A budapesti h. é. v. részvénytársaságok az 1908. évi XXIII. törvénycikk alapján villamos üzemre átalakitandó hálózata egyik részét a budapest-czinkota-kerepesi vasutvonal alkotja. Ennek a vasutvonalnak fokozatosan egész Gödöllőig való kiépítését a társaság már évek óta kilátásba vette, de különösen a gőzüzem szempontjából felmerült nehézségekre való tekintettel tervét meg nem valósíthatta, mignem most egész hálózatának villamos üzemre való átalakitása kapcsán a villamos közlekedés nyujtotta üzemi és forgalmi előnyök segítségével képessé válik a folytatólagos kerepes-gödöllői vonal megépítésére is, amennyiben e vonalnak létesítésénél még fokozottabb mérvben érvényesülnek mindazok a szempontok, melyek a budapesti h. é. v. részvénytársaság hálózatának villamos üzemre átalakitását, különösen a székesfőváros élelmezési és lakásviszonyainak javitása tekintetéből kivánatossá és pénzügyileg is lehetővé tették. A vasutvonal létesitését ezen közérdekü szempontokon kívül a társaságnak gazdasági érdekei is indokolják. A budapest-gödöllői vonal mentén fog ugyanis elhelyeztetni a villamos üzemre átalakitandó hálózat egyik központi áramfejlesztő telepe s így a társaságnak azon törekvése, hogy Gödöllőig tervezett vonalát a m.kir. államvasutak Gödöllő állomásába is bekapcsolja, üzemi szempontból jogosult, a mennyiben a csatlakozás segélyével a Gödöllőtől északra eső szénvidékeken beszerzett szénszükségletét saját vonalán önkezelésben szállithatja és ezzel a m. kir. államvasutak pénzügyi érdekei szempontjából sem tehető észrevétel a vonal, illetőleg a csatlakozás létesitése ellen, mert a budapest-gödöllői helyi forgalom már is oly mérveket öltött, melynek lebonyolitása az államvasutak elsőrangú fővonalát a távolsági forgalom kiszolgálásában korlátozza s így egy ujabb utirány megnyilta annak forgalom-szabályozó hatása folytán a m. kir. államvasutakra hátrányos semmi esetre sem lehet. A tisztelettel előadott szempontok vezettek akkor, a midőn a társaságnak a kerepes-gödöllői folytatólagos vonalra az előmunkálati engedélyt még az 1906. év folyamán kiadtam. Ezen előmunkálaati engedély alapján a társaság a vasutvonal müszaki műveleteit csakhamar elkészítette, úgy hogy azok alapján a közigazgatási bejárás ugyanazon évi junius havának 25-én, az engedélyezési tárgyalás pedig 1908. évi junius hó 22-én megtartható volt. A közigazgatási bejáráson és az engedélyezési tárgyaláson a h. é. v. épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei tekintetében a következő megállapodások jöttek létre. A tervezett h. é. v. a tisztelettel idecsatolt helyszinrajzi vázlat szerint a budapesti h. é. v. budapest-kerepesi vonala folytatásaként Kerepes állomásból kiindulóan Mogyoród község határának érintésével vezettetnék a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásáig. A h. é. v. hossza 12,77 kilométert tenne.
A pálya két vágánynyal és mindkét vágány 1,435 méter nyomtávval terveztetik s akként épittetnek, hogy azon a vonatok a községek belterületén kívül eső vonalrészeken óránként 60, a belsőségekben fekvő vonalrészeken pedig 25 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 25%-ban állapittatnék meg, míg a kanyarulatok a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem birhatnának. A folyóméterenként legalább 30 kilogramm sulylyal bíró sinek, függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételök 6000 kilogramm keréknyomás alatt, négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A h. é. v.-en a már meglevő s a h. é. v. létesitése folytán megfelelően bővítendő budapest-kerepesi uti forgalmi kiinduló állomáson kivül az alább tisztelettel felsorolt állomások lennének létesitendők: 1. Mogyoród állomás 250 méter hosszban; 2. Gödöllő kitérő 200 méter hosszban; 3. Gödöllő királypark álloomás 340 méter hosszban; 4. Gödöllő királyut végállomás. A h. é. v. tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6.150,000 koronában, vagyis pályakilométerenként 481,598 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 525.000 korona lenne forditandó. A kilométerenkénti költségek aránylagosan magas volta, főleg azon körülmény által van indokolva, hogy az egész vonal kettős vágánynyal, gőz- és villamos-üzemmel terveztetik s azonkivül a felépitményben a sinek a folyóméterenként szabványos 236 kilogramm sulytól eltérően 30 kilogramm sulyuak lennének s egyáltalában az egész pálya igen nagy teljesitőképességre rendeztetnék be, mihez képest a forgalmi eszközök beszerzésére megállapított összeg is aránylagosan magasabb. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése czéljából épen úgy mint a törzshálózat villamos üzemre átalakitásának engedélyezése alkalmával megállapított 80%-os kibocsátási árfolyamon számított 41/2% osztalék igényre jogosító részvények bocsáttatnának ki. A h. é. v.-vonal a budapesti h. é. v. kiegészítő részeként terveztetvén, a részvénytársaság többi vonalaknak részére az 1880. évi XXI. és az 1888. évi IV. törvénycikk alapján a h. é. v. részére kilátásba helyezendő kedvezmények közül egyébként is ugyanazok helyeztetnének kilátásba, mint a melyek a budapesti h. é. v. részvénytársaság gőzmozdonyu vasutvonalainak villamos üzemre való átalakitására vonatkozó 1908. évi XXXIII. törvénycikkel beczikkelyezett engedélyokirat értelmében a többi vonalakra biztosítottak. A tervezett h. é. v.-vonal megépitését a budapesti h. é. v. részvénytársaság a kiadandó engedélyokirati függelék keltétől számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartoznék. Egyebekben az engedélyezés többi feltételei megegyeznek a hasonló viszonyok között levő h. é. v.-akkal szembe kikötni szokott épitési, üzleti és egyéb engedélyezési feltételekkel. A fentebb tisztelettel előadottak alapján a kerepes-gödöllői h. é. v. engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt Képviselőházhoz benyujtani, hogy azt tárgyalás alá venni és hasonló czélból a Főrendiházhoz átküldeni méltóztassék.
