1. § A ministeriumnak az az intézkedése, hogy a székesfővárosi Attilakörut és környékének szabályozási költségeire a fővárosi pénzalapnak 2. 000,000 korona kamatmentes állami előleget adott, jóváhagyatik.
Ennek az előlegnek a szabályozás utján nyerendő telkek értékesitéséből befolyó része az államkincstárnak azonnal megtéritendő.
2. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a székesfőváros közönsége által az államkincstártól megvett Sárosfürdő vételára és kamatai fejében fizetett 1. 050,795 korona 23 fillérnyi összeget a székesfőváros közönségének visszatérithesse abban az esetben, ha a székesfőváros közönsége kötelezettséget vállal, hogy a korszerü egészségügyi és szépészeti követelményeknek megfelelőleg a Sárosfürdőt 1912-ig, a Rudasfürdőt pedig 1915. év végéig fel-, illetőleg ujjáépiti.
3. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy Budapest székesfővárosban a Hungária-körut és a III. kerület közt közuti Dunahidat épithessen, a hidhoz vezető feljárókat létesithesse és az e végből szükséges városszabályozási és rendezési munkálatokat a közmunkák tanácsa utján végrehajthassa.
4. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a Budapest székesfővárosi Margitszigetet összes tartozékaival és felszereléseivel együtt József főherczeg ur Ő császári és királyi Fenségétől a következő 5., 6. és 7. §-okban foglalt határozatok szerint megszerezhesse.
5. § A Margitsziget, valamint összes tartozékainak és felszereléseinek 11 millió koronában megállapitott becsértéke ellenében a ministerium József főherczeg ur Ő császári és királyi Fensége tulajdonában átengedi a Budapest székesfőváros pesti részének 1017., 1088., 1091., 1092., 1094., 17,117., 17,120., 17,121., 17,124. és 17,498. telekkönyvi betéteiben 1026., 1097., 1100/b, 1101/b, (1103., 1105.),
1743., 1744/a., 1744/b., 1745-1748.
2/a
1743., 1744/a., 1744/b., 1745-1748.
5
1743., 1744/a., 1744/b., 1745-1748.
6
1743., 1744/a., 1744/b., 1745-1748. és
9
1743., 1744/b., 1744/b., 1745-1748.
2/b
helyrajzi számok alatt bejegyzett s a magyar államkincstár tulajdonát képező ingatlanokat, illetőleg az 1017. telekkönyvi betétben 1026. helyrajzi szám alatt bejegyzett ingatlannak még szabad rendelkezésre álló részét 2. 100,599 korona becsértékben; nemkülönben a Budapest székesfőváros pesti részének 1112., 1257. és 1261. telekkönyvi betéteiben 1121., 1237. és 1241. helyrajzi számok alatt bejegyzett s a fővárosi pénzalapnak tulajdonát képező ingatlanokat, s az 1262. betétben 1242. helyrajzi szám alatt fekvő s ugyancsak a fővárosi pénzalapnak tulajdonát képező telekből oly részt, hogy a fővárosi pénzalapnak tulajdonából átadandó telkek értéke 3 millió 899. 401 koronát tegyen.
Ezenkivül a fővárosi pénzalap öt millió koronát 4%-os kamat alapul vétele mellett 1908. évi január 1-től kezdve minden év január 1-én esedékes évi 210,000 korona járadék fizetésével törleszt.
Ez az évi járadék telekkönyvileg biztositandó.
A fővárosi pénzalap tulajdonából átadandó telkek becsértéke a főherczeg Ő cs. és kir. Fenségének és a fővárosi közmunkák tanácsának megbizottai között kölcsönös egyetértéssel, ha pedig megegyezés nem jön létre, akként állapitandó meg, hogy a főherczeg Ő cs. és kir. Fensége és a fővárosi közmunkák tanácsa két-két megbizottat jelölnek, a kik egy elnököt választanak s az ekként megalakult bizottság állapitja meg a telkek becsértékét. Jogában áll a fővárosi közmunkák tanácsának a fővárosi pénzalap tulajdonából átbocsátott telkeket az átbocsátástól számitandó három hónap alatt a becsértéken átvenni s az ellenértéket 4%-os kamatozás mellett készpénzben törleszteni.
6. § A Margitszigetnek és tartozékainak tulajdonjoga a fővárosi pénzalap javára kebelezendő be, ama 36. 000 négyszögölet tevő terület kivételével, a mely a szigetnek a miniszterium által kijelölendő középső részében a rajta levő felépitményekkel együtt országos növénykert czéljaira kihasitandó és a mely területnek tulajdonjoga a magyar államkincstár javára kebelezendő be.
Ugy a fővárosi pénzalap, valamint az állam tulajdonába kerülő részek örök időkre nyilvános kertek gyanánt tartandók fenn s ez a korlátozás az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi betétek A) tulajdoni lapján, a fővárosi alap tulajdonába jutó ingatlanokkal járó az a kötelezettség pedig, hogy a növénykert részére a margitszigeti vizvezetékből szükséges viz ingyen szolgáltatandó, ezen ingatlanok C) teherlapján telekkönyvileg is biztositandó és hivatalból bejegyzendő.
7. § A jelen törvény alapján József főherczeg ur Ő császári és királyi Fensége és az állam, illetőleg a fővárosi pénzalap közt létesülő vagyonátruházások és telekkönyvi bejegyzések, valamint a kiállitandó összes iratok bélyeg- és illetékmentesek.
8. § Az 1894:XX. tc. alapján létesitett laktanyaértékesitési müveletből kifolyólag tiszta feleslegként rendelkezésre álló összeg a 3. §-ban megállapitott munkálatok költségeinek fedezésére forditandó.
A költségeknek ezt meghaladó része a pénztári készletekből fedezendő és a felmerülő szükségleteknek megfelelő részletekben a pénzügyi tárcza illető évi beruházásainál számolandó el.
9. § Az a járulék, a melyet a székesfőváros a székesfővárosi rendőrség költségeinek fedezésére az 1881. évi XXI. törvénycikk 53. §-a szerint az államnak fizetni köteles, 1907. évi január 1-től kezdődő hatálylyal 800. 000 K állandó évi átalánynyal állapittatik meg.
Az 1907. január 1-ig be nem fizetett járulékhátralékok befizetése alul a székesfőváros felmentetik.
10. § Az állam a székesfővárosnak az 1907. évtől kezdve esedékesekké vált italmérési illeték (1899. évi XXV. törvénycikk 16. és 18. §-a) czimén a székesfőváros területén évente tényleg beszedett összeget átengedi.
Ez a határozat a pénzügyi hatóság és a székesfőváros között elszámolási viszonyt nem állapit meg.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a székesfővárosnak a fentebbiek szerint járó összegek terhére azok valószinü mértékéhez képest előlegeket adhasson.
11. § Azok a házak, melyek a székesfőváros IV. kerületének (Belváros) egész területén, továbbá az V. kerületben:
a) a Rudolf, illetőleg az Ujpesti-rakpartnak a Zoltán- és Zápolya-utcza közötti szakaszán fekvő dunaszabályozási telkeken;
b) az Országház-térre, továbbá a Személynök-utczára és a Pozsonyi-utra homlokzattal biró telkeken;
c) a Nádor-utczának az Országház-tér és a Lipót-körut közötti szakaszán - mind a két oldalon - fekvő telkeken;
d) az Alkotmány-utczában fekvő telkeken;
e) a Nádor-utcza, Alkotmány-utcza, Koháry-utcza és Balaton-utcza által határolt területen; végül,
f) a IX. kerületben a Közraktár-, Lónyay- és Ráday-utczáknak a Kálvin-tértől, illetőleg a Vámház-köruttól kezdve a Bakács-térig, illetőleg Bakács-utczáig terjedő részén egészen ujonnan épittetnek, a mennyiben legalább kétemeletesek (48 láb magasságuak), ideértve a lerombolt házak ujbóli felépitését és a toldalék-épitkezéseket és 1907. évi julius hó 1-je után épittetvén, legalább 1918. évi november hó 1-ig lakható állapotba helyeztetnek, 18 évig mentesek az állami házadótól; ezen 18 év letelte után pedig további 12 évig abban a kedvezményben részesülnek, hogy állami házadó fejében a tiszta házbérjövedelemnek 10%-át fizetik.
Azon esetre, ha a lakható állapotba való helyezést az épitkezésre szabott utolsó évben munkamegszüntetés; streik, illetve annak amerikázás, boykott, sabottage stb. néven előforduló válfajai akadályoznák, ezen akadálynak tartalmával a lejárt záros határidő meghosszabbitása engedélyezendő.
A jelen törvény által rendkivüli adómentességben részesülő összes területeken szükségessé váló kisajátitásoknál, akár egész ingatlanoknak, akár ingatlanrészeknek (terjedékeknek) kisajátitásáról van szó, a kártalanitási árak megállapitásánál a rendkivüli adókedvezmény által okozott értékemelkedés nem vehető számitásba.
Az 1896:XXIII. tc. 2. §-ának első bekezdése hatályon kivül helyeztetik.
12. § Mindazok a lakóházak, a melyeket a székesfőváros a czélból épit, hogy azokat saját költségeinek megfelelő bér mellett bérbeadja, mindaddig mentesek az állami házadótól, a mig a bérösszegek az önköltség mértékét tényleg meg nem haladják.
Az önköltséget alkotja: a telekbér, az épitkezési tőke törlesztése és kamata, az épület karbantartása és kezelési költsége.
Az önköltség mértékének kiszámitásánál a telekbér az épitéskor felvett telekérték 4%-os, a többi költségek pedig együttesen az épitési tőke 6%-os maximális kamatait meg nem haladhatják.
13. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
