1909. évi XIII. törvénycikk

a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1898. évi XIV. törvénycikk módositásáról * 

1. § Az 1898. évi XIV. törvénycikk 1. és 2. §-ai a következőképen módosittatnak:

A törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészi (helyi kápláni, külön rendszeresitett missiói lelkészi) állásainak jövedelme a törvényben megállapitott feltételek mellett az államkincstár terhére évi 1,600, illetőleg 800 koronára, a segédlelkészi állások jövedelme pedig évi 1,000, illetőleg 800 koronára egészittetik ki olyképen, hogy a segédlelkész jövedelmébe az általa élvezett teljes ellátásnak 500 koronával számitott pénzértéke betudandó.

A latin-, görög- és örményszertartásu róm. kath. egyház lelkészi (helyi kápláni) és segédlelkészi állásai ebben a jövedelmi kiegészitésben csak azon feltétel mellett részesithetők, hogy a jelen törvényben megjelölt czélhoz főkegyuri elhatározás szerint a katholikus nagyobb egyházi javadalmak legalább az általuk megajánlott évi 700,000 koronával, a magyar vallásalap pedig legalább évi 1. 200,000 koronával járulnak, a mely utóbbi hozzájárulási összegben azonban benfoglaltnak tekintendő az az összeg, a mely nevezett alapból állandó kongrua-kiegészités, lótartási átalány és a földadó-megtérités czimén egyes lelkészeknek már eddigelé is kiutaltatott.

Az 1898. évi XIV. törvénycikk mindazon intézkedései, a melyeket a jelen törvény hatályon kivül nem helyez, az állami forrásból nyert jövedelmi kiegészités tekintetében a latin-, görög- és örményszertartású róm. kath. lelkészekre (helyi káplánokra), valamint bármely törvényesen bevett vallásfelekezethez tartozó segédlelkészekre is kiterjesztetnek.

2. § Jövedelmi kiegészitésre csak azok a lelkészi (helyi kápláni, missiói lelkészi) és segédlelkészi állások tarthatnak igényt, a melyek 1908 évi január hó 1-ig már rendszeresitve vagy betöltve voltak.

Nem tekinthető rendszeresitett állásnak az, a mely a nevezett időhatárt megelőzőleg 3 évig tényleg nem volt betöltve, kivévén, ha az illető lelkészség a jövedelemkiegészitésre való igényt az 1898. évi XIV. törvénycikk alapján már megszerezte.

Uj lelkészi (helyi kápláni, külön rendszeresitett missiói lelkészi) állások jövedelme csak akkor egészittetik ki 1,600, illetőleg 800 koronára, uj segédlelkészi állásoké pedig 1,000, illetőleg 800 koronára, ha az uj állás szervezését az illető vallásfelekezet előterjesztése alapján a vallás- és közoktatásügyi minister indokoltnak elismeri.

Az 1898. évi XIV. törvénycikk 3. §-a a kath. lelkészi (helyi kápláni), valamint az összes segédlelkészi állásokra nézve olyképen alkalmazandó, hogy a mely 1908. évi január hó 1-ig rendszeresitett vagy betöltött állás jelen törvény életbeléptétől számitott egy éven belül be nem jelentetett, jövedelmi kiegészitésben nem részesithető, kivéve az 1898. évi XVI. törvénycikk 3. §-ának második bekezdésében megjelölt esetet.

3. § Az 1898. évi XIV. törvénycikk 4., 5. és 6. szakaszai a következő rendelkezésekkel egészittetnek ki:

Annak a lelkésznek (helyi káplánnak, külön rendszeresitett missiói lelkésznek), illetőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor a jövedelmi kiegészitésre való igényt meg nem szerezte, hogy abban egyébkénti minősitéséhez (1898:XIV. törvénycikk 4. §) képest részesithető legyen, igazolnia kell azt is, hogy a magyar nyelvről intézkedő 1840. évi VI. törvénycikk 8. §-ában foglalt követelménynek megfelelni képes. Ugyanezt kell igazolnia annak a lelkésznek (helyi káplánnak, külön rendszeresitett missiói lelkésznek), illetőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptekor csak az alacsonyabb jövedelmi kiegészitésre szerezte meg az igényt, ha a magasabb jövedelmi kiegészitésbe akar átlépni.

Különös méltányossági körülmények fenforgása esetén a vallás- és közoktatásügyi minister e törvény életbeléptetésétől számitandó 5 éven belül egyes oly lelkészeket (helyi káplánokat, külön rendszeresitett missiói lelkészeket) és segédlelkészeket, a kik a fentebbi követelményeknek még kellően megfelelni nem képesek, de arra törekszenek, az őket egyébkénti minősitésük szerint megillető jövedelmi kiegészités mérvéig, államsegélyben részesitheti.

A mely lelkészi (helyi kápláni, külön rendszeresitett missiói lelkészi) állás 1908. évi január hó 1-ig kisebb minősitésű lelkészszel volt betöltve, magasabb jövedelmi kiegészitésre csak abban az esetben tarthat igényt, ha az illető hitközség hiveinek száma a 800-at eléri és ha a magasabb jövedelmi kiegészitéshez szükséges többletnek, vagyis 800 koronának felét az illető vallásfelekezet a lelkész részére állandóan biztositja. Kivételes figyelmet érdemlő esetekben, különös tekintettel a hitfelekezetekkel szemben követendő egyenlő elbánás elvére, a vallás- és közoktatásügyi minister ezektől a feltételektől eltekinthet.

4. § Az 1898:XIV. törvénycikk 7. §-ának b) pontja akkép módosittatik, hogy az állami kongrua kiegészitésének időre szóló elvonása legfeljebb 3 évig tarthat.

Ugyanazon szakasz utolsó bekezdésének hivatkozása az 1893:XXVI. törvénycikk 13. §-ára az 1907:XXVII. törvénycikk 22. §-ának első c) pontjára való hivatkozással cseréltetik fel.

5. § Az 1898. évi XIV. törvénycikk 9. §-ának határozmányai azzal egészittetnek ki, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister, a kongrua-elvonás tekintetében akkor is határozhat, ha a felekezeti főhatóság a minister felszólitása alapján meginditandó fegyelmi eljárást, a minister felszólitásától számitandó 4 hónapon belül be nem fejezi és hozott határozatát fel nem terjeszti.

Az 1898:XIV. tc. 9. §-ának ekkép kiegészitett határozmányai alkalmazandók akkor is, ha a kiegészitett jövedelemmel biró lelkész (1., 2. §) az állam törvényeiből, vagy a kormánynak az 1907:XXVII. tc. 22. § első c) pontjában körülirt állami érdekek megóvására vonatkozó törvényes rendeleteiből eredő kötelességeket nem teljesiti. Ha a vallás- és közoktatásügyi minister hivatalos tudomást nyer arról, hogy a lelkésznek ez a ténye vagy mulasztása felsőbb egyházi hatóságának egész joghatósági területére kiterjedő rendeletén alapul, és ha az illető egyházi hatóság ezt a rendeletet a ministertől vett értesitéstől számitandó 3 hónapon belül nem módositja, ugy a vallás- és közoktatásügyi minister az állam érdekét a fent idézett 1907:XXVII. tc. 22. § első c) pontja szerint sulyosan érintő esetekben a ministertanács hozzájárulásával az állami kongrua-kiegészitést azon egyházi főhatóság területén mindaddig szüneteltetheti, mig az egyházi hatóság kérdéses rendelete fentartatik. Mindezekben az esetekben is fenmarad az illető egyházi főhatóság panaszjoga a közigazgatási biróságnál az 1898:XIV. tc. 9. §-a értelmében.

6. § A katholikus lelkészi (helyi kápláni), valamint ugy a katholikus, mint a többi törvényesen bevett vallásfelekezetek rendszeresitett segédlelkészi állásainak jelen törvényben megállapitott jövedelmi kiegészitése 1908. évi január hó 1-től veszi kezdetét.

7. § A törvényhozás tudomásul veszi, hogy a katholikus lelkészi (helyi kápláni) és segédlelkészi állások jövedelmi kiegészitésének megállapitása czéljából a jövedelmi összeirások az 1898. évi XIV. törvénycikk 11-13. §-aiban foglalt elveknek megfelelő főkegyuri rendelkezések folytán már a jelen törvény életbelépte előtt megtörténtek és ezeknek az összeirásoknak alapján a jövedelmi kiegészitésre való igények az Ő Felsége által szervezett katholikus kongrua-bizottság és a kormány által megállapittattak.

Ezeknek a jövedelmi összeirásoknak a jövőben az 1898. évi XIV. tc. 14. és 15. §-ai alapján esetleg szükséges kiigazitása, valamint a jövedelmi kiegészitésre való igények ujbóli megállapitása, továbbá az uj állások jövedelmeinek összeirása körüli eljárás tekintetében a főkegyur által jóváhagyott szabályzatok maradnak érvényben azzal a módositással, hogy ezentul az összeirások kiigazitása és a kongrua-igények megállapitása tekintetében a véghatározás a minister hozzájárulásának fentartásával egy oly bizottság által történik, a melyben a lelkészi jövedelem kiegészitéséhez járuló három tényező a hozzájárulás arányában lesz képviselve.

8. § Az 1898. évi XIV. törvénycikk 19. és 20. §-ai jelen törvény által hatályukat vesztik, ellenben a 21. §-ban foglalt elvi kijelentés és rendelkezés továbbra is érvényben marad.

9. § Az ezen törvény folytán szükséges és az állam terhére eső költségek az 1909. évre megállapitott állami költségvetés XXI. fejezetének 57. czim 12. rovata alatt számolandók el.

10. § Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminister bizatik meg, hatálya pedig kiterjed a magyar állam egész területére Horvát-Szlavon-Dalmátországok kivételével.