Közismert tény, hogy a m. kir. államvasutak évek óta szakadatlanul küzdenek a kocsihiánynyal, s hogy az előző kormány által az 1907. évi XXIX. és az 1908. évi XXXI. törvénycikkek alapján beszerzett kocsik a kocsihiány mérvét csökkentették ugyan, de teljesen meg nem szüntették. Annál kevésbbé elégségesek ezek a kocsibeszerzések arra, hogy az évenként folyton növekedő hálózat és az e hálózaton állandóan fokozódó forgalom igényeit is kielégitsék. E körülménynek tudható be az, hogy az államvasutak a visszatartott idegen kocsik bére fejében - az idegen vasutakkal történt leszámolás után - az 1908. évben 1.080,000 K-án, az 1909. évben pedig már 1,320.000 K-án felüli összeget voltak kénytelenek kifizetni. A m. kir. államvasutak összes áruforgalmi teljesitménye - az önkezelési szállitmányokat is beleértve - az 1909. évben 6.524.500,000 tonnakilométer volt. E teljesitmény az 1910. évben - eltekintve az évenkénti állandó forgalom-növekedéstől - igen jelentékeny mértékben növekedni fog a kedvező termés folytán, a mely termés előreláthatólag vetekedni fog az 1906. évivel. A jó termésü 1906. évben az előző évhez képest 10% volt az államvasutak teheráru-forgalmának növekedése, ugy hogy ha ily arányban emelkednék a forgalom az 1910. évben is, az államvasutak 1910. évi teheráruteljesitménye 7,176.950,000 tonnakilométert tenne ki. Minthogy a m. kir. államvasutakon egy teherkocsi évi átlagos teljesitménye - a statisztikai adatok szerint - 83.494 tonnakilométer, a fentemlitett teherforgalom lebonyolitására 85,957 drb kocsira lenne szükség. Ezzel szemben tényleg csak 75,000 drb teherkocsi áll a m. kir. államvasutak rendelkezésére s igy a fentebbi feltevések esetén a többszükséglet 10,957 drb kocsit tenne ki. Ily mérvü szükséglet mellett, különösen az őszi és téli nagy forgalmat, az államvasutak - nagyobb zavarok nélkül lebonyolitani egyáltalán nem lesznek képesek, a forgalmi zavarokból előálló károsodások megelőzése czéljából tehát kötelessége volt a kormánynak gondoskodni arról, hogy a m. kir. államvasutaknak a teheráruforgalom lebonyolítására szolgáló kocsijai lehetőleg szaporittassanak.
A hazai kocsigyárakkal e részben folytatott tárgyalások során megállapittatott, hogy a mennyiben a kocsik azonnal megrendeltetnek, a gyárak az 1910. év folyamán 2010 drb kocsit szállithatnak be. Ennélfogva a kormány felelőssége tudatában ezt a 2010 drb kocsit megrendelte, s minthogy a szükséges hitel rendelkezésére nem áll, annak engedélyezését ez alkalommal kéri. A szóban forgó kocsik 9.315,185 K-t tevő beszerzési költségei ugyanis az állam folyó bevételeiből s pénztári készleteiből fedezhetők nem lévén, azok csakis hitelmüvelet utján szerezhetők be, s tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslatban egy nagyobb arányu hitelmüvelet lebonyolitására kérek felhatalmazást, czélszerünek látszott, hogy a kérdésben forgó vasuti kocsik vételárának fedezete is e hitelmüvelet keretébe vonassék be s ezért az e vasuti kocsik vételárának fedezésére szükséges hitel engedélyezését is ebben a törvényjavaslatban kérjük.
Az emlitett nagyobb arányu hitelmüvelet egyrészt egyes állami beruházások költségeinek a fedezése, másrészt a kamatozó állami pénztári jegyek beváltása és a pénztári készletek kiegészitése érdekében válik szükségessé, sürgőssé teszi pedig az a körülmény, hogy a 215 millió korona névértékü kamatozó állami pénztárjegye, melyet hivatali elődöm az 1908. évi L. törvénycikk 7. §-a alapján bocsátott ki, 1910. évi deczember hó 31-én lejár. Okvetlenül szükséges tehát még ez év folyamán e kamatozó állami pénztári jegyek beváltásáról gondoskodni, a mi a dolog természete szerint csak hitelmüvelet utján történhetik. Ugyanezen alkalommal kiván gondoskodni a kormány az 1904. évi XIV., az 1908. évi XXIX., az 1908. évi XXXI. és az 1909. évi XV. törvénycikkek alapján az 1910. évben végrehajtandó ama beruházások költségeinek fedezéséről, a mely beruházások költségei, ha az 1910. évre nézve külön költségvetés megalkotása nem mellőztetett volna, az 1910. évi állami költségvetésbe lettek volna felveendők s ennek folytán a fedezésükre szükséges összeg az idézett törvények rendelkezései értelmében az 1910. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése után koronaértékre és 4%-nál nem magasabb kamatra szóló adómentes járadékkötvények kibocsátása utján lett volna beszerezhető.
Habár a kormány az 1910. évben viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat indokolásában előadott okokból kénytelen volt eltekinteni attól, hogy az 1910. évre nézve külön költségvetési törvény alkottassék, tudatában van annak, hogy az érdekelt állami intézményekre s az itt első sorban tekintetbe jövő m. kir. államvasutakra nézve, de az ország egész közgazdasági helyzetére nézve is milyen káros következményekkel járna az, ha kellő fedezet hiányában az elől idézett törvények alapján az 1916. évben végrehajtandó beruházások végrehajthatók nem lennének s ezért kötelességének tartja, hogy a szóban forgó beruházások végrehajtása és költségeiknek fedezése iránt a törvényhozás felhatalmazást mielőbb kieszközölje.
Az itt szóbajövő beruházások a következők:
A m. kir. államvasutak hálózatának kibővitésére és más vasuti beruházásokra:
a) Az 1904. évi XIV. tc. alapján:
| Korona | ||
| A székelyvasutak szászrégen-dédai és déda-mádéfalvai részvonalainak kiépitésére és az ezzel összefüggő munkákra | 240,000 | |
| Az érsekujvár-komáromi elsőrangu államvasuti fővonal és a Dunahid épitésére VII. részlet | 1.600,000 | |
| A gombos-erdődi vonal átépítésére Dunahiddal V. részlet | 2.000,000 | |
| A galánta-zsolnai államvasuti vonalon fektetendő második vágányra VII. részlet | 2.500,000 | |
| a) összesen | 6.340,000 |
b) Az 1908. évi XXXI. tc. alapján.
| Korona | ||
| Budapest székesfőváros területén | 3.300,000 | |
| A fiumei pályaudvarnak és kikötőnek vasuti berendezésekkel való kiegészitése | 1.200,000 | |
| Vonalak teljesitőképességének fokozása | 1.600,000 | |
| Második vágányok épitése | 2.500,000 | |
| Másodrangu vonalaknak elsőrgangusitása | 2.800,000 | |
| Vonalblokkberendezések | 150.000 | |
| Állomásokon biztositóberendezések és előjelzők | 1.700,000 | |
| Távirda-, harangjelző- és telefonberendezések | 120,000 | |
| A nyilt vonalakon őrházak, őrházi toldalékok és telefonbódék | 250,000 | |
| Nagyobb vidéki pályaudvarok bővitése | 3.060,000 | |
| Kisebb kiegészitő munkák | 1.000,000 | |
| Állomásokon világitó berendezések | 800,000 | |
| Vonatvilágitási telepek épitése és kiegészitése | 300,000 | |
| Kocsitisztitótelepek és mozgó kocsitisztitó-berendezés | 50,000 | |
| Vontatótelepek épitése és kiegészitése | 1.800,000 | |
| Lakótanyák és fürdőberendezések a mozdony- és vonatkisérőszemélyzet és munkások részére | 450,000 | |
| Műhelyek épitése és kiegészitése | 1.000,000 | |
| Személyzeti és munkáslakóházak épitése | 300,000 | |
| Egészségügyi berendezések | 150,000 | |
| Nehézsinü felépitmény fektetése | 300,000 | |
| Hidmegerősitések | 400,000 | |
| Faszerkezetü hidaknak vasszerkezetüvé való átépitése | 200,000 | |
| A m. kir. államvasutak tulajdonát képező II. rangu vonalak felépitményének megerősitése | 120,000 | |
| Épitkezések összesen | 23.550,000 |
| Korona | ||
| Mozdonyok | 12.600,000 | |
| Kocsik | 15.200,000 | |
| Westingshouse-fékberendezés | 250,000 | |
| Fütés | 150,000 | |
| Forgalmi eszközök összesen | 28.200,000 | |
| b) összesen | 51.750,000 |
| Korona | ||
| a) Az 1908. évi XXIX. törvénycikk 3. §-a alapján az állami munkástelep épitési költségeire | 7.000,000 | |
| b) Az 1909. évi XV. törvénycikk alapján az állami kőszénbányászati beruházásokra | 9.953,850 |
| Az 1904. évi XIV. törvénycikk alapján a Temes-Bégavölgy ármentesitési munkálataihoz az 1902. évi XXII. törvénycikk 2. §-a szerint az államkincstár által fedezendő hozzájárulásra 4.900,000 K (1902. évi XXII. törvénycikk 9. §-a) és a Béga-csatornának Nagybecskerektől Temesvárig hajózhatóvá tételére 3.722,000 K-ból VII. részlet | 1.244,400 | |
| Erdővásárlási alap gyarapitására VII. részlet | 500,000 | |
| A soroksári Dunaág rendezésére, tervek kidolgozására és előmunkálatokra VI. részlet | 1.000,000 | |
| Téli kikötők és rakodó-partok épitésére VI. részlet | 200,000 |
| Az 1904. évi XIV. törvénycikk alapján a budapesti király egyetemi orvosi kara mellett létesitendő egyetemi közkórház épitésére VI. részlet | 500,000 | |
| Összesen | 78.488.250 |
Ebből az összegből azonban az állami munkástelep épitési költségeire szóló 7 millió K, minthogy ennek kibocsátása az 1908. évi XXIX. törvénycikk értelmében nem volt az 1910. év állami költségvetési törvény hatálybaléptétől függővé téve, a folyó év tavaszán kötvénykibocsátás utján már beszereztetett, viszont ez alkalommal az 1909. évi XV. törvénycikk alapján az állami kőszénbányák felszerelési és beruházási szükségleteire az 1908. és 1909. évben forditott összeg gyanánt 8.167,797 K 22 fill. szereztetett be kötvénykibocsátás utján, holott e czélokra tényleg 8.250,664 K 59 fill. azaz a beszerzett összegnél 82,867 K 37 fill.-rel több fordittatott.
A kérdésben forgó beruházások költségeinek fedezése czéljából tehát a jelen alkalommal a fent kimutatott 78.488,250 K-val szemben 7 millió K-val kevesebb és 82,867 K 37 fill.-rel több, vagyis 71.571,117 K 37 fill. szerzendő be hitelmüvelet utján.
A mennyiben a kormány ennek az összegnek hitelmüvelet utján való beszerzésére s igy a fent felsorolt beruházások teljesitésére a törvényhozás felhatalmazását a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése által megkapja, a kérdésben forgó beruházások költségei s azok fedezete természetszerüen nem lesznek a jövőben többé költségvetésileg előirányozandók.
A fentiek szerint kölcsön utján beszerzendő 9.315.185 K, 215.000,000 K és 71.571,117 K 37 fill. összesen 295.886,302 K 37 fill. beszerzése által azonban még sem az államháztartás zavartalan továbbvitele, sem az elől már emlitett törvényekkel és ezeken felül az 1907. évi XXIX., 1907. évi XXXV. és 1908. évi XXX. törvénycikkekkel elhatározott beruházásoknak a megállapitott terv szerinti végrehajtása biztositva nem lenne, mert az állam pénztári készletei, daczára annak, hogy az idézett törvények által elrendelt s az 1909. év végéig előirányzott beruházások egy része tényleg végrehajtható nem lett, annyira megcsappantak, hogy azoknak megfelelő kiegészitése nélkül sem az 1909. évig bezárólag előirányzott, de még végre nem hajtott beruházások végrehajtása, sem az államháztartásnak felelősség melletti tervszerü vezetése lehetséges nem lenne.
A központi állampénztár pénzkészletei, a folyó évi május 1-én az 1903. évi május 1-ei állapottal - mint az azóta többször bekövetkezett költségvetésen kivüli állapotot megelőző utolsó normálisnak mondható állapottal szemben - 95.259,627 K-val csökkent, habár a kormány, mint tudva van, az államadóssági szolgálat zavartalan ellátásának biztositása érdekében 100 millió korona függő kölcsönt vett fel. E mellett az előbb idézett törvények értelmében az 1909. év végéig végrehajtandó beruházásoknak 528.666,777 K 69 f összköltségeivel szemben, az 1909. év végéig tényleg csak 448.794,797 K 29 f vétetett a beruházások czéljaira igénybe, azaz csak ily összeget igénybevevő beruházások hajtattak tényleg végre. A mi azt jelenti, hogy a már előirányzott s tervbe vett, de az 1909. év végéig tényleg végre nem hajtott beruházások czéljaira 79.871,980 K 49 f veendő még a pénztári készletekből igénybe, mert ezek a beruházások vagy tényleg is már a pénztári készletek terhére utaltattak, vagy a mennyiben kölcsön kibocsátása utján voltak is fedezendők, a vonatkozó hitelmüveletek már tényleg végrehajtattak. Ily módon a pénztári készletek gyarapitására oly czélból, hogy az 1903. évi május hó 1-ei állapotot ismét elérjük, hogy továbbá a 100 millió korona függőkölcsönt visszafizethessük és az előbb kimutatott 79.871,989 K 40 f költséget igénylő beruházásokat végrehajthassuk, tulajdonképen összesen 275.131,670 K 40 f volna beszerzendő. Vagyis a vasuti kocsik beszerzésére szükséges 9.315,185 K, a kamatozó állami pénztári jegyek beváltására szolgáló 215.000,000 K és az 1910. évre tervezett beruházások végrehajtására szükséges 71.571,117 K 37 f figyelembe vételével összesen 571.017,909 K 77 f volna kölcsön utján beszerzendő. Ha ezzel szemben 560 millió korona beszerzésére kérek felhatalmazát, teszem ezt azért, mert remélem, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt hátralékban maradt közadótartozások nagyobbmérvü befolyása a különbözetet ki fogja egyenliteni.
Bár állami háztartásunknak költségvetésileg előirányzott kiadásai és bevételei az 1909. évtől fogva a másfél milliárd koronát meghaladják, ez az 560 millió koronát tevő szükséglet mégis szerfelett nagy s méltán okozhatná a legnagyobb megdöbbenést, ha tekintetbe nem vennők, hogy az utóbbi években az állam pénztári készletei terhére igen nagymérvü oly kiadások teljesittettek, melyek a legrendezettebb állami háztartásokban is hitelmüveletek utján lettek volna fedezhetők.
A tüzérségi anyag beszerzésére és a hadi tengerészet rendkivüli szükségleteire az állami költségvetések alapján 136.068.864 K-t forditottak, az utóbbi években Bosznia és Herczegovina annexiójával kapcsolatban 85.176,000 K rendkivüli szükséglet merült fel, az 1907. évi XX., 1907. évi XXIX., 1907:XXXV., 1908. évi XXX., 1908. évi XLII. és 1909. évi I. törvénycikkek által összesen 103.904,855 K 87 f beruházás természetü kiadás engedélyeztetett a pénztári készletek terhére s az 1908. év végéig az egyes állami költségvetésekben engedélyezett tárczakölcsönökből 106.075,081 K 35 f összegü kölcsön tényleg nem lett felvéve. Összesen tehát 421.224,801 K 22 f-t tesz az az összeg, a mely a pénztári készletekből olyan kiadásokra fordíttatott, a melyek rendezett háztartással biró államokban is kölcsönkibocsátás utján lettek volna fedezhetők. Ha e 431.224,801 K 22 f-rel szemben ez idő szerint 264.113,697 K 63 f-nek a pénztári készletek részére való visszatéritése mutatkozik szükségesnek, ugy államháztartásunk helyzete, annak komolysága daczára is, vigasztaló képet mutat annyiban, hogy még mindig 170 millió koronát halad meg az az összeg, a mely a mult években rendkivüli kiadásokra a pénztári készletekből vetetett igénybe, s a melynek refundálására ez idő szerint szükség nincs.
Áttérve a törvényjavaslat részleteire, tisztelettel megjegyzem, hogy az 1. § a m. kir. államvasutak részére szükséges 50 drb tehervonatu kalauzkocsi és 1960 drb teherkocsi beszerzésére szolgáló hitel engedélyezése iránti intézkedéseket tartalmazza.
Az 50 kalauzkocsi ára egyébként 8312 K, az 1960 teherkocsi pedig következőképen oszlik meg:
| 250 drb fedett teherkocsi W gyorsfékkel | 5589 K. | |
| 100 drb fedett teherkocsi terjedelmes áruk számára | 5702 K. | |
| 330 drb fedett teherkocsi kézi fékkel | 5083 K. | |
| 770 drb fedett terherkocsi fék nélkül | 4228 K. | |
| 165 drb nyitott teherkocsi fékekkel | 4565 K. | |
| 345 drb nyitott teherkocsi fék nélkül | 3618 K. |
Összesen szükséglet ezek szerint 9.315,185 K.
Tisztelettel megjegyzem, hogy e kocsik beszerzései ára az államkincstárra nézve igen kedvező, mert a jelenlegi egységárak mintegy 10%-kal kedvezőbbek, mint az 1907., 1908. években beszerzett hasonló typusu kocsik beszerzései árai.
A 2. § 560 millió koronának hitelmüvelet utján való beszerzése iránti intézkedéseket tartalmazza. Az, hogy 4%-nál nem magasabb kamatra szóló adómentes járadékkötvények kibocsátását tervezem, a magyar állam éveken át következetesen egy irányban követett hitelpolitikájának oly természetszerü következménye, hogy bővebb indokolásra nem is szorul. A szóban forgó nagy összegnek a beszerzésénél nem számithatunk kizárólag azokra a piaczokra, a melyeken koronajáradék-kötvényeinket eddig elhelyeztük, s minthogy más piaczokon, és talán épen azokon, a melyek a szükségleti összeg beszerezhetése szempontjából első sorban számba jönnek, a koronaértékre szóló kötvények bevezetése nehézségekbe ütközhetnék, vagy igen nagy áldozatokkal lehetnek összekötve, felhatalmazást kérek arra is, hogy más külföldi értékre szóló adómentes járadékkötvényeket is kibocsáthassak.
Természetszerüen minden törekvésem oda fog irányulni, hogy első sorban koronaértékre szóló járadékkötvények kibocsátása iránt létesitsek megállapodást, de számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy ama külföldi államban érvényben álló értékre kellend a kibocsátandó kötvényeknek szólaniok, a mely államban a kötvények zöme elhelyezést fog találni. Az a körülmény, hogy ezzel a lehetőséggel számolnunk kell, az oka annak, hogy a jelenlegi törvényes felhatalmazást előbb kell kérnem, mintsem a tervezett kötvénykibocsátás tekintetében akár a törvényhozást tájékoztathatnám, akár magam is tájékozva lennék. De mindaddig, mig a törvényhozás részéről külföldi értékre szóló kötvények esetleges kibocsátására a felhatalmazást meg nem kaptam, a kibocsátás iránt tárgyalásokat semmi irányban sem kezdhettem. Nem lévén kizárva annak a lehetősége sem, hogy a tervezett kölcsönt több külföldi állam között kellend megosztani, nehogy a több államadóssági típus teremtésének a szükségességét is maga után vonja, felhatalmazást kérek arra is, hogy a szóban forgó 560 millió K részbeni beszerzésére értékesithessem azokat a 48 millió aranyforint névértékü 4%-os aranyjáradék-kötvényeket, a melyek az 1892. évi XXI. törvénycikk alapján valutarendezési czélokra lettek volna még kibocsáthatók, tényleg azonban mindaddig nem bocsáttattak ki.
Hasonló felhatalmazást tartalmaz az 1908. évi L. törvénycikk 7. §-a, s ugyancsak az e törvényszakaszban foglaltaknak megfelelően felhatalmazást kérek arra is, hogy a kérdésben forgó 560 millió koronát a felmerülő szükséglethez képest átmeneti hitelművelet utján fedezhessem. Szükséges ez a felhatalmazás azért, hogy az esetben, ha az államháztartás zavartalan menetének biztositása érdekében a jelen törvény szerint fedezendő szükséglet egy jelentékenyebb része oly időben merülne fel, a mikor a nemzetközi pénzpiacz helyzete előnyös járadékkibocsátást lehetővé nem tenné, az állam érdekei meg legyenek óvhatók az által, hogy a szükséges összeg egyelőre csak átmeneti hitelmüvelet utján szereztessék be. A kibocsátandó uj kölcsön költségei, nevezetesen annak felmerülő kamatszükséglete mindaddig, mig a törvényhozás annak esetleges külön előirányozása iránt nem intézkedik, legczélszerübben a magyar koronajáradék kölcsönszükségleténél lesz elszámolható.
A 3. § Az 1904. évi XIV. törvénycikkel megállapitott beruházási tervezet betartása érdekében intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy az emlitett törvénycikk alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelek maradványai az 1910. évben fel legyenek használhatók akkor is, ha különben már elévültek volna. Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1909. évre az 1908. évi L. törvénycikk 8. §-ának első bekezdése. (1910. jul. 12-én; 13. sz. képviselőházi irom.)
