A munkásvédelem nemzetközi szabályozásának gondolata mintegy harmincz esztendővel ezelőtt a svájczi nemzeti tanács kebelében merült fel. Azóta a svájczi szövetség Európa ipari államainak kormányainál több izben tett kisérletet ezen gondolat megvalósitása iránt, azonban ezek mindannyiszor eredménytelenek maradtak. A munkásvédelem nemzetközi szabályozásának kérdése azóta ismételten foglalkoztatta közvéleményt és a törvényhozásokat. A kérdés megoldásában nagy haladást jelentett, midőn 1890-ben a német birodalmi kormány és vele egyidejüleg ugyancsak a svájczi szövetségtanács egy nemzetközi munkásvédelmi konferenczia megtartása iránt tett az európai államkormányoknak javaslatot. Ez a konferenczia Berlinben 1890. évi márczius hó 15-én tartatott meg, melyen Európának csaknem valamennyi nagyobb állama, köztük Magyarország is képviselve volt. A konferenczia határozatait a hatalmak képviselői óhaj alakjában egy zárjegyzőkönyvbe foglalták, a melyek a kormányaik elé terjesztettek. Nemzetközi megállapodások azonban ezen konferenczia során nem jöttek létre.
A berlini nemzetközi munkásvédelmi konferenczia óta a munkásvédelem nemzetközi szabályozásának kérdése mindjobban megérlelődött mérlegelődött a kivitelre. Igy jött létre a nemzetközi munkásvédelmi egyesület és mint ennek állandó szerve, a Baselben székelő nemzetközi munkaügyi hivatal. Az egyesület baseli irodája nagy tevékenységet fejtett ki kezdettől fogva a munkásvédelem nemzetközi szabályozásának kérdése terén és már kezdettől fogva a munkásvédelemnek főleg azokkal a kérdéseivel foglalkozott, amelyeknek nemzetközi szabályozása legkevésbé látszott nehézségekbe ütközni, tudniillik a nők éjjeli ipari munkájának tilalmával és a fehér phosphornak a gyufaiparból való eltiltásával.
Miután az egyesület a kebelébe tartozó államok képviselőinek részvételével tartott nagy gyülésein - ezt a két kérdést a nemzetközi szabályozás elméleti és gyakorlati vonatkozásaiban alaposan előkészitette, 1903-ban azzal fordult a svájczi szövetségtanácshoz, hogy az érdekelt államokat egy nemzetközi konferencziára hívja egybe oly czélból, hogy ez az emlitett két kérdés tekintetében nemzetközi megállapodásra jusson. A svájczi szövetségtanács ennek a kérelemnek eleget tett és minthogy időközben a Francziaország és Olaszország között kötött munkásvédelmi egyezmény e részben utmutatóul szolgált, csaknem valamennyi meghivott állam hozzájárult a konferenczia megtartásához.
Ezen a konferenczián, melynek tisztán tanácskozási jellege volt és a mely Bernben 1905. évi május hó 8-án nyilt meg, tizenöt állam, közöttük Magyarország kormányának képviselői, egy zárjegyzőkönyvben az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma és a gyufaiparban a fehér (sárga) phosphor használatának eltiltása iránt kötendő nemzetközi egyezmények alapelveit állapitották meg és a jegyzőkönyvben a svájczi szövetségtanácsot egyuttal felkérték, hogy az érdekelt hatalmakkal e megállapodásokat közölje és azoknak nemzetközi egyezményekbe való foglalása czéljából egy diplomácziai konferenczia egybehivását kezdeményezze. A svájczi szövetségtanács ily irányu lépésére - Norvégia kivételével - a konferenczián képviselve volt összes államok hozzájárultak e diplomácziai konferenczia megtartásához, amely Bernben, 1906. évi szeptember hó 17-én ült egybe. Ezen a konferenczián az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt nemzetközi egyezmény jött létre, a melyet a konferenczián képviselve volt összes államok meghatalmazottai aláirtak. Az egyezmény főbb rendelkezései a következők.
1. Az összes nők korkülönbség nélkül az egyezményben felsorolt egyes kivételekkel eltiltatnak az éjjeli ipari munkától.
2. Kimondatott, hogy az éjjeli szünetnek egyfolytában legalább tizenegy óráig kell tartania. Ebbe a tizenegy órába az esti tiz óra és reggeli öt óra közötti időnek bele kell esnie. Bárminő legyen is valamely állam törvényhozása.
3. A szerződő államok mindegyike tartozik gondoskodni oly közigazgatási rendszabályokról, a melyek szükségesek oly czélból, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek saját területén való szigoru végrehajtása biztosittassék.
4. Az egyezmény a megerősitő okiratok letételéről felvett jegyzőkönyv lezártát követő két év mulva lép hatályba.
5. Az egyezmény a megerősitő okiratok letételéről felvett jegyzőkönyv lezárását követő tizenkét évi határidő eltelte előtt fel nem mondható, ezen idő letelte után azokban az egyezmény évről-évre felmondható. Mindezeket összegfoglalva, megnyugvással álliható, hogy a Bernben kötött ezen nemzetközi Egyezmény határozatai a szocziálpolitika terén haladást jelentenek és a munkásvédelem nemzetközi szabályozását előbbre vitték. Az előadottak alapján kérem az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatnak szives elfogadását.
