A kir. szabadalmazott pécs-barcsi vasuttársaság Pécs állomásából kiágazólag Pécsváradon és Véméden át a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezetendő gőzüzemü helyi érdekü vasut, valamint a meszek-szabolcsi bányatelepi összekötő- s a vasasi széntelepig vezetendő vontatóvágány létesitése ügyében már az előző kormányok alatt folyamatba tett tárgyalások eredményeként az 1908. év folyamán az épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételek tekintetében megfelelő megállapodások jöttek létre s ezek alapján a helyi érdekü vasut tervezői, névszerint Pallós Ignácz épitési vállalkozó és az időközben elhunyt Fekete Adolf kőbányabirtokos budapesti lakosok az engedélyezési biztositék letétele mellett a vasut megépitésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállaltak. A helyi érdekü vasut előmunkálatai engedélyéből kifolyólag szerzett jogok és vállalt kötelezettségek később a „Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság”-ra és a „Bank für Bahn-und Industriewerke” baseli czégre ruháztattak át. Ilykép a vasut megépitése biztositottnak volt ugyan tekinthető, annak engedélyezéséhez az 1880. évi IV. törvénycikkek 1. §-aiban előirt törvényhozási felhatalmazás azonban a törvényhozás működésének szünetelése folytán kieszközölhető nem volt. Hivatali elődöm az 1909. év folyamán azonban engedélyt adott arra, hogy a vasut épitésének munkálatai még a vasut engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, azonban engedélytkérők veszélyére és koczkázatára, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával ideiglenesen megkezdhetők legyenek. Ezen engedély alapján a helyi érdekü vasut épitése meg is kezdetett s ezidőszerint már a befejezéshez közeledik. Erre való tekintettel ezen vasutnak végleges engedélyezését indokoltnak tartom s midőn a kérdéses vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot tisztelettel benyujtom, egyuttal a hivatali elődöm által előkészített épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeket az alábbiakban van szerencsém ismertetni.
A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekü vasutfővonal a kir. szabadalmazott pécs-barcsi vasuttársaság Pécs állomásától a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezettetnék. Ezenkivül a fővonal Mecsekszabolcs állomása a pécsbányatelepi vasuttal, Somogyvasas állomása pedig a vasasi szénteleppel köttetnék össze. A helyi érdekü vasut a mecsekszabolcsi összekötő vágány és a somogyvasai vontató vágány hosszuságának beszámitásával 71.9 km. hosszuságban, rendes nyomtávval épittetnék ki s a pálya olykép rendeztetnék be, hogy annak pécs-bátaszéki vonalán a gőzmozdonynyal vontatott vonatok óránkint 40 km., az összekötő és vontató vágányokon pedig óránkint 15 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a pálya pécs-bátaszéki vonalán 12 ezrelék-ben, a mecsek-szabolcsi összekötő vágányon 14 ezrelék-ben, a somogyvasasi vontató vágányon pedig 10 ezrelék-ben állapittatnék meg s a nyilt pályán ugy a pécs-bátaszéki vonalon, mint a fent emlitett összekötő és vontató vágányokon 250 méternél kisebb sugárral biró kanyarulatok nem engedélyeztetnének. A folyó méterenként 23.6 kilogramm sulylyal biró aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. Pécs, Pécskülváros és Bátaszék állomások a helyi érdekü vasut csatlakozása folytán megfelelően átalakitandók, illetve kibővitendők. A vonalon a következő uj állomások létesittetnének: 1. Mecsekszabolcs állomás 365 m. h., 2. Somogy-Vasas állomás 365, 3. Vasas-Hird megállóhely 70, 4. Hosszuhetény rakodó-állomás 2 0, 5. Pécsvárad vizállomás 410, 6. Nagypall rakodóállomás 200, 7. Ráczmecske vizállomás 410, 8. Feked megállóhely 70, 9. Váménd állomás 365, 10. Palotabozsok vizállomás 410, 11. Báta állomás 365 m. h. A helyi érdekü vasut épitési és üzletberendezési tényleges tőkéje összesen: 10,500.000 K-ban, vagyis pályakilométerenkénti 146.036 koronában állapittatnék meg.
Fenti tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 323.550 korona, a rendes beruházási tartalékalap képzésére 64.000 korona, külön tartalékalap alkotására pedig 22.000 korona forditandó. A külön tartalékalap oly czélból hasittatik ki, hogy abból fedeztessenek a szerzendő tapasztalatok alapján hóvédművek költségei. A külön tartalékalapnak fel nem használt része a rendes beruházási tartalékalaphoz lesz csatolandó. A 10,500.000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 3,675.000 korona erejéig törzsrészvények teljes névértékében, 65%-a, vagyis 6,825.000 korona erejéig pedig legfeljebb 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények 78%-os árfolyamon bocsáttatnának ki. A 3.675.000 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak: 1. Baranya vármegye 300.000 K, 2. Pécs város 600.000 K, 3. A vonalmenti érdekelt községek 335.000 K, 4. M. kir. vallásalapitvány 25.000 K, összesen: 1,260.000 K.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján, ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: 1. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-a alapján postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymást követő 50 éven át fizetendő 40,000 korona évi átalány, tőkeértékben 800.000 korona. 2. Az 1888. évi IV. törvénycikk 7. §-a alapján a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az épités megkezdésétől számitott 50 egymást követő éven át évenként 52,500 korona évjáradék, tőkeértékben 1.050,000 korona oly kikötéssel, hogy ezen összeg a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is kifizethető lenne. A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 7.61, illetve 10%-át, vagyis együtt 17.61%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%, vagyis összesen 20%-os maximális segélyen alul maradnak. Fentebb jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 3.110.000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében (3.675,000-3.111,000=565,000) még 565,000 korona hiány mutatkozik, melynek fedezetéről gondoskodni az engedélyt kérő pénzintézetek feladata.
A pálya épitési munkálatai az engedélyokirat keltétől számitott két és fél év alatt befejeződnek s a pálya a közforgalomnak átadandó. A helyi érdekü vasut üzletét a m. kir. államvasutak a helyi érdekü vasuton elérendő bruttobevételek 50%-a ellenében fognák ellátni. A helyi érdekü vasut részére ugyanazon dijszabási kedvezmények helyeztettek kilátásba, melyek e részben a m. kir. államvasutak kezelése alatt álló egyéb helyi érdekü vasutaknak is biztosittatni szoktak. Miután a Baja és Bátaszék között létesitett hid kiépitése által a dunáninneni és dunántuli területek között a jelenleginél lényegesen rövidebb vasuti összeköttetés állott elő s ennek folyományaként az ezen területek közti forgalom jelentékenyen emelkedett, ennélfogva gondoskodás történt az iránt, hogy a m. kir. államvasutaknak a dombovári utiránya mellett egy kisegitő utirány is álljon rendelkezésre, melyet feltétlenül igénybe vehessen és melynek segélyével a várható nagyobb forgalmat akadálytalanul lebonyolitani képes legyen oly módon, hogy mindazon viszonylatok forgalmát, melyek távolsága Pécs-Bátaszéken át számbavehetőleg rövidebb, a dombovári utirányról ezen uj utirányra terelhesse át. Az ezen czélra alkalmas pécs-bátaszéki vonalnak ily segélyutirányként való felhasználhatása érdekében a következő megállapodás létesült: A Pécs átmenet és Bátaszék átmenet között mindkét irányban mozgó áruforgalom az államvasutak által a pécs bátaszéki helyi érdekü vasuttól ezen vasut megnyitása napjától számitandó 50 egymásután következő esztendőn át fizetendő évi 33.000 korona átalányát megváltatnék. Ezen évi átalány a 68.6 km. hosszusággal tervezett pécs-bátaszéki helyi érdekü vasutvonalak előreláthatólag 66 km.-rel létesithető hossza után pályakilométerenként 509 koronának felel meg.
Az emlitett átalányösszeg ellenében a m. kir. államvasutak igazgatósága részére biztosittatott, hogy a kérdéses forgalmakban a pécs-bátaszéki helyi érdekü vasut vonalát az engedélyidő egész tartama alatt korlátlanul használhatja és a dijszabási jogot önállóan gyakorolhatja, továbbá, hogy az ezen átmeneti forgalmakban elérendő összes szállitási bevételek a m. kir. államvasutakat illeti meg, valamint, hogy a m. kir. államvasutak és az általuk kezelt magánvasutak üzleti és berendezési czéljaira rendelt mindennemü anyagokat, berendezési és felszerelési tárgyakat a pécs-bátaszéki helyi érdekü vasut vonalán át dijmentesen szállithatja, nemkülönben, hogy a pécs-bátaszéki helyi érdekü vasut vonalait forgalmi akadályok vagy egyéb üzemi nehézségek esetén segélyutirányként dijtalanul használhatja. Egyebekben a helyi érdekü vasut engedélyezési feltételei megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel.
