Az 1906. évi május hó 26-án Rómában kötött egyetemes postaszerződés és annak zárójegyzőkönyve ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Németország és a német védnökség alatt levő területek, az amerikai Egyesült Államok és az amerikai Egyesült-Államok szigetbirtokai, Argentina köztársaság, Ausztria, Belgium, Bolivia, Bosznia-Herczegovina, Brazilia, Bulgária, Chili, China császárság, Columbia köztársaság, Congo független állam, Corea császárság, Costa-Rika köztársaság, Kréta, Cuba köztársaság, Dánia és a dán gyarmatok, Domingo köztársaság, Egyiptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Ethiopia császárság, Francziaország, Algéria, az indo-chinai franczia gyarmatok és védterületek, az egyéb franczia gyarmatok együttvéve, Nagy-Britannia és különböző brit gyarmatok, Brit-India, az ausztráliai szövetség, Canada, Uj-Zéland, a délafrikai brit gyarmatok, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Honduras köztársaság, Magyarország, Olaszország és az olasz gyarmatok, Japán, Liberia köztársaság, Luxemburg, Mexico, Montenegro, Nicarauga, Norvégia, Panama köztársaság, Paraguay, Németalföld, a németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Portugália és a portugál gyarmatok, Rumánia, Oroszország, Salvador, Szerbia, Siam királyság, Svédország, Svájcz, Tunis, Törökország, Urugvay és a venezuelai Egyesült-Államok között.
Alulirottak, mint a fent elősorolt országok kormányainak meghatalmazottai a Washingtonban 1897. évi junius hó 15-én kötött egyetemes postaszerződés 25. czikke értelmében Rómában kongresszusra egybegyülvén, a most emlitett szerződést közös egyetértéssel átvizsgálták és a jóváhagyás fentartása mellett következőleg szövegezték:
Azok az országok, a melyek a jelen szerződést megkötötték, valamint azok, a melyek ahhoz később csatlakoznak, a postahivatalaik között közvetitett levelezéseknek kölcsönös kicserélésére egyetemes postaegyesület elnevezés alatt egységes postaterületet alkotnak.
A jelen szerződés határozatai kiterjednek az egyesület egyik országából a másikba intézett levelekre, egyszerü és fizetett válaszlappal ellátott levelezőlapokra, mindennemü nyomtatvány, üzleti papir és árumintaküldeményekre. Ezek a határozatok érvényesek továbbá az egyetemes postaegyesület országai és az egyesülethez nem csatlakozott országok között váltott emlitett küldeményekre is, ha azok kicserélése legalább két szerződő ország szolgálatát veszi igénybe.
1. Az egymással határos országok postaigazgatásai, valamint azok, a melyek küldeményeiket harmadik igazgatás közvetitése nélkül, egymásközött közvetlenül cserélik ki, kölcsönös levélzárlataik szállitásának feltételeit határaikon át, vagy egyik határtól a másikig, közös egyetértéssel állapitják meg.
2. Az oly tengeri szállitást, a melyet két ország között ezek egyikének posta- vagy más hajói közvetitenek, más egyezség hiányában, közvetitő szolgálatnak kell tekinteni; ezt a szállitást, valamint azt is, a melyet ugyanazon ország két postahivatala között tengeren vagy szárazföldön más ország közvetit, a következő czikk határozatai szabályozzák.
1. A szabad átszállitás az egyesület egész területén biztosittatik.
2. Ennek folytán az egyesület postaigazgatásai, egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével, egymás közt szabadon válthatnak levélpostai küldeményeket, akár zárt levélcsomagokban, akár zárlaton kivül, a mint azt megkövetelik a forgalom és a postaszolgálat igényei.
3. Az egyesület két postaigazgatása közt, egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével, levélzárlatokban váltott levélpostai küldeményekért, minden egyes országnak, a melynek területén az átszállitás történt, vagy a mely a szállitásban résztvett, a következő átszállitási dijak járnak:
1-ször a szárazföldi átszállitás fejében:
a) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 1 frank 50 centime, más tárgyakért kilogrammonként 20 centime, ha a megtett ut 3000 kilométert meg nem halad;
b) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 3 frank, más tárgyakért kilogrammonként 40 centime, ha a megtett ut hossza több mint 3000 kilométer, de 6000 kilométert meg nem halad;
c) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 4 frank 50 centime, más tárgyakért kilogrammonként 60 centime, ha a megtett ut hossza több mint 6000 kilométer, de 9000 kilométert meg nem halad;
d) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 6 frank, más tárgyakért kilogrammonként 80 centime, ha a megtett ut meghaladja a 9000 kilométert,
2-szor tengeri szállitás fejében:
a) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 1 frank 50 centime, más tárgyakért kilogrammonként 20 centime, ha a tengeri ut 300 tengeri mértföldet meg nem halad. Mindazonáltal a tengeren való átszállitás 300 tengeri mértföldön alul dijmentes, ha az érdekelt igazgatás a levélzárlatok szállitásáért szárazföldi szállitási dijban részesül;
b) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 4 frank, más tárgyakért kilogrammonként 50 centime, ha a szállitás 300 tengeri mértföldet meghalad és ha az európai országok között, Európa és a Közép-, illetve a Fekete-tenger partjain levő afrikai, vagy ázsiai kikötők között, vagy az utóbbi kikötők, vagy végre Európa és Észak-Amerika között történik. Ugyanezek a dijak alkalmazandók az egyesületi összes viszonylatokban berendezett szállitásokra, a melyek ugyanazon állam két kikötője vagy két államnak ugyanazon postahajózási vonalon lévő kikötői között eszközöltetnek, ha a tengeri ut meg nem halad 1500 tengeri mértföldet;
c) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 8 frank, egyéb tárgyakért kilogrammonként 1 frank, mindazokért a szállitásokért, a melyek a fentebbi a) és b) pontok alá nem tartoznak.
A mennyiben a tengeri szállitást két vagy több igazgatás teljesiti, a dijak az egész tengeri utra levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként a 8 frankot, a többi tárgyakért kilogrammonként az 1 frankot meg nem haladhatják. Ezek a dijak az illető igazgatások között - feltéve, hogy ezek egymással nem egyeznek meg másként - a szállitás távolságának aránya szerint osztandók fel.
4. Az egyesület két postaigazgatása között zárlaton kivül váltott levélpostai küldeményekért egyenkint és tekintet nélkül a küldemény sulyára és rendeltetésére, a következő átszállitási dijak járnak:
levelekért darabonként 6 centime; levelezőlapokért darabonként 2 1/2 centime; egyéb tárgyakért darabonként 2 1/2 centime.
5. A jelen czikkben részletezett átszállitási dijak nem érvényesek az oly különleges szállitási szolgálatokra, a melyeket valamely igazgatás az egyesület területén egy vagy több igazgatás kivánságára rendezett be, vagy tart fenn. A szállitás e nemének a feltételeit szabadon határozzák meg az érdekelt igazgatások egymás között.
Ezenkivül mindenütt, a hol a szárazföldi, valamint a tengeri átszállitás ez idő szerint dijmentes, vagy kedvezőbb feltételek mellett történik, ez a rendszer érvényben marad.
A 3000 kilométert meghaladó szárazföldi átszállitási szolgálatokra azonban a jelen czikk 3. §-ában foglalt határozatok alkalmazhatók.
6. Az átszállitási dijakat a felvevő ország igazgatása fizeti.
7. Ezekből a dijakból az általános leszámolás azoknak az adatoknak az alapján történik, a melyek minden hatodik évben az alábbi 20. czikkben emlitett foganatositó szabályzatban meghatározandó 28 napon át gyüjtetnek.
A római szerződés életbelépésének napjától a 20. czikkben emlitett foganatositó szabályzatban tárgyalt átszállitási statisztika hatálybalépésének napjáig terjedő időszakra az átszállitási dijak a washingtoni szerződés határozatai szerint fizetendők.
8. Ugy a szárazföldi, mint a tengeri átszállitási dijai alól teljesen mentesek: az alábbi 11. czikk 3. és 4. §-aiban emlitett levelezések; a válaszoslevelezőlapoknak a felvevő országba visszaküldött válaszlapjai; az utánküldött, vagy tévesen irányitott küldemények; a térti küldemények; a kézbesitésről szóló értesitések; a postautalványok és minden más okmány, a mely a postaszolgálatra vonatkozik.
9. Ha az átszállitási dijakról két igazgatás között felállitott leszámolás 1000 frankot meg nem haladó évi tiszta követelést mutat, a tartozó igazgatás ezen a czimen mentes minden fizetés alól.
1. A postai küldemények szállitási dijai az egyesület egész területén - ott, a hol a kézbesitő szolgálat már be van, vagy ezután lesz berendezve, a házhoz kézbesitést is beleértve - a következőképen állapittatnak meg:
1-ször, levelekért: minden egyes levélért 20 gramm sulyig bérmentesités esetében 25 centime, ellenkező esetben ennek a dijnak kétszerese és 20 grammon felül minden további 20 gramm sulyért vagy 20 gramm töredékeért bérmentesités esetében 15 centime-mel, ellenkező esetben ennek kétszeresével több jár.
2-szor, levelezőlapokért: az egyszerü levelezőlapért és a fizetett válaszlappal ellátott válaszos levelezőlap mindegyik részeért bérmentesités esetében 10 centime, ellenkező esetben ennek a dijnak kétszerese jár;
3-szor, mindennemü nyomtatványokért, üzleti papirokért és árumintákért: minden egyes külön czimzett ily küldeményekért vagy csomagért és ezeknek minden 50 grammjáért vagy az 50 gramm töredékeért 5 centime jár, feltéve, hogy az ily küldemény, vagy csomag levelet vagy tényleges és személyes levelezés jellegével biró irott közleményt nem tartalmaz és könnyen megvizsgálható.
Az üzleti papirok dija küldeményenként 25 centime-nál, az áruminták dija pedig szintén küldeményenként 10 centime-nál kisebb nem lehet.
2. Az előző szakaszban megállapitott dijakon felül még szedhető:
1-ször, minden a 4. czikk 3. § 2. c) pontjában megállapitott tengeri átszállitási dijak alá eső küldeményekért mindazokban a viszonylatokban, melyekben e szállitási dijak alkalmaztatnak: egységes pótdij, a mely dijtételenként levelekért 25 centime-nál, a levelezőlapokért 5 centime-nál és a többi küldeményekért 50 grammonként vagy ennek töredékeért 5 centime-nál magasabb nem lehet;
2-szor, azokért a küldeményekért, a melyeknek szállitása az egyesülethez nem tartozó igazgatásoktól függő járatok vagy az egyesület területén berendezett, különleges szállitási dijjal összekötött rendkivüli járatok igénybevételével történik, eme költséggel arányos pótdij.
Ha az egyszerü levelezőlapért a bérmentesitési dijon felül az előbbi két pont szerint megengedett egyik vagy másik pótdij is szedetik, ez a fizetett válaszlappal ellátott levelezőlapoknál mindenik lapra alkalmazandó.
3. Mindennemü elégtelenül bérmentesitett levélpostai küldeményért a czimzett rovására a hiányzó dijrész kétszeres összege jár, de e dij magasabb nem lehet, mint az a dij, melyet a rendeltetési ország a hasonnemü, sulyu és eredetü nem bérmentesitett küldeményért szed.
4. Minden küldemény, mely nem levél vagy nem levelezőlap, legalább részben bérmentesitendő.
5. Az áruminta-küldemények kereskedelmi értékkel biró tárgyakat nem tartalmazhatnak, sulyuk 350 grammot, kiterjedésük hosszuságban 30 centimétert, szélességben 20 centimétert és magasságban 10 centimétert, vagy ha tekercsalakuak, hosszuságban 30 centimétert s átméretben 15 centimétert tul nem haladhatnak.
6. Üzleti papirost és nyomtatványt tartalmazó csomagok 2 kilogrammnál sulyosabbak nem lehetnek s kiterjedésük bármely irányban 45 centimétert meg nem haladhat. Oly tekercsalaku csomagok azonban, a melyek átméretben 10 centimétert és hosszban 75 centimétert meg nem haladnak, a postán való szállitásra elfogadhatók.
7. A dijmérséklésből ki vannak zárva: a frankójegyek és egyéb postai értékczikkek, akár át vannak betüzve, akár nincsenek, valamint oly nyomtatványok, a mely értéket képvisel, kivéve azokat, a melyeknek szállitását a 20. czikkben emlitett foganatositó szabályzat megengedi.
1. Az 5. czikkben felsorolt tárgyak ajánlva is küldhetők.
A válaszos levelezőlapok válaszlapját azonban a válaszos levelezőlap feladója nem bérmentesitheti ajánlott küldeményként.
2. Ajánlott küldeményekért fizet a feladó:
1-ször a küldemény nemének megfelelő rendes bérmentesitési dijat;
2-szor az ajánlási dijat, mely a feladóvevény dijával együtt 25 centimenál több nem lehet.
3. Az ajánlott küldemény feladója előre lefizetett 25 centime maximális dijért kézbesitési értesitőt is kaphat.
Ugyanez a dij alkalmazható az ajánlott küldemény sorsa iránt a feladás után kibocsátott tudakozványokért, ha a feladó a kézbesitési értesitő kiállitásáért járó dijat már le nem fizette.
1. Az ajánlott küldemények utánvétellel terhelve is küldhetők az oly országok forgalmában, a mely országok igazgatásai e szolgálat berendezésére nézve megegyeznek.
Az utánvételes küldemények az ajánlott küldemények kellékeinek és dijainak vannak alávetve.
Az utánvételi összeg maximuma küldeményenként 1000 frankban, vagy az ennek az összegnek megfelelő egyenértékben van megállapitva.
2. A mennyiben az érdekelt postaigazgatások másképen nem állapodtak meg, a czimzettől beszedett összeg, levonatván abból 10 centime beszedési illeték és az e dij levonása után fennmaradó összegnek megfelelő közönséges utalványozási dij, a feladónak postautalványnyal küldendő meg.
Ha az utánvételi utalvány nem kézbesithető, ennek összegéről az a postaigazgatás rendelkezik, a melynél az utánvétellel terhelt küldemény feladatott.
3. Az utánvétellel terhelt ajánlott küldemény elveszése esetében a posta szavatolása az utánvétellel nem terhelt ajánlott küldeményekre vonatkozó és az alábbi 8. czikkben megállapitott határozatok alapján döntendő el.
A küldemény kézbesitése után a rendeltetési ország postaigazgatása felelős az utánvételi összegért, hacsak be nem igazolhatja, hogy a jelen szerződés 20. czikkében emlitett foganatositandó szabályzatnak az utánvételes küldeményekre vonatkozó határozatait be nem tartották. Mindazonáltal a „Remb.” megjegyzésnek és az utánvételi összegnek be nem jegyzése a rovatlapba, nem érinti a rendeltetési ország igazgatásának felelősségét az utánvételi összeg be nem szedéseért.
1. Ajánlott küldemény elveszése esetében - a vis major esetét kivéve - a feladónak, vagy a feladó kivánságára a czimzettnek 50 frank kárpótlásra van igénye.
2. Azok az országok, melyek a vis major eseteiben is hajlandók a koczkázat elvállalására, e czimen a feladótól minden ajánlott küldeményért 25 centimet meg nem haladó pótdijat szedhetnek.
3. A kárpótlást a felvevő hivatal igazgatása köteles kifizetni. Ennek az igazgatásnak visszkereseti joga van a felelős igazgatással, vagyis azzal az igazgatással szemben, a melynek területén vagy szolgálatában elveszett a küldemény.
Ha oly ország területén vagy szolgálatában, mely az előző szakaszban emlitett felelősséget magára vállalta, vis major következtében vész el más országból származó ajánlott küldemény, az az ország, a hol az elveszés történt, szavatol a feladási országnak, ha az utóbbi a vis majorból származó koczkázatot a feladóval szemben a maga részéről szintén elvállalja.
4. A szavatosság az ellenkezőnek bebizonyitásáig azt az igazgatást terheli, a mely a küldeményt kifogás nélkül átvette, de annak a czimzettnek való kézbesitését, esetleg a következő igazgatásnak való szabályszerü átadását kimutatni nem képes. Poste restante czimmel ellátott, vagy a czimzett kérésére a hivatalban való kézbesitésre ott visszatartott küldeménynél megszünik a szavatosság, ha a küldemény oly személynek kézbesittetett, ki a rendeltetési országban fennálló szabályok szerint személyazonosságát beigazolta és kinek neve és állása a czimmel megegyezik.
5. A feladási hely igazgatása köteles a kárpótlási összeget lehető gyorsan, de legkésőbb a felszólamlás napjától számitva egy év alatt megfizetni. A felelős igazgatás köteles a feladási hely igazgatásának az ez által fizetett kárpótlási összeget haladék nélkül megtériteni.
A feladási igazgatás jogositva van a feladónak a közbeeső vagy a rendeltetési postaigazgatás számlájára kárpótlást adni, ha ez az igazgatás szabályszerü felszólitásra az ügyet egy év lefolyása alatt sem rendezte. Ezenkivül abban az esetben, ha valamely igazgatás, melynek felelőssége jogszerüen megállapittatott, a kárpótlási összeg kifizetését első felszólitásra megtagadta, a kárpótlási összegen kivül felelős azokért a mellékköltségekért is, a melyek a fizetés megokolatlan késedelméből származnak.
6. A felszólamlási határidő az ajánlott küldemény feladása napjától számitandó egy év. E határidő lejárta után a felszólamlónak kárpótlásra többé nincsen igénye.
7. Ha a küldemény szállitás közben veszett el és nem állapitható meg, hogy az elveszés mely ország területén vagy szolgálatában történt, az illető igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
8. Az igazgatások szavatolása az ajánlott küldeményekre nézve megszünik, mihelyt az átvételre jogositott egyén azt nyugtázta és átvette.
1. A feladó visszavonhatja levélpostai küldeményét, vagy megváltoztathatja annak czimét mindaddig, mig az a czimzettnek nem kézbesittetett.
2. Az erre vonatkozó megkeresés postával vagy táviratilag továbbitható s a feladó ezért a következő dijakat fizeti:
1-ször, postával továbbitandó megkeresésért egy egyszerü ajánlott levél diját;
2-szor, távirati uton továbbitandó megkeresésért a távirat diját a rendes tarifa szerint.
3. Utánvétellel megterhelt ajánlott küldemény feladója, a czimváltoztatásra vonatkozólag megállapitott feltételek mellett kérheti az utánvétel törlését vagy leszállitását.
4. A jelen czikk határozatai nem kötelezők azokra az országokra nézve, a melyeknek törvényei nem engedik meg, hogy a feladó a szállitás alatt lévő küldemények felett rendelkezhessék.
Az egyesülethez tartozó azok az országok, melyekben nem a frank képezi a pénzegységet, a jelen szerződés különböző czikkeiben megállapitott dijakat saját pénzértéküknek megfelelő egyenértékben szabják meg. Ezek az országok a tört részeket a jelen szerződés 20. czikkében emlitett foganatositó szabályzatban foglalt táblázatnak megfelelőleg kikerekithetik.
Azok az igazgatások, a melyek az egyesületen kivül álló országokban oly postahivatalokat tartanak fenn, a melyek az egyesülethez tartoznak, a helyi pénzértékben ugyanazon a módon határozzák meg dijaikat. Ha az egyesületen kivül álló valamely országban két vagy több igazgatás tart fenn postahivatalokat, eme hivatalok által közösen használandó helyi dijegyenértékeket szabadon határozzák meg az érdekelt igazgatások egymás közt.
1. A küldemények bérmentesitésére csak oly frankojegyeket lehet használni, a melyek a felvevő országban a magánlevelezések bérmentesitésére érvényesek. Azok a frankojegyek, a melyeket valamely ország különleges és sajátságos okból bocsát ki, a milyenek például a muló érvénynyel biró emlék-postajegyek, a nemzetközi forgalomban nem használhatók.
A kibocsátó ország frankojegyeivel ellátott levelezőlapok válaszlapjai és a frankojegyekkel el nem látott hirlapok vagy hirlapcsomagok, melyekre „Abonnements-poste” (postai előfizetés) felirás van alkalmazva és a melyek a jelen szerződés 19. czikkében emlitett s a hirlapelőfizetésre vonatkozó egyezmény alapján szállittatnak, érvényesen bérmentesitetteknek tekintendők.
2. Azok az igazgatások közt, a melyek elhatározzák, hogy e szolgálatban részt vesznek, válaszdijszelvények cserélhetők ki. A válaszdijszelvény ára legalább 28 centime vagy ennek az összegnek egyenértéke a kibocsátó ország pénzértékében.
E szelvény a résztvevő országok mindegyikében 25 centime vagy ennek az összegnek a becserélő ország pénzértékében megfelelő értékü frankojegyre cserélhető be. A jelen szerződés 20. czikkében emlitett foganatositó szabályzat meghatározza a kicserélés egyéb feltételeit és nevezetesen a nemzetközi iroda szerepét a szóban lévő szelvények előállitása, megküldése és elszámolása körül.
3. A postaigazgatások közt, továbbá a postaigazgatások és a nemzetközi postairoda közt, végre az egyesülethez tartozó országok postahivatalai közt postaszolgálati ügyekben váltott hivatalos levelezéseket nem kell frankojegyekkel bérmentesiteni; ezek portomentesen szállittatnak.
4. Ugyanez áll a hadifoglyokra vonatkozó levelezésekre is, akár közvetlenül, akár közvetitéssel azoknak a tudakozódó irodáknak az utján küldetnek vagy érkeznek, a mely tudakozódó irodákat a hadifoglyok részére a hadviselő országok vagy az oly semleges országok esetleg felállitanak, a melyek területén harczosokat fogtak el.
A hadifoglyoktól eredő vagy azoknak szóló levelezések minden postai dij alól mentesek ugy a felvevő és a rendeltetési országokban, valamint a közbeeső országokban is.
A fenti határozatok alkalmazását illetőleg a semleges országokban elfogott és az ország belsejében visszatartott harczosokat ugy kell tekinteni, mint a hadifoglyokat.
5. A nyilt tengeren levő postahajók szekrényébe dobott, vagy a hajón működő postai alkalmazottak, avagy a hajó parancsnokának kezeihez szolgáltatott levelezések annak az országnak a frankojegyeivel és tarifája szerint bérmentesithetők, melynek az emlitett postahajó tulajdonát képezi, vagy a mely felette rendelkezik. Ha a hajón való feladás a járat valamelyik végpontján való tartózkodás alatt vagy egy közbenső kikötőben történik, a bérmentesitést csak annak az országnak a frankojegyeivel és tarifája szerint lehet érvényesen eszközölni, a melynek vizeiben a postahajó tartózkodik.
1. A postaigazgatások az előző 5., 6., 7., 10. és 11. czikk alapján beszedett dijakat, kivéve a 7. czikk 2. szakaszában emlitett utalványok, valamint a válaszdijszelvények (11. czikk) után járó megtéritést, osztatlanul megtartják.
2. Ennélfogva az egyesülethez tartozó igazgatások közt a dijakra nézve, kivéve a jelen czikk 1. szakaszában emlitett megtéritést, nincsen leszámolás.
3. A levelek és más levélpostai küldemények egyéb portoval vagy postadijjal, mint a melyek az előbb idézett czikkekben meg vannak állapitva, nem terhelhetők meg sem a feladási, sem a rendeltetési országban, még pedig sem a feladók, sem a czimzettek rovására.
1. A levélpostai küldemények a feladó kivánságára a megérkezés után azonnal külön küldönczczel kézbesittetnek a czimzettnek, de csak azokban az egyesületi országokban, a melyek kölcsönös forgalmukban az ily szolgálat berendezésére nézve megegyeztek.
2. Az ily express-nek nevezett küldemények házhoz való kézbesitéseért külön dij jár; e dij 30 centimeben van megszabva, melyet a feladónak a rendes viteldijon felül teljesen s előre le kell fizetnie. E kézbesitési dij a feladási ország igazgatását illeti.
3. Ha a küldemény oly helyre szól, a hol nincs a házhoz való express-kézbesitéssel megbizott postahivatal, a rendeltetési ország postaigazgatása pótdijat szedhet, mely azonban a belforgalomra nézve megállapitott küldönczdijat meg nem haladhatja és a melyből a feladó által fizetett dij, illetve ennek a pótdiját beszedő ország pénzértéke szerint megfelelő egyenértéke levonandó.
A fentemlitett pótdij a küldemény után, vagy visszaküldése esetében is jár és azé az igazgatásé marad, a mely azt beszedi.
4. Az oly express-küldemények, melyek az előre lefizetendő összes illetékek erejéig teljesen bérmentesitve nincsenek, közönséges módon kézbesittetnek, hacsak a felvevő hivatal nem kezelte azokat mint express-küldeményeket.
1. A postaküldemények utánküldéseért, az egyesület területén belül, nem szedhető semmiféle pótdij.
2. A közbeneső igazgatások a tértiként visszaküldött küldemények előző szállitásáért nekik járó dijakat nem téritik vissza.
3. Után- vagy visszaküldés következtében a feladási országba visszakerülő bérmentesitetlen levelek, bérmentesitetlen levelezőlapok és elégtelenül bérmentesitett bármely nemü levélpostai küldemények a czimzettek, illetve a feladók terhére ép oly dij alá esnek, mintha ezek a küldemények az első rendeltetési országból közvetlenül a feladási országba szólnának.
1. A szerződő országok postahivatalai egyrészt és ugyanazon ország idegen helyen állomásozó hajórajainak, vagy egyes hadihajóinak parancsnokai másrészt, továbbá a hajórajok vagy hadihajók egyikének parancsnoka és ugyanazon ország más hajórajának vagy hadihajójának parancsnoka, más országnak szárazföldi vagy tengeri közvetitésével, egymás közt levélzárlatokat válthatnak.
2. Az ily levélzárlatokban foglalt bárminemü levélpostai küldemények csakis azon hadihajók tisztjeihez vagy legénységéhez szólhatnak, illetve csak azoktól eredhetnek, melyekhez a levélzárlatok czimezve vannak, illetve melyek a zárlatokat küldik; az e küldemények szállitási dijait és feltételeit annak az országnak a postaigazgatása határozza meg, még pedig belföldi szabályzatai alapján, a melyhez a hajó tartozik.
3. A mennyiben az érdekelt igazgatások másként nem egyeztek volna meg, a kiindulási vagy rendeltetési postaigazgatás, a közvetitő igazgatásoknak a kérdésben forgó levélzárlatokért a 4. czikk határozatai értelmében kiszámitandó átszállitási dijat fizeti.
1. Az oly üzleti papirok, áruminták és nyomtatványok, melyek a jelen szerződés 5. czikke és az ugyane szerződés 20. czikkében emlitett foganatositó szabályzat által az e küldeménynemekre nézve követelt feltételeknek nem felelnek meg, nem szállittatnak.
2. Az ily küldemények - előforduló esetben - visszaküldendők a bélyegző lenyomattal jelzett feladási helyre és - ha lehetséges - a feladónak visszakézbesitendők, kivéve, ha legalább részben bérmentesitett küldeményekről van a szó és a rendeltetési ország igazgatásának törvényei vagy belföldi szabályai az ily küldemények kézbesitését megengedik.
3. Tilos
1-ször levélpostával küldeni:
a) oly áruminta- és egyéb küldeményeket, melyek természetüknél fogva a postai közegekre veszélyesek lehetnek, a levelezéseket bepiszkolhatják vagy megrongálhatják;
b) robbanó, gyulékony és egyébként veszélyes anyagokat; nemkülönben a szabályzatban kikötött kivételek fentartásával, élő vagy nem élő állatokat vagy rovarokat.
2-szor. A postára adott közönséges vagy ajánlott küldeményekben elhelyezni:
a) forgalomban levő pénzdarabokat;
b) vámdij alá eső tárgyakat;
c) arany vagy ezüst tárgyakat, drágaköveket, ékszereket s egyéb drágaságokat, de csak abban az esetben, ha az ily tárgyak csatolását vagy szállitását az érdekelt országok törvényei tiltják;
d) bármely tárgyakat, a melyeknek behozatala vagy terjesztése a rendeltetési országban meg van tiltva.
4. Az előző 3. szakasz tilalmai alá eső, de tévedésből szállitásra bocsátott küldeményeket vissza kell küldeni a betüző lenyomattal jelzett feladási helyre, kivéve, ha a rendeltetési ország igazgatása a belföldi törvények és szabályzatok értelmében másképen is rendelkezhetik.
Mindazonáltal a robbanó, gyulékony vagy egyébként veszélyes anyagok nem küldetnek vissza a feladóhelyre, hanem az az igazgatás, mely ily anyagokra akad, ezeket a helyszinén megsemmisiti.
5. Az egyesülethez tartozó országok kormányai egyébként területükön megtagadhatják a szállitást vagy a kézbesitést ugy a mérsékelt dijért szállitható azoktól a tárgyaktól, a melyek a közlésükre és terjesztésükre vonatkozó ottani törvényeknek, szabályoknak és rendeleteknek meg nem felelnek, valamint minden oly levélpostai küldeménytől is, melyen a törvények vagy szabályzatok által tiltott megjegyzések, rajzok stb. látható módon vannak alkalmazva.
1. Az egyesületnek oly igazgatásai, melyek az egyesület területén kivül fekvő országokkal postai összeköttetést tartanak fenn, tartoznak odahatni, és illetve az egyesület többi igazgatásainak megengedni:
1-ször, hogy ezeket az összeköttetéseket az egyesület területén kivül fekvő országokba szóló, vagy onnan eredő levélpostai küldeményeknek záron kivül, vagy - ha az inditó és rendeltetési ország igazgatásai a szállitásnak e módjára nézve egymással megegyeztek - levélzárlatokban való közvetitésre felhasználhassák;
2-szor, hogy ezeknek az egyesületen kivül álló országoknak területén át, vagy az ő általuk fentartott szolgálatok felhasználásával akár záron kivül, akár levélzárlatokban levélpostai küldeményeket válthassanak;
3-szor, hogy a levélpostai küldeményekre az egyesületen kivül fekvő területeken is a szerződés 4. czikkében az egyesület részére megállapitott átszállitási dijak alkalmaztassanak.
2. A tengeri átszállitási dijak összege az egyesületi és az egyesületen kivül fekvő területen való szállitásért együttvéve nem lehet több, mint levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 15 frank, egyéb tárgyakért kilogrammonként 1 frank. Ezek a dijak a szállitásban résztvevő igazgatások közt a távolságok arányában osztandók szét.
3. A jelen czikkben tárgyalt küldeményeknek az egyesület területén belül vagy azon kivül való szárazföldi vagy tengeri szállitásáért járó követelések ugyanoly módon állapittatnak meg, mint azok, a melyek az egyesülethez tartozó országok közt váltott levélpostai küldeményekért járnak.
4. Az egyesületen kivüli országokba szóló levélpostai küldemények átszállitási diját a feladó ország igazgatása fizeti, mely egyszersmind megállapitja a szóban lévő levélpostai küldeményekért az ő szolgálatában szedendő bérmentesitési dijakat, a melyek azonban az egyesületi normális tarifa dijtételeinél alacsonyabbak nem lehetnek.
5. Az egyesületen kivüli országokból eredő levelezések szállitási költségei nem terhelik a rendeltetési ország igazgatását.
Ez az igazgatás azokat a küldeményeket, a melyek mint teljesen bérmentesitettek érkeznek, portó nélkül kézbesitteti; a bérmentesitetlen küldeményeket annak a dijnak kétszeresével terheli meg, a melyet az eredő országba, mint rendeltetési helyre szóló bérmentesitett küldeményeknél alkalmaz, az elégtelenül bérmentesitettekért pedig a hiányzó dij kétszeres összegét szedi; ez az utóbbi dij azonban a hasonló természetü, sulyu és eredetü teljesen bérmentesitetlen küldeményért szedhető dijakat meg nem haladhatja.
6. Az ajánlott küldeményekért való szavatosság tekintetében figyelembe veendők:
az egyesület területén való szállitásra nézve: a jelen szerződés határozatai;
az egyesület határain kivül való szállitásra nézve: a közvetitő egyesületi igazgatás részéről közzétett feltételek.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy utánzott avagy már használt frankojegyeknek a küldemények bérmentesitésére való csalárd használatának megtorlására a szükséges intézkedéseket megteszik, vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák. Kötelezőleg megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket oly irányban is, illetve erre vonatkozólag törvényhozásuknál javaslatot tesznek, hogy a valamely szerződő állam postai jelzőivel és frankojegyeivel összetéveszthető, hamis vagy utánzott postai jelzőknek és frankojegyeknek csalárd gyártása, eladása, vételre kinálása vagy szétosztása megtiltassék és megbüntettessék.
Az értéknyilvánitással ellátott levelekre és dobozokra, a postai utalványokra, a nemzetközi postai csomagokra, a postai megbizásokra, az azonossági könyvecskékre, a hirlapelőfizetésekre stb. vonatkozó szolgálati ágak berendezése az egyesület különböző országai vagy országcsoportjai közt külön egyezmény tárgyát képezi.
1. Az egyesületet alkotó különböző országok postaigazgatásai közös egyetértéssel foganatositó szabályzatban állapithatják meg a szükséges általános és különös rendszabályokat.
2. Az egyes igazgatások továbbá az oly kérdésekre nézve, melyek nem érintik az egyesület összességét, egymásközt külön egyezményeket köthetnek, feltéve, hogy ezek az egyezmények a jelen szerződéssel ellentétben nincsenek.
3. Az érdekelt igazgatások egyébiránt kölcsönösen megegyezhetnek arra nézve is, hogy 30 kilométernyi övön belül leszállitott dijakat alkalmazzanak.
1. A jelen szerződés az egyes országok törvényhozási jogát azokban a kérdésekben, a melyekről a jelen szerződésben foglalt határozatok nem intézkednek, egyáltalán nem érinti.
2. Nem korlátozza a szerződő felek jogát, hogy külön szerződéseket tartsanak fenn és kössenek, valamint hogy a dijak leszállitása vagy általában a postaforgalom javitása érdekében szükebb körü egyesületeket tartsanak fenn, avagy ujakat alakitsanak.
1. Egyetemes postaegyesületi nemzetközi iroda elnevezés alatt a svájczi postaigazgatás felsőbb felügyelete alatt továbbra is fentartatik egy központi hivatal, a melynek költségeit az egyesület valamennyi igazgatása viseli.
2. Ez irodának feladata a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő mindennemü közleményeket gyüjteni, összeállitani, közzétenni és szétosztani, vitás kérdésekről az érdekelt felek kivánságára véleményt adni, a kongresszus okmányainak megváltoztatására vonatkozó javaslatok tárgyalását előkésziteni, az elfogadott változásokat közölni és egyáltalán mindazon tanulmányokkal és munkákkal foglalkozni, a melyek a postaegyesület érdekében reá bizatnak.
1. A mennyiben az egyesület két vagy több tagja között a jelen szerződés magyarázása körül, vagy a szóban lévő szerződés alkalmazásánál valamely igazgatás szavatossága tekintetében véleményeltérés merülne fel, a vitás kérdést választott biróság dönti el. Ebbe minden érdekelt igazgatás a vitás ügyben közvetlenül nem érdekelt egy-egy egyesületi tagot választ.
2. A választott biróság általános szavazattöbbséggel határoz.
3. A szavazatok megoszlása esetében a választott biróság a vita eldöntésére egy más, a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választ.
4. A jelen czikk határozatai a megelőző 19. czikk alapján kötött egyezményekre is alkalmaztatnak.
1. Azok az országok, melyek a jelen szerződéshez nem járultak, kivánságukra ahhoz csatlakozhatnak.
2. E csatlakozást diplomácziai uton a svájczi szövetség kormányánál kell bejelenteni, mely azt valamennyi egyesületi országgal közli.
3. A csatlakozás jogi következménye: a jelen szerződésben foglalt határozatok elfogadása és az abban megállapitott előnyökben való részesülés.
4. Azt a részösszeget, melylyel az érdekelt ország igazgatása a nemzetközi iroda költségeihez járul és esetleg az illető igazgatás által az előző 10. czikk értelmében szedendő dijakat, az érdekelt országgal egyetértve, a svájczi szövetségi kormány állapitja meg.
1. A szerződő országok meghatalmazottjai a megoldandó kérdések fontosságához képest kongresszusra gyülnek össze, vagy egyszerü igazgatási értekezletet tartanak, valahányszor a kormányoknak, illetve igazgatásoknak legalább kétharmada azt inditványozza, vagy az ily inditványt elfogadja.
2. Kongresszust azonban legkésőbb az utolsó kongresszuson kötött szerződések és egyezmények életbeléptetésétől számitandó öt év után kell tartani.
3. Minden ország képviseltetheti magát akár egy vagy több képviselő, akár valamely más ország képviselői által. Egy-egy ország képviselője vagy képviselői azonban csak két ország képviseletével lehetnek megbizva, beleértve azt az országot is, a mely őt, illetve őket küldötte.
4. A tanácskozásnál minden országnak csak egy szavazata van.
5. Minden kongresszus meghatározza a jövő kongresszus összejöveteli helyét.
6. Az értekezletek összejövetelének helyét, a nemzetközi iroda javaslatára, az igazgatások határozzák meg.
1. Az összejövetelek közé eső időszakban az egyesülethez tartozó minden egyes ország postaigazgatásának joga van a többi résztvevő igazgatásokhoz, az egyesület ügykörére vonatkozólag, a nemzetközi iroda közvetitésével javaslatokat intézni.
Hogy valamely javaslat tanácskozás tárgyává tétessék, kell, hogy azt, a javaslatot tevő igazgatást nem számitva, még legalább két igazgatás támogassa. Ha a nemzetközi iroda a javaslatokkal egyidejüleg nem kapja meg a támogatási nyilatkozatokat a kellő számban, a javaslat félreteendő.
2. Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
Az egyesületi igazgatóságoknak hat havi határidő van hagyva arra, hogy a javaslatokat elbirálják és esetleges észrevételeiket a nemzetközi irodával közöljék. Módositványok nem fogadtatnak el. A nemzetközi iroda a válaszokat összefoglalja és elfogadásra vagy elutasitásra való nyilatkozat végett a többi igazgatással közli. Azok az igazgatások, a melyek a nemzetközi irodának e második, a beküldött észrevételeket tartalmazó körözvényére, ennek keltétől számitott hat havi határidő alatt szavazatukat be nem küldik, nem szavazóknak tekintetnek.
3. Hogy a javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
1-ször a szavazatok összessége, ha uj intézkedések elfogadásáról vagy a jelen és a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 18., 27., 28. és a 29. czikk határozatainak módositásáról van szó;
2-szor a szavazatok kétharmada, ha a szerződésnek más, mint a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 18., 26., 27., 28. és 29. czikkeiben foglalt határozatoknak módositásáról van szó;
3-szor az egyszerü szótöbbség, ha a szerződés határozatainak értelmezéséről van szó, kivéve az előző 23. czikkben tárgyalt vitás eseteket.
4. Az elfogadott határozatok az első két esetben a svájczi szövetség kormánya által kiállitott és valamennyi szerződő ország kormányához intézett diplomácziai nyilatkozattal, a harmadik esetben pedig a nemzetközi iroda által valamennyi egyesületi igazgatáshoz intézett egyszerü közléssel válnak érvényesekké.
5. Az elfogadott módositások vagy határozatok csak közlésüktől számitott három hó mulva léphetnek életbe.
A fenti 22., 25. és 26. czikk alkalmazásánál külön országnak vagy külön igazgatásnak tekintendők:
1-ször, az afrikai német védterületek;
2-szor, az ázsiai és ausztráliai német védterületek;
3-szor, a brit-indiai császárság;
4-szer, Canada-Dominion;
5-ször, az ausztráliai szövetség (Commonwealth of Australia) brit Uj-Guineával;
6-szor, az összes délafrikai brit gyarmatok és védterületek;
7-szer, a többi összes brit gyarmatok;
8-szor, az amerikai Egyesült-Államok összes szigetbirtokai, a melyek ez idő szerint magukban foglalják a Hawai szigeteket, a Philippi szigeteket, valamint Porto-Rico és Guam szigeteket;
9-szer, az összes dán gyarmatok;
10-szer, az összes spanyol gyarmatok;
11-szer, Algéria;
12-szer, az összes indo-chinai, franczia gyarmatok és védterületek;
13-szor, a többi összes franczia gyarmatok;
14-szer, az összes olasz gyarmatok;
15-ször, az összes németalföldi gyarmatok;
16-szor, az afrikai portugál gyarmatok;
17-szer, a többi összes portugál gyarmatok.
A jelen szerződés 1907. évi október hó 1-én lép hatályba és bizonytalan időig marad érvényben; de a szerződő felek egy évi felmondással, a melyet kormányuk a svájczi szövetség kormányához intéz, kiléphetnek az egyesületből.
1. A fentebbi 21. czikkben fentartott jogok épségben hagyásával a jelen szerződés hatályba lépésének napjával a szerződő országok vagy igazgatások közt korábban kötött szerződések, egyezmények, megállapodások vagy egyéb egyezségek határozatai, a mennyiben azok a jelen szerződés intézkedéseivel össze nem egyeztethetők, érvénytelenekké válnak.
2. A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt megerősittetik. A megerősitési okmányok Rómában cseréltetnek ki.
3. Ennek hiteléül a fenti elősorolt országok meghatalmazottjai a jelen szerződést Rómában aláirták ezerkilenczszázhatodik évi május hó huszonhatodikán.
[Aláírások]
Az alulirott meghatalmazottak közvetlenül a római egyetemes postakongresszus által megállapitott szerződések aláirása előtt a következőkben állapodtak meg.
I. A brit képviselőségnek kormánya nevében tett az a nyilatkozata, hogy a többi összes brit gyarmatok-at a szerződés 27. czikkének 7. pontja értelmében megillető szavazati jogot átruházta Uj-Zélandra a Cook-szigetekkel és a többi függelékkel, tudomásul vétetik.
II. A főszerződés 27. czikkétől eltérőleg a németalföldi gyarmatoknak, németalföldi India részére egy második szavazati jog engedélyeztetik.
III. A szerződés 5. czikke 1. §-ának határozataitól eltérőleg, átmeneti intézkedésként, elhatároztatik, hogy azok az országok, a melyek belföldi szolgálatuk rendszere miatt vagy más okból a levelek sulyegységének 15 grammról 20 grammra való fölemelését és az első sulyegységet meghaladó suly utáni dijkiegészitésnek 25 centimeről 15 centimere való leszállitását el nem fogadhatják: e két határozatnak, vagy ezek egyikének vagy másikának végrehajtását, a saját területükről eredő leveleket illetőleg, elhalaszthatják addig, a mig módjukban lesz azokat végrehajtani; mindaddig a washingtoni kongresszus idevágó határozataihoz alkalmazkodhatnak.
IV. A szerződés 6. czikkétől eltérőleg, mely szerint az ajánlási dij legfeljebb 25 centime lehet, abban történik megállapodás, hogy az Európán kivül fekvő országok ezen a czimen, beleértve a feladónak kiszolgáltatandó feladó-vevény diját, továbbra is 50 centimet szedhetnek.
V. A szerződés 12. czikke 3. §-ának határozataitól eltérőleg Perzsia kivételesen jogot kap arra, hogy a külföldről beérkező mindenféle nyomtatvány-küldemények minden egyes kézbesitett darabjáért a czimzettől 5 centime dijat szedhessen.
Ez a jog ideiglenes.
Ugyanez a jog Chinának is engedélyeztetik arra az esetre, ha a főszerződéshez csatlakozik.
VI. A főszerződés 4. czikkétől, valamint a szerződés foganatositására vonatkozó szabályzat kapcsolatos szakaszaitól eltérőleg, a szibériai vasut utján váltott levélpostai küldeményekért az orosz igazgatásnak fizetendő átszállitási dijakat illetőleg a következők állapittatnak meg:
1-ször. A fentemlitett levélpostai küldemények átszállitási dijairól a leszámolás az emlitett vasut megnyitásának napjától kezdve, külön felvételek alapján történik, a mely felvételek három évenként, a három évi időszak második évében felváltva május vagy november hó első 28 napjaiban eszközlendők és visszamenőleg az időszak első évétől kezdve érvényesek.
2-szor. Az 1908. évi május havi statisztika alapul szolgál az illető forgalom kezdetétől 1909. év végéig teljesitendő fizetések rendezésére. Az 1911. november havi statisztika 1910., 1911. és 1912. évekre alkalmazandó és igy tovább.
3-szor. Ha valamely egyesületi ország a fentemlitett statisztika alkalmazásának idejében kezdi levélpostai küldeményeit a szibériai vasuton szállitani: az orosz igazgatás kizárólag e levélpostai küldeményeket illetőleg külön statisztika felvételét kérheti.
4-szer. A háromévi időszak első és esetleg második évére Oroszországnak járó átszállitási dij az év végén ideiglenesen az előző statisztika alapján fizetendő, a számlák pedig az uj statisztika alapján utólag rendezendők.
5-ször. A fentemlitett vasut nem fogad el küldeményeket záronkivüli átszállitásra.
Japánnak joga van az előző szakaszokban foglalt határozatokat a Chinában (Mandzsuriában) lévő japán vasutak utján váltott levélpostai küldeményekre alkalmazni, ugy az e küldeményekért neki járó szárazföldi és tengeri átszállitási dijak leszámolását, valamint a záronkivüli átszállitás kizárását illetőleg is.
VII. Minthogy Salvador, mely az egyesületnek tagja, nem képviseltette magát a kongresszuson, a jegyzőkönyv számára nyitva marad, hogy a létrejött szerződésekhez, vagy csupán azok egyikéhez vagy másikához hozzájárulhasson.
A jegyzőkönyv ugyan e czélból nyitva marad még:
a) Nicaragua és Peru részére, a mely országoknak kongresszusi képviselői nem voltak ellátva meghatalmazással.
b) Domingo köztársaság részére, melynek képviselője kénytelen volt az okmányok aláirása előtt eltávozni.
Nyitva marad továbbá a jegyzőkönyv China császárság és Ethiopia császárság részére is, a melyeknek kongresszusi képviselői kijelentették, hogy ezek az országok később meghatározandó időponttól kezdve szándékoznak belépni az egyetemes postaegyesületbe.
VIII. A jegyzőkönyv nyitva marad ama országok részére is, a melyeknek képviselői a mai napon csak a főszerződést vagy a kongresszuson létrejött szerződések közül csak némelyiket irták alá, hogy ezen a napon aláirt többi szerződésekhez vagy ezek bármelyikéhez utólag hozzájárulhassanak.
IX. A fentebbi VII. czikkben emlitett hozzájárulások az illető kormányok részéről Olaszország kormányával diplomácziai uton közlendők. E közlésre a határidő 1907. évi julius hó 1-én jár le.
X. Abban az esetben, ha a szerződő felek egyike vagy ezek közül többen a mai napon Rómában aláirt szerződések egyikét vagy másikát nem erősitenék is meg, az illető szerződés mégis kötelező az azt megerősitő államokra nézve.
Ennek hiteléül az alulirott meghatalmazottak felvették a jelen zárójegyzőkönyvet, melynek ugyanoly ereje és érvénye lesz, mintha a benne foglalt határozatok azoknak a szerződéseknek a szövegében foglaltatnának, a melyekre vonatkoznak; a jegyzőkönyvet egy példányban irták alá, mely Olaszország kormányának levéltárában helyeztetik el és a melyről minden fél másolatot kap.
Kelt Rómában, ezerkilenczszázhat évi május hó huszonhatodikán.
[Aláírások]
