Az aradi és csanádi egyesült vasutak épitésére és üzletére vonatkozó s az 1893. évi V. törvénycikk által beczikkelyezett egyesitett engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyideje 1880. évi julius hó 1-től kezdődött. A gurahoncz-nagyhalmágyi vonalrész épitésére és üzletére vonatkozó és az idézett engedélyokirathoz tartozó I. függelék 1894. évi deczember hó 2-án 86,871 szám alatt (Magyarországi Rendeletek Tára 1894. évfolyam 251. szám) a folytatólagos nagyhalmágy-brádi vasutvonal épitésére és üzletére vonatkozó s ugyancsak az idézett engedélyokirathoz tartozó II. függelék pedig 1896. évi április hó 13-án 22,130. szám alatt adatott ki (Magyarországi Rendeltek Tára 1896. évfolyam 107. szám). Következéskép az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság törzsvonalainak engedélyideje 1970. évi junius hó 30-áig, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a c) pontjában felsorolt adók és illetékek fizetése alóli mentessége pedig 1910. évi junius hó 30-áig, mig az I. függelékkel engedélyezett gurahoncz-nagyhalmágyi, valamint a II. függelékkel engedélyezett nagyhalmágy-brádi vasutvonalak engedélyideje 1984. évi deczember hó 2-áig, idézett adó és illetékmentessége pedig 1924. évi deczember hó 2-áig, illetőleg 1926. évi április hó 13-áig terjed. Ez alkalommal bátorkodom megjegyezni, miszerint az emlitett II. függelék 6. §-ának első bekezdése értelmében a nagyhalmágy-brádi vonalrész engedélytartama az I. függelék kelte napjától számitandó 90 évben állapittatott meg. Tekintettel arra, hogy a később engedélyezett s már többször emlitett gurahoncz-nagyhalmágyi és nagyhalmágy-brádi vonalak a körösvölgyi törzsvonalnak egyenes folytatólagos vonalrészei és azzal egységes teljes egészet képeznek, ennélfogva a vonalak nagyobb részére a már 1910. évi junius hó 30-ával beálló adókötelezettség idejében igen nehezen lehetne az adóalapul szolgáló jövedelmezőséget külön ugy megállapitani, hogy a még adómentes vonalak jövedelmei tényleg adómentesek maradjanak.
Ezért az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság, mint a szóban levő vasutvonalak engedélyese, hivatali elődömhöz azt a kérelmet intézte, hogy ezen vasutvonalak engedélytartamainak egyesitésével kapcsolatban az adó- és illetékmentességek lejárta is egységes időpontban állapittassék meg. Minthogy a különböző engedélytartamok, valamint az adó- és illetékmentességek lejárati idejének, továbbá a második vágány lefektetési határidejének egyesitése indokoltnak mutatkozott, a lejáratok egységesitésére vonatkozó szokásos számitásokat hivatali elődöm megtétette. A megejtett számítások eredményeképen az emlitett részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak egységes engedélytartama 1973. évi február hó 6-ában, a második vágány kiépitésére vonatkozó kötelezettség érvényesitésének végső pontja 1953. évi február 6-ikában, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontjában felsorolt adók és illetékek fizetése alóli mentesség egységes lejáratának határideje pedig 1913. évi márczius hó 22-ében volna megállapitandó. Oly czélból azonban, hogy az adó- és illetékmentesség lejárati ideje a számadások egyszerübbé tétele érdekében a hó végére essék, ezen utóbbi határidő 1913. évi márczius hó 22-éről 1913. évi márczius hó 31-ére volna kitolandó. Végül annak felemlitése mellett, hogy az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság a felsorolt lejárati idők megállapitásához hozzájárult és azokat kötelezőleg elfogadta, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni s azt hasonló czélból a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
