Az ország két népes és fejlődésképes városának, névszerint Debreczennek és Nagyváradnak régi törekvése, hogy egymással közvetlen vasuti összeköttetésbe jussanak s ez által ugy e városok, mint a közöttük elterülő vidék s azok községeinek gazdasági érdekei előmozdittassanak. E közvetlen összeköttetés létrehozatalára lesz hivatva a debreczen-nagyváradi helyi érdekü vasut. E vasut tervezésére és megvalósitására vonatkozólag már 1896-ban megindultak a tárgyalások és pedig azon az alapon, hogy a helyi érdekü vasut villamos üzemmel létesittessék. A villamos üzem berendezésével járó igen tetemes költségek miatt azonban a vasut épitési és üzletberendezési költségeinek beszerzése körül oly nagy nehézségek merültek fel, melyek a vasut megépitésének biztositását kizárták. Csak 1906-ban vétettek fel ujból a tárgyalások és ez alkalommal Kisbaári Kis Ferencz, Gerster és Török épitési vállalat, mint nőmunkálati engedélyesek, a helyi érdekü vasutat már gőzüzem alapul vételével tervezték. Az uj tervezet alapján a helyi érdekü vasutnak közigazgatási bejárása 1907. évi május hó 21-ikén, engedélyezési tárgyalása pedig 1908. évi február hó 25-ikén tartattak meg. Ez alkalmakkor, valamint a később folytatott iratváltások során hivatali elődömnek sikerült a helyi érdekü vasutra vonatkozó engedélyezési feltételeknek közmegegyezéssel való megállapitása és a vasut létrejöttének biztositása. A helyi érdekü vasutnak hivatali elődöm által megállapitott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeit főbb vonásaiban az alábbiakban vagyok bátor ismertetni. A tervezett és a tisztelettel idezárt helyzetrajzi vázlaton feltüntetett helyi érdekü vasutvonal a debreczen-derecske-nagylétai helyi érdekü vasut debreczen-derecskei vonalrészének együttes használata mellett Derecske állomástól Biharpüspöki állomásig vezettetnék s innen a magyar királyi államvasutak biharpüspöki-nagyváradi vonalszakaszának közös használata mellett jutna be „Nagyvárad” magyar királyi államvasuti állomásra.
A helyi érdekü vasut rendes nyomtávval s gőzmozdonyüzemre terveztetnék. A vonal épitési hossza 44.7 kilométert tenne s a pálya olyképen épülnek és rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 4 ezrelék-ben állapittatnék meg. A kanyarulatok nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenkint 23.6 kilogrammal könnyebbek nem lehetnének és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6,000 kilogramm keréknyomás alatt cm2-enként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasut csatlakozás folytán Debreczen, Derecske, Biharpüspöki és Nagyvárad állomások megfelelően átalakitandók lesznek s ezen állomási épitkezéseken kivül az uj vonalon a következő állomások volnának létesitendők: 1. Derecske vásártér megállóhely 70 m. hosszban, 2. Konyár állomás 365, 3. Sándoros állomás 200, 4. Bajonta sóstófürdő 200, 5. Pocsai-Esztár 365, 6. Kismarja vizállomás 410, 7. Nagykereki állomás 250, 8. Nagyszántó megállóhely 70, 9. Kisszántó-Zomolin állomás 365 méter hosszban.
A helyi érdekü vasutvonal tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 3.435.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 76,846 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 248,000 korona, rendes tartalékalap képzésére 30,000 korona, a szükséghez képest előállitandó hóvédművek, vizbeszerzések költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 28.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerü felhasználása után fennmaradó része a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 3.435,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 25%-a, azaz 1.202,300 korona erejéig törzsrészvények, 65%, vagyis 2.232,700 korona beszerzési czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. Az 1.202.300 korona törzsrészvénytőke fedezésére a helyi érdekeltség a következő hozzájárulásokat biztositotta: Nagyvárad th. város 50,000 korona, Debreczen th. város 80,000 korona, Bihar vármegye 30,000 korona, vonalmenti községek 350,000 korona, magánosok 80,500 korona. Összesen 590.500 korona.
Az 1888. évi IV. tc. 4. és 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a helyi érdekü vasut javára a következő állami hozzájárulások engedélyeztetnének: a) a magyar királyi posta ingyen szállitása fejében átalányképen a vasutvonal közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 12,000 korona átalány 240,000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 17.170 korona évjáradék 343.400 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy az utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen. Ezek az állami hozzájárulások a helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 6.9, illetve 10%-át teszik ki s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10, vagyis összesen 20%-os maximális határon alul maradnak. A fentebb biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 1.173.900 koronát tesznek ki, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében 28,400 korona hiány mutatkozik, melynek fedezéséről gondoskodni az engedélytkérő feladata leend. A helyi érdekü vasut üzletét a nyers bevételek 50%-os megosztásán alapuló üzemkezelési szerződés alapján a magyar királyi államvasutak látnák el. Az engedélyezés egyéb feltételei azonosak a helyi érdekü vasutak engedélyezésénél kikötni szokott feltételekkel. A tisztelettel előadottak után és annak megemlitése mellett, miszerint Gerster Béla budapesti lakos mérnök a helyi érdekü vasut épitési biztositékát letette és a debreczen-nagyváradi helyi érdekü vasutvonal megépitésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt, továbbá, hogy hivatali elődöm a helyi érdekü vasut épitési munkálatainak folyamatba vételére a tervező koczkázatára és veszélyére ideiglenes épitési engedélyt is adott, melynek alapján a vasut épitési munkálatai jórészt már el is készültek, oly kéréssel van szerencsém a vasutvonal engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot a tisztelt képviselőházhoz benyujtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendházhoz átküldeni méltóztassék.
