A magyar kir. államvasutak budapest-váczi és budapest-gödöllői vonalszakaszai között elterülő halmos vidéknak egyrészt Budapest székesfővárossal, ásrészt Váczczal és Gödöllővel való közvetlen összköttetését czélzó helyi érdekü vasut létesitésére e vidéknek legnagyobbrészt gyümölcs- és szőlő termeléssel foglalkozó lakossága már egy évtizednél hosszabb idő óta törekszik. A helyi érdekeltség köréből kiindult eme törekvés alapján a kivánt vasuti összeköttetés megvalósitása érdekében már huzamosabb idő óta folynak tárgyalások. E tárgyalások eredménye a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat, melyet van szerencsém a tisztelt képviselőház elé terjeszteni. E villamos vasuti tervezet megvalósitását a szorosan vett helyi érdekek kielégitését kivül még más igen jelentős szempontok is indokolttá teszik. Nevezetesen első sorban és különösen Budapest székesfőváros lakosságának érdekeit érinti a tervezett helyi érdekü vasut megépitése, a mennyiben e vasut a székesfőváros és a közel környéken fekvő falvak között a legmodernebb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést létesitvén, kétségkivül alkalmas és hathatós eszközül fogna szolgálni a székesfővárosban uralkodó közismert kedvezőtlen lakásviszonyok javitásának előmozditására. lehetővé tévén, hogy a foglalkozásulnál fogva a fővároshoz kötött egyének a vidéken lakhassanak. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi tervezet szerint a létesitendő vasut egyelőre csak a magyar kir. államvasutak Rákospalota-Ujpest állomásához csatlakoznék, a czélzat azonban az, hogy a magyar kir. államvasutak nevezett állomásáig máris megépitett és forgalomban levő fpvárosi közuti villamos vasutak egyikének összeköttetésével és annak igénybevételével utóbb a helyi érdekü vasut villamos kocsijai közvetlenül a főváros területére és a központi vásárcsarnokba bevezettessenek, a mely megoldás iránt a tárgyalások már folyamatban is vannak.
Jelentős mérvben közremüködik továbbá a szóban levő helyi érdekü vasut a székesfőváros olcsóbb élelmezése kérdésének kedvező megoldásánál is, számos oly községet hozván a fővárossal közvetlen vasuti összeköttetésbe, a melynek lakói már ma is konyhakertészettel foglalkoznak, ermékeiket azonban megfelelő közlekedési eszköz hiányában csak nehézséggel és költséges kocsifuvarral tudják a fővárosba szállitani. Ez a termelés a vasuti szállitás lehetővé tétele esetén bizonyára fokozódni fog s a szállitási költségek apadásával természetszerüen a termékek árának olcsóbbodására is fog vezetni. Közgazdasági jelentőséget a tervezett helyi érdekü vasutnak az a körülmény kölcsönöz, hogy általa a Gödöllő és Vácz közötti vidéken elterülő nagykiterjedésü ma is virágzó szöllőtelepek termékeinek a piaczra való szállitása rendkivüli mérvben megkönnyittetnék és ez uton e müvelési ág belterjesebbé tétele és kiterjesztése lehetővé tétetnék. Módot nyujtana továbbá a helyi érdekü vasut kiépitése arra is, hogy a vonal által érintett vidéken a villamos áram rendelkezésre állván, ipari és gyártelepek létesüljenek, s a már létezők fejlesztessenek. Végül nem csekély fontossággal bir ennek a vasutnak a létesitése a magyar vasutakkal s ezek közöt első sorban a m. kir. államvasutakkal szemben közforgalmi tekintetekből támasztható igények szempontjából.
A szóban forgó helyi érdekü vasut ugyanis mint első kisérlet fog szerepelni a m. kir. álamvasutak üzemében a villamos vontatás terén. A technika mai haladása mellett ennek a kérdésnek gyakorlati megoldása elől a külföld példájára a m. kir. államvasutak sem térhetnek ki és az országra csak anyagi előnyökkel jár, hogy ezen kisérlet tetemes befektetési költségei magánvállalkozás utján voltak biztosithatók, s ekként az állam pénzerejének sulyosabb megterhelése, mel különben a fontos közforgalmi érdek mellett még szintén számitásba vehető lett volna - mégis elkerülhető lesz. A szóban levő vasuti összeköttetés létesitésével - egyes korábbi eredménytelen kisérletek után - az 1900. évben Blaskovich Elemér nézsai földbirtokos kezdett foglalkozni, a ki a részére megadott előmunkálati engedély alapján az akkor még tervezés alatt álló ipolyvölgyi helyi érdekü vasut Rétság állomásából kiágazólag Felsőpetény, Alsópetény, Nézsa, Csővár, Alsópencz, Rád, Duka, Váczhartyán, Váczrátót, Őrszentmiklós, Veresegyház és Fóth községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota-Ujpest állomásáig és esetleg Dukától a m. kir. államvasutak Vácz állomásáig vezetendő helyi érdekü gőzmozdonyu vasut megépitését vette czélba, és a rákospalota-ujpest-dukai vonalrésznek müszaki müveleteit el is készitette, mely müvelet alapján e vonal közigazgatási bejáratása 1901. évi szeptember hó 12-én és a következő napokon megtartatott. A szóban forgó vasutvonal ügye ezután az 1903-ik évben uj stádiuba került. Hajós Menyhért földbirtokos ugyanis ebben az évben egy villamos üzemü helyi érdekü vasut tervezésére kért és kapott előmunkálati engedélyt, mely villamos vasut a Blaskovich Elemér földbirtokos által tervezett vasut Veresegyház állomásának Gödőllővel leendő és összeköttetését czélozta. A két előmunkálati engedélyes felismerve vasutvonalaik érdekközösségét, nevezetesen azt, hogy mindkét vonal létalapja és végczélja a székesfővárosba irányuló személy- és áruforgalom közvetitése, s felismerve azt is, hogy e forgalom igényei annak különleges természetéhez képest csak gyors és sürü vonatközlekedéssel elégithetők ki, a két vasuttervezetnek egységesen és egy vállalat keretében akkép leendő megépitésére egyesült, hogy a Blaskovich Elemér által eredetileg gőzüzemre terveztett vonal is villamos üzemre legyen berendezve. Az ekként létrejött palota-ujpest-veresegyház-váczi és veresegyház-gödőllői helyi érdekü villamos vasuti tervezetekre nézve uj közigazgatási bejárás megtartása vált szükségessé, a mely bejárás 1904. évi május hó 2-án és a következő napokon tartatott meg. A közigazgatási bejáratáson a vonalak vezetésére és irányára, valamint az eszközlendő épitkezésekre nézve általában megfelelő megállapodások jövén létre, előmunkálati engedélyesek a helyi érdekü vasut részletes költségelőirányzatát is elkészitették és ez alapon a helyi érdekü vasut engedélyezési tárgyalása 1904. év deczember hó 20-án szintén megtartatott. Ez alkalommal, valamint a későbbi iratváltások során a helyi érdekü vasut épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei megállapittattak. Blaskovich Elemér földbirtokos azonban - a kire időközben Hajós Menyhért saját jogait és kötelezettségeit is átruházta, a megállapitott feltételek mellett a helyi érdekü vasut létesitését biztositani nem lévén képes, vele a tárgyalások az 1906. év végével megszakittattak.
E tervezet meghiusulta folytán a h. é. vasut létesitésére a vasutmenti összes községek megbizottaiból alakult érdekeltség vállalkozott és pedig ugyancsak a Blaskovich-féle tervezés alapján. Az érdekeltség Gosztonyi Tibor cs. ki. kamarás földbirtokost bizta meg képviseletével, a kivel a helyi érdekü vasut létesitésére vonatkozó tárgyalások aban a stádiumban vétettek fel, a melyben a korábbi tervezővel megszakadtak. Miután azonban az utóbb nevezett előmunkálati engedélyes a helyi érdekü vasut engedélyezési feltételeinek módositását kivánta s miután a helyi érdekü vasut előirányzott tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje is - az anyagárakat és munkabéreknek időközben beállott nagymérvü emelkedésére való tekintettel ujabb megállapitást igényelt - az engedélyt kérő által a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasutról készitett uj részletes költségvetés alapján 1907. évi julius hó 8-án, majd ugyanezen év november hó 12-én ujabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Ezen tárgyalás valamint az azt követő iratváltások során végre sikerült oly megállapodásokat létesiteni, melyeket a vonalmenti érdekeltség, majd annak jogutódja is a „Villamos Vállalatok Részvénytársasága” budapesti czég elfogadott s a 450,000 K. engedélyezési biztositék letétele mellett a szóban levő helyi érdekü vasut megépitésére és üzletbentartására feltétlen kötelezettséget vállalt.
A kérdéses helyi érdekü vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeit a következőkben van szerencsém ismertetni. A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekü vasut a m. kir. államvasutak Vácz állomásából kiágazólag Sződ, Váczrátót, Váczhartyán, Váczbottyán, Őrszentmiklós, Veresegyház, Dunakeszi és Fóth községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota-Ujpest állomásáig, valamint ezen vonal Veresegyház állomásától a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő vonalakból állana. A jelző fő- és szárnyvonalból álló egész vasut hossza 49.7 kilométer. A pálya szabványos nyomtávval épittetnék és villamos üzemre rendeztetnék be olykép, hogy a pályán a vonatok óránkint 50 kilométer, az esetleg mozdonynyal vontatandó vonatok pedig 40 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A helyi érdekü vasutnak villamos üzemre való berendezését a vasuton lebonyolitandó forgalom jellege teszi szükségessé. A tervezett vasut személyforgalma ugyanis egyfelől az érdekelt községeknek a székesfővárossal való sürü érintkezésénél fogva, másfelől a nyaralásra, sőt állandó tartózkodásra is e vidékre törekvő fővárosi lakosságra való tekintettel, ugy pénzügyi, mint közforgalmi érdekből egyenesen azt követeli, hogy sürün közlekedő vonatokkal, illetve motorkocsikkal szolgáltassék ki. Ezt a követelményt pedig csak a villamos vontatás képes kielégiteni. E mellett megfelelő vizvételi berendezések utján gondoskodás történnék arról is, hogy e vasuton, a mennyiben ezt a m. kir. államvasutak érdekei megkivánnák, gőzüzemü vonatok is járhassanak, mely körülmény a tömegforgalom gazdaságos lebonyolitása szempontjából bir fontossággal. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15 o/oo-ben állapittatnék meg. A nyilt pályán 300 méternél kisebb sugaru kanyarulatok létesitése meg nem engedtetnék. A folyóméterenként legalább 23.6 kilogramm sulylyal biró aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett sürün rakott talpfákon helyeztetnének el, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a következő állonások és megállóhelyek létesittetnének:
a) a vácz-veresegyház-rákospalota-ujpesti vonalon: 1. Csörög állomás 250 m. hosszban. 2. Váczrátót megállóhely 70 m. 3. Váczhartyán állomás 300 m. 4. Őrszentmiklós-Váczbottyán állomás 250 m. 5. Vicziántelep megállóhely 70 m. 6. Veresegyház elágazási és vizállomás 430 m. 7. Csomád rakodó megállóhely 200 m. 8. Fóth állomás 300.9. Alagi major állomás 250 m. hosszban; b) a veresegyház-gödöllői vonalon: 1. Veresegyház elágazási és vizállomás 430 m. hosszban. 2. Szada állomás 250 m. 3. Öreghegy megállóhely 70 m. hosszban. Ezen felül a m. kir. államvasutak Vácz, Rákospalota-Ujpest és Gödöllő állomásai a helyi érdekü vasut csatlakozsa folytán - az engedélyes költségén - megfelelően átalakittathatnának, illetve kibővittethetnének.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 9.000,000 koronában vagyis pályakilométerenként 181,086 koronában állapittatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 1.350,000 korona forgittatnék, tartalékalap képzésére pedig 140,000 korona hasittatnék ki. A kilométerenkénti költségek aránylag magas voltát az anyagáraknak és munkabéreknek közismert nagymérvü emelkedésén kivül - a következő körülmények indokolják. A pálya tulnyomó részben dombos vidéken vezet, minek folytán jelentékeny költséget igénylő nagymérvü földmunka válik szükségessé. Igen nagy mértékben emelik továbbá a tőkét a kisajátitásokra szükséges költségek, a melyek magassága azon körülményre vezethető vissza, hogy a vonal intenziv - ugyszólván mindenütt kerti és szőllőmüvelés alatt álló területeken, sőt Rákospalota-Ujpest és Gödöllő környékén részben már beépitett és parczellázott belterületeken vunol végig. E területek értéke igen jelentékeny s igy azoknak a vasut czéljaira való megszerzése tetemes költséget igényel. Felette nagy összeget képviselnek továbbá a helyi érdekü vasut villamos berendezésének és különleges forgalmi eszközeinek költségei; és végül jelentékenyen megdrágitja a vasut létesitését az a körülmény is, hogy annak aránylag rövid vonalát három csatlakozó állomás átalakitásának és kibővitésének igen magas költségei is terhelik. A 9.000,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke fedezése czéljából annak 35%-a, vagyis 3.150,000 korona erejéig törzsrészvények, 65%-a vagyis 5.850,000 korona erejéig pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximalis osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki.
A 3.150,000 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére - a tervező bejelentése szerint - az eddigilé következő érdekeltségi hozzájárulások bizosittattak: A földmivelésügyi m. ki. ministerium részéről 10,000 K. A tanulmányi és vallás alap 10,000 K. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 150,000 K. Vácz r. t. város 50,000 K. Gödöllő község 20,000 K. Veresegyház 10,000 K. Szada község 10,000 K. Nyireshegy község 10,000 K. Bottyán község 2,000 K. Váczhartyán község 20,000 K. Fóth község 10,000 K, Zundtelep község 20,000 K. Magánosok 500,000 K. Összesen 822,000 K.
Az 1888. évi IV. t. -czikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) a m. kir. postának a helyi érdekü vasuton az engedély egész időtartama alatt ingyen való szállitása fejében, a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 23,000 korona általány 460,000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át fizetendő 45,000 korona évjáradék 900,000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb összegekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 5.11, illetve 10%-át tennék és igy az 1888. évi IV. t. -czikkben megszabott 10-10%-os maximumon alul maradnának.
A fentiek szerint biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 2.182,000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezeténél 3.150,000-2.182.000=968,000 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezéséről az engedélytkérő további hozzájárulások gyüjtése utján és sajátjából gondoskodni tartozik. A helyi érdekü vasut üzletét a bruttó szállitási bevételek 55%-ért a magyar kir. államvasutak igazgatósága kezelné oly módon, hogy az üzemhez szükséges villamos áramot a vasut engedélyének egész tartamára az engedélyes „Villamos vállalatok részvénytársasága” czég biztositaná. A szolgáltatandó áram egységára tekintetében - a meg egyelőre kilowatt óránként 14 fillérben állapittatnék meg - kiköttetnék, hogy az 10 évenként revisió alá fog vétetni és az áram termelési költségeit alkotó anyag-áraknak és munkabéreknek a revisió idejében fennálló mérve és mértéke alapján 10 évről 10 évre ujból fog meghatároztatni. Abból a czélból, hogy a vasutnak az államra való háramlása idejére az állam necsak a vasutnak, hanem az annak üzeméhez szükséges villamos áram előállitási berendezéseinek is tulajdonába jusson, arra is köteleztetnék az engedélyes, illetve jogutódja, hogy a helyi érdekü vasut üzleti feleslegeiből évenként egy e czélból alkotandó külön tartalékalapba készpénzben oly összeget helyezzen el, hogy a vasut engedélyének lejártával bekövetkező állami háramlás alapján ezen tartalékalapban 1.100,000 korona összeg álljon az állam rendelkezésére. A m. kir. államvasutaknak azzal a kötelezettséggel szemben, hogy a helyi érdekü vasuton 50,000 tonna átmenő forgalmat (beleértve az önkezelési küldeményeket is) átszállitani tartoznak, biztosittatnék az a jog, hogy az átmeneti forgalomban 100 kilogrammonként 5 fillér pályahasználati dij ellenében a vasutat szabadon felhasználhassák, biztosittanék továbbá az a jog is, hogy a m. kir. álamvasutak önkezelési szállitmányaikat is a szükséghez képest e vonalon szállithassák és pedig a mennyiben az átmeneti forgalom az 50,000 tonnát meghaladná, ezen önkezelési szállitmányok után csak azon önköltségi dijtételekt fizessék, a melyek hasonló szállitmányok után a többi helyi érdekü vasutak részére biztositvák. Az engedélyezés további feltételei általában megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben rendszerint kikötni szokott feltételekkel.
