1. § A vasuti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött, az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott és az 1901. évi XXV. törvénycikkbe foglalt első pótegyezménynyel kiegészitett nemzetközi egyezményhez Bernben, 1906. évi szeptember hó 19-én kötött második pótegyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1892. évi XXV. törvénycikk 2. §-ában foglalt és az 1901. évi XXV. törvénycikk 2. §-ában is megadott az a felhatalmazás, melynek értelmében a ministerium az 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény határozmányait, a mennyire azt a vasuti forgalom érdekében szükségesnek találja, a vasuti üzletszabályzat módositása utján, az ezen egyezmény hatálya alá nem eső fuvarozási ügyletekre is rendelettel kiterjesztheti, még azon részeiben is, melyek a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. tc.) rendelkezéseitől eltérnek, az 1. §-ban emlitett második pótegyezmény határozmányait illetőleg szintén megadatik.
3. § Az 1. §-ban emlitett egyezmény és pótegyezmények megszüntetésével a jelen törvény hatályát veszti.
4. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister, a törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.
Az 1. §-ban emlitett második pótegyezmény szövege a következő:
Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a Német-birodalom nevében. Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, egyszersmind Ő Fensége Lichtenstein fejedelmének nevében is, Ő Felsége a belgák királya, Ő Felsége Dánia királya, a franczia köztársaság elnöke. Ő Felsége Olaszország királya, Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Ő Felsége Németalföld királynéja. Ő Felsége Rumánia királya, Ő Felsége a minden oroszok császárja és a svájczi szövetség szövetségtanácsa, megfelelőnek találván, hogy a vasuti fuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 11-én létrejött nemzetközi egyezmény és az arra vonatkozólag 1895. évi julius hó 16-án létrejött pótmegállapodás, valamint az 1898. évi junius hó 16-án létrejött pótegyezmény bizonyos rendelkezései módosittassanak, elhatározták, hogy ebből a czélból egy uj pótegyezményt kötnek, és meghatalmazottaikul kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
A kik, miután teljesen rendben talált vonatkozó meghatalmazásaikat egymással közölték, egyetértve a következő czikkeket állapitották meg:
A nemzetközi egyezmény következőleg módosittatik:
I. - Az 5. czikk következő uj bekezdést nyer:
„(5) Az áruk átadását és berakását a feladási vasutra nézve érvényes törvényes és szabályzati határozmányok szabályozzák.”
II. 6. czikk. Az (1) bekezdés c) pontja következő szövegezést nyer:
„c) A rendeltetési állomás megnevezését, az átvevő nevét és lakhelyét, valamint esetleg azt a rendelkezést, hogy az áru a pályaudvaron maradjon.”
Az (1) bekezdés h) pontja a következő szövegezést nyer:
„h) a vám- vagy adóhivatali kezelés vagy rendőri vizsgálat czéljából szükséges kisérő iratok pontos jegyzékét és a 10. czikk (4) bekezdéséből folyó esetleges nyilatkozatot.”
Az (1) bekezdés l) pontjának bevezetése következő szövegezést nyeri:
„l) a követendő szállitási utirány megjelölését azon állomások megnevezése mellett, melyeken a vámkezelés, valamint az esetleg szükséges rendőri vizsgálat eszközlendő.”
Az (1) bekezdés l) pontjának 1. száma következő szövegezést nyeri:
„1. hogy a vám- vagy adóhivatali kezelés, valamint az esetleg szükséges rendőri vizsgálat mindenkor a feladó által megjelölt állomásokon történjék.”
A német szöveg (1) bekezdés l) pont 3. száma következő szövegezést nyeri:
„3. dass die Lieferfrist der Waare nicht länger ist, als sie gewesen wäre, wenn die Sendung auf dem im Frachtbriefe bezeichneten Wege befördert worden wäre.”
III. 7. czikk. Az (5) bekezdéshez következő d) pont vétetik fel:
„d) a szállitás tartama alatt keletkezett oly sulynövekedés esetében, a mely tulterhelést nem okozott, a mennyiben a feladó bebizonyitja, hogy a sulynövekedés az időjárás befolyására vezethető vissza.”
Ezenkivül a 7. czikk következő uj (6) bekezdést nyeri:
„(6) A fuvardijpótlékok fizetése vagy visszafizetése iránti igény (a végrehajtási határozmányok 3. §-ának (1)-től (5)-ig terjedő bekezdései és a 9. §-ának (2) bekezdése) egy év alatt elévül, a mennyiben az a felek között elismerés, egyezség vagy birói itélet által meg nem állapittatott. Az elévülés a fuvardijpótlékok fizetése iránti igényeknél a fuvardij kifizetésével, vagy ha fuvardij nem volt fizetendő, az áruk átadásával veszi kezdetét; a fuvardijpótlékok visszafizetése iránti igényeknél pedig az elévülés a pótlékok kifizetésével kezdődik. A 45. czikk (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a szóban levő elévülésre is mérvadók. A 44. czikk (1) bekezdésének rendelkezése a jelen esetre ki nem terjed.”
IV. - 10. czikk. A (3) bekezdés első mondatának franczia szövegében „ou“ szó „et” szóval helyettesittetik.
Az (5) bekezdés következő szövegezést nyeri:
„(5) Az árunak a rendeltetési helyre érkeztével az átvevőnek áll jogában a vám- és adóhivatali kezelésről gondoskodni, a mennyiben a fuvarlevélben más rendelkezés nem tétetett. Ha ezt a kezelést sem az átvevő, sem a fuvarlevélben levő másféle rendelkezés szerint harmadik személy nem teljesiti, a vasut köteles arról gondoskodni.”
V. - 12. czikk. Az (1) bekezdés következő mondattal egészittetik ki:
„Bérmentesitésként a fuvardijnak tetszés szerinti részét is lehet előre kifizetni.”
A (4) bekezdés a következő szövegezést nyeri:
„(4) Ha a dijszabás helytelenül alkalmaztatott, vagy ha a fuvardijak és illetékek megállapitásánál számitási hibák fordulnak elő, a hiány utánfizetendő, a többlet visszatéritendő s e végből a jogosult lehetőleg mielőbb értesitendő. Az utánfizetésre . . . . . stb. (Mint a jelenlegi szöveg.)”
VI. - 13. czikk. Az (1) bekezdésben az „utánvéttel” szó „beszedés után kifizetendő utánvéttel” szavakkal helyettesittetik, a második mondat pedig töröltetik.
Ezenkivül következő (5) bekezdés vétetik fel:
„(5) Készpénz-előlegek csak a feladási vasutra nézve érvényes határozmányok értelmében adatnak.”
VII. - 15. czikk. Az (1) bekezdés első mondata következő szövegezést nyer:
„(1) Kizárólag a feladónak van joga rendelkezni az iránt, hogy az áru:
feladási állomáson visszaadassék;
utközben megállittassék;
másnak, mint a fuvarlevélben megjelölt átvevőnek a rendeltetés helyén, vagy valamely közbeneső állomáson, vagy a rendeltetési állomáson tul, vagy elágazó vonalon fekvő állomáson kiadassék;
a feladási állomásra visszaküldessék.”
A (2) bekezdés német szövegében „Duplikatfrachtbriefes” szó helyett „Frachtbriefduplikats” szó tétetik.
Az (5) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(5) A vasut az (1) bekezdés első mondatában emlitett rendelkezések végrehajtását csak akkor tagadhatja meg vagy késleltetheti, vagy az ily rendelkezéseket eltérő módon csak akkor hajthatja végre, ha azok foganatositása által az áruforgalom rendes menete megzavartatnék.”
VIII. - 16. czikk. A (2) bekezdés franczia szövegében az első mondat végén „pour l'exécution szavak helyett „moyennant I'exécution” szavak tétetnek.
IX. - 17. czikk. A franczia szöveg következőleg helyesbittetik: „La réception de la marchandise et de la lettre de voiture oblige” (obligent helyett.)
X. - 18. czikk. A (3) bekezdés végére a következő mondat vétetik fel:
„Ha az áru más utirányon szállittatik rendeltetése helyére, a vasut az illetéktöbblet megfizetését követelheti.”
XI. - 24. czikk. Az (1) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(1) Ha az áru kiszolgáltatása körül akadály merül fel, köteles a kiszolgáltató állomás a feladási állomás közvetitésével az akadály okáról a feladót azonnal értesiteni és tőle utasitást kérni. Ha a feladó azt a fuvarlevélben kivánta, őt azonnal táviratilag közvetlenül kell értesiteni. Az értesités költségei az árut terhelik. Ha az átvevő az áru átvételét megtagadja, a feladót a teljes rendelkezési jog akkor is megilleti, ha a fuvarlevélmásodpéldányt nem tudja előmutatni. Semmi esetre sem szabad az árut a feladó kifejezett beleegyezése nélkül visszaküldeni.”
XII. - 40. czikk. A (4) bekezdés következő kiegészitést nyer:
„Ha azonban a bevallott összeg kisebb, mint a (2) bekezdés szerint érdek-bevallás nélkül nyujtandó fuvardij megtérités összege, ugy ez utóbbi igényelhető.”
XIII. - 45. czikk. Az (1) bekezdésben idézett „44. czikk 1. sz.” - „44. czikk (2) bekezdés 1. szám”-ra helyesbittetik.
XIV. - 59. czikk. Az (1) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(1) Legalább minden öt évben az utolsó felülvizsgálati értekezleten elhatározott változtatások életbeléptetése után a szerződő államok kiküldöttei uj értekezletre fognak összejönni a végből, hogy az egyezményben szükségeseknek talált módositásokat és javitásokat javaslatba hozzák.”
A központi hivatal felállitását illető szabályzat következőleg módosittatik:
I. czikk. A 4-ik bekezdés következő szövegezést nyeri:
„(3) Ezen hivatal költségei, a mely költségek további intézkedésig 110,000 frank évi összeget tul nem haladhatnak, mindenik állam által a nemzetközi forgalom közvetitésére részéről alkalmasakul kijelölt vasuti vonalak kilométer hosszai arányában viseltetnek.
Ezenfelül a svájczi posta- és vasuti osztálynak egyszer fizetendő 25,000 frank összeg fog rendelkezésére bocsáttatni oly czélból, hogy abból, valamint a tőke kamataiból egy alapot létesitsen, a mely arra szolgáljon, hogy a nemzetközi árufuvarozás számára felállitott központi hivatal hivatalnokainak, alkalmazottainak és altisztjeinek oly esetekben, midőn az illetők öregségük folytán, baleset vagy betegség miatt szolgálati teendőik ellátására állandóan képtelenekké válnak, segélyek vagy kárpótlások engedélyeztessenek.”
Az egyezményhez tartozó végrehajtási határozmányok és ezek mellékletei következőleg módosittatnak:
I. - Az 1. szakasz következő szövegezést nyeri:
„(1) A szállitásból ki vannak zárva, a mennyiben nem az 1. melléklet határozmányai nyernek alkalmazást:
1. mindennemü öngyuladó vagy robbanékony tárgyak, mint
a) nitroglycerin (robbanó olaj), dynamit,
b) mindennemü másféle robbantó- és lőszerek,
c) töltött lőfegyverek,
d) durranó higany, durranó ezüst és durranó arany, valamint az azokkal előállitott készitmények,
e) tüzijátékszerek,
f) pyropapiros,
g) pikrinsavas sók;
2. undort gerjesztő vagy bűzös termékek. ”
„(2) Feltételesen bocsáttatnak szállitásra:
I. Az 1. mellékletben felsorolt tárgyak, az ott megállapitott feltételek alatt. Ezek más tárgyakat magukban nem foglaló külön fuvarlevelekkel adandók fel. ”
„2. Arany- és ezüstrudak, platina, pénz, pénzértékü érmek és papirok, okmányok, drágakövek, igazgyöngyök, ékszerek és más drágaságok, továbbá müvészeti tárgyak, mint festmények, szobrok, érczöntvényü tárgyak, régiségek. A drágaságokhoz számitandók például a nagyértékü csipkék és a nagyértékü himzések is. ”
„Ezek a tárgyak a nemzetközi forgalomban nemzetközi fuvarlevél alapján, még pedig vagy a részes államok kormányai közt létrejött megállapodások, vagy pedig az arra felhatalmazott vasutintézetek által megállapitott és az összes illetékes felügyeleti hatóságok által jóváhagyott dijszabási határozmányok mérvadása szerint bocsáttatnak szállitásra. ”
„3. Hullák nemzetközi szállitásra nemzetközi fuvarlevéllel következő feltételek alatt bocsáttatnak:
a) gyorsáruként szállitandók;
b) a szállitási illetékeket a feladásnál kell kifizetni;
c) a hullát a szállitás alatt egy azzal megbizott személynek kell kisérnie;
d) a szállitás minden egyes állam területén az e részben fennálló rendészeti törvényeknek és rendeleteknek van alávetve, a mennyiben azt a részes államok közt külön megállapodások nem szabályozzák. ”
„(3) Az egyes vagy az összes szerződő államok kölcsönös forgalmuk részére megállapodhatnak abban, hogy a jelen egyezmény szerint a nemzetközi forgalomból kizárt tárgyak bizonyos feltételek alatt, vagy hogy az 1. mellékletben felsorolt tárgyak enyhébb feltételek alatt bocsáttassanak szállitásra. Az ilyen megállapodások - szükség esetén a nemzetközi vasuti árufuvarozás számára Bernben felállitott központi hivatal közvetitése mellett - iratváltás utján, vagy az erre a czélra összehivandó szakértekezleten létesithetők. Ugyszintén a részes vasutak is dijszabási határozmányok utján a szállitásból kizárt tárgyak szállitását megengedhetik, vagy a feltételesen szállitható tárgyakra nézve enyhébb feltételeket engedélyezhetnek, ha
a) az illető tárgyak szállitása vagy az erre tervbe vett feltételek a belföldi szabályzatok szerint engedélyezve vannak, és
b) a dijszabási határozmányok az összes illetékes felügyeleti hatóságok részéről jóváhagyatnak.”
II. - 2. szakasz. Az (1) bekezdéshez következő mondatok vétetnek fel:
„A gyorsáru-fuvarleveleken a vörös szalagnyomásoknak legalább 1 cm. széleseknek kell lenniök.
Ez a rendelkezés azonban csak az egyezmény módositásainak életbe léptetése után legkésőbb egy év mulva válik kötelezővé. ”
A (4) bekezdéshez következő mondat vétetik fel:
„Oly áruk feladásánál, melyeket a feladó tartozik berakni, köteles a feladó a kocsi számát és a kocsitulajdonos pályajelét is az e czélra kijelölt rovatba bejegyezni. ”
Mint uj (5) bekezdés beiktattatik:
„(5) Ha a rendeltetés helyén különböző vasuti igazgatóságoknak vannak pályaudvaraik, vagy a rendeltetési állomás elnevezése más állomás elnevezésével egyezik vagy ahhoz hasonló, köteles a feladó a fuvarlevélben a „Rendeltetési vasut” rovatot is kitölteni. ”
Az eddigi (5)-től (9)-ig terjedő bekezdések (6)-tól (10)-ig terjedő számokat kapják.
III. - 3. szakasz. Az (1) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(1) Ha az 1. § (1) bekezdésében és az 1. mellékletben felsorolt tárgyak helytelen vagy hiányos bevallással adatnak fel fuvarozás végett, vagy ha az 1. mellékletben megállapitott biztonsági szabályok a feladásnál figyelmen kivül hagyatnak, a fuvardijpótlék 15 frankot tesz az egész küldeménydarab minden brutto-kilogrammja után. ”
A (4) bekezdés első mondata következő szövegezést nyer:
„(4) A feladó által megrakott kocsi tulterhelése esetében a fuvardijpótlék hatszorosát teszi a feladási állomástól a rendeltetési állomásig azon suly után esedékes fuvardijnak, a mely suly a megterhelésnek az (5) bekezdésben megállapitott két legszélsőbb határának valamelyikét meghaladja. ”
IV. - 6. szakasz. A (4) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(4) Ha valamely vasutra nézve beáll annak szüksége, hogy a jelen szakasz (3) bekezdésének 1-4. számok alatti eseteiben az egyes államok engedélyezésére fenntartott póthatáridőket igénybe kell vennie, akkor köteles ezen vasut azon napot, melyen az árut az utána következő vasutnak átadta, bélyegzés által a fuvarlevélen kitüntetni és a szállitási határidő tullépésének okát és tartamát ugyanott megjelölni. ”
A (6) bekezdés következő szövegezést nyeri:
„(6) Ugyanezen határozmányok irányadók azon módozatokra nézve is, a melyek szerint az értesitőlevél kézbesitése megállapitandó. Az olyan árukra nézve, melyek nem értesitendők, és a vasut részéről házhoz nem szállittatnak, a szállitási határidő meg van tartva, ha az áru ezen határidő lejárta előtt a rendeltetési állomáson átvételre készen áll. ”
V. - 7. szakasz: Mint (2) bekezdés felvétetik:
„(1) A rendelkezéseket a 2. § (2) és (3) bekezdéseiben a fuvarlevelek kiállitására vonatkozólag megállapitott szabályok szerint kell kiállitani. ”
VI. - 8. szakasz. Az (1) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(1) A rendszerinti sulyveszteség szabványtétele két százalékot tesz a folyékony és nyirkos, valamint a következő nem nyirkos áruknál:
ráspolyozott és őrölt festőfák,
fakéreg,
gyökerek,
édes gyökér,
vágott dohány,
zsiradék,
szappan és kemény olajok,
friss gyümölcs,
friss dohánylevelek,
gyapju,
bőrök,
irhák,
kikészitett bőrök,
aszalt és sült gyümölcs,
állati inak,
szarvak és körmök,
csontok (egészben vagy őrölve),
száritott halak,
komló,
friss ragaszok,
disznóserte,
lószőr,
só. ”
VII. - 9. szakasz. A (2) bekezdés következő szövegezést nyer:
„(2) Ebben az esetben a fuvardijpótlék minden 10 frank és 10 kilométer oszthatatlan egység után 0. 25 cts. -mel számittatik.
Az esedékes összeg teljes 5 cts. -re felkerekithető. ”
I. - A VI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Mostani szöveg. ”
„(2) Alaktalan (vörös) phosphor erős ládába fürészpor közé helyezett tömör, jól beforrasztott bádogszelenczékbe csomagolandó. Ezen ládáknak, melyeknek sulya 90 kilogrammnál több nem lehet, külsőleg „Vörös phosphort tartalmaz” felirással kell ellátva lenniök”.
„(3) A phosphorcalcium ugyanezen feltételek alatt fogadtatik el szállitásra. A ládákon következő feliratnak kell lenni: „Phosphorcalciumot tartalmaz”.
„(4) Alaktalan phosphornak gyantákkal vagy zsiradékokkal való oly keverékei, melyek 35 Celsius fokon felül olvadnak, szállitásra elfogadtatnak, ha a keveréket alkotó részeik összeolvasztása által vannak előállitva. Ezek a keverékek vagy a kiszóródást teljesen akadályozó ládákba csomagolandók, vagy töltetlen lövedékekbe kell beöntve lenniök azoknak.”
„(5) Másfélszeres kénphosphort oly tömör fémhengerekbe kell csomagolni, a mely hengereknek maguknak ismét jól összeillesztett faládákba kell bezárva lenniök.”
II. - A VII. tétel (2) bekezdése következő szövegezést nyer:
„(2) 1. Használt vas- vagy mangántartalmu légszesztisztitó anyag - a mennyiben nem tömör bádogtartályokba csomagolva kerül feladásra - csak vasból készült kocsikban vétetik át szállitásra. Ha ezek a kocsik nem szorosan záró vasfedéllel vannak ellátva, a rakományt oly kocsitakaró-ponyvákkal kell teljesen betakarni, melyek akkép vannak telitve, hogy a lángokkal közvetlen érintkezésbe jutva sem gyuladnak meg. A be-, illetve kirakásról feladó és az átvevő maga köteles gondoskodni. Ugyszintén tartozik a feladó a vasut kivánságára a kocsitakaró-ponyvákat is beszerezni.”
„2. Ha az 1. szám alatt emlitett légszesztisztitó anyag egészen oxydált, és ezt a körülményt a feladó a fuvarlevélben kifejezetten elismerte, ugy az darabáruként való feladás esetén tetszés szerinti csomagolásban, kocsirakományban való feladás esetén pedig ponyva nélküli közönséges nyitott kocsiban is átvétetik szállitásra.”
III. - A VIII. a tétel elesik.
IV. - A IX. tétel szövege a következő:
„(1) Kénaether és nitrocellulozának kénaetherben (kollodiumban), methylalkoholban, aethylalkoholban, amylalkoholban, acetaetherben, amylacetatban, acetonban, nitrobenzolban vagy ezen folyadékok, keverékeiben való oldatai, ugyszintén más olyan folyadékok, melyek kénaethert nagyobb mennyiségben tartalmaznak (mint Hoffmann-féle cseppek), csak:
vagy
1. erős, kellően szegecselt vagy heggesztett vagy hornyolt vasbádogból készült tömör, legfeljebb 500 kilogramm ürtartalmu edényekben,
vagy
2. legfeljebb 60 kilogramm bruttosulyu, teljesen tömören elzárt oly fém- vagy üvegedényekben szállittatnak, a melyeknek csomagolása a következő szabályoknak felel meg:
a) Ha több edény egy szállitmánydarabbá egyesittetik, ugy az edényeknek erős faládába szalma, széna, korpa, fürészpor, itatós kova, vagy más laza anyag közé szorosan kell csomagolva lenniök.
b) Egyenként való csomagolás esetén az edények szállitása szilárd, jól megerősitett fedelekkel, valamint fogantyukkal ellátott és elegendő csomagolási anyaggal kitöltött kosarakban és vedrekben van megengedve; a fedélnek, a mennyiben szalmából, nádból, sásból vagy hasonló anyagból készült, vizüveggel vegyitett agyag- vagy mésztejjel vagy más hasonló anyaggal kell telitve lennie.”
„(2) A bádog vagy más fémedényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy a tartalom 15 Celsius foknál a tartály ürtartalmának kilencztized részénél több ne legyen.”
„(3) A szállitásnak takaróponyva nélküli nyitott kocsin kell történni. A szállitás zárt kocsiban is meg van engedve, ha azokban az oldalakon levő nyilásokkal, szelelő csappantyukkal vagy zsalukkal oly léghuzat idéztetik elő, hogy a keletkező gőzök biztosan eltávolodnak.”
„(4) Nitrocellulozának eczetsavban való oldatai csak tömör, jól elzárt cserép- vagy üvegedényekben és csak oly mennyiségekben adhatók fel szállitásra, hogy a bruttósuly 90 kilogrammnál több ne legyen. Az edények csomagolására nézve az (1) bekezdés 2. a) és b) pontjai alatt megállapitott szabályok érvényesek.”
„(5) A más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
„(6) Az (1) bekezdés 2. pontjában és az (5) bekezdésben levő határozmányok czinkaethylre is alkalmazást nyernek, gyulékony anyagokat azonban a csomagoláshoz használni nem szabad.”
V. - A XI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Faszesz nyers és finomitott állapotban, és aceton - a mennyiben nem külön arra a czélra készült kocsiban (tartálykocsiban) vagy hordókban kerülnek feladásra - csakis fém- vagy üvegedényekben bocsáttatnak szállitásra. Ezeknek az edényeknek a XV. tétel 1. pontjában előirt módon kell csomagolva lenniök.
(2) A más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
VI. - A XV. tétel következő szövegezést nyer:
„Mindennemü folyékony ásványsavak, különösen kénsav, füstölgő kénsav (gálicolaj), sósav, 1. 48-nál [46. 8 Baumé-fok] kevesebb fajsulylyal biró salétromsav (választóviz) [a töményitett savakat illetőleg l. XVII. tételt], valamint chlórkén következő szabályok alá tartoznak:
1. Ha ezek az anyagok ballonokban, palaczkokban vagy korsókban küldetnek, akkor a tartályoknak szorosan elzárva, jól csomagolva és a kényelmes kezeléshez alkalmas erős fogantyukkal ellátott külön edényekbe vagy fonott kosarakba kell elhelyezve lenniök. Fonott kosarak helyett fémkosarak is használhatók; ebben az esetben a tartály és a fémkosár között olyan csomagoló-anyagot kell használni, hogy az a tartályt törés ellen biztositsa, és se a tartály tartalmától, se a szikrától meg ne gyulladhasson.
Ha az anyagok fém, fa vagy gummitartályokban küldetnek, akkor a tartályoknak teljesen tömöreknek és jól elzárva kell lenniök.
A salétromsav 15 Celsius-foknál mutatkozó fajsulyának a fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni. Ha ez az adat a fuvarlevélből hiányzik, akkor a sav, mint töményitett kezelendő.
2. A XXXV. tétel alatti határozmányok fentartása mellett ezeket az anyagokat mindig elkülönitve kell berakni, és különösen nem szabad azokat más vegyészeti szerekkel egy és ugyanazon kocsiban elhelyezni.
3. Az 1. és 2. szám alatti szabályok azokra az edényekre is alkalmazást nyernek, a melyekben a megnevezett anyagok szállittatnak. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani.
4. Az olyan küldemények be- és kirakásáról, melyeknél akár csak egy 75 kilogrammnál sulyosabb darab is van, a feladó, illetve az átvevő tartozik gondoskodni.
5. Ha az ilyen küldeményeket az átvevő a rendeltetési állomásra való megérkezés, illetve a megérkezésről szóló értesités után három nap alatt ki nem rakatja és el nem viteti, jogositva van a vasutigazgatóság arra, hogy a küldeményeket a vonatkozó szabályzati határozmányok figyelembe vétele mellett valamely közraktárba vitesse vagy szállitmányozónak adja át. Ha ez nem volna lehetséges, a vasut a küldeményeket minden további alakszerüség nélkül eladhatja.”
VII. - Mint XV. a) tétel felvétetik:
„Nitroglycerin-gyárakból származó hulladékkénsav csak akkor bocsáttatik szállitásra, ha az a gyáros által a fuvarlevélen kiállitott bizonyitvány szerint teljesen denitrálva van. Egyebekben a XV. tétel alatti szabályok nyernek alkalmazást.”
VIII. Mint XV. b) tétel felvétetik:
„Folyadékkal fölszerelt villamos akkumulátorok, akár vannak, akár nincsenek megtöltve villamossággal, következő feltételek alatt szállittatnak:
1. Az akkumulátorokat terjedelmükhöz mért batteria-szekrényben ugy kell megerősiteni, hogy az egyes elemek (czellák) abban ne mozoghassanak.
2. A batteria-szekrényt szállitásra alkalmas ládába kell elhelyezni, és a hézagokat köröskörül itatós kovával, fürészporral, szénporral, homokkal vagy más hasonló itatós anyaggal kell kitölteni.
3. A sarkoknak rövid zárlat ellen biztositva kell lenniök.
4. A ládáknak két fogantyuval, továbbá fedelükön „Villamos akkumulátorok” és „Felül” szembeötlő feliratokkal kell ellátva lenniök.”
IX. A XVI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Marólug (marónátronlug, szódalug, marókálilug, hamuzsirlug), továbbá olajseprő (az olajfinomitás alja) a XV. tétel 1., 3. (a 3. számban idézett 2. szám alatti határozmányok kivételével), 4. és 5. számja alatti szabályok alá esnek.
Ugyanezek a szabályok alkalmaztatnak a brómra is, azon eltéréssel azonban, hogy azt csak nyitott kocsin szabad szállitani és hogy a brómot tartalmazó üvegedényeknek szilárd fa- vagy fémládában nyakig hamuba, homokba vagy itatós kovába kell beágyazva lenniök.
(2) Más árukkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
X. - AXVII. tétel következő szövegezést nyer:
„Töményitett salétromsav szállitására, melynek fajsulya 1. 48 (46. 8 Baumé-fok) és annál nagyobb, valamint a vörös füstölgő salétromsav szállitására a XV. tétel alatt foglalt szabályok nyernek alkalmazást azzal a további feltétellel, hogy a ballonoknak és a palaczkoknak az azokat tartalmazó edényekben legalább is tartalmukkal egyenlő mennyiségü itatós kovával vagy más alkalmas száraz földes anyaggal kell körülvéve lenniök, ha csak a ballonok és a palaczkok vasvedrekbe nincsenek elhelyezve és azokban jó rugalmas asbesttel bélelt zárókészülékkel ugy megerősitve, hogy a vedrekben ne mozoghassanak. A vasvedernek olyannak kell lennie, hogy a ballonok és palaczkok tartalma törés esetén a vederből ki ne folyhasson.”
XI. - A XVIII. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) A vizmentes kénsavat (anhydrid, ugynevezett szilárd oleum) csak: vagy
1. jól beforrasztott, erős ónozott vasbádog-szelenczékben, vagy
2. oly erős vas- vagy rézpalaczkokban szabad szállitani, a melyek szája légállóan van elzárva, be van tapasztva és ezenfelül agyagboritékkal van ellátva.
A szelenczéknek és palaczkoknak finom oszlásu szervetlen anyaggal, mint salakpamuttal, itatós kovával, hamuval vagy más effélével körülvéve és erős faládába szilárdan becsomagolva kell lenniök.
(2) Egyebekben a XV. tétel 2-től 5. száma alatti határozmányok nyernek alkalmazást.”
XII. - A XIX. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Firniszekre és firniszszel vegyitett festékekre, továbbá illó- és zsiros olajokra, ugyszintén valamennyi aether-félékre a kénaether (lásd IX. tétel) és a petroleumaether (lásd XXII. tétel) kivételével, absolut alkoholra, borszeszre (spirituszra), szeszre és más a XI. tétel alatt meg nem nevezett szeszfélékre, valamint amylacetatra nézve, a mennyiben ezek a folyadékok ballonokban, palaczkokban vagy korsókban kerülnek szállitásra, a XV. tétel 1. számának 1. bekezdése alatt levő szabályok mérvadók.
(2) Más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
XIII. - A XX. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Kőolaj, nyers és finomitott, a mennyiben 17. 5 Celsius-foknál legalább 0. 780 fajsulya van, vagy 760 milliméter légsulymérőállásnál (a tenger szintjére átszámitva) gőze az Abel-féle készülékben 21 foknál alacsonyabb hőmérsékletnél nem lobban (petrole de test);
(2) barnaszénkátrányból készült olajok (tőzeg- és palaolajok, aszfaltnafta és az effélékből való párolatok), a mennyiben azok az előbb jelzett fajsulylyal birnak (solárolaj, photogen stb.);
(3) az olyan kőszénkátrányolajok, melyeknek fajsulya 17. 5 Celsius-foknál 1. 00-nál kisebb (benzol, toluol, xylol, cumol stb.), valamint mirbanolaj (nitrobenzol);
(4) más eredetü oly szénhydrogének, melyeknek fajsulya 17. 5 Celsius-fok mellett legalább 0. 830, a következő határozmányok alá esnek:
1. Ezen anyagokat, a mennyiben nem külön erre a czélra készült kocsik (tartálykocsik) használtatnak, csak
vagy
a) különösen jó, tartós hordókban,
vagy
b) tömör és ellenállással biró fémtartályokban,
vagy
c) üveg- vagy kőedényekben szabad szállitani; utóbbi esetben azonban a következő szabályok figyelembe vétele mellett;
aa) ha több edény egy szállitmánydarabbá egyesittetik, akkor az edényeknek erős faládába szalma, széna, korpa, fürészpor, itatós kova vagy más laza anyag közé szorosan csomagolva kell lenniök;
bb) egyes edények külön csomagolása esetén, az edények szállitása jól megerősitett fedéllel, valamint fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló-anyaggal kibélelt tartós kosarakban vagy vedrekben van megengedve; a fedélnek, ha az szalmából, nádból, gyékényből vagy hasonló agyagból készült, vizüveggel vegyitett anyag- vagy mésztejjel, vagy más hasonló anyaggal kell telitve lennie. Az egyes darabok elegysulyának, üvegedények használata esetén 60 kilogrammot, kőedény használata esetén pedig 75 kilogrammot nem szabad meghaladnia;
2. a szállitás alatt netán megsérült edények azonnal kirakatnak, és a még meglevő tartalommal a feladó érdekének legmegfelelőbben eladatnak;
3. a szállitás csak nyitott kocsin történik. Bemondó eljárás melletti vámkezelésre, mely a szoros befedést és a kocsitakaró-ponyvák ólomzárolását tenné szükségessé, a szállitmány fel nem vétetik;
4. az előbbi 3. szám alatti határozmányok érvényesek azon hordókra és egyéb edényekre is, melyekben ezek az anyagok szállittattak. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani;
5. más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt;
6. a fuvarlevélből kivehetőnek kell lennie, hogy az ezen tétel (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt anyagoknak fajsulya legalább 0. 780, vagy hogy a kőolaj a lobbanás pontját illetőleg az (1) bekezdésben foglalt határozmánynak megfelel. Ha a fuvarlevélből ez a bevallás hiányzik, akkor a XXII. tétel alatti (a petroleum-aethert stb. illető) szállitási feltételek nyernek alkalmazást.”
XIV. - A XXI. tétel következő szövegezést nyer:
„Kőolaj, nyers és finomitott, barnaszénkátrányolajok, továbbá tőzeg- és palaolajok, asphalt-naphta, valamint az ilyenekből való párolatok, a mennyiben ezek az anyagok nem esnek a XX. tétel határozmányai alá, és fajsulyuk 17. 5 Celsius-foknál 0. 780-nál kisebb, de 0. 680-nál nagyobb;
petroleum-naphta, valamint kőolajból és petroleum-naphtából való párolatok (benzin, ligroin stb.), valamint a kaucsuknak vagy guttaperchának oly oldatai, melyek főkép petroleum-naphtából valók, a mennyiben ezen anyagok fajsulya 17. 5 Celsius-foknál 0. 680-nál nagyobb,
a következő határozmányok alá esnek:
1. Ezeket az anyagokat, a mennyiben nem külön erre a czélra készült kocsik (tartálykocsik) használtatnak, csak:
vagy
a) különösen jó, tartós hordókban,
vagy
b) tömör, ellenállóképességgel biró fémedényekben,
vagy
c) üveg- vagy kőedényekben szabad szállitani; utóbbi esetben azonban a következő szabályok figyelembevétele mellett:
aa) ha több edény egy szállitmánydarabbá egyesittetik, akkor az edényeknek erős faládába, szalma, széna, korpa, fürészpor, itatós kova vagy más hasonló laza anyag közé szorosan csomagolva kell lenniök;
bb) egyes edények külön csomagolása esetén az edények szállitása jól megerősitett fedéllel, valamint fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló-anyaggal kibélelt tartós kosarakban vagy vedrekben van megengedve; a fedélnek, ha az szalmából, nádból, gyékényből vagy hasonló anyagból készült, vizüveggel vegyitett agyag vagy mésztejjel, vagy más hasonló anyaggal kell telitve lennie. Az egyes darabok elegysulyának 40 kilogrammot meghaladni nem szabad;
2. a szállitás alatt netán megsérült edények azonnal kirakatnak, és a még meglevő tartalommal a feladó érdekének legmegfelelőbben eladatnak;
3. a szállitás csakis nyitott kocsin történik. Bemondó eljárás melletti vámkezelésre, a mely a szoros befedést és a kocsitakaró-ponyvák ólmozását tenné szükségessé, a szállitmány fel nem vétetik;
4. az előbbi 3. szám alatti határozmányok érvényesek azokra a hordókra és edényekre is, melyekben ezek az anyagok szállittattak. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani;
5. más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt;
6. a be- és kirakásnál az üvegballonokat tartalmazó kosarakat és vedreket nem szabad talicskán szállitani, sem vállon vagy háton vinni, hanem azok csakis az emlitett edényeken alkalmazott fogantyuknál fogva hordhatók;
7. a kosarakat és vedreket a vasuti kocsiban biztosan kell elhelyezni és megfelelően megerősiteni. Azokat nem egymás fölé, hanem csakis egy rétegben egymás mellé szabad berakni;
8. minden egyes darabot vörös alapra nyomtatott „Tüzveszélyes!” szövegü olvasható felirással kell ellátni. Az üveg- vagy kőedényeket tartalmazó kosarakat vagy vedreket ezenkivül még „Kézben viendő!” felirattal is meg kell jelölni. A kocsikra „Óvatosan tolatni!” feliratu vörös szinü bárczát kell ragasztani;
9. a fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, hogy az ezen tétel 1. bekezdésében megjelölt tárgyak fajsulya 17. 5 Celsius-fok mellett 0. 780-nál kisebb és 0. 680-nál nagyobb. Ha a fuvarlevélből ez a bevallás hiányzik, akkor a XXII. tétel alatti (petroleum-aethert stb. illető) szállitási feltételek nyernek alkalmazást.”
XV. - A XXII. tétel következő szövegezést nyer:
„Petroleum-aether (gazolin, neolin stb.) és hasonló, petroleum-naphtából vagy barnaszénkátrányból előállitott, könnyen gyuló készitmények, a mennyiben ezen anyagok fajsulya 17. 5 Celsius-foknál 0. 680, vagy kisebb, következő határozmányok alá esnek:
1. ezeket az anyagokat csak következőleg szabad szállitani:
vagy
a) tömör és ellenállással biró fémedényekben,
vagy
b) üveg- vagy kőedényekben; ez utóbbi esetben azonban a következő szabályok figyelembevétele mellett:
aa) ha több edény egy szállitmánydarabbá egyesittetik, akkor az edényeknek erős faládába szalma, széna, korpa, fürészpor, ázalagföld, itatós kova vagy más hasonló laza anyag közé szorosan csomagolva kell lenniök;
bb) egyes edények külön csomagolása esetén az edények szállitása jól megerősitett fedéllel, valamint fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló-anyaggal kibélelt tartós kosarakban vagy vedrekben van megengedve; a fedélnek, ha az szalmából, nádból, gyékényből vagy más hasonló anyagból készült, vizüveggel vegyitett agyag- vagy mésztejjel, vagy hasonló anyaggal kell telitve lennie. Az egyes darabok elegysulya 40 kilogrammot meg nem haladhat;
c) légállóan zárt tartánykocsikban;
2. a szállitás alatt netán megsérült edények azonnal kirakatnak és a még meglevő tartalommal feladó érdekének legmegfelelőbben eladatnak;
3. a szállitás csakis nyitott kocsin történik. Bemondó eljárás melletti vámkezelésre, a mely a szoros befedést és kocsitakaró-ponyva ólmozását tenné szükségessé, a szállitmány fel nem vétetik;
4. az előbbi 3. szám alatti határozmányok érvényesek azokra az edényekre is, melyekben ezek az anyagok szállittattak. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani;
5. más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt;
6. be- és kirakásnál az üvegballonokat tartalmazó kosarakat és vedreket nem szabad talicskán szállitani, sem vállon vagy háton vinni, hanem azok csakis az emlitett edényeken alkalmazott fogantyuknál fogva hordhatók;
7. a kosarakat és vedreket a vasuti kocsikban biztosan kell elhelyezni és megfelelően megerősiteni. Azokat nem egymás fölé, hanem csakis egy rétegben egymás mellé szabad berakni;
8. minden egyes darabot vörös alapra nyomtatott „Tüzveszélyes!” szövegü olvasható felirattal kell ellátni. Az üveg- vagy kőedényeket tartalmazó kosarakat és vedreket ezenkivül még „Kézben viendő!” felirattal is meg kell jelölni. A kocsikra „Óvatosan tolatni!” feliratu vörös szinü bárczát kell ragasztani;
9. ezeken kivül a XV. tétel 4. és 5. szám alatt levő határozmányok nyernek alkalmazást.”
XVI. - A XXIII. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) A terpentinolaj és egyéb bűzös olajok, valamint a pyridin és pyridinbasisok, a szalmiákszesz, a vértetüméreg (kenőszappanból, karbololajból és kozmaolajból álló keverék), ugyszintén a formaldehyd-oldat és a formalin (formaldehydet és hangyasavat tartalmazó fertőtlenitő szer) szállitása csakis nyitott kocsikban történik.
(2) Ez a határozmány érvényes azon hordókra és egyéb edényekre is, a melyekben ezek az anyagok szállittattak. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani.
(3) Más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
XVII. - a XXV. tétel következő szövegezést nyeri:
„A folyékony arzénvegyületek, különösen az arzénsav, a XXIV. tétel 1. szám alatti és a XV. tételben 1., 3. (a 3. számban idézett 2. szám alatti határozmányok kivételével), 4. és 5. számok alatti határozmányok alá tartoznak.”
XVIII. - A XXVI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Másnemü mérges fémvegyületeket (mérges fémfestékeket, fémsókat stb.), melyekhez különösen a higanyvegyületek, mint: a sublimát, kalomel, fehér és vörös praecipitat, cinnober, továbbá a réz-sók és rézfestékek, mint: a rézrozsda (Grünspan), zöld és kék rézfestékek, ugyszintén az ólomvegyületek, mint: ólomgelét (massikot), minium, ólomczukor és más ólomsók, ólomfehér és más ólomfestékek, a czinkpor is, valamint a czink- és antimonhamu, továbbá az ólomhamu, ólommara (Bleikrätze), ólomhulladékok (Bleirückstände) és egyéb ólomtartalmu hulladékok tartoznak, csakis kemény, száraz fából készitett tömör hordókban vagy ládákban szabad szállitásra feladni, mely hordók, illetve ládák fenekét betétabroncsokkal, illetve övezőpántokkal kell megerősiteni. Az abroncsolásnak vagy pántolásnak olyannak kell lenni, hogy a szállitás alatt elkerülhetetlen rázkódtatások, lökések stb. folytán az anyag az eresztékeken át ki ne porlódjék.
(2) A rézgálicz és a rézgálicznak mészszel, szódával és effélékkel való keverékei (Bordeauxi lug előállitásához használt por és effélék) részére megfelel azonban az olyan erős zsákokban való csomagolás is, a mely oly sürü, hogy a tartalom ki nem porlódik.”
XIX. - Mint XXVI. a) tétel felvétetik:
„1. (1) A szilárd cyankáliumot és cyannátriumot következőkép kell csomagolni:
a) rácsavart fedéllel és guritó abroncscsal ellátott erős vashordókba,
vagy
b) kemény, száraz fából készült betétabroncsokkal ellátott kettős tömör hordókba, vagy épen ugy készült övező pántokkal ellátott kettős ládákba. A belső tartályoknak tömör anyaggal kibélelve és olyanoknak kell lenniök, hogy a szállitásnál elkerülhetetlen rázkódások és lökések folytán a tartalomból por rajtuk át ne hatolhasson. A belső faedények helyett beforrasztott fémedények is használhatók. A belső faedények helyett tömören elzárt üveg- vagy kőedények használata is meg van engedve, ha ezek az edények tömör anyagba burkoltatnak vagy bevarratnak és ezenkivül erős faládába, széna, szalma vagy más alkalmas csomagolási anyag közé szorosan csomagoltatnak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának előbbi feltételei mellett több edényt is lehet egy szállitmánydarabbá egyesiteni.
2. (1) Cyankáliumlug és cyannátriumlug csak következő csomagolással bocsáttatnak szállitásra:
a) jól záró készülékkel ellátott oly tömör vastartályokban, melyek keményfa- vagy fémládákba, itatós kova, fürészpor vagy más itatós anyagba vannak ágyazva,
vagy
b) külön erre a czélra berendezett tartánykocsikban. A tartányoknak kettős faluaknak és teljesen tömöreknek kell lenniök; azoknak alsó részükön semmiféle nyilással (csapokkal, szelepekkel vagy effélékkel) nem szabad birniok. A tartányokon levő nyilásoknak tömitve, elzárva és erősen rácsavart fémkupakkal védve kell lenniök.
(2) A luggal telt szállitmánydarabok be- és kirakását, valamint a tartánykocsi megtöltését és kiüritését a feladónak és az átvevőnek kell eszközölnie. Ezen teljesitmények végzésére a vasut munkásait még kivánatra sem bocsáthatja rendelkezésre.
(3) A lugot tartalmazó szállitmánydarab elegysulya 75 kilogrammot meg nem haladhat. A szállitás csak nyitott kocsikon van megengedve.
3. Az 1. és 2. számhoz tartozó közös szabályok:
a) A szállitmánydarabokon és a tartánykocsikon könnyen olvasható, szembetünő, tartós felirással „Méreg!” megjelölésnek és a tartalom bevallásnak (cyankálium, cyannátrium, cyankálilug stb.) rajta kell lennie.
b) A szállitmánydarabokat nem szabad savakkal vagy savanyu sókkal és tápszerekkel, élvezeti czikkekkel, gyógyszerekkel és effélékkel együvé rakni. A tartánykocsikat ugy kell a vonatokba besorozni, hogy azok a folyékony savakkal rakott kocsiktól legalább egy kocsi által el legyenek választva.
4. Az 1-3. számok alatt levő szabályok megfelelően oly edényekre és tartánykocsikra is alkalmaztatnak, melyekben cyankálium vagy cyannátrium szállittatott. Az ilyen edényeket mindig ezen minőségük megjelölésével kell bevallani.”
XX. - A XXIX. tétel következő uj (4) bekezdést nyer:
„(4) Darabos (nem apritott) faszén csak akkor vétetik fel szállitásra, ha a feladó a fuvarlevélben kinyilatkoztatja, hogy a faszén legalább 48 óra hosszat hűttetett.”
XXI. - Mint uj XXIX. a) tétel felvétetik:
„Feketeföld (Erdschwarz) csak erősen leszegezett, tömören elzárt és teljesen megtöltött faládákban vagy hordókban vétetik fel szállitásra. ”
XXII. - A XXXI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Gyapju, szőr, műgyapju, pamut, selyem, len, kender, juta nyersen, a fonás és szövés hulladékaként, mint rongy vagy tisztitókendő, továbbá kötéláruk, pamutból és kenderből való hajtószijak, szövőszékhez való nyüstzsinegek, [használt tisztitópamutot illetőleg lásd a (3) bekezdést], ha zsirosak vagy firniszesek, csak fedett vagy ponyvákkal letakart nyitott kocsikban szállittatnak. Ezeket a tárgyakat, a (4) bekezdésében levő határozmányok fenntartásával, csak száraz állapotban szabad feladni, a fonástól és szövéstől származó hulladékoknak sem szabad bálokba sajtolva lenniök.
(2) A felsorolt tárgyak mindenkor mint zsirosak vagy firniszesek kezeltetnek, ha ennek ellenkezője a fuvarlevélből nem tünik ki.
(3) Használt tisztitópamut csak szilárd, tömören elzárt hordókban, ládákban vagy más edényekben bocsáttatik szállitásra.
(4) Zsiros vagy firniszes tisztitókendők a (3) bekezdésben megállapitott csomagolás mellett nedves vagy nyirkos állapotban is elfogadtatnak szállitásra.”
XXIII. - A XXXII. tétel következő szövegezést nyer:
„Rothadásnak alávetett állati hulladékok, mint sózatlan friss bőrök, háj, inak, csontok, szarvak, körmök, mészszel nem kezelt friss enyvbőr, nemkülönben más nagy mértékben bűzös és undoritó tárgyak, azonban az LII. és LIII. alatt felsoroltak kivételével, csak az alábbi feltételek alatt vétetnek fel és szállittatnak:
1. kellően tisztitott és száraz csontok, sajtolt faggyu, szarvak tömlő nélkül, vagyis a homlokcsont szarvtöve nélkül, száraz állapotban, körmök, vagyis a kérődzők és sertések patái csontok és huslás nélkül, darabáruként jó zsákokba csomagolva fogadtatnak el;
2. ezen csoportba tartozó azok a tárgyak, melyek az előbbi I. szám alatt meg nem neveztettek, darabáruként csakis szilárd, tömören elzárt hordókba, vedrekbe vagy ládákba csomagolva fogadtatnak el. Sózatlan friss bőröket azonban darabáruként november, deczember, január és február hónapokban jól elzárt, sürü erős szövetből készült sértetlen zsákokban csomagolva is szabad feladni, ha a zsákok karbolsavval oly módon vannak megnedvesitve, hogy a tartalom rossz szaga nem érezhető. A fuvarleveleknek a hordókba, vedrekbe, ládákba vagy zsákokba csomagolt tárgyak pontos megnevezését kell tartalmazniok. A szállitás csak nyitott kocsikban történhetik;
3. friss inak, mészszel nem kezelt friss enyvbőr, valamint ezek hulladékai, ugyszintén sózatlan friss bőrök, nemkülönben tisztitatlan bőr és husrostokkal boritott csontok kocsirakományokban való feladás esetén következő feltételek alatt szállittatnak:
a) márczius hó 1-től október hó 31-ig eső időszakban ezeknek a tárgyaknak oly erős, hibátlan zsákokba kell csomagolva lenniök, a melyek higitott karbolsavval oly módon vannak megnedvesitve, hogy a tartalom rothadt szaga érezhető ne legyen. Minden küldeménynek erős szövetü higitott karbolsavval telitett takaróval (Hopfentuch) és ennek ismét egy nagy vizhatlan, nem kátrányozott kocsiponyvával teljesen betakarva kell lennie. A ponyvákat a feladó tartozik szolgáltatni;
b) november, deczember, január és február hónapokban a zsákokba való csomagolás nem szükséges. A küldeménynek azonban hasonlóképen erős szövetü takaróval (Hopfentuch) és ennek ismét egy nagy, vizhatlan, nem kátrányozott kocsiponyvával kell teljesen befedve lennie. Az alsó takarót szükség esetén oly módon kell higitott karbolsavval megnedvesiteni, hogy a rothadt szag érezhető ne legyen. A ponyvákat a feladó tartozik szolgáltatni;
c) az olyan küldemények, melyeknél a rothadt szag karbolsavval nem nyomható el, szilárd, szorosan elzárt hordókban vagy vedrekben oly módon csomagolandók, hogy az edények tartalmának szaga ne legyen érezhető.
4. Bőrenyvkészitésnél visszamaradt kazánüledékeknek (enyvmész, enyvsajt vagy enyvtrágya) száraz vagy nedves, de sajtolt állapotban két egymáson fekvő nagy vizhatlan, nem kátrányozott kocsiponyvával teljesen befedve kell lenniök. Az alsó takarót higitott karbolsavval oly módon kell teliteni, hogy rothadt szag érezhető ne legyen. A feladó által szolgáltatandó két ponyva közé egy réteg száraz oltott meszet, tőzegport vagy használt csert kell helyezni.
Sajtolatlan, nedves ilynemü üledékeknek szilárd, szorosan elzárt hordókba vagy vedrekbe oly módon kell csomagolva lenniök, hogy az edények tartalmának szagát érezni ne lehessen;
5. az előbbi 3. és 4. alatt fel nem sorolt hasonnemü tárgyaknak kocsirakományokban való szállitása nyitott kocsikban, ponyvatakarók alkalmazása mellett történik. A ponyvákat a feladó tartozik szolgáltatni;
6. a vasut követelheti, hogy a fuvardijak előre fizettessenek;
7. a zsákok, edények és ponyvák, a melyekben és a melyek alatt az ilynemü tárgyak szállittattak, csak abban az esetben fogadtatnak el szállitásra, ha azok karbolsavval való megfelelő kezelés folytán a rothadt szagot elvesztették;
8. a netán szükséges fertőtlenités költségei a feladót, illetve az átvevőt terhelik;
9. száraz bőrök csakis összekötött csomagokban vétetnek fel szállitásra.”
XXIV. - A XXXV. tételben a VIII. a) tétel két helyen töröltetik.
XXV. - A XL. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Pelyhes lőgyapot és kollodium-gyapot, a mennyiben azok legalább 35 százalék vizzel nedvesitve vannak, oly légmentes edényekben vétetnek fel szállitásra, a melyek tartós faládában szilárdan vannak csomagolva.
(2) A fuvarlevélben a feladó és a vasut által ismert vegyész részéről az aláirásoknak hivatalos hitelesitése mellett bizonyitva kell lenni annak, hogy az áru minősége és a csomagolás a fenti szabályoknak megfelel.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt csomagolási szabályok, valamint a (2) bekezdés határozmányai az olyan kollodium-gyapotra is alkalmazást nyernek, mely legalább 35 százalék alkohollal van megnedvesitve.”
XXVI. - Mint XLII. a) tétel felvétetik:
„Gyujtószalagok és gyujtólapocskák (amorces) következő határozmányok alá esnek:
1. Ezeket legfeljebb 100 gyujtószemenként, melyeknek összesen 0. 75 grammnál több gyujtóanyagot tartalmazniok nem szabad, ragasztott papirlemez-dobozokba kell csomagolni. Legfeljebb 12 dobozt kell egy tekercsbe összefoglalni és legfeljebb 12 tekercset kell papirboritékkal egy tömör csomaggá összekötni.
2. A csomagokat 1. 2 köbméter nagyságot meg nem haladó erős vaslemezből készült tartókba vagy igen szilárd faládába, más tárgyak hozzátétele nélkül ugy kell becsomagolni, hogy a tartály oldalai és annak tartalma közt legalább 30 milliméternyi térköz fürészporral, szalmával, kóczczal vagy más hasonló anyaggal ugy legyen kitöltve, hogy a csomagok mozgása vagy eltolódása rázkódtatások esetén is ki legyen zárva.
3. A tartályokon a tartalom-bevallás mellett a feladó és a gyár olvasható megjelölésének is rajta kell lenni.
4. Minden küldeményhez a gyáros részéről és a vasut előtt ismeretes vegyész által kiállitott bizonyitványt kell hozzáadni, a melyben az előző 1-3. bekezdésekben megállapitott szabályok betartása igazoltatik.”
XXVII. - XLIV. tétel. Mint 5. pont felvétetik:
„5. A cseppfolyósitott gázok kis mennyiségekben és pedig: szénsav és nitrogénoxydul legfeljebb 3 grammig, ammonia és chlor legfeljebb 20 grammig, vizmentes kénessav és chlorszénoxyd (phosgen) legfeljebb 100 grammig, következő feltételek alatt erős beforrasztott üvegcsövekben is szállithatók: Az üvegcsöveket szénsavval és nitrogénoxydullal csak félig, ammoniával és chlorral csak kétharmadrészig, kénessavval és chlorszénoxyddal (phosgen) csak háromnegyedrészig szabad megtölteni. Mindegyik üvegcsövet beforrasztott, itatós kovával telt bádogtokba és ezt erős faládába kell becsomagolni. Egy ládába több bádogtok elhelyezése is meg van engedve, de ammoniát tartalmazó csöveket chlort tartalmazó csövekkel ugyanazon ládába beletenni nem szabad.
Továbbá az olyan fémből készült szénsavtokok, (Sodor, Sparklett) is szállithatók, melyek legfeljebb 25 gramm folyékony szénsavat tartalmaznak. A szénsavnak levegőtől mentesnek kell lennie. A tokoknak az ürtartalom 1. 34 köbczentiméterjére legfeljebb 1 gramm folyadékot szabad tartalmazniok.”
XXVIII. - Mint XLIV. a) tétel felvétetik:
„(1) Cseppfolyósitott levegő kettős falu, a hő vezetését és kisugárzását gátló oly üvegpalaczkokban fogadtatik el szállitásra, a melyek nemezzel burkolva és nemezdugóval ugy vannak elzárva, hogy a párolgó gázok jelentékeny belső nyomás okozása nélkül elszállhatnak, ugy azonban, hogy mindamellett a tartalom ki ne folyhasson. A nemezdugónak ugy kell a palaczkon megerősitve lennie, hogy az a palaczk billenése és felfordulása esetén se lazuljon meg. Mindegyik palaczknak vagy több palaczknak együttesen egy biztosan álló sodronykosár vagy hasonló edény által lökések ellen védve kell lennie. A sodronykosarakat vagy edényeket „Cseppfolyósitott levegő”, „Felül”, „Alul”, „Igen törékeny” feliratokkal ellátott, a felső részen nyitott vagy csak sodronyhálóval, átlyukgatott fedéllel vagy más hasonló szerkezettel elzárt fémszekrényekben vagy faládákban kell szállitani. Ezekben a tartályokban gyulékony csomagolási anyagoknak, mint: fürészpor, fagyapot, tőzeg, szalma, széna nem szabad lenni. A szekrényeknek és ládáknak alsó részükön egy bizonyos magasságig oly tömöreknek kell lenniök, hogy a palaczkok eltörése esetén a folyadék ki ne folyhasson. A szekrényeket és ládákat a vasuti kocsikban ugy kell elhelyezni, hogy azok fel ne fordulhassanak vagy le ne eshessenek, továbbá hogy a palaczkok függőlegesen álljanak és más szállitmánydarabok által okozható sérülés ellen védve legyenek. Gyulékony anyagokat apró darabokban vagy folyékony állapotban a cseppfolyósitott levegő közvetlen közelébe berakni nem szabad.
(2) Kettős falu, nemezzel boritott üvegpalaczkok helyett más tartályok is használhatók, ha azok felmelegedés ellen akként vannak védve, hogy azokra pára vagy dér rá nem rakodhatik. Ezeknek a tartályoknak, ha elég szilárdak és biztosan állanak, nem kell sodronykosárba vagy hasonló edénybe foglalva lenniök. Egyebekben az (1) bekezdés szabályai megfelelő alkalmazást nyernek.”
XXIX. - Mint XLIV. b) tétel felvétetik:
„Gáznemü szénsav és bányagáz (mocsárlég) szállitásra csak akkor fogadtatik el, ha nyomása a 20 légköri nyomást túl nem haladja és ha hegesztett vasból, folytvasból vagy öntött aczélból készült oly tartályokban adatik fel, melyek a feladás előtti utolsó négy éven belül eszközölt hivatalos vizsgálatnál alakjuknak maradandó változtatása nélkül legalább másfélszeresét birták ki azon nyomásnak, a mely alatt a szénsav vagy bányagáz feladása alkalmával állanak. Mindegyik tartálynak egy a belső falazat megtekintését lehetővé tévő nyilással, egy biztonsági szeleppel, egy vizlebocsátó-csappal, egy töltő- illetve lebocsátó-szeleppel, valamint egy manometerrel kell ellátva lennie. A hivatalos vizsgálat minden négy évben megismétlendő. A tartályon szembeötlő helyen alkalmazott hivatalos jelzésből világosan kivehető legyen, hogy annak vizsgálata mikor és milyen nyomásra eszközöltetett. A fuvarlevélben ki kell nyilatkoztatni, hogy a feladott szénsav vagy bányagáz nyomása a hőmérséknek 40 Celsius fokig való emelkedése esetén sem haladhatja túl a 20 légköri nyomást. A feladási állomás köteles az előbbi szabályok figyelembe vételéről és különösen a manometer állásának a vizsgálati jelzéssel való összehasonlitása által arról meggyőződni, hogy a tartályok megvizsgálása megfelelő magas nyomásra foganatosittatott.”
XXX. - A XLVI. tétel következő szövegezést nyer:
„Chlormethyl és chloraethyl csakis légállóan elzárt erős fémedényekben és csak nyitott kocsikon szállittatnak. Áprilistól bezárólag októberig eső hónapokban az ilyen küldeményeket a feladónak takaróval kell ellátni, hacsak az edények nincsenek faládába csomagolva.”
XXXI. - A XLVII. tétel következő szövegezést nyer:
„Phosphortrichloridot, phosphoroxychloridot és acetylchloridot csak,
vagy
1. teljesen tömör és jó zárókészülékkel ellátott hegesztett vasból, folytvasból, öntött aczélból, ólomból vagy rézből készült edényekben,
vagy
2. üvegedényekben szabad szállitani; utóbbi esetben azonban a következő szabályok figyelembe vétele mellett:
a) a szállitáshoz csak olyan erős falu üvegpalaczkokat szabad használni, a melyek jól köszörült üvegdugókkal vannak elzárva. Az üvegdugókat parafinnal kell körülönteni; ezen ragasz megvédésére pedig a palaczk nyaka fölé pergamentpapirból való kupakot kell rákötni;
b) az üvegpalaczkokat, ha azoknak tartalma 2 kilogrammnál több, fogantyukkal ellátott fémtartályokba kell csomagolni s azokban ugy kell elhelyezni, hogy a tartályok falaitól 30 milliméternyire távol legyenek; a hézagokat itatós kovával annyira ki kell egészen tömni, hogy a palaczkoknak bármiféle mozgása ki legyen zárva;
c) 2 kilogrammig terjedő tartalommal az üvegpalaczkok fogókkal ellátott oly erős faládákban is elfogadtatnak szállitásra, melyek közfalakkal annyi szakaszra vannak osztva, a hány palaczk szállittatik. Négy palaczknál többet nem szabad egy ládába csomagolni. A palaczkokat ugy kell elhelyezni, hogy a falaktól 30 mm-re távol legyenek; a hézagokat itatós kovával annyira ki kell egészen tömni, hogy a palaczkoknak bármiféle mozgása ki legyen zárva. Itatós kova (b, c) helyett acetylchlorid feladásánál fürészpor is használható;
d) a b) és c) alatt emlitett tartályok fedelén a tartalom megjelölése mellett az üvegjelt is rá kell rajzolni.”
XXXII. - Mint XLVIII. a) tétel felvétetik:
„Nátriumot és káliumot forrasztott fedelü erős bádogdobozokban vagy erős, tömören elzárt oly üvegpalaczkokban kell feladni, melyeknek petroleummal töltve, vagy teljesen szárazaknak kell lenniök. Az üvegpalaczkokat itatós kovába vagy fürészporba kell beágyazni. A bádogdobozoknak vagy üvegpalaczkoknak faládába kell becsomagolva lenniök; ezeknek a ládáknak üvegpalaczkok használata esetén forrasztott bádogbetéttel kell birniok.”
XXXIII. - Mint XLIX. a) tétel felvétetik:
„Nátriumsuperoxydot és bariumsuperoxydot (oxylith) erős, teljesen vizálló oly bádogdobozokban kell feladni, melyek forrasztott bádogbetéttel felszerelt erős faládába vannak csomagolva.”
XXXIV. - Mint XLIX. b) tétel felvétetik:
„A calciumcarbidnak eléggé erős, légállóan elzárt vasedényekbe kell csomagolva lenni. Más anyagokat az edényekbe nem szabad hozzácsomagolni. A szállitásnak csak fedett kocsiban szabad történni.”
XXXV. - Az L. tétel következő szövegezést nyer:
„Az olyan készitmények, melyek egyrészt terpentinolajból, spirituszból, petroleumnaftából vagy más gyulékony folyadékból, másrészt gyantából vannak előállitva, mint spirituszlakk és olajszáritó (siccativ), következő szabályok alá esnek:
1. Ha ezek a készitmények ballonokban, palaczkokban vagy korsókban küldetnek, ugy a tartályoknak tömören bedugaszolva, jól csomagolva és a kényelmes kezeléshez erős felszereléssel ellátott külön edényekbe vagy fonott kosarakba kell befoglalva lenniök.
Ha a feladás fém-, fa- vagy gummitartályokban történik, ugy a tartályoknak teljesen tömöreknek és jó elzáró készülékkel kell ellátva lenniök.
2. A terpentinolajból vagy petroleumnaftából és gyantából előállitott bűzös készitményeket csak nyitott kocsiban szabad szállitani.
3. Más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. tételt.”
XXXVI. - Mint L. a) tétel felvétetik:
„(1) Zsiros vas- és aczélforgácsok (gyalu-, furó és hasonló forgácsok) és az anilingyárakban a nitrobenzol redukálásából származó maradványok, hogy ha nem légállóan elzárt erős vasbádogtartályokban adatnak fel, csakis fedett vagy ponyvával letakart vasszerkezetü kocsikban szállittatnak.
(2) A fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, hogy a vas- vagy aczélforgácsok zsirosak-e vagy sem, ellenkező esetben mint zsirosak kezeltetnek.”
XXXVII. - Az LI. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Zsirral vagy olajjal itatott papiros, valamint az ilyenből készült hüvelyek csak fedett kocsikban vagy ponyvával letakart nyitott kocsikban szállittatnak.
(2) Az ilynemü hüvely-küldeményeknél a fuvarlevélnek a feladó azon nyilatkozatát kell tartalmaznia, hogy a hüvelyek telités után hevittettek és azután vizben teljesen lehüttettek.”
XXXVIII. - Az LIII. tétel következő szövegezést nyer:
„(1) Friss borjugyomor csak vizhatlan tartályokban csomagolva és a következő feltételek alatt fogadtatik el szállitásra:
1. a friss borjugyomornak minden ételmaradéktól megtisztitva és oly módon megsózva kell lennie, hogy minden egyes gyomorra 15-től 20 gramm konyhasó használtassék fel;
2. a csomagolásnál az edény fenekére, valamint a gyomrok legfelső rétegére mintegy 1 czentiméternyi vastag rétegben sót kell hinteni;
3. a fuvarlevélben a feladónak ki kell nyilatkoztatni, hogy az 1. és 2. számok alatt levő szabályok figyelembe vétettek;
4. a vasut követelheti, hogy a szállitási dij a feladásnál előre fizettessék;
5. az esetleg szükséges fertőtlenités költségei a feladót, illetőleg az átvevőt terhelik.
(2) Október, november, deczember, január, február és márczius hónapok alatt erős, tömören elzárt hordókban vagy vedrekben és az (1) bekezdés 4. és 5. számában foglalt határozmányok betartása mellett a sózatlan friss borjugyomor is elfogadtatik szállitásra, ha az minden ételmaradéktól tisztitva van. A vedrek fedeleinek vaspántokkal kell megerősitve lenniök.”
XXXIX. - A záróhatározmányok elmaradnak.
A fuvarlevélminta következőleg módosittatik:
„A „tulajdonosa” szó „tulajdonos pálya jele * ”-re változtattatik és a * jegyzet szövege következő lesz:” * Ha a kocsikat a feladó rakatta be, köteles a kocsi számát és a tulajdonos pályája jelét ide beirni.”
A „száma” feliratu rovat szélesittetik, a „raksulya” és „rakterülete” feliratu két rovat pedig egyesittetik.
Gyorsárufuvarlevelek részére való II. mintában „Fehér papir” és „vörös szalagnyomással” szavak közé „legalább egy czentiméternyi széles” szavak beszuratnak.”
Az utólagos rendelkezés mintája következő szövegezést nyer:
„Utólagos rendelkezés
Kelt . . . . . évi . . . . . hó . . . . . n.
A . . . . . vasut . . . . . állomását felkérem/jük hogy az 19. . . . . évi . . . . . hó . . . . . n kelt fuvarlevéllel . . . . . részére . . . . . ra való rendeltetéssel feladott, az alábbiakban megjelölt küldemény.
| Jel és szám | Darab szám | A csomagolás módja | Tartalom | Suly kilogramm |
1. a feladási állomáson . . . . . visszaadassék;
2. utközben feltartóztattassék és a . . . . . vasut . . . . . állomásán . . . . . nak kiszolgáltattassék;
3. a . . . . . vasut . . . . . állomásán . . . . . nak kiszolgáltattassék;
4. csak (betükkel) utánvéti összeg lefizetése ellenében szolgáltattassék ki;
5. nem a fuvarlevélben megjelölt, hanem . . . . . (betükkel) utánvéti összeg lefizetése ellenében szolgáltattassék ki;
6. utánvét behajtása nélkül szolgáltattassék ki;
7. dijmentesen szolgáltattassék ki;
(Aláirás)”
A jelen pótegyezmény érvénytartama és joghatálya ugyanaz, mint az 1890. évi október hó 14-én kelt egyezményé, a melynek a kiegészitő része lesz. A megerősités fenntartatik és a megerősitő okiratok, mihelyt csak lehetséges, le fognak tétetni, még pedig ugyanabban az alakban, mely magánál az egyezménynél és a hozzátartozó pótmegállapodásoknál alkalmazást nyert. A jelen pótegyezmény három hónappal a megerősitő okiratok letétele után lép hatályba.
Melynek hiteléül az alulirott meghatalmazottak a jelen pótegyezményt aláirták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Bernben, tizenegy példányban, 1906. évi szeptember hó 19-én.
[Aláírások]
Alulirottak, mint meghatalmazottai azon államoknak, melyek a vasuti árufuvarozásra vonatkozólag 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezményt aláirták vagy ahhoz csatlakoztak, ma, 1906. évi szeptember hó 19-én összegyültek a szövetségi házban, az illető kormányok által az emlitett nemzetközi egyezményhez megállapitott második pótegyezmény aláirása végett.
Miután a szerződő államok számának megfelelő számu példányokban előkészitett szerződési okmányokat - egymással összehasonlitván - jó és kellő alakban kiállitottaknak találták, azokat aláirásukkal és pecsétjükkel ellátták.
A jelen jegyzőkönyvhöz német szöveg van mellékelve s egyértelmüség áll fenn arra nézve, hogy ezen szöveg egyenlő értékü a franczia szöveggel, a mennyiben oly vasuti forgalomról van szó, a melyben oly állam is részes, a hol a német nyelv kizárólag vagy más nyelvek mellett üzleti nyelv gyanánt használtatik.
Az 1905. évi juliusi felülvizsgálati értekezlet a nemzetközi egyezményhez tartozó végrehajtási határozmányok 8. §-ába a külön megnevezett áruk közé a fa-, len-, kender-, trágya-, föld- és kőszén-áruczikkeket is felvette. Ezek az áruczikkek az osztrák kormány és a magyar kormány kivánságára a pótegyezményből kihagyattak, a mely kormányok kivánságukat következőképen indokolják:
Az egyes szerződéses államok áruosztályozásaiban fa, trágya, föld megjelölés alatt oly különböző nemü czikkek, részben még félgyártmányok is vannak összefoglalva, melyek természeti minőségük tekintetében egymástól annyira különböznek, hogy mindenesetre indokolatlan volna mindezen czikkekre a rendszerinti sulyapadék magasabb százalékos tételét alkalmazni.
E mellett az egyes szerződéses államok áruosztályozásai az emlitett gyüjtőnevek alá sorozott áruczikkek tekintetében egymás közt is lényeges pontokban eltérnek, ugy hogy a javasolt határozmány horderejére nézve kétségtelenül nézeteltérések merülnének fel és a szóban levő czikkek az egyes szerződéses államokban előreláthatólag különböző elbánásban részesülnének.
De eltekintve ettől, annak az előfeltétele, hogy a vasut felelősségének a sulyveszteség tekintetében fennálló korlátozása a javasolt módon kiterjeszthető legyen, a nemzetközi egyezmény 32. czikkének (1) bekezdése értelmében csak abban az esetben forogna fenn, ha az illető czikkek természeti minőségüknél fogva rendszerint és nem csupán rendkivüli viszonyok közt 2%-ig terjedő sulyveszteséget szenvednének.
Az erre vonatkozólag megejtett beható nyomozások eredményeként azonban megállapittatott, hogy ez az előfeltétel nemcsak a fára, trágyára és földekre nézve, hanem a lenre, kenderre és kőszénre nézve is általában hiányzik és hogy ennélfogva ezen áruczikkeket illetőleg s rendszerinti sulyapadék szabványtételének felemelése természeti minőségüknél fogva nem indokolható.
A mennyiben pedig ezen czikkek közül egyesek mint bizonyos trágyanemek és földfélék tényleg nyirkos állapotban szoktak feladásra kerülni, az intézkedés szüksége a fentebb jelzett határozat értelmében feleslegesnek mutatkozik, mert az ilyen árukra nézve nyirkos állapotban való feladás esetén a vasuti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezményhez tartozó végrehajtási határozmányok 8. § (1) bekezdése értelmében a rendszerinti sulyapadék szabványtétele már ez idő szerint is 2. százalékkal van megállapitva.
Kelt Bernben, tizenegy példányban, 1906. évi szeptember hó 19-én.
[Aláírások]
