1. § Bor elnevezés alatt az a szeszes ital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből (szőlőmustból) erjesztés utján állittatott elő.
2. § Az okszerü pinczekezelés szempontjából szükséges eljárások alkalmazása - ideértve a hibás bor vagy must helyreállitására vonatkozó eljárásokat is - a mennyiben ez hamisitási, vagy a közönség megtévesztésére irányuló czélzat nélkül történik s a mennyiben ez által az egészségre ártalmas anyagok nem kerülnek a borba - a jelen törvény korlátai közt meg van engedve.
Nevezetesen meg van engedve:
a) a must befőzése, a tokaji borvidéken termett must kivételével (16. §), édes ürmös készitése czéljából;
b) a must és a bor kénezése tiszta kénnel;
c) a must, valamint a bor savtalanitása tiszta szénsavas mészszel;
d) a bor deritése a következő deritő szerekkel: vizahólyag, zselatin, csersav, tojásfehérje, tej, casein, spanyolföld és kaolin;
e) égetett czukor (karamel) vagy szaflór használata a bor szinének javitása végett, a tokaji borvidéken termett bor kivételével;
f) a hibás must vagy bor kezelése tiszta csontszénnel vagy faszénnel;
g) a bor felfrissitése tiszta szénsavval;
h) bor-élesztő használata a musthoz vagy a borhoz, áterjesztés czéljából;
i) ürmösbor készitése ürömnek s az ürmösboroknál szokásos más füszereknek felhasználásával;
j) a mustnak vagy a bornak valamely más bor friss törkölyére vagy friss seprőjére való felöntése, feljavitás vagy áterjesztés czéljából, a tokaji borvidékre nézve a 19. §-ban foglalt korlátozással;
k) a must, valamint a bor fejtése, szürése, hevitése (pasztőrözése) s általában a must vagy a bor tartóssá tételére szolgáló olyan müveletek, melyekkel idegen anyagok nem jutnak a mustba, illetőleg a borba;
l) a házasitás vagy összevegyités, ugy azonban, hogy a bort és a szőlőmustot csak borral vagy szőlőmusttal szabad összeházasitani. A tokaji borvidék borainak összeházasitására nézve a 18. §-ban megállapitott kivételes rendelkezés az irányadó. Bort vagy szőlőmustot törkölyborral (csigerrel, lőrével) vagy gyümölcsborral, illetőleg ezeknek mustjával összeházasitani (összevegyiteni) tilos.
3. § A szesz használata csak az okszerü pinczekezelésnél elismert eljárások korlátai közt (például hordók vagy palaczkok tisztitására, bizonyos borderitő szerek előkészitésére, beteg vagy hibás bor kezelésére stb.) engedtetik meg.
E czélra csak legalább 95%-os raffinált szeszt vagy tiszta borpárlatot (konyakot) szabad használni és ezt is csak olyan mértékben, hogy ez uton 1 térfogatszázaléknál több alkohol ne kerüljön a borba. Ellenben tisztán csak a bor szesztartalmának emelése végett a borhoz szeszt adni tilos.
4. § Czukrozásnak csak a must erjedésének befejezése előtt, a szürettől legfeljebb ugyanazon évi november hó 30-ig terjedő záros határidő alatt, csak a következő bekezdés szerint erre feljogositott hivatalos közegektől előzetesen kikért engedély, és a rendeleti uton megállapitandó ellenőrzési rendszabályok mellett s kizárólag oly czélból és oly mértékig van helye, hogy a kedvezőtlen évjáratok termésének mustjában a tulságosan alacsony czukortartalom legfeljebb annyira legyen felemelhető, a mennyi, az adott viszonyok között, normális években lenni szokott. Ehhez képest a bejelentett mustmennyiséghez felhasználható czukor mennyisége mindenkor magában az engedélyben esetről-esetre állapitandó meg. Egy hektoliter musthoz azonban négy kilogrammnál több czukor semmi esetre sem adható.
A czukrozási engedélyt, a földmivelésügyi minister által rendeletileg megállapitandó beosztás szerint, területileg illetékes vinczellériskolai igazgatóságok és szőlészeti és borászati felügyelők, Horvát-Szlavonországokban pedig a horvát-szlavon-dalmátországi bán által e czélra kijelölendő hivatalos közegek adják meg.
Az ilyen engedély iránti kérelmek soronkivül sürgősen intézendők el. Az engedélyt megadó vagy megtagadó határozat egyidejüleg az illetékes borellenőrző bizottsággal (64. §) is közlendő.
Ezen határozatok ellen csakis az engedélyt kérő fél, és pedig a határozat kézbesitését követő 15 napon belül, a földmivelésügyi ministerhez, Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bánhoz felebbezhet.
A must czukrozásához csakis finomitott répa- vagy nádczukor használata engedélyezhető. Másféle czukornemüeknek, pl. keményitőczukornak (szőlőczukornak, burgonyaczukornak), invertczukornak, vizben feloldott czukornak, czukorszörpnek stb. használata tilos.
Édes bor készitése czéljából a must, vagy bor czukrozása tilos.
5. § Olyan bort vagy mustot, a mely czukrozva van, tilos természetes, valódi vagy más olyan jelzővel jelölni meg, a mely azon vélelem keltésére lehet alkalmas, mintha a czukrozás nem történt volna meg.
6. § A 2. és 4. § értelmében megengedett anyagokon kivül bármiféle más anyagot tilos a must vagy a bor készitéséhez vagy kezeléséhez használni.
Ilyen tilos anyagok például: a viz, mazsolaszőlő, száritott gyümölcs (füge, szentjánoskenyér stb.), vagy más czukortartalmu növények és növényrészek, ugyszintén ezeknek kivonatai vagy főzetei, édesitő anyagok (saccharin, dulcin stb.), ólomczukor, glycerin, tamarinda s mindenféle tamarindakészitmények, mézga s a vonatanyagtartalom növelésére alkalmas más anyagok, salicylsav, borkősav, másféle savak, vagy savtartalmu anyagok, kátrányfestékek és más növényi vagy ásványi festőanyagok, zamatositó és szagositó anyagok vagy kivonatok, essentiák, mesterséges mustanyagok, aluminiumsók (timsó stb.), konyhasó, barium, strontium- és magnesiumvegyületek, gipsz, bórsav, borax, formaldehid, fluorvegyületek vagy olyan keverékek, a melyekben az itt felsorolt anyagok valamelyike van, ugyszintén a konyakfőzésre használt bor maradványai (bormoslék).
Az 1893:XXIII. törvénycikkben megengedett módon czukorral vagy mazsolaszőlővel eddig készitett édes vagy más csemegebor, a jelen törvény hatálybaléptétől számitva, legkésőbb egy hónap alatt az illetékes I. foku hatóságnak bejelentendő.
Ezek, ugyszintén azok a másféle borok is, a melyek a jelen törvény hatálybalépése előtt az ebben foglalt rendelkezésektől ugyan eltérőleg, de az 1893:XXIII. törvénycikk szerint megengedett módon készittettek - a törkölybor kivételével (l. 32. §) - egy éven belül még forgalomba hozhatók, de csak az 5. §-ban körülirt jelzések mellőzésével.
7. § Azokra a gyógyászati czélra szolgáló gyógyborokra nézve, melyek mint gyógyszer-különlegességek, gyógyszertárakban vagy gyógyáru-üzletekben árusittatnak, ezen törvény rendelkezései annyiban módosulnak, hogy ezek a gyógyborok, az e törvényben megengedett anyagokon kivül, még az illető bor gyógyhatását biztositó s közegészségügyi szempontból kifogás alá nem eső gyógyanyagokat is tartalmaznak. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvben felsorolt gyógyborok gyógyanyagokat és az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anyagokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e czélra elkerülhetetlenül szükséges és a gyógyszerkönyv által előirt mennyiségben.
Egyebekben azonban e törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók.
8. § Törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő és habzóbor készitése csak a jelen törvény III. fejezetében foglalt rendelkezések korlátai közt engedtetik meg.
Az a must vagy bor, illetőleg törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- és habzó-bor, a melynek készitéséhez vagy kezeléséhez a jelen törvény szerint meg nem engedett anyag használtatott, vagy a mely meg nem engedett módon állittatott elő, s általában e törvényben meg nem engedett minden borhoz hasonló ital, hamisitott bornak tekintendő.
A „méhsör” vagy a „mézbor”, a mennyiben annak készitéséhez vagy kezeléséhez szőlő, mazsolaszőlő, must, bor, vagy a jelen törvény III. fejezetében felsorolt italok nem használtattak és a mennyiben nem bor gyanánt hozatnak forgalomba, nem esnek a jelen törvény rendelkezései alá.
Olyan anyagokat, melyeknek a jelen törvény rendelkezései alá eső italok készitéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a czélra, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani, vagy bármi módon forgalomba hozni tilos.
Ugyszintén tilos hamisitott bor készitésére, illetve a jelen törvény rendelkezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, utmutatást késziteni, ilyet hirdetni vagy bármi módon terjeszteni.
9. § A jelen törvény rendelkezései a külföldről behozott mustra-borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, illetőleg ezek hamisitványaira is alkalmazandók.
Olyan erős vagy édes külföldi csemegeborok, a melyek egyes bortermő országok különlegességei s a világpiaczon már eddig is, mint ilyenek szerepeltek s melyeknek előállitása az illető külföldi államban meg van engedve (például sherry, malaga, madeira, marsala, portborok stb.), anynyiban kivételt képeznek, hogy a mennyiben ezek valamely külföldi országban, kizárólag ott termett aszuszőlő felhasználásával s az ott törvényesen megengedett eljárás szerint, esetleg szesz és egyéb ott megengedett anyagok hozzáadásával készittettek is, de alkoholtartalmuk 22 és 1/2 térfogat százaléknál nem nagyobb, a magyar szent korona országainak területén forgalomba hozhatók ugyan, de csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt. Ezen borok készletben tartása is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palaczkon vagy más edényen való feltüntetése mellett engedtetik meg.
10. § Tilos a mustot vagy bort olyan borvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére vagy pinczéjére, ugyszintén olyan szőlőfajtájára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, a mely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, a melyből a bor szüretett.
A mennyiben a forgalomba hozó a származást igazolni nem tudja, e tekintetben való szakvéleményadásra az 52. §-ban emlitett borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek.
A 15. §-ban meghatározott tokaji borvidék kivételével, a többi hazai borvidék beosztásának megállapitása rendeleti uton történik.
11. § Különböző borvidéken, községben vagy bortermő helyen termett vagy különféle szőlőfajtákból szürt mustok, vagy borok összeházasitása esetén az összeházasitott must vagy bor - a tokaji borvidék kivételével (17. és 18. §) - azon borvidék, község, vagy bortermő hely, illetőleg azon szőlőfajta megjelölése mellett hozható forgalomba, a mely borvidék, község, vagy bortermő hely, illetőleg szőlőfajta jellegének a must vagy bor tényleg megfelel.
A tokaji borvidéken termett must vagy bor csak a tokaji borvidék területén kivül eső helyeken házasitható össze más borvidékről származó musttal vagy borral, de az ilyen házasitott mustot vagy bort feltétlenül tilos „tokaji”, „tokaji bor”, „tokaji aszu”, „hegyaljai”, „szamorodni”, „máslás” vagy általában a tokaji borvidékre, vagy ezen borvidékbe tartozó valamely községre vagy bortermő helyre utaló elnevezés alatt forgalomba hozni.
Külföldi bort, vagy olyan összeházasitott bort, melyben 25%-nál több külföldi bor van, tilos hazai termésü bor gyanánt forgalomba hozni.
12. § A hol a jelen törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az áru eladását, hanem annak visszteher mellett vagy visszteher nélkül történt bármily elidegenitését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást, vagy bármely más kinálatot, ugyszintén annak közvetitését is érteni kell.
13. § Mindazon pinczékben, présházakban, erjesztő- vagy más helyiségekben, a melyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő- vagy habzóbor készitésére, kezelésére, raktározására vagy forgalombahozására szolgálnak, a törvény azon rendelkezései, melyek az illető italok előállitásánál és kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a raktározásra és forgalombahozatalra, valamint az ezen törvényben megállapitott büntetésekre vonatkoznak, nyomtatásban, a rendeleti uton megállapitandó feltételek szerint, szembeötlő helyen és könnyen olvashatóan állandóan kifüggesztve tartandók.
Azokra, a kiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, ha törkölybort nem készitenek és bor, must, szőlőczefre, borkészitésre szánt szőlő vagy borseprő adás-vételével vagy borméréssel, illetőleg bornak kismértékben való árusitásával nem foglalkoznak, az első bekezdésben emlitett nyomtatványok kifüggesztése nem kötelező.
Az e czélra szolgáló nyomtatványokat a földmivelésügyi minister, Horvát-Szlavonországokban a bán, ingyen bocsátja az illetők rendelkezésére. Ezen nyomtatványok minden községben a községházánál is nyilvánosan kifüggesztendők.
14. § Az a bortermelő, a ki évi termésének saját házi szükségletét meghaladó részét értékesiti, ugyszintén az is, a ki bornak, mustnak, szőlőczefrének, borkészitésre szánt szőlőnek vagy borseprőnek adás-vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusitással foglalkozik, a pinczéjében vagy más helyiségben raktározott bortermését, illetőleg a beszerzett bor- vagy mustmennyiséget, ugyszintén a forgalomba hozott bor- vagy mustmennyiséget, - az illető bor vagy must szinének, továbbá a minőség közelebbi megjelölésének, a beszerzés, illetve elszállitás helyének és idejének, és nagyban, azaz legalább 50 liter mennyiségben való eladás esetén, az eladó, illetve a vevő nevének és lakhelyének tételenkint való feltüntetése mellett - nyilvántartani köteles.
Az e czélból vezetendő nyilvántartás, az 55. §-ban felsorolt hatóságoknak, valamint a 63. § szerint az ellenőrzésre kiküldendő közegeknek, kivánatukra, átvizsgálás és a jelen törvény alapján folytatott kihágási ügyben felhasználandó adatok összeállitása, illetőleg kijegyzése végett rendelkezésükre bocsátandó.
A nyilvántartásban levő feljegyzések, illetve ezek az adatok, kizárólag csak a rendőri büntető eljárás czéljaira használhatók fel, egyébként hivatalos titkot képeznek s a terhelt javára szolgáló bizonyitékul csak az esetben fogadhatók el, ha a reájuk vonatkozó okmányok is előterjesztettek.
Jelen szakasz rendelkezései alól a törvényhatósági bizottság előterjesztésére, a földmivelésügyi minister - Horvát-Szlavonországokban a horvátszlavon-dalmátországi bán - indokolt esetekben felmentést adhat.
15. § A tokaji borvidékbe a következő községek tartoznak, u. m.:
a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztur, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Kisfalud, Kistoronya, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaujhely, Szegilong, Szerencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Vámosujfalu és Végardó községek.
b) Abauj-Torna vármegye területén: Abaujszántó község.
Az ezen borvidéken termett borok különlegességének megóvása végett - az I. fejezetben foglaltakon kivül - még a 16-28. §-okban foglalt kivételes rendelkezések tétetnek.
16. § A tokaji borvidék területén termett bor vagy must czukrozása, ugyszintén ennek főzés utján való besüritése tilos. E tilalom egyaránt kiterjed a tokaji borvidékbe tartozó községek határában bárhol, akár hegyi, akár sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett mustra és borra.
17. § „Tokaji”, „tokaji bor”, „tokaji aszu”, „szamorodni”, „hegyaljai”, „máslás” vagy általában a tokaji borvidékre vagy ezen borvidékbe tartozó valamely községre vagy bortermő helyre utaló elnevezés alatt csak olyan bort szabad forgalomba hozni, a mely kizárólag a tokaji borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.
18. § A tokaji borvidéken hegyi szőlőben termett bort, a tokaji borvidék határán belül, csakis olyan borral szabad összeházasitani, a mely szintén ugyanezen borvidéken s ugyancsak hegyi szőlőben termett; ellenben tilos ott ezen bort más hazai borvidékről, vagy külföldről származó, vagy pedig olyan musttal vagy borral összeházasitani, a mely ugyan a tokaji borvidékbe tartozó községek határában, de nem hegyi, hanem sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett, vagy a hegyi szőlők ugynevezett „másodtermés”-éből szüretett.
19. § A tokaji borvidéken hegyi szőlőben termett bor seprőjére vagy törkölyére más borvidéken, vagy a tokaji borvidékbe tartozó községek határában ugyan, de nem hegyi, hanem sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett mustot vagy bort felönteni tilos.
20. § A tokaji borvidékre, illetőleg az ebbe beosztott községek határába, más borvidékről származó akár hazai, akár külföldi bort, csakis az ottani helyi fogyasztás czéljaira és csak a földmivelésügyi minister által felhatalmazott hivatalos közegek engedélyével szabad bevinni, illetőleg ott raktáron tartani.
Ezen rendelkezés betartásáért a nyilvános közlekedési vállalatokat és a postaintézetet - a 27. és 57. §-okban foglalt kötelezettségeken kivül - felelősség nem terheli.
Beviteli engedély csak olyan egyéneknek adható, a kik a jelen törvénybe, vagy az ennek életbelépte előtt hatályban volt 1893:XXIII. tc. -be ütköző kihágás miatt jogerősen elitélve nem voltak és csak olyan mennyiség bevitelére, a mely az engedélyt kérő saját házi szükségletének fedezésére vagy saját üzleti helyiségében való kimérésre, illetőleg ottani kismértékben való elárusitásra szükséges s az illetőnek ebbeli egyévi szükségletét nem haladja meg.
Az engedély megadását tartozik az illető hivatalos közeg egyidejüleg közölni az illetékes borellenőrző bizottsággal (64. §) s a 63. §-ban emlitett hatósági közegekkel is.
Az e tárgyban hozott I. foku határozatok ellen az engedélyt kérő fél 15 nap alatt az 55. §-ban megjelölt másodfoku hatósághoz, ennek határozata ellen pedig a földmivelésügyi ministerhez felebbezhet. A borellenőrző bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének a határozat kézbesitését követő három nap alatt nyilvánitott kivánságára pedig az I. foku határozat az emlitett II. foku hatósághoz, ez utóbbinak határozata pedig a földmivelésügyi ministerhez hivatalból való felülvizsgálat végett felterjesztendő, s ilyen esetben a végleges határozat közléséig a fél az alsóbbfoku hatóság által esetleg megadott beviteli engedélylyel nem élhet.
A 7. §-ban emlitett s a tokaji borvidék területén lévő gyógyszertárakban árusitott gyógyborok beviteléhez, a mennyiben ezek palaczkozva és közvetlenül az illető gyógyszertárba vitetnek és csak az ottani helyi szükséglet fedezésére szolgálnak, továbbá a közvetlen fogyasztók által saját szükségletükre beszerzett gyógyborok beviteléhez engedély nem szükséges.
21. § A tokaji borvidékre behozott idegen bort a tokaji borvidéken termett bortól kellően elkülönitve kell tartani. Az idegen bort tartalmazó hordónak olyan jelzéssel kell ellátva lennie, mely az illető bor származását világosan feltünteti.
22. § A 20. § értelmében a tokaji borvidékre bevitt idegen bort s annak hol történt elhelyezését köteles az, a kinek részére érkezett - a beviteli engedély felmutatása mellett - azonnal bejelenteni a községi előljáróságnak.
Az előljáróság erről nyilvántartást tartozik vezetni.
23. § A tokaji borvidék területéről tilos olyan bort kivinni, a mely nem ott termett.
Ugyanezen tilalom alá esnek az olyan borküldemények is, melyek a tokaji borvidék területén fekvő vasuti, hajó-, vagy postaállomásokra érkezve, onnan utólagos rendelkezés folytán továbbittatnak, vagy kiváltás utján ujból feladatnak.
Azokat az idegen borkészleteket, a melyek ezen törvény életbelépte előtt vitettek be a tokaji borvidék területére, tartozik a tulajdonos e törvény életbeléptétől számitott 15 nap alatt bejelenteni az illetékes I. foku hatóságnak, s az illető bort tartalmazó hordókat vagy más edényeket tartozik olyan megjelöléssel ellátni, a mely az illető bor származását világosan feltünteti. Ezek a borok - a mennyiben az illető tulajdonosnak a 20. § harmadik bekezdése értelmében engedélyezhető egy évi szükségletét meghaladják - a törvény életbelépésétől számitott négy hónap alatt a tokaji borvidék területéről kiszállitandók.
24. § A 23. § rendelkezéseinek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a földmivelésügyi minister rendeleti uton állapitja meg.
25. § A jelen II. fejezetnek a borra vonatkozó rendelkezései a mustra, szőlőczefrére, borkészitésre szánt szőlőre és borseprőre is egyaránt kiterjednek.
26. § Tokaji borvidékbeli bortermelőknek és borkereskedőknek s általában mindenkinek, a ki ott must vagy bor adás-vételével, vagy ennek közvetitésével foglalkozik, tilos a tokaji borvidék területére mazsolaszőlőt (aprószőlőt vagy aszuszőlőt) beszerezni vagy ott készletben tartani. Kivételt képeznek e tekintetben a füszeres vagy csemegeüzletek, a melyek a mazsolaszőlőnek háztartási czélra kicsinyben való elárusitásával rendszeresen foglalkoznak és nagyban (t. i. 50 liter, vagy ezen felüli mennyiségben) való boreladást nem folytatnak, továbbá a közvetlen fogyasztók és vendéglősök azon mazsolamennyiségre nézve, a mely a háztartásuk, illetve vendéglősiparuk czéljaira szükséges.
27. § A tiz hektolitert meghaladó borszállitmányok, továbbá az öt métermázsát meghaladó mazsola- (aprószőlő-, aszuszőlő-) vagy czukor- és czukorszörpszállitmányok megérkezéséről kötelesek a tokaji borvidék területén fekvő vasuti és hajóállomások esetről-esetre értesiteni a földmivelésügyi minister által a 20. § első bekezdése értelmében kijelölendő hivatalos közeget annak közlése mellett, hogy az illető szállitmány kinek, mikor és honnan érkezett.
28. § A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg rendeleti uton állapitsa meg azokat a feltételeket és rendszabályokat, a melyek a jelen törvény 16-27. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtására és az e czélból gyakorlandó ellenőrzésre szükségesek.
29. § Saját termésü, vagy másoktól beszerzett borának seprőjéből az abban levő bort bárki kipréselheti és eladhatja, vagy a lehuzott borral összevegyitheti; azonban borseprőt a benne levő bor kipréselése és forgalombahozatala czéljából megvenni, vagy másoktól összevásárolt borseprőből való borpréselést üzletszerüleg folytatni, ugyszintén az összevásárolt borseprőből kipréselt bort forgalomba hozni, vagy e czélból raktáron tartani tilos.
Borseprőből, vizzel, borhoz hasonló italt előállitani tilos.
30. § Törkölybor (csiger vagy lőre) alatt olyan, közönséges asztali borhoz hasonló ital értendő, mely a friss szőlő törkölyéből, az ebben visszamaradt boralkatrészek kivonása czéljából a törkölyre felöntött vizzel, erjesztés utján állittatik elő.
Törkölyborkészitésre három naposnál régibb szőlőtörkölyt használni tilos.
Ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad törkölyborkészitésre használni s e czélból a törkölyre, az arról nyert szinmustnak legfeljebb egynegyed részéig terjedő mennyiségü vizet szabad felönteni.
31. § A törkölybor készitéséhez és kezeléséhez szőlőtörkölyön és vizen kivül semmi egyebet nem szabad használni, tehát sem czukrot, sem a must- és borkezelésnél a 2. § értelmében megengedett anyagokat. A viz használata is csak a törkölybor készitésénél engedtetik meg, ellenben a már kész, kierjedt törkölybornak vizzel való keverése tilos.
A derités (de csak a 2. § d) pontjában felsorolt deritőszerekkel), továbbá a kénezés (de csak tiszta kénnel), valamint a szokásos borkezelési és konzerválási eljárások, u. m. fejtés, szürés, a törkölybornál is megengedtetnek.
32. § Törkölybor (csiger vagy lőre) készitése a 30. és 31. §-okban foglalt korlátok között is, csak a saját termésü szőlő törkölyéből, kizárólag a házi fogyasztás czéljaira és csakis azoknak engedtetik meg, a kiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs. Ha azonban az ilyen kis szőlőbirtokosok bor, must, szőlőczefre, borkészitésre szánt szőlő vagy borseprő adás-vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusitással foglalkoznak, törkölybort késziteniök tilos.
Házi fogyasztás alá az a törkölybormennyiség esik, a melyet maga a termelő és családja, továbbá cselédei és munkásai fogyasztanak el.
A házi fogyasztás czéljaira évenként készithető törkölybor összes mennyisége nem haladhatja meg az ebbeli egy évi szükségletet és semmi esetre sem lehet több 20 hektoliternél.
A törkölybor forgalombahozatala tilos.
33. § Az a bortermelő, a ki törkölybort (csigert, lőrét) akar késziteni, köteles ezen szándékát legalább 48 órával előbb, az illető község előljáróságának irásban vagy szóbelileg bejelenteni, a készitendő törkölybor mennyiségének, valamint annak a közlése mellett, hogy a törkölybort mikor és hol fogja késziteni.
A községi előljáróság ezen bejelentésekről nyilvántartást köteles vezetni és joga van a 30-32. §-ok rendelkezéseinek betartását ellenőrizni.
34. § Gyümölcsbort, vagyis a szőlőn kivül más gyümölcs levéből előállitott borhoz hasonló italt, csakis a következő feltételek mellett szabad késziteni és forgalomba hozni:
a) Gyümölcsbort csakis friss gyümölcs levéből, esetleg viz, vagy czukros viz hozzáadásával erjesztés utján szabad előállitani.
b) A gyümölcsbor készitéséhez vagy kezeléséhez szőlőt, szőlőtörkölyt, szőlőczefrét, szőlőmustot, bort, borseprőt, mazsolaszőlőt, továbbá borkőt használni tilos, ugyszintén tilos a gyümölcsbort természetes borral vagy törkölyborral (csigerrel, lőrével) keverni (összevegyiteni, házasitani).
c) A must, illetőleg a bor kezelésénél tiltva levő anyagok használata a viz kivételével, gyümölcsbor készitésénél és kezelésénél is tiltva van. A viz használata is csak a gyümölcsbor készitésénél van megengedve, ellenben a már kierjedt gyümölcsborba vizet keverni tilos.
d) Egyebekben a természetes bornál megengedett anyagok és eljárások alkalmazása a gyümölcsbornál is meg van engedve.
e) A gyümölcsbor csakis kifejezetten mint gyümölcsbor hozható forgalomba.
35. § A törkölybort vagy gyümölcsbort tartalmazó hordóknak, palaczkoknak vagy más edényeknek „Törkölybor”, illetőleg „Gyümölcsbor” vagy az illető gyümölcs megjelölése szerint: „almabor”, „körtebor”, „ribizkebor” stb. jelzéssel kell ellátva lenniök, ezenkivül a törkölybor és a gyümölcsbor a természetes bortól állandóan elkülönitve tartandó.
Az erre vonatkozó részletes szabályok rendeleti uton állapitandók meg.
36. § Pezsgő alatt természetes borból készitett oly szénsavdus bor értendő, melyben a szénsav, esetleg czukor hozzáadásával, természetes uton benne fejlesztetett és visszafojtatott. Ehhez a pezsgőgyártásnál szokásos u. n. likőr is adható.
Ellenben a pezsgőhöz hasonló azon ital, a mely természetes borból ugyan, de akként állittatott elő, hogy a szénsav mesterséges uton vitetett vagy préseltetett bele, „habzóbor”-nak nevezendő s csakis ezen elnevezésnek a palaczkra ragasztott czimlapon könnyen szembetünő módon s a rendeleti uton előirt szabályok szerint való feltüntetése mellett raktározható és hozható forgalomba.
A „habzóbor” elnevezés sem ennek franczia vagy más nyelvü forditásával, sem más jelzéssel nem helyettesithető.
A jelen § első és második bekezdésében emlitettekhez hasonló italok gyümölcsborból is készithetők. Ezek azonban csak olyan elnevezés alatt és csak oly jelzéssel hozhatók forgalomba, a mely kifejezetten és világosan feltünteti, hogy gyümölcsborból készültek.
Hamisitott borból (8. §) sem pezsgőt, sem habzóbort nem szabad késziteni.
A magyar szent korona országainak területén csak olyan pezsgő és habzóbor hozható forgalomba, melynek czimlapján és dugóján az illető gyáros neve és a gyártás helye fel van tüntetve. Ellenkező esetben - a 41. § 3. pontja szerint alkalmazandó büntetésen felül - az illető pezsgő vagy habzóbor elkobzandó és közvetlen fogyasztás czéljaira értékesitendő, a befolyó pénzösszeg pedig a 62. §-ban megjelölt czélra forditandó.
37. § A ki a must, bor, ürmös, törkölybor (csiger, lőre), gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készitéséhez vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagot használ, vagy ezen italok készitésére és kezelésére vonatkozólag a jelen törvényben foglalt egyéb rendelkezéseket megszegi, ugyszintén az is, a ki borhoz hasonló s e törvényben meg nem engedett italt készit, borhamisitás kihágását követi el s 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással és 10 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
38. § Kihágást követ el és a 37. §-ban meghatározott büntetésekkel büntetendő az is:
1. a ki olyan hamisitott bort (8. §) hoz forgalomba vagy tart készletben, a melyet a jelen törvényben foglalt tilalom ellenére maga készitett, kezelt, készittetett vagy kezeltetett, vagy a melyről tudja, hogy azt más ily módon készitette vagy kezelte;
2. a ki olyan mustot vagy bort, a mely czukrozva van, természetes, valódi vagy más olyan megjelöléssel hoz forgalomba, a mely azon vélelem keltésére lehet alkalmas, mintha a czukrozás nem történt volna meg (5. §);
3. a ki a tokaji borvidéken termett must vagy bor különlegességének megóvására a 15-26. §-okban vagy a 28. § alapján kiadandó rendeletekben megállapitott rendelkezéseket megszegi;
4. a ki mástól vásárolt borseprőnek borrá való kipréselésével, a 29. §-ban tiltott módon foglalkozik, vagy az összevásárolt borseprőből kipréselt bort forgalomba hozza vagy e czélból raktáron tartja;
5. aki törkölybort forgalomba hoz;
6. a ki gyümölcsbort szőlőből szürt bor gyanánt (1. §) hoz forgalomba;
7. a ki a jelen törvény rendelkezései alá eső italnak készitésénél vagy kezelésénél meg nem engedett anyagot, erre a czélra, bármely módon forgalomba hoz, ajánl vagy hirdet;
8. a ki e törvény rendelkezései alá eső italnak meg nem engedett készitésére vagy kezelésére tanácsot ad, utmutatást készit, készittet, hirdet vagy bármely módon tudva terjeszt;
9. a ki a jelen törvény életbelépte előtt czukorral vagy mazsolaszőlővel készitett édes vagy más csemegeborokat a 6. §-ban előirt határidő alatt be nem jelenti, valamint az is, a ki ezeket, valamint a 6. § utolsó bekezdésében emlitett egyéb borokat az 5. §-ban körülirt jelzésekkel hozza forgalomba.
39. § Ha a kihágás elkövetőjének szeszes italok kimérésére, illetve kis mértékben való elárusitására szóló engedélye van, az tőle a 37. § vagy a 38. § 1. pontja alá eső kihágás esetében elvonandó, a 38. § 2-8. pontjai alá eső kihágás esetében pedig elvonható, s az illető ez esetben, az itélet jogerőre emelkedésétől számitott öt éven belül, ily engedélyt nem kaphat.
40. § A ki a 37. vagy 38. §-ban meghatározott kihágás, vagy ily kihágás tényálladékát magában foglaló, de sulyosabb beszámitás alá eső büntetendő cselekmény miatt már két izben büntetve volt és utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt el, az ellen, ujabb visszaesés esetében, a szabadságvesztés büntetésen felül kiszabandó pénzbüntetés legalább 200 koronában állapitandó meg, s ha szeszes italok kimérésére, illetve kis mértékben való elárusitásra szóló engedélye van, az tőle elvonandó s az illető 5 éven belül ilyen engedélyt nem kaphat.
41. § Kihágást követ el s 3 naptól 15 napig terjedhető elzárással és 10 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a ki hamisitott bort (8. §) forgalomba hoz, ha cselekménye a 38. § 1. pontja alá nem esik;
2. a ki a törkölybor készitésének a 33. §-ban előirt előzetes bejelentését elmulasztja;
3. a ki a törkölybor vagy gyümölcsbor raktározására, elkülönitve tartására, vagy pedig a törkölybort, gyümölcsbort, habzó bort s a gyümölcsborból készült pezsgőt tartalmazó hordóknak, palaczkoknak, vagy más edényeknek megjelölésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi (35. és 36. §)
4. a ki a 9., 10. és 11. §-ban a mustnak vagy bornak származására, termelőjére vagy a szőlőfajtára utaló elnevezésekre vagy jelzésekre vonatkozólag megállapitott rendelkezéseket megszegi;
5. a ki a must, bor és az e törvény rendelkezései alá eső egyéb italok készitésére, kezelésére, raktározására, jelzésére és forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések kifüggesztésére a 12. §-ban előirt kötelezettségnek nem tesz eleget.
42. § Kihágást követ el és 10 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a ki hamisitott bort (8. §) vagy törkölybort forgalomba hozatal czéljából mástól, tudva, megszerez;
2. a ki borseprőt, a benne lévő bornak kipréselés után való forgalomba hozatal czéljából megvesz, vagy bármiként megszerez;
3. a ki a 14. §-ban előirt nyilvántartást megfelelően nem vezeti, valamint az is, a ki ezen nyilvántartást a hatóságnak, vagy a 63. §-ban emlitett közegeknek, az ott jelzett czélból rendelkezésükre nem bocsátja, vagy abból az illetők által kivánt adatok átnézését, kijegyzését és összeállitását, vagy a gyanus italokból, vagy egyéb anyagokból való mintavételt meg nem engedi, vagy akadályozza.
43. § A jelen törvényben megszabott elzárás tartama abban az esetben sem haladhatja meg a három hónapot, ha több kihágásra összbüntetésképen állapittatik meg, ide nem értve annak az elzárásnak a tartamát, a mely a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetére, az összbüntetésen felül, a büntető törvények általános rendelkezései szerint, megállapitandó.
44. § Ha az enyhitő körülmények tulnyomóak, a jelen törvényben megállapitott elzárás helyett, 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés állapitható meg.
45. § A munkaadó, vagy a felügyelettel megbizott egyén az e törvénybe ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel akkor is tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával és elnézésével alkalmazottja követi el, ugyszintén, ha a munkaadót, vagy a felügyelettel megbizott egyént e cselekmények elkövetésénél a köteles ellenőrzés elmulasztása terheli.
46. § Az itéletben (határozatban) intézkedni kell az iránt is, hogy a zár alá vett italokkal (59. és 60. §) mi történjék. A mennyiben azok ipari czélra felhasználhatók, az itélet jogerőre emelkedése után, a borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye értelmében denaturálandók és ennek megtörténte után elkobzandók és az eljáró hatóság által az 1901:XX. tc. 23. §-ában meghatározott czélra, Horvát-Szlavonországokban az ottani törvények szerint megjelölt czélra, értékesitendők.
Büntető itélet hozatala esetén az elitélt kötelezendő a denaturálás költségének viselésére.
Különös méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a zár alá vett italokat - a denaturálás megtörténte után - ipari czélra leendő felhasználás végett, a jogosultnak visszaadhatja.
47. § Azok a hamisitott italok, a melyek ipari czélra való felhasználásra nem alkalmasak, vagy a melyeket denaturálni nem érdemes, kiöntés utján megsemmisitendők.
Ezen szakasz, valamint a 46. § rendelkezései alá esnek a készletben talált s borhamisitásra szolgáló tiltott anyagok is.
48. § A zár alá vételre, denaturálásra, elkobzásra és a hatóság által való értékesitésre vagy megsemmisitésre vonatkozó rendelkezések (46., 47., 59. és 60. §) akkor is foganatositandók, ha a kihágást ismeretlen egyén követte el, vagy ha a rendőri büntető eljárást más ok miatt folytatni, vagy a kiszabott büntetést az elitélten végrehajtani nem lehet.
49. § A 37. és 38. §-ok alá eső kihágások eseteiben a büntető itéletben, ennek az elitélt fél költségén leendő hirlapi közzététele is elrendelhető. A közzététel elrendelése esetében az itéletben meg kell nevezni azt a lapot, illetőleg lapokat, a melyben az itélet közzéteendő, s a közzététel iránt az itélet jogerőre emelkedése után azonnal intézkednie kell a hatóságnak, még akkor is, ha az elitélt esetleg nem volna feltalálható s a kiszabott büntetés nem volna végrehajtható,
50. § A ki a jelen törvénybe ütköző kihágás miatt büntettetik, a készletben talált vagy forgalomba hozott hamisitott italok egész mennyiségeért, a természetes bor után járó állami boritaladót is tartozik megfizetni.
E czélból, továbbá a szeszes italok kimérésére, illetve kismértékben való elárusitására szóló engedélyeknek netaláni elvonása iránt szükséges eljárás meginditása és az ilyen engedélyek kiadásának megtagadására vonatkozó előjegyzés foganatosithatása végett, az itélet - jogerőre emelkedése után - az illetékes kir. pénzügyigazgatósággal is közlendő.
51. § Az e törvényben megállapitott büntetések csak annyiban alkalmazandók, a mennyiben az elkövetett cselekmény, a büntető, vagy más törvények rendelkezései szerint, sulyosabb beszámitás alá nem esik.
Ezen rendelkezés a közegészségügyi törvények és szabályok alkalmazását nem zárja ki.
52. § A jelen törvény rendelkezései alá eső italoknak s a borkezelésnél használt anyagoknak szakértői vizsgálatára s a borhamisitás kérdésében való szakvélemény megadására külön borvizsgáló szakértő bizottságok alakitandók.
Ezen borvizsgáló szakértő bizottságok szervezete s azok megalakitásának és müködésének szabályai rendeleti uton állapitandók meg.
53. § A borvizsgáló szakértő bizottságok feladata a jelen törvény rendelkezései alá eső s az illetékes hatóságok által hozzájuk beküldött italokat és anyagokat vegyelemzés utján megvizsgálni s arra nézve szakvéleményt mondani, hogy vajjon a megvizsgált italok készitése, kezelése, elnevezése vagy forgalombahozatala, illetőleg a megvizsgált anyagok használata, ezen törvény rendelkezéseibe ütközik-e, vagy a mennyiben e tekintetben egyedül a szakszerü vizsgálat adatai alapján határozott szakvélemény nem mondható, mennyiben forognak fenn esetleg e részben gyanura okot szolgáltató körülmények, melyek a hatóságnak, a további eljárás mily irányban való folytatására utbaigazitásul szolgálhatnak.
A szakértő bizottság szakvéleményében egyuttal javaslatot tartozik tenni arra nézve is, hogy a hamisitottnak bizonyult italok ipari czélra felhasználhatók-e vagy nem.
54. § A borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye a rendőri büntető eljárás alapjául szolgál.
55. § A jelen törvény alapján inditandó kihágási ügyekben Magyarországon a rendőri büntető biráskodást a következő közigazgatási hatóságok gyakorolják.
I. Első fokon:
a) kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, illetőleg a szolgabiró;
b) rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbizott tisztviselő;
c) Budapest székesfővárosban, valamint a székesfővárosi m. kir. államrendőrség illetékessége alá tartozó egyéb területeken, a m. kir. államrendőrség illetékes kerületi kapitányságának vezetője, ennek akadályoztatása esetén a belügyminister által megbizott rendőrségi tisztviselő.
II. Másodfokon:
a) kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsu városokban az alispán;
b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács;
c) Budapest székesfővárosban, valamint a székesfővárosi a m. kir. államrendőrség illetékessége alá tartozó egyéb területeken, a m. kir. államrendőrség főkapitánya, vagy ennek helyettese.
III. Harmadfokon:
a m. kir. belügyminister.
Horvát-Szlavonországokban az eljárás és a biráskodás az ottani jogszabályok szerint illetékes hatóságok hatáskörébe tartozik.
56. § Fellebbezésnek két egybehangzó itélet ellen is van helye.
A felebbezés az itélet kihirdetését vagy kézbesitését követő naptól számitandó 15 napon belül adandó be.
57. § Az elsőfoku hatóságok kötelesek ellenőrzést gyakorolni és időnként váratlan helyszini szemléket tartani a jelen törvénybe ütköző cselekmények kideritése végett.
E czélból az illetékes hatóságok (55. §), ugyszintén a 63. §-ban emlitett hatósági közegek jogositva vannak a közlekedési vállalatok (vasut, hajó, posta) állomásaitól adatokat szerezni arra nézve, hogy az illető állomásokra kinek, mikor, honnan és mennyi idegen bor, must, törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő, habzóbor, szőlőczefre, esetleg czukor, szesz) mazsolaszőlő, vagy a borkezelésnél tiltott más anyag érkezett s az illető állomások kötelesek az erre vonatkozó adatokat kiszolgáltatni.
58. § Ha a megtartott helyszini szemle alkalmával a jelen törvénybe ütköző kihágás tényálladékának jelenségei, vagy olyan körülmények észlelhetők, a melyek a kihágás elkövetésére nézve alapos gyanut keltenek, vagy ha e tekintetben teljesen megbizható feljelentés tétetett, akkor a rendőri büntető eljárás haladéktalanul meginditandó, a gyanus italokból s egyéb gyanus anyagokból minták veendők és megvizsgálás végett az illetékes borvizsgáló szakértő bizottsághoz (52. §) küldendők be.
Felmentő itélet esetén az illető minták értéke megtéritendő.
59. § Azok az italok, a melyeknek meghamisitása vagy a jelen törvénybe ütköző előállitása már a helyszini szemle alkalmával kétségtelenül megállapittatott, hatósági zár alá veendők, ellenben azok az italok, melyekre nézve csak a hamisitás gyanuja merült fel, addig nem vehetők zár alá, a mig a borvizsgáló szakértő bizottság azok hamisitását meg nem állapitja, illetőleg a mig az elsőfoku hatóság az erre vonatkozó szakvéleményt meg nem kapja.
60. § A borvizsgáló szakértő bizottság által hamisitottnak nyilvánitott italokat köteles az eljáró hatóság, mihelyt a szakvéleményt megkapta, haladéktalanul zár alá venni, ha pedig már feltalálhatók nem volnának, a hiányzó mennyiséget s lehetőleg azt is megállapitani, hogy az hova lett.
61. § Az 57. § első bekezdésében emlitett ellenőrzésre s a hatósági helyszini szemlék tartására, továbbá a minták vételére (58. §), a hamisitott italok zár alá vételére (59. és 60. §) s az ezekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozó további szabályok rendeleti uton állapitandók meg.
62. § Az eljárás tárgyává tett, de a zár alá vételkor, illetőleg az eljárás befejezésekor fel nem talált hamisitott italok értékét tartozik az elitélt, az 1901. évi XX. törvénycikk 23. §-ában meghatározott czélra, Horvát-Szlavonországokban az ottani jogszabályok szerint megjelölt czélra, megfizetni.
Ezt az értéket az eljáró hatóság nem az illető hamisitott italok előállitási, illetve beszerzési ára szerint, hanem azon eladási árnak megfelelőleg állapitja meg, a mely áron a tulajdonos az illető italokat forgalomba hozta.
A mennyiben a tényleges eladási ár meg nem állapitható, a megtéritendő érték tekintetében, a hatóság a borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye alapján dönt.
63. § A földmivelésügyi minister, Horvát-Szlavonországok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bán, jogositva van arra, hogy az ezen törvény rendelkezései alá eső italok ellenőrzésére, akár esetről-esetre, akár állandó megbizással, felesketett állami vagy törvényhatósági közegeket küldjön ki.
Ezen hatósági közegek jogositva vannak arra, hogy a pinczékbe és a jelen törvény rendelkezései alá eső italok készitésére, kezelésére, raktározására vagy forgalomba hozatalára szolgáló más helyiségekbe, rendőri segédlet igénybevételével, vagy a nélkül, bármikor bemehetnek, oda magukkal hivatalos titoktartásra kötelezett szakértőket is vihetnek, ott hivatalos ellenőrzési szemlét tarthatnak, a 14. § értelmében vezetendő nyilvántartás, az illető fél egyéb üzleti könyveit, számadásait, okmányait, leveleit stb. a 14. § értelmében kötelező titoktartás mellett, átnézhetik, a jelen törvénybe ütköző kihágás elkövetésének alapos gyanuja esetében azokból hiteles kivonatokat, vagy hiteles másolatokat készithetnek, a gyanus italokból és egyéb ott talált anyagokból pedig, a rendeleti uton megállapitandó módon és mennyiségben, mintát vehetnek. Ezen minták az illető kiküldött közeg hivatalos pecsétjével s az illető fél vagy megbizottja kivánatára, ennek pecsétjével is lepecsételendők és épen olyan hitelesek, mint az illetékes hatóság által az 58. § szerint veendő minták.
Ezen mintákat köteles a kiküldött közeg, a mintavételről, valamint általában az ellenőrzési szemle eredményéről a helyszinén felveendő jegyzőkönyvvel együtt, további eljárás végett, az illetékes elsőfoku hatósághoz beküldeni.
64. § A jelen törvénybe ütköző kihágások által sértett érdekkör állandó képviseletére borellenőrző bizottságok alakitandók.
Minden I. foku hatóság közigazgatási területére legalább egy ilyen borellenőrző bizottság alakitandó, de az illető törvényhatóság határozatához képest, esetleg több ilyen bizottság is alakitható.
A borellenőrző bizottságok megalakitására, szervezetére, feladatára és eljárására vonatkozó szabályok megállapitása iránt a földmivelésügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg, illetőleg Horvát-Szlavonországok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bán, rendeleti uton intézkedik.
65. § A jelen törvény alapján hozott itéleteket és egyéb véghatározatokat az eljáró hatóságok kötelesek egyidejüleg az illetékes borellenőrző bizottsággal is irásban mindig közölni, még akkor is, ha az eljárás nem a borellenőrző bizottság feljelentése folytán indittatott meg.
Olyan esetekben, a mikor a rendőri büntető eljárás a 63. §-ban emlitett kiküldöttek által meginditott vizsgálat folytán tétetett folyamatba, valamint mindazon egyéb esetekben is, a mikor ezt az illető kiküldöttek kivánják, az eljáró hatóságok az itéleteket és egyéb határozatokat ezekkel is kötelesek irásban közölni.
Az I. és II. foku itéletek vagy egyéb határozatok ellen a borellenőrző bizottság, illetőleg a bizottság elnöke, a jelen § második bekezdésében emlitett esetekben pedig az illető kiküldött is, a kézbesitést követő naptól számitott 15 napon belül felebbvitellel élhet.
66. § Ezen törvény életbeléptével az 1893:XXIII. tc. hatályát veszti.
67. § E törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, kereskedelemügyi, belügyi és a pénzügyi ministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatnak meg.
