A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonát képező budapest-czinkota-kerepesi, budapesti-dunaharasztii gőzüzemü vasutvonalak villamos üzemre való átalakitásának kérdése már évek óta napirenden van. A szóban levő vasutvonalak ugyanis Budapest székesfőváros és a közvetlen környéke közötti forgalmak és pedig első sorban a személyforgalom lebonyolitására lévén hivatvák, azoknak jelenlegi berendezése a közönség igényeinek, illeve a közvetitett forgalom természetének már nem felel meg. Az emlitett vastuvonalaknak villamos üzemre való berendezése utján a főváros és környéke között kétségkivül jelentékenyen jobb, gyorsabb és kényelmesebb közlekedés fog létesülni, a mely jobb közlekedés bizonyára nagy mértékben hozzá fog járulni a főváros kedvezőtlen lakásviszonyainak javitásához. A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság hálózatára vonatkozó és az 1895. évi XXI. törvénycikkel beczikkelyezett egyesitett engedélyokairat 2. §-ában már fel is jogosittatott a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság arra, hogy gőzüzemü hálózatát bármikor és pedig akár egészben, akár részben villamos üzemre felsővezetékes rendszerrel berendezhesse. Megállapittatott továbbá ugyanezen egységes engedélyokairat keretében, hogy amennyiben a társaság ezen jogával élni kivánna, az általa előterjesztendő tervek és költségvetések alapján az épitési és üzletberendezési feltételeket a kereskedelemügyi minister fogja megállapitani. A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság e törvényes rendelkezés alapján a budapest-dunaharasztii vonal budapest-erzsébetfalvai szakaszának villamos üzemre való átalakitása iránt már az 1904. évben tett előterjesztést, mely előterjesztés folytán az épitési és üzletberendezési feltételek megállapittatván, a kérdéses vonalszakasznak felsővezetékes villamos üzemre való átalakitására az engedélyt hivatali elődöm 1905. márczius hó 1-én meg is adta.
A további vonalak, nevezetesen a budapesti-dunaharasztii vonal erzsébetfalva-dunaharasztii szakaszának, továbbá a budapesti-szentendrei és a budapesti-czinkotai, valamint az ezen vonal folytatáskép utóbb a hivatali elődöm által 1899. évi julius hó 31-én 50.526 szám alatt kiadott engedélyokirati függelékkel engedélyezett czinkota-kerepesi vonalakra villamos üzemre való átalakitását a részvénytársaság utóbb szintén tervbe vette s a folyamatba tett tárgyalások során a vonatkozó épitési és üzletberendezési feltételek tekintetében a megfelelő megállapodások létre is jöttek. Miután azonban a részvénytársaság az átalakitás keresztülvitelét - a nagy költséget igénylő vállalkozás megvalósithatása czéljából - egyes oly kedvezmények engedélyezéséhez kötötte, melyeknek biztositása a törvényhozás jogkörébe tartozik, miután továbbá a szóban levő átalakitás engedélyezésével kapcsolatban a könnyebb áttekinthetőség és egyéb igazgatási könnyitések által indokolt czélszerüségi szempontokból a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokmányok egyesitése is czélba vétetett, az átalakitás engedélyezésére nézve fennebb hivatkozott törvénycikkben nyert felhatalmazással élni módomban már nem áll, s az engedély megakadását a törvényhozástól kell kieszközölnöm. Az emlitett vonalak villamos üzemre leendő átalakitásának épitési, üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeit, nemkülönben a törvényjavaslat, illetve a törvénybe czikkelyezendő egységes engedélyokirat főbb határozmányait a következőkben van szerencsém ismertetni. A villamos üzemre való átalakitás- ezuttal a budapesti helyi érdekü vasutak budapest-czinkota-kerepesi, budapesti-szentendrei és az erzsébetfalva-dunaharasztii vonalakra terjedne ki, elvben azonban felhatalmaztatnék a részvénytársaság arra is, hogy a m. kir. államvasutak és a budapesti-dunaharasztii helyi érdekü vasut Soroksár állomását, továbbá a budapesti-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutat és a m. kir. államvasutak budapesti-kőbányai vonalát összekötő vonalait, nemkülönben a budapest-kerepesi vonal Ferencz-József laktanya állomásán levő csonka vágányát is villamos üzemre átalakithassa.
Az ezuttal átalakitandó vasutvonalak vágányhossza összesen 78.2 kilométer. A vasutvonalakon járatandó villamos vonalak legnagyobb menetsebessége óránként 50 klm-ben állapittatnék meg. Az engedélyes társaság köteleztetnék vasuthálózatának összes vágányaiban a jelenlegi 20 kilogrammos sineket folyóméterenként legalább 23.6 kg. sulylyal biró sinekkel fokozatosan kicserélni s az uj vágányokban már eredetileg ily sulylyal biró Vignol-rendszerü aczélsineket alkalmazni. A sinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 5.000 kgr. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1.000 kgr. -t meg ne haladja. Az átalakitandó vonalak üzeméhez szükséges villamáramot három és pedig Czinkota, Budakalászon és Soroksáron létesitendő áramfejlesztő telep szolgáltatná. A villamos üzemre való átalakitás az erre vonatkozó engedély keltétől számitott három év alatt lenne befejezendő s a mennyiben a szóban levő három vonal átalakitása nem egyszerre történnék, első sorban a budapest-kerepesi, másodsorban az erzsébetfalva-dunaharasztii és végül harmadsorban a budapest-szentendrei vonal lesz villamos üzemre berendezendő. Megengedtetnék egyuttal, hogy a teherforgalom az összes vonalakon, a személyforgalom pedig a budapest-dunaharaszti-ráczkevei közvetlen forgalomban a villamos üzem bevezetése után is gőzüzemü mozdonyokkal bonyolittassék le. A villamos üzemre való átalakitáshoz szükséges tényleges épitési és üzletberendezési tőke 17.716,000 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 2.670,000 korona, beruházási tartaléktőke képzésére pedig 3.000,000 korona fordittatnék. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke 4 1/2%-os osztalékra jogositó egynemü részvényeknek 80%-os árfolymaon való kibocsátása utján szereztetnék be.
A részvénytársaság egész vasuti kiterjedőleg a villamos átalakitás előmozditása érdekében a következő kedvezmények biztosittatnának: a) A budapesti helyi érdekü vasutak engedélytartama az átalakitás engedélyezésének, illetve az egységes engedélyokirat életbeléptének napjától számitott 90 évben állapittatnék meg. Ezen kedvezmény megadását a villamos üzemre való átalakitáshoz szükséges nagy költség indokolja. Az engedélyező megállapitásának kérdése ugyanis szorosan összefügg a vállalati alaptőke törlesztésének lehetőségével, a jelen esetben pedig az átalakitáshoz szükséges tőke nagysága még a vállalat jövedelmezőségének nagyfoku emelkedését is feltételezve, kétségkivül megokolttá teszi a törlesztési idő lehető kiterjesztését. b) Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának a) és b) pontjaiban körülirt bélyeg- és illetékmentesség az átalakitás és átalakitott vasutvonalak üzletének megnyitásától számitott 2 év tartamára engedélyeztetnék. c) Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) kereseti és jövedelmi adó stb. alól való mentesség az átalakitás engedélyezésének napjától számitott 30 év tartamára biztosittatnék, mely kedvezmény engedélyezését szintén a nagymérvü tőkebefektetés indokolja. d) Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §-ában körülirt szállitási adómentesség ugyancsak az átalakitás engedélyezésének napjától számitott 10 év tartamára engedélyeztetnék. E kedvezmény megadása a nagymérvü befektetési tőke szükségletén felül már az okból is megokolt és méltányos, mert a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság vonalai mint helyi érdekü vasutak engedélyeztettek ugyan, ezen vonalak azonban - tekintettel arra, hogy legnagyobbrészt önálló pályatest nélkül utcza és utterületeken vezetnek s forgalmuk legnagyobb részét a személyszállitás adja, - üzemgazdasági szempontból hasonló megitélés alá esnek, mint a közuti vasutvonalak, ezek pedig az 1887. évi XIV. törvénycikk 3. szakaszának rendelkezése értelmében szállitási adóval meg nem rovatnak.
A törvénybe czikkelyezendő egységes engedélyokirat keretében a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság budapest-erzsébetfalva-dunaharasztii, budapest-czinkotai, budapest-szentendrei, valamint a m. kir. államvasuta és a helyi érdekü vasutnak Soroksár állomását összekötő vasutvonalakra nézve az 1895. évi XXI. törvénycikkbe beczikkelyezett egységes engedélyokirat, továbbá a ahhoz a czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutvonal épitésére és üzletére 1899. évi julius hó 31-én 50. 526. szám alatt kiadott engedélyokirati I függelék, a budapest-czinkotai helyi érdekü vasutvonalat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő vasutvonal összekötő vasutvonal épitésére és üzletére az 1904. évi XXVIII. törvénycikk alapján hivatali elődöm által 1904. évi szeptember hó 15-én 63,271. szám alatt kiadott engedélyokirati II. függelék és végül a budapest-erzsébetfalva-dunaharasztii vonalból kizárólag Erzsébetfalva község területére vezető helyi érdekü vasutvonal épitésére és üzletére az 1906. évi deczember hó 21-én 93,087. szám alatt kelt rendeletemmel kiadott engedélyokirati III. függelék egyesittetnék olykép azonban, hogy a fent emlitett korábbi engedélyokmányok alapján szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek az egységes engedélyokirat keretében is érvényesittetnének. Igy az egységes engedélyokirat i. szakaszában továbbra is fentartatnék az engedélyes részvénytársaságnaka budapest-czinkota helyi érdekü vasutakat a m. kir. államvasutakat budapest-kőbányai vonalszakszával összekötő vonal épitésére és üzletére kiadott engedélyokirati II. függelékben megállapitott az a kötelessége, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi minister ezen most emlitett vasutvonalat közérdekből áthelyezendőnek, átépitendőnek vagy eltávolitandónak találná, köteles lesz azt a társaság saját költségén áthelyezni, átépiteni, vagy a vágányokat e vonalon teljesen eltávolitani. Ugyanezen szakaszban felhatalmaztatnék az engedélyes részvénytársaság arra is, hogy a budapestvidéki villamos közuti vasut részvénytársaság czimleteit megszerezze és ezen közuti vasutat saját hálózatába beolvassza, kiköttetnék azonban e mellett, hogy ezen beolvasztás által a budapestvidéki villamos vasut közuti jellege egyáltalán nem érintetik s az annak épitésére és üzletére annak idején kiadott engedélyokirat, valamint a vonatkozó épitési és üzleti feltételek hatályukban továbbra is fentartatnak, minélfogva az egységes engedélyokirat határozmányai ezen közuti vasutvonalra ki nem terjednek. A budapesti helyi érdekü vasutak tényéeges épitési és üzletberebdezési tőkéje az egységes engedélyokirat 6. §-ában az egyes vonalak korábban megállapitott épitési és üzletberendezési tényleges tőkéinek, valamint a villamos üzemre való átalakitásához szükséges költségeknek egyszerü összeadása utján 29.173,520 koronában állapittatnék meg. Ugyanezen szakasz értelmében feljogosittatnék a részvénytársaság arra is, hogy a vonalainak villamos üzemre való átalakitásához szükséges 17.716,000 korona tényleges tőkének, valamint a budapestvidéki közuti vasut részvénytársaság czimleteinek megvételéhez szükséges 2.448,000 korona költségnek beszerzése czéljából egynemü részvényeket bocsáthasson ki s e végből alapszabályainak megfelelő módositása mellett társasági alaptőkéjét felemelhesse.
Az egységes engedélyokirat 18. §-ában a korábbi engedélyokirati határozmányok megfelelően kimondatnék, hogy az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-a b) és c) pontjaiban megjelölt állami megváltási jog a budapesti helyi érdekü vasutak hálózatára nézve egyszerre és együttesen érvényesithető s hogy az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapitott 30 évi határidő az egységes engedélyokirat érvénybe léptének napjától számitandó. Ugyancsak e szakaszban kiköttetnék továbbá, hogy a czinkota-kerepesi vonalrész épitésére és üzletére annak idején kiadott engedélyokirati I. függeléknek az ezen vonal megváltási árát illető különleges intézkedései érvényükben továbbra is fentartatnak. Egyebekben az egységes engedélyokirat határozmányai teljesen azonosak az eredeti engedélyokiratba és annak függelékeibe annak idején felvett szabványos határozmányokkal. (809. sz. képviselőházi irom.)
