Az 1907. év tavaszán lezajlott dunai árviz sulyos katasztrófát idézett elő Torontál vármegyében, a rudolfsgnadi ármentesitő és belvizlecsapoló társulatnál. A társulat töltésvonalának az a része, a mely alatt a szivattyu-telep nyomócsöve feküdt, május 25-én leroskadt s átszakadt s ezen csakhamar 174 méterre kibővült szakadáson betört magas dunai árviz a társulatnak Rudolfsgnad, Perlasz, Csenta, Orlovát, Idvor és Titel községek határába eső és 14.102 kat, holdat kitevő egész árterét rövid idő alatt teljesen elboritotta és behatolván az ártérben fekvő Rudolfsgnad, község belsőségeibe is, ott 297 lakóházat és 153 melléképületet romba döntött.
Ez az árvizkatasztrófa felette érzékenyen sujtotta az ártéri érdekeltséget, a mely az ártérbe eső földek után az egész évi termést elvesztette; különösen sulyosan nehezedett pedig a Rudolfsgnad községbeli birtokosokra, miután a község egész határát a társulati ártérbe eső és elöntés alá jutott 7. 333 kat. hold képezi és mert a birtokosoknak a külterületen szenvedett veszteségen kivül a belsőségekben és épületekben előállott tetemes károkkal is le kellett számolnia. Igen sulyos helyzetbe jutott azonban maga a társulat is. A társulat tagjai az ártéri földek egész évi hozadékát elvesztvén, a társulat elesett attól, hogy tőlük a folyó évi költségjárulékokat a melyek a társulatot terhelő kölcsönök 100,655 K 94 f-nyi annuitására, valamint az igazgatási költségek egyéb bevételekből nem fedezhető részére kivetendők voltak és a melyek együtt véve 133,401 K 94 fillérre rugnak, ez idő szerint behajthassa, sőt ma már kérdéses az is, hogy az 1908. évi járulékok befizetésénél is nem fognak-e számottevő nehézségek felmerülni.
Pedig a társulat az emlitett szükségleteken felül azoknak a tetemes összegekre rugó rendkivűli kiadásoknak fedezéséről is kénytelen gondoskodni, a melyek ily katasztrófának természetszerü következményei. Legsulyosabban nehezednek azonban a társulatra azok a nagymérvü kiadások, melyek a védvonalának helyreállitására, a beomlott helyett épitendő uj szivattyutelep létesitésére és miután az uj szivattyutelep nem épülhet a réginek a helyén - a belvizcsatorna-hálózat torkolati részének ez okból eszközlendő áthelyezésére és átalakitására szükségesek. E munkálatok az elkészitett és szakközegeim által felülbirált tervek szerint 395,825 (háromszázkilenczvenötezernyolczszázhuszonöt) K 13 f-nyi összeget igényelnek.
Erre az összegre a társulatnak a legrövidebb idő alatt van szüksége, mert az elszakitott védvonalat a legközelebbi, a kora tavaszszal várható magas vizállásig okvetlenül teljes biztonságot nyujtó módon helyre kell állitani és egyszersmind a tavaszi belvizek fellépéséig az uj szivattyutelepet fel kell épiteni, valamint a csatornákat megfelelően átalakitani, hogy a katasztrófa által oly érzékenyen sujtott ártéri érdekeltség földjeinek jövő évi termése biztositást nyerjen. A társulat - a mely a vízjogi törvény 113. §-a alapján a közérdekből fenntartandó társulatok sorába van felvéve - az idézett törvény 115. §-ában megállapitott maximális megterhelés határán már tul van és igy a védmüvekbe való további befektetések költségét az államnak kell viselnie.
Ennek daczára azonban nem lehet helye annak, hogy a most szóbanforgó rekonstrukczionális költségek az idézett törvénycikk alapján vétessenek az állam terhére, miután megtéritendő alaptőkeként a vizjogi törvény 115. §-a, illetve az abban idézett 1881. évi XLII. tc. 9. §-a értelmében csak azok a költségek tekintetők, a melyek a védtöltések, csatornák, vagy zsilipek egyszeri elkészitésére fordittattak. Viszont azonban a társulattól - a melynek tagjai holdankint 9 K 60 f - 9 K 80 f-nyi évi terhet viselnek - sem lehet várni, hogy a védő és vizi művei reconstruálásának tetemes költségeit, a melyek a folyó évi szükségletek fedezésére megkivántató összeggel együtt a fél millió koronát meghaladják, előteremthesse. Ily körülmények között és különös tekintettel arra, hogy a társulati tagok sorában, a kik között az államkincstár 1540 kat. holddal, Rudolfsgnad község, mint erkölcsi testület 720 holddal, Perlasz község, mint erkölcsi testület 2155 holddal, Csenta község, mint erkölcsi testület 184 holddal, Orlovát község, mint erkölcsi testület 1406 holddal és Idvor község, mint erkölcsi testület 535 holddal szerepel, másfélezer kisbirtokos 6133 holdnyi érdekeltségi területtel áll: nem lehet elzárkózni az elől, hogy a válságos helyzetbe sodort társulatnak az állam jöjjön segélyére.
Rendkivüli segély nyujtására van szükség, a mely állana egyfelől abból, hogy az árviz által szétrombolt védő és vizi müvek ujból épitésének költségei legfeljebb 40,000 K erejéig az állam által viseltetnének, másfelől pedig, hogy a társulatnál az egész ártér elöntéséből és ennek folyományaként a társulati tagok teherviselőképességének időközi megfogyatkozásából előállott sulyos pénzügyi helyzet rendezésére 100,000 K adatnék. A pénztári készletekből fedezendő ezen; segélyek a földmivelésügyi ministeri tárczánál, „a Vizi munkálatok” czimnél, átmeneti kiadásként nyernének elszámolást. Ennek engedélyezésére irányul a benyujtott törvényjavaslat, a melynek elfogadását, a kifejtettek alapján, tiszteletteljesen kérem.
