1. § Országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézet állittatik fel.
Az intézet székhelye Budapest.
2. § Az intézetnek az ügyvédi kamarák ügyvédi lajstromába felvett minden ügyvéd törvénynél fogva tagja.
Az intézeti tagság az ügyvédi lajstromba történt jogerős felvétellel kezdődik és az ügyvédi kamarai tagság megszünésével végződik.
3. § A tagok az intézet javára évi járulékok fizetésére vannak kötelezve.
Az évi járulék hatvan koronánál kisebb és százhusz koronánál nagyobb nem lehet.
4. § Az intézeti járulékokat az intézeti tagoktól az ügyvédi kamarák szedik be.
A kamarák kötelesek a tagjaikra eső évi járulékokat az intézetnek minden naptári év végéig az intézet székhelyén beszolgáltatni.
A tagjaira eső évi járulékok beszolgáltatásáért az intézettel szemben a kamara egyenes adósként felelős, tekintet nélkül arra, hogy a járulékokat a tagoktól beszedte-e vagy sem.
A kellő időben be nem szolgáltatott járulékok után a kamara az intézetnek 5% késedelmi kamatot fizet.
5. § Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat.
A végrehajtásra a közjegyzői okirat alapján elrendelhető végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. § Az ügyvédi kamara közgyülése a választmány javaslatára a kamarának fizetni nem tudó tagját évről-évre különös méltánylást érdemlő okból az intézeti járulék fizetése alól egészben vagy részben felmentheti.
A kamara a felmentett tag intézeti járulékáért az intézettel szemben felelős marad. (4. §)
7. § Az ügyvédi kamara választmánya azt az intézeti tagot, a ki intézeti járulékát az esedékesség napjától számitott két éven belül az ellene foganatositott végrehajtás daczára le nem fizeti, ha a fizetés alól fel nem mentették, az ügyvédi lajstromból törölni köteles.
A törlés tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye a kir. Curia ügyvédi tanácsához.
Ha az intézeti tag a törlés jogerőre emelkedése előtt intézeti járulékát, a késedelmi kamatot és a felmerült költséget lefizeti, a kamara választmánya a törlés iránt folyó eljárást megszünteti.
8. § Az ügyvédi lajstromból az előbbi § alapján törölt tag ugyanazon vagy más kamarának ügyvédi lajstromába csak abban az esetben vehető fel, ha a törlés jogerőre emelkedéséig felmerült összes hátralékát lefizeti. Az intézeti tagság az uj felvétellel kezdődik.
E § rendelkezéseit kell alkalmazni arra a volt intézeti tagra is, a kinek ügyvédi kamarai tagsága birósági határozat vagy lemondás következtében szünt meg. Ha azonban a lemondása következtében törölt tag a lemondását követő időt közhivatalnoki minőségben töltötte és e minőségének megszünése után hat hónapon belül az ügyvédi lajstromba ismét felvétetvén, a korábbi lemondása és ujabb felvétele közt eltelt időre az intézeti járulékokat minden egyes járulék esedékességétől számitott ötszázalékos kamattal együtt az intézetnek lefizeti: ebben az esetben intézeti tagságának a lemondást megelőző idejét ujabb tagságának idejéhez hozzá kell számitani, föltéve, hogy közhivatalnoki minőségben eltöltött szolgálata után ellátási igénye nincsen.
9. § Minden évben közgyülést kell tartani.
Az intézet tisztviselői a közgyülésnek hivataluknál fogva tagjai.
A közgyülés többi tagjait az ügyvédi kamarák közgyülései három évre választják.
Mindegyik kamara legalább egy tagot választ; a mely kamarának hetvenötnél több tagja van, minden hetvenöt tag után egy-egy tagot és a kamara tagjainak ezen felül fennmaradó része után további egy tagot választ.
Husz közgyülési tag a tárgy megjelölésével bármikor kivánhatja a közgyülés egybehivását. Ugyanez a jog illeti az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és bármelyik ügyvédi kamara közgyülését.
A közgyülés hatáskörébe tartoznak különösen:
1. az alapszabályok megalkotása és megváltoztatása;
2. az intézet tisztviselőinek és az igazgatóság többi tagjainak, valamint a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása;
3. határozathozatal az évi számadások jóváhagyásának kérdésében, valamint az igazgatóság részére való felmentmény megadása vagy megtagadása tárgyában;
4. az évi költségvetés, az évi mérleg és minden ötödik évben a mathematikai mérleg megállapitása.
A közgyülés határozatképességéhez harmincz tag jelenléte szükséges.
A 3. pont alatt emlitett határozatra vonatkozó szavazásban az igazgatóság tagjai részt nem vehetnek.
10. § Az igazgatóság tiz rendes tagból, négy póttagból és az intézet tisztviselőiből áll.
Az igazgatóság rendes tagjait és póttagjait a közgyülés viszonylagos szótöbbséggel három évre választja.
Mind a rendes tagok, mind a póttagok felerészben a közgyülés tagjai, felerészben az intézetnek más tagjai közül választandók akként, hogy mind a rendes tagok, mind a póttagok felerésze a budapesti kamara, felerésze a vidéki kamarák tagjaiból álljon.
Az igazgatóság hatáskörét az alapszabályok állapitják meg. (18. §)
11. § A felügyelő-bizottság öt rendes tagból és két póttagból áll.
A felügyelő-bizottság tagjait a közgyülés viszonylagos szótöbbséggel három évre választja.
A felügyelő-bizottság tagjait az intézetnek oly tagjai közül kell választani, a kik nem tagjai a közgyülésnek vagy az igazgatóságnak.
A felügyelő-bizottság hatáskörébe tartoznak különösen:
1. az igazgatóság müködésének ellenőrzése;
2. az évi számadások, az évi mérleg, valamint a mathematikai mérleg megvizsgálása és ezek tárgyában javaslattétel a közgyüléshez;
3. a javaslattétel a közgyüléshez az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában.
12. § Az intézet tisztviselői: az intézet elnöke, helyettes elnöke, titkára, ügyésze, pénztárosa és ellenőre.
Az intézet tisztviselőit a közgyülés az intézet tagjai közül viszonylagos szótöbbséggel az alapszabályokban meghatározott időre választja.
Az intézet elnöke hivja össze a közgyülést és az igazgatóság üléseit, vezeti ezeknek tárgyalásait, szavazategyenlőség esetében dönt, gondoskodik határozataiknak végrehajtásáról és képviseli az intézetet hatóságokkal, valamint harmadik személyekkel szemben.
Az elnököt akadályoztatása esetében az intézet helyettes-elnöke s ha ez is akadályozva volna, az igazgatóság tagjai helyettesitik a magasabb életkor által meghatározott sorrendben.
A titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr hatáskörét az alapszabályok állapitják meg.
13. § Az intézettől ellátás csak a jelen törvényben meghatározott személyeknek jár.
14. § Az intézeti tagot a megállapitandó mathematikai táblázatban (9. § 4. pontja, 26. § 2. pontja) meghatározott mértékben ellátás illeti, ha:
1. az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölték, vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették, és
2. a törlés vagy felfüggesztés iránt inditott eljárás folyamatba tételéig legalább tiz éven át szakadatlanul tagja volt az intézetnek.
Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tag törölhető vagy függeszthető fel, a ki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen.
A törlést csak az intézeti tag kérheti.
Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár.
15. § Az intézeti tag özvegyét a megállapitandó mathematikai táblázatban meghatározott mértékben ellátás illeti, ha:
1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az intézetnek, és
2. házasságuk a férj intézeti tagsága alatt legalább két évig tartott s a férj halálakor közös háztartásban éltek.
Azt a nőt, kinek házasságát érvénytelenné nyilvánitották vagy felbontották, vagy a kit ágytól és asztaltól elválasztottak, vagy a ki a férj halálakor vele közös háztartásban nem élt, szintén megilleti az előbbi bekezdésben meghatározott összegü ellátás, ha az 1. pontban megszabott előfeltétel fennforog és házasságuk az elhalt intézeti tag tagsága alatt és halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s az elhalt intézeti tag a nő eltartására törvénynél fogva köteles volt.
A jogosult a neki járó ellátásban az intézeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit részesiteni köteles.
Ha a jogosult ujra férjhez megy, az ellátási igény reá nézve megszünik.
16. § Az elhalt intézeti tag törvényes (törvényesitett) gyermekét az előbbi §-ban biztositott ellátásnak megfelelő összegü ellátás illeti, ha:
1. az intézeti tag után az előbbi § szerint ellátásra jogosult nem maradt, vagy a jogosult ujra férjhez ment, az ellátási igényéről lemondott avagy meghalt, és
2. az elhalt atya a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az intézetnek.
Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit együttvéve illeti.
A gyermeknek az ellátás tizennyolczadik életéve betöltéséig jár. Teljes koruvá lett gyermeket ellátás nem illeti.
A gyermeknek az ellátási összeg akkor is egészében jár, ha a többi gyermek ellátási igénye megszünt.
17. § A 15. vagy 16. § szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is, ha az intézeti tag halálakor az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölve volt, tekintet nélkül arra, hogy ő maga ellátást élvezett-e vagy sem.
Az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt történt törlést közvetlenül megelőző két éven belül kötött házasság a 15. § második bekezdésében emlitett nőt nem jogositja az eljárásra, valamint nincs jogositva az ellátásra az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt történt törlés után kötött házasságból származó gyermek sem.
18. § Ha az intézeti tag után több nő vagy különböző házasságokból származó gyermekek vannak az ellátásra jogositva, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult nő gondozása alatt vannak a gyermekek és nem ő tartja ezeket (15. § utolsóelőtti bekezdése): a fennforgó eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az intézet igazgatósága határoz a felől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassék meg.
19. § Az ellátási összeget levonás nélkül negyedévi előleges részletekben kell kiszolgáltatni.
Az ellátási összeget a multra nézve csak attól az időponttól lehet követelni, amelyben az ellátási igény az intézetnél bejelentetett.
Az ellátási igény végrehajtás tárgyául nem szolgálhat.
20. § Ha az intézeti tag tagsága kezdetén az intézettel szemben irásban kijelenti, hogy az ellátásról saját személyére nézve lemond s az csakis özvegye és gyermekei részére kivánja biztositani, az utóbbiakat a megállapitandó mathematikai táblázatban kitüntetett magasabb ellátási összeg illeti.
Az intézeti tag az előbbi bekezdésben emlitett nyilatkozatot tagsága alatt az utóbb is megteheti, de ebben az esetben a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év az utólagos nyilatkozat időpontjától számittatik s az ellátási összeg nagysága tekintetében a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó, a melyben ő az utólagos nyilatkozat időpontjában volt.
A nyilatkozatot csak abban az esetben lehet visszavonni, ha a nyilatkozattal kedvezményes helyzetbe jutott feleség meghalt és ellátásra jogosult gyermekek nincsenek.
21. § Az intézeti tag az alapszabályokban foglalt módozatok szerint a megállapitandó mathematikai táblázatban kitüntetett ellátási összegnek az alapszabályok szerint megengedett többszörösét is biztosithatja magának, a 15. § szerint jogosult nőnek, valamint gyermekeinek, ha erre a czélra azon felül, hogy az évi intézeti járulékokat viseli, tagsága kezdetén a mathematikai táblázatban meghatározott tőkét egyszer s mindenkorra szóló dijként befizeti.
Az ellátási összeg ilyen módon fokonként és időnként is emelhető, de ebben az esetben a 14., 15. és 16. §-ban megszabott tiz, illetőleg öt év eltelte minden egyes emelésre nézve külön számittatik s az emelés dija, valamint az ellátási összeg emelkedése tekintetében a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó, a melyben ő a mindenkori emelés időpontjában volt.
Az emelésekre vonatkozó nyilatkozatot a 20. § utolsó bekezdésének esetében sem lehet visszavonni.
Az évi intézeti járulékok viselését egyszer s mindenkorra teljesitett tőkebefizetéssel megváltani nem lehet.
22. § A befizetett évi járulékokat az intézettől az intézeti tagság megszünése alapján visszakövetelni nem lehet, még ha az intézeti tagság az ellátási igény megnyilta nélkül szünt is meg. Áll ez különösen akkor is, ha az intézeti tagság a 7. és 8. §, illetőleg a 29. § értelmében, vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntető birósági itélet által való elmozditás következtében szünt meg, valamint akkor is, ha a tagság megszünésekor a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év sem telt még el.
23. § A 21. § értelmében egyszer s mindenkorra befizetett tőke az intézeti tag halála esetében, habár a tag halála a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év eltelte (21. § második bekezdése) előtt következnék is be, minden visszatéritési igény nélkül az intézetet illeti; de ha az intézeti tag a tőkével együtt ennek 4%-át külön dijul befizeti, a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év eltelte (21. § második bekezdése) előtt bekövetkező halála esetében özvegyének vagy ellátásra jogosult gyermekeinek az egész befizetett tőkét kamat nélkül vissza kell tériteni.
Az intézeti tagság megszünésének más eseteiben az intézeti tag, ha az intézeti tagság az ellátási igény megnyilta nélkül szünt meg, az előbbi bekezdésben emlitett tőkéből a 14., 15. és 16. §-ban megszabott tiz, illetőleg öt év eltelte (21. § második bekezdése) előtt a befizetett tőke kamat nélküli összegének, azután pedig a befizetett tőke dijtartalékának 70%-át visszakövetelheti.
Mind a két előbbi bekezdés rendelkezésein alapuló visszatéritési igények elenyésznek, ha keletkezésüktől számitott öt éven belül birói uton nem érvényesittetnek.
24. § Az intézeti tagnak más ügyvédi kamara területére való átköltözése, illetőleg átlajstromozása esetében az intézeti tagság szakadatlanul tovább folyik.
25. § Mindegyik ügyvédi kamara köteles tagjainak névjegyzékét az intézet megalakulásakor összeállitani és abban a tagok korát és családi állapotát kitüntetni; ugyszintén a tagok sorában és családi állapotában utóbb beálló változásokról, az uj kamarai tagok korát is jelezve, évenként kimutatást késziteni s mind a névjegyzéket, mind a kimutatást az intézetnek haladéktalanul beküldeni.
26. § A közgyülés az intézet megalakulásakor alapszabályokat alkot.
Az alapszabályok érvényességéhez az igazságügyminister jóváhagyása szükséges.
Az intézet müködését csak az alapszabályok jóváhagyása után kezdheti meg.
Az alapszabályok állapitják meg különösen:
1. az évi intézeti járulék összegét;
2. az ellátás mértékét összegszerüen meghatározó mathematikai táblázatot;
3. az e törvényt kiegészitő szabályokat.
Az alapszabályok a törvénynyel nem ellenkezhetnek.
Az igazságügyminister jóváhagyása szükséges az alapszabályok megváltoztatásának érvényességéhez is.
27. § Az intézet az igazságügyminister főfelügyelete alatt áll.
A főfelügyeletre az ügyvédi kamarák felügyeletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
28. § Az intézet csak törvénynyel szüntethető meg.
A már ellátást élvezők igényeinek biztositásáról és az ezután fennmaradó vagyon hováforditásáról az alkotandó törvény gondoskodik.
29. § E törvény 5-8. §-át az évi kamarai illetményre (1874:XXXIV. tc. 18. §) is megfelelően alkalmazni kell. Az intézeti járulékot a kamarai illetmény kiegészitő részének kell tekinteni és azzal együtt kell behajtani.
Az intézeti közgyülés tagjainak választására a kamarai választmány tagjainak választására vonatkozó szabályokat (1874:XXXIV. tc. 23-26. §) kell megfelelően alkalmazni.
30. § E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
Felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a jelen törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal hatályba léptethesse.
