1. § Az Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya a német birodalom nevében; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a belgák királya; a braziliai Egyesült-Államok köztársaságának elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; az amerikai Egyesült-Államok elnöke; a franczia köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irország egyesült királyság s a tengerentúli brit területek királya, India császárja; Ő Felsége a görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; Ő Királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő Felsége a perzsa sah; Ő Felsége Portugália és Algarvia királya; Ő Felsége Románia királya; Ő Felsége a minden oroszok czárja; Ő Felsége Szerbia királya; a svájczi szövetségi tanács és - a császári fermánok által reá ruházott hatalom korlátjain belül - Ő Fensége Egyiptom khedivéje között a pestis és a kolera ellen való védekezés tárgyában Párisban 1903. évi deczember 3-án kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, a német birodalom nevében; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a belgák királya; a braziliai Egyesült-Államok köztársaságának elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; az amerikai Egyesült-Államok elnöke; a franczia köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irország egyesült királyság s a tengerentuli brit területek királya, India császárja; Ő Felsége a görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; Ő Királyi Fensége Montenegró fejedelme; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő Felsége a perzsa sah; Ő Felsége Portugália és Algarvia királya; Ő Felsége Románia királya; Ő Felsége a minden oroszok czárja; Ő Felsége Szerbia királya; a svájczi szövetségi tanács és - a császári fermánok által reáruházott hatalom korlátjai között - Ő Fensége Egyiptom khedivéje.
Minthogy czélszerünek tartották egységes módon megállapitani azokat a rendszabályokat, a melyek a közegészséget a pestis és a kolera behurczolásától és elterjedésétől megóvni alkalmasak s minthogy kiegészités czéljából átvizsgálni óhajtották az ez idő szerint érvényben álló nemzetközi egészségügyi egyezményeket, e végre meghatalmazottakat neveztek, jelesül:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő határozatokban állapodtak meg:
1. czikk. - Minden kormány köteles a többinek azonnal bejelenteni a pestis, vagy a kolera megállapitott eseteinek a saját területén történt első megjelenését.
2. czikk. - E bejelentés kiséretében vagy ezt nyomban követőleg körülményes értesitések küldendők:
1. A helyről, hol a betegség megjelent;
2. Megjelenésének idejéről, eredetéről és alakjáról;
3. A megállapitott betegedési esetek és halálozások számáról;
4. Pestis esetén patkányok vagy egerek szokatlan pusztulásáról;
5. A betegség első megjelenése következtében haladéktalanul foganatositott rendszabályokról.
3. czikk. - Az 1. és 2. czikkben előirt bejelentés és értesitések a fertőzött ország fővárosában székelő diplomácziai vagy konzuli képvisetekhez intézendők. Az ottani képviselettel nem biró országok kormányaival közvetetlenül távirat utján közlendők.
4. czikk. - Az 1. és 2. czikkben emlitett bejelentés és értesitések után további rendszeres közlések küldendők, ugy hogy a kormányok a járvány menetéről folyton tájékoztatva legyenek.
Ezekben, a hetenként legalább egyszer küldendő s lehetőleg kimeritően tájékoztató közlésekben különösen ki kell emelni a betegség terjedésének meggátlására alkalmazott óvóintézkedéseket.
Ezekben fel kell tüntetni: 1. az egészségügyi felügyeletre, vagy az orvosi vizsgálatra, az elkülönitésre és a fertőtlenitésre vonatkozólag alkalmazott óvórendszabályokat; 2. a hajók elindulása alkalmával a baj elhurczolásának meggátlására foganatositott rendszabályokat s különösen a fentebbi 2. czikk 4. pontjában emlitett esetekben a patkányok ellen foganatositott rendszabályokat.
5. czikk. - Elsősorban fontos az előző szabályokat gyorsan és pontosan foganatositani.
A bejelentéseknek csak akkor van valódi értékük, ha minden kormány maga is kellő időben értesül a területén előfordult pestisről, koleráról, ugyszintén a kétes esetekről.
Nagyon ajánlatos tehát, hogy a különböző kormányok tegyék kötelezővé a pestis- és kolera-esetek bejelentését és hogy mindig tudomásuk legyen a patkányok vagy egerek szokatlan pusztulásáról, különösen kikötőkben.
6. czikk. - A szomszédos államok fentartják maguknak azt a jogot, hogy a határszéli közigazgatási hatóságoknak közvetlen hiradás szüksége esetén egymással való érintkezését különleges intézkedésekkel szabályozzák.
7. czikk. - A pestis, vagy kolera első esetének bejelentése nem vonja maga után az alábbi II. fejezetben foglalt rendszabályok alkalmazását azzal a területrészszel szemben, a hol az eset előfordult.
De ha több nem behurczolt pestis-eset fordul elő, vagy ha a kolera-esetek góczot képeznek, az illető területrész (circonscription) fertőzöttnek nyilvánitandó.
8. czikk. - Hogy a rendszabályok csak a tényleg sujtott vidékekre legyenek korlátolhatók, a kormányok azokat csupán a fertőzött területrészekről érkező személyekkel, vagy tárgyakkal szemben kötelesek alkalmazni.
Területrész (circonscription territoriale) alatt a bejelentéshez csatolt, vagy azt követő közlésekben kellően meghatározott valamely terület értendő, például: tartomány, kormányzóság, kerület, megye (département), kanton, sziget, község, város, városrész, falu, kikötő, „polder”, telep (agglomération) stb. bármekkora is a területrészek kiterjedése és népessége.
Ezt a fertőzött területrészre korlátolt megszoritást azonban csak ama határozott feltétel alatt kell elfogadni, hogy a fertőzött ország kormánya megteszi a szükséges intézkedéseket: 1. hogy, ha csak előzetes fertőtlenités nem történt, meggátolja a fertőzött területrészről való és a 12. czikk 1. és 2. pontjában felsorolt tárgyak kivitelét és 2. hogy megakadályozza a járvány elterjedését.
Nincsen helye semmiféle megszoritó intézkedésnek fertőzött területrészről (circonscription) érkező személyekkel vagy tárgyakkal (provenances) szemben, ha ezek az illető területrészt legalább 5 nappal a járvány kitörése előtt hagyták el.
9. czikk. - Hogy valamely területrészt ne tekintsék többé fertőzöttnek, hivatalosan meg kell állapitani:
1. Hogy az utolsó pestises vagy kolerás beteg elkülönitését vagy elhalálozását avagy felgyógyulását követő 5 nap óta pestis vagy kolera folytán sem halálozás, sem ujabb betegedés nem történt.
2. Hogy az összes fertőtlenitési rendszabályokat és a mennyiben pestis-esetekről van szó, a patkányok ellen való rendszabályokat foganatositották.
10. czikk. - Minden egyes ország kormánya köteles haladéktalanul közzétenni a rendszabályokat, melyeket a fertőzött országból avagy területrészről (circonscription) érkező személyekre vagy tárgyakra nézve megszabni szükségesnek tart.
Ezt a közlést azonnal eljuttatja a fertőzött országnak az illető fővárosban székelő diplomácziai vagy konzulátusi képviseletéhez, valamint a nemzetközi egészségügyi tanácsokhoz.
Köteles továbbá ugyanazon módon tudomásra juttatni a rendszabályok visszavonását, vagy az azokon tett módositásokat.
A fővárosban székelő diplomácziai vagy konzulátusi képviselet hiányában értesitések közvetetlenül az érdekelt ország kormányához küldendők.
11. czikk. - Olyan áruk, a melyek önmagukban véve a pestist vagy a kolerát átszármaztathatnák, nincsenek. Csak abban az esetben válnak veszélyesekké, ha pestises vagy kolerás anyaggal szennyeződtek.
12. czikk. - Csak azokat az árukat és tárgyakat kell fertőtleniteni, a melyeket a helyi egészségügyi hatóság fertőzötteknek tart.
Mindazáltal az alább felsorolt áruk vagy tárgyak, függetlenül annak megállapitásától, vajjon fertőzöttek-e vagy nem, fertőtlenités alá vehetők, sőt bevitelük is megtiltható:
1. Használt fehérnemü, ócska és viselt ruha (használati tárgyak), használt ágynemü.
Ha e tárgyak utipodgyászként vagy lakhelyváltozás folytán szállittatnak (berendezési tárgyak), bevitelük nem tiltható meg s a 19. czikk rendelkezése alá esnek. A katonák és matrózok után maradt és haláluk után hazájukba visszaküldött csomagok olybá veendők, mint az 1. pont első bekezdésében emlitett tárgyak.
2. Törlő rongy és papirgyártásra szánt rongy, kivéve kolera esetében az összesajtolt rongyot, a melyet mint tömegárut (en gros) nagy, abroncsos csomagokban szállitanak.
Nem tiltható ki a közvetetlenül a fonó-szövő mühelyekből, feldolgozó avagy fehéritő telepekről származó uj hulladék, továbbá mügyapju (Kunstwolle, Shoddy) és uj papirhulladék.
13. czikk. - Nem lehet megtiltani a megelőző czikk 1. és 2. pontjában felsorolt áruk és tárgyak átvitelét, ha oly módon vannak csomagolva, hogy utközben nem kezelhetők. Az a körülmény, hogy árukat és tárgyakat fertőzött területen visznek át, szintén nem akadályozhatja a rendeltetési helyre való bevitelüket, ha olyan módon szállitják, hogy utközben szennyezett tárgyakkal érintkezésbe nem jöhetnek.
14. czikk. - A 12. czikk 1. és 2. pontjában felsorolt áruk és tárgyak nem esnek a behozatalt tiltó rendelkezések alá, ha a rendeltetési ország hatósága előtt beigazoltatik, hogy elinditásuk legalább öt nappal a járvány kitörése előtt történt.
15. czikk. - A fertőtlenités módját és helyét, valamint a patkányok irtásának biztositására foganatositandó eljárásokat a rendeltetési ország hatósága állapitja meg. E műveletek akként teljesitendők, hogy a tárgyak mennél kevesebb kárt szenvedjenek.
Minden egyes államnak meg van az a joga, hogy a fertőtlenitésből vagy a patkányirtásból eredő károk esetleges megtéritésének kérdését szabályozza.
Ha a hajókon a patkányok kiirtásának biztositására foganatositott intézkedések alkalmából az egészségügyi hatóság akár közvetlenül, akár valamely társaság, avagy magánegyén utján dijakat szed, e dijak tételei előre közzétett dijszabásban (tarif) állapitandók meg és pedig oly módon, hogy e dijszabás alkalmazása az államnak vagy az egészségügyi közigazgatásnak ujabb jövedelmi forrásául ne szolgáljon.
16. czikk. - Levelek és iratok, nyomtatványok, könyvek, hirlapok, üzleti irományok stb. (a postacsomagok kivételével) semmiféle megszoritás vagy fertőtlenités alá nem esnek.
17. czikk. - A szárazföldön, vagy tengeren érkezett áruk nem tarthatók vissza a határokon, vagy a kikötőkben.
Ezekre nézve csupán azok a rendszabályok irhatók elő, a melyek a fentebbi 12. czikkben vannak felsorolva.
Ha azonban szabadon, csomagolatlanul (en vrac) vagy hiányosan csomagolva tengeren érkezett áruk pestisesnek talált patkányoktól fertőződtek és ha nem fertőtlenithetők, akkor a fertőző csirák elpusztulását ugy biztosithatni, hogy az árukat legfeljebb két hét tartamára raktárba helyezik.
Megjegyzendő, hogy ez utóbbi rendszabály alkalmazása nem okozhatja a hajók késleltetését s nem vonhat maga után rendkivüli költségeket azon az okon, mert a kikötőkben nincsenek raktárak.
18. czikk. - Ha az árukat a 12. czikkben foglaltak értelmében fertőtlenitették, vagy a 17. czikk 3-ik bekezdésének rendelkezése szerint ideiglenesen raktárba helyezték, a tulajdonosnak vagy képviselőjének joga van a fertőtlenitést vagy a raktározást elrendelő egészségügyi hatóságtól a foganatositott rendszabályokat feltüntető igazolványt kérni.
19. czikk. - Uti podgyász, szennyes fehérnemü, továbbá ruhák, öltözetek és uti podgyászhoz, avagy butorzathoz (berendezéshez) tartozó tárgyak, ha fertőzöttnek jelentett területrészről származnak, csak az esetben fertőtlenitendők, ha az egészségügyi hatóság azokat fertőzötteknek tartja.
20. czikk. - A hajók osztályozása.
Fertőzöttnek kell tekinteni azt a hajót, melyen pestis vagy kolera van, vagy a melyen 7 nap óta egy vagy több pestis- vagy koleraeset merült fel.
Gyanusnak kell tekinteni azt a hajót, melyen elinduláskor avagy utközben pestis- vagy koleraesetek merültek fel, de 7 nap óta ujabb eset nem mutatkozott.
Ragálymentesnek kell tekinteni azt a hajót, a melyen, bár fertőzött kikötőből jön, pestis vagy kolera folytán sem halálozás, sem betegedés nem fordult elő, sem az elindulás előtt, sem utközben, sem a megérkezés idején.
21. czikk. - A pestis fertőzte hajókkal való elbánás a következő:
1. Orvosi vizsgálat.
2. A betegeket azonnal partra kell szállitani és elkülöniteni.
3. A többit, ha lehet, szintén ki kell szállitani és a megérkezéstől számitva, vagy 5 napot meg nem haladó és legfeljebb 5 napi felügyelettel megtoldható megfigyelés vagy egyszerüen 10 napon tul nem terjedhető felügyelet alá kell helyezni.
A kikötő egészségügyi hatóságának belátására van bizva, hogy e rendszabályok közül azt alkalmazza, a melyiket az utolsó eset időpontja a hajó állapota és a helyi lehetőségek szerint előnyösnek tart.
4. A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüjét, használati czikkeit és azokat a tárgyait, a melyek az egészségügyi hatóság véleménye szerint fertőzötteknek tekintendők, fertőtleniteni kell.
5. A hajó azon részeit, a melyekben pestises betegek laknak, vagy a melyek az egészségügyi hatóság véleménye szerint fertőzötteknek tekintendők, fertőtleniteni kell.
6. A hajón levő patkányok irtását a rakomány kirakása előtt vagy után a lehető leggyorsabban és mindenesetre legfeljebb negyvennyolcz órán belül kell foganatositani még pedig ugy, hogy az áruk, a hajó oldalfalai (tőles) és gépei kárt ne szenvedjenek.
Ezt a müveletet a rakomány nélkül való hajókon (navires sur lest) a rakodás előtt mentől előbb végre kell hajtani.
22. czikk. - A pestisgyanus hajók a 21. czikk 1., 4. és 5. pontjaiban jelzett rendelkezések alá esnek.
Ezeken kivül a hajószemélyzet és az utasok megfigyelés alá helyezhetők, a mi a hajó megérkezésétől számitott öt napot meg nem haladhat. Ugyanazon idő alatt a hajószemélyzet kiszállását - ha csak más szolgálati érdekek nem követelik - meg lehet gátolni.
Ajánlatos a hajón lévő patkányokat kiirtani. Ezt a rakomány kirakása előtt vagy után, a lehető leggyorsabban és mindenesetre legfeljebb negyvennyolcz órán belül kell megtenni, ugy, hogy az áruk, a hajó oldalfalai (tőles) és gépei kárt ne szenvedjenek.
Ezt a müveletet - ha szükséges - a rakomány nélkül való hajókon (navires sur lest) mentől előbb, de mindenesetre a rakodás előtt kell végezni.
23. czikk. - A pestismentes hajókat azonnal szabad közlekedésre kell bocsátani, bármily természetü legyen is egészségügyi levelük. Ilyen hajókkal szemben az érkezési kikötő hatósága csupán a következőket rendelheti el:
1. orvosi vizsgálatot;
2. a hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüjének, használati czikkeinek és más tárgyainak fertőtlenitését, de csak olyan kivételes esetekben, mikor az egészségügyi hatóságnak különös oka van arra a föltevésre, hogy az illető tárgyak fertőzöttek;
3. az egészségügyi hatóság elrendelheti, de a nélkül, hogy ez a rendelkezés általános szabálylyá volna emelhető, hogy fertőzött kikötőkből jövő hajókon patkányirtást czélzó műveletet foganatositanak a szállitmány kirakása előtt, vagy ez után. Ezt a müveletet mentől előbb és huszonnégy órát semmi esetre meg nem haladó idő alatt, még pedig ugy kell végezni, hogy az áruk, a hajó oldalfalai (tőles) és gépei kárt ne szenvedjenek, továbbá, hogy az utasoknak s a hajószemélyzetnek a hajó és a szárazföld között való közlekedése ne legyen akadályozva.
A rakomány nélkül való hajókon (navires sur lest) a patkányirtáshoz, ha ezt elrendelték, mennél előbb hozzá kell fogni és pedig mindenesetre rakodás előtt.
Ha fertőzött kikötőből érkező hajón patkányirtás történt, ez csak akkor ismételhető meg, ha a hajó valamely fertőzött kikötőben kikötött s a parthoz erősitette magát, vagy ha megállapitották, hogy elhullott avagy beteg patkányok vannak a hajón.
A hajószemélyzet és az utasok megfigyelés alá helyezhetők, a melynek tartama a hajónak a fertőzött kikötőből való elindulásától számitott öt napot nem haladhatja meg. Hasonlóképen meg lehet gátolni a hajószemélyzet partraszállását is, kivéve, ha ezt szolgálati okok követelik.
Az érkezési kikötő illetékes hatósága mindenkor követelhet a hajó orvosától vagy, ha orvos nincs, a hajó kapitányától eskü alatt kiállitandó bizonyitványt arról, hogy a hajón - elindulása óta - nem volt pestis-eset s a patkányok szokatlan pusztulását sem tapasztalták.
24. czikk. - Ha valamely ragálymentes hajón a patkányokat bakteriológiai vizsgálat után pestiseseknek találták, vagy pedig szokatlan pusztulásukat tapasztalták, a következő rendszabályok alkalmazandók:
I. Olyan hajókon, a melyeken pestises patkányok vannak:
a) orvosi vizsgálat;
b) patkányirtás a szállitmány kirakása előtt, vagy ez után, a lehető leggyorsabban, mindenesetre legfeljebb negyvennyolcz órán belül, és ugy, hogy az áruk, a hajó oldalfalai (tőles) és gépei kárt ne szenvedjenek. A rakomány nélkül való hajókon (navires sur lest) a patkányirtás müvelete mennél előbb, mindenesetre a berakodás előtt foganatositandó.
c) A hajó ama részei és azok a tárgyak, melyeket a helyi egészségügyi hatóság fertőzötteknek itél, fertőtlenitendők;
d) az utasok és a hajószemélyzet megfigyelés alá helyezhetők, melynek tartama a megérkezés idejétől számitott öt napon tul ne terjedjen; kivételes esetekben az egészségügyi hatóság a megfigyelést legfeljebb tiz napra meghosszabbithatja.
II. Olyan hajókon, melyeken a patkányok szokatlan pusztulását állapitották meg.
a) orvosi vizsgálat;
b) a patkányok pestis szempontjából, ha lehet, megvizsgálandók és pedig mennél gyorsabban;
c) ha patkányirtást találtak szükségesnek, ez a müvelet a pestises patkányokkal biró hajókra vonatkozólag fentebb megjelölt feltételek mellett teljesitendő;
d) addig, mig minden gyanu el nem oszlott, az utasok és a hajószemélyzet megfigyelés alá helyezhetők, melynek tartama nem terjedhet a megérkezés idejétől számitott öt napon tul, kivételes esetben az egészségügyi hatóság a megfigyelés legfeljebb tiz napra meghosszabbithatja.
25. czikk. - A kikötő egészségügyi hatósága, valahányszor kérik, a hajóskapitánynak, a hajó tulajdonosának vagy ügynökének bizonyitványt szolgáltat ki arról, hogy a patkányirtásra vonatkozó rendszabályokat foganatositották és megjelöli az okokat, melyeknél fogva e rendszabályok alkalmaztattak.
26. czikk. - A kolerafertőzte hajókkal való elbánás a következő:
1. orvosi vizsgálat;
2. a betegeket haladéktalanul partra kell szállitani és elkülöniteni;
3. a többit, ha lehet, szintén partra kell szállitani és a hajó megérkezésétől kezdve megfigyelés (observation) vagy felügyelet (surveillance) alá kell helyezni, a melynek tartama a hajó egészségügyi állapota és az utolsó eset ideje szerint változik, azonban öt napot tul nem haladhat;
4. a hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüjét, használati czikkeit és azokat a tárgyait, a melyek a kikötő egészségügyi hatóságának nézete szerint fertőzötteknek tekintendők, fertőtleniteni kell;
5. a hajó ama részeit, a melyekben kolerás betegek laktak, vagy a melyeket az egészségügyi hatóság fertőzötteknek tart, fertőtleniteni kell;
6. a fenékvizet fertőtlenités után el kell távolitani.
Az egészségügyi hatóság elrendelheti, hogy a hajón raktározott ivóvizet jó ivóvizzel helyettesitsék.
Megtilthatja, hogy az emberi ürülékeket, ha csak előzőleg nem fertőtlenitették, a kikötő vizébe folyni engedjenek, vagy beleöntsenek.
27. czikk. - A koleragyanus hajók a 26. czikk 1., 4., 5. és 6-ik pontjaiban foglalt rendelkezések alá esnek.
A hajószemélyzet és az utasok megfigyelés alá helyezhetők, a mely a hajó megérkezésétől számitott öt napon tul nem tarthat. Ajánlatos meggátolni ugyanezen idő alatt a hajószemélyzet partraszállitását, kivéve, ha ezt szolgálati okok szükségessé teszik.
28. czikk. - A koleramentes hajókat haladéktalanul szabad közlekedésre kell bocsátani, bárminő természetü legyen is egészségügyi levelük.
Ezekkel szemben az érkezési kikötő egészségügyi hatósága csupán a 26. czikk 1., 4. és 6. pontjaiban felsorolt rendszabályokat alkalmazhatja.
A hajószemélyzet és az utasok egészségi állapotuk szempontjából megfigyelés alá helyezhetők, a mely a hajónak fertőzött kikötőből való elindulásától számitott öt napon tul nem tarthat.
Ajánlatos megakadályozni ugyanazon idő alatt a hajószemélyzet partraszállitását, kivéve, ha ezt szolgálati okok szükségessé teszik.
Az érkezési kikötő illetékes hatósága mindenkor követelhet a hajó orvosától, vagy ha orvos nincs, a hajó kapitányától eskü alatt adandó bizonyitványt arról, hogy az elindulás óta a hajón koleraeset nem fordult elő.
29. czikk. - Az illetékes hatóság a 21-28. czikkekben foglalt rendszabályok alkalmazásánál tekintettel lesz arra a körülményre, vajjon a fentebb emlitett háromféle hajón van-e orvos és fertőtlenitő készülék (étuves)?
A mi a pestist illeti, a hatóság arra is figyelemmel lesz, hogy a hajó el van-e látva patkányirtó készülékkel?
Az ebben a kérdésben egymással megállapodásra jutó államok egészségügyi hatóságai felmenthetik az orvosi vizsgálat és más rendszabály alól azokat a ragálymentes hajókat, a melyeknek saját államuk részéről külön megbizott orvosuk van.
30. czikk. - Különleges rendszabályok állapithatók meg a zsufolt hajókra, nevezetesen a kivándorlókat szállitó hajókra, vagy bármely más hajóra nézve, melynek egészségügyi állapota rossznak mutatkozik.
31. czikk. - Minden hajónak, a mely a kikötő hatósága által a jelen egyezmény határozmányainak értelmében megszabott kötelezettségeknek alávetni magát nem akarja, szabadságában áll a nyilt tengerre visszatérni.
Meg lehet engedni, hogy áruit kirakja, ha a szükséges elővigyázati intézkedéseket megtették, t. i.:
1. A hajót, a hajószemélyzetet és az utasokat elkülönitették;
2. a mi a pestist illeti, felvilágositást kértek arról, hogy mutatkozik-e szokatlan pusztulás a patkányok között?
3. a mi a kolerát illeti, a hajófenék vizét fertőtlenités után eltávolitották és a hajón raktározott ivóvizet jó ivóvizzel helyettesitették.
Meg lehet engedni a hajónak azt is, hogy partra szállitsa azokat az utasokat, a kik ezt kérik, de oly feltétel alatt, hogy alávetik magukat a helyi hatóság által előirt rendszabályoknak.
32. czikk. - Fertőzött helyről jövő hajók, a melyeket fertőtlenitettek s a melyeken kielégitő módon foganatositották az egészségügyi rendszabályokat, más kikötőbe érkezésük alkalmával nem esnek másodizben eme rendszabályok alá, ha a fertőtlenités teljesitése óta nem volt semmiféle esetük és ha nem kötöttek ki valamely fertőzött kikötőben.
Azt a hajót, a mely csupán utasokat és podgyászt vagy postaszállitmányt szállit partra és pedig a nélkül, hogy érintkezésben lett volna a szárazfölddel, olybá kell venni, mintha nem érintette volna a kikötőt.
33. czikk. - A fertőzött hajón érkezett utasok a kikötő egészségügyi hatóságától bizonyitványt igényelhetnek, mely feltüntesse érkezésük napját és azt az elbánást, a melyben ugy ők maguk, valamint podgyászuk részesültek.
34. czikk. - A parti hajózást teljesitő hajók különleges elbánás alá esnek, a mit az érdekelt országok közös megállapodás alapján szabályoznak.
35. czikk. - Érintetlenül hagyva a kormányoknak azt a jogát, hogy közös egészségügyi állomások szervezése czéljából egymással megállapodásra léphetnek, minden egyes ország minden egyes tengerpartjának legalább egy kikötőjét ellátni tartozik oly szervezettel és felszereléssel, hogy a hajókat, akármilyenek is egészségügyi viszonyaik, befogadhassa.
Ha fertőzött kikötőből jövő ragálymentes hajó valamely tengeri nagy kikötőbe érkezik, nem ajánlatos azt más kikötőbe utasitani az előirt egészségügyi rendszabályok foganatositása czéljából.
Minden országnak pestis- vagy kolerafertőzte kikötőkből érkező szállitmányok (provenances) előtt nyitott kikötői oly módon szerelendők fel, hogy ragálymentes hajókat mindjárt megérkezésük után kellő elbánásban részesithessenek és ne legyenek kénytelenek e czélból valamely más kikötőbe utasitani.
A kormányok tudomásra hozzák, hogy az illető országban mely kikötők vannak nyitva a pestis- vagy kolerafertőzte kikötőkből jövő szállitmányok részére.
36. czikk. - Tengeri nagy kikötők részére a következők ajánlatosak:
a) a kikötőt ellátó rendes orvosi szolgálat és a hajók személyzete s a kikötő népessége egészségi állapotának állandó orvosi felügyelete;
b) a betegek elkülönitésére és a gyanus egyének megfigyelésére alkalmas helyiségek;
c) a hatályos fertőtlenitésre szükséges berendezések, továbbá bakteriológiai laboratóriumok;
d) a kikötő használatára jó ivóviz szolgáltatása és a hulladék s szemét eltávolitására teljes biztosságot nyujtó rendszer alkalmazása.
37. czikk. - Szárazföldi vesztegzárak többé nem kellenek.
Egyedül azok tarthatók vissza a határon, a kiken pestis vagy kolera tünetei mutatkoznak.
Ez az elv nem zárja ki minden egyes államnak azt a jogát, hogy szükség esetén határainak egy részét elzárja.
38. czikk. - Fontos dolog, hogy az utasok egészségi állapotuk tekintetében a vasuti személyzet felügyelete alá legyenek helyezve.
39. czikk. - Az orvosi beavatkozás az utasok megvizsgálására és a betegek gondozására szoritkozik. Ezt a vizsgálatot, a mennyire lehet, a vámvizsgálattal kapcsolatosan kell foganatositani oly módon, hogy az utasokat a lehető legrövidebb ideig tartsák vissza. Csupán a nyilvánvalóan gyengélkedő egyének vehetők beható orvosi vizsgálat alá.
40. czikk. - Nagyon czélszerü volna fertőzött helyről jövő utasokat, mihelyt rendeltetési helyükre érkeznek, felügyelet alá helyezni, mely tiz, vagy öt napon tul nem tarthat az elindulás napjától számitva, a szerint, amint pestisről vagy koleráról van szó.
41. czikk. - A kormányok fenntartják maguknak a jogot, hogy külön rendszabályokat alkalmazzanak bizonyos egyénekre nézve, nevezetesen czigányokra, csavargókra, kivándorlókra és olyan egyénekre nézve, a kik csoportosan utaznak, vagy lépnék át a határon.
42. czikk. - Az utasok, a posta és podgyász szállitására rendelt kocsik nem tarthatók vissza a határon.
Ha e kocsik közül egyik-másik fertőződött, vagy pestisbe vagy kolerába esett beteg által volt elfoglalva, ki kell kapcsolni a vonatból, hogy mennél előbb fertőtlenitsék.
Ugyanez történik az árukocsikkal is.
43. czikk. - A vasuti és postaszemélyzettel szemben a határforgalomban követendő eljárás megállapitása az érdekelt szolgálati ágak igazgatásának hatáskörébe tartozik. Ennek akként kell történnie, hogy a szolgálatot ne akadályozza.
44. czikk. - A határszéli kereskedelmi forgalom és az ezzel összefüggő kérdések szabályozása, valamint kivételes felügyeleti rendszabályok alkotása, a szomszédos államok közt létesitendő külön megállapodásnak van fenntartva.
45. czikk. - A folyamparti államok kormányainak lesz a feladata, hogy a folyami utakra nézve követendő egészségügyi eljárást külön egyezményekkel szabályozzák.
46. czikk. - Az illetékes hatóság feladata hathatós rendszabályokkal meggátolni az olyan egyének hajóra szállását, a kiken pestis vagy kolera tünetei mutatkoznak.
Minden hajóra szálló egyént a beszállás alkalmával egyénileg, nappal, a szárazföldön, a vizsgálatra szükséges idő alatt közhatóság részéről megbizott orvossal kell megvizsgáltatni. A konzuli hatóság, mely alá a hajó tartozik, a vizsgálatnál jelen lehet. E megállapodástól eltérőleg Alexandriában és Port-Szaidban, ha a helyi egészségügyi hatóság ezt czélirányosnak találja, az orvosi vizsgálat a hajón történhet, azzal a kikötéssel, hogy a 3-ik osztályu utasok azután nem távozhatnak többé a hajóról. Az 1-ső és 2-ik osztályu utasok orvosi vizsgálata éjjel végezhető, a 3-ik osztályu utasok azonban éjjel nem vizsgálhatók.
47. czikk. - Az illetékes hatóság feladata hathatós rendszabályokat foganatositani:
1. hogy meggátolja olyan áruk vagy tárgyak kivitelét, melyeket fertőzötteknek tart és a melyeket megelőzőleg nem fertőtlenitettek a szárazföldön, a közhatóság részéről megbizott orvos felügyelete alatt;
2. hogy pestis esetében a patkányok hajóra jutását megakadályozza;
3. hogy kolera esetében arra ügyeljen, hogy a hajón beraktározott ivóviz az egészségtani követelményeknek megfelelő legyen.
48. czikk. - Ragálymentes, közönséges hajók, melyek pestissel vagy kolerával fertőzött európai vagy Földközi tengeri kikötőkből jönnek s a szuezi csatornán áthaladni kivánnak, engedélyt kapnak vesztegzár alatt való átmenetelre. Utjokat öt napi megfigyelés mellett folytatják.
49. czikk. - Ragálymentes, közönséges hajók, a melyek Egyiptomban ki akarnak kötni, Alexandriában vagy Port-Szaidban megállhatnak, hol az utasok eltöltik az öt napi megfigyelési időt és pedig a helyi egészségügyi hatóság határozata szerint akár a hajón, akár valamely egészségügyi állomáson.
50. czikk. - Azokat a rendszabályokat, melyek az Európának vagy a Földközi tenger partjainak valamely pestissel, vagy kolerával fertőzött kikötőjéből jövő s Egyiptom valamelyik kikötőjében kikötni vagy a szuezi csatornán áthaladni akaró fertőzött és gyanus hajókkal szemben alkalmazandók, a jelen egyezmény határozatainak megfelelően az egyiptomi egészségügyi tanács állapitja meg.
Hogy az idevonatkozó szabályzatok végrehajthatók legyenek, kell hogy azokat a tanácsban képviselt különböző hatalmak elfogadták légyen. Ezek a szabályzatok, a melyek a hajókkal, az utasokkal és az árukkal való elbánást állapitják meg, a lehető legrövidebb idő alatt előterjesztendők.
51. czikk. - Az I. czim 2. fejezete III. szakaszában tárgyalt általános intézkedésektől függetlenül, a melyek a fertőzött, gyanus vagy ragálymentes hajók osztályozására és az azokkal való elbánásra vonatkoznak, az alábbi czikkekben foglalt külön határozmányok a délről jövő s a Vörös-tengerbe belépő közönséges hajókra alkalmazandók.
52. czikk. - Ragálymentes hajóknak az utolsó fertőzött kikötőből való elindulásuk pillanatától számitott teljes öt napot kellett vagy kell tölteniök megfigyelés alatt.
A szuezi csatornán vesztegzár alatt áthaladhatnak és a fentemlitett öt napi megfigyelés alatt tartva jutnak a Földközi-tengerbe. Azok a hajók, a melyeken orvos és fertőtlenitő készülék (étuve) van, a vesztegzár alatt való átkelés előtt nem kötelesek fertőtleniteni.
53. czikk. - Gyanus hajók különböző elbánás alá esnek, a szerint, hogy orvos és fertőtlenitő készülék (étuve) van-e rajtuk, vagy nincs?
a) Azoknak a hajóknak, a melyeken orvos és fertőtlenitő készülék van, ha a kivánt feltételeknek megfelelnek, megengedik a szuezi-csatornán vesztegzár alatt való átkelést, és pedig az átkelési szabályzatban megállapitott feltételek mellett.
b) egyéb gyanus hajót, a melyen sem orvos, sem fertőtlenitő készülék nincsen, mielőtt a vesztegzár alatt való átkelésre engednének, visszatartanak Szuezben vagy a Mózes-forrásoknál annyi ideig, a mely az előirt fertőtlenitési rendszabályok foganatositására s a hajó egészségügyi állapotának kideritésére szükséges.
Ha postahajókról, vagy személyszállitásra különösen berendezett gőzösökről van szó, a melyeken fertőtlenitő készülék nincsen, de orvos van, ha a helyi hatóság hivatalos szemle alapján meggyőződött róla, hogy az egészségügyi és a fertőtlenitési rendszabályokat akár az elinduláskor, akár az átkelés alatt kellő módon foganatositották, akkor a vesztegzár alatt való átkelésre megadja az engedélyt.
Ha postahajókról vagy személyszállitásra különösen berendezett gőzösökről van szó, a melyeken fertőtlenitő készülék nincsen, de orvos van, és ha a legutóbbi pestis vagy koleraeset óta hét napnál több idő telt el, továbbá, ha a hajók egészségügyi állapota kielégitő, akkor a hajók a szabályszerü müveletek befejeztével Szuezben szabad közlekedésre bocsáthatók.
Ha a hajó hét napnál kevesebb ideig volt ragálymentesen utban, Egyiptomba menő utasok az alexandriai tanács által kijelölt valamely intézetnél partra szállitandók és az öt napi megfigyelés kiegészitésére szükséges időn át elkülönitendők. Szennyes fehérnemük és használati tárgyaik fertőtlenitendők. Ezután az utasok szabad közlekedésre kapnak engedélyt.
Azokat a hajókat, a melyek hét napnál kevesebb ideig voltak ragálymentesen utban és Egyiptomban szabad közlekedésre való engedélyt kivánnak, az alexandriai tanács által kijelölt valamely intézetben az öt napi megfigyelés kiegészitésére szükséges időn át visszatartják s a gyanus hajókra vonatkozó szabályszerü elbánásban részesitik.
Ha a pestis vagy kolera kizárólag csak a hajószemélyzet körében mutatkozott, csak a személyzet szennyes fehérnemüjét, és pedig összes szennyes fehérnemüjét, ugyszintén a hajószemélyzet fekvőhelyeit kell fertőtleniteni.
54. czikk. - A fertőzött hajók vagy olyanok, a melyeknek van orvosuk és fertőtlenitő készülékük, vagy pedig olyanok, a melyeknek nincs orvosuk és fertőtlenitő készülékük.
a) Az orvos és fertőtlenitő készülék nélkül való hajók a Mózes-forrásoknál megállitandók; a pestis, vagy kolera tüneteit mutató egyéneket ki kell szállitani és valamely kórházban elkülöniteni.
A fertőtlenités alaposan foganatositandó. A többi utast ki kell szállitani és lehetőleg csekély számu egyénekből álló csoportonkint elkülöniteni oly módon, hogy az utasok összeségét ne érje veszedelem egyik külön csoport részéről, ha ebben pestis vagy kolera támadna. A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüjét, használati tárgyait és ruháit, valamint magát a hajót is fertőtleniteni kell.
Megjegyzendő, hogy az áruk kirakásáról nincsen szó, hanem pusztán csak a hajó ama részének fertőtlenitéséről, a mely fertőződött.
Az utasoknak öt napon át az egyiptomi tengerészeti és vesztegzári egészségügyi tanács által kijelölt intézetben kell maradniok. Ha a pestis- vagy koleraesetek jelentkezése óta több nap mult el, az elkülönités tartama megröviditendő a szerint, hogy mikor gyógyult, mikor halt meg az utolsó beteg, vagy mikor történt elkülönitése. Igy ha az utolsó pestis- vagy koleraeset hat nap előtt gyógyulással vagy halállal végződött, vagy ha az utolsó beteg hat nap óta van elkülönitve, a megfigyelés egy napig tart; ha csak öt napi idő telt el, a megfigyelés két napi lesz, ha csak négy napi idő telt el, a megfigyelés három napig tart; ha csak három napi idő telt el, a megfigyelés négy napig tart és ha csak két vagy egy napi idő telt el, a megfigyelés öt napos lesz.
b) Az orvossal és fertőtlenitő készülékkel biró hajók a Mózes-forrásoknál megállitandók. A hajóorvosnak eskü alatt ki kell jelentenie, kik azok az egyének a hajón, a kiken pestis vagy kolera tünetei mutatkoznak. Ezeket a betegeket partra kell szállitani és elkülöniteni.
A betegek partra szállitása után, a többi utas fehérnemüje, melyet az egészségügyi hatóság veszélyesnek tart és a hajószemélyzet fehérnemüje a hajón fertőtlenitendő.
Ha a pestis vagy a kolera kizárólag csak a hajószemélyzet körében mutatkozik, a fehérnemü fertőtlenitése csak a hajószemélyzet szennyes fehérnemüjére és a hajószemélyzet fekvőhelyein levő fehérnemüre szoritkozik.
A hajóorvosnak eskü alatt meg kell jelölnie a hajónak azt a részét vagy osztályát is, valamint a kórház amaz osztályát, hová a beteget avagy a betegeket átszállitották. Hasonlóképpen eskü alatt tartozik bejelenteni, mely egyének érintkeznek a pestises vagy kolerás beteggel a betegség első nyilvánulása óta, akár közvetlenül, akár oly tárgyak érintése utján, melyek fertőzöttek lehetnek. Csakis ezeket az egyéneket kell gyanusaknak tartani.
A hajó ama része, vagy osztálya és a kórháznak az az osztálya, a hová a beteget avagy betegeket átszállitották, teljesen fertőtlenitendő. A hajó része alatt értendők: a beteg fülkéje, a szomszédos fülkék, e fülkék folyosója, a fedélzet, a fedélzetnek ama részei, a melyeken a beteg vagy betegek tartózkodtak.
Ha a hajónak azt a részét vagy osztályát, melyben a pestises vagy kolerás egyének tartózkodtak, a gyanusoknak nyilvánitott egyének partraszállitása nélkül nem lehet fertőtleniteni, akkor ezeket az egyéneket vagy egy másik, különösen ilyen használatra szánt hajón helyezik el, vagy partra szállitják és az egészségügyi intézetben szállásolják el, ugy hogy ne jussanak érintkezésbe a kórházban elhelyezendő betegekkel. A fertőtlenités czéljából a hajón vagy a szárazföldön való tartózkodás lehetőleg rövid legyen és huszonnégy órán tul ne terjedjen.
A gyanus egyének akár saját hajójukon, akár az erre kiszemelt másik hajón megfigyelés alá helyezendők, a melynek tartama az esetek szerint és az a) pont 3. bekezdésében emlitett határidőkön belül különböző lesz. A szabályszerü müveletek által igényelt idő a megfigyelés időtartamába beszámitandó.
A vesztegzár alatt való átkelés a fentebb jelzett határidők letelte előtt megengedhető, ha ezt az egészségügyi hatóság lehetőnek itéli. Mindenesetre megengedhető, ha a fertőtlenitést foganatositották és ha a hajó a betegeken kivül a fenn gyanusak-nak jelzett egyéneket is hátrahagyja.
A fertőtlenitési müvelet gyorsitása czéljából dereglyén (ponton) elhelyezett fertőtlenitő készülék állitható a hajóhoz.
Azok a fertőzött hajók, a melyek Egyiptomban szabad közlekedést óhajtanak, öt napig visszatartandók a Mózes-forrásoknál; ezenfelül ugyanazon rendszabályok alá esnek, a melyek az Európába érkező, fertőzött hajókkal szemben jönnek alkalmazásba.
55. czikk. - A Hedsászból vagy a Vörös-tenger arab partjának bármely más részről jövő hajók a mekkai zarándoklás idején, ha pestis vagy kolera dühöng Hedsászban, ha Hedsászban vagy a Vörös-tenger arab partjain a hajók zarándokokat vagy azokhoz hasonló tömegeket nem vettek fel és ha az átkelés alatt nem volt gyanus esetük, a közönséges gyanus hajók osztályába sorolandók s az ezen hajókra nézve megállapitott óvórendszabályok és elbánás alá esnek.
Ezeket a hajókat, ha utjok czélja Egyiptom, a tengerészeti és vesztegzári egészségügyi tanács által kijelölt valamely egészségügyi intézetben az elindulás napjától számitott öt napi megfigyelés alatt kell tartani ugy kolera, mint pestis esetén. Ezen felül a gyanus hajókra nézve előirt összes rendszabályoknak (fertőtlenités stb.) alá kell vetni és szabad közlekedésre csak kedvező eredményü orvosi vizsgálat után bocsátani.
Ha a hajókon az átkelés alatt gyanus esetek fordultak elő, a megfigyelés a Mózes-forrásoknál teljesitendő és pedig öt napon át akár pestisről, akár koleráról van szó.
56. czikk. - A szabályzatokben elrendelt orvosi vizsgálatot minden Szuezbe érkező hajón egy vagy több állomási orvos foganatositja; a pestistől vagy kolerától fertőzött kikötőkbe jövő személyek vagy tárgyak (provenances) nappal megvizsgálandók. De a vizsgálat éjjel is történhetik a csatornák átkelésre jelentkező eme hajókon, ha villamos fénynyel vannak világitva és mindazokban az esetekben, a melyekben a helyi egészségügyi hatóság meg van győződve, hogy a világitási viszonyok kielégitők.
57. czikk. - A szuezi állomási orvosok száma legalább hét: egy főorvos és hat orvos. Szabályszerü oklevelük kell hogy legyen és kiválóan az olyan orvosok közül választandók, a kik a járványtant és a bakteriológiát gyakorlatilag tanulmányozták. A belügyminister nevezi ki őket az egyiptomi tengerészeti és vesztegzári egészségügyi tanács előterjesztésére. A hat orvos fizetése nyolczezer frankról fokozatosan tizenkétezer frankra, a főorvos fizetése pedig tizenkétezer frankról tizenötezer frankra emelkedhetik.
Ha az orvosi szolgálat még igy is elégtelen volna, a különböző államok tengerészeti orvosai veendők igénybe; ezek az orvosok az egészségügyi állomás főorvosa alá lennének rendelendők.
58. czikk. - Egészségügyi őrcsapat bizatik meg a szuezi csatornán, a Mózes-forrásoknál levő intézetben és a Torban alkalmazott óvórendszabályok felügyeletének és végrehajtásának biztositásával.
59. czikk. - Ez a csapat tiz őrből áll. Az európai és egyiptomi szárazföldi hadseregek és haditengerészetek kiszolgált altisztjei közül választandó.
Az őröket illetőségük megállapitása után a tanács nevezi ki az 1893 junius 19-diki khedivei rendelet 14. czikkében megszabott formák közt.
60. czikk. - Az őröknek két osztálya van: az 1. osztály négy őrből, a 2. osztály hat őrből áll.
61. czikk. - Az őrök engedélyezett évi zsoldja az 1. osztályban 160-200 egyiptomi font; a 2. osztályban 120-168 egyiptomi font; fokozatos emelkedéssel, mig csak a maximumot el nem éri.
62. czikk. - Az őrök közhatósági közegek jellegével s az egészségügyi szabályok megszegése esetében rendelkezési joggal vannak felruházva. A szuezi vagy tori intézet igazgatójának közvetlenül alá vannak rendelve.
A fertőtlenités teljes gyakorlatába s minden szokásos müveletébe beavatva, ismerniök kell az e czélra használt anyagok és eszközök kezelését.
63. czikk. - A Mózes-források fertőtlenitő és elkülönitő állomása a szuezi főorvos alá van rendelve.
Ha itt betegeket szállitanak partra, a szuezi orvosok közül kettőt oda kell rendelni, az egyiket a pestises vagy kolerás betegek, a másikat pedig azoknak a gondozására, a kik pestisben vagy kolerában nem szenvednek. Az esetben, ha pestises, kolerás és más betegek jelentkeznének, akkor három orvost kell kirendelni, az egyiket a pestises, a másikat a kolerás és a harmadikat egyéb betegek orvosi ellátására.
64. czikk. - A Mózes-forrásoknál levő fertőtlenitő és elkülönitő állomáson legyen:
1. legalább három fertőtlenitő készülék, a melyek közül az egyik dereglyén (ponton) van felállitva; továbbá a patkányirtásra szükséges berendezés;
2. két elkülönitő kórház, mindenik tizenkét ágygyal; egyik a pestises vagy pestisgyanus, másik a kolerás vagy koleragyanus egyének számára. E kórházak oly módon rendezendők be, hogy a betegek, a gyanusak, a férfiak és a nők mindegyikben el legyenek egymástól különitve;
3. barakok, sátorkórházak és közönséges sátrak a partra szállitott egyének részére;
4. elegendő számu fürdőkád és zuhanykészülék;
5. a közszolgálat, az orvosi személyzet, az őrség stb. számára szükséges épületek; továbbá raktár és mosókonyha;
6. viztartály;
7. a különböző épületek oly módon rendezendők el, hogy fertőzött vagy gyanus betegek és tárgyak másokkal semmiféle érintkezésbe ne jöjjenek.
65. czikk. - Egy gépész külön megbizandó a Mózes-forrásoknál elhelyezett fertőtlenitő berendezés jókarban tartásával.
66. czikk. - A vesztegzár alatt való átkelést a szuezi egészségügyi hatóság engedélyezi. Erről a tanács haladék nélkül értesitendő. Kétes esetekben a tanács dönt.
67. czikk. - A megelőző czikkben emlitett engedély megadatván, távirat küldendő minden egyes állam által kijelölt hatósághoz. A távirat elküldésének költsége a hajót terheli.
68. czikk. - Az egyes államok büntető határozatokat állapitnak meg ama hajókkal szemben, a melyek a hajó kapitánya által bejelentett utirányt elhagyva, a területükön levő kikötők egyikében jogositvány nélkül kikötnek. Kivételt képeznek az elkerülhetetlen kényszer (vis major) és a kényszeritett megállás esetei.
69. czikk. - Hajóvizsgálat (arraisonnement) alkalmával köteles a hajóskapitány kijelenteni, van-e hajóján benszülött fütő avagy bérért szolgáló bármily egyén, a ki a hajósszemélyzet kimutatásába vagy az e czélra szolgáló lajstromba nincs bejegyezve.
A következő kérdések intézendők nevezetesen a Szuezba érkező, délről jövő összes hajók kapitányaihoz, kik eskü alatt felelni tartoznak:
Vannak-e kisegitői: fütők vagy szolgálati alkalmazottak, a kik a hajószemélyzet kimutatásába vagy a külön lajstromba nincsenek bejegyezve? Mi az állampolgárságuk? Hol vette fel őket a hajóra?
Az egészségügyi orvosok e kisegitők jelenlétéről meggyőződést szerezni és ha megállapitják, hogy valaki hiányzik közülök, a távollét okát gondosan kutatni kötelesek.
70. czikk. - Egy egészségügyi tisztnek és két egészségügyi őrnek a hajóra kell szállnia. Kötelesek a hajót Port-Szaidig kisérni. Feladatuk abban áll, hogy meggátolják az érintkezést kifelé s ellenőrizzék a megállapitott rendszabályok foganatositását a csatornán való átkelés alatt.
71. czikk. - Utasokat vagy árukat a hajóra vagy partra szállitani és más hajóra átszállitani a csatornán való átkelés alatt Szueztől Port-Szaidig tilos.
Port-Szaidban azonban az utasok vesztegzár alatt hajóra szállhatnak.
72. czikk. - A vesztegzár alatt átmenő hajóknak Szueztől Port-Szaidig kikötés nélkül kell megtenni az utat.
Zátonyra jutás vagy elkerülhetetlen megállás esetében a szükséges müveleteket a hajószemélyzet teljesiti, kerülve minden érintkezést a szuezi csatorna-társaság személyzetével.
73. czikk. - Gyanus vagy fertőzött hajókon vesztegzár alatt szállitott csapatok csak nappal kelhetnek át a csatornán. Ha az éjszakát a csatornán kénytelenek tölteni, a Timszah-tóban avagy a nagy tóban kötelesek horgonyt vetni.
74. czikk. - Vesztegzár alatt haladó hajóknak Port-Szaid kikötőjében megállani, a 71. czikk 2. bekezdésében és a 75. czikkben érintett esetek kivételével, tilos.
Az élelmiszerrel való ellátás müveleteit a hajó eszközeivel kell foganatositani.
A rakodó munkásokat vagy mindazokat, a kik a hajóra léptek, a vesztegzári dereglyén kell elkülöniteni. Ruháik ugyanott szabályszerüen fertőtlenitendők.
75. czikk. - Ha vesztegzár alatt haladó hajók Port-Szaidban kénytelenek szenet felvenni, e hajók ezt a müveletet az egészségügyi tanács által kijelölendő olyan helyen kötelesek végezni, a mely kellő biztositékot nyujt az elkülönitésre és az egészségügyi felügyeletre.
Azoknak a hajóknak, a melyeken a szóban levő müvelet szigoruan ellenőrizhető és a hol a hajón levőkkel minden érintkezés elkerülhető, meg lehet engedni, hogy a szenet a kikötő munkásaival hordassák be. E müvelet helyét éjjel villamos fénynyel kell megvilágitani.
76. czikk. - A hajókalauzok, a villammüvesek (électriciens) és a társulat ügynökei, valamint az egészségügyi őrök Port-Szaidban a kikötőn kivül a kikötői gátak közt szállanak le a hajóról és innen egyenesen a vesztegzári dereglyére vezetendők, a hol - szükség esetén - ruháikat fertőtlenitik.
77. czikk. - Az alább meghatározandó hadihajók a szuezi csatornán való utjokon a következő intézkedések előnyeiben részesülnek:
A vesztegzári hatóság ragálymenteseknek ismeri el ezeket a hajókat, ha a hajóorvosok által kiállitott és esküvel erősitett, a parancsnok által ellenjegyzett bizonyitványt mutat fel arról:
a) hogy nem volt a hajón pestis- vagy kolera-eset, sem az elindulás idejében, sem az átkelés alatt;
b) hogy a hajón levő valamennyi egyént kivétel nélkül az egyiptomi kikötőbe való érkezést megelőző tizenkét óránál rövidebb idő előtt tüzetesen megvizsgálták és hogy az emlitett betegségekre valló esetet nem találtak.
Ezek a hajók az orvosi vizsgálat alól felmentendők és haladéktalanul szabad közlekedésre bocsátandók, ha az utolsó fertőzött kikötőből történt elindulásuk óta teljes öt napi idő telt el.
Azok a hadihajók, melyek nem töltötték ki a kivánt időszakot vesztegzár alatt, átkelhetnek a csatornán és pedig orvosi vizsgálat nélkül, ha a vesztegzári hatóságnak a fentemlitett bizonyitványt felmutatják.
A vesztegzári hatóságnak mindazonáltal joga van a hadihajókon orvosi vizsgálatot foganatosittatni alkalmazottjaival, valahányszor azt szükségesnek tartja.
A gyanus vagy fertőzött hadihajók a hatályban levő szabályzatok rendelkezései alá esnek.
Hadihajóknak csak a hadi egységeket (unités de combat) kell tekinteni. A szállitóhajók s a kórházhajók a közönséges hajók osztályába tartoznak.
78. czikk. - Az egyiptomi tengerészeti és vesztegzári tanács fel van jogositva arra, hogy a fertőzött országokból vesztegzári vonatokon jövő postai szállitmányoknak és közönséges utasoknak egyiptomi területen vasuton való átvitelét az I. számu függelékben megállapitott feltételek alatt szervezze.
79. czikk. - A hajók, mielőtt a perzsa öbölbe jutnak, vizsgálat alá veendők az Ormüz-szigeti egészségügyi intézetben. A hajók egészségügyi állapotuk és származásuk szerint az I. czim II. fejezete III. szakaszában megszabott elbánás alá esnek.
Mindazonáltal az olyan hajók, melyeknek a Sat-el-Arabon kell felhaladniok, jogositva vannak, ha a megfigyelésre kiszabott idő még nem telt le, folytatni utjokat oly feltétellel, hogy a perzsa öblön és a Sat-el-Arabon vesztegzár alatt haladnak át. A hajóra egy Ormüzben felvett egészségügyi főőr és két őr ügyel fel egész Basszorahig, hol második orvosi vizsgálat, továbbá a szükséges fertőtlenités foganatositandó.
Addig is, mig az ormüzi egészségügyi állomás szervezve leend, a következő 82. czikk 2. bekezdése értelmében létesitett ideiglenes állomásról vett egészségügyi őrök kisérik a vesztegzár alatt haladó hajókat Sat-el-Arabba, a Basszorah környékén elhelyezett intézetbe.
Azok a hajók, a melyeknek utasok vagy áruk partraszállitása czéljából perzsa kikötőket kell érinteniök, Bender-Busirban végezhetik ezeket a müveleteket.
Azt a hajót, a mely pestissel vagy a kolerával fertőzött utolsó kikötő elhagyásának idejétől számitott öt nap letelte után ragálymentes marad, szabad közlekedésre bocsátják a perzsa öböl kikötőiben, ha megérkezéskor ragálymentes állapotáról meggyőződnek.
80. czikk. - A jelen egyezmény 20-28. czikkei alkalmazandók ugy a hajók osztályozása, mint a perzsa öbölben követendő eljárás tekintetében a következő három kikötés mellett:
1. Az utasok és a hajószemélyzet felügyelet (surveillance) helyett mindenkor ugyanannyi ideig tartó megfigyelés (observation) alá helyezendők.
2. Ragálymentes hajók csak oly feltétel alatt bocsáttatnak szabad közlekedésre, ha az utolsó fertőzött kikötőből történt kiindulásuk óta teljes öt nap telt el.
3. A mi a gyanus hajókat illeti, a hajósszemélyzet és az utasok megfigyelésére rendelt öt napi időtartam attól az időponttól számitandó, a mikor nincs többé pestis- vagy kolera-eset a hajón.
81. czikk. - A konstantinápolyi egészségügyi tanács igazgatása alatt és ennek költségére egészségügyi intézetek létesitendők és pedig az egyik az Ormüz-szigetén, a másik Basszorah környékén valamely kijelölendő területen.
Az Ormüz-szigeti egészségügyi állomást el kell látni legalább két orvossal, további egészségügyi biztosokkal, egészségügyi őrökkel, ugyszintén fertőtlenitésre és patkányirtásra való teljes felszereléssel. Egy kis kórház is épitendő.
A Basszorah környéki állomáson több orvos által ellátandó orvosi szolgálatnak megfelelő nagy kórház és áruk fertőtlenitésére szolgáló berendezés létesitendő.
82. czikk. - A konstantinápolyi egészségügyi főtanács, melynek a basszorahi egészségügyi intézet alá van rendelve, az ormüzi felett ugyanolyan jogokat fog gyakorolni.
Addig is, mig az ormüzi egészségügyi intézet létesül, a konstantinápolyi egészségügyi főtanács gondoskodásából ott egészségügyi őrség (poste sanitaire) állitandó fel.
83. czikk. - A pestistől vagy kolerától fertőzött vidékről szárazföldön érkező személyekkel és tárgyakkal szemben (provenances) alkalmazandó rendszabályoknak a jelen egyezmény által megállapitott egészségügyi elvekkel megegyezőknek kell lenniök.
A szárazföldi vesztegzár helyett az ujabb elveknek megfelelő fertőtlenités veendő foganatba. E czélból az utasok által használt utvonalak jól megválasztott pontjain fertőtlenitő készülékekről és más fertőtlenitő felszerelésekről kell gondoskodni.
Ugyanilyen eszközök alkalmazandók a már létesitett vagy még létesitendő vasutvonalakon is.
Az áruk a jelen egyezmény elvei szerint fertőtlenitendők.
84. czikk. - Minden egyes kormánynak szabadságában áll, hogy szükség esetén határainak egy részét az utasok és az áruk elől elzárja azokon a helyeken, hol az egészségügyi ellenőrzés szervezése nehézségekkel találkozik.
85. czikk. - A konstantinápolyi egészségügyi főtanács a török-perzsa és a török-orosz határon Bajazid közelében levő hanikini és kizildiziéi egészségügyi intézeteket haladék nélkül szervezni tartozik.
86. czikk. - A II. czim 46. és 47. czikkeiben foglalt rendelkezések alkalmazandók az Indiai-tenger és a Sziget-tenger valamelyik kikötőjéből kiinduló zarándokhajón szállitandó személyekkel és tárgyakkal szemben még abban az esetben is, ha a kikötő pestissel vagy kolerával nincs fertőzve.
87. czikk. - Ha pestis- vagy koleraesetek vannak a kikötőben, zarándokhajókra beszállani csak akkor lehet, ha az utasok külön csoportokban való megfigyelése bizonyságot szolgáltatott arról, hogy közülök egyik sem szenved pestisben vagy kolerában.
E rendszabály foganatositásánál minden egyes kormány számba veheti a helyi viszonyokat és lehetőségeket.
88. czikk. - Ha a helyi viszonyok engedik, a zarándokok igazolni tartoznak, hogy a zarándoklásra szükséges pénzzel, nevezetesen a menet- és térti-jegygyel rendelkeznek.
89. czikk. - Zarándokoknak hosszu utakra való szállitását csak gőzhajóknak lehet megengedni. Más hajóknak ez tilos.
90. czikk. - Parthajózást teljesitő zarándokhajók, melyek rövid tartamu szállitásokra, ugynevezett „parthajó-utazásokra” valók, a hedsászi zarándoklásra alkalmazást nyerő különleges szabályzatban foglalt határozmányok alá esnek, a mely szabályzatot a konstantinápolyi egészségügyi tanács a jelen egyezményben megállapitott elveknek megfelelően tesz közzé.
91. czikk. - Nem jön zarándokhajószámba az olyan hajó, a mely közönséges utasain kivül, a kik közé a felsőbb osztályokon utazó zarándokok is számithatók, legalsó osztályu zarándokokat is vesz fel, de száz tonna brutto-sulyméretre eső egy zarándoknál kisebb arányban.
92. czikk. - A Vörös-tenger és a perzsa öböl bejáratánál minden zarándokhajónak a hedsászi zarándoklatra alkalmazandó különleges szabályzatban foglaltakhoz kell alkalmazkodnia, a melyet a konstantinápolyi egészségügyi tanács a jelen egyezményben megállapitott elveknek megfelelően fog kiadni.
93. czikk. - A hajóskapitány tartozik kifizetni a zarándokoktól követelhető összes egészségügyi dijakat. E dijaknak a jegy árában bennfoglalva kell lennie.
94. czikk. - A mennyire lehet, az egészségügyi állomásokon ki- és beszálló zarándokoknak nem szabad egymással semmiféle érintkezésbe jönni a kiszállási pontokon.
A hajóknak, miután zarándokjaikat kiszállitották, változtatni kell horgonyozó helyüket, hogy az ujabb beszállást eszközölhessék.
A kiszállitott zarándokok a szállásokon a lehető legkisebb csoportokba osztandók.
Jó ivóvizet kell részükre szolgáltatni, akár helyben találják, akár lepárolás által kapják.
95. czikk. - Ha pestis vagy kolera van Hedsászban, a zarándokoknak magukkal vitt élelmiszerei, ha az egészségügyi hatóság ezt szükségesnek itéli, megsemmisitendők.
96. czikk. - A hajónak olyannak kell lennie, hogy a zarándokok a fedélközben elszállásolhatók legyenek.
A hajón, hajósszemélyzetet nem számitva, minden egyénre, bármily koru legyen, 1. 50 négyzetméter, vagyis 16 angol négyzetláb felületnek kell jutni, körülbelül 1. 80 czentiméter magassággal.
A parthajózást teljesitő hajókon minden zarándoknak legalább 2 méter szélességü térrel kell rendelkezni a hajópárkány (plats-bords) hosszában.
97. czikk. - A hajó mindkét oldalán a fedélzeten szem elől rejtett helyet kell fenntartani s kézi szivattyuval ellátni oly módon, hogy a zarándokok szükségletére tengerviz legyen szolgáltatható. Ilyen hely kizárólag nők számára rendezendő be.
98. czikk. - A hajón a hajósszemélyzet használatára rendelt árnyékszékeken kivül vizzel öblithető, vagy csappal ellátott árnyékszékek legyenek legalább olyan arányban, hogy egy árnyékszék essék minden száz beszállott egyénre.
A nők számára külön árnyékszékek tartandók fenn. Árnyékszékek sem fedélközben, sem a hajófenéken ne legyenek.
99. czikk. - A hajón a zarándokok személyes használatára szánt két konyhahelyiség legyen. A zarándokoknak másutt, nevezetesen a fedélzeten tüzet rakni tilos.
100. czikk. - A betegek elhelyezésére szabályszerüen berendezett s a biztonsági és egészségi követelményeknek megfelelő kórház tartandó fenn, a mely fejenként 3 négyzetméter területen a beszállott zarándokoknak legalább 5 százalékát magába fogadhassa.
101. czikk. - A hajó a pestis vagy kolera tüneteit mutató egyének elkülönitésére való berendezéssel is ellátandó.
102. czikk. - Minden hajón gyógyszerek, fertőtlenitőszerek s a betegek gondozására szükséges tárgyak legyenek. A gyógyszerek természetét és mennyiségét az efféle hajók részére az egyes kormányok által kiadott külön szabályzatok szabják meg. A hajón a zarándokokat dijtalanul ápolják és a gyógyszereket dijtalanul szolgáltatják.
103. czikk. - Valamennyi hajón, a mely zarándokokat vesz fel, szabályszerü oklevéllel ellátott orvos legyen, a kinek megbizása van attól a kormánytól, a mely alá a hajó tartozik, vagy attól a kormánytól, a melynek az illető kikötő, a hol a hajó zarándokokat vesz fel, alá van rendelve. Második orvos veendő fel, mihelyt a hajó által szállitott zarándokok száma meghaladja az 1000-t (ezret).
104. czikk. - A hajóskapitány köteles a hajón feltünő és az érdekeltekre nézve hozzáférhető helyen a felveendő zarándokok által lakott országok főbb nyelvein szerkesztett hirdetőtáblákat kitenni, a melyeken jelezve legyen:
1. a hajó rendeltetési helye;
2. a menetjegyek ára;
3. az egy-egy zarándoknak naponta kiszolgáltatandó viz és élelmiszer adagja;
4. a napi adagban nem foglalt és külön fizetendő élelmiczikkek árjegyzéke.
105. czikk. - A zarándokok nagy podgyásza jegyzékbe veendő és megszámozva a hajófenéken helyezendő el. A zarándokok csak az okvetlenül szükséges tárgyakat tarthatják maguknál.
Ezek természetét, mennyiségét és méreteit az egyes kormányok által saját hajóik részére kiadott szabályzatok határozzák meg.
106. czikk. - Az I., továbbá a II. fejezetben (I., II. és III. szakasz), valamint ennek a czimnek III. fejezetében foglalt határozatok a hajó nemzetiségének nyelvén, valamint a felveendő zarándokok lakta országokban beszélt főbb nyelveken szerkesztett szabályzat alakjában a zarándokokat szállitó valamennyi hajónak fedélzetén és fedélzetközén szembetünő és hozzáférhető helyen kifüggesztendők.
107. czikk. - Minden zarándokhajó kapitánya, kapitány hiányában a tulajdonosa, avagy ügynöke, köteles azt a szándékát, hogy zarándokokat vesz fel, legalább három nappal az indulás előtt bejelenteni az indulási kikötő illetékes hatóságának. A megállási kikötőkben minden zarándokhajó kapitánya, vagy kapitány hiányában a tulajdonosa, avagy ügynöke köteles ugyanezt a nyilatkozatot tizenkét órával a hajó indulása előtt megtenni. E nyilatkozatban jelezni kell az indulásra tervbe vett napot s a hajó rendeltetési helyét.
108. czikk. - Az előző czikkben előirt nyilatkozat folytán az illetékes hatóság a hajó kapitányának költségére a hajón szemlét és méretezést foganatosittat. Ezen a szemlén a konzuli hatóság, mely alá a hajó tartozik, jelen lehet.
Abban az esetben, ha a kapitány már a saját honabeli, illetékes hatóság által kiállitott méretezési bizonyitvány birtokában van, csupán a szemle tartandó meg, hacsak gyanu nem forog fenn, hogy az okmány nem felel meg többé a hajó tényleges állapotának.
109. czikk. - Az illetékes hatóság a zarándokhajó indulását csak azután engedi meg, ha meggyőződött:
a) hogy a hajót tökéletesen megtisztitották és szükség esetén fertőtlenitették;
b) hogy a hajó olyan állapotban van, hogy minden veszély nélkül vállalkozhatik az utra, hogy kellő személyzete van (bien équipé), hogy jól van berendezve, jól van szellőztetve s elegendő számu csónakkal van ellátva, hogy nincs semmi a hajón, a mi az utasok egészségére vagy biztonságára ártalmas lenne, vagy azzá válhatnék, hogy a fedélzet fából avagy fával boritott vasból készült;
c) hogy a hajón a hajósszemélyzet élelmiszerszükségletén felül, az összes zarándokok számára s a bejelentett utazás egész tartamára elegendő mennyiségü s jóminőségü élelmiszerrel s tüzelőanyaggal el van látva;
d) hogy a hajóra szállitott ivóviz jó minőségü és - eredetét tekintve - minden fertőzéstől mentes, hogy elegendő mennyiségü, hogy a hajón az ivóviz-tartályok minden szennytől mentesen és oly módon vannak elzárva, hogy a viz kiosztása csak csapokon, vagy szivattyukkal történhetik. - A „lopó”-nak (sucoir) nevezett kiosztó-készülékek használata tilos;
e) hogy a hajón lepároló-készülék van, mely mindenkinek, a ki a hajóra szállott, a hajószemélyzetet is beleértve, fejenként s naponként legalább öt liternyi vizmennyiséget képes szolgáltatni;
f) hogy a hajó fertőtlenitő-készülékkel van ellátva, a melynek biztosságát és müködési képességét annak a kikötőnek egészségügyi hatósága állapitotta meg, a hol a zarándokok hajóra szállottak;
g) hogy a hajószemélyzet sorában okleveles orvos van, a ki megbizását vagy annak az országnak kormányától kapta, a melyhez a hajó tartozik, vagy attól a kormánytól, a melynek az illető kikötő, a hol a hajó zarándokokat vesz fel, alá van rendelve és hogy a hajó a 102. és 103. czikknek megfelelően gyógyszerekkel el van látva;
h) hogy a hajó fedélzete minden árutól és közlekedést akadályozó tárgytól szabaddá van téve;
i) hogy a hajó viszonyai olyanok, hogy a következő III. szakaszban előirt rendszabályok foganatosithatók.
110. czikk. - A hajó kapitánya csak akkor indulhat, ha kezében van:
1. az illetékes hatóság által láttamozott lajstrom, a mely feltünteti a zarándokok nevét, továbbá a számbeli határt, melyen belül zarándokokat a hajóra felvehet;
2. egészségügyi levél, a mely magában foglalja a hajó nevét, nemzetiségét és tonnaméretét, a kapitány és az orvos nevét, a hajóra szállott személyek: hajószemélyzet, zarándokok és más utasok pontos számát, a rakomány természetét, az elindulás helyét.
Az illetékes hatóság az egészségügyi levélben azt is jelzi, vajjon a zarándokok szabályszerü száma betelt-e vagy nem; és ha nem telt volna be, jelzi az utasoknak azt a kiegészitő számát is, a melyet a hajónak a következő állomásokon felvenni joga van.
111. czikk. - A fedélzetet utazás közben szabadon kell hagyni minden akadályul szolgáló tárgytól; éjjel-nappal a beszállottak számára kell fenntartani és dijtalanul rendelkezésükre bocsátani.
112. czikk. - A fedélköz mindennap gondosan tisztitandó és fertőtlenitő szerekkel kevert száraz homokkal surolandó, mialatt a zarándokok a fedélzeten tartózkodnak.
113. czikk. - Az utasok, nemkülönben a hajószemélyzet számára rendelt árnyékszékeket rendben kell tartani és napjában háromszor tisztogatni és fertőtleniteni.
114. czikk. - Pestis vagy kolera tüneteit mutató egyének váladékai és ürülékei fertőtlenitő oldatot tartalmazó edényekbe gyüjtendők. Ezek az edények az árnyékszékekbe üritendők s minden beömlés után szigoruan fertőtlenitendők.
115. czikk. - Az előző czikkben emlitett betegekkel érintkezésben volt ágynemüek, szőnyegek, ruhák haladéktalanul fertőtlenitendők. E szabály szem előtt tartása különösen ajánlatos azoknak a ruháira nézve, a kik a betegek közelében vannak és a kik beszennyezhették magukat.
A fentebbi tárgyak közül az értékteleneket vagy a tengerbe kell dobni, ha a hajó nincs sem kikötőben, sem valamely csatornában, vagy pedig el kell égetni. A többi tárgyat fertőtlenitő oldattal lemosott áthatlan zsákokban a fertőtlenitő készülékbe kell tenni.
116. czikk. - A 100. czikkben emlitett betegek által elfoglalt helyiségek szigoruan fertőtlenitendők.
117. czikk. - A zarándokhajókra az illető országban, a melynek lobogóját hordják, a fertőtlenités tekintetében érvényben álló szabályzatoknak megfelelő müveletek kötelezők.
118. czikk. - Az egy-egy zarándoknak - korra való tekintet nélkül - naponként, dijtalanul rendelkezésére bocsátott viz mennyisége legalább öt liter legyen.
119. czikk. - Ha kétség merül fel az ivóviz minőségére, vagy arra nézve, hogy az ivóviz akár származása helyén, akár utközben fertőződhetett, a vizet fel kell forralni, vagy más módon sterilizálni és a kapitány köteles azt a tengerbe önteni az első megállási kikötőben, a hol megvan a lehetőség arra, hogy jobbat szerezzen.
120. czikk. - Az orvos megvizsgálja a zarándokokat, gondozza a betegeket és őrködik a fölött, hogy a hajón az egészségügyi szabályok szem előtt tartassanak.
Kötelessége nevezetesen:
1. meggyőződni arról, hogy a zarándokoknak kiosztott élelmiszerek jó minőségüek, hogy mennyiségük megfelel az elvállalt kötelezettségeknek, hogy kellőképpen vannak-e elkészitve;
2. meggyőződni arról, hogy a viz kiosztására vonatkozó 118. czikk szabályait szem előtt tartják-e?
3. ha kétség merül fel az ivóviz minőségére nézve, a kapitányt a 119. czikk rendelkezésére irásban figyelmeztetni;
4. meggyőződni arról, hogy a hajót folyton tisztán tartják-e és különösen arról, hogy az árnyékszékeket a 113. czikk rendelkezésének megfelelően tisztogatják-e?
5. meggyőződni arról, hogy a zarándokok szállásait egészséges állapotban tartják-e és arról, hogy a ragadós betegségek esetében a fertőtlenitést a 116. és 117. czikkeknek megfelelően foganatositják-e?
6. naplót vezetni az utazás folyamán előfordult minden egészségügyi mozzanatról s ezt a naplót bemutatni a megérkezési kikötő illetékes hatóságának.
121. czikk. - A pestises vagy kolerás betegekhez csak az ápolásukkal megbizottak mehetnek, a kiknek mással érintkezniök nem szabad.
122. czikk. - Ha utazás közben halálozás történt, a kapitány az elhalálozást az indulási kikötő hatósága által láttamozott lajstromon az illető neve mellett megemliteni tartozik s ezenfelül köteles az elhunyt nevét, korát, származását, a halálának az orvos bizonyitványa szerint való okát és az elhalálozás napját hajókönyvébe beirni.
Ragadós betegség folytán történt elhalálozás esetében a hullát szublimát oldattal itatott lepelbe burkolva a tengerbe sülyeszteni.
123. czikk. - A kapitánynak ügyelnie kell arra is, hogy az utazás alatt foganatositott minden óvóintézkedést beirjanak a hajókönyvbe.
Ezt a könyvet be kell mutatnia az érkezési kikötő illetékes hatóságának.
A kapitány minden megállási kikötőben láttamoztatni köteles az illetékes hatóság által a 110. czikk értelmében szerkesztett lajstromot.
Az esetben, ha egy zarándok utközben kiszáll, a kapitány köteles az illető lajstromba a kiszállást a zarándok nevénél bejegyezni.
Beszállás esetén a beszállott személyek a fentebb idézett 110. czikknek megfelelően szintén bejegyzendők, még mielőtt az illetékes hatóság az ujabb láttamozást reávezetné.
124. czikk. - Az indulási kikötőben kiadott egészségügyi levelet az utazás folyamán mással kicserélni nem szabad.
Láttamoztatni kell minden megállási kikötő egészségügyi hatóságával, a mely beleirja:
1. az ezen kikötőben kiszállott vagy beszállott utasok számát;
2. a tengeren előfordult mozzanatokat, a mennyiben a beszállottak egészségét vagy életét érintik;
3. a megállási kikötő egészségügyi viszonyait.
125. czikk. - A délről jövő és Hedsászba menő zarándokhajóknak előzőleg meg kell állaniok a kamarani egészségügyi állomáson, a hol a 126-128. czikkben megállapitott elbánás alá esnek.
126. czikk. - A ragálymenteseknek talált hajók szabad közlekedésre bocsátandók: orvosi vizsgálat után s a következő müveletek befejeztével.
A zarándokok kiszállanak; zuhany alatt mosdanak vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjöket, továbbá használati tárgyaiknak s podgyászuknak azt a részét, mely az egészségügyi hatóság véleménye szerint gyanus lehet, fertőtlenitik; e müveletek, beleértve a ki- és beszállást, negyvennyolcz óránál tovább nem tarthatnak.
Ha e müveletek közben nem állapitottak meg sem bizonyos (avéré), sem gyanus pestis- vagy kolera-esetet, a zarándokok haladéktalanul ujra hajóra szállanak és a hajó Hedsász felé veszi utját.
Ha pestisről van szó, a hajókon előforduló patkányokra nézve a 23. és 24. czikkben foglalt szabályok alkalmazandók.
127. czikk. - Azokkal a gyanus hajókkal, a melyeken elinduláskor pestis- vagy kolera-esetek voltak, de hét nap óta semmiféle ujabb eset nem merült fel, a következő módon bánnak el:
A zarándokok kiszállanak; zuhany alatt mosdanak vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjök, továbbá használati tárgyaiknak és podgyászuknak azt a részét, a mely az egészségügyi hatóság véleménye szerint gyanus lehet, fertőtlenitik.
Kolera idejében a hajófenék vize más vizzel helyettesitendő.
A hajónak a betegek által lakott részei fertőtlenitendők. E müveletek, a ki- és beszállást beleértve, negyvennyolcz óránál tovább nem tarthatnak.
Ha e müveletek közben nem állapitottak meg sem bizonyos, sem gyanus pestis- vagy kolera-esetet, a zarándokokat haladéktalanul ujra hajóra kell szállitani és a hajót Dsedda felé inditani, a hol ujabb orvosi vizsgálat történik a hajón. Ha e vizsgálat eredménye kedvező, a hajó orvosai által irt s eskü alatt erősitett azon nyilatkozatra, hogy az átkelés alatt pestis- avagy kolera-eset nem fordult elő, a zarándokok haladéktalanul kiszállitandók.
Ha ellenkezőleg, egy vagy több bizonyos, avagy gyanus pestis- vagy kolera-esetet állapitottak meg utazás közben vagy a megérkezés pillanatában, a hajót vissza kell küldeni Kamaranba, hol ujra a fertőzött hajókkal való elbánásban részesitik. A mi a hajókon előfordulható patkányokat illeti, pestis esetében a 22. czikk harmadik bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandók.
128. czikk. - A fertőzött hajók, azaz olyanok, a melyeken pestis- vagy kolera-esetek vannak, vagy a melyeken hét nap óta pestis- vagy kolera-esetek fordultak elő, a következő elbánás alá esnek:
Pestises vagy kolerás egyének kiszállitandók és kórházban elkülönitendők. A többi utas is kiszállitandó és lehetőleg kis csoportokba osztva elkülönitendő, ugy, hogy az összességet ne veszélyeztesse egyik-másik külön csoport, ha ebben pestis vagy kolera támadna.
A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüje, használati tárgyai, ruhái, ugyszintén a hajó, fertőtlenitendők. A fertőtlenités a legalaposabban foganatositandó.
A helyi egészségügyi hatóság rendelkezésére azonban a nagy málhák és áruk kirakása elmaradhat és a hajónak csak egy része fertőtlenitendő.
Az utasok a kamarani intézetben maradnak hét vagy öt napig, a szerint, a mint pestisről vagy koleráról van szó. Ha a pestis- vagy kolera-esetek több nappal előbb fordultak elő, az elkülönités tartama csökkenthető, még pedig az utolsó eset felmerülésének ideje szerint s az egészségügyi hatóság határozatához képest.
A hajó azután Dsedda felé inditandó, a hol egyéni és szigoru orvosi vizsgálat tartandó. Kedvező eredmény esetén a hajót szabad közlekedésre bocsátják. Ha ellenben pestisnek vagy kolerának bizonyult esetek fordultak elő a hajón utközben, vagy a megérkezés idején, a hajót vissza kell küldeni Kamaranba, hol ujra a fertőzött hajókkal való elbánásban részesitik.
A mi a hajón található patkányokat illeti, pestis esetén a 21. czikkben megszabott eljárás alkalmazandó.
129. czikk. - A kamarani állomáson a következőket kell teljesiteni:
A sziget lakosai kitelepitendők.
A hajózási forgalomnak a sziget öblében való biztositására és megkönnyitésére szükséges:
1. kellő számu bója és horgonyjelző (balises);
2. egy fő kikötőgát (molo) vagy kőpart az utasok és a podgyász kiszállitására;
3. egy külön kikötő-hid (appontement) létesitendő, hogy a zarándokok hajóra szállitása minden egyes szállásról elkülönitve történjék;
4. kellő számu csónak (chaland) s egy vontatógőzös a zarándokok ki- és beszállitására.
130. czikk. - A fertőzött hajókon levő zarándokokat a hajó saját eszközeivel kell partra szállitani. Ha ezek az eszközök elégtelenek, akkor a kiszállitásnál segédkezett személyek és használatban volt csónakok ugyanolyan elbánás alá esnek, mint a zarándokok és a fertőzött hajók.
131. czikk. - Az egészségügyi állomás a következő létesitményeket és felszerelést foglalja magában:
1. vasuti hálózatot a kiszálló helyeknek az igazgatósági és fertőtlenitő, valamint a különböző hivatali helyiségekkel és a zarándok-szállásokkal való összekötésére;
2. helyiségeket az igazgatóság és az egészségügyi és egyéb szolgálati személyzet számára;
3. épületeket a használati és egyéb tárgyak fertőtlenitésére és mosására;
4. épületeket, a melyekben a zarándokok zuhany alatt mosdanak, vagy tengeri fürdőt vesznek, mialatt használt ruháik fertőtlenitendők;
5. elkülönitő s nem szerint is megosztott kórházakat;
a) a gyanusak megfigyelésére,
b) a pestises betegek számára,
c) a kolerás betegek számára,
d) más ragályos bajban szenvedők számára,
e) a közönséges betegek számára;
6. hatályos módon elkülönitett s egymástól lehetőleg távol eső zarándokszállásokat; a zarándokok számára szánt lakások a legjobb egészségügyi feltételek mellett és csupán 25-25 személy befogadására épitendők;
7. kedvező fekvésü és minden lakott helytől távoleső, vizmentes temetőt, mely a sirok fenekének szinvonala alatt 0 méter 50 centiméternyire talajcsövezve van;
8. kellő számu és a biztonság, hatályosság s gyors müködés minden kivánalmainak megfelelő gőzfertőtlenitő gépeket (étuves), ugyszintén patkányirtó berendezést;
9. porlasztó s fertőtlenitő készülékeket és a vegyi fertőtlenitéshez szükséges eszközöket;
10. vizlepároló gépeket, a viznek hővel való sterilizálására szolgáló készülékeket, jégkészitő gépeket, az ivóviz szolgáltatására pedig vezetékeket és zárt tartályokat, a melyek csakis csapok vagy szivattyuk által ürithetők ki;
11. bakteriológiai laboratóriumot a szükséges személyzettel;
12. szállitható csebreket az előzetesen fertőtlenitett ürülék-anyagok gyüjtésére és a zarándok-szállásoktól legtávolabbra eső valamely terület trágyázására, tekintetbe véve az ilyen öntözött területeknek egészségügyi szempontból sikeres müködése iránt támasztott követelményeket;
13. a szennyvizek a zarándok-szállásokról eltávolitandók, hogy poshadásnak ne indulhassanak és ember ellátására ne szolgálhassanak. A kórházakból kifolyó szennyes vizek fertőtlenitendők.
132. czikk. - Az egészségügyi hatóság minden zarándok szálláson az élelmiszerek és tüzelőanyag számára egy-egy helyiségről gondoskodik.
Az illetékes hatóság által megállapitott s a zarándokok lakta országokban beszélt főbb nyelveken szerkesztett árjegyzék a szállások több pontján kifüggesztendő.
Az élelmiszerek minőségét s az ellátás elégséges voltát a zarándokszállások orvosa naponkint ellenőrizni köteles.
A vizszolgáltatás dijtalan.
133. czikk. - Abu-Ali, Abu-Szád, Vaszta, valamint Dsedda és Yambo egészségügyi állomásokon a következők létesitendők:
1. Abu-Aliban négy kórház, kettő pestises betegek (férfiak és nők) számára; kettő pedig kolerások (férfiak és nők) részére;
2. Vasztában közönséges betegeknek egy kórház;
3. Abu-Szádban és Vasztában kőből (pierre) épitendő szállások ötven-ötven ember befogadására;
4. Abu-Aliban, Abu-Szádban és Vasztában három fertőtlenitő készülék mosókonyhákkal, hozzávalókkal és patkányirtó készülékekkel;
5. Abu-Szádban és Vasztában zuhanyberendezés;
6. ugy Abu-Szád, mint Vaszta szigetén vizlepároló gépek, a melyek együtt 15 tonna vizet képesek naponta szolgáltatni;
7. az ürülékanyagokkal és a szennyvizekkel való elbánás a Kamaranra vonatkozólag elfogadott elvek szerint szabályozandó;
8. az egyik szigeten temető létesitendő;
9. Dseddában és Yambóban a 150. czikkben emlitett egészségügyi berendezések, nevezetesen fertőtlenitő készülékek és eszközök a Hedsászból távozó zarándokok számára.
134. czikk. - A Kamaran részére élelmiszereket és vizet illetőleg előirt szabályok az Abu-Ali, Abu-Szád és Vaszta szigetén levő szállásokra is alkalmazandók.
135. czikk. - Ha pestist vagy kolerát nem állapitottak meg, sem az indulási kikötőben, sem annak környékén és átkelés közben nem fordult elő pestis- vagy kolera-eset, a hajó azonnal szabad közlekedésre bocsátandó.
136. czikk. - Ha pestist vagy kolerát állapitottak meg az indulási kikötőben vagy környékén, vagy ha átkelés közben pestis- vagy kolera-eset fordult elő, a hajó El-Torban olyan elbánás alá esik, mint a Délről jövő és Kamaranban megálló hajó. A hajó azután szabad közlekedésre bocsátandó.
137. czikk. - Minden Szuezbe vagy a Földközi-tenger valamelyik kikötőjébe menő hajó, ha zarándokok vagy hasonló tömegek vannak rajta s ha Hedsász vagy a Vörös-tenger arábiai partjának bármely kikötőjéből jön, a 141-143. czikkekben jelzett megfigyelés és egészségügyi rendszabályok foganatositása czéljából El-Torba köteles menni.
138. czikk. - A hajók, a melyek muzulmán zarándokokat a Földközi-tenger felé szállitanak vissza, csak vesztegzár alatt haladnak át a csatornán.
139. czikk. - A hajózási társulatok ügynökei és a hajóskapitányok figyelmeztetendők, hogy az el-tori egészségügyi állomáson való megfigyelés befejeztével csupán az egyiptomi zarándokok hagyhatják el véglegesen a hajót, hogy azután hazájukba visszatérjenek.
Csak azokat a zarándokokat kell egyiptomiaknak vagy Egyiptomban lakóknak elismerni, a kik valamely egyiptomi hatóság által kiállitott s a megállapitott mintának megfelelő tartózkodási igazolványnyal (carte de résidence) vannak ellátva. Ilyen igazolványpéldányok tartandók a dseddai és yambói konzuli és egészségügyi hatóságoknál, hol ügynökök és hajóskapitányok megtekinthetik.
A nem egyiptomi zarándokok, u. m. törökök, oroszok, perzsák, tunisziak, algériaiak, marokkóiak stb., miután El-Tort elhagyták, nem szállhatnak ki valamely egyiptomi kikötőben. Következésképen a hajózási ügynököket és a hajóskapitányokat figyelmeztetni kell, hogy az idegen zarándokok Egyiptom felé való átszállása ugy Torban, mint Szuezben vagy Alexandriában tilos.
Azok a hajók, a melyeken a megelőző bekezdésben megnevezett nemzetiségekhez tartozó zarándokok vannak, az ilyen zarándokokra vonatkozó rendelkezésnek megfelelőleg a Földközi-tenger egyetlen egyiptomi kikötőjébe sem fogadhatók be.
140. czikk. - Egyiptomi zarándokok, mielőtt szabad közlekedésre engedélyt kapnak, El-Torban vagy Szuákimban, vagy az egyiptomi egészségügyi tanács által kijelölt bármely más állomáson, három napi megfigyelés és egyszeri orvosi vizsgálat alá esnek.
141. czikk. - Ha pestist vagy kolerát állapitanak meg Hedsászban vagy abban a kikötőben, a honnan a hajó jön, vagy pedig, ha Hedsászban a zarándoklat folyamán állapitottak meg pestist vagy kolerát, akkor a hajó El-Torban ugyanolyan elbánás alá esik, mint Kamaranban a fertőzött hajó.
Pestises vagy kolerás betegek partra szállitandók és kórházban elkülönitendők. A többi utas is kiszállitandó és lehetőleg kis csoportokban elkülönitendő, ugy hogy az összességet ne veszélyeztesse egyik-másik külön csoport, ha valamelyikben pestis vagy kolera támadna.
A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüjét, használati tárgyait, ruháit, továbbá a fertőzöttség gyanujában álló málhákat és árukat fertőtlenités végett partra kell szállitani. Ugy ezeket, mint a hajót magát alaposan kell fertőtleniteni.
A helyi egészségügyi hatóság rendelkezésére azonban nagy málhák és áruk partraszállitása elmaradhat és a hajónak csupán egy része fertőtlenitendő.
A mi a hajón található patkányokat illeti, a 21. és 24. czikkben megszabott eljárás alkalmazandók.
Valamennyi zarándok attól a naptól kezdve, a melyen a fertőtlenitési müveleteket befejezték, teljes hét napi megfigyelés alá helyezendő, akár pestisről, akár koleráról van szó. Ha pestis- vagy kolera-eset fordult elő valamely csoportban, a hét napi időtartam e csoportra nézve csak azzal a nappal kezdődik, a melyen az utolsó esetet megállapitották.
142. czikk. - Egyiptomi zarándokok, a megelőző czikkben emlitett esetben, azonfelül még három napi pótló megfigyelés alá esnek.
143. czikk. - Ha pestist vagy kolerát nem állapitanak meg sem Hedsászban, sem abban a kikötőben, a honnan a hajó jön és ha nem állapitottak meg Hedsászban a zarándoklat folyamában sem, akkor a hajó El-Torban ugyanolyan szabályok alá esik, mint Kamaranban a ragálymentes hajó.
A zarándokok partra szállanak, zuhany alatt mosdanak, vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjök vagy használati tárgyaiknak és málháiknak az a része, a mely az egészségügyi hatóság véleménye szerint gyanus lehet, fertőtlenitendő. E müveletek, beleszámitva a ki- és beszállás idejét, hetvenkét óránál tovább nem tarthatnak.
Mindazonáltal az a zarándokhajó, mely a jelen egyezmény és az előző egyezmények határozmányaihoz hozzájárult nemzetek (nations) valamelyikéhez tartozik, ha nem voltak utközben Dseddától Yambóig és El-Torig pestises vagy kolerás betegei és ha az El-Torban kiszállás után egyénenként végzett orvosi vizsgálat megállapitani engedi, hogy nincsenek a hajón ilyen betegek, az egyiptomi egészségügyi tanács megengedheti, hogy a szuezi csatornán vesztegzár alatt átkeljen, még éjjel is, az alábbi négy feltétel alatt:
1. ha az orvosi szolgálatot a hajón egy vagy több olyan orvos látja el, a kik megbizásukat annak az államnak a kormányától kapták, a melyhez a hajó tartozik;
2. ha a hajó el van látva fertőtlenitő készülékekkel és meg van állapitva, hogy a szennyes fehérnemüt utközben fertőtlenitették;
3. ha meg van állapitva, hogy a zarándokok száma nem nagyobb, mint a melyet a zarándoklati szabályok megengednek;
4. ha a hajó kapitánya kötelezi magát, hogy egyenesen annak az országnak valamelyik kikötőjébe megy, a melyhez a hajó tartozik.
Az orvosi vizsgálat az El-Torban történt kiszállás után a lehető legrövidebb idő alatt végzendő.
A vesztegzári igazgatásnak fizetendő egészségügyi dij ugyanolyan, mint a melyet a zarándokok fizetnének, ha három napig vesztegzár alatt maradtak volna.
144. czikk. - Az a hajó, a melyen az El-Torból Szuezbe való átkelés közben gyanus eset fordult elő, visszautasitandó El-Torba.
145. czikk. - A zarándokoknak egyiptomi kikötőkben egyik hajóról a másikra való átszállása (transbordement) szigoruan tiltva van.
146. czikk. - Ha Hedsászból induló hajókon a Vörös-tenger afrikai partjának valamelyik kikötőjébe utazó zarándokok vannak, egyenesen Szuakimba, vagy valamely más olyan helyre mehetnek, a melyet az alexandriai egészségügyi tanács jelöl ki a végre, hogy ott ugyanolyan vesztegzári elbánásban részesüljenek, mint El-Torban.
147. czikk. - Hedsászból, vagy a Vörös-tenger arábiai partjának valamelyik kikötőjéből tiszta egészségügyi levéllel jövő hajók, a melyeken nincsenek zarándokok, vagy hasonló tömegek és a melyeken nem volt gyanus eset utközben, kedvező orvosi vizsgálat után Szuezben szabad közlekedésre bocsátandók.
148. czikk. - Ha pestist vagy kolerát állapitottak meg Hedsászban:
1. az egyiptomi zarándokokból álló karavánok kolera, vagy pestis esetén, mielőtt Egyiptomba mennek, hét napi szigoru vesztegzár alá helyezendők El-Torban; ezután ugyanitt még három napon át megfigyelendők, szabad közlekedésre azonban csak akkor bocsátandók, ha az orvosi vizsgálat kedvező eredményü és holmijok fertőtlenitve lett;
2. az idegen zarándokokból álló karavánokat, a kik hazájukba szárazföldi uton térnek vissza, ugyanolyan rendszabályoknak kell alávetni, mint az egyiptomi karavánokat, továbbá egész a sivatag határáig egészségügyi őrökkel kell kisértetni.
149. czikk. - Ha Hedsászból kolerát vagy pestist nem jelentettek, akkor az onnan Akabán vagy Moilán át jövő zarándok karavánok a csatornához, vagy Nakhelbe való érkezésük után orvosilag megvizsgálandók, szennyes fehérnemüik és használati tárgyaik pedig fertőtlenitendők.
150. czikk. - Hedsász beszállási kikötőiben teljes egészségügyi berendezések legyenek a végre, hogy ama zarándokokkal szemben, kiknek dél felé kell tartaniok, hogy hazájukba visszatérhessenek, a 46. és 47. czikk értelmében kötelező rendszabályokat lehessen alkalmazni akkor, midőn e zarándokok a bab-el-mandebi szoroson tul fekvő kikötőkbe indulnak.
E rendszabályok csak feltételesen, azaz csak azon esetekben alkalmazandók, midőn annak az országnak konzuli hatósága, a melyhez a zarándok tartozik, vagy annak a hajónak orvosa, a melyre a zarándok szállani akar, az illető rendszabályok alkalmazását szükségesnek tartja.
151. czikk. - Minden hajó kapitánya, kire reábizonyult, hogy a viz, az élelem, vagy a tüzelőszer kiosztásánál nem tartotta magát az általa elvállalt kötelezettségekhez, 2 török font pénzbüntetéssel sujtandó. Ez az összeg azon zarándok javára esik, a ki a mulasztás miatt károsodott és a ki igazolja, hogy hasztalanul szorgalmazta az elvállalt kötelezettség teljesitését.
152. czikk. - A 104. czikk megszegése 30 török font pénzbüntetéssel büntetendő.
153. czikk. - Az a kapitány, a ki a 110. czikkben előirt zarándoklajstromot vagy egészségügyi levelet, illetőleg bármely csalást követ el, vagy tudva elkövetni enged, 50 török font büntetéssel sujtandó.
154. czikk. - Az a kapitány, a ki az elindulási kikötőből egészségügyi levél, vagy e levélnek a megállási kikötőkben való láttamozása nélkül érkezik meg, avagy nincs ellátva a szabályszerü és a 110., 123. és 124. czikk szerint rendesen vezetett lajstrommal, minden egyes esetben 12 török font büntetés alá esik.
155. czikk. - Az a kapitány, a kire rábizonyul, hogy hajóján száznál több zarándok van, vagy volt a nélkül, hogy a 103. czikk határozmányainak megfelelően megbizott (commissionné) orvosról gondoskodott volna, 300 török font pénzbüntetéssel sujtandó.
156. czikk. - Az a hajóskapitány, a kire rábizonyul, hogy a hajóján több zarándok van vagy volt, mint a mennyit a 110. czikk határozmányaihoz képest felvenni jogositva van, a rendes számon felül felvett minden egyes zarándok után 5 török font büntetéssel sujtandó.
A rendes számon felül felvett zarándokokat ki kell szállitani a legelső állomáson, hol illetékes hatóság székel és a kapitány köteles a kiszállitott zarándokokat a rendeltetési helyükig való utazásukra szükséges pénzzel ellátni.
157. czikk. - Az a kapitány, a kire rábizonyul, hogy zarándokokat nem rendeltetési helyükön, hanem másutt szállitott ki, hacsak a beleegyezés vagy az elkerülhetetlen kényszerüség (vis-major) esete nem forog fenn, minden helytelenül kiszállitott zarándok után 20 török font büntetéssel sujtandó.
158. czikk. - A zarándokhajókra vonatkozó szabályzatok minden más megszegése 10-100 török font pénzbüntetéssel sujtandó.
159. czikk. - Az utazás folyamán megállapitott minden egyes kihágás az egészségügyi levélre, valamint a zarándokok lajstromára feljegyzendő.
Erről az illetékes hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, hogy átadja annak, a kit illet.
160. czikk. - Az ottomán kikötőkben a zarándokhajókra vonatkozó szabályzatokba ütköző kihágást a 173. és 174. szakasz értelmében illetékes hatóság állapitja meg és az szabja ki a büntetést.
161. czikk. - A jelen egyezménynek a zarándokhajókra vonatkozó határozmányai végrehajtásában közremüködni hivatott összes ügynökök a saját országuk törvényeihez képest büntetéssel sujtandók, ha a szóban levő határozmányok alkalmazásában hibát követtek el.
162. czikk. - Az 1892. évi január 30-iki velenczei egészségügyi egyezmény III. függelékében foglalt megállapodások, a melyek az egyiptomi egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács összeállitására, jogkörére és müködésére vonatkoznak, megerősittetnek, ugy a mint azok Ő Fensége a Khedive 1893. évi junius hó 19-iki és 1894. évi deczember hó 25-iki rendeleteiben, valamint az 1894. évi junius hó 19-iki ministeri határozatban foglaltatnak.
Az emlitett rendeletek a jelen egyezményhez csatolva maradnak.
163. czikk. - A jelen egyezmény rendelkezéseiből, nevezetesen az egyiptomi egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács alá rendelt személyzetnek szaporitásából származó rendes költségek, az egyiptomi kormány által évenként pótlólag kiutalványozandó négyezer egyiptomi fontnyi összegből fedezendők, a mely összeg a világitótorony-illetékeknél mutatkozó fölöslegből a kormány rendelkezésére fennmarad.
Ez összegből azonban a minden egyes zarándok után El-Torban szedendő tiz d. p. -nyi (dijszabási piaszter) vesztegzári pótdijból összegyülő összeg le fog vonatni.
Abban az esetben, ha az egyiptomi kormány a kiadások e részének viselése tekintetében nehézségeket látna, az egészségügyi tanácsban képviselt hatalmak érintkezésbe fognak lépni a Khedive kormányával, hogy a szóban levő költségekhez való hozzájárulását biztositsák.
164. czikk. - Az egyiptomi egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács feladata összhangba hozni a jelen egyezmény határozmányaival az általa a pestis, a kolera és a sárgaláz tekintetében ezidőszerint alkalmazott rendszabályokat, ugyszintén azt a szabályzatot, a mely a Vörös-tenger arábiai kikötőiből jövő személyek és tárgyakra nézve (provenances) zarándoklás idején alkalmazást nyer.
A tanácsnak esetleg módositania kell hasonló czélból a jelenleg érvényben levő egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári rendészet általános szabályzatát is.
Hogy e szabályzatok foganatosithatók legyenek, kell, hogy a tanácsban képviselt különböző hatalmak elfogadták légyen.
165. czikk. - A konstantinápolyi egészségügyi főtanács feladata megállapitani azokat a rendszabályokat, a melyekkel a járványos betegségeknek a török birodalomba való behurczolása s külföldre való átvitele megelőzhető.
166. czikk. - Az egészségügyi főtanácsbeli török megbizottak, a kik a szavazásban részt vesznek, számra nézve négyen lesznek, t. i.:
a tanács elnöke, vagy ennek távollétében az ülés tényleges elnöke, a kik csak a szavazatok egyenlősége esetén vesznek részt a szavazásban;
az egészségügyi főfelügyelő;
a szolgálati felügyelő;
a tanács és a Fényes Kapu közt közbenjáró megbizott, az ugynevezett muhaszszébedzsi.
167. czikk. - A tanács által kijelölt főfelügyelő, szolgálati felügyelő és az emlitett megbizott kinevezését a török kormány erősiti meg.
168. czikk. - A magas szerződő felek elismerik Romániának, mint tengeri hatalomnak azt a jogát, hogy magát a tanács kebelében egy megbizott által képviseltethesse.
169. czikk. - A különböző államok megbizottjai orvosok legyenek, a kik valamely európai orvosi karon (egyetemen) szabályszerü oklevelet nyertek s az általuk képviselt államok kötelékébe tartoznak, vagy konzuli tisztviselők legyenek, a kik legalább is alkonzuli vagy ezzel egyenértékü rangban állnak.
A megbizottaknak semminemü kötelékben nem szabad állniok sem a helyi hatósággal, sem valamely tengerészeti társasággal.
Ezek a határozmányok a jelenleg müködő megbizottakra nem érvényesek.
170. czikk. - Az egészségügyi főtanácsnak tagjai többségével hozott határozatai minden fellebbezés nélkül végrehajtandók.
A szerződéses (signataires) hatalmak abban állapodnak meg, hogy konstantinápolyi képviselőiket fogják megbizni azzal, hogy a jelen egyezményt a török kormánynak bejelentsék s hozzájárulása érdekében közbenjárjanak.
171. czikk. - A jelen egyezmény határozmányainak gyakorlati foganatositása és felügyelete, a mennyiben e határozmányok a zarándoklatokra és a pestis és kolera behatolása (invasion) és elterjedése ellen való rendszabályokra vonatkoznak, a konstantinápolyi egészségügyi főtanács illetékességének terjedelmében egy, kizárólag e tanács kebeléből a jelen egyezményhez csatlakozott különböző hatalmak képviselőiből alkotott bizottságra ruháztatik.
E bizottságban Törökországnak három képviselője lesz: egyik közülök a bizottság elnöke. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt.
172. czikk. - Okleveles orvosokból, jól begyakorolt fertőtlenitőkből és gépészekből, nemkülönben katonai szolgálatban volt tisztek vagy altisztek közül felvett egészségügyi őrökből álló testület alakitandó, a melynek feladata lesz a konstantinápolyi egészségügyi főtanács ügykörében biztositani a jelen egyezményben felsorolt és tervbevett különböző egészségügyi intézetek müködését.
173. czikk. - A megállási vagy érkezési török kikötő egészségügyi hatósága, mely valamely kihágást állapit meg, erről jegyzőkönyvet vesz fel, a melybe a hajóskapitány beirhatja a saját észrevételeit. Ennek a jegyzőkönyvnek hitelesitett másolata a megállási vagy érkezési kikötőben azon ország konzuli hatóságának adandó át, melynek lobogóját a hajó hordja.
Ez a hatóság biztositja a büntetési pénznek nála történt letéteményezését. Konzul hiányában az egészségügyi hatóság veszi a pénzt letétbe. Ez a pénz csak akkor veendő át véglegesen a konstantinápolyi egészségügyi főtanács számára, ha a következő czikkben kijelölt konzuli bizottság jogerősnek mondta ki a pénzbüntetést.
A hitelesitett jegyzőkönyv második példánya a kihágást megállapitó egészségügyi hatóság a konstantinápolyi egészségügyi tanács elnökének küldi, a ki ezt az ügyiratot a konzuli bizottsággal közli.
Az egészségügyi vagy konzuli hatóság az egészségügyi levélbe irt megjegyzéssel jelzi az illető kihágást és a büntetési pénz letétbe helyezését.
174. czikk. - Konstantinápolyban konzuli bizottság alakitandó azzal a feladattal, hogy az egészségügyi alkalmazott (agent) és a vádlott hajóskapitány ellentmondó nyilatkozatai ügyében itéljen.
Ezt a bizottságot évenként a konzuli testület jelöli ki. Az egészségügyi közigazgatást közszolgálati teendőket teljesitő tisztviselő képviselheti. Az érdekelt nemzet konzulja mindig meghivandó; a bizottságban szavazati joga van.
175. czikk. - A konstantinápolyi egészségügyi főtanács szakkörébe tartozó és a jelen egyezményben felsorolt végleges és ideiglenes egészségügyi állomások létesitési költségei, a mennyiben épületek emeléséről van szó, a török kormány terhére esnek. A konstantinápolyi egészségügyi főtanács felhatalmazást kap, hogy szükség és sürgősség esetén a kellő összegeket a tartalékalapból előlegezze; ezeket az összegeket a tanács kérésére az egészségügyi dijszabás átnézésével megbizott vegyes bizottság bocsátja rendelkezésre. Ez esetben a tanács köteles felügyelni ez intézetek épitésére.
A konstantinápolyi egészségügyi főtanács a török-perzsa és török-orosz határon, Bajazid közelében levő hanikini és kizil-diziéi egészségügyi intézeteket, a mostantól fogva rendelkezésre bocsátott pénzalapokból haladéktalanul létesiteni tartozik.
A tanács ügykörében a jelen egyezmény által megállapitott eljárás során felmerülő egyéb költségek a török kormány és a konstantinápolyi egészségügyi főtanács közt oszlanak meg a kormány és a tanácsban képviselt hatalmak közt létrejövő megállapodás értelmében.
176. czikk. - A magas szerződő felek a közegészség érdekében hozzájárulnak ahhoz, hogy marokkói képviselőik a tangeri nemzetközi egészségügyi tanács figyelmét ujra felhivják az egészségügyi egyezmények határozmányai foganatositásának szükségességére.
177. czikk. - Minden egyes kormány maga határozza meg a fertőtlenités és patkányirtás foganatositására alkalmazásba veendő módokat.
178. czikk. - Az egészségügyi dijak és büntetési pénzek semmiesetre sem használhatók fel egyébre, mint a mit az egészségügyi tanácsok rendelnek.
179. czikk. - A magas szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy egészségügyi igazgatásaik által utasitást dolgoztatnak ki, a mely a hajók kapitányainak, különösen ha a hajó orvossal nem rendelkezik, a jelen egyezménynek a pestist, és kolerát illető határozmányai foganatositására, valamint sárgalázra vonatkozó szabályzatok végrehajtására módot ad.
180. czikk. - A jelen egyezmény 81. czikke értelmében az Orműz szigetén létesitendő egészségügyi állomás épitése és fenntartási költségek a konstantinápolyi egészségügyi főtanács terhére esik. A tanács vegyes felülvizsgáló-bizottsága minél előbb összehivandó, hogy a tanácsnak - kivánsága szerint - a rendelkezésre álló tartalékokból a szükséges pénzeszközöket megadja.
181. czikk. - Az értekezlet tudomásul vevén a módok és eszközök ügyében kiküldött bizottságának (Commission des voies et moyens) ide mellékelt javaslatát, a mely nemzetközi egészségügyi hivatalban Párisban leendő felállitásáról szól, a franczia kormány diplomácziai uton az értekezleten képviselt államoknak a szóban levő ügyben, mikor időszerünek tartja javaslatot fog tenni.
182. czikk. - Ajánlatos, hogy az érdekelt hatalmak ugy módositsák egészségügyi szabályzataikat, hogy ezek összhangban legyenek a tudománynak azon adataival, melyek a sárgaláz átvitelének módjára s mindenekfölött a moszkitóknak (meleg égövi szunyogok), mint a betegség csirái hordozóinak szerepére vonatkoznak.
183. czikk. - A jelen egyezményhez azok a kormányok, a melyek alá nem irták, hozzájárulhatnak, ha e szándékukat külön kérelemben kinyilatkoztatják. Ez a hozzájárulás diplomácziai uton közlendő a franczia köztársaság kormányával és ez által a többi szerződéses (signataires) kormánynyal.
184. czikk. - A jelen egyezmény megerősitendő (ratifiée) és a megerősitésről szóló okmányok mennél előbb leteendők (déposées) Párisban.
Az egyezmény végrehajtásra jut, mihelyt közzététele a szerződéses államok törvényhozásának megfelelően megtörtént.
Az egyezmény az ezt megerősitő, vagy az ehhez hozzájáruló államok idevonatkozó viszonyaiban az 1892. évi január hó 30-án, az 1893. évi április hó 15-én, az 1894. évi április hó 3-án és az 1897. évi márczius hó 19-én aláirt nemzetközi egészségügyi egyezmények helyébe lép.
Az előbb felsorolt megállapodások érvényben maradnak ama hatalmakra nézve, a melyek azokat aláirták, avagy azokhoz hozzájárultak, azonban a jelen egyezményt nem erősitik meg, vagy ehhez nem járulnak hozzá.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Párisban, az ezerkilenczszázharmadik évi deczember hó harmadikán, egyetlen példányban, a mely a franczia köztársaság kormányának irattárába helyezendő s kellően hitelesitett másolatokban diplomácziai uton a szerződő hatalmaknak megküldendő.
[Aláírások]
(Lásd 78. czikk.)
1. czikk. - Ha az egyiptomi vasutak igazgatósága vesztegzári vonatot óhajt a fertőzött kikötőkből jövő hajókhoz csatlakoztatni, erről indulás előtt legalább két órával értesitnie kell a helyi vesztegzári hatóságot.
2. czikk. - Az utasok azon a helyen szállanak ki, a melyet a vesztegzári hatóság a vasut igazgatóságával és az egyiptomi kormánynyal egyetértően kijelöl és közvetlenül, minden érintkezés nélkül a hajóból a vonatra szállanak át egy átszállitási tiszt (Officier de transit) és két vagy több egészségügyi őr felügyelete alatt.
3. czikk. - Az utasok holmijának, málháinak stb. átszállitása vesztegzár alatt a hajó eszközeivel foganatositandó.
4. czikk. - A vasuti alkalmazottak a vesztegzári intézkedések tekintetében az átszállitási tiszt rendeleteihez alkalmazkodni tartoznak.
5. czikk. - A szóban levő czélra folyosós vasuti kocsik szolgálnak. Mindegyik kocsiban az utasok megfigyelésére egy-egy egészségi őr foglal helyet. A vasuti alkalmazottaknak az utasokkal érintkezniök nem szabad.
A vonatot a vesztegzári szolgálat egy orvosa kiséri.
6. czikk. - Az utasok nagy málháit egy külön kocsiba kell rakni, a melyet az átszállitási tiszt a vonat indulásakor lepecsétel. Megérkezéskor az átszállitási tiszt a pecséteket eltávolitja.
Utközben vasutra átszállani vagy hajóra szállani tilos.
7. czikk. - Az utasok ürülékének elhelyezése czéljából az árnyékszékek bizonyos mennyiségü fertőtlenitő szert tartalmazó csebrekkel látandók el.
8. czikk. - Azokon a pályaudvarokon, a hol a vonat kénytelen lesz megállni, csupán okvetetlenül szükséges szolgálati személyzet lehet jelen.
9. czikk. - Minden vonatnak lehet egy étkező kocsija. Az asztalokon maradó étel megsemmisitendő. Azok, a kik ezen a kocsin szolgálatot teljesitenek, ugyszintén a vasut más alkalmazottjai, a kik bármi okból érintkezésben voltak az utasokkal, ugyanolyan elbánás alá esnek, mint a hajókalauzok és a villammüvesek (électriciens) Port-Szaidben vagy Szuezben, avagy pedig olyan rendszabályok alá, a melyeket a tanács szükségesnek tart.
10. czikk. - Az utasoknak szigoruan tilos az ablakokon, ajtókon stb. bármit is kidobálni.
11. czikk. - Minden vonaton egy kocsiszakasz üresen hagyandó, hogy betegek szükség esetén elkülönithetők legyenek. Ez a szakasz a vesztegzári tanács utmutatásai szerint rendezendő be.
Ha pestis- vagy kolera-eset fordulna elő az utasok közt, a beteg a külön szakaszban haladéktalanul elkülönitendő.
Ez a beteg a vonat megérkezésekor haladék nélkül átszállitandó a veszteglő intézeti kórházba. A többi utas vesztegzár alatt folytatja utját.
12. czikk. - Ha pestis- vagy kolera-eset fordul elő utközben, a vesztegzári hatóság fertőtleniti a vonatot.
A podgyászt és a postát hozó kocsik mindenesetre s rögtön a vonat megérkezése után fertőtlenitendők.
13. czikk. - A vonatról hajóra való átszállás ugyanolyan módon történik, mint megérkezéskor. Az utasokat befogadó hajó haladék nélkül vesztegzár alá veendő és az egészségügyi levélre az utközben előfordult esetek feljegyzendők s külön emlitendők meg azok, a kik esetleg a betegekkel érintkeztek.
14. czikk. - A vesztegzári igazgatóságra háramlott költségek annak a terhére esnek, a ki a vesztegzári vonatot kérte.
15. czikk. - A tanács elnökének vagy elnökhelyettesének joga van felügyelni erre a vonatra egész utja alatt; sőt az elnök a vonat felügyeletével egy főbb alkalmazottat bizhat meg (az átszállitási tiszten és az őrökön kivül).
Ennek az alkalmazottnak az elnök által aláirt rendelet egyszerü felmutatása a vonaton szabad bemenetet biztosit.
(Lásd: 162. czikket)
1893. junius 19-éről
Mi, Egyiptom Khedivéje,
Belügyministerünk előterjesztésére és ministertanácsunk véleményének megfelelően:
tekintetbe véve, hogy az 1881. január 3-iki (1298. Safer 2.) rendeletünkön különféle módositásokat kellett tenni,
rendeljük a következőket:
1. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács feladata az emberi és állati járványos betegségek Egyiptomba való behurczolásának, vagy külföldre való átvitelének megelőzésére foganatba veendő rendszabályokat megállapitani.
2. czikk. - Az egyiptomi megbizottak száma négyre korlátozandó. Ezek a megbizottak:
1. A tanácsnak az egyiptomi kormány által kinevezett elnöke, ki csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz.
2. Egy európai orvosdoktor, mint az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat főfelügyelője.
3. Alexandria város egészségügyi felügyelője, vagy az, a ki ennek a teendőit ellátja.
4. Az egészségügyi közigazgatás körében müködő állatorvosi felügyelő.
Valamennyi megbizottnak valamely európai orvosi kar (egyetem), vagy az állam részéről szabályszerü oklevéllel ellátott orvosnak, vagy pedig legalább alkonzuli rangban, avagy ennek megfelelő fokozatban levő hivatásos, tényleges tisztviselőnek kell lennie.
Ez a határozmány nem vonatkozik az ezidőszerint alkalmazásban levő tisztviselőkre.
3. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács állandó felügyeletet gyakorol Egyiptom egészségügyi állapota és a külföldről jövő személyek és tárgyak (provenances) felett.
4. czikk. - A mi Egyiptomot illeti, az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács a közegészségügyi tanácstól hetenkint Kairó és Alexandria városok és havonkint a tartományok egészségügyi jelentéseit kapja. Ezek a jelentések sürübb időközökben küldendők, ha ezt különleges körülményeknél fogva az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács kéri.
Viszont az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács részéről hozott határozatokat és a külföldről kapott értesitéseket közli a közegészségi tanácscsal.
A kormányok, ha helyén valónak tartják, megküldik a tanácsnak az országuk egészségügyéről szóló jelentést; továbbá értesitik a tanácsot emberi és állati járványokról, mihelyt ilyenek mutatkoznak.
5. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács meggyőződést szerez magának az ország egészségügyi állapotáról és vizsgálóbizottságokat küld bárhová, a hol ezt szükségesnek tartja.
E bizottságok kiküldéséről a közegészségügyi tanács értesitendő, a melynek igyekeznie kell megkönnyitenie a szóban levő megbizások végrehajtását.
6. czikk. - A tanács feladata megállapitani azokat az óvórendszabályokat, a melyeknek az a czéljuk, hogy emberi és állati járványos betegségeknek Egyiptomba, akár a tenger, akár a sivatagmenti határszéleken át való behurczolását megakadályozzák. A tanács feladata kijelölni azokat a pontokat, a hol az ideiglenes zarándok-szállások és az állandó veszteglő intézetek felállitandók.
7. czikk. - A tanács fogalmazza meg az egészségügyi hivatalok által az induló hajók részére kiállitott egészségügyi levelekre rávezetendő megjegyzést.
8. czikk. - Emberi és állati járványos betegségeknek Egyiptomban való megjelenése esetén a tanács feladata megállapitani azokat az óvó rendszabályokat, a melyek e betegségek külföldre való áthurczolásának meggátlását czélozzák.
9. czikk. - A tanács felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az általa alkotott vesztegzári egészségügyi rendszabályok végrehajtása fölött.
A tanács feladata a vesztegzári szolgálatra vonatkozó összes szabályzatokat elkésziteni, továbbá őrködni a fölött, hogy ezeket a szabályzatokat ugy az ország megvédésére, mint a nemzetközi egészségügyi egyezmények által megállapitott biztositékok fentartása érdekében szigoruan foganatositsák.
10. czikk. - Megállapitja egészségügyi szempontból azokat a feltételeket, a melyek mellett a zarándokok szállitása Hedsászba menet és jövet történjék; továbbá felügyel egészségügyi állapotukra a zarándoklás idején.
11. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács által hozott határozatok közlendők a belügyministeriummal, ugyszintén a külügyministeriummal is, a mely azokat szükség esetén az ügyvivőségek és főkonzulátusok tudomására hozza.
A tanács elnökének azonban joga van a tengerparti városok konzuli hatóságaival a szolgálat folyó ügyeiben közvetetlenül levelezni.
12. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács elnökének és távollétében, vagy akadályoztatása esetén a főfelügyelőjének feladata a tanács határozatainak foganatositását biztositani.
E czélból közvetlenül levelez az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat összes alkalmazottaival és az ország különböző hatóságaival. Ő vezeti a tanács utasitásai értelmében a kikötők egészségügyi rendészetét, a tengerészeti veszteglő intézeteket és a sivatagszéli veszteglő állomásokat. Végre ő intézi a folyó ügyeket.
13. czikk. - Az egészségügyi főfelügyelő, az egészségügyi hivatalok igazgatói, az egészségügyi állomások és a vesztegzári zarándok-szállások orvosai, akár valamely európai orvosi kar (egyetem), akár az állam által szabályszerü oklevéllel ellátott orvosok közül választandók.
A tanács kiküldöttje Dseddában kairói oklevéllel biró orvos lehet.
14. czikk. - A tanács az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat körébe tartozó mindennemü teendőkre és foglalkozásokra alkalmas egyéneket elnöke utján jelöli ki a belügyministernek, a kit egyedül illet meg a kinevezés joga. Hasonló az eljárás elbocsátások, áthelyezések és előléptetések eseteiben.
Ellenben az elnök nevezi ki az összes alsóbbrendü alkalmazottakat, munkásokat, szolgákat stb.
Az egészségügyi őrök kinevezése a tanácsnak van fentartva.
15. czikk. - Az egészségügyi hivatalok igazgatói számra nézve heten vannak és székhelyük: Alexandria, Damiette, Port-Szaid, Szuez, Tor, Szuákim és Kosszeir.
A tori egészségügyi hivatal csak a zarándoklás tartama alatt, vagy járvány idején müködhetik.
16. czikk. - Az egészségügyi hivatalok igazgatóinak vannak alárendelve kerületük összes alkalmazottai. Az igazgatók felelősek a szolgálat kifogástalan teljesitéseért.
17. czikk. - Az el-arichei egészségügyi ügynökség főnökét ugyanolyan hatáskör illeti meg, mint a megelőző czikk értelmében az igazgatókat.
18. czikk. - Az egészségügyi állomások és vesztegzári zarándokszállások igazgatóinak alá vannak rendelve a vezetésük alatt levő intézetek orvosi és igazgatási szolgálatában álló összes alkalmazottak.
19. czikk. - Az egészségügyi felügyelő az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanácstól függő összes szolgálatok felügyeletével van megbizva.
20. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács dseddai kiküldöttjének az a feladata, hogy értesitéssel lássa el a tanácsot Hedsász egészségügyi állapotáról, különösen zarándoklás idején.
21. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat elnökéből, főfelügyelőjéből és a tanács által választott három tagból álló - fegyelmi bizottság az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálatbeli alkalmazottak ellen emelt panaszok megvizsgálásával van megbizva.
Ez a bizottság minden egyes ügyről jelentést tesz s azt a teljes ülésre egybegyült tanács elé terjeszti. A fegyelmi bizottság tagjai évenként ujra választandók. Ujra választhatók.
A tanács határozata az elnök utján a belügyministerhez jóváhagyás végett felterjesztendő.
A fegyelmi bizottság, a tanács megkérdezése nélkül, következő büntetéseket szabhat: 1. feddést; 2. a fizetésnek egy hónapra való felfüggesztését.
22. czikk. - A fegyelmi büntetések ezek:
1. feddés;
2. a fizetés felfüggesztése nyolcz naptól három hónapig;
3. áthelyezés kártalanitás nélkül;
4. elbocsátás.
Mindez nem érinti azt az eljárást, a mely a közönséges büntetőjogba ütköző büntettek és vétségek elkövetése esetén folyamatba teendő.
23. czikk. - Az egészségügyi és vesztegzári illetékeket az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálatbeli alkalmazottak szedik.
A mi a számvitelt és könyvvitelt illeti, a pénzügyministerium által alkotott általános szabályokhoz alkalmazkodnak.
A számvevőségi alkalmazottak számvitelüket és illetékbevételeik összegét a tanács elnökségének küldik be.
Felmentvényüket a számvevő tisztviselő, mint a számvevőség központi hivatalának főnöke adja a tanács elnökének láttamozásával.
24. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács a saját pénzügyeivel maga rendelkezik.
A bevételek és kiadások kezelése az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat elnökéből, főfelügyelőjéből és a hatalmaknak a tanács által választott három kiküldöttjéből álló u. n. pénzügyi bizottság feladata. A hatalmak három megbizottja évenként ujra választandó. Ezek a tagok ujra megválaszthatók. Ez a bizottság a tanács jóváhagyásának fenntartása mellett megállapitja az összes rangfokozatu alkalmazottak illetményeit; határoz az állandó és az előre nem látott kiadások felől. Müködéséről három hónaponként a tanácsnak külön ülésben kimeritő jelentést tesz. A költségvetési év végét követő három hónapon belül a tanács a bizottság előterjesztésére megállapitja a végleges mérleget és elnöke utján a belügyminister elé terjeszti.
A tanács a bevételeiről és kiadásairól szóló költségvetést összeállitja. Ezen költségvetést a ministertanács az általános állami költségvetéssel egyidejüleg, mint ez utóbbinak mellékletét állapitja meg. Abban az esetben, ha a kiadások összege a bevételek összegét meghaladná, a hiányt az állam fedezi általános bevételeiből. A tanács azonban haladéktalanul köteles a bevételek és kiadások közötti egyensuly helyreállitására vezető módokat tanulmányozni. Javaslatait elnöke utján a belügyminister elé terjeszti. A bevételek feleslege, a mennyiben ilyen lenne, az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács pénztárában marad. Ezen felesleg az egészségügyi tanácsnak a ministertanácstól jóváhagyott határozata után tartalékalap létesitésére forditandó, mely kizárólag az előre nem látott szükségletek fedezésére van hivatva.
25. czikk. - Az elnök titkos szavazást köteles elrendelni, valahányszor a tanács három tagja kivánja. Titkos szavazásnak van helye, valahányszor a hatalmak megbizottjainak a fegyelmi, vagy a pénzügyi bizottságba való megválasztásáról, vagy pedig a személyzetben kinevezésről, elbocsátásról, áthelyezésről, vagy előléptetésről van szó.
26. czikk. - A kormányzók, rendőrfőnökök és mudirok az egészségügyi rendszabályok foganatositásáért, a mennyiben az reájuk tartozik, felelősek. Ha az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálatbeli alkalmazottak törvényszerüen megkeresik őket, kötelesek éppen ugy, mint minden polgári és katonai hatóság, a közegészség érdekében alkotott rendszabályok gyors foganatositásának biztositására támogatásukat nyujtani.
27. czikk. - Minden korábbi rendelet és szabályzat, a mennyiben ellentmondásban van a fentebbi rendelkezésekkel, hatályát veszti.
28. czikk. - A jelen rendelet végrehajtásával belügyministerünket bizzuk meg.
A rendelet az 1893. évi november hó 1-től kezdve lép életbe.
Mi, Egyiptom khedivéje,
pénzügyministerünk előterjesztésére és minisztertanácsunk egyértelmü véleménye alapján;
az állami adósságpénztár igazgató-biztosainak a 7-ik czikket illető véleményére való tekintettel;
a hatalmak hozzájárulásával,
rendeljük a következőket:
1. czikk. - Az 1894. pénzügyi év kezdetétől fogva a világitótorony-illetékek tényleges bevételeiből évenként 40. 000 egyiptomi fontot tevő összeg különitendő ki s az alábbi czikkekben foglaltak szerint használandó fel.
2. czikk. - Az 1894-ben előirányzott összeg felhasználandó: 1. a következő czikkben foglaltak értelmében a vesztegzári tanács 1894. pénzügyi évében esetleg mutatkozó hiány pótlására az esetben, ha ezt a hiányt a nevezett tanács tartalékalapjából eredő összeg nem fedezné teljesen; 2. az el-tori, szuezi és Mózes-forrási egészségügyi intézetek felszerelésére szükséges rendkivüli kiadások fedezésére.
3. czikk. - A vesztegzári tanács tényleges tartalékalapja az 1894. pénzügyi évben mutatkozó hiány fedezésére forditandó, ugy azonban, hogy ez az alap 10. 000 egyiptomi fontnál kisebb összegre nem szállitható le.
Ha a hiány egészben nem talál fedezetet, a hiánymaradék az első czikkben létesitett alapból fedezendő.
4. czikk. - Az 1895. és 1896-iki pénzügyi évből eredő 80. 000 egyiptomi font terhére esnek a következő szükségletek: 1. az 1894. évben ugyanezen bevételekből fizetendővel egyenlő összeg az 1894. évben mutatkozó hiánynak oly módon való csökkentésére, hogy az első czikkben El-Tor, Szuez és a Mózes-források részére tervbe vett rendkivüli munkálatokra szánt összeget 40. 000 egyiptomi fontra lehessen kiegésziteni; 2. a vesztegzári tanács költségvetésében az 1895. és 1896. pénzügyi években mutatkozó hiány fedezésére szükséges összegek.
A jelzett szükségletek fedezése után maradó fölösleg a Vörös-tengerben uj világitótornyok épitésére forditandó.
5. czikk. - Az 1897-iki pénzügyi évtől kezdve a 40. 000 egyiptomi font évi összeget a vesztegzári tanács esetleges hiányainak fedezésére kell forditani. Az e czélra szükséges összeg a tanács 1894. és 1895. évi pénzügyi eredményeinek alapulvétele mellett állapitandó meg véglegesen.
A fölösleg a világitótorony-illetékek leszállitására szolgál; ezek az illetékek a Vörös- és Földközi-tengeren ugyanazon mértékben szállitandók le.
6. czikk. - A fentebb előadott pénzügyi intézkedésekre való tekintettel a kormány az 1894. évtől kezdve a vesztegzári tanácsnak ugy rendes, mint rendkivüli kiadásait illető mindenféle kötelezettségtől megszabadul.
Önként értetődik azonban, hogy az egyiptomi kormányt az addig általa viselt kiadások tovább is terhelni fogják.
7. czikk. - Az 1894. költségvetési évtől kezdve a fölöslegekről szóló számadásoknak az államadósságok pénztárával való elintézése alkalmával e fölöslegeknek a kormányra eső része évenként 20. 000 egyiptomi fonttal emelendő.
8. czikk. - Az egyiptomi kormány, másrészt a német, belga, angol és olasz kormányok közt megegyezés jött létre, hogy a világitótorony-illetékek leszállitására szánt összeg a jelen rendelet 5. czikke értelmében levonandó az egyiptomi, másrészt a nevezett kormányok közt létrejött kereskedelmi szerződésekhez csatolt iratokban előirányzott 40. 000 egyiptomi fontból.
9. czikk. - E rendelet végrehajtásával pénzügyministerünket bizzuk meg.
A belügyminister az 1893. évi junius 19-iki intézkedésre való tekintettel a következőket rendeli:
1. czikk. - Az elnök az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanácsot minden hónap első keddjén tartandó rendes ülésre összehivni köteles.
Összehivni köteles akkor is, ha erre három tag felkéri.
Végre össze kell hivnia a tanácsot rendkivüli ülésre, valahányszor a körülmények valamely fontos intézkedés haladéktalan alkalmazását követelik.
2. czikk. - Az összehivó-levélben fel kell tüntetni a napirendre tüzött kérdéseket. Sürgős eseteket kivéve végérvényes döntés csak az összehivó-levélben felsorolt kérdések fölött történhet.
3. czikk. - A tanács titkárja vezeti az ülések jegyzőkönyveit.
Ezek a jegyzőkönyvek aláirás végett az ülésen jelen volt összes tagok elé terjesztendők.
Szó szerint lemásolandók egy könyvbe, a mely a jegyzőkönyvek eredeti példányaival együtt a levéltárban őrzendő meg.
A jegyzőkönyvek egy ideiglenes másolatát minden tanácstagnak, ha kéri, ki kell szolgáltatni.
4. czikk. - Sürgős határozatok hozatalával és sürgős intézkedések megtételével az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat elnökétől, főfelügyelőjétől és a hatalmaknak a tanács által választott két kiküldöttjéből alkotott állandó bizottság van megbizva.
Az érdekelt nemzet (nation) megbizottját mindig meg kell hivni. Szavazati joga van.
Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetében szavaz.
A határozatok haladék nélkül irásban közlendők a tanács minden tagjával.
A bizottság három hónaponként ujra választandó.
5. czikk. - A tanácskozásokat az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat elnöke, vagy távollétében főfelügyelője vezeti. Csak szavazatok egyenlősége esetében szavaz.
Az elnök feladata a szolgálat általános vezetése. Ő gondoskodik a tanács határozatainak végrehajtásáról.
6. czikk. - Az elnök alá rendelt titkárságnál összpontosul ugy a belügyministeriummal, mint az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat különböző alkalmazottaival való irásbeli érintkezés. A titkárságra van bizva a statisztika és a levéltár. Az ügyek elintézésére kellő számban segédek és tolmácsok alkalmazandók.
7. czikk. - A tanács titkára, a titkárság főnöke jelen van a tanács ülésein és vezeti a jegyzőkönyveket.
Ő alá vannak rendelve a titkárság alkalmazottai és szolgaszemélyzete. Szolgálatukat az elnök felügyelete alatt vezeti és ellenőrzi.
A levéltár az ő őrizetére van bizva és ő felelős érte.
8. czikk. - A számvevőség központi hivatalának főnöke számvevő tisztviselő. Müködését csak akkor kezdheti meg, ha biztositékot tett le, melynek nagyságát az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács állapitja meg.
Ellenőrzi a pénzügyi bizottság vezetése alatt az egészségügyi és vesztegzári dijszedés élén állók eljárását.
Elkésziti a kimutatásokat és számadásokat, melyek a pénzügyi bizottság részéről történt megállapitás s a tanács által való helybenhagyás után a belügyministeriumhoz terjesztendők fel.
9. czikk. - Az egészségügyi főfelügyelő gyakorolja a felügyeletet a tanácstól függő összes szolgálatok felett és pedig az 1893. junius 19-én kelt rendelet 19. czikke által előirt feltételek közt.
Megvizsgálja évenként legalább egyszer az egészségügyi hivatalok, ügynökségek, avagy állomások mindegyikét.
Ezenkivül a főfelügyelő köteles az elnök által a tanács javaslatára s a szolgálat kivánalmaihoz képest elrendelt vizsgálatokat teljesiteni.
A főfelügyelő akadályoztatása esetén az elnök jelöli ki a tanácscsal egyetértőleg a helyettesitésére hivatott tisztviselőt.
Valahányszor a főfelügyelő valamely egészségügyi hivatalt, ügynökséget, egészségügyi őrséget (poste sanitaire), egészségügyi állomást, vagy vesztegzári zarándokszállást (campement) megvizsgált, a tanács elnökségéhez beadandó külön jelentésben kell előadnia vizsgálatának eredményeit. A főfelügyelő a körutjai közé eső időközökben az elnök felügyelete alatt résztvesz az általános szolgálat vezetésében. Továbbá helyettesiti az elnököt távolléte és akadályoztatása esetében.
10. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári rendészet a Földközi- és a Vörös-tenger egyiptomi partjának hosszában, valamint a sivatag felé eső szárazföldi határokon az egészségügyi hivatalok, az egészségügyi állomások, vagy vesztegzári szállások igazgatóira, az egészségügyi ügynökségek főnökeire, vagy az egészségügyi őrségek (postes) főnökeire és az alájok rendelt alkalmazottakra van bizva.
11. czikk. - Az egészségügyi hivatalok igazgatóinak feladata a szolgálatot vezetni, a miért felelősek ugy abban a hivatalban, a melynek élén állanak, mint az ettől függő egészségügyi állomásokon.
Őrködniök kell az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári rendészeti szabályzatok szigoru végrehajtása fölött. A tanács elnökségétől kapott utasitásokhoz tartják magukat és ők adják a hivatalukba, valamint az egészségügyi állomásokra beosztott összes alkalmazottaknak a szükséges rendeleteket és utasitásokat.
Ők vannak megbizva a hajók minősitésével (reconnaissance) és megvizsgálásával (arraisonnement), a vesztegzári rendszabályok alkalmazásával és ők végzik a szabályzatok által megjelölt esetekben az orvosi vizsgálatot, valamint a vesztegzári kihágások ügyében szükséges kihallgatásokat (enquétes).
Egyedül ők állanak igazgatási ügyekben az elnökséggel levelezésben, a melyhez beterjesztik a müködésük körében szerzett összes egészségügyi értesüléseiket.
12. czikk. - Az egészségügyi hivatalok igazgatói javadalmazásuk tekintetében két osztályra oszlanak:
Első osztályu hivatal, számra nézve négy:
Alexandria;
Port-Szaid;
a szuezi medencze és a zarándok-szállás a Mózes-forrásoknál;
Tor;
másodosztályu hivatal, számra nézve három:
Damiette;
Szuákim;
Kosszeir.
13. czikk. - Az egészségügyi ügynökségek főnökeinek, ügynökségüket illetőleg ugyanaz a jogkörük (attributions), mint az igazgatóknak hivataluk tekintetében.
14. czikk. - Egészségügyi ügynökség csak egy van, t. i. El-Aricheban.
15. czikk. - Az egészségügyi őrségek (postes) főnökei rendelkeznek a vezetésük alatt álló őrség alkalmazottaival, ők maguk pedig az egészségügyi hivatalok egyikének igazgatója alá vannak rendelve.
Feladatuk a szabályzatokban előirt egészségügyi és vesztegzári intézkedések foganatositása.
Nem állithatnak ki semmiféle egészségügyi levelet (patente) és csak a szabad közlekedési engedélylyel induló hajók egészségügyi leveleinek láttamozására vannak jogositva.
Azokat a hajókat, a melyek megálló helyükhöz nem tiszta egészségügyi levéllel (patente brute) vagy szabályellenes állapotban érkeznek, arra kötelezik, hogy olyan kikötőkbe menjenek, a hol egészségügyi hivatal van.
Ők maguk nem tehetnek folyamatba egészségügyi vizsgálatot, hanem e végből annak a hivatalnak az igazgatójához, a melynek alá vannak rendelve, kell folyamodniok.
Feltétlen sürgősség esetét kivéve, összes igazgatási ügyeikben csak az illető igazgatóval leveleznek. Egészségügyi és vesztegzári sürgős ügyekben, minők az érkező hajókkal szemben foganatositandó rendszabályok, vagy az induló hajó egészségügyi levelébe való bejegyzés, a tanács elnökségével közvetetlenül leveleznek; de erről haladék nélkül értesiteniök kell azt az igazgatót, a kinek alárendelvék.
A tudomásukra jutott hajótörésekről a tanács elnökségét a legrövidebb uton-módon értesiteni kötelesek.
16. czikk. - Egészségügyi őrség (poste), számra nézve hat, a következő helyeken van:
Port-Neufben, Aboukirban, Brullosban és Rosetteben (az alexandriai egészségügyi hivatal alá rendelve);
Kantarában és Izmailia belső kikötőjében (a portszaidi hivatalnak alárendelve).
A tanács a szolgálat kivánalmaihoz képest és a segédforrások szerint uj egészségügyi állomásokat szervezhet.
17. czikk. - Az egészségügyi állomásokon és a vesztegzári szállásokon az állandó vagy ideiglenes szolgálat az igazgatókra van bizva, a kiknek egészségügyi alkalmazottak, őrök, málhahordók és szolgák állanak rendelkezésükre.
18. czikk. - Az állomások igazgatóinak feladata az egészségügyi állomásra vagy a zarándok-szállásra küldött egyéneket vesztegzár alá helyezni; az orvosokkal egyetértőleg ügyelni a különböző osztályu veszteglő egyének elkülönitésére és meggátolni minden érintkezést. A megállapitott idő elteltével az igazgatók adják vagy vonják meg a szabad közlekedési engedélyt a szabályoknak megfelelően; ők foganatosittatják az áruk és használati tárgyak fertőtlenitését s ők helyezik vesztegzár alá az utóbb emlitett műveletnél közreműködő alkalmazottakat.
19. czikk. - Az állomások igazgatói állandó felügyeletet gyakorolnak az előirt rendszabályok végrehajtása, valamint a veszteglő egyének és az intézeti személyzet egészségi állapota fölött.
20. czikk. - Felelősek a szolgálat helyes menetéért s erről naponkint jelentést tesznek az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári tanács elnökségének.
21. czikk. - Az egészségügyi állomásokhoz és a vesztegzári szállásokhoz beosztott orvosok az illető intézetek igazgatóinak, a gyógyszerészek és a betegápolók pedig az orvosoknak vannak alárendelve.
Az orvosok ügyelnek a veszteglő egyének s az intézeti személyzet egészségi állapotára és vezetik az egészségügyi állomás, avagy zarándokszállás kórházát. Szabad közlekedési engedély veszteglő egyéneknek, csak az orvos vizsgálata és kedvező jelentése alapján adható.
22. czikk. - Minden egészségügyi hivatalban, egészségügyi állomáson vagy vesztegzári szálláson az igazgató egyuttal „számvevő” is.
Ő jelöli ki szigoru személyes felelőssége mellett az egészségügyi és vesztegzári illetékek szedésére alkalmas egyént.
Az ügynökségek vagy egészségügyi őrségek főnökei szintén számvevők, ezeknek személyes megbizásuk van az illetékek szedésére.
Az illetékek behajtásával megbizottak a biztositékok szolgáltatása, a könyvvezetés, a befizetések ideje és általában mindannak tekintetében, mi szolgálatuk pénzügyi részére vonatkozik, a pénzügyministerium által kiadott szabályzatokhoz kötelesek alkalmazkodni.
23. czikk. - Az egészségügyi, tengerészeti és vesztegzári szolgálat költségeit a tanács saját pénzeszközeiből, vagy a pénzügyministeriummal egyetértőleg az ez által kijelölt pénztárból fedezi.
(Lásd 181. czikket)
I. Nemzetközi egészségügyi hivatal létesitendő a nemzetközi suly- és mértékhivatal szervezésénél és működési köre megállapitásánál követett elvek alapján. E hivatal székhelye Párisban lesz.
II. A nemzetközi hivatal feladata lesz értesüléseket gyüjteni a fertőző betegségek terjedéséről. E czélból elfogadja azokat a tudósitásokat, a melyeket a hivatal létesitésében résztvevő államok közegészségügyi főhatóságai vele közölni fognak.
III. A hivatal időszakonkint e munkálatok eredményeit hivatalos jelentésekbe foglalja, melyek a szerződő kormányoknak megküldetnek. E jelentések közzéteendők.
IV. A hivatal a szerződő kormányok hozzájárulásaiból tartandó fenn.
V. Az a kormány, melynek területén a nemzetközi egészségügyi hivatal létesül, megbizást kap arra, hogy az egyezmény aláirása után három hónapi idő alatt a szóban levő intézmény létesitésére és működésére vonatkozólag a szerződő államoknak hozzájárulás végett szabályzatot mutasson be.
2. § Ez a törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a kormány bizatik meg.
