1908. évi XXXI. törvénycikk

a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és a beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről * 

1. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a m. kir. államvasutak vonalain végrehajtandó beruházási épitkezésekre az 1908-1910. években 110. 200,000 K-t; forgalmi eszközök beszerzésére és fölszerelésekre pedig az 1908-1911. években 92. 330,000 K-t fordithasson a következő czélokra: * 

2. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az állami vasgyárak kibővitésére és felszereléseinek kiegészitésére 12. 806,000 K-t vehessen igénybe.

3. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, hogy a nagyberezna-országhatárszéli vonal megépitésére és felszerelésére, a csap-ungvári államvasuti vonalak másodrangu főpályává való átalakitására, a nyiregyháza-csapi államvasuti vonal teljesitő képessegének fokozására, végül a galánta-zsolnai államvasuti vonalon fektetendő második vágány költségeire az 1904. évi XIV. tc. 6. §-ának 1. és 6. pontja alapján engedélyezett 43. 300,000 K hitelt 5. 990,000 K-val tullépte,

hogy a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekü vasutat az 1904. évi XIV. tc. 6. §-ának utolsó bekezdésében engedélyezett 1. 460,000 K helyett 1. 777,268 K 84 f felhasználásával megváltotta,

és hogy a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságtól 3. 175 darab teherkocsit 11. 692,920 K 60 f vételár ellenében megvásárolt.

4. § A m. kir. államvasutak hálózatának kibővitéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló 1904. évi XIV. tc. 6. §-ában az 1-6 pontok alatt engedélyezett hitelek, valamint az ugyanezen törvénycikk 18. §-ának megfelelően az egyes évekre vonatkozó állami költségvetésekben a m. kir. államvasutak hálózatának kibővitésére és más vasuti beruházásokra czim alatt felvett vagy felveendő egyes rovatokon előirányzott vagy a jövőben előirányzandó hitelek között az átruházási jog megadatik.

Az előlemlitett 1904. évi XIV. tc. 6. §-a alapján az egyes évekre engedélyezett, illetőleg az egyes évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányzott vagy a jövőben előirányzandó hitelösszegekből az illető számadási évben fel nem használt maradványok az 1897. évi XX. t.-cz 27. és 28. §-aiban előirt hitellekötés nélkül is a következő években felhasználhatók. Az 1912-iki számadási év végével ily felhasználásnak többé helye nincs.

A fenti rendelkezések érvényesek a m. kir. államvasuti beruházásokra az 1907. évi XXIX. törvénycikkel és a jelen törvénynyel engedélyezett hitelek tekintetében is azzal a megszoritással, hogy az épitkezésekre egyrészt, a forgalmi eszközök beszerzésére és felszerelésekre másrészt engedélyezett hitelek között kölcsönös átruházásnak helye nincs.

5. § A jelen törvény 1. §-a szerint engedélyezett beruházási hitelekből 45. 690,000 K, a 2. § szerint engedélyezett beruházási hitelekből pedig 7. 506,000 K még az 1908. év folyamán használható fel, az 1909., 1910. és 1911. években fehasználható összegek és azok fedezete pedig az illető évekre vonatkozó állami költségvetésbe külön fejezetek alatt felveendők.

Ugy a teljesitett kiadások, mint azok fedezete az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb eredményeitől külön tüntetendők ki.

6. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény 1. és 2. §-ában engedélyezett 215. 336,000 K beruházás szükséglet fedezésére tovabbá a 3. § szerint már igénybe vett 19. 460,189 K 44 f, és végül az 1904. évi XIV. tc. 6. §-ának utolsó bekezdése alapján az ungvölgyi helyi érdekü vasut vonalának másodrangu főpályává való átalakitására engedélyezett 2. 440,000 K, összesen tehát 237. 836,189 K 44 f fedezése végett korona értékre és 4%-nál nem magasabb kamatra szóló adómentes járadékkötvényeket bocsásson ki.

E kötvényekből 75. 096,189 K 44 f fedezésére szolgáló mennyiség 1908. évben, a fennmaradó 162. 140,000 K fedezésére szolgáló mennyiség pedig az 1909., 1910. és 1911. évekre szóló költségvetési törvény életbelépte után lesz kibocsátható a szerint, hogy a jelen törvény 1. és 2. §-aiban engedélyezett beruházási hiteleknek az 5. § szerint az 1908. évben fel nem használható része az ugyanazon § értelmében mily összeggel lesz az 1909., illetve 1910. és 1911. évi költségvetésekbe beállitva.

7. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és annak végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.