A Rumániával 1893. évi deczember hó 21/9-én kötött és az 1894. évi XIV. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény módositása és kiegészitése iránt 1909. évi április hó 23/10-én kötött * pótszerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Ezen pótszerződés szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és a Magyarország Apostoli Királya
és
Ő Felsége Rumánia Királya módositani óhajtván az Ausztria-Magyarország és Rumánia között fennálló s az 1893. évi deczember hó 21/9-ik napján kelt kereskedelmi egyezményt, elhatározták, hogy az emlitett egyezményhez pótszerződést kötnek s e czélra meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
következik a meghatalmazottak megnevezése
kik jó és kellő formában talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
Az 1893. évi deczember hó 21/9-ik napján kelt * kereskedelmi egyezmény következőképpen módosittatik:
1. A II. czikk első bekezdése után a következő szöveg iktattatik be:
Ausztriának és Magyarországnak azon föld- és ipartermékei, melyek a jelen pótszerződéshez csatolt a) mellékletben fel vannak sorolva, Rumániába való behozataluknál, és Rumániának azon föld- és ipartermékei, melyek a jelen pótszerződéshez csatolt b) mellékletben vannak felsorolva, az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületére való behozataluknál nem sujtatnak egyéb, vagy magasabb beviteli vámokkal, mint a melyek a fenti tarifákban meg vannak állapitva.
Oly áruk, melyek más országokból származnak, de a szerződő felek egyikének területein ipari feldolgozáson mentek keresztül, ugy fognak tekintetni a másik fél területeire való bevitelnél, mint azon ország termékei, melyben a feldolgozás történt.
2. A II. czikk utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A szerződő felek egyikének területeiről érkező, vagy az oda szállitandó mindennemü áru a másik fél területein kölcsönösen mentes lesz minden átviteli vámtól, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig az áruknak lerakása, beraktározása és ujból való felrakása után.
3. A jelenlegi egyezmény II. czikke után a következő uj czikk iktattatik be:
II. a) CZIKK
Azon belső adók, melyek a szerződő felek egyikének területein akár az állam, akár községek vagy testületek javára valamely áruczikk előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik, vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terheltetik a másik szerződő fél területeiről származó termékeket nagyobb mértékben vagy sulyosabb módon, mint az ugyanoly nemü belföldi termékeket.
4. A jelenlegi egyezmény III. czikkének helyébe a következő szöveg lép:
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a kölcsönös kereskedelmet semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmakkal nem fogják gátolni.
E szabály alól kivételnek, a mennyiben az minden országra, vagy az ugyanily körülmények közt levő országokra alkalmazást fog nyerni, csak a következő esetekben lehet helye:
a) a jelenleg vagy a jövőben állami egyedáruság alá eső árukra nézve;
b) közbiztonsági tekintetekből;
c) közegészségi és állategészségi rendőri tekintetekből, nevezetesen akár a marhavész elterjedésének, akár annak meggátlása végett, hogy a növényzet, főleg kártékony rovarok vagy élősködők által, pusztulásnak induljon;
d) a hadi szükségletek tekintetében kivételes körülmények között.
5. A VI. czikk helyébe a következő szöveg lép:
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein minden katonai szolgálattétel alól úgy a rendes csapatoknál és tengerészetnél, mint a népfelkelésben és a nemzetőrségben fel vannak mentve.
A nevezett alattvalók béke vagy háboru idején egyaránt csak oly katonai megadóztatásoknak és kényszerszolgáltatásoknak vethetők alá, mint a saját nemzetbeliek s kölcsönösen joguk van mindazokra a mentességekre, melyeket a saját nemzetbeliek az államukban érvényben álló törvények értelmében élveznek.
Hasonlóképen fel vannak mentve mindenféle kötelező hivatalos tevékenység alól a jogszolgáltatás, valamint az állami és helyhatósági közigazgatás terén, a gyámság elvállalására vonatkozó kötelezettséget kivéve.
6. A VI. czikk után a következő uj czikk iktattatik be:
VI. a) CZIKK
Ha a szerződő felek között nézeteltérés támadna a jelen pótszerződés a) és b) mellékleteiben foglalt tarifák határozmányainak értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő más szerződéses tarifák tekintetében való tényleges alkalmazása körül, akkor a vitás ügy, ha az egyik szerződő fél kivánja, választott biróság döntése alá bocsáttatik.
Minden vitás ügyre nézve a választott biróság következőleg alakittatik meg: mindegyik szerződő fél saját alattvalói közül két alkalmas személyt rendel ki választott biróul s ezek egyetértően elnököt választanak valamely barátságos állam polgárai közül. A szerződő felek fentartják maguknak, hogy előre is meghatározott időtartamra kijelölik azt az egyént, ki vitás ügy felmerülésekor, mint elnök fog működni.
Előforduló esetben, erre vonatkozó külön megegyezés fentartásával, a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag felmerülő oly más nézeteltéréseket is választott birósági döntés alá fognak bocsátani, melyek nincsenek az első bekezdésben megemlitve.
A mi a jelen czikk 1. és 2. bekezdéseiben emlitett esetekben a választott birósági eljárást illeti, a szerződő felek a következőkben állapodtak meg:
Az első választott birósági esetben a választott biróság székhelye a panaszolt szerződő fél területein lesz, a második esetben a másik fél területein és igy tovább váltakozva a szerződő felek mindegyikének területein. Az a fél, a melynek területein a választott biróság működik, kijelöli a székhelyet; egyszersmind tartozik a biróság működéséhez szükséges helyiségeket, irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani.
A választott biróság élén az elnök áll. A biróság szótöbbséggel határoz.
A szerződő felek minden egyes esetben vagy egyszersmindenkorra fognak megegyezni a biróság ügyrendjére nézve. Ily megegyezés hiányában az ügyrendet maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha egyik félnek sincs ez ellen kifogása.
A választott biróság előtti megjelenésre szóló idézések kézbesitése és az ezen biróságtól származó megkereső levelek tekintetében mindegyik szerződő fél hatóságai a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.
A fennálló egyezményhez tartozó pótczikk a következőképen módosittatik:
1. Az I/a) pont a következő szövegezést nyeri:
Mindazok az árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám teljes összege 0.10 koronánál vagy 0.10 lei-nél kevesebb.
2. A 6. pont a következő szövegezést nyeri:
Az 1/b) 2., 3. és 5. számokban foglalt határozmányok nem gátolják a szerződő felek mindegyikének azt a jogát, hogy állategészségügy-rendőri vagy vámellenőrzési szempontból a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtegyék.
A fennálló egyezmény zárójegyzőkönyvének helyébe a következő határozmányok lépnek:
Az egyezmény I. czikkéhez:
1. A mi az egyenes adókat illeti, a szerződő felek egyikének alattvalói nem részesithetők a másik állam területén kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ottlakó saját nemzetbeliek. Mégis megegyezés történt arra nézve, hogy az 1893. évi deczember hó 21/9-iki napján kelt * egyezmény első czikkében biztositott legnagyobb kedvezmény záradéka nem vonatkozik oly külön szerződésekre, melyeket a szerződő felek egyike egy harmadik állammal kötött vagy kötni fog s mely az egyenes adók kölcsönös szabályozására vonatkozik.
A szerződő felek között a hajózás tekintetében teljes szabadság fog fönnállani. Az osztrák és a magyar hajók és azok rakományai Rumániában s a rumán hajók és azok rakományai Ausztriában és Magyarországon minden tekintetben épen olyan elbánásban fognak részesülni, mint a belföldi hajók és azok rakományai. Mindazok a kiváltságok és mentességek vagy előnyök, melyek az egyik szerződő fél által ilyen vonatkozásban egy harmadik hatalmasságnak nyujtatnak, vagy a jövőben nyujtani fognak, azonnal és ellenszolgáltatás nélkül a másik szerződő félre is ki fognak terjedni.
Az illetékek és más hasonló díjak tekintetében, melyek a szerződő felek kikötőiben, bassinjaiban, dockjaiban, réveiben és öbleiben a használat fejében szedetnek, valamint minden más tekintetben az osztrák és a magyar hajók és áruk Rumániában s a rumán hajók és áruk Ausztriában és Magyarországon ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a belföldi hajók és áruk és mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek tulajdonát képezők.
Az egyezmény II-ik czikkéhez:
1. Az 1893. évi deczember hó 21/9-ik napján kelt * kereskedelmi egyezmény II-ik czikke nem érinti:
a) azokat a kedvezményeket, melyek más szomszédos államnak a határszéli forgalom könnyitése végett engedélyeztetnek;
b) azokat a kötelezettségeket, melyeket az egyik szerződő fél már érvényben levő, vagy a jövőben létesitendő vámegyesülés alapján elvállalt.
2. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy a czukortörvényhozás tekintetében a jelen szerződés határozmányai által a szerződő felek egyike sem gátolható a bruxellesi czukoregyezmények által reá háruló kötelezettségeinek teljesitésében.
3. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy az egyik szerződő félhez tartozó érdekeltek által a másik fél vámtarifájának alkalmazása vagy ezen tarifa rendelkezéseinek értelmezése tárgyában tett felszólalásoknál az illetékes hatóságok legfelsőfoku döntése nem zárhatja ki a felszólalás tárgyának további megvitatását és nem akadályozza meg adott esetben az illető hatóságnak ujabb döntését, feltéve azonban, hogy a felszólalás diplomácziai uton és szükség esetén szakértők vagy más hivatott hatóságok véleményére hivatkozva, azon naptól számitott hat hónapi határidőn nyujtatik be, a mely napon az első döntés az érdekelteknek hivatalosan tudomására hozatott. Az ily felszólalások folytán hozott döntés csak a kérdéses esetre vonatkozhatik s erre nézve végérvényes hatálylyal bir. Mindazonáltal még ily esetekben is jogában áll a szerződő feleknek, amennyiben a jelen szerződés rendelkezéseiről van szó, e rendelkezések helyes értelmezését vagy alkalmazását a VI. a) czikknek megfelelő módon biztositani.
Az egyezmény III. czikkéhez:
Az állatok, állati nyers anyagok és nyers termények forgalmára vonatkozó rendelkezések a jelen pótszerződés aláirása alkalmával kicserélt jegyzékekben foglaltatnak és a jelen szerződés érvényességének tartama alatt hatályban maradnak.
Az 1893. évi deczember hó 21/9-ik napján kelt * kereskedelmi egyezmény aláirása alkalmával kicserélt diplomácziai jegyzékek hatályukat vesztik.
A jelen pótszerződés a megerősitő okiratok kicserélése után 14 nap elteltével lép hatályba.
Az 1893. évi deczember hó 21/9-ik napján kelt * egyezmény a jelen pótszerződés életbe lépése után az utóbbiban foglalt változtatásokkal és kiegészitéssekkel 1917. deczember hó 31/18-ik napjáig * fog hatályban maradni.
Ha a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az 1917. évi deczember hó 31/18-ik napja előtt * abbeli szándékát, hogy a szerződés hatályát megszüntetni óhajtja, ugy a szerződés a fentemlitett változtatásokkal és kiegészitésekkel együtt azon túl is érvényben marad egy év leforgásáig attól a naptól számitva, a melyen azt az egyik vagy a másik szerződő fél felmondja.
A jelen pótszerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok minél előbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen pótszerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Bukarestben, két eredeti kiadmányban 1909. évi április hó 23/10-ik napján. *
[Aláírások]
| Az általános vámtarifa száma | Az áruk megnevezése | Egység | Vám leiben | |
| 1 | Mének, heréltek | |||
| a) öt éven felül | drbként | 50.- | ||
| b) öt éven alul | drbként | 30.- | ||
| c) kancák | drbként | 15.- | ||
| d) szopós csikók | drbként | 1.- | ||
| Jegyzet. A mének és kanczák, melyek tenyészczélra a kereskedelmi minister engedelmével hozatnak be, 20 lei vám alá esnek. | ||||
| 71-ből | Pénztárczák és aprópénztárczák a 63. tarifaszám alatt felsorolt bőrökből vagy csinvatból, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 220.- | |
| 72-ből | Pénztárczák és aprópénztárczák a 64. tarifaszám alatt felsorolt bőrökből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 230.- | |
| 74 | Jegyzet a 74. t.-számhoz: finom anyagnak tekintetik: a borostyánkő, teknősbékahéj, gyöngyház, elefántcsont, gagát, tajték, nemesfémek, minden aranyozott fém és aranyozott vagy ezüstözött drótok, drága vagy féldrága kövek, csipkék, himzések, valamint az összes selyemáruk, hasonlókép a 30 vagy több százalékban selyemmel kevert szövetek és hálók. | |||
| 76 | Jegyzet a 76. t.-számhoz: A 64. t.-sz. alatt felsorolt bőrökből készült lábbelik, lakkbőr kápával (előfejjel) ezen tarifaszám vámja alá esnek. | |||
| 120a | Jegyzet a 120a t.-számhoz: Ezen vámtétel alá tartoznak a darabonként 350 g.-nál nagyobb súlyu, közönséges gyapjuból készült durva nemezkalapok. | |||
| 140-ből | Enyv | 100 kg | 20.- | |
| 168 | Jegyzet a 168. t.-számhoz: Gyapju vagy félgyapju szövetek, melyek mintázás végett 6%-ig selyem- vagy műselyemszálakkal vannak keverve, a 159-164-ig terjedő tarifaszámoknak 70%-kal mérsékelt vámjai alá esnek. | |||
| 206 | Mindennemű komló | 100 kg | 25.- | |
| 277-ből | Dongák és fenekek tölgyfából, bárddal dolgozva | 100 kg | 0.05 | |
| 290 | Kész asztalosmunkák, nem párnázva, nem faragva, berakott munka nélkül, rézzel és öntvényeivel, nikkellel és más értékesebb fémekkel való kapcsolat nélkül, nem ezüstözve, nem aranyozva, nem zomáczozva, ugyszintén különféle fanemekből készült négyszögletes parkettalapok, berakva | 100 kg | 60.- | |
| Jegyzet. 1. Ezen tarifaszám alá tartoznak a fűzfából, nádból, kákából, széknádból (spanyolnád) készült bútorok, közönséges anyagokkal kapcsolatban is. | ||||
| 2. A közönséges, nem applikált diszitések, nem berakott keskeny arany szegélyek nem zárják ki az ezen szám szerint való elvámolást. Hasonlókép a falemezkék ráenyvezése utján készült mintázattal, préselés, lyuggatás vagy marás által előállitott diszitésekkel, valamint a szalmából, nádból és hasonló anyagokból készült fonásárukkal való kapcsolat, az elvámolásra befolyással nem bir. | ||||
| 291 | Kész asztalosmunkák, párnázva, faragva, berakva, egyéb finom anyagokkal kapcsolatban, ezüstözve, aranyozva, zománczozva | 100 kg | 80.- | |
| 295 | Jegyzet a 295. t.-számhoz: Ezen tarifa szám alá tartoznak a közönséges fából készült czipősarkak, valamint a közönséges fadugaszok, nem festve, nem páczolva. | |||
| 297-ből | Fekete fagyöngyök | 100 kg | 100.- | |
| 307-ből | Butorporolók szalmából, háncsból és hasonló anyagokból | 100 kg | 50.- | |
| 312-ből | Lapok és téglák parafahulladékból más anyagokkal kapcsolatban is, különösen a Reform, Emulgit czikkek | 100 kg | 5.- | |
| 328-ból | Egyes fonalak kenderből, lenből, ramiéből, nyersen, nem festve kg-onkint: | |||
| b) 2.000-10.000 méter fonalhosszal | 100 kg | 35.- | ||
| 352 | Szövetek kenderből, lenből, ramiéből és más külön meg nem nevezett fonóanyagokból, nyersen, nem festve m2-kint 400 g.-nál nagyobb súlyban: | |||
| a) ha cm2-enkint együttvéve 32 láncz és vetőlékfonálnál több nem esik | 100 kg | 100.- | ||
| b) cm2-enkint 32 fonálnál többet tartalmaznak | 100 kg | 110.- | ||
| 353 | Szövetek kenderből, lenből, ramiéből, nyersen nem festve, m2-enként 400-tól 100 g.-ig terjedő súlylyal: | |||
| a) ha a láncz- és vetőlékfonalak együttvéve cm2-enkint 24 fonálnál kevesebbet | 100 kg | 120.- | ||
| b) cm2-enkint 24-40 fonálig | 100 kg | 130.- | ||
| c) cm2-enkint 40-60 fonálig | 100 kg | 150.- | ||
| d) cm2-enkint 60 fonálnál többet tartalmaznak | 100 kg | 170.- | ||
| 354 | Szövetek kenderből, lenből, ramiérostokból m2-kint 100 g.-nál kisebb súlyban: | |||
| a) cm2-kint 50 fonálig | 100 kg | 180.- | ||
| b) cm2-kint 50-80 fonálig | 100 kg | 230.- | ||
| c) cm2-kint 80-nál több fonállal | 100 kg | 400.- | ||
| 355 | Szövetek, melyek a 352., 353. és 354. t. szám alá esnek, fehéritve | 100 kg | A nyers szövet vámja 20%-al növelve. | |
| 356 | Ugyanazok festve, szinnyomatosan, tarkán szőve | 100 kg | ||
| 384 | Konfekczionált áruk mindenféle szövetből vagy anyagból, egymással kombinálva is | 100 kg | A konfekczió szinoldalon alkalmazott, legmagasabb vámmal terhelt szövet vámjának a háromszorosa. | |
| Jegyzet. 1. Az oly gallér- és kézelőnélküli ingek elvámolásánál, melyek más textilanyagokból készült szövetekkel kapcsolatos pamutszövetekből készültek, a szinoldalon túlnyomó szövet vámja vétetik alapul. | ||||
| 2. Pamutból vagy vászonból való férfifehérnemüek, diszvarrásokkal nem himezve, szalagokból, zsinórokból, sujtásokból való applikáczióval, még ha ezek szinesek is, ezen t.-szám alá tartoznak. | ||||
| 386 | Konfekczionált áruk szűcsáruval, tollal, csipkékkel vagy himzéssel diszitve | 100 kg | A konfekczionált áruk vámja 30%-al növelve. | |
| 390-ből | Gallérok, kézelők, ingmellek egyszerüek, himzés vagy más diszités nélkül: | |||
| a) pamutszövetből | 1 kg | 6.- | ||
| b) vászonból, továbbá pamutból, nem himezve, csipkediszités nélkül, de diszitésekkel, mint rojtokkal, zsinórokkal, fodrokkal, szalagokkal vagy más szines diszitésekkel | 1 kg | 12.- | ||
| 394-ből | Művirágok: Egész virágok és levelek, vagy ezeknek részei: | |||
| b) czelluloidból, guttaperchából vagy egyéb közönséges pépből, dróttal vagy más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 1 kg | 4.- | ||
| c) viaszból, mindenféle szövetből, tollakkal, viaszszal, vasdróttal vagy más anyagokkal kapcsolatban is | 1 kg | 15.- | ||
| 405-bő | Jegyzet a 405. t.-számhoz: Szövetek pamutból, lenből, gyapjuból vagy félgyapjuból, melyek a fonalak végeiből előállitott és bojtokba csomózott rojtokkal ellátva vannak is, ezen tarifaszám szerint vámoltatnak el és nem tekintetnek konfekczionált áruknak. | |||
| 420 | Czelluloze nyers, nedves vagy száraz | 100 kg | 5.- | |
| 421 | Czelluloze fehéritve, nedves vagy száraz | 100 kg | 8.- | |
| 426-ból | Porczellán és krétapapiros | 100 kg | 28.- | |
| 425-427 | Jegyzet a 425-427. t.-számokhoz: A vizjegygyel ellátott irópapirosok minőség szerint a 425-427. tarifaszámok alá tartoznak. | |||
| 449 | Papiroslemez kátrányozva, aszfaltozva vagy más hasonló anyagokkal boritva vagy itatva, ugyszintén ilynemü lemezekből való csövek | 100 kg | 10.- | |
| 454-ből | Czelluloidgyöngyök | 100 kg | 240.- | |
| 460 | Kaucsukáruk, más anyagokkal kapcsolatban, de nem konfekczionálva: | |||
| a) ruganyos fonalak, szövetek, csíkok, szalagok kaucsukból, közönséges szövőanyagokkal, fonalakkal, pamuttal bevonva | 100 kg | 100.- | ||
| b) ruganyos fonalak, szövetek, csíkok, szalagok kaucsukból, tiszta selyemmel vagy bármely arányban selyemmel vegyitett más szövőanyagokkal bevonva | 100 kg | 300.- | ||
| 461 | Konfekczionált árúk kaucsukból: | |||
| a) sárczipők és hóczipők | 100 kg | 120.- | ||
| b) köpenyegek, ruhák és mindenféle más konfekczionált áruk | 100 kg | 250.- | ||
| Jegyzet: Ezen tarifaszám szerint vámoltatnak el az egyik oldalon kaucsukkal vagy guttaperchával bevont szövetekből konfekczionált áruk is fénymázozva vagy nem fénymázozva, vagy azok, a melyek kaucsuk vagy guttapercha közréteggel ellátott két szövetrétegből állanak. | ||||
| Oly szövetek és konfekczionált áruk, melyek vízhatatlanná való tevés végett csupán kaucsukoldattal vannak telitve, minőségükhöz képest, a megfelelő tarifaszám szerint kezeltetnek. | ||||
| 480-ból | Mindenféle ásványvizek, mindenféle tartályokban: | |||
| a) természetesek | 100 kg | 0.10 | ||
| 484-ből | Természetes gránit- vagy bazaltkövek, nyers állapotban | 100 kg | 0.30 | |
| 488 | Malom-, köszörülő-, szürőkövek és minden más áruk lágy kövekből vasalva is, ugyszintén surlakövek | 100 kg | 3.- | |
| 520 | Jegyzet az 520. t.-számhoz: Ezen tarifaszám vámja alá esnek a lyukacsos lapok és téglák, agyagból, ázalagföldből vagy hasonló anyagokból, melyek hőelszigetelőként szolgálnak. | |||
| 527 | Porczellán fehér, domboruan préselt diszitésekkel is | 100 kg | 25.- | |
| Jegyzet. Fehér porczellánáruk, melyek egyszerü, nem aranyozott monogrammal, vagy a gyár, illetve viszontelárusitó jegyzével vagy nevével vannak ellátva, ezen tarifaszám alá esnek. | ||||
| 528 | Porczellán, szines, diszitve, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 30.- | |
| 529 | Szigetelők és tárgyak villamos szigetelésre, kőedényanyagból vagy porczellánból, ugyszintén hengerek, malmok és más ipartelepek számára, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 10.- | |
| 539 | Szikvizes üvegek, szinesek vagy nem, fémfelszerelés és más anyagokkal való kapcsolat nélkül, demijonok és ballonok üvegből, fonadékkal vagy vessző- vagy kéregfonással is bevonva, legalább 20 liter ürtartalommal | 100 kg | 4.- | |
| 540 | Közönséges palaczkok és üvegek, természetes, fekete, zöldes, vöröses vagy átlatszatlan üvegből egyszerüen öntve vagy fujva, öntött felirásokkal is | 100 kg | 6.- | |
| Jegyzet. Ide tartoznak a természetes szinü, barnás vagy vörösbarna üvegből készült palaczkok is. | ||||
| 541-ből | Fehér üvegpalaczkok pezsgő (habzó) italok számára üveggolyó elzárással | 100 kg | 10.- | |
| 544 | Edények és mindenféle tárgyak fehér üvegből, csupán köszörült fenékkel, szélekkel és nyakkal, nem csiszolva, homályosra nem köszörülve, nem metszve és nem vésve, öntött diszitésekkel és felirásokkal is, valamint palaczkok és korsók fehér üvegből | 100 kg | 50.- | |
| 545 | Ugyanazok szines üvegből | 100 kg | 60.- | |
| 546 | Palaczkok, korsók, poharak és mindenféle edények és üvegtárgyak, köszörülve, csiszolva, zománczozva, metszve, vésve, étetve, rajzokkal diszitve, szinezve, aranyozva, ezüstözve, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 70.- | |
| 547 | Jegyzet az 547. t.-számhoz: Ezen tarifaszám alá tartoznak mindennemü kalaptűk üvegből, továbbá szivarszipkák üvegből, közönséges fémekből készült karikákkal is. | |||
| 548 | Gyöngyök, gombok, karkötők, nyakékek, collierek, gyürük mindenféle üvegből, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 60.- | |
| 579 | Jegyzet az 579. t.-számhoz. A petrozsényi és más zsilvölgyi bányákból származó szén a kőszén tételei szerint vámoltatnak el. | |||
| 585 | Nyersvas tuskókban és hasábokban 4%-ig terjedő salaktartalommal | 100 kg | 0.50 | |
| 588 | Különleges alakban hengerelt vas, u. m. T. kettős T. V. Z. szeglet, félgömbölyü ablakkeret és mindenféle más vas, a göbölyü és derékszögü négyszögben hengerelt vas kivételével | 100 kg | 5.- | |
| 599-ből | Külön meg nem nevezett öntvények, nyersen egyszerüen öntve, meg nem munkálva, reszelve vagy nem, öntött diszitésekkel is, vagy kovácsolt vasból való részekkel, vagy fával kapcsolatban is: | |||
| b) darabonkint 50 kg.-tól 5 kg.-ig | 100 kg | 7.- | ||
| 619 | Tárgyak vékony vaslemezből, ónozva, czinkezve, rezezve, fával vagy öntöttvassal kapcsolatban is | 100 kg | 70.- | |
| 620 | Ugyanezek festve, szinnyomatosan, nikkelezve, aluminiumozva, ezüstözve, aranyozva, más anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 100.- | |
| 632-ből | Kábelek és drótkötelek, mázolva, ónozva, czinkezve is: | |||
| b) 1 1/2 mm.-nél kisebb átmérőjü drótot | 100 kg | 20.- | ||
| 636-ból | Patkószegek | 100 kg | 18.- | |
| 669 | Jegyzet a 669. t.-számhoz: Öntött ónáruk, melyek hengerelés által egészben vagy részben tükrös felületet nyertek, nem mint csiszolt ónáruk, hanem a 669. t.-szám szerint kezeltetnek. Tubusok, üvegkupakok és más préselt áruk ónból, melyek a présből tükrös állapotban kerülnek ki, hasonlóan a 669. t.-szám szerint vámoltatnak el, föltéve, hogy festés, fénymázozás, nikkelezés vagy más fémmel való bevonás utján tovább megmunkálva nincsenek. | |||
| 678 | Mindenféle csövek, edények, tartányok, köszörülve, csiszolva, nem diszitve | 100 kg | 150.- | |
| Jegyzet: Konyhaeszközök, lábasok és hasonló tárgyak nikkelből vagy nikkelöntvényből (packfong, alpaka, argentan stb.) köszörülve, csiszolva, nem diszitve, ezen tarifaszám alá esnek. | ||||
| 679 | Ugyanazok diszitve, vékony lapok nikkelből 25 mm.-en alul, mindenféle külön meg nem nevezett czikkek és tárgyak nikkelből, diszitve vagy más anyagokkal kapcsolatban is, az ezüst és arany kivételével | 100 kg | 200.- | |
| 681 | Nikkelből készült mindennemü áru ezüstözve vagy aranyozva, vagy ezüsttel vagy arannyal kapcsolatban | 100 kg | 350.- | |
| Jegyzet: Packfong, alpaka, argentan és Christofle-áruk a 676-681. tarifaszámok alá tartoznak. | ||||
| 688 | Külön meg nem nevezett áruk vörösrézből és öntvényeiből, köszörülve, csiszolva is, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 100.- | |
| 689 | Ugyanazok vésve, vernirozva, nikkelezve, ezüstözve, aranyozva | 100 kg | 200.- | |
| 775-ből | Sósav | 100 kg | 2.- | |
| 778 | Folyékony szénsav (szénsav anhydrid) tiszta súly | 100 kg | 15.- | |
| Jegyzet: A tiszta súly akként állapittatik meg, hogy 30% a sav és 70% a tartály súlyára számittatik. | ||||
| 779-ből | Borkősav | 100 kg | 16.- | |
| 806 | Jegyzet a 806. tarifaszámhoz: Lysoform ezen tarifaszám alá esik. | |||
| 835 | Indigó, ultramarin, berlini kék, párisi kék és minden más, külön meg nem nevezett festékek, el nem készitve, ideértve az ásványi kék és zöld festékeket | 100 kg | 10.- | |
| Jegyzet: Mesterséges indigó sem más, sem magasabb vám alá nem esik, mint a természetes. |
| Az általános vámtarifa száma | Az áruk megnevezése | Egység | Vám koronában | |
| 23-ból | Buza | 100 kg | 6.30 | |
| 24 | Rozs | 100 kg | 5.80 | |
| 25 | Árpa | 100 kg | 2.80 | |
| 26 | Zab | 100 kg | 4.80 | |
| 27 | Tengeri | 100 kg | 2.80 | |
| 29 | Köles | 100 kg | 1.20 | |
| 35-ből | Friss csemegeszőlő postacsomagokban | - | vámmentes | |
| 45-ből | Repcze- és retekmag | 100 kg | 3.- | |
| 47 | Len- és kendermag, továbbá más szám alá nem tartozó olajos magvak | - | vámmentes | |
| 63 | Ökör | drbként | 60.- | |
| vagy a bevivő választása szerint | 100 kg élősuly | 9.40 | ||
| 64 | Bika | drbként | 30.- | |
| 65 | Tehén | drbként | 30.- | |
| 67 | Borju | drbként | 5.- | |
| 68 | Juh és kecske (kos, ürü és bak is) | drbként | 2.50 | |
| 69 | Bárány és gödölye | drbként | 1.50 | |
| 70-ből | Sertés, a rendeleti uton megállapitott külön állategészségügyi feltételek és ellenőrzés mellett: | |||
| 1. 10 kg.-nál nehezebb, egészen 110 kg.-ig bezárólag | drbként | 11.- | ||
| 2. 110 kg.-nál nehezebb | 100 kg élősuly | 10.- | ||
| Jegyzet: A bevivőnek szabadságában áll a 120 kg. élősúlynál nehezebb sertéseknek darabonkinti 22 K vám mellett való elvámolását igényelni. | ||||
| 73-ből | Mindennemü szárnyas (a szárnyas vad kivételével): | |||
| a) eleven: | ||||
| 1. lúd | - | vámmentes | ||
| 2. másféle | 100 kg | 4.- | ||
| b) leölt, a belső részektől megtisztitva, koppasztva, vagy a végtagoktól megfosztva is | 100 kg | 16.- | ||
| 75-ből | Friss hal, kivéve a pontyot | - | vámmentes | |
| 117 | Hús: | |||
| a) friss | 100 kg | 30.- | ||
| b) elkészitve, és pedig: sózva, száritva, füstölve, páczolva, ugyszintén főzve is | 100 kg | 45.- |
