Pozsony szabad kiráyli városnak a szomszédos osztrák felvakkal és városokkal, nevezetesen Hainburg, Petronell, Wolfshal, Berg és Németóvár községekkel évszázadokon át kifejlődött elért forgalma van, a mennyiben ezen helységeknek Pozsony képezi ipari és kereskedelmi központját. Az osztrák állam területén Bécsből kiindulólag Schwecháton és Petronell és Hainburgig egy v. h. é. v. -vonal létesitése vétetvén tervbe, Pozsony szab. kir. város érintkezébe lépett a tervezőkkel oly irányban, hogy az osztrák területen tervezett vonal Pozsony várossal való összeköttetés czéljából Hainburg irányában a magyar határig épüljön ki, s folytatólag a magyar határtól Pozsonyig az osztrák vonalhoz csatlakozó magyar vonalrész is létesittessék, mi által Pozsony és Bécs között egy uj összekötő vonal jön létre. Fontos a magyar összekötő vonalrész kiépitése Pozsony szab. kir. városra nézve, mert az olcsó és kényelmes közlekedés megteremtése folytán az elől emlitett helységek természetszerüleg Bécshez vonatnának s azok forgalmát Pozsony nagy részben vagy egészben is elvesztené.
De előnynyel fog járni ez az összeköttetés Pozsonyra nézve annyiban is, hogy a tarmwayszerü kényelmes és sürü közlekedés folytán Pozsony és vidéke a bécsi lakosság által is fokozottabb mérvben fog felkerestetni, a mi a város iparának és kereskedelmének fejlődésére kétségkivül jótékony hatással leend, másrészt Pozsony városra és környékére ezen h. é. v. -at, mely Bécsben a városcsarnokkal is összeköttésbe fog hozatni, az élelmi czikkeknek, különösen pedig a nagy mennyiségben termelt kerti veteményeknek kivitelére fogja felhasználni. Ezeknek az előnyöknek felismerése inditotta Pozsony városát arra, hogy a magyar vonalrész kiépitésére maga vállalkozzék. A közvéleményben téves informatiók alapján több izben felszinre került az a felfogás, mintha ez a vasutvonal a Bécscsel való közvetlen összeköttetés által teremtett szorosabb kötelék folytán a magyar érdekekre nézve hátránynyal jár.
Ez a felfogás minden alapot nélkülöz, mert Pozsonynak Bécscsel való forgalmában a budapest-marchegg-bécs államvasuti vonalon naponkint mindkét irányban közlekedő és az átmeneti forgalomra, illetve a nemzetközi csatlakozások köteles fentarására való tekintettel nem apasztható 11-11 személyszállitó vonat Pozsony és Bécs között ma is oly élénk összeköttetést tart fenn, melynek a h. é. v. kiépitése folytán előálló további fokozása a két város egymás közötti viszonyában már lényegében változást előidézni nem fog, s igy ennek a h. é. összeköttetésnek létesitése a magyar nemzeti szempontokból sem lehet aggályos. A h. é. v. előnyeinek kihasználása érdekében különben gondoskodás tárgyát képezné, hogy a vasut üzletkezelésére nézve kötendő alább felemlitett szerződésben egyfelől az osztrák vonalrész, másfelől a magyar vonalrész engedélyesei között a tervezett vasutvonalon alkalmazandó dijszabásokra nézve oly éretlmü megállapodások jöjjenek létre, melyek garancziát nyujtanak oly irányban, hogy a tervezett vasuton a magyar és az osztrák származásu termények és iparczikkek mindkét irányban mozgó forgalomban teljesen egyenlő dijszabási elbánásban fognak részesittetni.
Egyébként pedig ez a vasutösszeköttetés sem a magyar közforgalmi és tarifapolitikai, sem pedig a m. kir. államvasutak pénzügyi érdekei szempontjából különös jelentősggel nem bir, a mennyiben ez a h. é. v. tervbe vett egész berendezésnél és mintegy 5 kilométerrel nagyobb pályahossznál fogva nem számithat arra, hogy a két vágányu nagyobb teljesitő-képességgel biró budapest-marcheggi államvasuti fővonal mellett számottevő tényezőként szerepeljen és az utóbbi vonal forgalmát a fentemlitett érdekek sérelmével elvonja. Magyarországnak Bécscsel, illetve Ausztriával és a külfölddel való forgalmában ezen vasuti összeköttetés tehát számba vehető változást előidézni nem fog és legfeljebb csak a bécs-pozsony személyforgalom egy része fog az uj h. é. vonalra terelődni, a mi azonban a m. kir. államvasutakra nézve számottevő veszteséget nem jelent, miután a m. kir. államvsautak ezen forgalmakban csakis a pozsony-marcheggi 19 km. rövid vonalból részesednek. De viszont előnye leend a h. é. v. -vonalnak az, hogy a szab. osztrák-magyar államvasut osztrák vonalainak megváltása vagy államositása esetén ez a vasut összeköttés teljesitő-képességének megfelelő fokozásával mint Bécsbe vezető önálló utirány a magyar vasutak dijszabási helyzetének némi erősbitésére és a magyar érdekeket inkább kielégitő dijszabási megállapodások alapjául lesz felhasználható.
Ezek előrebocsátása után a vasut 1904. évi május hó 17-én megtartott engedélyezési tárgyalása alkalmával megálapitott lényegesebb épitési, üzleti és egyéb engedélyezés feltételeket az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A % alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett vasut Pozsony szab. kir. város Koronázási-domb tetéről kiindulva a Ferencz József hidon keresztül, továbbá csatlakozással a dunántuli h. é. v. Ligetfalu állomásához az osztrák erületen levő Habsburg irányában vezettetnék az osztrák határig. A határátkelési pont, valamint a határszélen esetleg szükséges épitmények és azzal kapcsolatos egyéb kérdések tekintetében még az 1899. év folyamán megállapodások jöttek létre, mely megállapodások ugy az osztrák, mint a magyar kormány részéről jóváhagyólag tudomásul vétettek. A vasutvonal, melynek hossza 7.5 km., szabványos nyomtávval terveztetik. A vasut épitési és üzletberedezési tényleges tőkéje a fentebb emlitett engedélyezési tárgyalás alkalmával 1.440,000 koronával, pályakilométerenként 192,000 koronával állapittatott meg, mely összegbő forgalmi eszközök beszerzésére 222,000 korona, tartalékalap képzésére pedig 50,000 korona lenne forditandó. A fenti 1.440,000 koronában megállapitott épitési és üzletbeszerzési tőke beszerzése akként történnék, hogy a vasut épitésére ls üzletére alakitandó részvénytársaság egynemü részvényeket teljes névértékben bocsájtana ki. Ezen részvényekből 44,000 korona névértéket Pozsony sz. kir. város oly módozat mellett venne át, hogy azokat polgárai között magánjegyzés utján helyezné el, úgy hogy ezen részvény-átvétel tulajdonképen csak közvetités és nem esik a h. é. v. -ak segélyezésére vonatkozó 1888. évi IV. törvénycikk 7. §-ának megitélése alá.
Postaszállitás czéljaira a vasut nem használtatnék fel, s külön segélyben nem részesittetnék. A vasut üzlete az osztrák folytatólagos vonalra nézve alakitandó részvénytársaságra ruháztatnék, oly szerződéses megállaodások alapján, mely szerint az üzletkezelés összes teendőit, beleértve az üzemhez szükséges áramszolgáltatást is, az utóbb nevezett osztrák társaság vállalná magára. Biztosittatnék ezen üzletkezelési szerződésben az is, hogy az üzletkezelő a magyar vonalrészen az üzleti szolgálat ellátására magyar honpolgárokból álló, magyar nyelvet beszélő személyzetet kell alkalmaznia, hogy továbbá ugy a menetrend megállapitása, mint a dijszabások felállitása és kezelése, továbbá ugy a berendezése tekintetében - mint ez már a dijszabáokra vonatkozólag fentebb felmliteni szerencsém volt - ugy az osztrák, valamint a magyar vonal teljesen egyenlő elbánásban részesüljön. Kiköttetnék továbbá a szerződésben az is, hogy a mennyiben az engedély időtartama alatt a magyar vagy az osztrák vonalrész az illető államfél által megváltatnék, az üzlet további vitele iránti megállapodások az illető vonalrész állomásnak tartatnék fel. A magyar vonalrész megváltása esetén a vasut üzemi czélaira szükséges áramot Pozsony sz. kir. város szolgáltatná a város villamos világitási áramfejlesztő telepéről, miáltal a vonal teljes üzemképessége megváltás és háramlás esetére is biztositva van. Végül még tisztelettel felemlitem, miszerint tekintve, hogy a magyar vonalrész egymagában gazdasági és forgalmi jelentőséggel nem bir és annak létesitéséből Pozsony városa és a magyar érdekekre előny csak az esetben származhat, ha a folytatólagos osztrák vonal is kiépül, ennélfogva a magyar vonalrész engedélyezését arra az időre kivántam fentartani, midőn az osztrák vonal kiépitése biztositottnak tekinthető. Miután az alsó-ausztriai tartomáynülés az osztrák vonal kötvénygarancziájának elvállalását a magyar vonalrész engedélyezésének feltételéhez kötötte, ennélfogva Pozsony város előterjesztésére a most emlitett garanczia biztositása érdekében a magyar vonalrész mielőbbi engedélyezését találom indokoltnak, azzal az engedélyokiratban érvényesitendő megszoritással azonban, hogy a magyar vonalrész épitése csakis akkor fog megkezdetni, ha az osztrák vonalrész létesitése is biztosittatott, illetve a vonal épitése is megkezdetett.
Egybekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a h. é. v.-akkal szemben általában kiköttetni szokott feltételekkel. A tisztelettel előadottak alapján kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy a szóban levő h. é. v. engedélyezésére vonatkozó, tisztelettel idezárt tövényjavaslatot tárgyalás alá venni és azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
