1. § Az ország szarvasmarha-, sertés- és juh-állományának számszerü gyarapitására és minőségbeli javitására a következő állami kedvezmények, illetve segélyek szolgálnak:
1. a köztenyésztésre vagyis közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésének költségmentes állami közvetitése;
2. vételáruk egy évi kamatmentes előlegezése és annak különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb husz százalékkal való leszállitása;
3. a köztenyésztés czéljaira állami közvetitéssel elhelyezett apaállatoknak beszerzésük napjától számitandó egy év tartamára elhullás vagy kényszervágás esetére az állam költségén való biztositása;
4. egyéb tenyészanyagnak költségmentes állami közvetitéssel eszközölt bevásárlására forditott és legtovább öt év alatt ugyanannyi egyenlő évi részletben törlesztendő kölcsönök esedékes kamatteher összegének feléig terjedhető állami segély;
5. tenyészállatok dijazása;
6. közös használatra szolgáló apaállatok gondozóinak jutalmazása;
7. Budapest székesfőváros területén vagy annak környékén tenyész- és haszonállatvásárok, kiállitások, dijazások és árverezések tartására alkalmasan berendezett, állandó jellegü telepnek létesitése;
8. oly törlesztéses kölcsönök kamatterhének könnyitése, melyek igénybevételével czéloztatik:
a) közös tulajdont képező és közösen használt legelők létesitése vagy karba helyezése, javitása és felszerelése (fűmagvetés, irtás, tisztitás, egyengetés, árkolás, alagcsövezés, lecsapolás, delelők, védőhelyek, kutak, keritések, félszerek, istállók felállitása);
b) ily legelőknek vagy ilyenek létesitésére használandó földbirtoknak örök áron való vásárlása;
c) kizárólag üszőborjak felnevelésére szolgáló zárt legelőterületek (kifutók) létesitése;
d) közös tulajdont képező vagy legalább tizenöt évig tartó közös használatra bérelt havasi legelőkön szükséges istállók, itatók, keritések, utak és hasonlók épitése.
2. § Az 1. §-ban felsorolt állami kedvezményekben, illetve segélyekben részesülhetnek, nevezetesen:
a) az 1., 2., 3. és 4. pont alattiakban ama községek és közbirtokosságok, melyek közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésére a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 25. §-ának rendelkezésével köteleztetnek, valamint jóváhagyott alapszabályaik értelmében ily apaállatok beszerzésére és tartására jogositott gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek;
b) az 5. pont alattiban a fentieken kivül mindama magyarországi tenyésztők, kik az állami dijazás feltételeiben közelebbről meghatározott minőségü tenyészanyaggal a kitüzött dijakra szabályszerüen pályáznak;
c) a 6. pont alatti jutalmazásban azon cselédek (pásztorok), a kiknek gondozására bizott apaállatok kiváló karban tartva hosszabb ideig használtatnak;
d) a 8. pont alattiakban községek (városok), közbirtokosságok és oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek, melyeknek tagjai tulnyomó részben kisgazdák.
3. § A jelen törvény 1. §-ában megállapitott kedvezmények és segélyek engedélyezése fölött a földmivelésügyi minister határoz.
Ennélfogva felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister:
a) hogy a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló, az 1895. évi XLVII. törvénycikk szerint egy millió koronával létesitett s az 1904. évi XIV. törvénycikk III. fejezet 13. § 4. szakaszának i) pontja értelmében három és félmillió koronával gyarapitott alapot részben az 1. § 7. pontjában emlitett vásártelep létesitésére fordithassa;
b) hogy a jelen törvény 1. §-ának 4. és 8. pontjában foglalt esetekben igénybe vett törlesztéses kölcsönök kamatterhéhez való hozzájárulás födözetére és tenyészállatok állami dijazására az állami költségvetésbe évente összesen hatszázötvenezer koronát beállithasson és
c) a legelők berendezése, felszerelése, ilyenek létesitése, javitása, örök áron való megvétele vagy bérbevétele és az ily czélra szolgáló kölcsönök felvétele körül szükséges felméréseket, vázlatokat, épitkezési és üzemterveket, szerződések és egyéb okmányok terveit az államkincstár költségén dijtalanul elkészittethesse.
4. § A szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap ezentul országos állattenyésztési alap-nak neveztetik.
A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy ezen alapot és kamatjövedelmét a 3. § a) pontjában foglaltakon kivül az 1. §-ban felsorolt czélokra is fordithassa, illetve felhasználhassa.
A földmivelésügyi minister gondoskodik arról, hogy ezen alapnak tőkeálladéka csorbitatlan maradjon és az alapról, valamint annak és az alap kamatjövedelmének mikénti felhasználásáról a törvényhozásnak évente jelentést tesz.
5. § Azt, hogy a jelen törvény 1. §-ának 4. és 8. pontjában foglalt esetekben felvett törlesztéses kölcsönök után ki, meddig és mily mértékben részesül a kamatteher viseléséhez való hozzájárulás állami kedvezményében, a 4. pont korlátozó rendelkezésének figyelembe vételével esetről-esetre a földmivelésügyi minister állapitja meg.
A kamatfizetéshez való hozzájárulást azonban ötven évnél hosszabb időre, valamint a kamatteher felénél nagyobb mértékben nem engedélyezheti.
Ezen kedvezmények engedélyezésénél községek előnyben részesitendők.
Az engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem vett ily kedvezményeket a földmivelésügyi minister visszavonhatja.
6. § Tenyészállatok állami dijazásának szervezése, feltételei és megejtése iránt a földmivelésügyi minister rendeletileg intézkedik.
7. § A köztenyésztésre szolgáló apaállatoknak az államkincstár által előlegezett vételáráról kiállitott kötelezők, tenyészállatok után elnyert állami dijakról és az apaállatok gondozóinak kiosztott jutalmakról szóló nyugták bélyegmentesek.
8. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a jelen törvény 1. §-ában jelzett épitkezésekhez, illetve berendezésekhez szükséges anyagot és felszerelési tárgyakat teljes kocsirakományokban legalább ötven kilométernyi és annál nagyobb távolságra a magyar királyi államvasutakon és állami garancziát élvező vasutakon az önköltség megtéritése mellett szállithassa, illetve szállittathassa.
9. § A jelen törvény 1. §-a 8-ik b) pontjában meghatározott állami segélylyel szerzett ingatlan a vételárnak, vagy az ingatlan megszerzésére forditott kölcsönnek, avagy e kölcsön átváltoztatása (conversiója) czéljára esetleg felvett uj kölcsönök teljes törlesztéseig más, mint az ingatlan megvételéből, vagy a most emlitett kölcsönökből származó követelések érvényesitése végett végrehajtás alá nem vonható.
Ily ingatlan a földmivelésügyi minister külön engedélye nélkül fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegenithető és bérbe nem adható.
Ezen tilalmak a telekjegyzőkönyv, illetőleg a telekkönyvi betét birtoklapján feljegyzendők.
Az első bekezdés rendelkezése nem akadályozza oly jogok érvényesitését, a melyek az illető ingatlanon a tilalom hatálya előtt szereztettek és telekkönyvileg bejegyeztettek.
A korlátozások hatálya a telekkönyvi feljegyzéssel kezdődik.
Ezen telekkönyvi feljegyzések és azok törlése tárgyában követendő eljárást az igazságügyi minister rendeletileg szabályozza.
10. § A szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap-ról szóló 1895-ik évi XLVII. törvénycikk hatályát veszti.
11. § A földmivelésügyi minister e törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőket közvetlenül alája rendelt kir. gazdasági felügyelőségekkel végezteti.
12. § E törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, a pénzügyi, a kereskedelemügyi és az igazságügyi minister bizatik meg.
