1. § Az arányositandó közös birtok, ha annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönitendő.
Ezenkivül az arányositandó közös birtokból illetményének természetben elkülönitését - az érdemleges tárgyalás rendjén - kivánhatja:
1. a szántóföldekből, rétekből, kaszálókból, nádasokból minden részes fél illetményeinek nagyságára való tekintet nélkül feltétlenül;
2. erdőkből, legelőkből és havasokból:
a) a volt földesur saját illetményére, valamint volt urbéresei összilletményére nézve az illetmények nagyságára való tekintet nélkül feltétlenül;
b) mindaz a többi részes fél saját egyéni illetményére nézve, a kinek a kihasitandó illetménye a száz kataszteri holdat meghaladja.
A természetben elkülönitett egyéni birtokrészek szabad tulajdonná lesznek. A közösen maradó területek használata a megállapitott arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket.
A jelen törvény hatályba lépte után, vagy ezt megelőzőleg ugyan, de az arányositás megengedhetősége tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő időben élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok után, vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek természetben való elkülönitése csak abban az esetben rendelhető el, ha azok után illetményeik elkülönitését a volt tulajdonosok a jelen törvény értelmében egyénenként is igényelhették volna.
A közösen maradt erdőkből, legelőkből és havasokból a már befejezett arányositási eljárás után, habár az a részesedési arány megállapitására korlátozottan történt is, továbbá az 1871:LIII. tc. 32. §-a tekintetbe vételével elkülönitett erdőkből egyéni illetmények elkülönitésének sem birtokrendezési, sem polgári peres eljárás utján helye nincsen, azok részére sem, a kik azt az érdemleges tárgyalás során jogszerüen kérelmezhették volna.
A földmivelésügyi minister indokolt esetekben megengedheti, hogy a közösben maradó erdők oly részletei, a melyek fekvésüknél és talajuk minőségénél fogva állandó legeltetésre alkalmasak és a közös birtokosok legelőszükségletének kielégitésére szükségesek, a közösen maradó legelőhöz vagy havashoz (havasi legelőhöz) és viszont a közösben maradó legelő vagy havas (havasi legelő) oly részletei, a melyek a talaj termőerejének veszélyeztetése nélkül legeltetésre tovább nem használhatók, a közösben maradó erdőhöz csatoltassanak. A faállományért befolyó pénz ilyen esetben elsősorban a legelővé való átalakitással és a közös legelő okszerü berendezésével és jókarban tartásával járó költségek fedezésére forditandó.
2. § Az 1894:XII. tc. 12. §-a értelmében az osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányositás vagy az urbéri elkülönités folyama alatti, vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871:LIII. tc. 42. § második és harmadik bekezdésében megállapitott előfeltételei is megmaradnak.
A közlegelő a tagositás során más alkalmas és megfelelő becsértékü területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés, vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik és ha ahhoz a földmivelésügyi minister beleegyezését adja.
A kicseréléssel járó költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető és ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakitása szükséges, az átalakitás költségei a tagositó érdekeltséget terhelik.
Azokban a községekben, a melyekben az általános tagositás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégiti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell kihasitani, illetve kiegésziteni. A kihasitás vagy kiegészités szükségét, ugyszintén az összterületből e czélra kihasitandó terület nagyságát és helyét, gazdasági szakbizottságának javaslata alapján, a földmivelésügyi minister állapitja meg.
A tagositás alá kerülő birtokokból a közlegelő czéljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, és az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát, a melynek használata legelőszabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy elsősorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe.
A közlegelő megállapitható területe a tagositás alá kerülő birtokok területének öt százalékát meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb százalékban egyhangulag meg nem állapodott.
3. § Az 1. § szabályait kell alkalmazni az ennek a törvénynek hatályba léptekor folyamatban levő arányositási és arányositással kapcsolatos tagositási ügyekben is.
Ha azonban a természetben való elkülönitésre igényt tartó részes fél illetménye e törvény hatályba lépte előtt jogerős birói határozattal megállapittatott, elkülönitendőnek mondatott ki és természetben is jogerősen elhelyeztetett, az ekként eldöntött kérdés a jelen törvény vonatkozó szabályai alá nem vonható.
A 2. § szabályait azokban a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, a melyekben a megengedhetőségnek kérdése még jogerős határozattal eldöntve nincsen.
4. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy addig is, a mig ez iránt külön törvény intézkedik, a birtokrendezési, különösen az urbéri elkülönitési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárást, továbbá az ebben az eljárásban alkalmazható földmérők és segédeik minősitését és a reájuk vonatkozó fegyelmi szabályokat, valamint az egyöntetü müszaki eljárásnak részleteit az 1880:XLV., 1892:XXIV. és 1908:VII. tc. vonatkozó intézkedéseivel lehetőleg összhangban rendeleti uton szabályozza, és ebbeli rendeleteit a szükséghez képest kiegészithesse és módosithassa.
5. § Az 1836:VI., az 1836:X., az 1836:XII., az 184O:VII., az 1840:XXX., az 1840:XXXI. és az 1871:LIII. tc. -nek azok a rendelkezései, a melyek a jelen törvénynyel ellenkeznek, hatályukat vesztik.
Mihelyst az igazságügyministernek a 4. §-ban nyert fölhatalmazás alapján kiadott rendeletei életbelépnek, az előbbi bekezdésben fölsorolt törvénynek a kibocsátandó rendeletekkel ellenkező szabályai is hatályukat vesztik.
6. § A jelen törvény alapján inditandó birtokberendezési és felosztási eljárás bélyeg- és illetékmentes. A birtokberendezési ügyekben korábbi törvényekkel biztositott bélyeg- és illetékmentesség érintetlenül marad.
7. § A jelen törvény hatálya nem terjed ki az ország erdélyi részeire, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területére, valamint Fiume városára és kerületére sem.
8. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és annak végrehajtásával az igazságügyi, belügyi, pénzügyi és földmivelésügyi ministerek bizatnak meg; valamint felhatalmaztatnak, hogy az e tárgyban kiadott rendeleteiket szükség esetén módosithassák és kiegészithessék.
