1908. évi XLIX. törvénycikk

a vizi beruházásokról * 

1. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a Dunán, a Tiszán, a Dráván és a Száván

továbbá alább felsorolt mellékfolyóikon, nevezetesen: a Morván, a Vágon, a Sión, a Temesen, a Szamoson, a Bodrogon és mellékvizen, a Sajón, a Körösökön, a Maroson, a Begán, a Murán és a Kulpán, nemkülönben a Balatonon vizlefolyási, hajózási és közgazdasági szempontokból szükséges szabályozási munkálatokat a bemutatott tervek elvei alapján végrehajthassa.

Felhatalmaztatik ezenkivül a földmivelésügyi minister, hogy a jelen törvény 2. §-ának korlátai között más folyókon vagy patakokon is foganatosithasson oly szabályozási munkálatokat, a melyeknek államilag való végzése közgazdasági szempontból vagy egyéb köztekintetekből szükségessé válik, továbbá, hogy az állami kezelés alatt nem álló folyók vagy patakok szabályozására, nemkülönben vizmosások megkötésére segélyeket adhasson.

2. § Az 1. §-ban felsorolt czélokra együttvéve 192 millió korona engedélyeztetik, azzal a megszoritással, hogy az 1. § második bekezdésében emlitett munkálatokra és segélyekre ezen 192 millió koronának legfeljebb 5%-a forditható.

3. § A 2. §-ban engedélyezett 192 millió koronából 1908. évtől kezdve évenkint 7. 500,000 korona vehető igénybe és az igénybevett összeg a földmivelésügyi tárczánál a „Beruházások” között a „Vizi munkálatok” czim alatt számolandó el.

Ha az egész 7. 500,000 korona valamely évre szóló költségvetésbe nem volna teljes összegével beállitható, ugy az illető évre szóló költségvetésben a szóban forgó czélokra az előlemlitett czimen csak 6. 000,000 korona irányzandó elő, a fennmaradó 1. 500,000 korona pedig a pénztári készletekből vagy más módon fedezendő.

4. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a jelen törvény 2. §-ában engedélyezett összegből fedezhesse a szorosabb értelemben vett állami kezelés alatt álló folyók szakadozó partjai biztositásának költségeihez az 1885. évi XXIII. t. -czikk 46. és 40. §-ai értelmében megállapitandó állami hozzájárulásokat, valamint az ezen folyók és a jelen törvény 1. §-ának első bekezdésében felsorolt többi folyók mentén felmerülő és állami érdekből is fontossággal biró munkálatokhoz nyujtandó segélyeket. Felhatalmaztatik viszont arra is, hogy a 3. § rendelkezése értelmében a költségvetésbe felveendő évi összegek növelésére fordithassa egyeseknek, községeknek, illetőleg törvényhatóságoknak, vizi társulatoknak vagy más testületeknek az állam által végrehajtott munkálatok költségeihez való hozzájárulásait, valamint a szabályozási munkálatok czéljaira kisajátitás utján vagy egyezségileg szerzett oly területek eladásából származó bevételeket, a mely területek a munkálatok végrehajtása után többé nem szükségeltetnek.

5. § A jelen törvénynyel engedélyezett összegből az 1. § első bekezdésében egyenkint felsorolt folyóknál, valamint az állami kezelés alatt nem álló folyóknál és patakoknál végzendő munkálatokra, ugyszintén a vizmosások megkötésére nyujtandó mindazok a segélyek, a melyek az 50. 000 koronát meghaladják, az évi költségvetésben, a jelen törvény 3. §-a szerint évenkint előirányzandó összhitel keretén belül, külön tételek alatt veendők fel.

6. § Az 1900. évi XXX. t. -czikk 28. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az idézett t. -czikk 24-26. §-ai alapján az állam által elvállalandó hozzájárulások az átmeneti kiadások között elszámolható 100,000 koronát meghaladják, a többlet 200,000 korona erejéig a vizi beruházások alatt előirányzandó hitel terhére vehető át, a jelen törvény 2. §-ában engedélyezett összeget terhelőleg is érvényben marad, a fentebb idézett törvényszakasz utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés pedig akként módosul, hogy az ott emlitett 1895. évi XLVIII. és 1898. évi XX. t. -czikkek helyett a jelen törvény értendő.

7. § Az 1894. évi III. t. -czikk 2. és 3. §-ai, továbbá az 1895. évi XLVIII. t. -czikk 3. és 4. §-ának azok a rendelkezései, melyek az idézett t. -czikkel engedélyezett összegből 1907. év után fennmaradó összegek fedezésére vonatkoznak, hatályon kivül helyeztetnek.

8. § A földmivelésügyi minister az évenkinti költségelőirányzatok indokolásában köteles részletes előterjesztést tenni azokról a munkálatokról és költségszükségletükről, a melyeket a költségvetési évben az 1. § alapján végrehajtani szándékozik. Köteles továbbá a mindenkori költségvetés előterjesztése alkalmával az addig már egészen lefolyt naptári év alatt foganatositott munkálatokról és költségeikről, valamint az engedélyezett segélyekről részletes jelentést tenni.

9. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbelép és végrehajtásával a földmivelésügyi és pénzügyminister bizatik meg.