1908. évi XLV. törvénycikk indokolása

a Rómában 1906. évi május hó 26-án kötött „Egyetemes postaszerződés” becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Az 1901:XXVII. törvénycikket képező „Egyetemes Postaszerződés” 25. czikke értelmében az „Egyetemes Postaegyesület”-hez tartozó országok öt évenként kongresszust tartanak abból a czélból, hogy képviselőik az egyesület belviszonyait és a nemzetközi levélpostai szolgálatot rendező „Egyetemes Postaszerződés”-t és az ennek alapján létrejött többi megállapodásokat (az értéklevelekről és dobozokról, a postautalványokról, a hirlapok postai előfizetéséről, a postai megbizásokról és a nemzetközi postacsomagokról), valamint az ezekre vonatkozó foganatositó szabályzatokat átvizsgálják és a változott viszonyokhoz, valamint a gyakorlatban mutatkozott szükséghez képest ujból szövegezzék. Az 1897-ben Washingtonban tartott V. postakongresszuson történt megállapodás szerint a VI. postakongresszus Rómában már 1904-ben lett volna megtartandó.

Közbejött akadályok miatt azonban a kongresszust több izben el kellett halasztani és igy az csak 1906. évi április hó 7-én, tehát 9 évvel a Washingtonban tartott postakongresszus után ült össze Rómában. A kongresszus az „Egyetemes Postaszerződés”-t és a többi postaegyezményeket, valamint az ezek foganatositására vonatkozó szabályzatokat részletesen átvizsgálta és a szerződő országok jóváhagyásának fentartása mellett az elfogadott módositások alapján ujból szövegezte. Az uj „Egyetemes Postaszerződés” és tartozékai 1907. évi október hó 1-jén lépnek hatályba és ezzel a nappal az 1897-ben Washingtonban kötött és az 1901. évi XXVII. törvénycikkel törvénybe iktatott a „Egyetemes Postaszerződés” és tartozékai hatályukat vesztik. Ez okból szükséges az uj „Egyetemes Postaszerződés”-t és a hozzátartozó zárójegyzőkönyvet törvénybe iktatni.

A többi postaegyezmények és az azokhoz tartozó kevésbé fontos és természetüknél fogva gyakoribb változásoknak alávetett foganatositó szabályzatok az eddigi helyesnek bizonyult gyakorlathoz képest közigazgatási uton nyerik megerősitésüket.

Az uj „Egyetemes Postaszerződés”-ben biztositott számos ujitás és változtatás közül a következőket emelem ki: 1. Uj szabályozást nyert a levélpostai átszállitási dij. A levelezés feltartóztatlan gyors szállitása érdekében és leszámolások elkerülése czéljából, minden postaigazgatás a levéljegyekért beszedett dijakat osztatlanul megtartja és az átszállitó országokat, időnkénti statisztikai felvételek alapján, a szállitott levelezés sulya szerint kárpótolja költségei fejében. Az uj szerződés az átszállitási dijak mérsékelt leszállitása mellett a leszámolás alapjául a háromévenkénti bonyolult és költséges adatgyüjtés helyett egyszerü és csak hatévenként egyszer eszközlendő adatgyüjtést rendel el. 2. A közönség érdekének és kivánságának figyelembe vételével az uj szerződés a levéldijat jelentékenyen leszállitja egyrészt oly módon, hogy a 15 gramm sulyegységet 20 grammra emeli, másrészt, hogy a 20 grammon felüli sulyra nézve a dijakat lényegesen leszállitja.

Az uj szerződés ugyanis a levéldijat 20 gramm sulyig 25 centime-ban. a 20 grammon felüli sulyért pedig 20 grammonként 15 centime-ban állapitja meg. A dijleszállitás jelentőségét a következő példa mutatja: hogy az amerikai Egyesült Államokba szóló, 100 gramm sulyu levél után, a melynek dija eddig 1 K 75 f. volt, az uj szerződés szerint csak: 85 fillér jár. 3. A közönség régi óhaja, hogy a nemzetközi forgalomban is küldhessen a czimzettnek a válasz bérmentesitésére érvényes frankójegyet. Ennek az eszmének a megvalósitására az uj szerződés válaszdij szelvények forgalomba bocsátását rendeli el, a melyeket a feladó bármely postahivatalnál vásárolhat és leveléhez mellékelhet. A czimzett a szelvényt a lakóhelyén lévő posthivatalnál ott érvényes frankójegyre válthatja be. 4. A hágai békekonferenczián hozott határozatokkal összhangban az uj postaszerződés elrendeli, hogy a hadifoglyok és az ezeknek érdekében a hadviselő felek vagy semleges országok területén felállitott tudakozódó irodák levelezését nemcsak a felvevő és a rendeltetési országok területén, hanem a közbeeső területeken is dijmentesen kell szállitani.

Az uj „Egyetemes Postaszerződés” kiegészitő részét képező zárójegyzőkönyv lényegesebb pontjai a következők: 1. Az oly postaigazgatás, a mely az uj szerződésben megállapitott levéldijszabást bármely okból jelenleg meg nem alkalmazhatja, jogot nyer továbbra is a Washingtonban megállapitott levéldijakat szedni. 2. Az Európán kivül fekvő országok az ajánlási dij fejében 25 centime helyett ezentúl is 50 centime-ot szedhetnek. 3. Perzsia ideiglenes jogot nyer, hogy a külföldről odaérkező nyomtavány-küldeményekért darabonkint 5 centime kézbesitési dijat szedhessen. 4. A jegyzőkönyv aláirásra nyitva marad egyes országok számára, a melyek vagy nem képviseltették magukat, vagy csak a főszerződést s esetleg egyelőre csak az egyéb egyezmények egyikét vagy másikát irták alá. Mindezeket összefoglalva, megnyugvással állitható, hogy az „Egyetemes postaszerződés” uj határozatai haladást jelentenek és a nemzetközi postai szolgálatot könnyiteni fogják.