1. § Budapesten magyar főudvarnagyi biróság állittatik fel, amely az elnökkel együtt hármas tanácsban határoz.
E biróság elnökét a magyar miniszterium meghallgatása után és a magyar királyi miniszterelnök ellenjegyzése mellett Ő Felsége a király nevezi ki. Az elnöknek, aki a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába tartozik, a magyar szent korona országaiban fennálló szabályok szerint a birói hivatal viselésére képesitett magyar állampolgárnak kell lennie.
A magyar főudvarnagyi biróság két ülnökét, valamint két helyettesüket a magyar szent korona országaiban működő törvényszékek birái közül, ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára, a magyar miniszterium előterjesztésére és a magyar királyi miniszterelnök ellenjegyzése mellett Ő Felsége a király nevezi ki, és ugyanigy jelöli ki az elnök helyetteséül az egyik ülnököt.
A jegyzői és a kezelői munkát a főudvarnagyi hivatal személyzetének erre kijelölt tagjai végzik Budapesten, kiknek, valamint az e törvényben emlitett kiküldötteknek, magyar állampolgároknak kell lenniök.
A magyar főudvarnagyi biróság hivatalos nyelve a magyar.
A magyar főudvarnagyi biróság Ő Felsége a király nevében itél.
Pecsétje a magyar szent korona országainak egyesitett czimere, ezzel a körirattal: „Magyar főudvarnagyi biróság Budapesten”.
A magyar főudvarnagyi biróság fellebbviteli biróságai: a budapesti kir. itélőtábla és a kir. Curia.
2. § Az e törvénynyel meghatározott hatáskörben az együtt alkalmazást kizáró okok, a fegyelmi és a vagyoni felelősség, valamint az elmozdithatatlanság és általában a birói függetlenség tekintetében a magyar főudvarnagyi biróság elnökére azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a Budapesten levő kir. törvényszékek elnökeire irányadók, az ülnökökre és helyetteseikre pedig azokat, amelyek egyébként viselt rendes birói állásukhoz fűződnek.
3. § A magyar főudvarnagyi biróság birói hatósága kiterjed:
1. a királyi ház tagjaira;
2. azokra a személyekre, akikre eddig külön legfelsőbb intézkedések a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát kiterjesztették;
3. azokra a személyekre, akik a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élveznek, ha magukat a főudvarnagyi biráskodásnak alávetik.
4. § Amennyiben ez a törvény másképen nem rendelkezik, a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe tartoznak:
1. a királyi ház tagjainak a magyar szent korona országaiban fekvő hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek;
2. Koháry István és Koháry András grófoknak 1723. évi január 12-én, illetőleg 1757. évi április hó 18-án, valamint Szász-Coburg és Gothai Ferdinánd herczegnek 1854. évi deczember hó 12-én alapitott magyarországi hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek, mig e hitbizományok haszonélvezője a Szász-Coburg és Gothai herczegi család jogosult férfitagja;
3. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek után örökösödést, hagyományt vagy általában hagyatékot tárgyazó perek, ha a hagyatéki ingatlan a magyar szent korona országaiban fekszik, vagy ha az elhunytnak utolsó rendes lakhelye ezekben az országokban volt;
4. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen inditott egyéb polgári peres ügyek, ha azokban a főudvarnagyi biráskodás hiányában a magyar szent korona országainak valamelyik hatósága volna illetékes;
5. az 1-4. pontokban meghatározott perekből a 3. § 1. és 2. pontjában meghatározott személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem elintézése;
6. a 9. § alá nem eső nem peres ügyből a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem elintézése, ha erre a főudvarnagyi biráskodás hiányában a magyar szent korona országainak valamelyik hatósága volna illetékes.
A 3. § 1. pontjában emlitett személyek a főudvarnagyi biráskodásról érvényesen le nem mondhatnak.
A magyar főudvarnagyi biróság jár el a 3. § 3. pontjának esetében mindazokban az ügyekben, a melyekben azt a felet, a ki ellen az eljárás irányul, a nemzetközi jog értelmében megillető területenkivüliség hiányában a magyar szent korona országainak valamelyik hatósága volna illetékes.
A magyar főudvarnagyi biróság perbeli hatásköre a 3. §-ban nem emlitett személyekre is kiterjed, ha ők a 3. §-ban emlitett személyeknek pertársai és a vitás jogot a pertársak ellen csak egységesen lehet eldönteni, vagy ha a perben hozott itélet jogereje a pertársakra törvényes szabálynál fogva akkor is kiterjedne, ha a perben részt nem vettek volna.
5. § Nem tartoznak a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe:
1. az ingatlanra vonatkozó tulajdon- és más dologi jog vagy dologi teher érvényesitését vagy az ingatlannak ezek alól mentességét tárgyazó perek, továbbá az ingatlanra vonatkozó osztály-, határ- és birtokperek, - ideértve a sommás visszahelyezési, valamint a sommás határpereket is, - úgyszintén a telekkönyvi kitörlési perek;
2. az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti viszonyból a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek, mint bérbe- vagy haszonbérbeadók ellen inditott perek;
3. a bányabirósági perek;
4. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen inditott perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti;
5. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen inditott perek, ha az alperes lakó- és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat és a per a jószág gazdaságát illeti;
6. a 3. § 2. pontjában emlitett személyeknek a 4. § 2. pontja alá nem tartozó hitbizományi ügyei;
7. az 1-6. pontokban meghatározott ügyekből a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem elintézése.
6. § A királyi ház tagjainak egymás közti magánjogi pereit és az ő személyállapotukat tárgyazó pereket Ő Felsége a király közvetlenül dönti el, vagy eldöntésüket választott biróságra bizza.
A megelőző rendelkezéseknek alkotmányjogi vonatkozásuk nincsen.
7. § A magyar főudvarnagyi biróság és fellebviteli biróságai a budapesti kir. törvényszék területén a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekre hatályban levő eljárási szabályok szerint járnak el, azzal az eltéréssel, hogy a per érdemleges tárgyalásának megkezdése előtt az egyezségi kisérlet kötelező, továbbá hogy a szóbeli tárgyalást bármelyik fél inditványára a nyilvánosság és a bizalmi férfiak kizárásával tartják, és hogy a királyi ház tagjai személyes megjelenésre nem idézhetők.
8. § Az e törvényben alább meghatározott esetekben a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró jár el. Akadályoztatása esetében őt, mint egyesbirót is, az 1. § harmadik bekezdése értelmében kijelölt ülnök helyettesiti.
A magyar főudvarnagyi biróság elnökének, mint egyesbirónak is, Budapest a székhelye, hivatalos nyelve pedig a magyar. Ugyanez áll arra a személyzetre is, amelyet a jegyzői és a kezelői munka elvégzése végett a főudvarnagyi hivatal rendel a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró mellé.
9. § Amennyiben a 11. § kivételt meg nem állapit, Ő Felsége a király, ha közvetlenül magának fenn nem tartja, a magyar főudvarnagyi biróság elnökével, mint egyesbiróval intézteti a 13. §-ban meghatározott illetékesség körében a következő ügyeket, úgymint:
1. a királyi ház tagjainak hitbizományai fölött a felügyeletet;
2. a királyi ház tagjainak egyéb nem peres ügyeit, ideértve a csődügyeket is;
3. a hitbizományi nem peres ügyek kivételével a 3. § 2. pontjában emlitett személyek nem peres ügyeit, ideértve a csődügyeket is;
4. a 4. § 2. pontja alatt emlitett hitbizományok fölött a felügyeletet;
5. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen bármely hatóság által elrendelt és ingókra irányuló végrehajtásoknak a magyar szent korona országai területén foganatositását - amennyiben ily cselekményeknek egyáltalában helyük van, - továbbá a magyar szent korona országainak területén a királyi palotában és általában a királyi udvari épületekben, valamint a királyi ház valamelyik tagjának lakóépületeiben, úgyszintén a 3. § 2. pontjában emlitett személyek lakásán bárkivel szemben ingókra irányuló végrehajtásoknak, halálesetek felvételének vagy leltározásoknak foganatositását;
6. az 1-5. pontokban meghatározott ügyekből a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem elintézését.
10. § Ha a királyi ház valamelyik tagja ellen ingókra irányuló végrehajtási foglalás kéretnék, a körülményekhez mért intézkedést Ő Felsége a király magának tartja fenn.
11. § A 9. § rendelkezései alá nem esnek:
1. a végrehajtások foganatositása a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyeknek olyan ingóira, amelyek e személyek vállalatainak czéljára szolgálnak és elkülönithetők;
2. a telekkönyvi ügyek, ideértve az ingatlanokra vagy haszonélvezetükre a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek ellen irányuló végrehajtások telekkönyvi foganatositását is;
3. a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyek vállalatait illető olyan csődügyek, a melyek e vállalatok czéljára szolgáló és elkülönithető vagyonra terjednek.
Ha a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró, a 9. § 2. vagy 3. pontja alapján csődöt nyitott és a közadósnak a magyar szent korona országaiban ingatlanai vannak, ezek tekintetében az illetékes rendes biróság hivatalból külön csődöt nyit.
12. § A magyar szent korona országainak területén a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyekkel, ugyszintén a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élvező személyekkel szemben birói kézbesitést vagy egyéb hivatalos cselekményeket - amennyiben ilyeneknek egyáltalában helyük van - a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró utján kell foganatositani.
Ugyanez áll, ha a magyar szent korona országainak területén a királyi palotában és általában a királyi udvari épületekben, továbbá a királyi ház valamelyik tagjának lakóépületeiben, ugyszintén a 3. § 2. pontjában emlitett személyeknek, valamint a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élvező személyeknek lakásán bárkivel szemben birói kézbesitést vagy egyéb hivatalos cselekményeket kell foganatositani.
Tanukép a 3. § 1. és 2. pontjában emlitett személyeket a rendes biróságok a saját eljárási szabályaik szerint is kihallgathatják, de a királyi ház tagjait csak az erre külön meghatározott módon.
A királyi ház tagjai, bármilyen minőségben hallgattatnak ki, esküt vallomásuk megerősitése végett nem tesznek, hanem irásban kijelentik, hogy vallomásukat esküvel megerősittetnek tekintik. Ez a kijelentés az eskü tényleges letételét helyettesiti és annak jogi következményeivel jár.
13. § A 9. és a 12. §-ban emlitett ügyekre nézve a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró illetékes, ha eljárásának hiányában a magyar szent korona országainak valamelyik hatósága, vagy per esetében a jelen törvényhez képest a magyar főudvarnagyi biróság volna illetékes.
A 9. § 5. pontja alatt emlitett esetekben, ugyszintén a 9. § többi pontjának és a 12. §-nak olyan eseteiben, a melyekben valamely hivatalos cselekményt kiküldött utján kell teljesiteni, a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró e czélból a főudvarnagyi hivatal valamelyik közegét küldheti ki, vagy pedig más birósághoz fordulhat az illető hivatalos cselekmény foganatositása végett.
A magyar főudvarnagyi biróság elnökének, mint egyesbirónak, a 9. vagy a 12. § értelmében tett intézkedései ellen fellebbviteli jogorvoslatnak helye nincsen.
A 9. és 12. § eseteiben egyebekben a hivatalos cselekmény teljesitésének helyén fennálló eljárási szabályok szerint kell eljárni.
14. § A magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe tartozó peres ügyekben ugy az első, mint a felső fokon a feleket a magyar szent korona országainak bármely részében képviseletre jogosult ügyvédek képviselhetik.
Ez a rendelkezés a 9. és a 12. § eseteiben megfelelően alkalmazandó.
15. § A magyar főudvarnagyi biróság ülnökeit működési pótlék illeti, a melynek összegét a magyar miniszterium meghallgatása után Ő Felsége a király állapitja meg. Az ülnökök helyetteseinek működési pótlék nem jár.
16. § Az átmeneti rendelkezéseket és a magyar főudvarnagyi biróságnak, ugyszintén elnökének, mint egyesbirónak, ügyviteli szabályait a magyar miniszterium meghallgatása után Ő Felsége a király állapitja meg.
17. § Ez a törvény, a melynek hatályossága a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed, a magyar miniszterium által meghatározandó napon lép életbe és végrehajtásával a magyar miniszterium bizatik meg.
