1. § A déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság baja-zombor-ujvidéki és hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut vonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitésére vonatkozólag előterjesztett egységes engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
Az 1. § értelmében beczikkelyezett egységes engedélyokirat szövege a következő:
A déldunavidéki helyi érdekü vasutak egyesitett engedélyokirata
A baja-zombor-ujvidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság és a hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut részvénytársaság társasági külön állásuk megszüntetésével déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság elnevezés alatt egy társasággá egyesülvén, ezen részvénytársaság azon kérelmét terjesztette elő, hogy a tulajdonában egyesült baja-zombor-ujvidéki és hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag részére egységes engedélyokirat adassék ki.
Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a baja-zombor-ujvidéki helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1894. évi XXII. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1894. évi julius hó 21-én 51,993. szám alatt kiadott engedélyokirat, valamint a hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut épitésére és üzletére az 1895. évi LIII. törvénycikk 1. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar kir. minister által 1896. évi január hó 2-án 92,976/1895. szám alatt kiadott engedélyokirat ezennel hatályon kivül helyeztetnek és a déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság részére a következő egységes engedélyokirat adatik ki:
1. § Ezen Engedélyokirat erejénél fogva a déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság, mint a baja-zombor-ujvidéki és a hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut részvénytársaságok jogutódja, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvasutak Baja állomásától Zomboron át Ujvidékig, továbbá a m. kir. államvasutak Kishegyes-Bácsfeketehegy állomásából kiágazólag Szépliget állomáson át Palánkáig vezető már megépült vasutvonalakat, mint egységes helyi érdekü vasutat az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzemben tartsa.
2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében és az engedélyes részvénytársaság jogelődeire nézve érvényben állott mértékben és terjedelemben továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá - mint engedélyesre - kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1907. évi LIV. törvénycikk alapján a ministerium által 1907. évi deczember hó 31-én 6,125. ME szám alatt kiadott vasutüzleti rendtartáshoz;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmények, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvénycikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 1894. évi julius hó 21-én 51,993. és 1896. évi január hó 2-án 92,976/895. számok alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében - már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, - kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, épugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.
4. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
5. § A m. kir. államvasutak Baja, Zombor, Ujvidék és Kishegyes-Bácsfeketehegy állomásaihoz való csatlakozás, valamint ezen állomások közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
6. § Az egyesitett vasutvonalak tényleges és üzletberendezési tőkéje 11. 980. 000 K azaz tizenegymilliókilenczszáznyolczvanezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 884,700 koronát, tartalékalap képzésére pedig 190,000 koronát forditott.
A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át az engedélyes részvénytársaság - mint jogutód - tulajdonába, a melyben az egyesüléskor jogszerüen fennáll.
A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 18. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
7. § Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, mótorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), sineket és egyéb az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. tc. 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni.
E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
8. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat kiegészitő részét képezi.
9. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangu vasutakon basználatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér dijtétel szedhető be.
b) Uti poggyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint 0. 80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti poggyásznál szabad suly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijára nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru osztályban 1. 80 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1. 20 fillér és a terjedelmes áruk után 2. 40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 1 filler dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál - maximális viteldij gyanánt - a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijszabásokat megfelelően leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.
Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát a társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át, és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyes társaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye, mely pályahasználati dij engedélyes társaság meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapittatni;
5. hogy - a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.
10. § Az első § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik, vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
11. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetén joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
12. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fenntartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
13. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
14. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar kir. minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.
A postaszállitás feltételeit - az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
15. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő és villamosjelző-berendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határományaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.
Engedélyes társaság a vasutvonal irányát, - az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1:75,000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.
Uj épitkezések és meglévő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett - a vonatkozó táborkari térkép kapcsán - külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos-berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis a vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositást megadni.
16. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnak, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1964. évi deczember hó 28-ig követelhető.
17. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát - a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemü - a felügyeleti hatóságok által kivánt - statisztikai adatot beszolgáltatni.
18. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a pénzügyi magyar kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
19. § A jelen engedély tartama - a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával - 1894. évi deczember hó 28-án éjféli 12 órakor jár le.
Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1924. évi deczember hó 28-ika állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamosjelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlévő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
20. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:
a) az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. § értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után;
b) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1924. évi deczember hó 31-ig terjedő időtartamra.
21. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fenntartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy - a forgalom növekedéséhez képest - engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazitást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben résztvenni, - nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
22. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtatni.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.
23. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak két koronára szabott bélyegdij alá esnek.
