Az 1906. évi november hó 3-án Berlinben kötött nemzetközi radiotelegráf-egyezmény, az ahhoz tartozó pótmegállapodás és zárójegyzőkönyv ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Nemzetközi radiotelegráf-egyezmény, a melyet megkötöttek:
a Német birodalom, az amerikai Egyesült-Államok, Argentina, Ausztria, Magyarország, Belgium, Brazilia, Bulgária, Chili, Dánia, Spanyolország, Francziaország, Nagybritannia, Görögország, Olaszország, Japán, Mexico, Monako, Norvégia, Németalföld, Perzsia, Portugalia, Rumánia, Oroszország, Svédország, Törökország és Uruguay.
Alulirottak a fentebb felsorolt országok kormányainak meghatalmazottjai, Berlinbe értekezletre összegyülvén, közös egyetértéssel s a megerősités fentartása mellett a következő egyezményt állapitották meg.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezmény határozatait a szárazföld és a tengeren levő hajók közt való nyilvános forgalomra szolgáló minden oly radiotelegráf-állomásra nézve - akár parti, akár fedélzeti állomásról van szó - alkalmazzák, a melyet a szerződő felek felállitanak vagy üzemben tartanak.
Ezenkivül kötelezik magukat, hogy e határozatoknak megtartására azokat a magánvállalatokat is szoritják, a melyeket radiotelegráf állomások felállitására vagy üzembentartására felhatalmaznak, akár parti állomások ezek a nyilvános forgalom számára a szárazföld és a tengeren levő hajók közt, akár fedélzeti állomások lobogójukat viselő hajókon, tekintet nélkül arra, hogy a fedélzeti állomások a nyilvános forgalomra szolgálnak-e vagy nem.
Parti állomás minden oly radiotelegráf-állomás, a mely szárazföldön vagy állandóan lehorgonyzott hajón van és tengeren levő hajókkal való levelezésre szolgál.
Fedélzeti állomás pedig minden oly radiotelegráf-állomás, a mely nem állandóan lehorgonyzott hajón van.
Ugy a parti, mint a fedélzeti állomások, az általuk a radiotelegrafálásra használt rendszerre való tekintet nélkül, kötelesek a radiotelegrammokat kölcsönösen kicserélni.
A 3. czikk határozatai nem akadályozzák azt, hogy valamely állomás szolgálata a nyilvános levelezést illetőleg korlátozható legyen akár a levelezés czéljára, akár más körülményekre nézve, ha ezek az alkalmazott rendszerrel nem állanak összefüggésben.
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy a parti állomásokat külön vezetékekkel összekötteti a telegráfhálózattal, vagy legalább más oly intézkedéseket tesz, a melyek a parti állomások és a telegráf-hálózat közt a táviratok gyors kicserélését biztositják.
A magas szerződő felek kölcsönösen közlik egymással az 1. czikkben jelzett parti állomások és fedélzeti állomások neveit, nemkülönben a végrehajtási szabályzatban felsorolt összes adatokat, a melyek a radiotelegrammok váltásának könnyitésére és gyorsitására alkalmasak.
A magas szerződő felek mindegyike fentartja magának a jogot, hogy az 1. czikkben jelzett állomásoknál, függetlenül azoktól a berendezésektől, a melyekre vonatkozólag a 6. czikk értelmében az adatokat közölni kell, különleges radiotelegrafálás végett másféle berendezések létesitését és üzemben tartását elrendelje vagy megengedje a nélkül, hogy a berendezéseknek részleteit nyilvánosságra hozza.
A radiotelegráf-állomások üzemét, a mennyire lehetséges, úgy kell berendezni, hogy más ily állomásoknak a szolgálatát ne zavarják.
A radiotelegráf-állomások kötelesek a hajókról eredő vészjelzéseket feltétlen elsőbbséggel elfogadni, e jelzésekre ugyan igy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket megtenni.
A radiotelegrammok összdija következőképen alakul:
1. a tengeri szállitásért járó dijból, még pedig:
a) a „parti dijból”, mely a parti állomást illeti meg,
b) a „fedélzeti dijból”, mely a fedélzeti állomásnak jár,
2. a telegráfhálózat vonalain való szállitásért járó dijból, a mely az általános szabályok szerint számitandó.
A parti dijszabás jóváhagyása attól a kormánytól függ, a mely alá a parti állomás tartozik; a fedélzeti dij összegét pedig az a kormány határozza meg, a melynek lobogóját az illető hajó viseli.
Mind a kétféle dij, a tiszta szódijszabás szerint a radiotelegrafálással járó munkának megfelelő méltányos dijazás alapján állapitandó meg, e mellett azonban radiotelegrammonként számitott dijminimum is alkalmazható. A két dij közül egyik sem haladhatja meg azt a maximumot, a melyet a magas szerződő felek megállapitani tartoznak.
Mindazonáltal a szerződő felek mindenikének szabadságában áll e maximumnál magasabb dijakat megállapitani oly állomásokra nézve, a melyeknek a hatástávolsága a 800 kilométert meghaladja, vagy a melyeknél a berendezés vagy üzembentartás a tényleges viszonyoknál fogva kivételes teherrel jár.
A feladó vagy a rendeltetési ország parti állomásaival közvetlenül váltott radiotelegrammokra nézve a magas szerződő felek kölcsönösen közlik egymással a saját telegráfhálózatukon való szállitásért járó dijakat.
E dijak számitásánál abból az elvből kell kiindulni, hogy a parti állomást feladó vagy rendeltetési állomásnak tekintjük.
Jelen egyezmény határozatait végrehajtási szabályzat egésziti ki, a mely ugyanazzal a hatálylyal bir és ugyanakkor lép életbe, mint maga az egyezmény.
A jelen egyezménynek, nemkülönben a hozzátartozó végrehajtási szabályzatnak határozatait a magas szerződő felek, közös egyetértéssel, bármikor módosithatják. Időközönkint a szerint, amint az egyezményről vagy a végrehajtási szabályzatról van szó, teljes jogkörű, avagy pusztán igazgatási értekezleteket tartanak; mindegyik értekezlet maga határozza meg a következő összejövetel helyét és idejét.
Ez értekezletek a szerződő országok kormányainak képviselőiből alakulnak.
A tanácskozásoknál mindegyik országnak csak egy szavazata van.
Ha valamely kormány gyarmataira, birtokaira vagy védőterületeire nézve hozzájárul az egyezményhez, a későbbi értekezletek állapitják meg, hogy e gyarmatoknak, birtokoknak vagy védőterületeknek összesége vagy egy része tekintendő-e az előző bekezdés alkalmazását illetőleg egy országnak. Mindazonáltal a szavazatoknak száma, a melyekkel egy kormány rendelkezhetik - beleértve gyarmatait, birtokait és védőterületeit - hatnál több nem lehet.
Nemzetközi iroda bizandó meg a radiotelegráfiára vonatkozó mindenféle közlemény gyüjtésével, összeállitásával és közzétételével, az egyezmény vagy a végrehajtási szabályzat módositására vonatkozó javaslatok előkészitésével, az elfogadott módositások közzétételével és általában mindamaz igazgatási teendők végzésével, a melyekre nézve a nemzetközi radiotelegráfia érdekében megbizást kap.
Ennek az intézetnek a fentartási költségeit az összes szerződő országok viselik.
A magas szerződő felek mindegyike fentartja magának a jogot, hogy megállapithassa, mily feltételek alatt engedi meg a radiotelegrammok küldését olyan parti vagy fedélzeti állomástól, vagy állomáshoz, a mely a jelen egyezmény határozatai alá nem esik.
Ha radiotelegramm küldhető, arra nézve rendes dijakat kell alkalmazni.
Fedélzeti állomástól eredő minden radiotelegrammot, a melyet valamely szerződő ország parti állomása átvett, vagy a melyet valamely szerződő ország igazgatása átmenő kezelésre elfogadott, tovább kell adni.
Hasonlóképen tovább kell adni minden oly radiotelegrammot, a mely hajónak szól, ha azt valamely szerződő ország igazgatása felvételre elfogadta, vagy azt valamely szerződő ország igazgatása átmenő kezelésre egyezményen kivül álló országtól vette át, a parti állomás abbeli jogának fentartásával, hogy megtagadja a tovább adást oly fedélzeti állomáshoz, a mely az egyezményen kivül álló országhoz tartozik.
A jelen egyezménynek 8. és 9. czikkeiben foglalt határozatok, az 1. czikkben jelzetteken kivül, más radiotelegráf-berendezésekre is nyernek alkalmazást.
Azok a kormányok, a melyek a jelen egyezményben nem vettek részt, kivánságukra csatlakozhatnak ahhoz.
Ezt a csatlakozást diplomácziai uton annál a szerződő kormánynál kell bejelenteni, a melynek területén a legutolsó értekezletet tartották; ez a kormány a csatlakozást közli a többiekkel.
A hozzájárulásnak teljes jogerővel biró következménye: a jelen egyezmény minden határozatának az elfogadása és az ezekben megállapitott minden előnyben való részesedés.
A Szent-Péterváron 1875. julius 10/22-én kötött nemzetközi telegráf-egyezmény 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 11., 12. és 17. czikkeinek határozatai a nemzetközi radiotelegrafiára nézve is nyernek alkalmazást.
A mennyiben ennek az egyezménynek, vagy a 11. czikkben jelzett végrehajtási szabályzatnak magyarázata vagy végrehajtása tekintetében két vagy több szerződő kormány között nézeteltérés merülne fel, a vitás kérdés közös egyetértéssel választott biróság itélete alá bocsátható. Ebben az esetben mindenik érdekelt kormány egy az ügyben nem érdekelt másik kormányt választ.
A választott biróság abszolut szavazattöbbséggel határoz.
A szavazatok megoszlása esetében a választott birák a vitás kérdés eldöntésére egy másik, a kérdésben szintén nem érdekelt, szerződő kormányt választanak. Ha e választásra nézve nem jönne létre megegyezés, mindegyik választott biró ajánl egy nem érdekelt szerződő kormányt, s az ajánlott kormányok között sorsot huznak. A sorsot az a kormány huzza, a melynek területén a 13. czikkben emlitett nemzetközi iroda müködik.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy az egyezmény végrehajtásának biztositása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket, illetve törvényhozásuk elé ez iránt javaslatot terjesztenek.
A magas szerződő felek kölcsönösen közlik egymással azokat a törvényeket, a melyeket a jelen egyezmény tárgyára vonatkozólag országukban már meghoztak vagy ezután meghoznak.
A magas szerződő felek az 1. czikkben nem jelzett radiotelegráf-berendezéseket illetőleg fentartják teljes szabadságukat, főként a hadihajó és katonai berendezésekre nézve, a melyek csak a jelen egyezmény 8. és 9. czikkeiben előirt kötelezettségeknek vannak alávetve.
Mindazonáltal, ha ezek a berendezések a nyilvános forgalomban is részt vesznek, e szolgálat teljesitésénél a közvetités módját és a leszámolást illetőleg kötelesek a végrehajtási szabályzat határozataihoz alkalmazkodni.
A jelen egyezmény 1908. julius hó 1-én lép életbe és érvényben marad határozatlan időig, illetve felmondás esetében, a felmondás napjától számitandó egy évig.
A felmondás csak arra a kormányra nézve bir hatálylyal, a melynek nevében a felmondás történt. A többi szerződő félre nézve az egyezmény érvényben marad.
A jelen egyezmény megerősitendő lesz, és a megerősitésről szóló okiratok lehető legrövidebb idő alatt Berlinben helyezendők el.
Minek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak aláirták az egyezményt egy példányban, a mely a német császári kormány irattárában marad őrizetben, s a melyről mindenik szerződő fél másolatot kap.
Berlinben, 1906. november 3-án.
[Aláírások]
A német birodalom, az amerikai Egyesült-Államok, Ausztria, Magyarország, Belgium, Brazilia, Bulgária, Chili, Dánia, Spanyolország, Francziaország, Görögország, Monako, Norvégia, Németalföld, Rumánia, Oroszország, Svédország, Törökország és Uruguay kormányainak alulirott meghatalmazottjai kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy az egyezmény életbeléptetésének napjától a következő pótczikkek határozatait alkalmazzák.
I. Az egyezmény 1. czikkében jelzett minden fedélzeti állomás köteles minden más fedélzeti állomással közlekedni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az állomások milyen radiotelegráf-rendszert alkalmaznak.
II. Azok a kormányok, amelyek az előző czikkhez hozzá nem járultak, az egyezmény 16. czikkében megjelölt eljárás szerint bármikor kijelenthetik, hogy az ebbeli határozatok alkalmazására kötelezettséget vállalnak.
Azok a kormányok, amelyek az előző czikkhez hozzájárultak, az egyezmény 22. czikkében emlitett feltételek mellett, bármikor kijelenthetik szándékukat, hogy az ebbeli határozatokat többé nem alkalmazzák.
III. A jelen megállapodás megerősitendő lesz, és a megerősitő okiratok a lehető legrövidebb idő alatt Berlinben helyezendők el.
Minek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak aláirták a jelen megállapodást egy példányban, amely a német császári kormány irattárában helyezendő el, s amelyről mindenik szerződő fél másolatot kap.
Berlinben, 1906. november 3-án.
[Aláírások]
A Berlinben tartott radiotelegráfértekezleten megkötött egyezmény aláirása alkalmával az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:
I. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a legközelebbi értekezleten a szavazatok száma, amelyek felett minden egyes ország rendelkezik (az egyezmény 12. czikke), a tanácskozások kezdetén állapittassék meg, ugy, hogy azok a gyarmatok, birtokok és védőterületek, amelyek szavazati jogot nyernek, szavazati jogaikat már ennek az értekezletnek minden munkája folyamán gyakorolhassák.
A hozott határozat tüstént hatályba lép és érvényben marad, mig valamely későbbi értekezlet nem módositja.
A legközelebb tartandó értekezletet illetőleg azokat a kivánságokat, amelyek arra irányulnak, hogy az egyezményhez időközben hozzájáruló gyarmatok, birtokok és védőterületek uj szavazatokat kapjanak, a nemzetközi irodánál kell bejelenteni, ennek az értekezletnek összejövetele előtt legalább hat hónappal. Ezeket a kivánságokat azonnal közölni kell a többi szerződő kormánynyal, amelyek ennek az értesitésnek a vételétől számitott két hónap alatt hasonló kivánságokat támaszthatnak.
II. A szerződő kormányok mindegyike fentarthatja magának azt a jogot, hogy a körülményekhez képest bizonyos parti állomásokat kijelöljön, amelyek az egyezmény 3. czikkében foglalt kötelezettségek alól mentesek legyenek, azzal a feltétellel, hogy e rendszabály alkalmazásától kezdve területükön a 3. czikkben foglalt kötelezettségeknek alávetett egy vagy több oly állomás nyiljék meg, a mely, illetve amelyek a mentesitett állomások körzetében biztositják a radiotelegráf-szolgálatot a nyilvános forgalom követelményeinek megfelelő módon. Azok a kormányok, amelyek maguknak e jogot fentartani kivánják, kötelesek ezt az egyezmény 16. czikkének második bekezdésében jelzett alakban, az egyezmény életbelépte előtt legalább három hónappal, vagy későbbi hozzájárulás esetében a hozzájárulással egyidejüleg bejelenteni.
A következő országok, nevezetesen: Német birodalom, Amerikai Egyesült-Államok, Argentina, Ausztria, Magyarország, Belgium, Brazilia, Bulgária, Chili, Görögország, Mexikó, Monako, Norvégia, Németalföld, Rumánia, Oroszország, Svédország, Uruguay, már most kijelentik, hogy ezzel a joggal nem élnek.
III. Az előző czikkben foglalt határozatoknak végrehajtási módját az a kormány állapitja meg, a mely ezt a kivételes jogot igénybe veszi; ez a kormány időről-időre teljes szabadsággal maga állapitja meg saját belátása szerint, hogy hány állomása s mely állomásai legyenek mentesitve. Ennek a kormánynak hasonló szabadsága van annak a feltételnek mely módon való teljesitése tekintetében, a mely szerint a 3. czikk rendelkezéseinek alávetett más állomások létesitendők oly czélból, hogy a mentesitett állomások körzetében a radiotelegráf szolgálatot a nyilvános forgalom szükségleteinek megfelelő módon biztositsák.
IV. Nehogy a tudományos haladás megakadályoztassék, abban történik megegyezés, hogy az egyezmény 3. czikkének határozatai nem zárják ki az oly radiotelegráf-rendszer esetleges alkalmazását, amely a többi rendszerekkel való közlekedésre nem alkalmas, feltéve, hogy ez a rendszer különleges természetében rejlik, s nem oly elrendezéseknek következménye, amelyek pusztán ama közlekedés megakadályozására történtek.
V. Gyarmatokkal, birtokokkal vagy védőterületekkel biró valamely ország kormányának csatlakozása az egyezményhez nem foglalja magában ezeknek a gyarmatoknak, birtokoknak és védőterületeknek a csatlakozását is, kivéve, ha az illető kormány e tekintetben is kijelentést tesz. Ezek a gyarmatok, birtokok és védőterületek együttesen vagy egyenkint lehetnek tárgyai az egyezményhez való külön hozzájárulásnak, vagy külön felmondásának a szerződés 16. és 22. czikkeiben foglalt feltételek mellett.
Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a fedezeti állomások oly hajókon, a melyeknek anyakikötője valamely gyarmaton, birtokon vagy védőterületen van, mint e gyarmat, birtok vagy védőterület hatósága alá tartozók jelenthetők be.
VI. Tudomásul szolgál a következő nyilatkozat:
Az olasz meghatalmazottak az egyezmény aláirásakor mindazonáltal kell, hogy fenntartsák azt a jogot, hogy Olaszország részéről az egyezmény nem erősithető meg, csak a Marconi urral és társaságával kötött szerződések lejártának időpontjától kezdve, vagy ennél korábban is, ha az olasz királyi kormány a Marconi urral és társaságával való tárgyalások során e tekintetben megállapodhatik.
VII. Amennyiben az egyezményt a magas szerződő felek közül egy vagy több nem erősitené is meg, ez nem változtat annak érvényén azokra a szerződő felekre nézve, a melyek azt megerősitették.
Minek hiteléül az alulirott meghatalmazottak kiállitották a jelen zárójegyzőkönyvet, a mely oly erővel és oly hatálylyal bir, mintha ezeket a határozatokat magába a vonatkozó egyezmény szövegébe foglalták volna, és aláirták azt egy példányban, a mely a német császári levéltárban marad letétben és a melyről mindegyik szerződő fél egy másolatot kap.
Berlinben, 1906. évi november hó 3-án.
[Aláírások]
