A m. kir. államvasutak teljesitő képességének fokozására az 1907. évi tudatában, szükségesnek láttam nyomatékosan hangsulyozni, hogy az ezzel a törvénycikkel engedélyezett munkákra és forgalmi eszközökre számitott 90.090,000 koronából a vasuti beruházásokra eső 87.425,000 korona csak az 1907. évi legsürgősebb szükségletet fedezi és hogy ezenkivül vannak még igen nagy arányu szükségletek, melyek az 1907. évet követő években okvetlenül kielégitendők lesznek. Bejelentettem, hogy az 197. évi XXIX. t. -czikkel engedélyezett munkákkal a m. kir. államvasutak tényleges szükséglete koránt sem tekinthető kimeritettnek és hogy a vasuti és gazdasági érdekek egyaránt igen sürgősen követelik az 1907. éven tul mutatkozó feltétlenül szükséges beruházásokról való gondoskodást, nehogy gazdasági életünk ezen fontos szerve állandóan és fokozódóan kedvezőtlen helyzetben tartatván, hivatásának minden irányban megfelelni képtelen legyen. Jeleztem egyuttal, hogy a budapesti pályaudvarok rendezésén kivül, a legközelebbi öt évben legkevesebb 300 millió koronát fog tenni az az összeg, melyet a . kir. államvasutak teljesitő képességének biztositása követelni fog s a mely beruházás nélkül a folyton emelkedő forgalom lebonyolitása állandóan akadályokba fog ütközni. Ezen kijelentésem és a feltétlen szükség kielégitésének folyománya a jelen törvényjavaslat, melylyel az államvasutak három, illetve mozdony tekintetében négy évi nélkülözhetetlen szükségleteinek fedezhetésére kérek fedezetet. Tisztelettel megjegyzem, hogy az ezen törvényjavaslat alapján eszközölhendő beruházások egy több évi cyklusokra felosztott beruházási programmnak folytatólagosan oly részeit képezik, melyek nem a pillanatnyi szükség palliativ eszközökkel ideig-óráig való kielégitését czélozzák, hanem maradandó jelleggel birnak és a maguk egészében minden változtatás nélkül szervesen beleilleszkednek az egyes helyeken szükséges további nagy és az évek folyamán fokozatosan végrehajtandó bővitések keretében. Ebből a szempontból arra törekedtem, hogy befejezhető munkákra avagy nagy épitkezéseknél részlegesen hasznositható munka-csoportokra kérjek hitelt és felhatalmazást a végrehajtásra. Annyival inkább kellett a megoldásnak ezt a módját választanom, mert csak ily tervszerü beruházás felelhet meg ugy a pénzügyi, mint a forgalmi igényeknek, melyeknek kielégitésénél számolnom kell természetesen az ország pénzügyi helyzetével is. Ez egyrészt, és az a körülmény másrészt, hogy nagyobb évi összegek felhasználása is nehézségekbe ütköznék, inditottak arra a már emlitett körülményre, hogy a tényleg legsürgősebbeknek jelentkező szükségletek és pedig az épitkezések és kocsiberendezések terén az 1908-1910. évek, a mozdonybeszerzés terén pedig az 1908-1911. év szükségleteinek fedezésére szoritkozzam, a további szükségletek kielégitését a későbbi éveknek tartva fenn. E beruházások kapcsán a pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök ur az állami vasgyárak sürgős beruházásaira is kér a szükséges fedezetre megfelelő hitelt. A jelen törvényjavaslat tárgyát képező államvasuti beruházások szükségességének részletes indokolására, - az időközben szerzett tapasztalatokkal és elért eredményekkel kiegészitve, - csak ismételhetem mindazokat a ténykörülményeket és statisztikai adatokat, amelyeket annak idején az 1907. évi XXIX. tc. indokolására felsoroltam és a melyek - miután az időközben teljesitett beruházások kereteit a forgalomnak még egyre fokozódó arányban történt fellendülése sokban tulszárnyalta, - nemcsak hogy teljes mértékben fennállanak még ma is, de e számok tekintetében a helyzetnek, ha lehet, még kedvezőtlenebb alakulását mutatják.
Az általános forgalmi adatokat a következőkben van szerencsém ismertetni: 1. z 1896. év végével amagyar kir. államvasutak saját vonalai 7.558.202 km., 2. az üzletbe vett idegen csatlakozási és peage-vonalak 142,933 km., 3. a saját számlára kezelt helyi érdekü vasutak 148,726 km., 4. az államvasutak által kezelt idegen tulajdont képező vonalak 198,851 km., 5. az önköltségek megtéritése mellett kezelt helyi érdekü vasutak 3.765,243 km. összesen 11.813,955 km tettek; ezzel szemben az 1907. év végével a vonatozó adatok a következők: 1. a magyar kir. államvasutak saját vonalai 7.834,356 km., 2. az üzletbevett idegen csatlakozási és peage-vonalak 180,637 km., 3. a saját számlára kezelt helyi érdekü vasutak 298,257 km., 4. az államvasutak által kezelt idegen tulajdont képező vasutak 137,464 km., 5. az önköltésgek megtéritése mellett kezetl helyi érdekü vasutak 7.655,995 km. összesen 16.128,709 km. Ebből kitünik, hogy az 1896-tól 1907. évig terjedő időközben a vonalszaporulat 4.314,754 Km. -re rug; e szerint e 11 évi időközben a hálózat 36.5%-al fejlődött, vagyis a közelmult tizenegy évi cziklusban átlagban 3.3%-al növedekett egyévben a vonalhálózat.
A személy- és áruforgalom alakulását a II. alatt csatolt táblázat mutatja. Az abban fölsorolt adatok szerint az utasok száma az 1896. üzletévi 45.970,887-ről 1906-ban 73.122,753-ra és 1907-ben 80 millióra; a fizető gyors- és teheráruforgalom pedig 22.106,532 tonnáról 1906-ban 37.221,889 tonnára és 1907-ben 39 millió tonnára emelkedett, a mi az 1896-1907. évi időszakra 74.7%, illetőleg 76.8% forgalom emelkedésének, évi átlagban 6.8% és 6.9% emelkedésnek felel meg. Bizonyságot nyer azzal az, hogy a forgalom emelkedése sokkal nagyobb százalékos arányban történt, mint a vasuti hálózat kiterjesztése.
A forgalom nagyarányu emelkedését bizonyitják a magyar kir. államvasutak tulajdonát képező és annak számlájára kezelt vasutak forgalmának számitott, a II. táblázatból vett következő statisztikai egységtételek is: egy pályakilométerre esett: 1896-ban 216,567 utaskilométer, 1906-ban 282,301 utaskilomáter, 1907-ben 301,823 utaskilométer, - 1896-ban 410,478 tonnakilométer, 1906-ban 540,395 tonnakilométer, 1907-ban 579,500 tonnakilométer. A forgalom főkép az 1902. év végével fejlődik nagyobb arányban.
Mig ugyanis 1902. évben az utasok számánál az emelkedés az előző évvel szemben 2.1%, addig 1903-ban 5.5%, 1904-ban 8.5%, 1905-ban 10.5%, 1906-ban 11% és 1907-ban 9.9% az emelkedés. Ugyanilyen eredményt mutat az áruforgalom fejlődése is, amennyiben 1902-ben az előző évvel szemben 4.6%, 1903-ban 5.6%, 1904-ben 6.7%, 1905-ben 7.5%, 1906-ban 9.7% és 1907-ben 5.0% az emelkedés. A bevételek és kiadások alakulásáról szóló adatokat a III-mal jelölt tárblázatban foglaltam össze. Ezek szerint a bevételek az előzőt évi eredménynyel szemben 1902-ben 3.3%, 1903-ban 3.9%, 1904-ben 4.6%, 1905-ben 6.7%, 1906-ban 10.4% és 1907-ben 7.9%-al emelkedtek. A kiadások pedig 1902-ben 1.8%, 1903-ban 3.8%, 1904-ben 4.8%, 1905-bn 8.2%, 1906-ban 7.4 és 1907-ben 21.3%-al emelkedtek. Ez utóbbi hirtelenül felszökő arányszámban kifejezésre jut a fizetésrendeléssel, az anyag és munkabérdrágulással kapcsolatos kiadási többlet. Az 1896-1905-évi tőkebefektetésekről és azezen években elért forgalomról és üzleti összbevételeről szóló adatok a IV-el jelölt kimutatásban foglaltatnak. Ezek szerint az előző évvel szemben 1902-ben 1. 67%, 1903-ban 1.23%, 1904-bn 2.07%, 1905-ben 1.79% 1906-ban 1.96% és 1907-ben 2.39% a tőkeemelkedés. Mig a m. á. v. zárszámadása szerinti üzleti összbevétel az előző évvel szemben 1902-ben 3.3%, 1903-ban 3.9%, 1904-ben 4.6%, 1905-ben 6.7%, 1906-ban 10.4% és 1907-ben 7.9%-al emelkedett.
Ezek az eredmények bizonyitják, hogy a befektetések nem történtek arányosan a forgalom fejlődésével és az összbevétel emelkedésével, mely körülmény okozta a szükségleteknek fölhalmozódását és azokat a sajnálatos, közgazdaságunkat érzékenyen kárositó hátrányokat, melyek a vaggonhiány és a forgalom lassubb lebonyolitásából származtak és most már évek óta mind nagyobb mérveket öltöttek. Hozzájárul ehhez még, hogy a közönség igényei is - mint erre ismtelten rámutattam - mindinkább fokozódik, amennyiben a közönség az utazásnál nagyobb kényelmet, gyorsabb szállitást, a teherforgalomnál pedig gyorsabb kezelést kiván, mely gyors kezelés és elszállitás, különösen a gyorsan romlandó avagy a konjukturáknak alávetett czikekre nézve igen nagy fontosságu és főkép a kiviteli forgalomnál kiváló jelentőségü. Ezeket az igényeket a m. kir. államvasutaknak a kellő indokoltság határáig ki kell elégitenie és e végből a már ma fennálló viszonyok szem előtt tartásával és a már ma ismert adatok alapján elodázhatatlanul szükséges a jelen törvényjavaslatban előirányzott beruházásoknak és felszereléseknek foganatositása, a melyek segélyével az államvasutak forgalmának rendszeres és akadálytalan lebonyolitása, az üzem vitelének gazdaságosabbá tétele és a befeketetésekkel arányos haladásban az államvasutak teljesitő képességének és jövedelmezőségének fokozása várható. A folytatólagos kiegészitések pedig, melyek ennek a programmnak a keretében már fölvehetők nem voltak, - miként emlitettem - a jövőnek tartom fen, szükségesnek tartva azonban annak ismételt nyomatékos hangsulyozását, hogy a folytatólagos nagyobb mérvü beruházások elengedhetlenül szükségesek, melyeknek elmulasztása sulyos helyzet fogna termteni az államvasutak teljesitő képessége és közgazdaságunk szempontjából.
A jelen törvényjavaslat alapján igénybe vehendő hitelek kijelölésénél az okszerü takarékosság szigoru szem előtt tartásával jártam el és csakis azokat a munkákat vettem fel, a melyek az államvasutak teljesitő képességének fokozása szempontjából feltétlenül szükségesek és a melyek az államvasuti tőkéknek az ország közgazdasága szempontjából való rentabilitását leginkább biztositani képesek. Ellenben mellőztem oly munkákat, a melyek a közönség által megkivántatnak ugyan, de a melyek inkább kényelmi avagy fényüzési berendezkedések és a melyek költsége az államvasutakban fekvő tőkék kereső képességét csakis megronthatnák.
A mi az állami vasgyárak beruházási szükségletét illeti, ezt nemcsak czélszerüségi és egyszerüsitési szempontból kivánta a pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök ur ebbe a beruházási törvényjavaslatba felvétetni, hanem azért is, mert az állami gyáraknak bővitésére a jelen javaslattal kért hitel ugyancsak a jelen javaslat tárgyát képező államvasuti beszerzések és beruházások folyományát képezi.
A törvényjavaslat azonban nemcsak az ezután eszközlendő beruházási szükségleteket öleli fel, hanem egyrészt gondoskodni kiván azon 3175 teherkocsi költségeinek fedezetéről is, melyeket - mint a vezetésem alatt álló kereskedelemügyi tárcza 1908. évi költségvetése kapcsán az országgyülésnek már bejelentettem - a ministertanács hozzájárulásával, az országgyülés jóváhagyásának reményében a nagy vaggonhiány csökkentésére a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságtól vásároltam, másrészt bejelenti az országgyülésnek azokat a tulkiadásokat is, melyek az 1904. évi XIV. tc. alapján eszközölt vasuti beruházások egy részénél felmerültek, végül pedig gondoskodik azon beruházások, illetőleg megszerzés költségeinek fedezéséről, a melyek az 1904. évi XIV. tc. -kel engedélyeztettek ugyan, de a melyeknek fedezetéről eddigilé gondoskodás nem történt.
E még, részből áll tehát a jelen törvényjavaslatban kért és alább részletesen megokolandó 237. 236,189 K 44 f. nevezetesen.
| 1. a m. kir. államvasutak 1908-1910. évi épitkezéseire | 110. 200,000 K - f. | |
| és a m. kir államvasutak 1908-1911. évi forgalmi eszközszükségleteire és ezekhez tartozó felszerelésekre | 92. 330,000 „ - „ | |
| 2. az állami vasgyárak kibővitésére és felszereléseinek kiegészitésére | 12. 806,000 „ - „ | |
| 3. az 1904. évi XIV. tc. -kel engedélyezett épitkezéseknél felmerült tulkiadásokra és megszerzésekre | 10. 207,268 „ 84 „ | |
| 4. a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságtól megvásárolt 3175 teherkocsi árának kifizetésére | 11. 692,920 „ 60 „ |
Részletes indokolás az 1. §-hoz.
A törvényjavaslat 1. §-a megállapitja csoportonkint azt a szükségletet, mely a m. kir. államvasutaknál az 1908-1910. években épitkezési beruházásokra és az 1908-1911. években forgalmi eszközökre felmerül, előbbre 110. 200,000 K, utóbbira 92. 330,000 korona. E szükséglet teljesen részletes ismertetésére alább visszatérve, itt csak azt kivánom felmeliteni, hogy jóllehet kénytelen vagyok az átruházási jogot is igénybe venni, mégis magában a törvényjavaslatban is szükségesnek tartottam a beruházásokra igénybe veendő összegek tételenkénti lekötését. Az egyes tételek alá tartozó rovatokat a következő táblázatos összeállitás tünteti fel.
| Korona | ||||
| I. Budapest-székesfőváros területén: | ||||
| A Budapest-nyugati tehervonatu vontató telep kihelyezése Rákos rendező pályaudvaron tul, a székesfőváros határára | 6. 000,000 | |||
| Az uj szénpályaudvar egy részének előállitása Rákos rendező pályaudvar szomszédságában | 1. 800,000 | |||
| A központi szertár kitelepitése Budapest-Ferenczváros pályaudvar szomszédságába | 1. 900,000 | |||
| Budapest-Józsefváros állomáson vágányok és rakodó területek a központi szertár helyén | 500,000 | |||
| Budapest-nyugati pányaudvaron a fütőház egy részének kitelepitése, a szénpályaudvar és uj szertár épitése folytán fölszabaduló területeknek berendezése az árukezelés czéljaira | 400,000 | |||
| Budapest-nyugati pályaudvarnak a kertterület fölhasználásával való bővitése a személyforgalomnál fennálló nehézségek egyhitésére | 2. 000,000 | |||
| Budapest-Lipótváros állomáson raktár, széncsuszdák és vágányok | 180,000 | |||
| Budapest-Kelenföld állomáson vágány és átrakodó épitése | 200,000 | |||
| Az összekötő vasuti hidnak két uj vágányra való kiépitése | 6. 000,000 | |||
| A Budapest-balparti körvasuton Rákos és Rákos rendező között állomás közbeiktatása Rákosszentmihály község határában | 320. 000 | |||
| Rákos állomás bővitése | 400,000 | |||
| Rákos rendező pályaudvar bővitése II. részlet | 600,000 | |||
| Kelenföld-dunaparti vontató vágány kiépitése | 500,000 I. összesen 20. 800,000 K. | |||
| II. A fiumei pályaudvarnak és kikötőnek vasuti berendezésekkel való kiegészitése: | ||||
| A "Brajdicza" vágány bővitése és egy uj Recina hid | 330,000 | |||
| A Mária Terézia-molón két uj vágány és daruk | 700,000 | |||
| Uj szénrakodó helyek létesitése a vontató szolgálat czéljaira | 110,000 | |||
| Vágányfektetés a keleti rakparton | 200,000 | |||
| A tengerészeti akadémiánál létező vágányszükülés kibővitése a hozzá szükséges területszerzéssel | 2. 000,000 | |||
| Uj végleges tárház | 1. 200,000 | |||
| Az uj elevátor épitésére | 1. 450,000 (Üzleti számlát terhelő összeg 978,000 K.) | |||
| A "Brajdicza" további feltöltése rakodóterületek nyerésére, vágányok, utak, hidmérlegek és egyéb berendezések | 4. 000,000 | |||
| A fiumei pályaudvar mentesitése czéljából a buccari-fiumei vonalon alkalmas helyen rendező vágánycsoport létesitése | 2. 000,000 II. összesen 11. 990,000 K. | |||
| III. Vonalak teljesitő képességének fokozása: | ||||
| A budapest-marcheggi vonalon Göd, Nógrádverőcze, Zebegény, Szob, Garamkövesd, Köbölkut, Kürt, Perbete, Udvard, Tótmegyer, Tardoskedd, Tornócz, Vágsellye, Diószeg, Szempcz és Cseklész állomásoknak bővitése, illetőleg ezek közül a nagyobb állomásokon közvetlen bejáratok létesitése, a kisebb állomásokon pedig mindkét átjáró fővágány mellett vonatmegelőzésre egy-egy alkalmas vágány előállitása, továbbá a pozsonyi állomások kibővitése és azok között uj vágányösszeköttetés létesitése | 2,800. 600 | |||
| A budapest-czeglédi vonalon Pusztaszentlőrinczi nyaraló, Vecsés, Üllő, Monor, Pilis és Alberti-Irsa állomásoknak bővitése | 900,000 | |||
| A czegléd-szeged-temesvári vonalon Pálmonostora-Kistelek és Zsombolya-Gyertyámos állomások között forgalmi kitérők beiktatása és Zsombolya állomáson raktár épitése 450,000 | ||||
| A temesvár-orsovai vonalon Karaván-Szákul és Karánsebes állomások között forgalmi kitérő beiktatása | 180,000 | |||
| A nagyvárad-predeáli vonalon Aranyosgyéres-Székelykocsárd és Héjasfalva-Erked állomások között forgalmi kitérő, illetőleg állomás beiktatása és állomási vágányzatoknak meghosszabbitása | 600,000 (Harasztos kitérő és Szászkézd-Szederjes állomás.) | |||
| A budapesti-zimonyi vonalon Budapest-kitérő, Kunszentmiklós-Tass, Fülöpszállás, Kiskőrös, Kiskunhalas, Szabadka, Kishegyes-Bácsfeketehegy, Verbász, Ujvidék, India, Ópázua, Zimony állomások bővitése, forgalmi kitérők épitése II. részlet | 1. 700,000 (1907-ben I. részl. 889. 400 K.) | |||
| A budapest-dombovár-fiumei vonalon Budafok, Kaposvár, Gyékényes, Dugo selo, Cameralmoravicza, Gomirje állomások bővitése, Szlfamajor, Szenta, Vojakovac, Bozjakovina, Zvecaj, és Josipdol forgalmi kitérők épitése, végül kisebb kiegészitő munkák II. részlet | 2. 140,000 (1907-ben I. részl. 890. 000 K.) | |||
| A kelenföld-zágrábi vonal teljesitő képességének további fokozása | 1. 400,000 III. összesen 10. 170. 000 K. | |||
| IV. Második vágányok épitése: | ||||
| Rákos-ujszászi II. vágány, II. részlet | 2. 500,000 (1907-ben I. részl. 600,000 K.) | |||
| Czegléd-szolnoki II vágány, II. részlet | 1. 400,000 (1907-ben I. részl. 600,000 K.) | |||
| A váralja-hátszeg-petrozsényi vonal teljesitő képességének fokozása és Petrozsény előtt létesitendő tároló állomás | 5. 520,000 (1907-ben I. részl. tervezések 30,000 K.) | |||
| Buccari-Fiume közt II. vágány | 3. 000,000 IV. összesen 14. 210,000 K. | |||
| V. Másodrangu vonalaknak elsőrangusitása: | ||||
| A nyitravölgyi vonal elsőrangusitása II. részlet | 700,000 (1907. évi rész 500,000 K.) | |||
| A szabadka-bajai vonal elsőrangusitása | 3. 400,000 | |||
| A dombóvár-bátaszéki vonal elsőrangusitása és Dombóvár állomás bővitése II. és utolsó részlet | 6. 050,000 (1907-ben I. részl. 570,000 K.) V. összesen 10. 150. 000 K. | |||
| VI. Vonalblokk berendezések | 500. 000 (1907. I. r. 105. 000 K.) | |||
| VII. Állomásokon biztositó berendezések és előjelzők | 4. 000,000 (1907. I. r. 480,000 K. 1908. évi rend. előir. 1. 200,000 K.) | |||
| VIII. Távirda-, harangjelző- és telefonberendezések | 400,000 (1907. évi részl. 258. 000 K.) | |||
| IX. A nyilt vonalakon őrházak, őrházi toldalékok és telefonbódék | 700,000 (1907. évi részlet 355,000 K.) | |||
| X. Nagyobb vidéki pályaudvarok bővitése: | ||||
| Érsekujvár állomás folytatólagos bővitése II. részlet | 1. 500,000 (1907-ben I. részlet 43,700 K. komárom-érdekujvári vonal költség összegében 500,000 K.) | |||
| Dévényujfalu állomáson rendező épitése II. részlet | 1. 000,000 (1907-ben I. részlet 50,000 K.) | |||
| Kecskemét állomás bővitése II. részlet | 300,000 (1907-ben eng. I. részl. 250,000 K.) | |||
| Kiskunfélegyháza állomás bővitése II. részlet | 200,000 (1907-ben eng. 200,000 K.) | |||
| Komárom állomás bővitése | 330,000 (komárom-érdekujvári épitő alapból 200,000 K.) | |||
| Hatvan állomás és rendező bővitése | 350,000 | |||
| Győr állomáson áruraktárak épitése | 150,000 | |||
| Pápa állomás bővitése | 280,000 (Vágányok és raktárak.) | |||
| Körmend állomás bővitése | 200,000 (1907-ben I. részl. 500,000 K.) | |||
| Kassa állomás folytatólagos bővitése | 300,000 (1901-1906 közt eng. 923,000 K 1907. részl. 250,000 K.) | |||
| Sároraljaujhely állomás bővitése II. részlet | 250,000 | |||
| Ruttka állomás bővitése (raktárak) | 230,000 | |||
| Bánréve állomás bővitése II. részlet | 250,000 (1907-ben I. részl. 50,000 K.) | |||
| Zólyombrézó állomás bővitése | 1. 000,000 | |||
| A szegedi pályaudvarok bővitése | 600,000 (1907-ben eng. 300,000 K.) | |||
| Zombor állomás folytatólagos bővitése | 250,000 (1907-ben eng. 120,000 K h év. 65,000 K.) | |||
| Eszék-alsóváros folytatólagos bővitése | 200,000 (1907-ig eng. 45,000 K 1907-ben 350,000 K.) | |||
| Eszék állomás folytatólagos bővitése | 200,000 (Eng. 1903-1907. években 536,500 K.) | |||
| Vinkovcze állomás folytatólagos bővitése | 250,000 (1907-ben eng. 170+150=320,000 K.) | |||
| Bród állomás folytatólagos bővitése | 200,000 (1904:XIV. t. -czikkel eng. összeg 200,000 K.) | |||
| Nagykikinda állomás bővitése | 200,000 | |||
| Szolnok állomás és rendező bővitése II. részlet | 350,000 (1907-ben I. r. 350,000 K.) | |||
| Piski állomáson rendező épitése II. részlet | 920,000 (1907-ben I. r. 850,000 K.) | |||
| Püspökladány állomás bővitése I. részlet | 500,000 | |||
| Tövis állomás bővitése I. részlet | 200,000 | |||
| Segesvár állomás bővitése II. részlet | 100,000 (1907-ben I. r. 100,000 K.) | |||
| Homoród-Kőhalom állomás bővitése | 170,000 | |||
| Brassó állomás bővitése II. részlet | 150,000 | |||
| Csap állomás bővitése | 400,000 (1907-ben I. r. 250,000 K.) | |||
| Bátyu állomás bővitése II. részlet | 150,000 (1907-ben I. r. 100,000 K.) | |||
| Munkács állomás bővitése II. részlet | 100,000 (1907-ben I. r. 100. 000 K.) | |||
| Nagykároly állomás bővitése II. részlet | 200,000 (1907-ben I. r. 300,000 K.) | |||
| Királyháza állomás bővitése I. részlet | 300,000 | |||
| Szatmárnémeti állomás bővitése II. részlet | 250,000 (1907-ben I. r. 50,000 K.) | |||
| Nyiregyháza állomás folytatólagos bővitése | 300,000 (1907-ben eng. 300,000 K.) | |||
| Zágráb állomás bővitése | 400,000 (Az 1904:XIV. törvénycikkel eng. 900,000 K 1907-ben I. r. 220,000 K.) | |||
| Károlyváros állomás folytatólagos bővitése | 200,000 (Eng. 1899-1907-ig 1. 188,000 K.) | |||
| Caprag állomás folytatólagos bővitése | 180,000 X. összesen 13. 410,000 | |||
| XI. Kisebb kiegészitő munkák az államvasutak közép- és kisebb állomásain és megállóhelyein, ugymint vágányok, áruraktárak, rakodók, rakodóterületek, fölvételi épületek és egyéb kiegészitő munkák | 3. 000,000 | |||
| XII. Állomásokon világitó berendezések | 2. 200,000 | |||
| XIII. Vonatvilágitási telepek épitése és kiegészitése | 750,000 | |||
| XLV. Kocsitisztitó telepek és mozgó kocsitisztitó berendezések | 150,000 | |||
| XV. Vontató telepek épitése és kiegészitése: | ||||
| Mozdonyállások szaporitása | 1. 288,000 | |||
| Forditó korongok | 300,000 | |||
| Vizállomások, vizmüvek és mozdonytápvizek | 1. 335,000 | |||
| Szénlerakóhelyek és szénkezelő berendezések | 1. 150,000 | |||
| Vontatási kisebb munkák | 216,500 | |||
| Évközben felmerülő sürgős szükségletek | 110,500 XV. összesen 4. 400,000 K. | |||
| XVI. Lakótanyák és fürdőberendezésekre a mozdony és vonatkisérő személyzet és a munkások részére | 1. 300,000 | |||
| XVII. Mühelyek épitése és kiegészitése | 3. 500,000 | |||
| XVIII. Személyzeti és munkáslakóházak épitése a budapest-jobbparti, budapest-balparti, aradi és zágrábi üzletvezetőségek területein egyenkint 150,000 K, a miskolczi, debreczeni, kolozsvári, szegedi és szombathelyi üzletvezetőségek területein egyenkint 100,000 K | 1. 100,000 | |||
| XIX. Egészségügyi berendezések minden üzletvezetőség területén ca. 50,000 K. összesen | 500,000 | |||
| XX. Uj fatelitő telep előállitása | 800,000 | |||
| XXI. Nehézsinü felépitmény fektetése (gyorsabb ütemben való végrehajtás) | 5. 000,000 | |||
| XXII. A sintöbblet gyártásához a külföldről beszerzendő aczélönteseknek többköltsége | 860,000 | |||
| XXIII. Hidmegerősitések (gyorsabb ütemben való végrehajtás) | 1. 000,000 | |||
| XXIV. Faszerkezetü hidaknak vasszerkezetüvé való átépitése (gyorsabb ütemben való végrehajtás) | 500,000 | |||
| XXV. A magy. kir. államvasutak tulajdonát képező II. rangu vonalak felépitményének megerősitése | 600,000 | |||
| Épitkezések összesen | 110. 000,000 | |||
| XXVI. Mozdonyok: | ||
| Mozdonyok beszerzése 1908. évre | 10. 000,000 (70 drb I. r. mozdony Prairie jelleg) | |
| Mozdonyok beszerzése 1909. -1911. évekre | 39. 150,000 (1909-ben: 80 drb I. r. 26 drb. II. r. 1910-ben: 80 drb I. r. 26 drb. II. r. 1911-ben: 90 drb I. r. 26 drb. II. r. XXVI. Mozdonyok összesen 49 millió 150,000 K. | |
| XXVII. Kocsik: | ||
| Személykocsik beszerzése 1908-1910. évekre | 25. 900,000 (720 drb.) | |
| Kalauzkocsik beszerzése 1908-1910. évekre | 4. 100,000 (285 drb.) | |
| Teherkocsik beszerzése 1909. évre | 11. 780,000 (2000 drb.) XXVII. Kocsik összesen: 41. 780,000 K. | |
| XXVIII. Westinghouse fékberendezés | 750,000 | |
| XXIX Fütés: | ||
| Lancrenon fütés kiterjesztése a brucki és marcheggi vonalon közlekedő összes gyors- és személyvonatokra | 500,000 | |
| XXX. Kisérleti berendezések: | ||
| Vegyészeti laboratorium bővitése az uj szénvizsgálathoz | 50,000 | |
| Uj négytengelyü kisérleti kocsi és műszerek beszerzése | 100,000 XXX. Kisérleti berendezések összesen 150,000 K. | |
| Forgalmi eszközök és fölszerelések összesen | 92. 330,000 K. |
A törvényjavaslat 2. §-a szerint felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az állami vasgyárak kibővitésére és felszereléseinek kiegészitésére 12.806,000 koronát vehessen igénybe. A m. kir. államvasutak vonalainak az utolsó években tetemesen megnövekedett forgalma, valamint a m. kir. államvasuti mozdony egy részének elhasznált állapota hirtelen beállott oly mozdonyszükségletet teremtett, a melynek a m. kir. államvasutak gépgyára, mint egyetlen hazai mozdonygyár, egyéb kötelezettségei mellett, nem volt képes megfelelni ugy, hogy a kereskedelmi kormány tetemesebb mozdonymegrendelést külföldön volt kénytelen elhelyezni. Nehogy az állandónak igérkező szükséglettel szemben ez az eset a hazai közgazdaság kárára ismétlődjék, valamint oly czélból, hogy a nevezett gyár egyéb hazai megrendelőinek (magán és kisvasutak) mozdonyszükségletét ezentul is elláthassa s a fellendült kivitelt se legyen kénytelen teljesen elejteni, elkerülhetetlenné vált, hogy a m. kir. államvasutak gépgyárának üzemi épületei és berendezései, melyeknek kiegészitéséről legutóbb az 1907. évi XXXV. tc. már gondoskodott, az ezen törvényben kilátásba vett mértéken jóval tulmenőleg szaporittassanak. Minthogy a m. kir. államvasutak gépgyárát, amelynek nemcsak mozdonyosztálya, hanem gazdasági gépgyártási osztálya, valamint hidműhelye is ez idő szerint rendkivüleleg el van foglalva, a gépgyártáshoz szükséges vasanyagokkal a vele a m. kir. állami vasgyárak elnevezése alatt egyesült kincstári vasművek látják el, a termelőképesség fokozását czélzó beruházások nem szoritkozhatnak az államgépgyárra, hanem fel kell, hogy öleljék a vasműveket is, a melyeknek fejlesztéséről ugyan az 1907. évi XXXV. tc. már szintén rendelkezik, de nem abban a terjedelemben, hogy azok a m. kir. államvasutak azon igényeinek megfelelhessenek, a melyeket a m. kir. államvasutak forgalmi képességük fentartása és fejlesztése érdekében ugy az államgépgyárban megrendelendő mozdony és vasszerkezetek révén közvetve, mint vasuti sinek és egyéb vasanyagok megrendelése utján közvetlenül az állami vasművekkel szemben a közeli jövőben támasztani lesznek kénytelenek. Az 1. §-hoz tartozó részletezésben tárgyalt államvasuti beruházások tehát kényszeritőleg a budapesti államgépgyárban és a vidéki kincstári vasművekben sürgős s a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtandó beruházásokat követlenek meg, melyek az államvasuti beruházásoknak jóformán előföltételei lévén, ez a körülmény indokolja a jelen tövényjavaslat keretébe való beillesztésüket. A törvényjavaslat 2. §-ban engedélyezni kért 12. 806,000 K külömben nemcsak a gyárak termelőképességének fokozását czélozza, hanem az alábbiak szerint részben a székesfővárosban uralkodó lakásinséget is hivatva van enyhiteni, az állami gépgyár munkásai részére szolgáló lakóházak épitése által, a mivel a kormány egyuttal a nagyobb munkaadóknak követendő példát is akar nyujtani.
A kért hitelből ugyanis a következő létesitmények terveztetnek:
| a) Lakógyarmat az államgépgyár munkásai részére | 5. 000,000 K | |
| b) A budapesti gépgyár termelőképességének fokozása | 4. 500,000 „ | |
| c) A diósgyőri gyár termelőképességének fokozása | 2. 287,000 „ | |
| d) A zólyombrézói gyár termelőképességének fokozása | 251. 000 „ | |
| e) A vajdahunyadi gyár termelőképességének fokozása | 368. 000 „ | |
| f) A nagybáronyi kőszénbánya termelőképességének fokozása | 400. 000 „ | |
| Összesen mint fent | 12. 806,000 K |
Annak megemlitése mellett, hogy az egyes czélokra a fentiek szerint előirányzott hitelösszegek a munkálatok végrehajtásak özben esetleg változást szenvedhetnek, a tervezett munkálatok terjedelmét és rendeltetését illetőleg a következők adatnak elő:
A budapesti államgépgyár területe négy utcza által határolt teljes telektömböt képez, a mely ma már azon részek kivételével, a mely a gáyrtás, valamint az anyagraktározás és a közlekedés czéljaira okvetlenül fentartandók, teljesen be van épitve részben irodai, raktári és mühelyi épületekkel, részben egy még a gyár első telepitéséből származó s kereken 100 lakást, valamint munkáséttermet s hasonló munkásjóléti intézményeket magában foglaló munkásgyarmattal. Ez a gyarmat ma az évek során terjeszkedett gyárba oly módon van beépitve, hogy annak a gyártás igényeihez alkalmazkodó bővitése mindaddig, mig a gyarmat jelenlegi helyén megmarad, lehetetlen. A b) alatt tervezett létesitmények czélszerü kivitele ezek szerint a munkásgyarmat lebontását elkerülhetetlenné tevén, annak pótlásául s a munkáslakásokban fennálló hiány enyhitése érdekében uj munkásgyarmat létesitését tervezi a kormány a Simon-, Golgotha-, Szapáry- és Delej-utczák által határolt, tehát a jelenlegi gyárterületen kivül, de annak tőrszomszédságában fekvő telektömbon, a mely annak eddigi tulajodnosától, a székesfőváros közönségétől az 1907. évi XXXV. tc. -ben foglalt felhatalmazás alapján és az ugyanezen törvényben e czélra rendelkezésre bcsátott hitel terhére már megszereztetett. Az uj munkásgyarmat kereken 700 egyszobás munkáslakást, nehány 2-3 szobás altiszti- és tiszti lakást (a gyártelep felügyeletével és a gyári tüzoltóság vezetésével megbizható alkalmazottak részére) idegen átvevő közegek elhelyezésére szükséges vendégszobákat, 1200 vidéken lakó munkás déli tartózkodására alkalmas munkáséttermet, kantint, kád és gőzfürdőt, óvodát, tiszti- és munkáskaszinót és könyvtárral ellátott munkásolvasószobákat fog magában foglalni.
A budapesti államgépgyár mozdonyépitési osztályának összes műhelyei bővitésre és felszerelésük kiegészitésre szorulnak, hogy a tőlük várt termelőképességnek megfelelhessenek. Ezen műhelyek egy részének, nevezetesen a mintaasztalosműhelynek, a vasöntödének és a kovácsműhelynek bővitésére az 1907. évi XXXV. tc. adta meg az eszközöket, a vonatkozó munkálatok folyamatban vannak s azoknak befejezése után az illető mühelyek az ujabban támadt nagyobb igényeket is ki fogják elégithetni. A többi műhelyek bővitéséről és kiegészitésükről ellenben a jelenleg kért hitel keretében kell gondoskodni. A bővitést a gyárak a a) pont alatt ismertetett területi viszonyai és beépitettsége, valamint az a körülmény, hogy a gyártás természetszerü folyamata az egyes műhelyek viszonylagos helyzete és távolsága tekintetében bizonyos követelményeket támaszt, rendkivül neheziti. A mostani műhelyek egyrésze jelenlegi helyén bővithető egyáltalában nem lévén, uj műhelyekkel pótlandó, melyeknek czélszerü elhelyezhetése czéljából nemcsak - mint az a) pont alatt előadtam - a gyártelepi munkásgyarmatot, hanem az azzal szomszédos hidműhelyi irodát, anyagszertárt, tüzoltószertárt és tüzőrségi szobát is le kell bontani s más helyen ujból felépiteni. Az ekként előállandó szabad terüelten lesznek elhelyezhetők az uj, a mostaniaknál jóval nagyobb kazánkovács és fényező mühelyek, mig a jelenlegi fényező műhely a mozdonyszereldéhez, a jelenlegi kazánkovácsműhely a gép (eszterga, gyalu stb.) műhelyhez kapcsoltatnék. Ez utóbbi műhelynek további bővitése czéljából annak arra alkalmas részeire emeletek kerülnének. Az összes uj és bővitett műhelyek közlőművel, darukkal, vágányokkal, forditókongokkal, munkagépekkel, kovácstüzekkel, kemenczékkel, munkapadokkal, fütéssel, világitással, csatornázással, vizvezetékkel és más készülékekkel és kézi szerszámokkal látandók el. A lebonyolitó hidműhelyi iroda pótlásául a kőbányai uti homlokzaton kétemeletes épület emelendő, amelynek főldszintjén a tüzöltóság, a munkások részére nyáron ingyen kiszolgáltatott szikviz gyártására, télen teafőzésre alkalmas helyiség s a gyári istálló, első emeletén a hidműhelyi iroda, második emeletén az eddig külön tantermekkel nem biró tanoncziskola nyerne elhelyezést. A szintén lebontandó központi szertár, mely mint az 1896. évi országos kiállitásból származó ideiglenes jellegü faszerkezetü épület rendeltetésének kezdettől fogva nem felelt meg, uj vasbeton-épülettel fog pótoltatni, az uj munkásgyarmattal szemben a Golgotha-utcza mentén nyitandó uj kapu közelében, mely mellett a munkásellenőrzés czéljaira épület is lesz emelendő. Az ezekben főbb vonásaikban vázlatosan ismertetett beruházások, melyekhez az épületeken kivül vágányok, forditókorongok, tolópadok, kövezési és csatornázási munkák, valamint az üzemi kiadások terhére végzendő bontási és áthelyezési munkák járulnak, a gyárak arra fogják képesiteni, hogy évenkint mintegy 220-230 mozdonyt, mintegy 10,000 tonna összsulyban előállitson, a melyek közül 120 drb nehezebb jellegü mozdony lehet. Minthogy pedig más megrendelők igényei ez idő szerint évi 50-60 darabra becsülhetők, a m. kir. államvasutak részére az 1910. év első felében befejezhető átalakitás után évente 170 mozdony lesz a meglevő és uj vonalak szükséglete, valamint selejtezés folytán előálló szükséglet fedezésére állitható. Ama munkálatok, a melyektől ezeknek az államvasuti beruházások szempontjából sürgős létesitményeknek kellő időbeni elkészülése első sorban függ, nevezetesen az uj műhelyek elhelyezhetése czéljából szabaddá teendő területen álló munkásgyarmat, hidműhelyi iroda és anyagszertár pótlásául létesitendő uj épületcsoportok a törvényhozás jóváhagyásának reményében már munkába vétettek.
A m. kir. államvasutak vonalain az 1. § értelmében tervezett beruházásokhoz sinekből s más felépitményi vasanyagokból szükségelt mennyiségeket a diósgyőri vas- és aczélgyár sinhengerműve ugyan megközelitőleg már ma is ki tudja hengerelni, de csak ugy, hogy a viczinális vasuti sinek és más hengerelt áruk gyártását lényegesen megszoritotta, sőt részben teljesen abbahagyta. E bajon az 1907. évi XXXV. tc. -ben előralátott uj előnyujtó hengersor a hozzátartozó villamos közpoti teleppel és mellékberendezésekkel van hivatva segiteni, amelynek 1909-ben várható üzembe helyezése után a sinhegermű minden támasztható igénynek meg fog felelni. A sinhengerműnek már mai termelőképességével sem áll arányban a diósgyőri aczélmű (bessemer és martinkohó) termelése, a mi a folyó évben arra kényszeritette az állami vasgyárakat, hogy a m. kir. államvasutak részére kihengerlendő sinek egy jelentékeny részéhez szükséges nyers aczéltömböket külföldön, nevezetesen Németországból szerezzék be, még pedig - mint az 1. § indokolásában ismertetve van - a saját termelésü aczélöntecseknél jóval magasabb árakon. Elégtelenek továbbá a fokozott sintermeléshez képest a sinkészitőműhely, a sinszeg és sincsavarok termelésérehivatott szeg- és csavargyár, a sintermeléssel arányban fokozódó vasuti váltó- és keresztezés-szükséglet előállitására szolgáló váltóműhely berendezései, a tömegforgalom lebonyolitására hivatott sinhálózat, valamint a szállitó és rakodó eszközök. E bajok orvoslása akként van tervbe véve, hogy a martinkohó két kemenczével, az ezek fütésére szolgáló generátorház 12 gázgenerátorral megbővittetik, a sinkészitő-műhely, szeg- és csavargyár, váltóműhely gépészeti felszerelése kiegészittetik, a sinhálózat ésrakodótér kibővittetik, a szállitó és rakodó eszközök megszaporittatnak. Az itt előadott munkálatok mielőbbi elvégzéséhez füződő érdekek oly fontosak, hogy azok a törvényhozás jóváhagyása reményében már munkába vétettek s a folyó évben be is fognak fejeztetni. Végrehajtásuk után az aczélt fogyasztó egyéb üzemek változatlan foglalkoztatásának feltevése mellett az aczélmü kereken 50,000 tonna sinhez és az azokhoz tartozó kapcsolószerekhez szükséges aczélt lesz képes termelni, mig az évenkint gyártható váltók száma 1300-ra, a keresztezéseké 1200-ra fog emelkedni.
Minthogy a diósgyőri gyár hengerművét a sinek és kapcsolószerek gyártása erősen igénybe veszi, szükségesnek mutatkozik a lemezek és mindazon hengerelt áruk gyártását, a melyeknek gyártására a sólyombrézói hengermű be van rendezve, ez utóbbi gyárnál összpontositani. Az ily módon Zólyombrézón gyártandó mennyiségek kihengerlése az 1904. évi XIV. és 1905. évi XXXV. tc. alapján az ottani hengerműben folyamatban levő és részben a folyó, részben a jövő évben elkészülő beruházási munkálatok befejezése után nem fog nehézségeket okozni, az aczéltermelés azonban e gyárban is fokozandó. E czélból a kellő terjedelemben már fennálló épületekben a martinkemenczék számát egygyel, a gázgenerátorok számát kettővel, a kémények számát kell szaporitani. E munkálatok is a törvényhozás jóváhagyásának reményében megindittattak s a folyó évben befejezést nyernek. Általuk a zólyombrézói gyár aczéltermelése évi 10,000 tonnával fog emelkedni.
Az aczélművek termelésének c) és d) pontok alatt imsertetett fokozása nagyobb nyersvas-fogyasztással jár, a mely az állami vasgyárk kötelékében levő nagyolvasztók termelését meghaladja, ugy hogy további intézkedésig a hiány nyersvas-vásárlással lesz pótolandó természetszerüen az üzemi önköltségek rovására magasabb árakon, mint amennyibe a saját termelésü nyersvas kerül. A nyersvastermelés az üzemi berendezések mellett a rendelkezésre álló vasércz éstüzelőanyag (koksz és faszén) mennyiségében birván korlátait, külön törvényjavaslatban kéretik a törvényhozás felhatlamazása oly bánya- és erdőbirtokok (Pojén és Aranyos) vásárlása iránt, a melyekről az állami üzemek vasérczczel és faszénnel fokozottabb mértékben lesznek elláthatók. E birtokok berendezése és azokon a termelés megkezdése azonban éveket fog igénybe venni, miért is addig minden a jelzett czélt szolgáló egyéb eszköz megragadandó. E felfogásból kiindulva, a vajdahunyadi vasgyárhoz tartozó govasdia-vadu-dobrii faszénszállitó kötélpályából Bunyila állomáson kiágazólag Vaspatakig egy kereken 12 km, hosszu kötélpálya-szárnyvonal létesitése van tervbe véve, a melynek segélyével a faszéntermelésre bérben birt Lónyay-féle vaspataki erdőből évi 400,000 hl. faszén lesz kitermelhető, a mi kereken 90,000 métermázsa nyersvas termelésnek felel meg.
A diósgyőri gyár pereczes baross-aknai barnaszén-bányászata a gyár tüzelőanyag szükségletét már régebben nem képes fedezni, ugy, hogy a gyár drága idegen szén vásárlására szorul. Minthogy a gyár fokozott termelésével a szénszükséglet is tetemesen emelkedik, az e) pont alatt emlitett törvényjavaslat a diósgyőri gyár szénbányászatának fejlesztéséről is gondoskodik. Az e czélból megvásárolt ormospusztai szénjogositványok kiaknázásához szükséges berendezések azonban szintén hosszabb időt fognak igénybe venni, miért is czélszerünek mutatkozik, az 1907. évi XXXV. tc. alapján megvásárolt nagybátonyi szénbányát, a melyet volt tulajdonosa csak igen kis termelésre rendezett volt be, nagyobb termelésre képessé tenni. Uj gépfelszerelésekkel, kiegészitett szállitó-eszközökkel, munkáslakóházak épitésével, akna mélyitésével és ezeket kiegészitő munkálatokkal a termelés rövid idő alatt a korábbinak háromszorosára, vagyis évi 450.000 métermázsára fokozható, a mely hivatva lesz egyelőre teljesen a diósgyőri gyár szénhiányát enyhiteni, később a ma egészen vásárolt szénre szoruló budapesti államgépgyár szénszükségletét is részben kielégiteni. A vonatkozó munkálatok szintén már foganatba vétettek a azok hatása már is mutatkozik.
A törvényjavaslat 3. §-a azon kiadások jóváhagyására vonatkozik, melyek egyrészt az előző kormányok által 1904. az évi XIV. tc. alapján végrehajtott néhány beruházásnál tulkiadásként jelentkeztek, másrészt melyet a jelenlegi kormány 3175 teherkocsi megvételével lekötött. Az 1904. évi XIV. törvénycikkben a nagyberezna-országhatáriszéli vonal megépitésére és felszerelésére, a csap-ungvári államvasuti vonalak másodrangu főpályává leendő átalakitására, végül a nyiregyháza-csapi államvasuti vonal teljesitő képességének fokozására összesen 25.300,000 korona vétetett fel, mely összegből a nagyberezna-országhatárszéli vasutvonal kiépitésére 22.400,000 korona esik. Már az 1904. évi XIV. törvénycikk indokolásában utalás történt arra, hogy a nagyberezna-országhatárszéli vasutvonal épitésére felvett 22.400,000 korona az épitési munkák, a forgalmi eszközök és a teljes felszerelés költségeinek fedezésére csak abban az esetben lesz elegendő, ha épités közben előre nem látható rendkivüli események, illetve nagyobb kiterjedésü hegycsuszamlások nem fognak bekövetkezni. A kedvezőtlen terepviszonyokra alapitott ez az előrelátó feltevés az épités folyamán tényleg indokoltnak bizonyult, a mennyiben a végrehajtásnál nagymérvü talajmozgások állottak be, nemkülönben a műtárgyaknál, a támasztófalaknál és a hidaknál az alapozási viszonyok is sokkal kedvezőtlenebbül alakultak, mint a hogyan azok az általános tervezésnél és előirányzásnál számitásba vehetők voltak. A beállott nagyobb csuszamlások közül egyesek szokatlan nagy mérveket öltöttek, a melyeknek megszüntetésére szolgáló s a pálya állékonysága szempontjából szükségessé vált vizmentesitő és biztositó munkák az előirányzott mennyiségeket tetemesen meghaladták. Egyes hidakat és áteresztőket az előre látottnál jóval mélyebbre kellett alapozni, valamint a biztonság és állékonyság fokozása érdekében szilárdabban előállitani, minélfogva ezek a munkák is többe kerültek az előirányzott költségeknél. Végül nagyobb teljesitmény vált szükségessé és ennek folytán nagyobb költség merült fel, a rendkivüli gyors folyásu és nagymértékben torrens jellegü Ung-folyó mentén a pálya megvédésére szolgáló támasztófalaknál, a mennyiben azokat nem száraz falak gyanánt, - miként az költségkimélés szempontjából eredetileg tervezve volt, - hanem az épités közben szerzett tapasztalatok kényszeritő erejénél fogva, tulnyomó részben portlandczement-habarcsba rakott falazatként kellett ledönteni. Ebből folyólag 1.780,000 K tullépés állott elő. Szükségesnek tartom felemliteni, hogy tekintettel erre a tullépésre, gondoskodtam arról, hogy a vasutvonal műszaki felülvizsgálata alkalmával megállapittassék, vajjon a szükséges takarékosság az egész vonalon megtartatott-e és nem terhel-e mulasztás valakit ez ügyben? A felülvizsgáló bizottság egyhangulag megállapitotta, hogy a teljesitett munkamennyiségek az okszerü takarékosság szemmel tartásával lettek elrendelve, illetőleg létesitve és a tullépés nem volt elkerülhető. Bár e vasut épitése az előző kormányok működési körébe tartozott, mégis a tárgyilagosság és igazság kedveért meg kell jegyeznem, hogy hegyi pályák épitésénél általában az előirányzott költség csakis akkor tartható be, ha épités közben előre nem látható események nem következnek be, ámde ez a körülmény annál ritkább, minél nehezebb terepviszonyok között épül a vasut, már pedig a nagyberezna-országhatárszéli vasutvonal az épités szempontjából Magyarország egyik legnehezebb vasutjának tekinthető; annak megvilágitására pedig, hogy még a leggondosabb tanulmányozás mellett is, mennyire nehéz és bizonytalan a hegyi pályák épitő költségét pontosan előirányozni, reámutatok a nagyberezna-országhatárszéli vasuttal egy időben létesitett osztrák alpesi vasutakra, melyek közül egynémelyiknél az eredeti előirányzattal szemben 60% tullépés is mutatkozott és igy az ezen vasutvonal épitésénél mutatkozott 8%-nyi tullépés aránylag elég mesterkéltnek mondható.
Egy további, még pedig nagyobb tulkiadás, 4.210,000 K jelentkezik a galánta-zsolnai államvasuti vonalon épités alatt álló második végány fektetésénél. Az 1904. évi XIV. törvénycikk 1. fejezet 6. § I. 6. tétele alatt a galánta-zsolnai államvasuti vonalon fektetendő II. vágány költségeire 18.000,000 K irányoztatott elő, a mely összegben a törvényjavaslathoz tartozó indokolás szerint a 170 kilométer hosszu II. vágány költsége, továbbá a közbeeső állomásoknak szükségszerü kibővitése, végül a Lipótvár és Ujzsolna rendező állomásoknak nagyobb terjedelmü kiegészitésének költsége foglaltatik. Ez előirányzat alajául szolgált hozzávetőleges költségvetés az 1903. évben készült, mely időpont óta, miként ismeretes, ugy a munkabér, mint az anyag fölötte megdrágult. E mellett a forgalom fejlődése folytán egyes állomásoknak nagyobb terjedelemben való kiépitése vált szükségessé, a forgalombiztonság erőteljesebb megóvása végett pedig a biztositó berendezések nagyobb terjedelemben és az időközben elfogadott uj jelzési utasitásnak megfelelően állitandók elő. Az épitkezéssel kapcsolatos közigazgatási bejárások csak a részletes tervezetek elkészitése után voltak megtarthatók és azok során az érdekeltségek kivánalmait kielégitő oly bővitő munkák is állapittattak meg, a melyek az általános műveletben előreláthatók nem voltak. E körülmények folytán az eredetileg előirányzott 18.000,000 K nem elégséges arra, hogy a II. vágány kiépittessék és azzal kapcsolatosan az állomások is oly terjedelemben bővittessenek, a mely az időközben lényegesen emelkedett forgalomnak megfelel, nemkülönben, hogy a biztositó berendezések is megfelelően állittassanak elő, hanem szükséges, hogy az előirányzat a változott viszonyokhoz képest megfelelően megnagyobbittassék. A többletmunkák, a melyek az eredeti tervezetben nem szerepeltek, hanem csak a végrehajtás során váltak szükségessé, mint többek közt Szered állomásnak az épülő uj czukorgyár miatt szükséges nagyobb terjedelmü bővitése. Máriatölgyes állomásnak fejlesztése, több pályaszintbeli sürü forgalmu utátjárónak felüljáró segélyével való kiküszöbölése és egyéb hasonló munkák, mint például a Milochó községnek engedélyezett Vágmederelzárás miatt szükségessé vált töltésbiztositás, egyes pótlólag megállapitott átereszek és utátjárók kereken 986,000 K többköltségek igényeltek. Az eredeti tervezet szerint már kilátásba vett munkáknak az eredeti tervezettől eltérő végrehajtása, nevezetesen az állomások két-két átmenő fővágányának az erősebb Góliát-rendszerrel elrendelt kicserélése, a tervezett egyszerübb biztositó berendezések helyett előjelzős berendezések épitése, a közigazgatási bejárás során elrendelt jelentékeny összeget igénylő pányaszinemelések, a 18 m. átmérőjü forditókorongok helyett 20 méter átmérőjü forditókorongok beszerzése 1.025,000 koronát igényelt. Végül kereken 2.199,000 K esik az anyagoknak és béreknek időközben történt emelkedésére, a melynek jellemzésére felemlitem, hogy a Góliát-tölgytalpfa beszerzési ára az 1903. évi 3.20 korona darabonkinti árral szemben 1907. évig 5.76 koronára emelkedett, a bükkfatalp ára 2.20 koronáról 3.25 koronára emelkedett és továbbra is emelkedő irányzatot követ. A Góliát-sinek ára csak a két utolsó szerződés szerint 19.80 koronáról 21.07 koronára emelkedett, a mihez járul, hogy a napszámok átlaga 1 K 40 fillér helyett ma már legkevesebb 2.00 koronában veendő számitásba. Ez a drágulás az eredetileg 18.000,000 koronában megállapitott költségelőirányzatnak átlagban mintegy 12.2%-át teszi. Fentiek szerint tehát összesen kereken 4.210,000 koronát tesz az az összeg, a melyre az 1904. évi XIV. törvénycikkel, a galánta-zsolnai II. vágány munkálataira engedélyezett 18.000,000 koronával szemben szükséges volt, illetőleg e nagy munkálat teljes befejezéséhez még szükséges lesz.
Egy harmadik tétele a 3. §-ban emlitett összegeknek a marosvásárhely-szászrégeni vasutvonal megváltása. A m. kir. államvasutak hálózatának kibővitéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedlkyezéséről szóló 1904. évi XIV. törvénycikk 2. §-a alapján felhatalmazást nyert a kormány arra nézve, hogy a marosvásárhelyi-szászrégeni helyi érdekü vasutvonalat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t. -czikk alapján, esetleg az ezekben a törvénycikkekben felállitott elvektől eltérőleg az elsőbbségi részvényeknek évi járadék alapján, a törzsrészvényeknek pedig névértékben való beváltása utján az állam részére megválthassa. Ugyan e törvény 6. §-ának utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a marosvásárhely-szászrégeni h. v. vasut megváltására és a törvényben tárgyalt többrendbeli beruházásokra engedélyezett 153.040,000 K összhitelen felül további 1.460,000 K vehető igénybe, ha a törvény 2. és 3. §-ában megállapitott felhatalmazások foganatositásánál, ennek az intézkedésnek a szüksége felmerül. Ennek az intézkedésnek szüksége tényleg felmerült abban az időpontban, a mikor a székely körvasutnak utolsó részlete is munkába vétetett. Ennélfogva az emlitett törvényes felhatalmazás alapján a pénzügyministerium vezetsével megbizott ministerelnök urral egyetértésben tudomására adtam a nevezett h. é. vasuttársaságnak, hogy a tulajdonát képező vasutvonalat minden tartozékával együtt a magyar állam részére 1907. évi szeptember hó 1-ével beálló joghatálylyal megváltom és ugyanazon a napon a jókarban pályát az állam tehermentes birtokába veszem. Egyben értesitettem a h. é. vasut-részvénytársaságot, hogy a megváltási árat az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ának második bekezdésében foglaltak, ugyszintén az 1888. IV. tc. 10. §-ának utolsó bekezdése alapján fogom megállapitani és az akként megállapitandó összeget a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. Ily alapon történt a megváltási ár megállapitása 1.777,268 K 84 f. összegben, mely összeg az 1904. évi XIV. t. -czikkben előrelátottal szemben 317.268 K 84 f. tullépést mutat. A vasutvonalat 1907. évi augusztus hó 31-én éjfélkor a magyar állam tulajdonába tényleg átvettem és a megváltási árat a részvénytársaság rendelkezésére bocsátottam.
Jóllehet, a megváltási összeg szigoruan az idézett törvények értelmében állapittatott meg, a társaság mégis további igényeket támasztott, melyekkel azonban elutasitottam, minek következtében a társaság emlitett további igényeinek érvényesitése végett a közigazgatási birósághoz fordult. A 3. §-ban felvett összegek utolsó tételét a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságtól az 1907. évben megvásárolt 3175 teherkocsi vételárát képező 11.692,920 K 60 f. teszi. A mint ezt a vezetésem alatt álló kereskedelemügyi ministerium 1908. évi költségvetésének indokolásában is már részletesen előadni szerencsém volt, az 1907. év folyamán is észlelt rendkivüli forgalom fokozott igényeinek kielégitéséről, felelősségem tudatában, minden megengedett módon kellett gondoskodnom, nehogy a m. kir. államvasutak kocsihiánya következtében az országnak az a gazdasági kára, a mi az 1905., de még az 1906. évben oly nagy mértékben érezhető volt, még nagyobb mértékben jelentkezzék, mint a hogy tényleg jelentkezett. Minthogy pedig a hazai kocsigyárak az 1907. évi XXIX. tc. alapján történt megrendeléssel már is teljesitő képességük határáig voltak foglalkoztatva, sőt a megrendelt kocsik nagy részének szállitását is csak az 1908. évre, egy kis részét pedig még csak az 1909. évre vállalták, minthogy továbbá külföldön sem voltak hajlandók kocsirendelést rövid határidőkre elfogadni, kölcsönkocsik igénybevételétől pedig, az e téren szerzett káros tapasztalatok folytán tartózkodni kivántam: a kocsihiány sürgős kielégitésére azt az egyetlen módot kellett megragadnom, mely a fenforgó körülmények között egyedül lehetségesnek és e mellett a leggazdaságosabbnak is kinálkozott. Ez a mód a külföldön forgalomban levő hazai gyártásu kocsiknak vétel utján való bevonása volt. Elfogadtam tehát a pénzügyminister urral egyetértőleg a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságnak azt az ajánlatát, mely szerint az államvasutak szabványai szerint épitett, eddig külföldön futott 3175 darab különböző typusu teherkocsiját hajlandó eladni a m. kir. államvasutaknak. Az ajánlat elfogadásával meg volt adva a lehetőség, hogy az államvasutak kocsihiányát, ha nem is teljesen, de lényegesen s a mi fő, sürgősen enyhitsem, mert a társaság az államvasutak által megjelölt typusu kocsikból már 1907. év deczember hó 1-től 1908 január hó végéig 1541 darabot volt köteles rendelkezésre adni. 1908. év október hó végéig pedig feltétlenül a további 1634 darabot rendelkezésre adni köteles. A kocsik vételárára nézve a pénzügyminister urral egyetértőleg és a ministertanács jóváhagyásával 11. 692,920 K 60 f-ben egyeztem meg. E megoldás pénzügyi szempontból is igen előnyösnek mondható, miután ekként a kocsik átlagos egységára csak 3682 K 80 f, holott uj megrendelés esetén a legutóbbi (1907. évi XXIX. tc. alapján történt kocsirendelés), egységárak alapján egy kocsi, beszámitva a megfelelő kopási százalékot, átlag 4507 koronába kerülne. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az esetleg ujonnan rendelendő kocsikat még hosszu beszállitási idők is terhelik, megnyugvással véltem ezen - a m. kir. államvasutak és közvetve hazai közgazdaságunk érdekében fekvő s pénzügyileg is előnyös - ajánlatot elfogadhatónak.
A megállapitott és a fentiek szerint elég méltányosnak mondható vételár mellett legnagyobb fontossággal a kocsik átvétele volt, hogy azok tényleg csak oly állapotban legyenek, a mit a kocsik korának megfelelő természetes kopás megenged, mert azt kikötöttem, hogy csak ezt fogadon el. E részben kikötöttem, hogy a kocsik átvételének egyenkint és bizottságilag kell történnie a vasuti és hajózási főfelügyelőség egy tagjának vezetése alatt, mely bizottságnak az államvasutak, mint vevő és a vasuti forgalmi részvénytársaság mint eladó egy-egy taggal van képviselve, fentartva vitás esetekre a kereskedelemügyi minister egyoldalu döntését. Az eladó társaság szállitási kötelezettségeinek eleget tett és egyetlen esetben sem vált szükségessé a részemre ventartott egyoldalu döntés jogának gyakorlása. A mi pedig a beszállitott kocsik állapotát illeti, arra nézve tájékozásul megjegyezni kivánom, hogy 1908. évi február hó 28-áig mindössze 1550 kocsi szállittatott be, melyeknek vételára 5.909,567 korona, az egyes kocsikon bizottságilag megállapitott hiányokért a vételárból levonatott 230,613 korona 53 fillér, esik tehát egy-egy kocsira átlag 148 K 78 fillér, vagyis az eszközölt levonás a vételárnak 3.9%-át teszi.
A törvényjavaslat 4. §-a az egyes tételek közötti átruházási jogot adja meg és e részben az 1904. évi XIV. t. -czikknek egy a gyakorlatban erősen érzett hiányát kivánja pótolni. Az 1904. évi XIV. tc. 16. §-ának az a határozmánya, a mely szerint az emlitett törvény 6. és 13. §-aiban megállapitott czimeken engedélyezett hitelösszegek között átruházásnak helye nincs, most, a midőn az 1904. évi XIV. tc. alapján foganatositandó államvasuti beruházások befejezésükhöz közeledtek: előreláthatólag igen sok oly nehézségnek válnék forrásává, a melyek hátráltatnák az 1904. évi XIV. tc. 6. §-ának s a jelen törvényjavaslatnak azt a czélzatát, hogy a tervbe vett beruházások által a m. kir. államvasutak teljesitő képessége az örvendetesen fokozódott forgalommal megfelelően lépést tartson. A vasuti üzemnek és a vasuti épitkezésnek természetéből folyik, hogy évekkel előre megállapitott beruházási programm a részletekbe menő teljes pontossággal be nem tartható. A műszaki tudomány időközi vivmányainak figyelembe vétele, az anyagárak és munkabérek változásai, a forgalom és üzem terén folyton előforduló változások mind oly tényezők, a melyek egy évekre szóló beruházási programm végrehajtását szükségképen befolyásolják és lehetetlenné teszik, hogy a végrehajtás során, az előzetesen megállapitott hitelekkel szemben eltérések ne mutatkozzanak. A mily hiba volna egyes, esetleg olcsóbban végrehajtható vagy esetleg elodázhatónak bizonyult munkálatoknak az eredetileg előirányzott hitelek keretében való végrehajtása, csak azért, mert e költségekre a törvényhozás megfelelő hitelt bocsátott a kormány rendelkezésére, ép annyira ellenkeznék a beruházási programm megállapitása alkalmával a törvényhozás előtt lebegett czélzattal az, ha egyes tervbevett munkálatok befejezése abbanhagyatnék vagy elodáztatnék azért, mert a végrehajtás során felmerült különböző körülmények összehatása folytán lehetetlenné vált az illető munkálatoknak az eredetileg előirányzott hitel kereteiben való végrehajtása. E szempontok mérlegelése vezette a törvényhozást akkor, a mikor az 1901. évi XII. t. -czikkel a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról és e beruházások költségeinek fedezéséről szóló 1897. évi XXX. tc. 1. §-ában az egyes czimek alatt engedélyezett hitelek, valamint az ugyanezen törvénycikk 6. §-ának megfelelően az egyes évekre vonatkozó állami költségvetésekben külön czimek alatt felveendő hitelösszegek között az átruházási jogot megadta: s e tapasztalat azt mutatja, hogy az 1904. évi XIV. tc. által a m. kir. államvasutak beruházásaira engedélyezett hitelek czélszerü felhasználása érdekében, e hitelek tekintetében is hasonló átruházási jog kérése válik szükségessé. Az erre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza a 4. § első bekezdése, mig a második bekezdés határozmányai ugyancsak az 1904. évi XIV. tc. által a m. kir. államvasutak beruházására engedélyezett hitelek czélszerü felhasználásának biztositása érdekében lehetővé akarják tenni azt, hogy azok az összegek, a melyek e hitelekből az illető költségvetési évben czélszerüen felhasználhatók nem voltak, vagy felhasználhatók nem lesznek, bezárólag az 1912-iki számadási év végéig, külön hitellekötés nélkül us felhasználhatók legyenek. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmazott már az 1897. évi XXX. törvénycikk 5. §-a is. Az 1904 évi XIV. törvénycikk alkotása alkalmával elegendőnek látszott, hogy az ezen törvénycikkel engedélyezett hitelösszegekre nézve - tekintet nélkül arra, hogy azok épitkezési, illetve épitkezési jelleggel biró átalakitási és felszerelési hitelek-e, vagy sem - kiterjesztessenek az 1897. évi XX. törvénycikk 27. §-ának határozatai; mert ily mmódon lehetővé lett téve, hogy egyes hitelrészletek az illető költségvetési évet követő második számadási év végéig felhasználhatók legyenek, s alig lehetett feltételezni, hogy az ily módon rendelkezésre álló felhasználási idő nem lesz elegendő. Tényleg azonban az egyes munkálatoknál felmerült különféle nehézségek, főként azonban a közbejött és hosszu ideig tarott költségvetésen kivüli állapot azt idézte elő, hogy egyes hitelrészletek az 1904. évi XIV. t. -czikk 16. §-a értelmében rendelkezésre álló felhasználási időszak alatt nem voltak, illetve nem lesznek felhasználhatók. Nehogy e hitelrészek felhasználhatatlanokká váljanak, vagy hogy ezeknek ujabb engedélyezését esetről-esetre kelljen kérni, másrészt pedig oly czélból, hogy az államvasuti beruházási munkálatok végrehajtása körül szabadabb mozgás biztosittassék, vétettek fel a jelen javaslatba a 4. § második bekezdésében foglalt határozatok, mig e § harmadik bekezdése ezeket a határozatokat, valamint az első bekezdésben foglaltakat is kiterjeszti a m. kir. államvasuti beruházásokra az 1907. évi XXIX. törvénycikkel engedélyezett s a jelen tövényjavaslat értelmében engedélyezendő hitelekre is, minthogy e hitelek természete ugyanolyan, mint az 1904. évi XIV. t. -czikkel államvasuti beruházásokra engedélyezett hitelek természete.
A törvényjavaslat 5. §-a az iránt rendelkezik, hogy az ezen törvényjavaslattal engedélyezni kért összegek az 1908. évet kivéve csak ugy és abban a mértékben használhatók fel, ha és a mily összeggel azok az évi költségvetésben tényleg megszavaztatnak. Ez garancziális rendelkezés kiván lenni. Az 1908. évre magában ezen törvényjavaslatban állapittatván meg, hogy a kért összhitelből államvasuti szükségletekre 45.690,000 K, a kincstári vasművek szükségleteire pedig 7.506,000 K használható fel, egyéb intézkedés természetesen nem szükséges, de a további évekre erről külön-külön az illető év költségvetésében kell majd gondoskodni. Az államvasuti beruházásokra az 1908. évben igénybe veendő 45.690,000 kroona miképen tervezett felhasználása tekintetében a következő összeállitás nyujt általános tájékozást, fenntartva természetesen a 4. § szerinti átruházás jogát:
| I. | Budapest székesfőváros területén | 6. 880,000 | |
| II. | A fiumei pályaudvarnak és kikötőnek vasuti berendezésekkel való kiegészitése | 3. 040,000 | |
| III. | Vonalak teljesitő képességének fokozása | 3. 090,000 | |
| IV. | Második vágányok épitése | 3. 400,000 | |
| V. | Másodrangu vonalaknak elsőrangusitása | 2. 100,000 | |
| VI. | Vonalblokk-berendezések | 200,000 | |
| VII. | Állomásokon biztositó-berendezések és előjelzők | 500,000 | |
| VIII. | Távirda-, harangjelző- és telefonberendezések | 150,000 | |
| IX. | A nyilt vonalakon őrházak, őrházi toldalékok és telefonbódék | 200,000 | |
| X. | Nagyobb vidéki pályaudvarok bővitése | 4. 000,000 | |
| XI. | Kisebb kiegészitő munkák | 700,000 | |
| XII. | Állomásokon világitó berendezések | 600,000 | |
| XIII. | Vonatvilágitási telepek épitése és kiegészitése | 200,000 | |
| XIV. | Kocsitisztitó-telepek és mozgókocsitisztitó-berendezés | 50,000 | |
| XV. | Vontató-telepek épitése és kiegészitése | 1. 100,000 | |
| XVI. | Lakótanyák és fürdőberendezések a mozdony- és vonatkisérő személyzet és a munkások részére | 400,000 | |
| XVII. | Műhelyek épitése és kiegészitése | 1. 000,000 | |
| XVIII. | Személyzeti és munkáslakóházak épitése | 400,000 | |
| XIX. | Egészségügyi berendezések | 150,000 | |
| XX. | Uj fatelitőtelep előállitása | 300,000 | |
| XXI. | Nehézsinü felépitmény fektetése | 1. 200,000 | |
| XXII. | A sintöbblet gyártásához a külföldről beszerzendő aczélöntecseknek többköltsége | 860,000 | |
| XXIII. | Hidmegerősitések | 200,000 | |
| XXIV. | Faszerkezetü hidaknak vasszerkezetüvé való átépitése | 100,000 | |
| XXV. | A m. kir. államvasutak tulajdonát képező II. rangu vonalak felépitményének megerősitése | 1. 800,000 | |
| Épitkezések összesen | 31. 000,000 |
| XXVI. | Mozdonyok | 10. 000,000 | |
| XXVII. | Kocsik | 4. 200,000 | |
| XXVIII. | Westinghouse fékberendezés | 250,000 | |
| XXIX. | Fűtés | 150,000 | |
| XXX. | Kisérleti berendezések | 90,000 | |
| Forgalmi eszközök összesen | 4. 690,000 | ||
| Épitkezések és forgalmi eszközök összesen | 45. 690,000 |
A törvényjavaslat 6. §-a az engedélyezni kért összegek fedezetéről rendelkezik. A jelen törvényjavaslat szerint végrehajtandó beruházások terjedelme s költséges volta, valamint a pénztári készletek állaga s az a körülmény, hogy az utóbbi időben hozott több rendbeli törvényhozási intézkedésekkel igen jelentékeny kiadások utaltattak a pénztári készletekre, végre az a tény, hogy az állam folyó bevételei a folyó kiadások fedezésére teljesen igénybe vannak véve, kizárja annak a lehetőségét, hogy a jelen törvényjavaslat 1. és 2. §-ai szerint foganatositandó beruházásoknak költségei, valamint a 3. § értelmében teljesitett kiadások s az ungvölgyi helyi érdekü vasut vonalának másodrangu főpályává való átalakitására felhasznált 2.440,000 K a pénztári készletelből vagy az állam folyó bevételeiből legyenek fedezhetők. E kiadások csak hitelművelet utján fedezhetők. De ha általában megengedhető, hogy valamely állami szükséglet kielégitésére szolgáló eszközök hitelmüvelet utján fedeztessenek, ugy kétségtelen, hogy a jelenleg kérdésben forgó kiadások olyan természetüek, a melyek első sorban és a legszigorubb államháztartási elvek szem előtt tartása mellett is, bátran fedezhetők hitelmüveletek utján. Mert e kiadások nemcsak közvetve szolgálják a magyar közgazdaság nagy érdekeit, de közvetlenül s azonnal is gyümölcsözők, mivel a m. kir. államvasutak és az állami vasgyárak jövedelmezőségének általok való azonnali emelkedése - a mint azt a multban foganatositott hasonló beruházások alkalmával nyert tapasztalatok is bizonyitják, jóval meghaladja a beruházásokra fektetett tőke kamatjait. Ez természetes is, mert egészséges alapokra fektetett üzemekre forditott okszerü ujabb feuházások mindenkor emelik a már régebben befektetett üzemi tőke jövedelmezőségét is. A pénzpiacz mai helyzetére s egyéb hitelpolitikai szempontokra való tekintettel koronaértékre s 4%-nál nem magasabb kamatra szóló adómentes járadékkötvények kibocsátása van tervbe véve. A kötvények kibocsátása utján a törvény életbelépte után azonnal beszerezhető 75.096,189 K 44 f. összeg az 5. § értelmében még az 1908. év folyamán felhasználható beruházási hiteleknek, a 3. § szerint teljesitett kiadásoknak és az ungvölgyi helyi érdekü vasut vonalának másodrangu főpályává való átalakutására felhasznált 2.440,000 K-nak összegezéséből áll. Ez az összeg a pénzpiacz helyzetének, a pénztári készletek mindenkori állagának és a beruházási munkálatok előrehaladásának figyelembe vétele mellett foganatositandó kötvénykibocsátások utján fog beszereztetni, mig az 1908. év után felmerülő kiadások fedezésére szükséges kötvények kibocsátása tekintetében a javaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, mint a minő eljárás az 1904. évi XIV. tc. 18. §-a alapján az 1904. évi XIV. tc. által elrendelt beruházások költségeinek a fedezésre czéljából követendő.
Ezekben megokolván a törvényjavaslat egyes szakaszainak rendelkezéseit is, mielőtt a beruházásokra és forgalmi eszközökre kért 202.530,000 K szükséglet teljesen részletes, tételenkénti indokolására térenek át, jeleznem kell, hogy az 1907. évi XXIX. tc. -kel rendelkezésemre bocsátott 30.090,000 K felhasználását illetőleg lényeges eltéréseket voltam kénytelen eszközölni, illetve engedélyezni az idézett törvényjavaslat indokolása szerint kért felosztással szemben.
Ezen eltéréseket az eredetileg tervezett munkálatokkal szembeállitva a jelen előterjesztés I. mellékletét képező kimutatás részletesen tünteti fel.
