1. § A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság gőzmozdonyu vasut vonalainak villamos üzemre való átalakitásának engedélyezése, valamint a nevezett részvénytársaság vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függelékeknek egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Felhatalmaztatik egyuttal a ministerium, hogy:
a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. § a) és b) pontjaiban körülirt bélyeg- és illetékmentességet az átalakitott vasutvonalak üzletének megnyitásától számitott 2 év tartamára;
b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontjában körülirt adó, ugymint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereseti és jövedelmi adó stb. alóli mentességet az átalakitás engedélyezésének keltétől számitott 30 év tartamára; és végül
c) az 1880. évi XXXI. tövényczikk 6. §-ában körülirt szállitási adómentességet ugyancsak az átalakitás engedélyezésének napjától számitott 10 év tartamára engedélyezhesse.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
Az 1. § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő:
A budapesti helyi érdekü vasutak egyesitett engedélyokirata
A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság vonalaira, nevezetesen a budapest-erzsébetfalva, soroksár-dunaharaszti, budapest-czinkotai, budapest-szentendrei, valamint a m. kir. államvasutak és a budapest-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasut soroksári állomásait összekötő helyi érdekü vasutvonalakra nézve az 1895. évi XXI. törvénycikkbe beczikkelyezett egyesitett engedélyokirat, továbbá az ahhoz a czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutvonal épitésére és üzletére a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1899. évi julius hó 31-én 50,526. szám alatt kiadott engedélyokirati I. függelék, a budapest-czinkotai helyi érdekü vasutvonalat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő vasutvonal épitésére az üzletére az 1904. évi XXVIII. törvénycikk alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi szeptember hó 15-én 63,271. szám alatt kiadott engedélyokirati II. függelék és végül a budapest-erzsébetfalva-dunaharaszti helyi érdekü vasutvonalból kiágazólag Erzsébetfalva község területén létesitendő helyi érdekü vasutvonal épitésére és üzletére a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1906. évi deczember hó 21-én 93,087. szám alatt kiadott engedélyokirati III. függelék az azokban szerzett jogok épségben tartásával ezennel hatályon kivül helyeztetnek és ezek helyébe a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság összes helyi érdekü vasutvonalaira a következő egységes engedélyokirat adatik ki:
1. § Ezen Engedélyokirat erejénél fogva a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a már üzletben tartott, illetve megépitett helyi érdekü vasut hálózatának következő gőzüzemre berendezett vonalait, nevezetesen: a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak erzsébetfalva-dunaharaszti vonalát, a budapest-czinkota-kerepesi és a budapest-szentendrei vonalakat az alábbi feltételek alatt villamos üzemre átalakitsa és azokat, valamint hálózatának további vonalait, ugymint a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak villamos üzemre már berendezett budapest-erzsébetfalvai vonalát, további az ezen utóbbi vonalból kiágazólag Erzsébetfalva község területén létesitett helyi érdekü villamos vasutvonalait és végül a m. kir. államvasutaknak és a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak soroksári állomásait és a budapest-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő gőzmozdonyu helyi érdekü vasutvonalakat, nemkülönben a Ferencz József-laktanya állomáson levő csonkavágányt, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.
A budapest-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő vonalat illetőleg kiköttetik, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes részvénytársaság meghallgatása után ezen vasutvonalat közérdekben áthelyezendőnek, átépitendőnek vagy eltávolitandónak találná, köteles lesz az engedélyes részvénytársaság a nevezett minister felhivására az emlitett vonalat a kivánsághoz képest áthelyezni, átépiteni vagy a vágányokat e vonalon eltávolitani és az elfoglalt területet a korábbi állapotba helyezni. Ezen munkálatok költségei kizárólag az engedélyes részvénytársaságot terhelendik.
Felhatalmaztatik egyuttal az engedélyes részvénytársaság arra is, hogy a budapestvidéki villamos közuti vasut részvénytársaság czimleteit megszerezze és ezen társaság közuti vasuthálózatát saját vasuti hálózatába beolvassza, megjegyeztetvén, hogy ezen beolvasztás által a budapestvidéki villamos vasut közuti jellege egyáltalán nem érintetik s az annak épitésére és üzletére a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1895. évi junius hó 24-én 35,616. szám alatt kiadott engedélyokirat, valamint a vonatkozó épitési és üzleti feltételek hatályukban továbbra is fenntartatnak, minélfogva jelen egységes engedélyokirat alábbi határozmányai ezen közuti vasutvonalra ki nem terjesztetnek.
2. § Az 1. §-ban emlitett erzsébetfalva-dunaharaszti, budapest-czinkota-kerepesi és budapest-szentendrei vasutvonalaknak villamos üzemre való átalakitása és üzleti berendezése tekintetében első sorban is a kereskedelemügyi m. kir. minister által kiadandó és a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező épitési és üzletberendezési feltételek az irányadók, azonban ugy az ezen, mint az 1. §-ban megnevezett további vasutvonalakra nézve korábban kiadott ily épitési és üzletberendezési feltételek érvénye - a mennyiben ezek a fentiek szerint kiadandó feltételekben nem módosittatnak - nem érintetik; köteles tehát az engedélyes részvénytársaság az átalakitás alá nem kerülő vasutvonalakat továbbra is azok jelenlegi épitési és üzletberendezési állapota szerint s az ezen vonalakra nézve engedélyezésük alkalmával megállapitott épitési és üzletberendezési feltételeknek megfelelő szabványok értelmében fenntartatni, kiköttetvén nevezetesen, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és bendezések mérve és minősége, a mint az a műszaki felülvizsgálatok alkalmával megállapittatott, a kormány külön engedélye nélkül egyáltalában le nem szállitható, ép ugy, a mint az épitkezések és berendezések minden változtatására nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Feljogosittatik azonban az engedélyes részvénytársaság, hogy azon gőzüzemü vasutvonalait, a melyek a fenti 1. § értelmében ezuttal villamos üzemre át nem alakittatnak, a jövőben bármikor villamos üzemre felsővezetékes rendszerrel szintén berendezhesse. A mennyiben az engedélyes részvénytársaság ezen jogával élni kivánna, e részben teendő javaslatára az általa készitendő tervek és költségvetések alapján az épitési és üzletberendezési feltételek a kereskedelemügyi m. kir. minister által fognak megállapittatni.
3. § A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság részére a jelen engedélyokiratban foglalt külön határozmányok épségben tartásával egyfelől továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI-ik s az ennek módositásáról és kiegészitéséről szóló 1888. évi IV. törvénycikkek a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; másfelől a részvénytársaság a most idézett törvénycikkek mindazon határozatainak, melyek reá kötelezettséget rónak, magát feltétlenül aláveti.
A részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1868. évi julius hó 8-án 4,973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kilbocsátott vasutengedélyezési szabályhoz, valamint a ministerium által 1907. évi deczember hó 31-én. 6,125. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. tc. alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz és a magyar korona országaiban közforgalmi szolgálatára vonatkozólag a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi márczius hó 26-án 15,400. szám alatt kelt forgalmi szabályzathoz;
c) a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz, s a mennyiben a szóban levő vonalak a nemzetközi forgalomban is igénybe vétetni fognak, a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV-ik törvénycikkel beiktatott egyezmények, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezmények rendelkezéseihez; végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
4. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak épitése, illetve átalakitása és üzlete czéljaira szükséges ujabb székesfővárosi közterületek, közutak, illetve községi közterületek használata iránt engedélyes részvénytársaság Budapest székesfőváros közönségével, illetve az illető közutak és községi közterületek tulajdonosaival az 1880. évi XXXI. törvénycikk 11. §-a és az 1888. évi IV. törvénycikk 8. §-a értelmében szerződést kötni köteles, a szükséges magánterületek megszerezhetésére pedig az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog a részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
Engedélyes társaság az esetleges kisajátitási és kártalanitási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben birói utra nem tereltettek volna, az átalakitott pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolitani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik.
5. § Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használatára vonatkozó szerződéseket a részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles a részvénytársaság más pályákkal ilynemü szerződésre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutvonalaihoz való csatlakozása, illetve a csatlakozó állomások vagy vonalrészek közös használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a fenti 3. §-ban idézett vasutengedélyezési szabály 10. §-ának g) pontja szerinti kölcsönös kocsihasználat és az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok közt egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
6. § Az erzsébetfalva-dunaharaszti, budapest-czinkota-kerepesi és budapest-szentendrei vasutvonalak villamos üzemre való átalakitásához és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 17. 716,000 K, azaz: Tizenhétmillióhétszáztizenhatezer korona utátalányösszegben állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 2. 670,000 korona, beruházási tartaléktőke képzésére pedig 3. 000,000 korona forditandó.
A fenti tőkeösszeg beszámitásával a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság összes helyi érdekü vasutvonalainak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 29. 173,520 K, azaz Huszonkilenczmilliószázhetven-háromezerötszázhusz koronában állapittatik meg.
Feljogosittatik az engedélyes részvénytársaság arra, hogy vonalainak villamos üzemre való átalakitásához szükséges 17. 716,000 korona tényleges tőke, valamint a budapestvidéki villamos közuti vasut részvénytársaság czimleteinek megvételéhez szükséges 2. 448,000 korona, vagyis: Kétmilliónégyszáznegyvennyolczezer korona költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló 4 1/2%-os osztalékra jogositó egynemü részvényeket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelembe tartása mellett kibocsáthasson, s e végből alapszabályainak megfelelő módositása mellet alaptőkéjét felemelhesse.
Az engedélyes részvénytársaság alaptőkejének emelése és az e czélból kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők, s a minister részéről azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az a rendelkezés, hogy azon esetre, ha az engedélyidő tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A mennyiben a beruházási tartaléktőke a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével czimletekben alkottatnék meg, azoknak készpénzben és pedig a kibocsátási árfolyamon leendő bármikori beváltásáért a társaság felelős, megjegyeztetvén, hogy a tartalékba helyezett czimletek után rendeltetésüknek megfelelő felhasználásukig, illetve kibocsátásukig kamat vagy osztalék nem lesz fizetendő. A tartaléktőke képzésére szolgáló ezen czimletek külön kezelendők és csak a felmerülő szükséghez képest esetről-esetre kikérendő kormányhatósági engedély alapján értékesithetők és használhatók fel. A mennyiben pedig a tartaléktőke készpénzben tétetnék le, vagy az eredetileg letett czimletek később értékesittetnének, az ekként képzett készpénztartalék jövedelmei az üzleti számlába lesznek helyezhetők.
A beruházási tartaléktőke terhére foganatositandó épitkezésekről és beszerzésekről a tervek és költségvetések a kereskedelemügyi ministerhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendők s minden év végével a tartalékalap igénybevételéről leszámolás mutatandó be.
Hasonló eljárás lesz követendő a tartaléktőke felhasználása után még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások, épitkezések és pótbeszerzések, valamint a jelen engedélyokirat 16. és 20. §-ai értelmében elvállalt kötelezettségek teljesitése eseteiben is, de oly eltéréssel, hogy a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság jogositva lesz a most emlitett épitkezések, beruházások és beszerzések költségeit a tényleges épitési és üzletberendezési tőkéhez hozzászámitani, s a megfelelő költségek beszerzését a kereskedelmügyi és pénzügyi m. kir. ministerek által megállapitandó módozatok mellett eszközölni.
7. § Engedélyes részvénytársaság a forgalmi eszközöket a vasuti üzletrendtartás 21. és 22. §-aiban, valamint az épitési és üzletberendezési feltételekben megszabott határozmányok épségben tartása mellett maga választhatja meg; köteles azonban ugy a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, mótorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), mint a sineket s egyéb az épitésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. tc. 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
Az engedélyes társaság vagy az épitési vállalat által megjelölendő épitésvezető megerősitése a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn.
Az engedélyes társaság továbbá köteles a vasutépitésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti épitkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapitott módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az épitésnél belföldi illetőségü munkások alkalmazandók.
Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel biró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye kérendő ki.
8. § A villamos üzemre átalakitott pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el.
A mennyiben az évszak és időjárási viszonyok megengedik, az átalakitott pálya műszaki felülvizsgálata az épitkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes részvénytársaság kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni.
9. § A menet és szállitási dijak az engedélyezett vasutvonalakra a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kocsikilométerenkint a magasabb kocsiosztályban 10 fillér, az alsóbb kocsiosztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangu vasutakon használatban levő II. osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes részvénytársaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.
Ezen osztályban az első rangu pályákon használt III. osztályu kocsikéhoz hasonló felszerelésü kocsik bocsáthatók rendelkezésre.
A legalsó kocsiosztály számára az első rangu pályákon használt IV. osztályu kocsikhoz hasonló felszerelésü kocsik alkalmazhatók, melyek azonban padokkal látandók el.
Engedélyes részvénytársaság köteles az engedélyezett vonalakon naponként minden irányban legalább 12-12 rendes személyvonatot járatni.
Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára a székesfővárosban állandó alkalmazással biró gyári- és ipari munkásoknak Budapestre való szállitása czéljából hétköznapokon naponta a rendes vonatokon kivül a reggeli órákban Dunaharasztiról, Kerepesről és Szentendréről Budapestre menetrendszerü megállással a közbeneső állomásokon egy, szükség esetén két vonatot, - este a gyári munkaórák befejeztével pedig Budapestről Dunaharasztira, Kerepesre és Szentendrére menetrendszerü megállással a közbeneső állomásokon szintén egy, szükség esetén két vonatot közlekedtetni.
E vonatok a munkások által a legalsó kocsiosztály fenti dijtétele után számitott 40% ármérsékléssel egybekötött s vagy az illető munkaadó, vagy megfelelő hatósági igazolvány alapján közvetlenül kiállitandó munkásjegyekkel lesznek igénybe vehetők.
E kedvezmény alkalmazási módja, valamint a jegyeknek mikénti kezelése és kiadása az engedélyes javaslata alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által állapittatik még.
Tanulóifjak részére, a mennyiben ily minőségüket hitelesen igazolandják, köteles leend az engedélyes részvénytársaság a fenti dijtételekkel szemben 33 1/3% ármérsékléssel járó s a magasabb, esetleg a közbeneső kocsiosztály használatára jogositó havi bérletjegyeket kiszolgáltatni.
A szabályszerü bélyeg- és egyéb illetékek a rendes személyszállitási illetve a kedvezményes jegyekkel egyidejüleg szedetnek be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, mely 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithető, kilométerenkint és 10 kilogrammonkint 0. 80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható.
A feladott uti podgyász után szabadsuly nem követelhető.
Az engedélyes vasut részvénytársaság egész jegyenkint 50 kilogrammot meghaladó podgyászsulyt szállitásra elfogadni nem köteles.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru-osztályban 1. 80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1. 20 fillér és a terjedelmes áruk után 2. 40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi és épületfa, trágya, mész és tégla, valamint a Budapestre rendelt élelmiszerek teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandók.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Élő állatokra nézve a következő legmagasabb dijtételek állapittatnak meg, melyekhez még kezelési dij is számitható.
I. Darabonkénti feladásnál:
egy darabért kilométerenként 40 fillér
minden további darabért:
a) lovak, csikók, öszvérek, bikák, tehenek vagy ökrökért darab és kilométerenként 14 fillér
b) egyéb állatokért darab és kilométerenként 8 fillér.
II. Teljes kocsirakományok feladásánál:
az igénybevett kocsi, vagy, csak egyik szakaszának rakterülete szerint -méter és kilométer szerint 6 fillér.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalán fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pályák tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak az engedélyes meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.
Engedélyes részvénytársaság a vasut üzletét mindenkor olyképp fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes részvénytársaság:
1. Hogy mindazvn kedvezményeket, melyeket külföldi czikkre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazi czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes részvénytársaság közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog.
10. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek a részvénytársaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal a felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesitendő.
11. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirat legmagasabb dijtételeinek felére leszállitani.
12. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
Köteles e mellett az engedélyes részvénytársaság a Budapest székesfőváros határán belül fekvő vonalain a parancsőri szolgálatban levő altisztek és közkatonák részére az illetékes katonai hatóságok által megállapitandó korlátolt számu, illetve a budapest-kerepesi vonalra nézve hat darab szabadjegyet rendelkezésre bocsátani.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra is érényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek és végül a fegyenczek, valamint a tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésére bocsátása, a forgalmi eszközökkel és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonaegészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes részvénytársaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyi ministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes részvénytársaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles a vasut-részvénytársaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
13. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizottak, igazolják, uti málháikkal egyrütt ingyen szállitandók.
14. § A vasut-részvénytársaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalakon, vagy azoknak csak egy részén is, az 1888. évi IV. törvénycikk értelmében, illetve az e részben érvényben álló külön megállapodások értelmében, a m. kir. postát szállitani köteles.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
15. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybe vétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányhoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.
Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75. 000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.
Uj épitkezések és meglévő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz, a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasut vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések - az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.
16. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépiteni vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.
Ezen kötelezettség teljesitse azonban engedélyes társaságtól csak az alább megállapitott engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.
17. § Az engedélyes részvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg-, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá a vasutrészvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.
18. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 3-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t. -czikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV-ik t. -czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számitandó egymás után következő 90 évben állapittatik meg.
Ezen 90 év leteltével a vasutvonalak és azok tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasutrészvénytársaság vagy jogutódjai a vasutvonalakat és tartozékait teljesen jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
A vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékainak függő adósságokkal vagy bárminemü kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t. -czikk 2. §-ának a) pontjában, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve egyszerre és együttesen érvényesithető s ehhez képest az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapitott 30 évi határidő ugyancsak a jelen engedélyokirat kelte napjától számitandó.
A megváltási ár meghatározására a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fennmaradó öt év átlagos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot, ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 5%-nál kevesebb semmiesetre sem lehet.
Kiköttetik azonban, hogy megváltás esetén a tőkeösszeg kiszámitásánál a czinkota-kerepesi vonalrészre vonatkozólag az ennek épitésére és üzletére 1899. évi julius hó 31-én 50,526. szám alatt kelt rendelettel kiadott engedélyokirati függelék 9. §-ában foglalt határozmányok megfelelően érvényesitendők lesznek.
Ugy a szállományi, mint a megváltási jog érényesitése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut igazgatóságához és üzletéhez tartozó épületekkel, továbbá minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azokat az épitkezéseket és ingatlanokat, a melyek nem az épitési tőke terhére szereztettek meg és a melyek a központi telekkönyvbe, mint a vasut alkatrészei, bevezetve nincsenek. Az engedélyes részvénytársaság szabad vagyonát képező ily ingatlanok megszerzésére külön engedély nem szükséges.
19. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó helyi érdekü vasutvonalakra a fenti 3. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:
a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5 §-ának a) és b) pontjai szerint bélyeg- és illetékmentesség a villamos üzemre való átalakitás befejezésétől számitott év leteltéig;
b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség a jelen engedélyokirat kelte napjától számitott 30 év tartamára és
c) a szállitási adómetesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §) a jelen engedélyokirat kelte napjától számitott 10 év tartamára.
20. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és a pályaigazitást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netalán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedély okirattal ellenkező intézkedéseket a minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
21. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy az engedélyes részvénytársaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeinek, ugyszintén a kormány által a vasutrészvénytársaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes részvénytársaság által be nem fizetett birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részvénytársaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja a nélkül, hogy ezen határozatából kifolyólag az engedélyes részvénytársaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, mint azon esetben, ha a vasut részvénytársaság a vasutvonalak üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések folytán felmerülő mindennemü károk és veszélyek iránti szavatosság, valamint az azok következtében felmerülő költségek kizárólag a vasutrészvénytársaságot terhelendik.
22. § A vasutrészvénytársaság székhelye Budapest, ügykezelési nyelve a magyar.
23. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak két koronára szabott bélyegdij alá esnek.
