1908. évi LIII. törvénycikk

az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről * 

1. § Az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége Dánia királya; Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia köztársaság Elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit birtokok királya, India császárja; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő Felsége Portugália és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Svédország királya; a svájczi Szövetségtanács.

A munkásvédelem fejlődését közös megállapodások elfogadásával megkönnyiteni óhajtván,

Elhatározták, hogy e czélból az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájára vonatkozólag egyezményt kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

A kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélvén, egymásután megvitatták és elfogadták a következő határozmányokat:

1. CZIKK

Az összes nők korkülönbség nélkül - az alábbi kivételekkel - eltiltatnak az éjjeli ipari munkától.

A jelen egyezmény mindazokra az ipari vállalatokra alkalmazást nyer, a melyek tiznél több munkást és munkásnőt foglalkoztatnak; semmiesetre sem vonatkozik oly vállalatokra, a melyeknél csakis a vállalkozó családtagjai vannak alkalmazva.

A szerződő államok mindegyike tartozik gondoskodni arról, hogy meghatároztassák, mit kell ipari vállalat alatt érteni. Mindenesetre ide kell érteni a bányákat és kőbányákat, valamint az agyaggyártással és feldolgozással foglalkozó iparnemeket; az utóbbiakra vonatkozólag a belföldi törvényhozás fogja a határt - egyrészt az ipar, másrészt a földmivelés és kereskedelme közt - megállapitani.

2. CZIKK

Az előbbi czikkben jelzett éjjeli szünetnek egyfolytában legalább tizenegy óráig kell tartania; ebbe a tizenegy órába az esti tiz óra és reggeli öt óra közti időnek bele kell esnie, bárminő legyen is valamely állam törvényhozása.

Mindazonáltal az oly államokban, a hol az iparban alkalmazott felnőtt nők éjjeli munkája még szabályozva nincs, a meg nem szakitható szünet tartama átmenetileg és legfeljebb három esztendei időszakon át tiz órára korlátozható.

3. CZIKK

Az éjjeli munka tilalma felfüggeszthető:

1. erőhatalom (vis major) esetén, ha valamely vállalatnál előre nem látható és nem időszaki jellegü üzemi megszakitás áll be;

2. abban az esetben, ha oly nyers anyagokra vagy oly félgyártmányokra vonatkozó munkáról van szó, a melyek igen gyors változásnak vannak alávetve, feltéve, hogy a tilalom felfüggesztését az ily anyagoknak az elkerülhetetlen megromlástól való megmentése teszi szükségessé.

4. CZIKK

Az oly iparnemeknél, a melyekre az évszakoknak befolyása van és kivételes körülmények között bármely vállalatnál a meg nem szakitható éjjeli szünet tartama, évenkint hatvan napon át, tiz órára korlátozható.

5. CZIKK

A szerződő államok mindegyike tartozik gondoskodni oly közigazgatási rendszabályokról, a melyek szükségesek oly czélból, hogy a jelen egyezmény rendelkezéseinek saját területén való szigoru végrehajtása biztosittassék.

A szerződő államok kormányai diplomácziai uton közölni fogják egymással azokat a törvényeket és szabályzatokat, a melyek a jelen egyezmény tárgyára vonatkoznak és országukban érvényben vannak vagy a jövőben hatályba lépnek, valamint azokat az időszaki jelentéseket is, a melyek ezen törvények és szabályoknak alkalmazására vonatkoznak.

6. CZIKK

A jelen egyezmény rendelkezései a gyarmatokra, birtokokra vagy védett területekre csakis akkor alkalmazhatók, ha ezek nevében az anyaország kormánya a svájczi Szövetségtanácsot erről ily czélból értesiti.

Az anyaország kormánya, a mikor valamely gyarmatnak, birtoknak vagy védett területnek az egyezményhez való csatlakozását bejelenti, kinyilatkoztatja, hogy az egyezmény nem nyer alkalmazást a belföldi munkáknak azoknak a fajtáira, a melyek fölött ott felügyeletet gyakorolni lehetetlen.

7. CZIKK

Európán kivül fekvő államokban, valamint a gyarmatokban, birtokokon és védett területeken, ha az éghajlat vagy a benszülött lakosság viszonyai megkövetelik, a meg nem szakitható éjjeli szünet tartama a jelen egyezményben megállapitott mértéknél rövidebb lehet, feltéve, hogy napközben kiegészitő szünetek adatnak.

8. CZIKK

A jelen egyezmény meg fog erősittetni s a megerősitő okiratok legkésőbb 1908. deczember 31-éig a svájczi szövetségtanácsnál fognak letétetni.

A megerősitő okiratok letételéről jegyzőkönyv vétetik föl, melynek egy-egy hitelesitett másolata a szerződő államok mindegyikének meg fog küldetni.

A jelen egyezmény a megerősitő okiratok letételétől felvett jegyzőkönyv lezártát követő két év mulva lép hatályba.

A hatálybalépésre megszabott határidő két évről tiz évre emeltetik:

1. a nyersrépaczukor-gyárakra,

2. a gyapjufésülésre és fonásra,

3. a bányaüzemeknek a föld felszinén folyó munkáira nézve, ha ezek a munkák éghajlati befolyások miatt évenkint legalább négy hónapon át szünetelnek.

9. CZIKK

Azok az államok, a melyek a jelen egyezményt nem irták alá, a svájczi Szövetségtanácshoz intézett iratban kijelenthetik, hogy ahhoz csatlakoznak és a svájczi Szövetségtanács ezt a szerződő államok mindegyikének tudomására juttatja.

10. CZIKK

Azokat a határidőket, a melyeket a 8. czikk a jelen egyezmény hatályba léptére vonatkozólag megállapit, azokkal az államokkal szemben, a melyek az egyezményt nem irták alá, valamint a gyarmatokkal, birtokokkal vagy védett területekkel szemben a csatlakozás keltétől kell számitani.

11. CZIKK

A jelen egyezményt sem az aláiró államok, sem azok az államok, gyarmatok, birtokok vagy védett területek, a melyek ahhoz később csatlakoztak, nem mondhatják fel a megerősitő okiratok letételéről felvett jegyzőkönyv lezárását követő tizenkét évi határidő eltelte előtt.

Ezen idő eltelte után az egyezmény évről-évre felmondható.

A felmondás hatálya csakis attól az időponttól számitott egy év mulva áll be, a mikor az érdekelt kormány vagy ha gyarmatról, birtokról vagy védett területről van szó, az anyaország kormánya erről a svájczi Szövetségtanácsot irásban értesitette, a Szövetségtanács a felmondást a többi szerződő államok mindegyikének kormányával azonnal közli.

A felmondásnak csakis arra az államra, gyarmatra, birtokra vagy védett területre nézve van hatálya, a melynek nevében az értesités megtörtént.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták.

Kelt Bernben, ezerkilencszázhatodik évi szeptember huszonhatodikán, egy példányban, a mely a svájczi szövetség levéltárában marad és a melynek egy-egy hitelesitett másolata a szerződő államok mindegyikének meg fog küldetni.

[Aláírások]

2. § Jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.