csak állategészségrendőri intézkedésekre, e nélkül pedig akkor is alkalmazandó, ha a kocsikban hasitott körmü állatok szállittattak oly állomásokról, a melyeknek 20 kilométeres kerületében a ragadós száj- és körömfájás uralkodik vagy még nem nyilvánittatott megszüntnek. Az illetékes közigazgatási hatóságnak jogában áll a szigoritott fertőtlenitést 2. b) más esetekben is elrendelni, ha azt a megjelölt betegségek elhurczolásának megakadályozására elengedhetetlennek tartja.

4. Ha belső burkolással ellátott kocsikat kell szigoritott fertőtlenités 2. b) alá venni, akkor a burkolás leszedendő és épugy tisztitendp és fertőtlenitendő, mint a kocsi.

5. Párnázott kocsiknál a párnázás, a melynek eltávolithatónak kell lennie, kielégitő módon tisztitandó. Ha a kocsi a 2. b) alatt megnevezett betegségek valamelyikével fertőztetett vagy ha ilyen fertőzés sulyos gyanuja forog fenn, akkor a párnázást el kell égetni.

Magát a kocsit az 1-3. alatt előirt módon kell kezeni. Azokat a külföldi (a szerződő felek egyikéhez sem tartozó) kocsikat, a melyeknek a párnázása el nem távolitható, nem szabad ismét megrakni.

6. Oly kocsiknál, a melyek ládákban vagy ketreczekben elhelyezett egyes aprómarha (kivéve a baromfit) szállitására használtattak és alommal, takarmánynyal, ürülékekkel stb. be nem szennyeztettek, a 2. b) és 3. alatti határozmányok fentartásával a falaknak, padlónak és a mennyezetnek forró vizzel való lemosása kielégitő fertőtlenitésnek tekintetik.

Csomagolt élő baromfi szállitására használt kocsik csak akkor tisztitandók és fertőtlenitendők az előző határozmányok megfelelően, ha alommal, takarmánynyal vagy ürülékkel beszennyeztettek.

7. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy az elől emlitett faju állatok szállitására szolgáló vasuti kocsikra a megrakás alkalmával vagy harmadik államból jövő kocsikra a területeikre való belépéskor sárgaszinü. „Fertőtlenitendő” felirattal ellátott bárczák fognak mindkét oldalon ráragasztatni. Ha valamelyik kocsit szigoritott fertőtlenités alá kell venni. (2. b), 3.), akkor azon az állomáson, a hol ezen fertőtlenitési mód alkalmazásának előfeltételei bekövetkeznek vagy ismertekké válnak, a kocsira „Szigoritott módon fertőtlenitendő” felirattal és a középen rányomtatott, függőleges vörös sávval ellátott sárgaszinü bárczák ragasztandók rá. E bárczák fertőtlenités után eltávolitandók és helyükbe „Fertőtlenitett . . . . . -án . . . . . órakor . . . . . -ban” nyomtatott felirattal ellátott fehérszinü bárczák alkalmazandók, a melyek csak a kocsi ujbóli megrakása alkalmával távolitandók el.

Csomagolt élő baromfi szállitására használt kocsikat, a mennyiben tisztitásuk és fertőtlenitésük a 6. pont 2-ik bekezdése szerint szükséges, a rendeltetési állomáson kell megbárczázni.

Ha valamely kocsi az egyik fél területeiről a másik fél területeire való átmenetkor nem volna a jelzett módon megbárczázva, akkor ez a hiány a határátmeneti állomáson az átvevő hivatal által pótolandó.

8. Üres vagy más árukkal, mint az elől emlitett állatfajok valamelyikével megrakott oly vasuti kocsik, a melyek a szerződő felek valamelyikének területeire belépnek és kivülről felismerhetőleg ilyen állatok szállitására használtattak, de nem tisztittattak és fertőtlenittettek az ezen egyezményben foglalt szabályok szerint, ha nem utasittatnak vissza, az ezen egyezményben megállapitott szabályok szerint tisztitandók és fertőtlenitendők.

II. CZIKK. A jelen egyezmény külön jóváhagyás nélkül, a ma aláirt állategészségügyi egyezménynyel egyidejüleg lép hatályba és azon módositásokkal együtt, a melyek ujonnan felmerülő szükségletek figyelembe vételével mindkét rész kormányai által egyetértőleg netán megállapittatnának, a nevezett egyezmény tartamára érvényben marad.